"Az MDF egyetért a kormányfővel abban, hogy Magyarország gazdasági növekedésének fenntartásához - szükség szerint - több munkás kézre, nem pedig betelepítési akciókra van szükség - jelentette ki Csapody Miklós, a képviselőcsoport szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten. - Az MDF történelmi bűnnek tartja, ha a határon túli magyarságra bárki is puszta eszközként, az anyaország emberutánpótlási bázisaként tekintene - jelentette ki Csapody Miklós. Hangsúlyozta: az MDF elítéli a nemzetpolitikát alapelveiben magtagadó nemzetmentést, és nem ért egyet a MIÉP-nek a Kárpát-medencében élő, mintegy egymilliós lélekszámú szórványmagyarság betelepítésére vonatkozó elgondolásával. Az MDF-es politikus kifejtette: a szórványmagyarság hatalmas tömege ma már a történelmi magyar nagy- és középvárosokban él, ők jelentik a határon túli magyar közösségek szellemi, gazdasági elitjét. Közölte: így a városi szórványok "elszívása" a nemzetrészek "lefejezését" is jelentené, és ez belátható időn belül a ma még tömbökben élő magyarság szellemi és demográfiai "elcsángósodásához", majd asszimilációjához vezetne. Megjegyezte: ha például áttelepítenék a majd 800 ezres erdélyi szórványmagyarságot, a maradék magyarság romániai aránya oly mértékben csökkenne, hogy mindenkorra lemondhatna parlamenti képviseletéről, vagyis politikai érdekérvényesítéséről. /Munkások kellenek, nem betelepülők. Csapody a magyar miniszterelnök kijelentéséről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./"

"Millenniumi gyermektalálkozó kezdődött jún. 17-én Pécsett a Kárpát-medencében megjelenő magyar nyelvű ifjúsági lapok szerkesztőinek, és két határokat átívelő magyar történelmi-kulturális vetélkedő erdélyi és baranyai győzteseinek részvételével. A Kárpát-medence magyar nyelvű gyermeklapjainak első találkozóját 1998-ban tartották Pécsett, a másodikat egy év múlva Kolozsvárott, a harmadikat pedig tavaly, a vajdasági Szabadkán. /Begyógyulnak a szétválás sebei. Kárpát-medencei gyermektalálkozó Pécsett. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./"

"A magyar állam 1999 óta különít el folyamatosan anyagi keretet a Kárpát-medencei magyar vonatkozású épített örökség megóvására és dokumentálására. A megítélt összeg két évvel ezelőtt 130 millió, tavaly 136 millió, míg az idén 220 millió forintra rúg. A keretösszegből idén a magyar kormány legalább 110 millió forintot különít el az erdélyi magyar műemlékek felújítására. A kulturális tárca - amely nemrég mintegy 57 erdélyi műemlék épület idei felújítását célzó program számára szavazott meg költségkeretet - az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, a Teleki László Alapítvány és más szervezetek szakembereinek bevonásával gondoskodik a támogatásból elvégzett munkálatok szakmai ellenőrzéséről, elszámoltatásáról. - Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma főosztályvezetője elmondta, gyakran támogatnak olyan Kárpát-medencei műemlékeket, amelyeket a pusztulástól próbálnak megmenteni, különben az épület elpusztulna. A támogatás kiterjed a kiemelt jelentőségű emlékekre, mint a borsi Rákóczi-várkastély (Felvidék), az alsólendvai (Muravidék) Bánfi-Esterházy-várkastély, a munkácsi vár, a gyulafehérvári székesegyház, de a kisebb települések, például a gelencei, hadadi, nagyajtai, sepsikilyéni emlékekre is. - Erdélyben biztosítottak a legnagyobb számban azok az előkészítési, személyi feltételek, melyek lehetővé teszik a szakszerű beavatkozást. A gyulafehérvári székesegyház őrizte meg a Szent István alapította püspöki székhelyek közül legjobban eredeti formáját. Gyulafehérvár számára kiemelten magas támogatást nyújt a magyar kormány. Nagyon fontos, hogy Kolozsváron műemlékvédelem-szakmérnöki képzés működik. /Anyagi támogatás műemlék-felújításra. A magyar kormány az idén legalább 110 millió forinttal segíti az erdélyi épített örökség megóvását. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./"

"Jún. 16-20. között rendezték meg Sikondán (Magyarország) 120 határon túli és 80 magyarországi diák és ifjúsági lapszerkesztő részvételével a kárpát-medencei gyermektalálkozót, melyet a pécsi Szivárvány Gyermekház és a Baranya Megyei Gyermek és Ifjúság Közalapítvány szervezett. A rendezvény lehetőséget nyújtott az ismerkedésre, a határon túli magyar nyelvű ifjúsági kiadványok tartalmi, szerkesztési problémáinak megbeszélésére. Az erdélyi kiadókat a kolozsvári Napsugár és Szivárvány részéről Zsigmond Emese, a Tinivár Kiadó részéről dr. Bartha Zoltán, a nagyváradi Szemfüles részéről Molnár Anikó, a marosvásárhelyi Talentum Alapítvány részéről Náznán Olga, a sepsiszentgyörgyi Cimbora részéről Farkas Ágnes képviselte. A vajdasági Jópajtás, a horvátországi Barkóca, a burgerlandi Hírhozó, valamint a magyarországi Szivárvány és Hetedhéthatár diákolvasóinak és szerkesztőinek együttléte hasznos volt. /Horváth Gyöngyvér: Nemzetközi gyermektalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./"

"Aug. 6-10. között a finnországi Jyväskylä ad otthont az V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszusnak. A magyarságtudományok legnagyobb nemzetközi seregszemléjét ötévente rendezik meg, váltakozva magyarországi és külföldi helyszíneken. A kongresszusok fő témái (Hungarológiai oktatás régen és ma, A magyar vers - Budapest, 1981; A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében - Bécs, 1986; Régi és új peregrináció - Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon - Szeged, 1991; A magyar művelődés és a kereszténység - Róma, 1996) általában a kapcsolattörténeti megközelítéseket és az interdiszciplináris kutatásokat helyezik el térbe, a finnországi rendezvény központi témája a Hatalom és a kultúra. A szervezők mintegy 400 tudóst várnak a rendezvényre. A legtöbben természetszerűleg Magyarországról és a Kárpát-medence magyarlakta területeiről érkeznek, de jelen lesznek a nyugat- és észak-európai egyetemek hungarológusai, illetve az Egyesült Államok és Japán jeles kutatói mellett koreai, vietnami és izraeli vendégek is. A kongresszus internetes honlapja a www.jyu.fi/hungkong címen érhető el. /Hungarológiai kongresszus augusztusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./ Finnországban több évtizede kiemelt szerepe van a magyarságtudományok kutatásának. Három egyetemen (Helsinki, Turku és Jyväskylä) lehet magyar szakos képzésben részt venni. Jyväskyläben 1989 óta működik hungarológiai intézet. /Augusztusban Jyväskyläben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 26./"

"Aug. 6-10. között a finnországi Jyväskylä ad otthont az V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszusnak. A magyarságtudományok legnagyobb nemzetközi seregszemléjét ötévente rendezik meg, váltakozva magyarországi és külföldi helyszíneken. A kongresszusok fő témái (Hungarológiai oktatás régen és ma, A magyar vers - Budapest, 1981; A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében - Bécs, 1986; Régi és új peregrináció - Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon - Szeged, 1991; A magyar művelődés és a kereszténység - Róma, 1996) általában a kapcsolattörténeti megközelítéseket és az interdiszciplináris kutatásokat helyezik el térbe, a finnországi rendezvény központi témája a Hatalom és a kultúra. A szervezők mintegy 400 tudóst várnak a rendezvényre. A legtöbben természetszerűleg Magyarországról és a Kárpát-medence magyarlakta területeiről érkeznek, de jelen lesznek a nyugat- és észak-európai egyetemek hungarológusai, illetve az Egyesült Államok és Japán jeles kutatói mellett koreai, vietnami és izraeli vendégek is. A kongresszus internetes honlapja a www.jyu.fi/hungkong címen érhető el. /Hungarológiai kongresszus augusztusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./ Finnországban több évtizede kiemelt szerepe van a magyarságtudományok kutatásának. Három egyetemen (Helsinki, Turku és Jyväskylä) lehet magyar szakos képzésben részt venni. Jyväskyläben 1989 óta működik hungarológiai intézet. /Augusztusban Jyväskyläben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 26./"

"Jún. 21-én kezdődött a Kárpát-medencei közművelődési civil szervezetek második budakalászi fóruma a Magyar Művelődési Intézet, a Magyar Kollégium és a Pest Megyei Közművelődési Információs Központ szervezésében. Közel száz küldött érkezett a tanácskozásra: Romániából, Jugoszláviából, Szlovákiából, Ukrajnából, Horvátországból, Szlovéniából és Ausztriából. Az első fórumon elhangzottak jegyzőkönyvét a Magyar Művelődési Intézet kötet formájában is megjelentette, hogy minden érdeklődőhöz eljuthasson. A fórumot követően az MMI megkezdte a Kárpát-medencei közművelődési civil szervezetek adatbázisának a felépítését. Romhányi András, a Magyar Kollégium elnöke, az MMI Határon Túli Magyarok Osztályának vezetője elmondta: a tanácskozás célja, hogy képet adjon a civil szféra kulturális, közművelődési munkájának jelentőségéről, továbbá módszertani, szakmai segítséget nyújtson a határon túli magyar kulturális civil szervezetek napi munkájához, felmérje a határon túli magyarok közművelődési kezdeményezéseinek szellemi és anyagi erőforrásokat. /II. Budakalászi Fórum. Kárpát-medencei kisebbségi magyar közművelődési civil szervezetek fóruma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./ A találkozón, melynek szervezését a Határon Túli Magyarok Hivatala, az Illyés Közalapítvány, a Magyar Művelődési Intézet és a budakalászi Pest Megyei Művelődési és Információs Központ támogatta, az első napon C. Tóth János a státustörvényt mutatta be. A második nap 3 szekciót hoztak létre (képzés, propaganda, információ), majd a bemutatkozásokra és a tervek ismertetésére került sor, a harmadik napon a hozzászólásokra. A felszólalások alatt többen kifogásolták azt, hogy a CSEMADOK és az RMDSZ illetékesei beleszólnak az anyagi támogatások elosztásába, ami kimondottan a civil szervezetek feladata lenne. A találkozó végén nyilatkozatot tettek közzé a résztvevők. /Alapítványok találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 27./A Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek 2. Fóruma résztvevői felhívásukban üdvözölték a státustörvény elfogadását és felajánlották együttműködésüket az abban megfogalmazott célkitűzések megvalósításához. Szükségesnek tartják, hogy a civil szféra vállalja fel a magyar szellemben történő oktatással és neveléssel járó társadalmi feladatokat. Szükséges a Kárpát-medencei kisebbségi magyar kulturális szervezetek adatbázisának és eseménynaptárának továbbfejlesztése, valamint hozzáférhetővé tétele mind nyomtatott, mind elektronikus formában. Nem tartják kellően hatékonynak a kisebbségi magyarság kulturális életét segítő támogatások jelenlegi elosztási rendszerét, szükséges annak átszervezését. Az egyes régiókban működő közvetítő (ernyő)szervezetek legyenek valóban a régió civil szervezetei által elfogadott (legitim) fórumok. Az illetékes kuratóriumokban megfelelő súllyal legyenek ott a civil szervezetek képviselői. /Felhívás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./"

"Jún. 27-én Budapesten tanácskoztak a határon túli magyar vezetők. A határon túli magyar szervezetek vezető politikusai egyöntetűen üdvözölték, hogy a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényt a magyar Országgyűlés 92 százalékos többséggel fogadta el. Németh Zsolt külügyi államtitkár közölte, a résztvevők közös álláspontja szerint a törvény lefékezheti a nyolcvan év óta tartó hol erőszakos, hol pedig spontán beolvadást a többségi nemzetbe. - Az erdélyi magyar szervezeteknek maguknak kell megállapodniuk arról, hogy kiket vonnak be a magyar igazolványokhoz szükséges ajánlások kibocsátásába - jelentette ki a Krónika kérdésére Tőkés László püspök a határon túli magyar vezetők budapesti tanácskozása konklúziójaként. A tanácskozáson Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár vázolta fel a kritériumokat. Ezek szerint a lehető legszélesebb képviseleti alapon nyugvó önálló jogi személyként bejegyzett ajánlószervezetek létrehozását tartja kívánatosnak, amelyben a magyarság politikai szervezetei mellett az egyházak és a civil szervezetek is szerepet kapnak. Németh arról is beszélt, hogy az ajánlószervezetnek mindenképpen politikamentesnek kell lennie. "Örömmel nyugtáztam, hogy tulajdonképpen arról van szó, amit az egyházfők a múlt év augusztusában célul tűztek ki" - nyilatkozta Tőkés László. - A tanácskozáson az RMDSZ-t képviselő Nagy Zsolt ügyvezető alelnök a Szövetségi Egyeztető Tanácsot (SZET) ajánlotta erre a szerepre. Tőkés László viszont felszólalásában arra figyelmeztetett, hogy a SZET által nem lenne biztosított a politikamentesség, hiszen a testületet Kelemen Hunor parlamenti képviselő vezeti. A püspök azt is kifogásolta, hogy ebből a testületből hiányzik például Jakubinyi György, a gyulafehérvári főegyházmegye érseke. Tőkés hangsúlyozta: "Ebben a kérdésben nincs helye rivalizálásnak, a közösség egészét képviselő reprezentatív képviseletet kell létrehozni. Ebben meg kell egyeznünk az elkövetkezőkben." - A határon túli magyar politikusok közös nyilatkozatot fogadtak el. Ebben arra is utalnak, hogy a státustörvényből fakadó félreértések csökkentését, megszüntetését kétoldalú kapcsolatok keretében célszerű rendezni, a már létező érdemi párbeszéd intézményesített formáinak igénybevételével. Hangsúlyozták, hogy a törvény szándékaival és kedvezményeivel hozzájárul az egész térség integrációs esélyeinek növeléséhez. - "A magyar státustörvény nem ellentétes az Európai Unió jogrendjével, és ezt a tényt európai uniós tisztviselők is megerősítették" - fejtette ki jún. 27-én a Kossuth Rádiónak adott interjújában Orbán Viktor miniszterelnök. A státustörvény külföldi fogadtatása kapcsán Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy nagyon nehéz egy európai mércével mérve nyugodt és kiegyensúlyozott országban, mint Magyarország, pontosan megérteni azokat a hihetetlen heves és durva nacionalista hangokat is tartalmazó vitákat, amelyek elöntötték a román sajtót. Hangsúlyozta, a státustörvénnyel adni és segíteni akarnak azoknak, akik a magyar nemzethez tartozónak gondolják magukat, hogy a nemzeti identitásukat fenn tudják tartani. "Amit Magyarország csinál, az európai dolog. A Kárpát-medencében még nem mindenhol terjedt el ez a gondolkodás, nem mindenhol vált általánossá, de nekünk emiatt nem érdemes idegeskednünk" - fogalmazott a kormányfő. /Itthon kell megállapodni az ajánlásokról. Günter Verheugen nyilatkozata lecsitította a kedélyeket státusügyben. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./"

"A határon túli magyar szervezetek vezető politikusai jún. 27-én tanácskozást tartottak Budapesten a státustörvénnyel kapcsolatos helyzet elemzése végett, amelyen részt vettek a romániai, szlovákiai, jugoszláviai, ukrajnai, horvátországi és szlovéniai parlamenti, illetve tartományi képviselettel rendelkező magyar pártok és szervezetek képviselői. Németh Zsolt politikai államtitkár tájékozatott a helyzet bel- és külpolitikai vonatkozásairól, s nem tartotta indokoltnak, hogy néhány napon belül összehívják a Magyar Állandó Értekezlet rendkívüli ülését - ahogy a szocialisták kedden javasolták -, erre az ősz folyamán kerül sor. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke reményét fejezte ki, hogy hamarosan tárgyalóasztalhoz ül a magyar-román kisebbségi vegyes bizottság megvitatni a felmerült kérdéseket. A határon túli magyar politikusok végül az alábbi közös nyilatkozatot fogadták el.A Magyar Állandó Értekezlet parlamenti, illetve tartományi képviselettel rendelkező tagszervezetei a Romániában, a Szlovák Köztársaságban, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban, az Ukrán Köztársaságban, a Horvát Köztársaságban és a Szlovén Köztársaságban képviselőik révén az alábbi nyilatkozatot teszik: 1. Üdvözlik a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt, amelyet a Magyar Országgyűlés 2001. június 19-én 92 százalékos többséggel fogadott el. Ez a törvény hozzájárul a Kárpát-medencei térség további stabilizálódásához, mivel a számbeli kisebbségben élő magyar közösségek eddigi hátrányos megkülönböztetését hivatott csökkenteni. A törvény ezen szándékával hozzájárul az egyes országokban élő magyarok szülőföldön maradásához és boldogulásához. A törvény - anélkül hogy a hatálya alá tartozó személyekkel közjogi viszonyt teremtene - olyan szülőföldön igénybe vehető támogatások és magyarországi kedvezmények elnyerésére ad lehetőséget, amellyel segíti szülőföldjükön kulturális életük kibontakozását, oktatásügyük javulását. Elősegíti továbbá a közművelődési és oktatásügyi állapotuknak az adott országok színvonalára emelését és az európai színvonalhoz közelítését. A törvény ezzel hozzájárul az egész térség integrációs esélyeinek növeléséhez. 2. A Magyar Köztársasággal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény a számbeli kisebbségben élő magyarok identitásának megőrzéséhez, elvándorlásuk megelőzéséhez járul hozzá. Egyúttal előmozdítja a nemzetközi kisebbségjogi normák, így az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezménye szellemének és céljainak teljesebb érvényesülését azáltal, hogy a kisebbségek esélyegyenlőségét kívánja elősegíteni. 3. A törvény előkészítését és elfogadását a számbeli kisebbségben élő egyes magyar közösségek szülőföldjének államaiban, és ennek következtében másutt is, félreértésekből származó vélemények kísérik. Ezen félreértések csökkentését és megszüntetését a már létező érdemi párbeszéd intézményesített formáinak igénybevételével célszerű rendezni a kétoldalú kapcsolatok keretében. Alapvető közös érdeknek tekintik az érdemi eszmecsere folytatását, valamint a meglévő kétoldalú szerződéses kapcsolatok rendszerét, és annak bővítését, amelyek a jószomszédi viszony meghatározó elemei voltak, és kell hogy maradjanak a jövőben is. 4. A nyilatkozat aláírói meggyőződéssel támogatják államaik euroatlanti integrációját, bízva abban, hogy kormányaik képviselik annak szellemiségét. Ezért is érdekük, hogy Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának és NATO- tagságának előnyei kiterjedjenek a Magyarországgal szomszédos országokra is. Meggyőződésük, hogy Magyarország és a számbeli kisebbségben élő magyar közösségek közötti intézményes párbeszéd hozzájárul a térség stabilitásához és gazdasági fejlődéséhez. A számbeli kisebbségben élő magyar közösségek jogainak sérelme ugyanis az identitásvállalás szabadságának csorbulásához, beolvasztáshoz és elvándorláshoz vezethet, politikai-szociális feszültségeket okozva, amelyek gátolhatják a térség országainak euroatlanti integrációját, és új választóvonalakat hozhatnak létre. Egy ilyen helyzet kialakulása azonban ellentétes a térség állampolgárainak érdekeivel. 5. Jelen nyilatkozat aláírói megállapítják, hogy ezen törvény ugyan hozzájárul a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarság állapotának javításához, mindazonáltal továbbra is az egyes érintett országok felelősségének tartják a határon túli magyar közösségek helyzetének megnyugtató rendezését. Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Magyar Koalíció Pártja, Vajdasági Magyar Szövetség, Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./"

"Június 17-19-én a budapesti Magyar Művelődési Intézet a szórvány közművelődésről szervezett meghívásos tanácskozást. Erdély, Felvidék, Vajdaság, Őrvidék és Kárpátalja szórványképviselete elméleti, tanulmányi és helyi beszámolók alapján e korszakos problémákról alkotott képet, fogalmazhatott meg stratégiát. Gereben Ferenc, művelődésszociológus a felmérés alapján kifejtette, hogy Erdélyben legmagasabb az olvasási kultúra, legbővebb az elolvasási ízlésképlet. Gazda József nyugalmazott magyartanára megmaradási stratégiákat összegezte. Az oktatási, politikai, egyházi, művelődési, társadalmi stratégiák kellenek a fennmaradás érdekében. A szórványok beszámolói szerint a településben, nemzetben gondolkodók körében az értékek, a szimbólumok felértékelődnek. Alkotó értelmiségre, polgári életformát teremtő vezetőkre, megmaradást vállaló rimaszombati, lendvai, becskereki, belényesi, ipolyi, burgenlandi és aradi kulturális vállalkozókra, lelkészekre, múzeumigazgatókra, tanárokra, tanítókra, orvosokra, írókra, a szórvány problémáira érzékeny emberekre van szükség. /Kárpát-medencei tanácskozás. Szórványban, a megmaradásért. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 29./"

"Tamás Gáspár Miklós rendkívül durva, az erdélyi magyar sajtóban szokatlan hangú cikkében kirohant a magyar külpolitika és a magyar kormány ellen. " Az a súlyos nemzetközi válság, amelybe Orbán Viktornak és hatalomittas klikkjének az ostoba és felelőtlen politizálása sodorta a magyar államot és a kárpát-medencei magyar kisebbségeket, szorosan összefügg a magyarországi belpolitika aggasztó helyzetével." - így kezdte és végig ilyen ellenséges hangot ütött meg. "A külpolitika is alá van rendelve az ideológiai indoktrináció és a hatalmi önzés szükségleteinek." "Arra azonban nem számíthatott a Nyugat, hogy az újgazdagok budapesti kormánya a fölkapaszkodott senkiházi pökhendiségével rúgja szét a nehezen kiküzdött regionális egyensúlyt, amelyet a balkáni instabilitás úgyis törékennyé tett már." A cikkíró elismételte az SZDSZ álláspontját: "A hírhedt státustörvény az átlátszó szemfényvesztés tipikus példája. A törvény simán alkalmazható intézkedéseiben nincsen semmi új, a nagy garral beharangozott kedvezmények - amelyekhez nem kell "magyar igazolvány" - eddig is zömmel megvoltak, mint például az ingyenes könyvtárhasználat, az akadémiai tagság és az állami díjak. A többi privilégiumhoz valóban igazolás kellene, amelynek a kiállítása nemzetközi jogot sért, nem beszélve a szomszédos államok valuta- és adójogszabályairól, a kétoldalú megállapodások tucatjairól, meg arról, hogy extraterritoriális jogokat csak konzuli szervek gyakorolhatnának, amelyek joghatóságát csak diplomáciai, szerződéses úton lehet kibővíteni. Egyébként a magyar kormány eddig is folyton visszaélt a diplomáciai mentességekkel, kiváltságokkal és szokásjoggal: magyarországi miniszterek és képviselők gyújtó szónoklatokat tartanak erdélyi, bácskai, felvidéki politikai összejöveteleken - más államok szuverén területén!" Látható, hogy TGM érvelése megegyezik a szélsőséges, magyarellenes Nagy-Románia Pártéval. TGM szerint a státustörvény végrehajthatatlan. A cikkíró kifejtette sajátos nemzetfogalmát: ő a politikai nemzet híve. Szerinte a státustörvény újradefiniálta a nemzet fogalmát. "Ebbe a nemzetfogalomba a vérségi leszármazás és a kulturális hovatartozás függvényében tartoznak bele fizikai személyek, tekintet nélkül állampolgárságukra. Ez a magyarországi nemzeti/etnikai kisebbségekre nézve azt jelenti, hogy az egyenes honpolgári méltóságot és jogigényt letromfolja az etnokulturális önazonosság, hogy a politikai közösség (a honpolgárok nemzete) elválik az etnokulturális közösségtől. Ez egyrészt visszaveszi - egyelőre jelképesen - a honpolgári emancipáció évszázados vívmányait, másrészt pedig kirekesztő, etnokulturális-vérségi jelentésárnyalattal ruházza föl a "magyarság" képzetét. Mivel a kisebbségi magyarság úgysem fogja élvezni a státustörvény képzelt, illuzorikus előnyeit, a törvényi aktus hatása csak "befelé" fog érvényesülni. A honpolgárság eszményének visszaszorítása az erkölcsileg, jogilag, politikailag értelmezhetetlen etnokulturális identitás javára égő sebet ejt a jogegyenlőség gondolatán - s minap talán, Isten őrizz, a valóságán is. Ha tekintetbe vesszük a magyarországi jobboldal (és az államilag támogatott szélsőjobboldali sajtó, rádió- és tévéműsorok) szponzorált rasszizmusát, nem értelmezhetjük jóindulatúan a magyar nemzet új országgyűlési meghatározását. Ez a rémséges jogszabály romba dönti az eddig elért eredményeket, elmélyíti a magyar demokrácia ijesztő válságát." /Tamás Gáspár Miklós: A magyar külpolitika csődje. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./"

"Az Oktatási Minisztérium (OM), az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) és a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) tárcaközi együttműködés keretében 2001 júniusától információs irodákat kíván működtetni a Kárpát-medence legnagyobb magyar hallgatói létszámmal rendelkező városaiban. Ennek érdekében létrehozták az Agora Kárpát-medencei Szolgáltató és Információs Irodahálózatot. A program alapvető célkitűzése a határokon kívül élő magyar fiatalok Magyarországgal való kapcsolatainak minél szélesebb körű ápolása. Kiemelt célja, hogy a helyi ifjúsági, hallgatói és szakmai szervezetekkel együttműködve, velük hatékony munkamegosztást kialakítva, kiszolgálja a határon túli magyar fiatalok információ- és képzési igényeinek megvalósítását. Az irodák feladatai: a/ információközvetítés, tájékoztatás - a magyarországi képzési lehetőségekre, ifjúsági és kulturális programokra vonatkozó információk b/ ösztöndíj-pályázatok adminisztrációja c/ szülőföldi állásajánlatok közvetítése, karrier-tanácsadás d/ a határokon átnyúló kapcsolattartás elősegítése, szakmai támogatás e/ oktatási és ifjúsági programok népszerűsítése - a Kárpát-medence egyes magyarlakta régióiban már bevált és sikeres oktatási, ifjúsági programok, kezdeményezések helyi szinten történő meghonosításának elősegítése. f/ Európai Uniós információszolgáltatás, pályázatfigyelés. Az irodahálózat tevékenységéről való folyamatos tájékoztatás és a költségvetés felhasználásának ellenőrzése céljából Program Tanácsot hoznak létre. A Program Tanács negyedévenként tart ülést, melynek során értékeli az irodahálózat irányításáért felelős szervezet vezetője, a Márton Áron Szakkollégium főigazgatója által készített jelentést. Először 4 helyi iroda fog megnyílni, régiónként egy nagyobb határon túli magyarlakta városban és egyben egyetemi központban: Erdélyben Kolozsváron, Felvidéken Pozsonyban, Kárpátalján Beregszászban, és Vajdaságban Szabadkán. Az irodahálózat központi irodája a Márton Áron Szakkollégiumban található. - Az Agora szolgáltatáscsomagokkal áll a határon túli magyar diákok rendelkezésére: Agora Studium - oktatási szolgáltatások, információk, Agora Juventus - ifjúságot érintő információk közvetítése, Agora Európa - EU információk, pályázatok figyelése, Agora Civis - pályázat figyelés a civil szervezeteknek számára, Agora Globus - diákturizmus, nyári diákmunka, nemzetközi utazási kedvezmények. Agora Hungária - magyar-magyar kapcsolatok támogatása, tájékoztatás az összmagyarságot érintő eseményekről, Agora Press - hírszolgálat, ifjúsági, oktatási, kulturális információk, napi hírek közzététele, Agora Mentor - tanácsadó szolgálat, pályázati tanácsadás, Agora Karrier - partnerbörzék szervezése, Agora Kultúra - kulturális eseményekről, rendezvényekről szóló információk közvetítése. /Agora Irodahálózat. = Metszéspont (a határon túli magyar ifjúsági szervezetek irodájának hírlevele), máj.-jún./"

"Az RMDSZ és az EMKE által kiadott Eseménynaptár szerint júliusban több esemény, rendezvény lesz. Kulturális, tudományos rendezvények: július 2-án Szatmárnémetiben Szilágyi Domokosra emlékeztek a "Hozzon egy szál virágot" című rendezvény keretében. Borszékon képzőművészeti alkotótáborra kerül sor július 1-10. között. Július 2-9. között a Hollósy Simon Művelődési Egyesület Máramarosszigeten kórustábort szervez. Július 8-15. között Magyarlapádon kerül sor a felnőttek és a szórványban élő gyermekek számára rendezett Maros- és Küküllő-menti népzene- és néptánctáborra. Július 9-15. között Csíkszeredában Ifjúsági Napokat tartanak. Július 10-16. között az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége Illyefalván anyanyelvi tábort szervez a kisiskolásoknak, illetve pedagógus-tanfolyamot A magyar nyelv múltja és jelene címmel. Ugyancsak Illyefalván kerül sor július 10-20. között a kárpát-medencei anyanyelvi táborra. A Szatmár megyei Hadadon kézműves- és néptánctábort szervez a szatmárnémeti MADISZ július 12-22. között. Nagyenyeden katolikus ifjúsági találkozót tartanak július 14-16. között, erdélyi és határon túli résztvevőkkel. Július 15-22. között Rétyen karnagyképző zajlik le, a rendezvény keretében pedig sor kerül a X. Rétyi Nemzetközi Fúvóstalálkozóra. Aradon nyári drámapedagógiai napokat szerveznek július 24-26. között. Július 29 - augusztus 5. között Kalotaszentkirályon kalotaszegi népzene- és néptánctáborra kerül sor. /Júliusi előzetes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./"

"Júl. 2-án Budapesten megnyílt a magyar gyermekek világtalálkozója, melyet kilencedszer rendeztek meg. Ez a találkozó a kárpát-medencei magyarság egységét és összefogását jelképezi - értékelte C. Tóth János, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) munkatársa, amikor megnyitotta az összejövetelt. A nemzet számára is fontos, hogy - a nagy családokhoz hasonlóan - időnként közösen ünnepeljünk. A Forráshely Alapítvány és a Forráshely Egyesület idén a Belügyminisztérium fővédnökségével és az Illyés Közalapítvány támogatásával rendezi meg világtalálkozót a Győr-Moson-Sopron megyei Csáfordjánosfán. Az összejövetel célja, hogy a Kárpát-medence valamennyi régiójából és a nyugati szórványközösségekből érkező mintegy félezer fiatal, a Répce folyó szigetén tartott közös táborozás során, szorosabbra fűzze kötődéseit a magyar kultúrkörhöz. /Magyar gyermekek világtalálkozója. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./"

"Fodor Sándor elfogadhatatlannak tartja Tibori Szabó Zoltán Státusmentés /Szabadság, jún. 29./ című helyzetelemzését a magyarországi státustörvénnyel kapcsolatosan. Fodor nem értelmezte úgy Orbán Viktor miniszterelnöknek a kárpát-medencei magyar munkaerő-tartalékokról mondott szavait, "mintha Magyarország ki akarni szippantani bennünket Erdélyből." Az Európa Tanács nem ítélte el Magyarország külhoni magyarokra vonatkozó státustörvényét. Tibori Szabó Zoltán kategorikus állítását "(amelyet már hangoztattak bizonyos magyarországi ellenzéki körök és amellyel legutóbb lapunkban is találkozhattunk Tamás Gáspár Miklósnak, a Orbán-kormány iránti engesztelhetetlen gyűlöletet fröcskölő írásában - június 30-án)" nem hiszi el: "Az utóbbi napok bizonygatásai ellenére - írja Tibori Szabó Zoltán - az igazságot mindenki ismeri: a törvény előkészítésének időszakában az európai fórumokkal és a szomszédos országokkal se próbáltak egyeztetni." Ezzel ellentétben Martonyi János külügyminiszter több alkalommal kijelentette, hogy a készülő státustörvényről idejében tájékoztatta mind az érintett államok diplomáciai képviseleteit - mind pedig az európai fórumokat. Sőt: a román fél észrevételei alapján bizonyos módosításokat is eszközöltek a törvény szövegén. /Fodor Sándor: Kinek higgyek? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./"

"Magyarországi és szlovákiai testvértelepülések meghívására tett látogatást a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes jún. 22-25. között. A szlovákiai Zselízben a Csíkszeredával való testvérkapcsolatot, míg a magyarországi Boldogon a csíkszentdomokosi testvérkapcsolatot képviselte az együttes. Zselízben fesztivál keretében számos szlovákiai magyar és szlovák, szlovén, magyarországi és olaszországi táncegyüttes, zenekar képviseltette magát. A csíkszeredai táncegyüttes díszvendégként vett részt a fesztiválon. A Hargita együttes a Boldogi Falunapok rendezvényen a csíkszentdomokosi polgármester felkérésére képviselte Székelyföldet, Erdélyt színvonalas előadásával. Meghívást kapott a csíkszeredai együttes a Budakalászon másodjára megrendezett Kárpát-medencei Közművelődési Civil Szervezetek Fórumán való részvételre is. /Kerekes Boglárka, Csíkszerda: Testvérkapcsolatok ápolása néphagyományok révén. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 4./"

"Júl. 4-én Csíkszeredán, a Csíki Játékszínben a Kárpát-medencei Ifjúsági Fesztiválzenekar hangversenyével kezdődik a Régizene Fesztivál. A fesztivál zárónapján, júl. 8-án a csíksomlyói kegytemplomban kerül sor orgonakoncertre, majd a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban tartják az utolsó előadásokat. /Ma kezdődik a Régizene Fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 4./"

"Júl. 6-án Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában ad koncertet a székelyudvarhelyi Kárpát-medence Fesztiválzenekar. A Kárpát-medence Fesztiválzenakar nevet viselő szimfonikus együttes tagjainak 30-35%-a székelyudvarhelyi, akad közöttük brassói, csíkszeredai, kolozsvári, marosvásárhelyi középiskolai tanuló, konzervatóriumi hallgató akár abszolvens is. /Járay F. Katalin: Vendégszereplésen a Kárpát-medencei Fesztiválzenekar. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./"

" Több mint ezer résztvevővel tartják a kilencedik Bolyai Nyári Akadémiát, ez a legnagyobb kárpát-medencei pedagógus továbbképző - mondotta Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke. A rangos rendezvénysorozat résztvevői: nyolcszáz hazai és további kétszáz, a Kárpát-medence magyarlakta vidékeiről érkezett pedagógus. A Csíkszeredában, Tusnádon, Brassóban, Sepsiszentgyörgyön, Szovátán, Gyergyóban, Keresztúron és Óradnán szervezett képzésekre az előadókat a hazai egyetemi központok mellett a budapesti Eötvös Lóránd, a miskolci, szegedi, debreceni egyetemekről, valamint a soproni, egri, nyíregyházi és esztergomi főiskolákról hívtak. A hallgatók negyvenöt órás képzés után oklevelet kapnak. Burus Siklódi Botond az Apáczai Csere János Pedagógus Ház igazgatója szerint az idén is több esetben túljelentkezést tapasztaltak. A tanítók esetében kilencven helyet hirdettek meg, amelyre több mint kétszázötvenen jelentkeztek. A tanárok továbbképzése mellett az idén az iskolai könyvtárosok számára, valamint kollégiumi nevelőknek is szerveznek továbbképzést. A Nyári Akadémia hivatalos megnyitójára júl. 16-án lesz a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium dísztermében, ugyanaznap délután Tusnádfürdőn a tanítók számára külön megnyitót tartanak. /(Daczó Dénes): A legnépesebb kárpát medencei továbbképző. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./"

"A Kárpát-medence magyarlakta falvainak egészségügye az ezredfordulón címmel nemzetközi orvoskonferenciát szervezett júniusban Felsőszentivánon a Magyar Egészségügyi Társaság. A Kárpát-medence minden régiója képviseltette magát a rendezvényen, köztük több erdélyi előadó. A Szilágyságot dr. Széman Péter szilágysomlyói orvos, a hazai és nemzetközi orvostovábbképzés egyik fő szervezője, előadóként és szervezőként képviselte. Dr. Orbán János szilágyperecseni orvos az öregedő szilágysági faluról, Kémerről beszélt, ahol idén összesen egy gyermek született. /Gáspár Attila: Kémeren egyetlen gyerek született. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./"

"Az Első Erdélyi Gitártábor zajlik Kalotaszentkirályon, ahol különböző műfajokban, többnyire haladó szinten oktatnak. A Janovics Jenő Baráti Társaság és a Kolozsvári Rádió kezdeményezése volt a tábor. A főszervező, Zilahi Csaba (akit a Kolozsvári Rádió hallgatói már jól ismerhetnek) elmondta, hogy a tábort három évvel ezelőtt kezdték tervezgetni. Látta, hogy a zenekaroknak nincs fejlődési lehetőségük, mindenki magától tanul. A tanárok között van Varga András a Kárpát-medence egyik legismertebb és legjobb flamenco-gitárosa. A dzsesszoktató Hollandus Zoltán Romániában ismert művész. /Sándor Boglárka Ágnes: A könnyűzenét is lehet művészi szinten űzni. Első Erdélyi Gitártábor Kalotaszentkirályon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./"

" A közvélemény-kutatás szerint az RMDSZ a parlamenti választások után bő hat hónappal bizalomnak örvend választói körében. Ettől függetlenül vannak személyek, körök, amelyek nyíltan is azt állítják, hogy az RMDSZ vezetősége téves utakon jár. Erről kérdezte Gyarmath János Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. Markó Béla a budapesti Balázs Ferenc Intézet áprilisban a Kárpát-medencei magyarság körében megejtett felmérését említette, amely szerint az RMDSZ-nek nagyon nagy, jóval több mint 90 százalékos a támogatottsága választói bázisában. Az elégedetlenség forrását nem nehéz megtalálni, kötődik Románia általános gazdasági és társadalmi helyzetéhez. Az emberek, magyarjaink elégedetlenek a bérekkel, a vészesen kis nyugdíjakkal, azzal, hogy esetleg munkához sem jutnak. A román-magyar viszony sem felhőtlen. A román kormánypárttal történő megbeszélés során megvonták a mérleget. Voltak fontos eredménye: a közigazgatási, majd az ingatlanok sorsát rendező törvény elfogadása, a földtörvény, a Sapientia magánegyetem alapítási lehetőségének megadása. Az RMDSZ felvetette, hogy a helyi közigazgatási törvény alkalmazása, elsősorban az anyanyelv-használat tekintetében akadozik, megkésett az ingatlan-visszaadási törvény alkalmazási normáinak közzététele. A földtörvény további korrekciókra, finomításokra vár. Egyedül Markó Béla harminc egyeztető tárgyaláson vett részt, szakemberekkel együtt. - A területi szervezetek között viszont sokszor nem volt jó a viszony: az RMDSZ több szakemberét elbocsátották. A kormánypárttal abban állapodtak meg, hogy marad minden a régiben: egyik fél sem mondja fel az egyezséget. Az RMDSZ támogatja a kormánypártot euroatlanti integrációs szándékában. /Gyarmath János: Kovásznán nem köteleztük el semmiben magunkat. Exkluzív interjú MARKÓ BÉLA szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./"

"A Holt-Tisza és az alföldi tanyavilág által ihletett képzőművészeti alkotásokból nyílt kiállítás júl. 12-én a Lakitelki Népfőiskolán. A tárlaton a közönség olyan festményeket, rajzokat, grafikákat láthat, amelyek az elmúlt két hétben Lakitelken születtek, a Kárpát-medencében élő képzőművészek alkotótáborában. A budapesti székhelyű Művészetbarátok Egyesülete szervezésében immár hetedszer megrendezett művészeti műhely munkájában az idén hat magyarországi, négy kárpátaljai és egy vajdasági művész vett részt. A hagyományokhoz híven valamennyien egy-egy képet ajándékoznak az őket díjtalanul vendégül látó népfőiskolának, s a tábor zárásaként közös kiállításon mutatkoznak be. /Kárpát-medencei képzőművészek kiállítása Lakitelken. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./"

"Júl. 15-én megkezdődött a Bolyai Nyári Akadémia, a Kárpát-medence több mint ezer pedagógusa számára. Csíkszeredán, a Márton Áron Gimnáziumban megtartott ünnepi megnyitón Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke után Burus Siklódi Botond, a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza igazgatója beszélt a továbbképzés fontosságáról. A magyar oktatók számára rendezett továbbképző nem részesül költségvetési támogatásból. Ez évben a résztvevők 21 szekcióban hallgathatják a 154 szakember előadását. /(Daczó Dénes): Megnyílt a Bolyai Akadémia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./ Dr. Murvai László, a tanügyminisztérium anyanyelvi oktatási főosztályának vezérigazgatója rámutatott arra, hogy a Bolyai Nyári Akadémia nagyban járult hozzá a képzési színvonal emeléséhez. Kilenc tanfolyamot Hargita megyében tartanak. Tusnádfürdőn zajlik a tanítók nyári akadémiája, míg Csíkszeredában a magyar nyelv és irodalom tanítása, a médiainformatika és multimédia az oktatásban, a neveléslélektan és a testnevelés szakok, míg a romániai magyar szakoktatásról Szentegyházán tartanak tanácskozást. A művész-tanárok alkotótábora Székelyudvarhelyen, az osztályfőnöki szakosztály Székelykeresztúron, a pasztorálpszichológia és neveléslélektan pedig Gyergyószentmiklóson kezdődött meg. Csíkszeredából egyenesen Tusnádfürdőre ment a Bolyai Nyári Akadémia vezetősége, hogy megnyissák a tanítók továbbképzőjét. A megnyitó pillanatáig 154 tanító érkezett meg, akiknek 9 magyarországi és 4 hazai előadó beszél a neveléstudomány oktatásban betöltött szerepéről. /Szüszer-Nagy Róbert: Megnyílt a Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./"

"A honfoglaló magyarság Kárpát-medencei letelepedésével nem értek véget keleti katonai, stratégiai és gazdasági érdekei. A településterületet széles határsáv övezte, az úgynevezett gyepű, ahol őrhelyeket állítottak fel. A nyugati gyepű már a X. század elejétől magába foglalta a Bécsi-medencét és Morvaország jelentős részét. A délkeleti gyepű vonala lenyúlt egészen az Al-Duna vidékéig. A romániai Orsováról kerültek elő nagyon korai honfoglalás kori leletek. Vitatott dolog, hogy Moldva és Havasalföld is hozzátartoznak-e a magyar szállásterülethez. Északkeleten pedig, a gyepű áthúzódott Lengyelország délnyugati részére. A mai Lengyelország területén az első honfoglalás kori sírt 1935-ben Jan Paster lembergi régész fedezte fel a Dnyeszter jobb partja közelében, Krylosz falu határában. Később a Visnya mellett, Szudova Visnya nevű falucska határában gazdag női temetkezést mentettek meg az ukrán régészek. A legfontosabb leletegyüttest a premysli temető képezi. Jelentősége e temetőnek óriási, hiszen ez az egyetlen feltárt honfoglalás kori magyar temető a Kárpát-medencén kívül, amelyet leletanyaga alapján a X. századra, annak is a második felére datálhatunk. 992 után (Bátor Boleszló trónra jutása) megszűnt a magyar fennhatóság a Kárpátoktól északra fekvő területsáv fölött. - Majdnem lehetetlen besorolni időrendi szempontból a grozesti-i, probotai (Iasi megye), frumusicai (Moldva Köztársaság) sírokat. Valószínűleg a X. századi temetkezési emlékek közé szükséges sorolnunk a Bucuresti-Tei tó melletti sírt is. Az utóbbit a leletet közlő román kutatók X. századi magyar harcosként határozták meg. /Gáll Ervin: IX-X. századi magyar jellegű sírok a Kárpátoktól keletre. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./"

"Az Apáczai Közalapítvány jóvoltából 28 Kárpát-medencei testnevelő tanár vehetett részt a budapesti Testnevelési és Sporttudományi (TF) Továbbképző Intézet égisze alatt megszervezett intenzív képzésen. Változatos volt az anyag: testnevelés-elmélet és -módszertan, pedagógia, sportkommunikáció, atlétika, aerobik, labdajáték, gimnasztika stb. Elsajátították a szabvány magyar kifejezéseket, ami azért is nagyon fontos, mert eddig mindenki szabadon fordította ezeket. Sok szemléltető anyagot kaptak. /Farkas Aladár, Borszék: Felejthetetlen élmény. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./"

"Háromszáz magyarországi, felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és vajdasági fiatal vesz részt a vésztői református gyülekezet által hatodik alkalommal megszervezett, július 22-én, vasárnap nyíló egyhetes magyarság-táborban. A tábor célja: a népművészet hagyományainak ápolása és a magyarság-tudat erősítése. Lesz népdal-tanulás Budai Ilona vezetésével, népművészeti foglalkozás, népi kismesterségek ismertetése, neves szakemberek tartanak előadásokat. /Kárpát-medencei magyarság-tábor Vésztőn. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./"

"A Duna Televízió múlt évi struktúraváltása óta számos visszajelzés érkezett a közönség részéről, amelyekben a nézők tetszésüket fejezték ki az új arculat felett. Ugyanakkor gyakori panasz - főleg a határon túliak részéről -, hogy az új műsorszerkezetben nehezen találják meg a róluk, nekik szóló adásokat. A jövőben ezentúl - a határon túli nézők akaratának megfelelően - megváltozik, áttekinthetőbbé válik a Kalendárium szerkezete. A határon túli oktatásügynek az Oskola című műsor a gazdája minden szerdán, a magyarországi és kárpát-medencei ingatlanpiaccal pedig a Telekszemle foglalkozik csütörtökönként. A péntek, többek között, a kertészkedők, a gasztronómia és a turizmus napja lesz a Kalendáriumban, ez utóbbi műsora, az Útravaló, folytatja az erdélyi üdülőhelyek és a falusi turizmus bemutatását. Éppen a határon túli nézők érdekében hozták létre a Duna Televízióban idén áprilisban a Határon Túli és Kisebbségi Ügyek Igazgatóságát. Az igazgatóság vezetésével Szitnyai Jenőt régió-kutató újságírót, a magyar parlament területfejlesztési bizottságának szakértőjét bízták meg. /Szentkirályi István: Új műsorszerkezet a Duna Televízióban. Főműsoridőben a határon túli magyar nézőkért. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./"

"Az Etéd községhez tartozó Kőrispatakon júl. 22-én került sor a Szalmakalap Múzeum ünnepélyes megnyitására, amelynek megálmodója Szőcs Lajos. A múzeumban az ország összes szalmakalaptípusa megtekinthető. A megnyitóünnepségre több százan jöttek el Csíkszeredától Marosvásárhelyig, de sokan érkeztek Magyarországról is. Verestóy Attila szenátor azoknak az értékeknek a megbecsülésére hívta fel a figyelmet, amelyekben a kéz és az ész találkozik. /Ferencz Imre: Múzeumavató Kőrispatakon. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 23./ A Kárpát-medencében egyedülálló szalmakalap múzeumot nyitottak meg a hét végén a Hargita megyei Kőrispatakon. A ritkaságszámba menő múzeumnak bevallottan turistacsalogató szerepet szántak. Az alig 700 lelket számláló Kőrispatakon közel 150 éves múltra tekint vissza a szalmakalap készítés. A múzeumban az áztatott, fonott, préselt szalma megmunkálási eljárásait és a kalapkészítésnél használatos kézi gépeket is megismerheti a látogató. /Szalmakalap múzeum. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./"

"Júl. 23-án a schengeni határ problémakörének megvitatásával kezdte meg munkáját Tusnádfürdőn a XII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem, amely ebben az évben a "Kényszerek és lehetőségek" átfogó címet választotta az egyhetes vitasorozatnak. A hétfői vitában Turi-Kovács Béla magyar környezetvédelmi miniszter, Végh Zsuzsanna, a Belügyminisztérium bevándorlási és állampolgársági hivatalának főigazgatója, illetve Wolfgang Eberhardt Wittstock, a romániai Német Fórum és Szilágyi Zsolt, az RMDSZ parlamenti képviselője vett részt. Magyarország számára kényszerhelyzetet jelent, hogy az ország és a nemzet határai nem esnek egybe. Ezt oldhatja fel az európai integráció - hangsúlyozta Toró T. Tibor képviselő. Szilágyi Zsolt képviselő úgy vélekedett, hogy a státustörvény megkönnyítheti a román-magyar kétoldalú kapcsolatok problémáit azzal, hogy a romániai magyar közösség helyzete kielégítővé válik mind a magyar kisebbség, mind a román többség számára. Eberhard-Wolfgang Wittstock kifejtette: mióta Erdély Romániához került, az itteni német közösség lélekszáma a korábbi 800 ezer főről 85 ezerre csökkent a sorozatos kitelepítések, deportálások, illetve a kilencvenes években tetőző kivándorlási hullám következtében. Olyan esztendő is volt a rendszerváltás után, amikor 110 ezer német nemzetiségű hagyta el Romániát. - A szervezők Magyarországról mások mellett Szájer József integrációs bizottsági elnököt, Várszegi Asztrik pannonhalmi főapátot, Semjén Zsolt egyházügyi helyettes államtitkárt, Szabó Tibor HTMH-elnököt, Bába Iván közigazgatási államtitkárt, Németh Zsolt külügyi államtitkárt és Orbán Viktor miniszterelnököt, Romániából pedig Hildegard Puwak integrációs minisztert, Serban Mihailescu kormányfőtitkárt, Tőkés László püspököt, Markó Béla RMDSZ-elnököt, Victor Babiuc és Crin Antonescu volt minisztert és Adrian Nastase kormányfőt hívták meg előadónak. Szintén a meghívottak között szerepel több magyarországi és romániai politikai párt vezető politikusa és parlamenti képviselője. - A román miniszterelnököt minden évben meghívták Tusnádfürdőre, de oda az évek során egyetlen miniszterelnök sem ment el. Orbán Viktor viszont, aki 1990 óta a bálványosi szabadegyetem valamennyi eddigi rendezvényén részt vett, idén is ellátogat Tusnádfürdőre. - Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, pihenőszabadságára hivatkozva, nem fogadta el a szabadegyetem szervezőinek meghívását - közölte Szilágyi Zsolt, aki egyben a Reform Tömörülés alelnöke. Ennek ellenére remélik, mégis szakít időt a státustörvényről szóló előadásra. - Meggyőződésünk - hangsúlyozta Szilágyi -, ahol a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára, Németh Zsolt találkozik egy nyilvános fórum keretében a kárpát-medencei magyarok vezetőivel, az RMDSZ elnöke is képviseltetni fogja magát. /Bálványosi Nyári Szabadegyetem - tizenkettedszer. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./"