A Salamon Ernő Irodalmi Kör /Gyergyószentmiklós/ okt. 11-én tartotta évadnyitó ülését, amikor vendégül látták a kaposvári Berzsenyi Dániel Társaság tagjait. /Gyergyó (Gyergyószentmiklós), nov. 26. 3. sz./

Nov. 2-án, Bécsben, az Európai Stabilitási Egyezmény újabb tárgyalásán várhatóan Németország közvetítői szerepet vállal a magyar-román alapszerződés kidolgozásában, jelentette be Kovács László külügyminiszter okt. 29-én Kaposvárott elmondott beszédében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./ Németország fontosnak tartja, hogy Európa minden térségében rendezett viszony alakuljon ki, és ebben kész segíteni, közvetíteni, közölték okt. 31-én Bonnban az MTI tudósítójával. Az Európai Stabilitási Egyezményt előkészítő bécsi regionális konferencián Ausztria, Bulgária, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna és Svájc képviselője vesz részt. A megbeszéléseket Németország irányítja, mint az Európai Unió soros elnöke. /Magyar Nemzet, nov. 1./ A román diplomáciát meglepte Kovács László bejelentése, adta hírül az Evenimentul Zilei okt. 31-i száma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2., Magyar Nemzet, nov. 1./ Kovács László pontosított: Nem arról van szó, hogy Németország közvetítene. Németország ajánlatot tett, hogy a bécsi tárgyaláson háromoldalú magyar-román-EU megbeszélést folytassanak, melynek tárgya a román-magyar alapszerződés is. Ezt mondta el Szentiványi Gábor magyar külügyi szóvivő nov. 1-jén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1., Magyar Hírlap, nov. 1./

"Ötéves a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola. Pártolói közé tartozik a Széchényi Könyvtár, az amerikai Kossuth Klub, az ausztráliai Magyar Alap és sok magánszemély Clevelandtől Kaposvárig. "A romániai magyar nemzeti közösség csak úgy tud fennmaradni, ha megőrzi, sőt fejleszti kultúráját, nyelvét, önazonosságát" - állapította meg Mester Zsolt, a főiskola rektora. Tőkés László püspök személyesen szorgalmazta a főiskola indítását. Az akkreditációs bizottság nem engedélyezte a főiskolán már működő jogi szakot. A joghallgatók nagy részét elhelyezték az aradi és kolozsvári magánegyetemen, a legjobbaknak ösztöndíjat adtak, mert a magánegyetemen magas a tandíj. A főiskola fellebbezett, miután az akkreditációs bizottság nem adta meg a főiskola működési engedélyét, olvasható Tóth Erzsébet tudósításában. /Magyar Nemzet, jan. 10./"

A Háló azért jött létre, hogy segítse a hídépítést a katolikus közösségek között. A Kárpát-medencei Katolikus Közösségek Hálózata, közismert nevén a HÁLÓ Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban tartotta találkozóját. Öt országból - Magyarországról, Kárpátaljáról, Felvidékről, Vajdaságból és Erdélyből - gyűltek össze mintegy 180-an, hogy megbeszéljék a közösségszervezés, kapcsolattartás aktuális kérdéseit. A három nap során értékes előadásokat is hallhattak. Balázs Béla kaposvári püspök, a Magyar Püspöki Konferencia ifjúsági referense, akit a fiatalok inkább Beton atya néven emlegetnek, személyes hangvételű előadásban beszélt a közösség nyújtotta biztonságról. Böjte Csaba ferences szerzetes, az erdélyi egyházmegye ifjúsági lelkésze a közösség építésének nehéz feladatairól elmélkedett. Okt. 13-án, az utolsó napon közös szentmise volt. Az erdélyiek egyházmegyei zsinatra készülnek, az egyik bizottságnak, a lelkiségekkel foglalkozó bizottságnak Ágoston Ferenc teológiai tanár a referense. A Hálónak eddig 150 csoport volt a tagja, de ezen összejövetel után ez a szám sokkal nagyobb lesz. A felvidéki csoportot Jakobovich Zoltán vezette. /Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15./ Tizennyolc közösségi beszámoló hangzott el, az ismerős nevű közösségek - Cursillo, fokolár, taizéi mozgalom, Hit és fény, Házas hétvége mozgalom, Kolping, Regnum Marianum, Neokatekumenátus - képviselői is jelen voltak. /Vasárnap (Kolozsvár), okt. 27./

Kaposváron rendezte meg nov. 21-én a Kárpát-medencei Ifjak Szabadegyeteme címmel a Fidelitas, az Együttélés Politikai Mozgalom Ifjúsági Szervezete és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ azt a tanácskozást, melynek célja hosszú távú együttműködési keret kialakítása a különböző országokban működő magyar ifjúsági szervezetek között. A meghívottak között van az erdélyi Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/, az erdélyi Országos Magyar Diákszövetség /OMDSZ/, a Temesvári Magyar Diákszövetség, az Udvarhelyi Fiatal Fórum, a felvidéki Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom Ifjúsági Szervezete, a Rákóczi Szövetség, valamint a Magyar Ifjak Világfóruma. A résztvevők a Fidesz holdudvarába tartozó szakértők kisebbségpolitikai előadásai kapcsán vitatják meg a továbblépés lehetőségeit. /Új Magyarország, nov. 20./ Kaposváron a Kárpát-medencei Ifjak Szabadegyetemét életre hívó három szervezet /Együttélés Ifjúsági Csoportja, Fidelitas, Kolozsvári Magyar Diákszövetség/ és több további kárpát-medencei ifjúsági szervezet /MISZSZ, Országos Magyar Diákszövetség, Ifjúsági Keresztyén Egyesület, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet/ közös nyilatkozatot adtak ki. Ebben kifejtették, hogy a térségbeli magyar fiataloknak szükségük van élő kapcsolat kiépítésére, a nemzeti értékek és hagyományok ápolása érdekében. A kezdeményezők szerint fontos, hogy "a magyar külpolitika szerves részévé váljon a határon túli fiatalok helyzetének konkrét lépésekkel való javítása", ami elsősorban a "minden szinten minőségi magyar oktatás eszközeivel" látják biztosíthatónak. /Nyilatkoztak a Kárpát-medencei Ifjak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./ "Bízunk benne, hogy összefogásunkkal képesek leszünk segíteni egy, a magyar nemzeti törekvéseket hitelesen felvállaló és eredményesen képviselő politikai vezetés munkáját." - olvasható a nyilatkozatban. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 27./

Az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezete és a Felsőháromszéki Vállalkozók Klubja közös meghívásának eleget téve 1997. december 18-án Örsi Imre, az Állami Vagyon Alap Igazgatótanácsának tagja találkozott a kézdiszéki vállalkozókkal. A találkozón Örsi Imre és Tamás Sándor Kovászna megyei (kézdiszéki) képviselő többek között a privatizációs folyamatról tájékoztatta a jelenlévőket. 8/ Az 1997-es Berzsenyi-díjat, amely "odaítélhető itthon, kisebbségben és a diaszpórában élő személynek, aki a romlás, szétszóratás és a szétszóródás annyi ténye ellenére is kis közösségek szellemi összetartozását emberség és magyarság jegyében példaszerű erkölcsiséggel szolgálja és képviseli", Lászlóffy Csabának ítélte oda a Berzsenyi Társaság elnöksége. Az 1988-ban alapított díjat a társaság elnöke, az alapító Takáts Gyula kaposvári költő nyújtotta át dec. 11-én a kitüntetettnek, Kaposváron, a városháza dísztermében. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

Erdélyi szám a Somogy /Kaposvár/ folyóirat nyári /július-augusztus/ száma, melyben Pécsi Gyöngyi Hervay Gizella kései költészetét méltatta. /Lapszemle rovat. = A Hét (Bukarest), szept. 3./

"A magyar nyelv legkorábban lejegyzett és értelmezhető emlékére bukkantak a régészek a Somogy megyei bodrog-bűi ásatásokon. Magyar Kálmán, a kaposvári Rippl Rónai Múzeum főtanácsosa egy honfoglalás kori vasolvasztó-telep feltárásakor akadt arra az égetett agyag használati tárgyra, amelyen székely rovásírás található. A X. századból való nyelvemlék akár módosíthatja is a honfoglalásról alkotott teóriákat. Magyar Kálmán 20 éve kutatja a bodrog-bűi temetődűlőt, ahol a honfoglalás korabeli Bő nemzetség központját tárja fel. Előkerült itt már avarkori mintakincset is tartalmazó cserép, többek között kifejezetten honfoglalás kori égetett agyagbogrács, találtak a régészek gabona tárolására is alkalmas vastagfalú több tíz literes hombárt is. Nemrégiben kezdték el a központtól kicsit távolabb lévő vasolvasztó-telep feltárását, ahol ezidáig 32 kemencére leltek, de a jelek szerint jóval többet is rejt a partoldal. A maga nemében már ez a lelet is szenzáció: a legtöbb kemence került itt elő, amit egyhelyütt találtak Magyarországon, de különösen azért figyelemre méltó, mert az alig 70 centiméter magas kemencék többsége épségben került elő. A valódi különlegesség csak ezután következett, ugyanis rábukkantak egy szintén agyagból készített 4- 5 centiméteres fúvóka darabra, amelyhez hasonlót eddig sehol sem találtak. Az eszközt láthatóan díszítette készítője, sőt a szennyeződés lemosása után a kutatók megállapították, hogy négy rovásírás-jel található rajta. A X. századból származó székely-magyar szót Vékony Gábor egyetemi docens fejtette meg a kaposvári régész és konzulense Gömöri János, az MTA Iparrégészeti Bizottsága alelnöke kérésére. A jelek a "funak" szót rejtik, amely akár egy név is lehet, de sokkal inkább szómágiának tartják a kutatók. Annak érdekében használták a korabeli kézművesek, hogy a rontószellemek ne tehessenek kárt a fúvókában, illetve a vasolvasztóban. Az írás minden bizonnyal az eleddig talált legrégibb magyar leírt nyelvemlékünk. Magyar Kálmán felfedezése azonban másra is utal. A korábbi elképzelésekkel ellentétben azt mutatja, hogy a honfoglalás kori magyarságnak rétegzett volt a társadalma: nemcsak a katonáskodáshoz értettek, a nemzetségekhez tartozó kézművesek - éppen erre utal a lelet - nem szlávok vagy türkök, hanem magyarok voltak. Sőt az sem kizárt, hogy amikor Árpád vezér megérkezett a Kárpát-medencébe ezek a székely-magyar nyelven beszélő-író kézművesek már itt voltak Somogy megye területén is. Magyar Kálmán és két munkatársa a felfedezést május végén tette közzé először, a Hagyományok és újítások a korai középkori vaskohászatban című nemzetközi konferenciakötetben, ahol huszonöt neves hazai és külföldi kutató publikációja jelent meg. A lelet már eddig is rendkívüli érdeklődést váltott ki szerte Európában. Eddig különben senki sem kételkedett abban, hogy valóban a X. századból származó székely-magyar rovásírásra bukkant a Somogy megyei Bodrog-Bűben, ahol augusztusban tovább folytatják a kutatást. /Megtalálták a legrégebbi magyar nyelvemléket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./"

Márc. 6-án a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem szenátusa Béres Andrást választotta rektornak. Béres András, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művészeti igazgatója és a Tompa Miklós Társulat vezetője elismerte, hogy ennyi feladatot egyszerre nem lehet ellátni, ezért ősztől valószínűleg más vezeti a magyar társulatot. Az egyetemi szenátusnak 14 tagja van, fele-fele arányban román és magyar nemzetiségűek. - Megjelent Béres András Hegel-kötete a marosvásárhelyi Mentor Kiadónál, melyet román nyelven írt. Év végére szeretne kihozni egy második tanulmánykötetet. Az az elismerés logikájáról fog szólni. - Márc. 10-én tartja a Tompa Miklós társulat Frank Wedekind: A tavasz ébredése című "gyermektragédiája" bemutatóját, rendezője Anca Bradu. Ezzel az előadással szerepelnek márc. 17-én a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, és Kaposváron is lesz előadásuk. /Rektorváltás a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

Hargita megye sikerrel mutatkozott be azon a kiállításon, amelyet először szerveztek meg Kaposváron, a Kaposvári Tavaszi Fesztivál keretében. A kiállítás alkalmából megbeszélésekre is sor került a testvérmegye, Somogy vezetőivel. Hargita megyét Minier Gábor, a megyei tanács alelnöke, Péter Zoltán, a tanács urbanisztikai és területrendezési igazgatóságának igazgatója és Bodor István tanácsos képviselte Kaposváron. A kiállításon bemutatkozott Szilágy megye is. A Hargita megyeiek a leírások mellett borvizet, korondi és dánfalvi kerámiát is vittek magukkal. /Kovács Attila: Kaposvári kiállításon szerepelt Hargita megye. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 25./ Szilágy megye is hivatalos volt Kaposvári Tavaszi Fesztiválra, amelyen Ioan Sorin Cosma megyei tanácselnökön és Fekete András alprefektuson kívül a zilahi múzeum két román néprajzos munkatársa is részt vett. A szilágyságiak öt pannón mutatták be Szilágy megye történelmét, néprajzát, iparát, közigazgatását és idegenforgalmát. Szilágy megye küldöttei megbeszélést tartottak a kaposvári vezetőkkel a kapcsolatok fejlesztéséről, szeretnék a kapcsolatot kiépíteni a két megye levéltárai, múzeumai és a megyei könyvtárak között. A kaposvári kereskedelmi kamara munkatársai felajánlották, hogy a román cégeket ismertetik havonta megjelenő kiadványukban. Áprilisban a Magyar-Román Baráti Társaság részéről Kaposvárra várják Vaslui, Dés, Vajdahunyad, Zilah baráti társaságainak képviselőit. /Szilágyságiak Somogyban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

1992 óta évente megrendezik a Nemzetközi Magyar Matematika Versenyt, 200-300 középiskolás diák és tanár részvételével. A versenyek eddigi színhelyei: Komárom, Vác, Ungvár, Paks, Székelyudvarhely, Kaposvár, Szabadka, Debrecen. Idén Dunaszerdahelyen zajlott le a verseny márc. 23-27-e között, Horvátország, Délvidék, Erdély, Magyarország és a Felvidék magyar iskoláinak diákjai részvételével. A IX. Nemzetközi Magyar Matematika Versenyen a megjelentek megismerkedtek Szlovákia a város múzeumaival, galériáival, megismerhették Csallóköz történelmét. /Ráduly Zörgő Szabolcs, Kolozsvár: IX. Nemzetközi Magyar Matematika Verseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

Kelen Ferenc fotóművész visszhangos sikereket németországi és magyarországi galériákban ért el. Az Aradi Fotóklub újjászervezője és egykori elnöke a napokban Kaposvárott mutatta be egyéni kiállítását. /Puskel Péter: Aradi fotóművész sikere Kaposvárott. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 28./

Az elmúlt héten zajlott Kaposváron az Alpok-Adria nemzetközi kiállítás és konferencia, ahol Csíkszeredát /Kaposvár testvérvárosát/ Papp Előd alpolgármester képviselte. A kiállításon és konferencián Olaszországból, Ausztriából, Horvátországból és Magyarországról voltak résztvevők. A konferencián Matolcsy Ferenc, a magyar kormány gazdasági minisztere előadást tartott a Széchenyi-tervről, amely Magyarország középtávú fejlesztési terve. A tervnek határon túli vonatkozásai is vannak - mondta Papp Előd -, és így Csíkszereda részt tud venni régiófejlesztéssel, turizmussal és kutatással foglalkozó programokban. A megbeszéléseken megegyezés is született: Kaposvár szakmai segítséget nyújt Csíkszereda fejlesztési és marketingtervének elkészítéséhez, csereelőadásokra kerül sor a Csíki Játékszín és a kaposvári Csiky Gergely Színház között. /Kaposvári segítség Csíkszeredának. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 5./

A kaposvári Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság által 1988-ban alapított díj idei kitüntetettje az Aradon élő és tevékenykedő Pávai Gyula, aki pedagógusként, valamint a diákszínjátszás szakavatott támogatójaként, és nem utolsósorban a Kölcsey Ferenc nevét viselő művelődési egyesület elnökeként a romániai magyar közművelődési élet jól ismert és megbecsült személyisége. Az ünnepélyes díjátadásra nov. 4-én Kaposváron kerül sor. Pávai Gyula tanár mellett a másik kitüntetett Szőnyi Triznya Zsuzsa író, a Vatikáni Rádió munkatársa. /(Muzsnay Árpád): Berzsenyi-díjjal tüntették ki Pávai Gyulát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

Nov. 5-én Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában megnyílt Halmos Klára grafikusművész /Kaposvár/ egyéni tárlata. /Reményik Sándor Galéria. Megnyílt Halmos Klára kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

Kétnapos tanácskozást tartott /nov. 3-4./ a Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Társaság és a Xantus Nemzetközi Koordinációs iroda Magyar Kisebbségek a Kárpát-medencében témakörben Kaposváron. Takács Gyula Kossuth díjas költő, a Társaság elnöke nyitotta meg a közel százötven résztvevős tanácskozást, majd Bárdi Nándor, a Teleki László Intézet munkatársa tartott részletes beszámolót a témakörben. Kifejtette: nincs tizenötmillió magyar, ahogy ezt a közhiedelem tartotta, már csak alig tizenhárom és fél millió mutatható ki hitelesen. Magyarországon tízmillióan élnek, Erdélyben 1 667 ezren. A magyarság lélekszáma az utódállamokban megoszlik. Romániában a legnépesebb a székelyföldi tömb /több mint 780 000 magyar/, a többi megoszlik a Mezőség és Partium között. A legszomorúbb a helyzet a Mezőségen, ahol az egykézés és az elvándorlás egyre erősebb jelei látszanak. Ezzel szemben növekedőben van a magyarság létszáma Kárpátalján, és bizonyos helyeken Szlovákiában, de rendkívül erősen fogy a Vajdaságban. A vegyes házasságok Erdélyben is terjedőben vannak. Tóth Károly, a galántai Fórum Intézet igazgatója számolt be a szlovákiai helyzetről, majd az ugyancsak szlovákiai Fuksz Sándor a vállalkozók és vállalkozások helyzetéről. Kárpátaljáról Dupka György író, költő, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének elnöke beszélt, kiemelve az egyházak szerepét a fennmaradásban. Nagy szerepe van a beregszászi magyar Tanárképző Főiskolának a tanár-utánpótlásban. Kolozsvárról dr. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke beszélt az önálló magyar egyetem létrehozását célzó törekvésekről. Vofkori László, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző tanára, a gazdaságföldrajz ismert szakembere a Székelyföld hiányos gazdasági fejlesztésének okait és következményeit taglalta. Mirnics Károly, a szabadkai Magyarságkutató Tudományos Társaság elnöke az asszimiláció előretöréséről számolt be, Muzsnay Árpád /Szatmárnémeti/ tartott helyzetjelentést a művelődési eredményekről. - Az idei Berzsenyi-díjat Pávai Gyula /Arad/ kapta. /Pávai Gyula: Már csak tizenhárom és fél millió. Magyar kisebbség a Kárpát-medencében. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./

"Gyergyószentmiklósi hagyományőrzők is részt vettek a szolnoki ütközet 152. évfordulója emlékére szervezett rendezvényen márc. 4-én, amelyen mintegy 150-en elevenítették fel az 1848-49-es forradalom és szabadságharc győztes csatája fontosabb mozzanatait. - A gyergyószentmiklósi hagyományőrzők (jelesen a huszárok) márc. 17-18-án Kaposvárra hivatalosak. Ott a Kaposvári Tavaszi Fesztivál keretében Nemzetközi Hagyományőrző Lovastalálkozóra is sor kerül. Április elseje és kilencedike között a Tavaszi Hadjárat emlékére tizenkettedik alkalommal rendezett hadijátékra is várják a szervezők Gyergyószentmiklósról a katonai hagyományok őrzőit. /Bajna Györg: Gyergyóiak a szolnoki csatában. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 6./"

"Bencze Mihály /Brassó/ indította útjára a Nemzetközi Magyar Matematikaversenyt. Az első Nemzetközi Magyar Matematikaversenyt (NMMV) Oláh György rendezte Révkomáromban és Komáromban, majd sorrendben a következők nevéhez fűződnek a minden esztendőben szervezett tantárgyvetélkedők: Benedek Ilona (Vácon), Elek Ernő (Ungváron), Árokszállási Tibor (Pakson), Kovács Lajos (Székelyudvarhelyen), Kubatov Antal (Kaposváron), Szabó Magda (Szabadkán), Balázs Tivadar (Debrecenben), Bíró Gizella (Dunaszerdahelyen). Az idei, tizedik NMMV-t Pintér Ferenc rendezte Nagykanizsán ápr. 6-10. között a Batthyány Lajos Gimnáziumban, ahol több mint 300 diák mérte össze a tudását. A diákok selejtezők után jutottak a nagykanizsai döntőbe Magyarországról, Erdélyből /Erdélyben a IX. Székely Mikó Matematikai Versenyen történt a válogatás/, Felvidékről, Kárpátaljáról és Délvidékről. Az Őrségen és a Kárpát-medencén kívüli magyarság még nem kapcsolódott be a versenybe. A mostani versenyen jól szerepeltek az erdélyiek. A tizenkettedikesek között Veress Péter (Székelyudvarhely) első lett, Mezei Tímea (Sepsiszentgyörgy) a második, Magyari Karola (Csíkszereda) pedig a harmadik. A következő NMMV-t Sepsiszentgyörgy rendezi 2002-ben. /Bencze Mihály: Tízéves a Nemzetközi Magyar Matematikaverseny. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 8./"

"Második alkalommal rendezik meg a Keresztúr nevű települések magyarországi és nemzetközi találkozóját, a szept. 14-16. közötti eseménynek Budapest XVII. kerülete, azon belül is Rákoskeresztúr lesz a házigazdája. A nevünk összeköt mottójú találkozó elsődleges célja a települések közötti kapcsolatok kialakítása, a kulturális értékek kölcsönös megismertetése és ápolása. A háromnapos rendezvényre húsz Keresztúr nevű település elöljáróját, valamint további képviselőit, illetve művészeti csoportjait várják. Az eseményen résztvevő magyarországi települések: Balaton-, Bodrog-, Rákos-, Dráva-, Hejő-, Kapos-, Magyar-, Nemes-, Petri-, Rác-, Sajó-, Sarkad- és Sárkeresztúr, Erdélyből Apát-, Cserna-, Póka- és Székelykeresztúr, illetve Szilágyfőkeresztúr; Kárpátaljáról Tiszakeresztúr; Szlovákiából pedig Szécskeresztúr képviselői lesznek jelen. A Keresztúr nevű települések az első összejövetelüket tavaly tartották. Akkor Balatonkeresztúr adott otthont az eseménynek. /Keresztúr nevű települések találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./"

"Megdöbbentő MTI-hír: Nagykaposon szept. 29-re virradóra ismeretlen tettesek ledöntötték Mécs László papköltő mellszobrát. Az 1920 és 1930 között Nagykaposon plébánoskodó premontrei szerzetes, később kanonok és népszerű költő néhány éve felállított mellszobra a város római katolikus temploma előtt állt. A szobrot a tettesek nem vitték el, hanem a talapzattól néhány méternyire húzódó árokban hagyták. A rendőrség ismeretlen tettes ellen indított vizsgálatot. - Néhány éve Nagykaposon hosszasan elhúzódó huzavona volt az ott felállított turul emlékmű miatt: a szlovák politikai erők hónapokon át tiltakoztak a nagykaposi turulszobor miatt. /MTI/ "

Febr. 13-e és 18-a között Kaposváron immár a hetedik alkalommal szervezték meg a hagyományos évi Nemzetközi Turisztikai Kiállítást és Konferenciát. A Somogy Megyei Közgyűlés ez alkalommal biztosította egy Hargita megyét bemutató stand költségeit a kiállításon, míg a Csíkszereda- Kaposvár testvérvárosi kapcsolat révén a kaposvári városi önkormányzat a maga során a vendéglátás költségeivel járult hozzá a részvételhez. A Kapos-Expón jelen volt a csíkszeredai és a székelyudvarhelyi Turinfo iroda, a Hargita Turisztikai Egyesület, ugyanakkor elvitték a gyergyói és a kovásznai turinfo irodák, valamint több Maros megyei turisztikai cég bemutatkozó anyagait. /(Daczó Dénes): Hargita is bemutatkozott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

Több ezer személy kísérte utolsó útjára ápr. 24-én Reizer Pál szatmári megyés püspököt. A temetésen mintegy háromszáz lelkész vett részt. A szertartást Ardai Attila kanonok, az egyházmegye ideiglenes kormányzója mutatta be a részt vevő főbb méltóságokat. Dr. Jean Claude Périsset nuncius latin nyelven kezdte az elhunyt püspök lelki üdvéért bemutatott szentmisét, amelyet dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szentbeszédét követően dr. Paskai László bíboros, esztergom?budapesti érsek fejezett be. Románul dr. Ioan Robu bukaresti érsek búcsúztatta Reizer Pál püspököt. Dr. Paskai László bíboros, végezte a temetői szertartást. Merlás Tibor címzetes főesperes, a szatmárnémeti Szentlélek plébánia plébánosa rövid beszédében jelezte: nem sokkal a ceremóniát megelőzően ő vehette át Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövettől a Reizer Pál nevére kibocsátott magyarigazolványt. A püspök búcsúztatásán a következő egyházi és világi méltóságok vettek részt. Egyházi személyek: Dr. Paskai László esztergom–budapesti érsek, bíboros, Dr. Jean Claude Périsset, címzetes érsek, bukaresti apostoli nuncius, Dr. Ioan Robu, bukaresti érsek, Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Petru Gherghel, iasi–i püspök, Tempfli József nagyváradi püspök, Martin Roos, temesvári püspök, Majnek Antal, munkácsi püspök, Huzsvár László, nagybecskereki püspök, Bosák Nándor, debrecen–nyíregyházi püspök, Dr. Gyulay Endre szeged–csanádi püspök, Mayer Mihály, pécsi püspök, Balázs Béla, kaposvári püspök, Spányi Antal esztergom–budapesti segédpüspök, Lucian Muresan, balázsfalvi görög katolikus érsek, Gheorghe Gutiu, kolozsvári görög katolikus érsek, Alexandru Messian, lugosi görög katolikus püspök, Ioan Sisestean, nagybányai görög katolikus püspök, Szabó Árpád erdélyi unitárius püspök, Mózes Árpád erdélyi evangélikus püspök, Tőkés László, királyhágómelléki református püspök, Papp Géza, erdélyi református püspök, Tietze Jenő, nagybecskereki általános helynök, Fodor József, nagyváradi általános helynök, Böcskey László, temesvári általános helynök, Potyó Ferenc, gyulafehérvári általános helynök, Dr. Czirják Árpád, gyulafehérvári érseki helynök, P. Szőke János SDB, szenttéavatási promotor, a gyulafehérvári római katolikus teológia tanári kara, Dr. Pákozdi István budapesti egyetemi lelkész, Tincu Alexandru, szatmári ortodox főesperes Világi személyiségek: Klaus Peter Marte, német konzul, Temesvár, Szíjgyártó István, magyar nagykövet, Bukarest; Cseh Áron, konzul, Kolozsvár, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Gheorghe Ciocan, Szatmár megye prefektusa, Riedl Rudolf, Szatmár megye alprefektusa, Horea Anderco, Szatmárnémeti polgármestere, Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere, Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Erdei D. István, parlamenti képviselő, Varga Attila, parlamenti képviselő, Pécsi Ferenc, parlamenti képviselő, Kereskényi Sándor, szenátor, Szabó Károly, szenátor, Dr. Kalmár László, főorvos, a Segítő Jobb Alapítvány elnöke, Budapest. /Princz Csaba: Ezrek kísérték utolsó útjára Nm. és Ft. Reizer Pál püspököt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 25./

Babarczy László, a Kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója, a Budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem rektorhelyettese nem először jár Marosvásárhelyen. Van egy rendező-osztálya, melynek két olyan hallgató is a tagja, akik tulajdonképpen a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem diákjai. A két intézmény között létezik egy megállapodás, miszerint közösen képeznek ki rendezőket. Csáky Csilla tanítványának a főpróbái zajlanak most Marosvásárhelyen. Nagyon tehetséges, drukkol neki, reméli, jó előadást állított színpadra a marosvásárhelyi színinövendékekkel. A másik erdélyi hallgatója Béres Attila, aki a nagy színházban állít színpadra egy előadást. Babarczy László néhány hét múlva ismét eljön, hogy segítsen. A Kaposvári Csiky Gergely Színház máj. 10-11-én vendégszerepel Marosvásárhelyen Osztrovszkij Erdő című darabjával. /Máthé Éva: Rendkívüli színházi esemény – Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

"Augusztus utolsó és szeptember első napján a kaposvári Magyar-Román Baráti Társaság megrendezi A román nemzet kialakulása és a mai magyar és román közgondolkodás elnevezésű konferenciát. A házigazda szerepét Bejczi László, a kaposvári Magyar-Román Baráti Társaság elnöke tölti be. Előadást tart többek között magyar részről dr. Bona Gábor, román részről dr. Alexandru Porteanu történész. Arad megyét Dimitrie Stoi és Berecz Gábor képviseli, előadásuk címe: A középkori nemzetek kialakulásának néhány aspektusa a Kárpát-medencében. /Magyar-román történésztalálkozó Kaposvárott. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 27./"

"1999-ben alakult meg Sepsiszentgyörgyön a László Kálmán Gombászegyesület. Az egyesület most folyóirat-formátumú évkönyvvel rukkolt elő, címe: Moeszia, alcíme pedig: Erdélyi Gombász. A kiadvány a székelyföldi mikológiai kutatást 1929-es könyvével (Gombák a Székelyföldről) megalapozó szakember, Moesz Gusztáv családnevéről kapta elnevezését, felelős szerkesztői Pál-Fám Ferenc (Kaposvári Egyetem) és Zsigmond Győző (Bukaresti Tudományegyetem), célja az, hogy "a székelyföldi, erdélyi témájú mikológiai kutatások publikálására megfelelő fórumot biztosítson". /Piacra kerül az Erdélyi Gombász. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./"

"Anyanyelvükön hallgathattak szentmisét júl. 7-én a Bákó megyei Lujzikalagor és Magyarfalu római katolikus hívei: a két faluból származó kispapok magyar nyelven mutatták be első szentmiséjüket. Palkó Ágoston Lujzikalagorban született, teológiai tanulmányait viszont Gyulafehérváron végezte, pappá Jakubinyi György érsek szentelte a gyulafehérvári főegyházmegye részére. Eugen Blajut plébános engedélyével került sor a magyar nyelvű szentmisére a lujzikalagori templomban. Zsúfolásig telt a templom, mesélte Palkó Ágoston.Palkó Ágoston szerint inkább azok jöttek el a szentmisére, akik a csíksomlyói búcsún is rendszeres zarándokoknak számítanak. A misén Salamon József gyergyóhodosi plébános prédikált. Magyar misét a lujzikalagoriak egy évvel ezelőtt hallgattak utoljára. Hasonló lelkesedéssel fogadta a magyar szentmisét a magyarfalui közösség is, mint azt a magyarajkú hívek egyike elmondta, valóságos ünnep volt a mise a falu számára. A falu szülöttjét, Pogár Róbertet Kaposváron szentelték pappá az idén, első szentmiséjét pedig a plébános engedélyével magyar nyelven mutatta be szülőfalujában. A szentmisét a somoskai csángómagyar néptánc-együttes ünnepi műsora zárta. Magyarfaluban nem emlékeznek arra, hogy valaha is celebráltak volna magyar nyelvű szentmisét a helyi templomban. A misék mindkét településen incidensek nélkül zajlottak. /Lukács János: Magyar misék Csángóföldön. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./ A lujzikalagori magyar mise csak az erdélyi újságolvasókban idézi fel azt, hogy Petru Gherghel iasi-i püspök két és fél évvel ezelőtt Kolozsváron még zsargonnak, tolvajnyelvnek nevezte a csángók nyelvét, beszélőit tehát - kimondatlanul is - bűnözőknek minősítette, akik e nyelven nem érdemelnek szentmisét. Az íratlan csángó történet egyik nagy kérdése pedig az, hogy még sokan nem tudják eldönteni, meg kívánják-e őrizni mindazt, ami a magyar anyanyelv egyre szűkülő körén belül számukra megmaradt. A magyar nyelvű mise iránti megújuló igény, a magyar nyelv oktatása iránti újabb 140 kérvény mögött ugyanis ott van az elszánás, hogy maguk akarnak dönteni magukról. Nyelvükről, gyerekeikről, a lehetséges életpályákról. /Bakk Miklós: Új csángó krónika. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./"

"Az Irodalmi Társaságok Szövetsége (ITÁSZ) vándorgyűlését Aradon tartja júl. 17-20-a között. Az ITÁSZ létrehozásának ötlete (egy olyan szervezeté, amely összefogja a különböző irodalmi egyesületeket, társaságokat) 1992-ben született meg Budapesten, az első közgyűlést 1993-ban tartották Kaposvárott, azóta számos város szolgált a vándorgyűlés helyszínéül, de nem csak Magyarországon, hanem Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és a Vajdaságban is, hiszen az egész Kárpát-medencében működnek ITÁSZ-tagszervezetek. Az ITÁSZ-nak jelenleg több mint ötven tagszervezete van, elnöke Medvigy Endre irodalomtörténész, ügyvezető elnöke Turcsány Péter költő. Pávai Gyula, az ITÁSZ alelnöke, az aradi Kölcsey Egyesület elnöke elmondta: a vándorgyűlés júl. 18-án kezdődik a minorita kultúrházban. A megnyitó után tudományos-irodalomtörténeti előadások következnek. Az elsőt Egyed Emese egyetemi tanár tartja, őt követi dr. Kovách Géza, aki Arad településtörténetéről beszél; Pávai Gyula az aradi irodalom kezdeteiről, Ujj János Arad sajtótörténetéről tart előadást. Délután Pomogáts Béla tart előadást Szántó Györgyről és a Periszkop folyóiratról. /Karácsonyi Zsolt: Irodalmi társaságok találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 11./"

"Aug. 15-16-án Karcfalván negyedszer tartanak falunapot, a Csorgó Fiatalok Szervezete és Karcfalva Község Tanácsa szervezésében, melyen a Csíki Játékszín művészei a Stílusgyakorlatok c. előadással lépnek fel. Este Felcsíki Népzene- és Néptánc találkozó keretében a felcsíki régió néptánc- és népi zenekarai mutatkoznak be. Másnap Fiatalok és közösségi szerepvállalás címmel tartanak tanácskozást a helyi kultúrotthonban. Csíkszentkirályon a falunapok megnyitója aug. 15-én lesz, majd megnyílik Botár László festőművész, Szabó András designer, grafikus és G. Benedek Éva fotókiállítása. Bemutatják a Csíkszentkirályról szóló információs lapot is. Másnap lesz főzőverseny, lovasbemutató, kisállat kiállítás, este az István, a király rockoperát a kaposfüredi rockszínkör adja elő. Aug. 17-én, vasárnap a templomkertben Rákóczi emlékére tartanak ünnepséget. /Falunapok Karcfalván és Szentkirályon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./"

Román–magyar kortárs művészeti kiállítás nyílt márc. 25-én Kolozsváron, a Művészeti Múzeumban. A harminchét képzőművész alkotását bemutató tárlatot Calin Stegerean grafikus, a múzeum munkatársa rendezte. Kolozsvári és a kaposvári művészek munkái sorakoztak a kiállításon. A KaposArt Egyesület tagjait többéves szakmai és baráti kapcsolat fűzi kolozsvári kollégáikhoz. /N. J.: Kortárs művészeti kiállítás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

Az ASSITEJ (Gyermek és Ifjúsági Színházak Nemzetközi Szövetsége) Magyar Központja a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával, a marosvásárhelyi Ariel Gyermek- és Ifjúsági Színház, valamint a kaposvári Csíky Gergely Színház közreműködésével meghívásos pályázatot hirdetett gyermek és ifjúsági korosztálynak szóló eredeti drámák megírására. A zsűri Hatházi Andrást is díjazta: Álomfestő című gyerekdrámája megosztott harmadik díjat kapott, Kozsár Zsuzsanna és Vörös István mellett. A második díjat szintén megosztva kapta Litvai Nelli és Pozsgai Zsolt. Első díjat a zsűri nem osztott ki. /(köllő): Díjazták Hatházi Andrást. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./