Félévszázados története legnagyobb szabású, a Kárpát-medencei magyarság emlékeit bemutató filmsorozatát indította el Hétmérföld címmel az MTV. A negyven részből álló műsor szombat reggelenként jelentkezik a nemzeti főadón. A Hétmérföld bejárja Partiumot, Erdélyt, Felvidéket, Kárpátalját és a Délvidéket, és megismerteti nézőivel a magyarlakta területek műemlékeit, kultúráját, népszokásait. A műsort ketten vezetik felváltva. Hlinyánszky Tamás, a sátoraljaújhelyi rádió munkatársa, a népi hagyományok ápolója, maga is aktívan vesz részt a táncház mozgalomban, Mohácsi Szilviát pedig az Ablak és a Főtér műsorokból ismerhetik a nézők. /Hétmérföldes csizma. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

A soproni Nyugat-Magyarország Egyetem Benedek Elek Pedagógia Karának képviselői egyhetes erdélyi körútjuk során látogattak el Sapientia marosvásárhelyi egyetemre, ahol a pedagógia szak tanáraival folytattak megbeszélést. – A Kárpát-medencei felsőoktatási intézményekkel való aktív partnerkapcsolat feltétlenül szükséges tudományos tevékenységünk fellendítéséhez – fogalmazta meg a látogatás célját dr. Katona György, a soproni egyetem dékánja, aki a továbbiakban közös kutatási és képzési projektek megvalósítását indítványozta. Dr. Kulcsár László, a Nyugat-Magyarország Egyetem társadalom és neveléstudományi kutatóközpontjának vezetője a közös munkacsoportok kialakítását szorgalmazta. A soproni vendégek ingyenes szálláslehetőséget ígértek az erdélyi egyetemisták számára, akik az áthallgatás időszakában szerzett kreditpontjaikat – azonos tantárgyakról lévén szó – saját egyetemükön elismertethetik. Dósa Zoltán adjunktus pozitívan fogadta a soproni kezdeményezést. /Nagy Székely Ildikó: Partnerkapcsolat, nemcsak papíron. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 7./

A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) szervezésében októberben indult féléves civil és közéleti iskola nyolcadik konferenciájára kerül sor a hét végén Szatmárnémetiben. Az érdeklődő középiskolások és egyetemi hallgatók a www.civilsuli.ro-n, a program honlapján jelentkezhettek be. Előadások hangzanak el az önkormányzati munkáról, egyesületek és alapítványok bejegyzéséről és működéséről, levetítik Kocsis Tibor A meghódított Kárpát-medence című filmjét. /Nyolcadik civilsuli Szatmárnémetiben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

A csángómagyarokért tett erőfeszítéseiért Pro Unitate Hungarorum – a magyarság egységéért – díjban részesült Ferkó Zoltán, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület (KEMCSE) alelnöke. Az Egyesült Magyar Ifjúság elnevezésű, Magyarországon bejegyzett, de az egész Kárpát-medencében működő ifjúsági szervezettől azért kapta az elismerést, mert 2007 tavaszán kerékpáros zarándoklattal hívta fel a figyelmet a moldvai csángómagyarok anyanyelvi vallásgyakorlásának hiányára. /Díjazták a zarándokot. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

Az öt magyar parlamenti párt közösen nyújtott be határozati javaslatot arról, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma váljon az Országgyűlés saját állandó intézményévé, hogy parlamenti ciklusokon átívelően működhessen. A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma 2004. szeptember 10-én alakult meg a különböző kárpát-medencei országok országos, vagy tartományi, megyei szinten megválasztott képviselőinek és az Európai Parlamentben mandátummal rendelkező magyar képviselők egyeztető fórumaként. A KMKF évi egy alkalommal, szeptemberben plenáris ülést tart Budapesten. /Ötpárti javaslat a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumáról. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 20./

Az 1956-os forradalmat követő megtorlásokról készítettek összefoglaló jelentést a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeum történészei, a dokumentum főként az alföldi városban történteket elemzi, de a kutatók fontosnak tartották, hogy szélesebb kitekintést is adjanak arról, mi zajlott ötven évvel ezelőtt Magyarországon és a Kárpát-medencében. A Vincze Gábor vezette történészcsoport az MTI-hez is eljutatott tanulmányban emlékeztet arra, hogy a kivégzettek háromnegyede munkás vagy paraszti származású volt. A bírósági eljárások szinte egytől egyig koncepciós jellegűnek tekinthetők. A vádlottakat megfosztották legalapvetőbb védekezési és emberi jogaiktól. A védők tevékenységét korlátozták, a vádlottakkal csak a nyomozás lezárása után találkozhattak, a tárgyalásokon az ügyvédi munka pedig szinte sohasem irányult a felmentésre, pusztán a halálbüntetés vagy a börtönbüntetés csökkentésére. A dolgozat a jelentősebb magyarországi politikai perek ismertetése mellett kitér a határon túli magyarokat ért megtorlásokra, így a Felvidéken, Kárpátalján és Erdélyben indult eljárásokra is. A tanulmány készítői bemutatják a Szegeden a forradalom kirobbanásában fontos szerepet játszó MEFESZ alapítói ellen indult pert, valamint a további megtorlásokat. Szegeden a forradalom kapcsán összesen 249 embert állítottak bíróság elé, a vádlottak közül Kovács Józsefet és Földesi Tibort halálra ítélték, több tucatnyi embert pedig hosszú börtönbüntetéssel sújtottak. A tanulmány szerint a hódmezővásárhelyi megtorlások országos összehasonlításban inkább enyhébbnek voltak mondhatóak. Ennek ellenére Vásárhely is megszenvedte a forradalom leverését, a megtorlások közvetlen áldozatainak száma mintegy száz-százötven főre tehető. /Tanulmány az 1956-ot követő megtorlásokról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

A kanadai Rákóczi Alapítvány pályázatot hirdetett a Kárpát-medencében határon túli magyar területen élő 13-18 éves fiataloknak, akik elkötelezetten érdeklődnek a magyar történelem és kultúra iránt. /A pályatételek között szerepel többek között: a Rákóczi szabadságharc egy részének leírása; Kárpát-medencei magyarság Európa schengeni határain belül és kívüli kihívások és lehetőségek; Milyen történelmi tragédiák történtek abban a régióban ahonnan származnak 1944-ben?/ Akik megnyerik a pályázatot, részt vehetnek a Magyarságismereti Mozgótáborban. A Magyarságismereti Mozgótábor célja: határon túli magyar fiatalok magyarországi táboroztatása, amelynek során megismerkednek a résztvevők a magyar történelemmel, kultúrával, művészetekkel. /Magyarságismereti Mozgótábor fiataloknak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

A marosvásárhelyi Izsák Balázst választotta elnökéül a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tisztújító közgyűlése, amely Sepsiszentgyörgyön ült össze. A rendezvényen Tőkés László püspök, EP-képviselő bejelentette: megrendezni készülnek a Kárpát-medence magyar szervezeteinek autonómiatanácskozását. Fodor Imre beszámolójával kezdődött az ülés. „Sok vitával, de különösebb hiba nélkül dolgoztuk végig az elmúlt másfél esztendőt – fogalmazott a Csapó József elnök távozása óta az elnöki tisztséget ideiglenesen ellátó Fodor. Tőkés László kijelentette, igyekezett eleget tenni a szervezők meghívásának, annál is inkább, mivel 2003 óta ez az első küldöttgyűlés, amelyen részt vehet. „Az erdélyi magyarság összefogásának, egységének állandó tudatosítása mindennél fontosabb – fogalmazott Tőkés. – Autonómiatörekvéseinkben a mozdonyszerepet pedig változatlanul a Székelyföldnek kell betöltenie. ” /Csinta Samu: Izsák Balázs az SZNT élén. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./

Január 22-én, a magyar kultúra napján adták át a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban a Magyar Kultúra Lovagja kitüntetéseket. A díjazottak között olyan neves személyiségek voltak, mint Makovecz Imre építész, Mága Zoltán hegedűművész, a kolozsvári gyökerekkel rendelkező, Budapesten élő dr. Aniszi Kálmán esszéíró, publicista. Nagy Ferenc karnagy, zenetanár, a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség alapítója és elnöke is részesült a kitüntetésben. Nagy Ferenc "lehetetlen" feladatra vállalkozott: hogy összefogja a Kárpát-medence magyar dalosait. Életműve a Kórusszövetség. Nem leányálom kéthetenként vagy havonta útra kelni, kórusokat látogatni, összetartani, biztatni, nevelni – s mindezt hét országban: Románia és Magyarország mellett Szlovákiában, Szlovéniában, Ukrajnában, a Vajdaságban, Horvátországban. /Bölöni Domokos: Nagy Ferenc is a magyar kultúra lovagja. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./

A Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács összehívását kezdeményezte Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke.,,Néhány évvel ezelőtt, a szervezet létrehozatalakor abból indultunk ki, hogy sokkal nagyobb az esélyünk a magyar önrendelkezés képviseletére, ha Kárpát-medencei szinten összefogunk. Most ismét kedvező alkalom mutatkozik erre" – fejtette ki Tőkés László. Az alapításkor az RMDSZ nem vállalta a tagságot, lebeszélte erről a Vajdasági Magyar Szövetséget és a Felvidéki Magyar Koalíció Pártját is, most azonban a délvidéki és a felvidéki magyar pártok hajlandóak részt venni és a közös ügyekről egyeztetni a tanácsban. A Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanácsot március első felében hívják össze, egyelőre nem tudni, az RMDSZ most hajlandó-e csatlakozni a testülethez. /Farkas Réka: Összeül a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./

Újabb mellékletet indít útjára február 28-tól a Krónika. Határtalanul című, az elkövetkezőkben minden második csütörtökön jelentkező összeállításuk négy, Magyarországon kívülre szorult országrész legreprezentatívabbnak ítélt lapjainak „terméséből” kínál olvasnivalót. Többnyire olyan témákat, amelyeket laptársaik – a pozsonyi Igaz Szó, az újvidéki Magyar Szó és az ungvári Kárpáti Igaz Szó – fontosnak tartanak. A cél, hogy a Kárpát-medencei magyarság közösségei egymásra találhassanak. /Csinta Samu: Több hang, egy nemzet. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./

Udvarhelyszéki estet rendezett a Kriza János Néprajzi Társaság február 27-én Kolozsváron: megnyílt Róth András Lajos Illusztrált hónapok c. kiállítása, bemutatták a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont tevékenységét és kiadványait, valamint bemutatkozott a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum. Pozsony Ferenc elmondta: rendezvénysorozatról van szó, volt már bihari és háromszéki est is, a találkozók célja megismertetni különböző erdélyi térségek kulturális életét, egyesületeit és kiadványait a kolozsvári közönséggel, mert a kutatási programok eredményei, a különféle szakkiadványok gyakran el sem jutnak Kolozsvárra. Zepeczaner Jenő, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója ismertette a múzeum történetét. A múzeum Erdély, sőt a Kárpát-medence egyik legrégebbi ilyen jellegű magyar intézménye, csak a nagyenyedi református kollégium gyűjteménye előzi meg. Az 1797-ből fennmaradt leltárkönyv pár darabja még ma is megtalálható a múzeum állományában. A gyűjtemények mellett közel 80 000 kötetes, számos könyvritkaságot őrző tudományos könyvtára van. A múzeum egyben tudományos műhely, az ott folyó kutatómunka eredményeit igyekeznek nyomtatásban is közreadni, évente megszervezik az erdélyi magyar restaurátorok továbbképző konferenciáját, az előadásanyag pedig az Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetekben jelenik meg. A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpontról Hermann Gusztáv Mihály tájékoztatott, elmondta: alig több mint egy éve kezdte tevékenységét a megyei hatósugarú intézmény. Kéthetente tartanak előadásokat. Kiadványaik: az Örökségünk c. folyóirat, az Areopolisz tudományos évkönyv. Együttműködnek az Areopolisz Történelmi és Társadalomtudományi Kutatócsoporttal, illetve az Udvarhelyszék Kulturális Egyesülettel. /Farkas Imola: Udvarhelyszék művelődési élete közelről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 29./

A minap öt magyar parlamenti párt határozati javaslatot nyújtott be, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) váljék az Országgyűlés állandó bizottságává, mely parlamenti ciklusokon átívelve működik. A Fórum 2004 szeptemberében jött létre, résztvevői a Kárpát-medencei államok országos, tartományi vagy megyei szintű választott képviselői, s az Országgyűlés minden frakciója három képviselőt, az Európai Parlament frakciónként egy-egy képviselőt küld a testületbe. Öt magyar parlamenti párt együttesen és egységesen fellépése a jelenlegi magyar belpolitikai helyzetben ritkán előforduló jelenség. A fórum tulajdonképpen a magyar kormány által szétvert Máért pótléka kíván lenni, nem ér fel a Máértig, mert abban nem csak a választottak vettek részt, hanem civil szervezetek, egyházi képviselők is. A mostani fórum a mindenkori politikai pártok érdekeit jeleníti meg a magyar–magyar kapcsolatokban is. /Sylvester Lajos: Magyar–magyar kapcsolatok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./

Intézményesült a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF), ezt az SZDSZ kivételével, minden parlamenti párt megszavazta. Vezetője, Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke, tagjai: a Kárpát-medencei magyar és magyarországi honatyák és európai parlamenti (EP)-képviselők. A KMKF Szili Katalin országgyűlési elnök kezdeményezésére 2004. szeptember 10-én alakult meg a különböző Kárpát-medencei országok országos vagy tartományi, megyei szinten megválasztott képviselőinek és az EP-ben mandátummal rendelkező magyar képviselők egyeztető fórumaként. A MÁÉRT 1999. februárjában alakult meg. 2002-ig, amikor a szocialisták kerültek kormányra, teljes összhang uralkodott az értekezleten belül. 2004. novemberében a közös nyilatkozatot nem írta alá az MSZP és az SZDSZ. 2005. januárjában megalakult a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma (HTMSZF). Tagjai a MÁÉRT határon túli szervezeteinek vezetői, képviselői lettek. Az ötlet Kasza Józseftől, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökétől származott. Minden évben legalább egyszer összeül a HTMSZF, elfogadnak egy közös nyilatkozatot. A Gyurcsány-kormány a teljes támogatási rendszert átalakította. Létrejött a Szülőföld Alap, megszűnt több alapítvány. 2007. februárjában megalakította a kormány a Szülőföld Alap Regionális Egyeztető Fórumát (REF). /Simon Judit: Összmagyar fórum – újratöltve. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

Kézdivásárhelyre és környékére kalauzol Ráday Mihály városvédő műsora az Unokáink sem fogják látni márciusi adásaiban: a március 9-i és 15-i adás a Kárpát-medence legkeletibb magyar többségű városába, Kézdivásárhelyre, valamint a céhes város közelében fekvő katolikus falvak alkotta „Szentföldre” kalauzolja a nézőket. A térség települései – Gelence, Kézdiszentlélek és Esztelnek – Árpád-kori templomaikról híresek. /Háromszéki barangolás. = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./

Erőteljes nacionalista kampány folyik Ukrajnában a magyar szimbólumok helyreállítása kapcsán, amely már kisebb diplomáciai súrlódást is okozott Kijev és Budapest között. Ukrán szélsőségesek elsősorban a vereckei honfoglalási emlékmű tervezett felavatása, valamint a munkácsi turulmadaras alkotás visszaállítása miatt tiltakoznak. Emiatt Sólyom László köztársasági elnök a napokban lemondta ukrajnai útját, sőt a magyarok bejövetelének emléket állító alkotás március 14-ére tervezett avatóünnepsége is későbbi időpontra csúszik. Ungváron március 12-én mintegy félszázan tüntettek a szélsőjobboldali Ukrán Nacionalista Kongresszus és más szélsőséges szervezetek felhívására a vereckei emlékmű és a Kárpátalján szerintük erősödő ruszin szeparatizmus ellen „Kifelé Ukrajnából a magyar imperializmussal!” és „Nemet mondunk a külföldi provokációkra” feliratokkal. Válaszként a kárpátaljai megyei tanács visszautasította az ukrán nacionalista szervezetek vádjait. A 150 ezres lélekszámú kárpátaljai magyar közösség 1996 óta szorgalmazza emlékmű felállítását annak a 2,5 méter magas, régi obeliszknek a helyére, amelyet a Kárpát-medencébe bevonuló honfoglaló magyarok tiszteletére emeltek a Vereckei-hágón, és amelyet 1964-ben lebontottak. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) több mint tíz évvel ezelőtt már kísérletet tett az emlékmű felállítására – felkérésére Matl Péter szobrászművész neki is látott az alkotásnak –, de az ukrán hatóságok „megfelelő engedélyek hiányában” megakadályozták a tervet. Az emlékmű felállítását korábban támogatásáról biztosította Viktor Juscsenko ukrán államfő is. Idén januárban a probléma rendezésére létrehozott szakértői bizottság úgy határozott, hogy Matl Péter fejezheti be a szoborkompozíciót, amelynek költségét a magyar állam vállalta fel. Az épülő emlékművet a Szvoboda Összukrajnai Szövetség Voliny megyei szervezete a napokban a magyar állam jelképének nevezte, és a Vereckei-hágón kialakítandó park szerinte Magyarország egykori határát állítja vissza. A munkácsi turulmadaras emlékmű egy héttel ezelőtti visszaállítását a zakarpat.info ungvári internetes hírújság bírálta élesen. Erdélyben Aradon az 1890-ben felavatott Szabadság-szobrot 1925-ben a Ion. I. C. Bratianu vezette román kormány eltávolíttatta, a szoboregyüttes darabjait 1999-ig az aradi várban őrizték, amikor Radu Vasile kormánya átadta az aradi minorita rendnek. A restaurált alkotást 2004. április 25-én avatták fel újra, az aradi Tűzoltó téren román nacionalisták füttykoncertje közepette. Mátyás király 1902-ben felavatott kolozsvári lovas szobrának talapzatáról az 1918-as impériumváltást követően a román hatóságok eltávolíttatták a magyar címert, 1945-ben pedig a Mátyás király feliratot a semleges Mathias Rex szövegre cserélték. 1992. december elsején Gheorghe Funar akkori polgármester az 1932-ben egyszer már elhelyezett, „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Baiánál, mikor a győzhetetlen Moldva ellen indult” – feliratú táblát illesztetett a talapzatra Mátyás román eredét, illetve Stefan cel Mare moldvai vajda elleni sikertelen portyáját bizonygatva. A Maros megyei Fehéregyháza melletti Ispánkútnál Petőfi Sándor feltételezett elestének helyén álló, 1969-ben leleplezett emlékművén a kőbe faragott Petőfi-arcképet az 1990-es évek elején ismeretlenek kalapáccsal rongálták meg, emiatt 2005-ben bronz féldomborműre cserélték ki, majd az emlékművet restaurálták. Az 1911-ben felavatott pozsonyi Petőfi-szobrot többször meggyalázták, legutóbb 2007 tavaszán levágták a költő és a múzsáját jelképező szoboralakok kezét, az alkotás sérülékenyebb részét „lefaragták”. /B. E. L. : Kárpátaljai emlékművita. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

Budapesten tartotta ülését a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT). Ezen, többek között bejelentették, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének segítségét kérik Székelyföld területi autonómiájának elérése érdekében. A tanács ülésén az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetségen kívül valamennyi jelentős határon túli politikai szervezet képviseltette magát. Tőkés László független európai parlamenti képviselő örömét fejezte ki amiatt, hogy egyre bővül a magyarság törekvéseiért küzdők köre, azaz a felvidéki után immár a délvidéki magyar szervezetek esetében is tapintható a nagyobb összefogás és jelenlét. A KMAT egyik leglényegesebb közös céljaként említették a nemzeti önazonosság megőrzését, és a belső önrendelkezésen alapuló közösségi autonómiák rendszerének kiépítését. Tőkés László beszélt arról, hogy a magyarok által lakott országokban szinte mindenütt erősödik a magyarellenesség. Az utóbbi napokban ez már nem csak verbális agresszió, hanem tettlegesség formájában is megnyilvánul. Ennek kapcsán Tőkés László ismételten felhívta a figyelmet a csángókat érő, többféle módon megnyilvánuló hátrányos megkülönböztetésre. A KMAT korábbi elnökének, Jakab Sándor mandátumának lejártával a tagok egyhangúan Tőkés Lászlót választották a szervezet új elnökévé Tőkés László lett a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács elnöke. = Erdély. ma, márc. 20./ A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) a bukaresti NATO-csúcs alkalmából a tagországokhoz fordul azzal, tegyék biztonságpolitikai megfontolás tárgyává a békés, demokratikus autonómiatörekvések támogatását – közölte Tőkés László, a határon túli magyar szervezeteket tömörítő szervezet március 19-én megválasztott elnöke budapesti sajtótájékoztatóján. Tőkés László EP-képviselő ismertette a KMAT frissen kiadott állásfoglalását, amely az említett kérésen túl tartalmazza azt is, hogy szorgalmazzák az Európai Unió kisebbségvédelmi rendszerének kidolgozását, és ennek előmozdítására kérik az Európai Parlament magyar képviselőit. A négy éve alakult szervezet, a KMAT mostani, Budapesten tartott ülésén a résztvevők elhatározták, támogatják a Székely Nemzeti Tanácsnak az Európa Tanács Parlamenti Közgyűléséhez intézett felkérését, és az ahhoz kapcsolódó, Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó Memorandumot. A KMAT a különböző autonómiakoncepciók egyeztetése és nemzetközi képviselete céljából egy szakmai munkacsoport létrehozásáról is megállapodott, valamint reményét fejezte ki aziránt, hogy a soron következő romániai és szerbiai választásokon az autonómia ügye iránt elkötelezett magyar színekben induló képviselők jutnak majd mandátumhoz. A tanács tagjai mindemellett elítélik a Kárpát-medencében egyre erősödő magyarellenességet, ezzel összefüggésben felhívják a figyelmet a csángók hátrányos, és még mindig megoldatlan helyzetére. Ez ellen közös – magyar és nemzetközi – fellépést szorgalmaznak. A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács ülésén az RMDSZ-t Szép Gyula ügyvezető alelnök képviselte. Jelen voltak az Erdélyi és a Székely Magyar Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Párt, a Magyar Koalíció Pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség és a Magyar Demokratikus Szövetség, a Vajdasági Magyar Kulturális Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Horvátországi Magyar Demokratikus Szövetség képviselői is. „Az RMDSZ már több éve világosan megfogalmazta az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit, amit az eltérő régiókban különbözőképpen lehet majd megvalósítani” – nyilatkozta a lapnak Szép Gyula. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: NATO-segítség az autonómiához. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

Negyedik alkalommal indult útjára március 21-én Tihanyból az a két Feltámadási jelvény, amely két útvonalon, szív alakban bejárva a Kárpát-medence magyarok lakta területeit, pünkösdkor Csíksomlyón találkozik ismét. A 2004. december 5-i népszavazás után határozta el Gál Péter, a Balatonzamárdi Közösségi Ház és Könyvtár vezetője, hogy megpróbálja jelképesen újra összekötni azt, ami szétszakadt. Ötletét sokan felkarolták, és most, nagypénteken ismét elindult a nagy zarándoklat: egyházközségek, különböző lelkiségek, különböző felekezetek adják egymásnak stafétaszerűen a jelvényt. Gál Péter József, a zarándoklat elindítója elmondta: „A Feltámadási menet jelvénye – az Árpád-kori motívumú szárnyas kereszt – egyaránt elfogadható megoldás a katolikus és protestáns magyarok számára, továbbá Árpád-kori eredetében benne rejlik keresztény/keresztyén egységünk eszméje. ” A jelvényre a résztvevő közösségek egy szalagot köthetnek fel, a kísérő zarándokkönyvbe pedig beírhatják üzenetüket és élményeiket. A Feltámadási menet egyik ága Zamárdiból délnyugati irányba indul el, majd a szlovéniai magyaroktól visszafordulva Baranyán s a Délvidéken, majd az Alföldön át a Maros völgyében lép be Erdélybe, s halad Somlyó felé. A másik ág Tihanyból nyugat felé halad, és Sopronnál keletre fordulva Felvidéket, Észak-Magyarországot, Kárpátalját köti össze Erdéllyel és Csíksomlyóval. /Takács Éva: Feltámadási zarándoklat. Tihanytól Csíksomlyóig. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 22./

Március 19-én volt az Égtájak Iroda évnyitó rendezvénye Budapesten a Bourbon Rendezvényházban. A Határok nélkül a tánc nyelvén – Vendégségben Mátyás udvarában címmel meghirdetett esten a közönség a Kárpát-medence hét régiójából – természetesen Erdélyből is – érkezett táncosok, zenészek produkciójának tapsolhatott, illetve belekóstolhatott a reneszánsz lakomák ételeibe, boraiba. A Magyarország határain kívüli magyar kultúra megjelenítésének specialistája, a Goldschmied József által vezetett Égtájak Iroda idén további különleges programokat ígér. Az immár tizedik alkalommal megrendezett Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek című rendezvénysorozat első felében a gyermekeket, a jövő színházba járóinak kegyeit keresik. Különleges produkciónak ígérkezik a szabadkai Gyermekszínház Hamlet című bábelőadása, valamint a komáromi Jókai Színház a Hófehérke és a törpék című meseoperettje. Az erdélyi társulatok közül a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház a Liliomfit hozza Budapestre, a Csíki Játékszín La Mancha lovagjával lép fel, címszerepben a friss Jászai-díjas Fülöp Zoltánnal. A jubileumi évadot a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház zárja, a társulat utóbbi évadjának gyakorlatilag teljes kínálatával. Június 29. és július 8. között a Határon túli magyar fiatalok találkozója következik, 16–18 ország amatőr ifjúsági művészeti csoportját, több mint 700 főt felvonultató program. Az Égtájak Művészeti Találkozók sorozata augusztusban a felvidéki Farnadon kezdődik, a vége pedig Erdélyben les: október elején Szamosújvár, december elején Kolozsvár látja vendégül a művészi csoportokat. /Csinta Samu: Magyar égtájak kultúrkavalkádja. = Krónika (Kolozsvár), márc. 26./

A gyimesi települések – köztük természetesen Gyimesközéplok – a Kárpát-medencei magyarság keleti kapujának bástyájává váltak. Az utóbbi években mintha új életerővel telne meg ez a vidék. A több mint 5300 lelket számláló Gyimesközéplok község irigylésre méltó demográfiai mutatókkal büszkélkedhet. 2007-ben megháromszorozódott a házasságkötések száma, és a születések száma is meghaladja az elhalálozásokét. Elvándorlás gyakorlatilag nincs, a fiatalok közül is sokan hazatértek a Tatros völgyébe. A minden esztendő július havának utolsó hetében megrendezett tánctábor a település egyik leghíresebb „márkája”. Ugyancsak népszerű a kétévente megrendezett, a Tatros forrásánál elnevezésű csángófesztivál is. A Hidegségben működő neves Csángó Panzió is bővül. Gyimesközéploknak is voltak peres ügyei a Neamt megyei településekkel, szerencsére azok Gyimesközéplok javára dőltek el. A középloki fiatalok pezsgő ifjúsági életet szerveznek, működik az Ordasok Hagyományőrző Néptáncegyüttes is. Nagy probléma viszont a szakemberhiány, kiváltképp az oktatásban. Gondot jelent a pedagógushiány abban a községben, amely 9 általános (I–IV. osztályos), három felső tagozatos (V–VIII. osztályos) iskolát tart fenn. /Orbán Ferenc: Gyimesközéplok – magyar életkedv keleten. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 27./

A napokban ünnepelte ötszázadik adását a Magyar Televízió Kárpát Expressz című határon túli műsora. Hegedűs István szerkesztő, a műsor megálmodója, a Kárpát Expressz csapatának vezetője elmondta, egy kizárólag határon túli tematikával készülő műsor egyedülálló. Egy mindennap 25 percben jelentkező magazin biztonságos elkészítése csak „nagyüzemi” keretek között lehetséges. A végleges híranyagot egyrészt a több mint félszáz tudósítói ajánlatból választják ki. Tizenegy kolléga munkálkodik az adások elkészítésén. Céljuk az, hogy a Kárpát-medencei magyarság büszke legyen kulturális eredményeire. A korai, délelőtti adásidő sok nézőt megfoszt a Kárpát Expressztől. Múlt év végén, a határon túli városi kábeltévéknek felajánlották adásaik ingyenes átvételét. Számos társaság élt a lehetőséggel. /(Cs. Z.): Túl a félezrediken. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./

Sólyom László köztársasági elnök a határon túli magyar közösségek EP-képviselőivel, valamint a magyarországi pártok EP-frakcióvezetőivel tanácskozott. „Az Európai Parlamentben az RMDSZ 18 éves munkáját szeretnénk folytatni. Az általános nemzetpolitikai kérdésekben, valamint az autonómia megvalósításáért való törekvéseinkben továbbra is következetesen azt kívánjuk képviselni, amit 18 évvel ezelőtt elkezdtünk. Az Európai Parlament ennek a munkának egy igen fontos szintje” – hangsúlyozta hozzászólásában Winkler Gyula EP-képviselő. „Ha a Kárpát-medencei magyar közösségek 2009-ben hozni tudják azt a részvételi arányt, amelyet a romániai magyarság 2007-ben, akkor megmaradhatunk ilyen szép létszámban Brüsszelben” – mutatott rá Sógor Csaba. /Sógor és Winkler a magyar köztársasági elnöknél. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

Marosvásárhelynek kellene lennie az erdélyi magyarság számára a második egyetemi központnak, Kolozsvár után – hangzott el az Oktatási és nevelési stratégia a nemzetpolitika szolgálatában elnevezésű műhely keretében Kolozsváron. A Reményik Sándor Galériában megtartott kerekasztal-beszélgetésen Arató Gergely, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára elmondta, a nemzeti és Kárpát-medencei oktatáspolitika nem egyközpontúnak kellene lennie, hanem többközpontúnak, és az együttműködés közös döntések megszületésében kell érvényesüljön. Szilágyi Pál professzor hangsúlyozta az angol nyelv ismeretének fontosságát. Hozzátette, az elvándorlás a legnagyobb probléma az orvosi egyetemek végzősei körében, akik még el sem végezték a harmadévet, de már Magyarországon biztos, lekötött állásuk van. /Darvas Beáta: Elavult oktatáspolitika? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./ A Sapientia-EMTE biztosan számíthat a magyar kormány támogatására, hangsúlyozta Arató Gergely, kiemelve, hogy a magyar állami támogatással létrehozott és működtetett intézmény kultúra-, tudomány- és anyanyelvformáló erővel rendelkezik. Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök kifogásolta, hogy hivatalosan nem létezik „intézményesített”, a Kárpát-medencében élő összmagyarságra kiterjesztett oktatási és nevelési stratégia. „Úgy vélem, hogy a budapesti kormány felelőssége lenne, hogy a magyar tannyelvű oktatási intézmények vezetőivel egyeztetve kidolgozzon egy közös magyar oktatásügyi koncepciót, melynek érdekképviseletét is fel kellene vállalnia” – mondta a püspök. Dr. Szilágyi Pál professzor, a Sapientia-EMTE korábbi rektora felszólalásában hangsúlyozta: a Sapientia terjeszkedése, akárcsak a Babes–Bolyai Tudományegyetem székelyföldi városokban létrehozott fiókintézményei segítenek abban, hogy az ott élő fiatalság a tanulmányok befejezése után otthon, szülőföldjén próbáljon érvényesülni. „Bebizonyosodott, hogy ahol egyetem indul be, megváltozik a város légköre, ez tapasztalható Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Székelyudvarhelyen is” – mutatott rá a professzor. /Gyergyai Csaba: Összmagyar koncepciót sürgetnek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./

Nemrég elindult a Háló, a Katolikus Közösségek Hálózatának erdélyi weblapja: www.erdelyihalo. ro. A kezdőlap szerint: „A HÁLÓ katolikus, nyelve magyar, formája közösségi, helye a Kárpát-medence, útja Istenhez vezet.” Sepsiszentgyörgyön, a Krisztus király templomban tartották a Háló egész napos találkozóját. A Háló és a Kalot Egyesület, valamint a Sapientia EMTE csíkszeredai lelkészsége megszervezi Balczó András háromszoros olimpiai és tízszeres világbajnok öttusázó erdélyi körútját. /Józsa Zsuzsanna: Minőségi időt ajándékozni egymásnak. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 6./

A romák mindig a megélt autonómia példái voltak az olvasói levél írójának, Nagy Attilának. Náluk nem érvényesül az állandó öntisztázó magatartás, hogy jaj, mi nem akarunk koszovónyi függetlenséget, mi békések vagyunk, hogy már élni sem akarunk, mi székelyek, erdélyi magyarok. A szakértők mindig az autonómiatervezeteknél tartanak. Valójában azt kell nézni, hogy mire van szükség a fennmaradáshoz. A románoknak miért sikerült Erdélyt elvenniük? Mert még a Tiszáig sem szégyelltek követelni. Demeter János, Kovászna megyei tanácselnök az anyagiakban látja a területi autonómia alapját. A területi autonómia alapja nem az anyagiak, hanem a vitalitás, amely, majd képes megteremteni az anyagiakat is. A magyarság megmaradásának alapja, a Kárpát-medencében, a Székelyföld területi autonómiájának alapja, a láthatatlan lélek ereje. /Nagy Attila, Kökös: Székely autonómia – roma autonómia. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 7./

A Kárpát-medence területén élő magyarság ügyeivel foglalkozó döntéshozók, valamint a tudományos kutatók tájékoztatása érdekében a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkársága április 9-én bemutatta Budapesten a Régiók interaktív térinformatikai rendszerét. Gémesi Ferenc államtitkár elmondta, interneten hozzáférhetővé vált egy olyan strukturált adatbázis, amely országonként, illetve megyei és települési szinten tartalmazza Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna, Horvátország, Ausztria és Magyarország legfontosabb adatait: az ott élő magyarság lélekszámát, az etnikai illetve korcsoportos megoszlást, az iskolázottság szintjét, a munkanélküliségi rátát, az infrastrukturális és gazdasági adatokat, a területen működő fontosabb magyar intézményeket, illetve a térségbe érkező külhoni és adott országbeli támogatások összegét és főbb forrásait. A jelenleg elérhető verzió 7300 települést sorakoztat fel, a tervek szerint folyamatosan bővülni fog, többek között a MeH Kisebbségi és Nemzetpolitikai Államtitkárság által működtetett információs irodáinak, illetve a Vállalkozásfejlesztési Központoknak a segítségével. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Interaktív nemzetpolitika. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./ Az információs bázis adataival hatékonyabban hozhatók meg a támogatás- és kisebbségpolitikai döntések. Törzsök Erika, a szakállamtitkárság nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója elmondta: a régiós rendszerrel könnyen ellenőrizhető, hogy a magyar kormány az elmúlt hét évben 13 milliárd forinttal támogatta az egyetemet, pedig annak költségvetését – az alapító okirata szerint – a tandíjakból, a történelmi egyházak, a területi önkormányzatok és a magyar kormány támogatásából együtt kellett volna finanszírozni. Utóbbi kivételével azonban a többiek befizetései a „nullához közelítenek” – mutatott rá Törzsök Erika. Az adatbázis a www.regions. hu honlapról érhető el. /Régiós interaktív térinformatikai rendszert hozott létre a MEH. = MTI, ápr. 9./

Ötszázadik adását ünnepelte a Magyar Televízió határon túli műsora, a Kárpát Expressz. A műsor megálmodója és szerkesztője Hegedűs István. Tizenegyen dolgoznak az adások elkészítésén. – Céljuk az, hogy a Kárpát-medencei magyarság büszke legyen kulturális eredményeire. Sok telefont, levelet kapnak, amelyek javarésze dicséret. /Kreatív Kárpát-mozaik. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

Április 4-én tartották meg Aranyosegerbegyen a Tordai Egyházmegye nőszövetség konferenciáját. Nyolc helység nőszövetségi küldöttsége gyűlt össze, a Bibliáról szóló előadást hallgattak meg. Boros Melinda elmondta, augusztus 22-én ünnepli fennállásának 80. évfordulóját az Erdélyi Református Egyházkerület Nőszövetsége. Ebből az alkalomból Kolozsváron találkozót tartanak a Kárpát-medencei testvérszervezetek részvételével. /Schmidt Jenő: A Tordai Egyházmegyei Nőszövetség konferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

Április 12-én a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartotta meg évi közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE). Arról határoztak, hogy megreformálják az egyesület elnökségi összetételét és munkáját, a visszavonuló Kötő József elnök helyébe megválasztották Dáné Tibor Kálmánt, és április 12-ét erdélyi magyar közművelődési napnak nyilvánították. Kiosztották az EMKE 2008-as díjait. Kötő József elnöki beszámolójában áttekintette az EMKE tevékenységét, amely több ezer magyar civil szervezetet koordinál. Tavaly magyarországi alapítványi támogatásokból 10 millió forintot osztott ki a magyar házak kiépítésére (Nagyenyeden, Zilahon, Besztercén, Vajdahunyadon, Szilágysomlyón, Visón, Désen stb.). Fontos megvalósítás volt Kolozsváron a Szabédi-ház újjáépítése, ahol az Erdélyi Magyar Irodalom Kézirattára működik, valamint a Györkös-Mányi Albert Emlékház korszerűsítése. Az alapszabály módosítása nyomán megszűnt az ügyvezető elnöki funkció, és létrehozták a tanácsosi tisztséget. Dáné Tibor Kálmán ügyvezető elnöki beszámolójában a tavalyi év eredményei közé sorolta a Pusztinai Csángó Kulturális Központ megteremtését, a www.emke.ro honlap beindítását, a hazai és magyarországi civil szervezetekkel kialakított kapcsolatokat. Idén július végén a Kolozsvár Társasággal megrendezik a kincses városból elszármazottak találkozóját, októberben pedig Kárpát-medencei konferenciát tartanak. A Szabédi-házban fog működni a Közép-erdélyi Magyar Művelődési Intézet. Matekovics Mária (Bánság) a szórványsorsban élő 120 civil szervezet munkáját dicsérte. Muzsnay Árpád (Partium) az országhatáron átívelő együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Kiss Jenő (Székelyföld) szerint tavalyi legnagyobb eredményük az uniós pályázatok számbavétele volt. Pozsony Ferenc (Kriza János Néprajzi Társaság) arra hívta fel az EMKE vezetőségének figyelmét, hogy lobbizzon a hazai múzeumokban jelentkező magyar szakemberhiány pótlása érdekében. A tisztújítás során a következőket választották meg: elnök – Dáné Tibor Kálmán; régiói tanácsosok – Matekovics Mária (Bánság), Muzsnay Árpád (Partium), Ábrám Zoltán (Közép-Erdély), Kiss Jenő (Székelyföld), Szép Gyula (társadalomszervezés); főtanácsos – Kötő József, elnökségi tagok – Széman Péter, Guttman Mihály, Házy Bakó Eszter, Beder Pál. Megjutalmazták az erdélyi magyar közművelődésben jeleskedőket. Az EMKE 2008-as díjazottjai: Szilágyi Aladár (Spectator-díj), Háromszék Zenekar (Kacsó András-díj), dr. Bárth János (Bányai János-díj), dr. Széman Péter (Kun Kocsárd-díj), Öllerer Ágnes (Nagy István-díj), Székely Szabó Zoltán (Bánffy Miklós-díj), Balázs Attila (Kovács György-díj), Balázs Éva (Poór Lili-díj), Fazakas Mihály (Szentgyörgyi István-díj), Soó Zöld Margit (Szolnay Sándor-díj), Györffi Dénes (Monoki István-díj), Calepinus Alapítvány (Balázs Ferenc-díj), Irsay Miklós (gr. Mikó Imre-díj), Bálint Lajos (életműdíj), Laskay Adrienne (életműdíj). /Ördög I. Béla: Erdélyi magyar közművelődési számvetés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

A tibeti helyzet és a koszovói rendezés is segítheti a magyar autonómiatörekvéseket, a két eset azt bizonyítja, hogy nemzetközi síkra kell terelni az önrendelkezés kérdését – mondta Tőkés László erdélyi református püspök, EP-képviselő. „Mind a két eset azt bizonyítja számomra, hogy a kisebbségi kérdést nemzetköziesíteni kell. Az erdélyi magyar ügy nem Románia belügye, hanem egy nemzetközileg fontos ügy” – folytatta Tőkés a Gál Kinga néppárti EP-képviselővel közösen tartott sajtótájékoztatóján, Budapesten. Gál Kinga szerint azok az országok, amelyek nem akarják elfogadni Koszovó függetlenségét, kifejezetten félnek minden, kisebbségekre vonatkozó utalástól. Gál Kinga kiemelte: a koszovói szerbeknek adott önrendelkezési jog precedens lehet a Kárpát-medencei magyar közösségek számára. /Tőkés: Tibet példa lehet. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./