"A Bokréta tánccsoport 1998. februárjában alakult meg és először az erdőhegyi napokon lépett fel. Azóta bejárták Arad megye szinte minden magyarlakta települését. Egy békéscsabai koreográfus segítségével megtanulták a délalföldi tánc lépéseit. Érezték, hogy csak így maradhatnak meg magyarnak egy olyan vidéken, ahol igen nagy volt a magyarság kulturális hanyatlása. Eljutottak a kalotaszentkirályi tánctáborba is, ezután fellépéseiken helyet kapott a kalotaszegi tánc is. Most ünnepelték hároméves fennállásukat. /Hároméves az erdőhegyi Bokréta. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 28./"

"Ápr. 21-én, Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban az Iskola Alapítvány megalakulásának öt éves évfordulójára emlékeznek, amelyen a köszöntő beszédeket Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, illetve az alapítvány elnöke tartják. Az Iskola Alapítvány öt esztendei tevékenységét annak ügyvezetője, Somai József ismerteti. Ugyanakkor sor kerül a szórványoktatásról szóló szakmai tanácskozásra, amelynek nyitó előadását (Szórvány, egyház, misszió) Vetési László, a Szórvány Alapítvány elnöke tartja. Az Iskola Alapítvány szórványprogramjairól Somai József értekezik, Bodó Barna pedig Iskolabuszok, ingázás címmel tart előadást. Szórványprojekteket ismertetnek Böjte Csaba (Déva), Vízi Imre (Kolozsvár), Farkas Miklós (Segesvár), Szatmári Ildikó (Nagyenyed), Lakatos András (Kalotaszentkirály), Orbán Mária (Déva), Kun Árpád (Bács), Pillich László (Kolozsvár), Bauer Madarász Ilona (Óradna), Jakab Elek (Medgyes), Vicsai János (Szamosardó), Jakab Mihály (Beszterce), Pakó Benedek (Szászrégen), Hegyeli Attila (Klézse), Kassai Géza (Petrozsény), Juhász Péter (Szecsele), Szegedi László (Kőhalom), Németh Ildikó (Válaszút), Kovács Izabella (Mezőbánd). A projektek megvalósíthatásának lehetőségeiről értekeznek: Ríz Ádám (Szórvány-támogatási rendszerek), Lászlófy Pál (A RMPSZ szórványprogramja), Halzl József és Veress László (Az Illyés Közalapítvány szórványprogramja), Berényi Dénes, Csete Örs (Az Apáczai Közalapítvány szórványprogramja), Nagy F. István (Az RMDSZ szórványprogramja). /Öt éves az Iskola Alapítvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./"

"Ápr. 17-én Kolozsváron Tőkés Elek igazgató üdvözölte a magyar nyelv és irodalom olimpiára olimpiára érkezett diákokat. Péter Tünde tanfelügyelő (a rendezvény lelke) köszönetet mondott a támogatóknak Az alternatív versenyek után a versenyzők fiatal alkotókkal találkoztak. /"Üssék meg a dobot, fújják meg a készülőt!" A magyar nyelv és irodalom olimpia kolozsvári krónikája (1) = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./ Ápr. 19-én a népes olimpiai sereg - leszámítva a versenydolgozat-javító bizottságot - a Nagykapus-Kőrösfő-Bánffyhunyad-Kalotaszentkirály útvonalon ismerkedett Kalotaszeggel. Ápr. 20-1 a mezőségi "expedíció" napja: a versenyzők Válaszút-Bonchida-Szék-Szamosújvár útvonalon ismerkednek e sajátos néprajzi régióval. /"Üssék meg a dobot, fújják meg a készülőt!" A magyar nyelv és irodalom olimpia kolozsvári krónikája (2). = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./"

"Az Iskola Alapítvány létrehozásának ötödik évfordulója alkalmából nagyszabású szórványoktatási tanácskozást szerveztek ápr. 21-én Kolozsváron. Az egész napos munkaülésen a szórványoktatás-szervezés terén eredményesnek bizonyult szakemberek, pedagógusok, lelkészek vettek részt, de szép számban képviseltette magát a hazai és magyarországi civil szervezeti szféra is. A tanácskozást Markó Béla, az RMDSZ, illetve az Iskola Alapítvány elnöke nyitotta meg, aki hangsúlyozta: az Iskola Alapítvány a magyarság számára hátrányos 1995-ös oktatási törvény megszavazása után született meg. Markó hangsúlyozta: a szórványt nem szabad feladni. Az elnök szerint nem diaszpóráról van szó, hanem "irtásról": olyan közösségről, amely körül kiirtották az erdőt, a levegőt. - Bálint-Pataki József /Határon Túli Magyarok Hivatala/ bizakodó volt a magyar státustörvénynek a szórványmagyarság közérzetére való kihatásával kapcsolatban. Somai József, az Iskola Alapítvány ügyvezetője bemutatta az alapítvány eredményeit. Vetési László, a Szórvány Alapítvány elnöke elmondta: a szórvány mentéséhez szükséges lélegeztető készüléket a magyar kormánynak kell beszereznie - az erdélyiek működtetik majd. A szakértő felhívta a figyelmet egy sajátos jelenségre is: egy olyan oktatássérült nemzedék van felnövőben, amelynek tagjai a magyar kultúra amolyan analfabétáiként egyre jobban kiszorulnak a magyar kultúrvilág peremére. - Bodó Barna, a Diaszpóra-Szórvány Alapítvány elnöke az ingázás országos szintű, 1989 óta tartó, fokozatos ellehetetlenülésére hívta fel a figyelmet: nincsenek gyárak, meggyérült a munkások száma, így a munkásbuszok nem állnak rendelkezésre. A meghívott, a szórványoktatás terén komoly eredményeket elért szakemberek beszámoltak munkájukról. A következő helyzetelemzések hangzottak el: Vízi Imre (Theodidaktos - Kolozsvár), Farkas Miklós (Szórványkollégium - Segesvár), Lakatos András (Kalotaszentkirály), Szatmári Ildikó (Nagyenyedi kollégium), Böjthe Csaba (Ferences kolostor - Déva), Orbán Mária (Dévai líceum), Kun Árpád (a Hunyad megyei Bácsi település lelkésze), Pillich László (Heltai - Kolozsvár), Bauer Ilona (Óradnai Iskola), Vicsai János (Szamosardó), Jakab Elek (Medgyes), Jakab Mihály (Beszterce), Pakó Benedek (Szászrégen), Hegyeli Attila (Klézse), Kassai Géza (Petrozsény), Szegedi László (Kőhalom), Balázs Bécsi Gyöngyi (Válaszút), Kovács Izabella (Mezőbánd). - Az elrománosodás egyre gyorsabban halad előre a szórványvidékek felől a tömbmagyarság felé, ezt Beder Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő számos riasztó székelyföldi adattal támasztotta alá. - Ríz Ádám, a magyar Oktatási Minisztérium főosztályvezetője elmondta: Magyarországon eddig nem volt jól körülírt szórványkoncepció, így az Erdély felé irányuló támogatások sem voltak mindig igazán jól összehangoltak. Ahhoz hogy az összehangolt támogatási rendszer beinduljon, a magyar minisztériumnak el kell készítenie a Kárpát-medence szórványtérképét, az erdélyieknek viszont meg kell találniuk a módját annak, hogy más forrásokat is felkutassanak, és igénybe vegyenek, például a román szakminisztériumot. /Szabó Csaba: Ostromlétrák a szórványosodás mozgó falai előtt. Prófétalelkületű emberek az ötéves Iskola Alapítvány jubileumán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./"

"A Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület, a Kőrösfői Rákóczi Kultúregylet, a Kós Károly Kulturális Egyesület és az RMDSZ helyi szervezete évezrednyitó ríszegtetői majálisra várta máj. 5-én Kalotaszeg, Kolozs és a környező megyék, a határon inneni és túli magyar ajkú fiatalokat. Akik eljöttek, megcsodálhatták a Ríszegtetőről kínálkozó gyönyörű kilátást, a kalotaszegi népviseletet. Voltak sportvetélkedők, gyermekjátékok. A hagyományos népdalvetélkedőn a kalotaszentkirályi fiatal népdalénekesek tűntek ki, minden kategóriában sikerült megszerezniük az első díjat. - A ríszegtetői majális mára Kalotaszeg hagyományos népi ünnepélyévé vált. /Papp Annamária: Évezrednyitó ríszegtetői majális.Kalotaszeg hagyományos ünnepe. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./"

"Ápr. 21-én ünnepelték Kolozsváron az Iskola Alapítvány megalakulása ötödik évfordulóját, melyet összekötötték a szórványoktatásról szóló szakmai tanácskozással. Markó Béla, az RMDSZ elnöke emlékeztetett: 1995-ben székelyudvarhelyi tiltakozó gyűlésen meghirdették, hogy tiltakoznak és építeni fognak. A szórvány helyett inkább "irtásról" lehetne beszélni vagy ritkításról. Megritkították körülöttük azt a közeget, melyben éltek. Ma már Erdélyben a magyarságnak legalább a fele szórvány vagy kisebbségi helyzetben él. Kötő József, méltató szavak kíséretében az erdélyi civil társadalom nevében átnyújtotta azt a díszoklevelet Bálint-Pataki Józsefnek /Határon Túli Magyarok Hivatala/, amely arról tesz tanúságot, hogy az utolsó tíz évben az építkezésben mindig jelen volt a vártán. - Vetési László, a Szórvány Alapítvány elnöke meghatározta a szórványstratégiát. Minden régióban és területen el kell készíteni a szórványmagyarság lokális, teljes, átfogó, gazdasági, kulturális, etnikai, nyelvi, önértékelési rehabilitációs tervét. Az oktatáshoz pénz kell. A költségeket a magyar államnak kell állnia, mert megjelent a magyar nyelv analfabetizmusa. Oktatássérült gyermeknemzedék nő fel. Ez a nemzedék gyakorlatilag nem férhet hozzá saját anyanyelvi információihoz. Egy közösség először oktatásszórvány lesz, utána bekövetkezik az etnikus szórvány. Kihalóban van az a nemzedék, amely még emlékezik valamilyen pozitív magyar élményre. Az új nemzedék nem érti, mit is jelent a mi és az ők. - Bodó Barna, a Diaszpóra Szórvány Alapítvány elnöke az ingázás és oktatás problémájáról értekezett. Valamikor működtek a nagy gyárak, melyekbe ingáztak a munkások és velük utaztak az iskolások is, akik ingáztak. Mára ez megszűnt. - Ezután 19 felszólalás hangzott el, egy-egy terület képviselői referáltak helyzetükről. Vízi Imre (Theodidaktos-Kolozsvár) a tehetséggondozó bentlakás fontosságát emelte ki. Farkas Miklós (Szórványkollégium-Segesvár) egy új épület felépítéséről értekezett. Szatmári Ildikó (Bethlen Gábor Kollégium - Nagyenyed), könyvtárak létrehozását sürgette. Lakatos András (Kalotaszentkirály) szerint a tanügyi törvény politikai fércmunka. Böjte Csaba (Ferenc-rendi kolostor-Déva) elmondta, 200 gyermekkel Déván, 30 gyermekkel Szászvárosban 1995-ben létrehozták a magyar tannyelvű iskolát. A költségek 1/3-át a román állam állja! Orbán Mária (Dévai líceum) szerint meg kell szervezni a lokális stratégiát. Kun Árpád (Hunyad megyei Bácsi település lelkésze) figyelmeztetett, nagyon kevés a magyar gyermek. Ennek megfelelően kell dolgozni. Pillich László (Heltai Közalapítvány-Kolozsvár) a távképzés, távoktatás, Internet fontosságát érintette. Bauer Madarász Ilona (Óradna) a 850 lelket számláló magyar közösség küzdelmeit, eredményeit sorolta fel. 1965-ben megszüntették a I-VIII. osztályos magyar tagozatot. 37 év után megnyílt a magyar nyelvű óvoda. Sikerült felépíteni a Reményik Sándor magyar házat. Vicsai János (Szamosardó): iskolák zárnak be gyermekhiány miatt. Mezőgazdasági szakoktatást kellene létrehozni. Beder Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő: Székelyudvarhely környékén az iskolák elnéptelenednek. 400 gyermeknek szórványtábort szerveznek. Szegedi László (Kőhalom) szerint, az elszegényedés következtében a gyermekek tanulhatnak. 72 gyermeket "fogadott" a családba. Murvai László, a Tanügyi és Kutatási Minisztérium vezérigazgatója jelezte: az az osztály, melyet ő irányít, a továbbiakban is partnere a szórványoktatási gondokkal küzködőknek. Ríz Ádám, a magyar Oktatásügyi Minisztérium főosztályvezetője: Magyarországon nem volt szórványtámogatási koncepció. El kell készíteni a Kárpát-medence szórványtérképét. Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány igazgatója: az Apáczai Közalapítvány a határon túli magyarság támogatására 3 év alatt 2 milliárd forintot közvetített. Ebből az összegből több mint 400 millió forint jut évente az erdélyi magyarságnak. Tibád Zoltán, az Illyés Közalapítvány erdélyi alkuratóriumi titkára arról a felelősségről beszélt, mely egy ilyen munkával jár. Végül Lászlófy Pál, az RMPSZ országos elnöke, valamint az RMDSZ oktatási alelnöke, Nagy F. István ismertette tevékenységüket. /Csomafáy Ferenc: Tiltakozunk és építeni fogunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./"

"Máj. 18-án Kolozs megyei magyar polgármesterek, alpolgármesterek, önkormányzati képviselők találkoztak a Torda melletti Harasztoson. Jelen voltak Mikeháza, Magyarnagykapus, Magyarszovát, Kalotaszentkirály, Kolozs, Tordaszentlászló, Kisbács, Mócs, Egeres, Kőrösfő, Várfalva, Harasztos és Kolozsvár önkormányzati képviselői. A megbeszélés napirendjén az újonnan megjelent jogszabályok, illetve a településeken felmerülő sajátos problémák megvitatása szerepelt. Boros János, Kolozsvár alpolgármestere arra kérte a jelenlévő önkormányzati képviselőket, hogy alkalmazzák a helyi közigazgatási törvényt. /Valkai Krisztina: Kolozs megyei önkormányzati képviselők találkozója Harasztoson. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./"

"Lassan kezd kialakulni a falusi turizmus. A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének egyik katalógusában már 64 fogadóhely szerepel Torockótól Gyergyószentmiklósig, Kalotaszentkirálytól Zetelakáig. A katalógus hat információs irodát, illetve faluturisztikai egyesületet, szövetséget nevez meg, ezek Kolozsváron, Gyergyószárhegyen, Zetelakán, Farkaslakán, Homoródalmáson és Kalotaszentkirályon működnek. Az erdélyi faluturizmus egyik istápolója dr. Csáky Csaba kifejtette, hogy a külföldiek számára éppen a helyi ízek a legvonzóbbak. Nem kell nagy dolgokra gondolni, a legegyszerűbbel is kezdhetik. Egy család is elindulhat, de jobb, ha többen vannak és alapítványt, egyesületet hoznak létre, amely jogi személy. Csak így lehet pályázni, forrásokat szerezni a fejlesztéshez. Be kell kerülni a katalógusba, vagy katalógusokba, hogy ismerjék meg a vendéglátót és szolgáltatását, s nem árt egy kis külön reklám. /Sike Lajos: Sok erdélyi faluban kapaszkodó lehet a turizmus. Nem csak a régi présház, az esztena, de még a kaszálóház is jövedelmet hozhat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./"

"Az RMDSZ és az EMKE által kiadott Eseménynaptár szerint júliusban több esemény, rendezvény lesz. Kulturális, tudományos rendezvények: július 2-án Szatmárnémetiben Szilágyi Domokosra emlékeztek a "Hozzon egy szál virágot" című rendezvény keretében. Borszékon képzőművészeti alkotótáborra kerül sor július 1-10. között. Július 2-9. között a Hollósy Simon Művelődési Egyesület Máramarosszigeten kórustábort szervez. Július 8-15. között Magyarlapádon kerül sor a felnőttek és a szórványban élő gyermekek számára rendezett Maros- és Küküllő-menti népzene- és néptánctáborra. Július 9-15. között Csíkszeredában Ifjúsági Napokat tartanak. Július 10-16. között az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége Illyefalván anyanyelvi tábort szervez a kisiskolásoknak, illetve pedagógus-tanfolyamot A magyar nyelv múltja és jelene címmel. Ugyancsak Illyefalván kerül sor július 10-20. között a kárpát-medencei anyanyelvi táborra. A Szatmár megyei Hadadon kézműves- és néptánctábort szervez a szatmárnémeti MADISZ július 12-22. között. Nagyenyeden katolikus ifjúsági találkozót tartanak július 14-16. között, erdélyi és határon túli résztvevőkkel. Július 15-22. között Rétyen karnagyképző zajlik le, a rendezvény keretében pedig sor kerül a X. Rétyi Nemzetközi Fúvóstalálkozóra. Aradon nyári drámapedagógiai napokat szerveznek július 24-26. között. Július 29 - augusztus 5. között Kalotaszentkirályon kalotaszegi népzene- és néptánctáborra kerül sor. /Júliusi előzetes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./"

"Vasvári Pál születésének 175. évfordulója emlékére nagyszabású rendezvénysorozatot kínál a Kőrösfői Rákóczi Kultúregylet. A júl. 6. és 8. között zajló ünnepség Nagyváradon kezdődik, a Lorántffy Zsuzsanna Kultúrközpontban, beszédet mond Sulyok József, Tiszavasvári polgármestere, Nagyvárad és Vasvári Pál kapcsolatáról a kalotaszentkirályi Okos Márton újságíró beszél, Vasvári Pál halálának körülményeit Péntek László, a Rákóczi Kultúregylet elnöke ismerteti. Júl. 7-én Kőrösfőn, Bánffyhunyadon és Magyarvalkón egymást követik az események. Essig Klára festőművész kiállítása nyílik meg a kőrösfői kultúrotthonban, emlékünnepséget tartanak a bánffyhunyadi Petőfi-kopjafánál. Este Magyarvalkón istentisztelet, igét hirdet Erdélyi Géza felvidéki református püspök, történelmi ismertetőt tart Lukács Ferenc lelkipásztor. Kőrösfőn emlékünnepség lesz a Vasvári-kopjafánál. /Vasvári Pál születésének 175. Évfordulóján. Ünnepségsorozat Nagyváradon, Kőrösfőn, Bánffyhunyadon és Magyarvalkón. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./"

"Az Első Erdélyi Gitártábor zajlik Kalotaszentkirályon, ahol különböző műfajokban, többnyire haladó szinten oktatnak. A Janovics Jenő Baráti Társaság és a Kolozsvári Rádió kezdeményezése volt a tábor. A főszervező, Zilahi Csaba (akit a Kolozsvári Rádió hallgatói már jól ismerhetnek) elmondta, hogy a tábort három évvel ezelőtt kezdték tervezgetni. Látta, hogy a zenekaroknak nincs fejlődési lehetőségük, mindenki magától tanul. A tanárok között van Varga András a Kárpát-medence egyik legismertebb és legjobb flamenco-gitárosa. A dzsesszoktató Hollandus Zoltán Romániában ismert művész. /Sándor Boglárka Ágnes: A könnyűzenét is lehet művészi szinten űzni. Első Erdélyi Gitártábor Kalotaszentkirályon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./"

"A Millenniumi sokadalmon zajlott júl. 14-én és 15-én Kolozsváron, a Báthory István Gimnáziumban. Az erdélyi magyar néptáncfesztiválon fellépett a széki Szalmakalap hagyományőrző néptánccsoport, a szamosújvári Kenderkóc néptáncegyüttes, a kolozsvári Morzsa Bogáncs, Apró Bogáncs, Kis Bogáncs és Bogáncs néptáncegyüttes, a szamosújvári Kiskaláka néptáncegyüttes, a magyarlapádi hagyományőrző gyerektánccsoport, a bánffyhunyadi gyerektánccsoport, a kalotaszentkirályi hagyományőrző gyerektánccsoport, az érmihályfalvi Nyíló Akác népténcegyüttes, a mérai hagyományőrző gyerektánccsoport, az újszentesi Tulipán néphagyományőrző csoport, valamint a györgyfalvi hagyományőrző gyereknéptánccsoport. A Millenniumi sokadalom zárómozzanata a gálaműsor volt, amelyen dr. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke kijelentette: "Tiltják vagy nem tiltják, itt, mi, ma kiállítottuk a magunk magyar igazolványát. Ez az igazolvány eltéphetetlen és elkobozhatatlan, bennünk él." /Lőrincz Emese: Millenniumi Sokadalom: a magyar igazolvány bennünk él! = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./"

"A hivatalos közlönyben most megjelent országos területrendezési terv meghatározott adatok alapján rangsorolja a helységeket: meghatározza a lakosság számarányát, oktatási rendszert, gazdasági fejlettséget, a munkaerő szakképesítését, az ellátottság milyenségét és típusát, megközelíthetőséget. A kormány támogatni fogja azokat a helységeket, ahol az elmúlt 30 évben jelentősen csökkent a lakosság száma. Kolozs megye több szempontból is kiemelkedik az ország többi megyéihez, helységeihez viszonyítva: 30 településével a 6. helyen áll azok között a megyék között, ahol 1966-1998 között 30-50%-kal csökkent a lakosság száma, és országos viszonylatban itt található a legtöbb település (18), ahol a lakosságcsökkenés még az 50%-ot is meghaladta az említett időszakban. A 30-50%-os lakosságcsökkenés a Kolozs megyei községeknek 40,5%-át érintette, az ennél nagyobb csökkenés pedig 24,3%-át. Boros János alpolgármester elmondta, hogy miután 1990 után megszűntek az úgynevezett zárt városok, főleg az erdélyi városokban volt érezhető egy enyhe lakosságnövekedés. Meglepő, hogy feltűnnek olyan életképes községek is a lakosságcsökkenés miatt nyilvántartott helységek között, ahol vállalkozások is beindultak, mint például Várfalva és Magyarszovát. /Újvári Ildikó: Kolozs megyei helységek vezető helyen az elnéptelenedésben. Elkészült az ország területrendezési terve. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./A következő Kolozs megyei településeken csökkent 30-50%-kal a lakosság aránya: Kisesküllő, Járabánya, Magyarkályán, Kiskalota, Pusztakamarás, Magyarkapus, Katona, Mezőcsán, Kolozs, Doboka, Erdőfelek, Ördöngösfüzes, Magyarfráta, Magyargorbó, Kőrösfő, Oláhzsuk, Reketó, Magyargyerőmonostor, Szamosújvárnémeti, Mócs, Várfalva, Székelyjó, Kalotaszentkirály, Szépkenyerűszentmárton, Magyarszentpál, Magyarszovát, Tordatúr, Cege, Járavize. A lakosságcsökkenés meghaladta az 50%-ot: Ajtony, Kecsed, Jósikafalva, Alparét, Kolozsborsa, Buza, Kajántó, Csürülye, Magyarszarvaskend, Gyeke, Meregyó, Magyarpalatka, Páncélcseh, Magyarpeterd, Palackos, Récekeresztúr, Révkolostor, Borsaújfalu. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./"

"Kalotaszentkirályon a júl. 29-én megnyílt 11. Nemzetközi Néptánctábort az Ady Endre Emléknapok előzték meg, amely keretében felavatták a település zászlaját és címerét /A címert Bakó László készítette/. Az Ady-napokat a rendezvényt szervező Bakó László, az Ady Endre Kulturális Egyesület elnöke nyitotta meg. Okos Márton a közönségnek bemutatta Gyarmathy Zsigáné Tarka képek a kalotaszegi varrottasokról című könyvének magyarországi újrakiadását. A közönség megtekinthette Bakó László festőművész akvarellkiállítását is. /Péntek László: Nemzetközi tánctábor követi az Ady-napokat. Zászló- és címeravatás Kalotaszentkirályon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./"

"Aug. 5-én befejeződött a XI. kalotaszentkirályi népzenei és néptánctábor. Innen többen az aug. 6-án kezdődő válaszúti újabb néptánctáborba indultak. Az idén is telt házzal működött a kalotaszentkirályi tábor, a szervezők több mint 450 résztvevőt jegyeztek. Ezenkívül több mint 90 kalotaszegi fiatalt ingyenesen tanítottak a fáradtságot nem ismerő oktatók. A gálaestet a bánffyhunyadi általános iskola hagyományőrző csoportja nyitotta meg. A többezres közönség megtapsolta a táborban ugyancsak résztvevő kalotaszentkirályi, balánbányai és székelyudvarhelyi gyermektánccsoportokat is, akik ámulatba ejtették a felnőtt táncosokat. Az est fénypontja a népdalverseny valamint a legényes verseny nyerteseinek díjazása volt. Póka György, Kalotaszentkirály polgármestere köszönetet mondott a szervezőknek, a tábor résztvevőinek, a falu egész népének. /Péntek László: Véget ért a kalotaszentkirályi népzenei és néptánctábor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./"

"A Szent István-napi néptánctalálkozón aug. 17-én Magyarfenesen volt a népviseleti felvonulás és az ünnepi nyitógála. Aug. 18-a a különböző településeken tett látogatássokkal telt, ahol már a csoportok szétváltak, és Mákófalván, Kisbácsban, Jegenyén, Kalotaszentkirályon, Várfalván, Szamosújváron és Széken élvezték az együttlét örömeit. Aug. 19-én a népviseleti felvonulás helyszíne már Kolozsvár belvárosának utcái voltak. A felvonulás után került sor az ökumenikus istentiszteletre, a Szent Mihály-templomban tartottak, ahol Szent István-napi megemlékezésen vettek részt az egybegyűltek. Pillich László, a Heltai Alapítvány elnöke, a néptánctalálkozó szervezője bemutatta a csoportokat, amelyek sorra elénekeltek egy-egy zsoltárt vagy saját népük himnuszát. A kitűnően megszervezett Szent István-napi néptánctalálkozó este a Diákművelődési Házban megtartott ünnepi zárógálával ért véget. /Köllő Katalin: Ünnepség az alázat és szeretet jegyében. Kolozs megyei Szent István-napok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./"

"A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Kolozs megyei szervezete az őszi tisztújításra készülődve megtartotta utolsó elnökségi ülését. A megyei gazdaszervezet idén is több faluban szeretne mezőgazdasági szaktanácsadást indítani. Tervek szerint Magyarnagykapuson, Kalotaszentkirályon, Mákófalván, Bálványosváralján, Harasztoson, Magyarszováton, Széken és Várfalva községben találkoznának az agrárszakemberek a gazdákkal, Torockóra pedig tanulmányi kirándulást szerveznének a virágtermesztés iránt érdeklődők számára. A gyűlésen elhangzott: az RMGE-nek stratégiát kell váltania. Fontos a magyar lakta településeken olyan gazdákat felkutatni, akiknek a portája mintagazdasággá alakítható, és ebben pályázási segítséggel, szaktanácsadással segítenének az agrárszakemberek. /Őszi mezőgazdasági szaktanácsadásra készül az RMGE. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./"

"A napokban múlt egy éve, hogy a kőrösfői Rákóczi Kultúregylet közreműködésével megalakult a Rákóczi Szövetség Kalotaszegi Szervezete. A hét végén Kalotaszentkirályion szervezték meg a Rákóczi emlékünnepséget, amelyet Péntek Zsuzsa korabeli énekkel, valamint Lukács Melinda, Rákócziról szóló szavalatával nyitott meg. Ezt követően Lukács Ferenc magyarvalkói református lelkész, a Rákóczi Szövetség Kalotaszegi Szervezetének elnöke köszöntötte a megjelenteket. Nyolc csoport nevezett be a történelmi vetélkedőre, amely II. Rákóczi Ferencről és az általa vezetett szabadságharcról szólt. A vetélkedő nyertese a zsoboki általános iskola csapata lett. /Péntek László: Egyéves a Rákóczi Szövetség Kalotaszegi Szervezete. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./"

"Alig jelentek meg, máris kiegészítésre szorulnak a helyi közigazgatási törvény végrehajtási rendelkezései. Kolozs megyében tíz olyan település maradt hivatalos magyar elnevezés nélkül, ahol a magyar nemzetiségű lakosság meghaladja a törvény által előírt minimális húsz százalékot. Kimaradt Egeres gyártelep (26 százalékban magyar nemzetiségű lakosság), Magyarkapus (88,6 százalék), Magyarkiskapus (56,4 százalék), Szásznyíres (60,1 százalék), Tordaszentmihály (28,9 százalék), Várfalva-Aranyosrákos (76,6 százalék), Kalotaszentkirály-Zentelke (84,5 százalék), Szépkenyerűszentmárton (62,5 százalék), Dombokfalva (85,9 százalék) és Detrehemtelep (74,2 százalék). A Román Akadémia által jóváhagyott magyar elnevezések nem minden esetben egyeztek az illető település történelmi megnevezésével, emiatt az RMDSZ korrigálásokat javasolt. /Kerekes Edit: Magyarkapus is lemaradt a település-névjegyzékről Magyarkapus is lemaradt a település-névjegyzékről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./"

"A Szabadság körkérdéséből kiderül: a Kolozs megyei vegyes lakosságú falvak többségében még nincsenek kitéve a kétnyelvű táblák. Több faluban a táblák feltevésével a jövő év elejére várnak, másokban viszont nem is hallottak a kormányrendeletről. Az is gondot jelent, hogy Román Akadémia által kibocsátott helységnévjegyzékről tíz Kolozs megyei település (Egeres gyártelep, Magyarkapus, Magyarkiskapus, Szásznyíres, Tordaszentmihály, Várfalva-Aranyosrákos, Kalotaszentkirály-Zentelke, Szépkenyerűszentmárton, Dombokfalva és Detrehemtelep) lemaradt. Néhány településen még a kormányrendelet megjelenése előtt föltették nemcsak a kétnyelvű településnév-táblát, hanem a magyar nyelvű feliratokat is. Kolozsváron továbbra sem lesznek kétnyelvű feliratok, mivel Gheorghe Funar továbbra sem hajlandó alkalmazni a közigazgatási törvényt. Kolozs megye az egyetlen, amely még nem küldte el a törvény hatálya alá eső helységnevek jegyzékét. /Kónya Klára, Máté Erzsébet: Kétnyelvű tábla-körkép Kolozs megyében. Sok helyen nem fért be a költségvetésbe. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./"

Március elején letelik a helyi közigazgatási törvény szabta kilencven napos határidő, amíg a polgármesteri hivataloknak ki kell függeszteniük a kétnyelvű helységnévtáblákat. A jogszabály végrehajtásáért az RMDSZ és a kormánypárt által megkötött legújabb együttműködési megállapodásban is garanciát vállaltak. Kolozs megyében 85-re tehető azon települések száma, ahol a magyarság aránya meghaladja a húsz százalékot. Ebből 11 település neve (Egeresgyártelep, Ajtony, Magyarkapus, Szásznyíres, Tordaszentmihály, Várfalva-Aranyosrákos, Kalotaszentkirály-Zentelke, Szépkenyerű-szentmárton, Dombokfalva és Detrehemtelep) még tisztázásra vár, ezért nem szerepelt a Hivatalos Közlönyben megjelent településnévjegyzéken. Bitay Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnöke kérdésünkre elmondta: tudomása szerint eddig csak Magyarszováton készült el a törvényszabta modellnek megfelelő kétnyelvű településjelző, amelynek kifüggesztését azonban néhány hónappal ezelőtt a rendőrség megakadályozta. Az elnök hangsúlyozta: a román-magyar nyelvű településjelzőket márciusig feltétlenül el kell helyezni, hiszen a közigazgatási törvény ellenkező esetben 25-től 50 millió lejig terjedő pénzbüntetést ró ki a polgármesterekre. A jogszabály szerint a közigazgatási miniszter és a prefektus által felhatalmazott személyek állapíthatják meg a büntetést. /Kicserélnek minden kétnyelvű helységnévtáblát. Márciusban lejár a határidő. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

Márc. 2-án a Kallós Alapítvány válaszúti székházában került sor a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Kolozs megyei szervezetének négy évenként megrendezésre kerülő tisztújító közgyűlésére. A gazdaegyesület a tisztújítást összekötötte a Válaszúton immár több hete folyó hétvégi gazdaképző tanfolyam zárórendezvényével. A közgyűlésen részt vett az RMGE országos elnöke, Sebestyén Csaba is. Farkas Zoltán, a Kolozs megyei szervezet elnöke beszámolójában a leépülési folyamatot vette számba, amelynek során a kilencvenes évek elején létrehozott 60 gazdakörből mára 4–5 maradt. Az elnöki beszámoló szerint ma a két kolozsvári, a kajántói és az újjáéledt bálványosváraljai gazdakör működik, a többiek közül néhány egy–egy gazdarendezvény erejéig gyűjti össze a falu embereit. Azokban a falvakban maradt meg a gazdakör, ahol erre igény és szükség volt, ezt felülről nem lehet a gazdákra rákényszeríteni. Az elmúlt években az RMGE több ízben is sikeres gazdarendezvényt tartott Magyarkapuson, állatkiállítást Kalotaszentkirályon, borversenyt Aranyosegerbegyen és több hóstáti terménykiállítást Kolozsváron. Farkas a szaktanácsadás fontosságát hangsúlyozta. Víg Ferenc, a kerekdombi gazdakör részéről elmondta: az Illyés Alapítvány támogatásával szalmásgabonavetőgépet vásároltak, tehát a gazdakörök is pályázzanak. Molnár Sándor mezőgépészmérnök szerinte a nyugati példák fele kellene nyitni, ahol a gazdák önszerveződése modern értékesítési szövetkezetek, illetve gépkörök szintjén valósul meg. A gond az, hogy nincs tőke az induláshoz, a szülők többsége ezt nem tudja támogatni, így a fiatalok zöme városon vagy Magyarországon kell megélhetés után nézzen. Sebestyén Csaba, az RMGE országos elnöke felszólalásában hangsúlyozta: az RMGE Kolozsváron alakult meg, itt van a székháza, de Erdély viszonylatában szinte itt működik a leggyengébben. Példaként a bánsági, csíki, illetve az udvarhelyszéki gazdakörök munkáját említette, amelyek már szervesen beépültek a gazdák életébe. A kormányrendelet szerint az egyesületnek mezőgazdasági szakembert kell alkalmaznia: ennek az RMGE megyei szervezetei mindenhol megfelelnek, a falusi gazdakörök pedig a megyei egyesület jogi személyiségű alegységei lehetnek. A mezőgazdasági minisztérium elismeri a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének gazdaképző tanfolyamait, a gazdák pedig hivatalos oklevelet fognak kapni. A tisztújítás során héttagú igazgatótanácsot (elnökséget) választottak Farkas Zoltán, Makkay József, Debreczeni József, Barazsuly Emil, Réti Sándor, Vincze Albert és Vígh Ferenc személyében. Az új igazgatótanács Farkas Zoltánt elnökké, Makkay Józsefet és Debreczeni Józsefet alelnökké, Barazsuly Emilt titkárnak, Víg Ferencet pedig pénztárosnak választotta. /Kisréti Zsombor: Gazdakörök is igényelhetik az állami támogatást. Tisztújító közgyűlést tartott a Kolozs megyei RMGE. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

Ápr. 12-én sikeres volt Bánffyhunyadon a helyi Kós Károly Kulturális Egyesület, valamint a január 15-én újjáalakult diáktanács által a költészet napja alkalmával szervezett zenés irodalmi est. Az est második felében A költő visszatér című rockoperát nézhették meg a jelenlevők, videofelvételről. Szrága Zoltán, a Kós Károly Kulturális Egyesület elnöke elmondta, a jövőben szeretnék rendszeressé tenni a videovetítéseket. Ápr. 13-án előadásra került sor Kalotaszentkirályon, a kultúrotthonban, az immár második alkalommal megrendezett felszegi mulatságra. Fellépett a nagyváradi Kármentő Együttes, a bánffyhunyadi Varga István "Kiscsipás" és zenekara, a magyarlónai táncegyüttes, a kalotaszentkirályi hagyományőrző tánccsoport a Múlt és jelen a fonóban című előadással. Kürtőskaláccsal fogadták ápr. 13-án Kőrösfő reformátusai a tiszavasvári református testvéregyházközség közel negyven tagú csoportját. A két egyházközség tavaly határozta el a testvérkapcsolat létrehozását. /Péntek László: Vers, néptánc, testvérszerződés Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

Tavaly szervezték meg először a Gyarmathy Zsigáné Helyismereti Vetélkedősorozatot, ahol a bánffyhunyadi V?VIII. osztályos diákok mérték össze tudásukat Kalotaszeg néprajzából, irodalmából, történelméből és földrajzából. Idén immár az egész Felszegre kiterjedően, a versenyt négynaposra bővítve, a Kós Károly Kulturális Egyesület égisze alatt szervezték meg a vetélkedősorozatot. Ápr. 5?6-án a Kalotaszentkirályban zajlott a verseny első fordulója, a kőrösfői és kalotaszentkirályi diákok részvételével. Ezt követően bánffyhunyadi diákok "mérkőztek" a helyi kultúrotthonban. Összesen 16, teljes létszámú magyar osztály több mint 250 tanulója csillogtatta tehetségét és tudását. /Péntek László: Felöleli a Felszeget a Gyarmathy Zsigáné Helyismereti Vetélkedő. Tetemes támogatást nyújtottak a felszegi vállalkozók. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./

Ápr. 26-án találkoztak Kolozs megye magyar polgármesterei és alpolgármesterei Várfalván.? Várfalván ez immár a harmadik találkozó ? mondta a házigazda, Kanyaró Pál polgármester. A megbeszélésen hét polgármester ? a tordaszentlászlói, kalotaszentkirályi, kőrösfői, harasztosi, széki, várfalvi ? illetve a kisbácsi és kolozsi alpolgármester vett részt. Elhangzottak az önkormányzattal kapcsolatos közös problémák, valamint minden község egyéni gondjai. A legégetőbb kérdés a gázbevezetéssel kapcsolatos ? tudtuk meg Tamás Gebe András tordaszentlászlói elöljárótól. Amint azt a Szabadságban már megírtuk, a megye kilenc községe kötött koncesszionálási szerződést az olasz Concordia céggel, amely a gázbevezetési munkálatok költségeit állja. A kilenc község közül hatnak megérkezett Bukarestből a koncesszionálás jóváhagyása, háromnak viszont még nem. Ez a három Várfalva, Tordaszentlászló és Kolozs, mind sűrűn magyarlakta községek. Mind a várfalvi, mind a tordaszentlászlói polgármester felháborodását fejezte ki a késlekedés miatt. A részvevők megtekintették a felújítás alatt álló Jósika-kastélyt. Kanyaró Pál elmondta: a javítási munkálatokat maga a tulajdonos ? Bánffy-Jósika Imre ? pénzeli. A tervek szerint 2003 augusztusában készen lesz a kastély. /Valkai Krisztina: Magyar polgármesterek találkozója. Nem sietnek a gázbevezetéssel a magyar községekben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

Máj. 24-26-a között ötödik alkalommal ünnepelte a Bánffyhunyadi Napokat a város. Bemutatták a várost ismertető videofilmet, megnyitották a festmény- és fafaragvány kiállítást. Egyetlen magyar együttes lépett fel: a kalotaszentkirályi iskolások néptánccsoportja, a bánffyhunyadi magyar tánccsoport Magyarországon tartózkodott, egy korábbi meghívásnak téve eleget. /Valkai Krisztina: Bánffyhunyadi Napok — ötödik alkalommal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

"Idén első alkalommal rendezték meg az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) és a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET) támogatásával a Fotó-Videó Tábort Kalotaszentkirályon, júl. 11-e és 20-a között, és amelynek szervezését Vas Géza fotós vállalta magára. A tábor eredeti célja az volt, hogy a részvevők a legeldugottabb kalotaszegi faluba is eljussanak és megörökítsék a még fellelhető népviseletet, a különböző kézműves mesterségeket folytató embereket. A tábor szervezéséhez viszont nem sikerült biztosítani a megfelelő anyagi hátteret, végül 15 jelentkező maradt. Vas Géza szerint a tábor jeligéje lehetett volna, hogy "Volt egyszer egy Kalotaszeg", hiszen félő, hogy nemsokára így kell beszélni erről a vidékről. A táborozók közel húsz kalotaszegi helységet látogattak meg, ahol felvételeket készítettek. /Köllő Katalin: Hagyományok megörökítése Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./ "

"Aug. 3-án és 4-én szervezi meg a Kós Károly emlékének szentelt Ady-napokat a kalotaszentkirályi Ady Endre Kulturális Egyesület. Bemutatják Zsakó Erzsébet erdélyi varrottasait. Helyi és meghívott néptáncegyüttesek lépnek fel. A református templomban igét hirdet Tőkés László püspök. Meghívott előadók: Kántor Lajos irodalomkritikus, Szilágyi István író, Pozsony Ferenc néprajzkutató és Heym András képzőművész. /Ady-napok és néptánctábor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./"

"Aug. 3-án Kalotaszentkirályon a tudományos ülésszakot Kós Károly emlékének szentelték, az író-grafikus-építész halálának 25. évfordulója alkalmából. Kántor Lajos irodalomkritikus beszélt Kós Károlynak íróbarátaihoz fűződő viszonyáról. Szilágyi István író Kóshoz kapcsolódó személyes emlékeit osztotta meg hallgatóságával. Heim András képzőművész Kós Károly építészi, grafikusi munkásságáról beszélt. Az előadások között népviseletbe öltöztetett ifjú művészek népdalokkal szórakoztatták a közönséget. Aug. 4-én, vasárnap a református templomban Tőkés László püspök ünnepi igehirdetését hallgathatták meg a jelenlévők, majd Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke és Kerekes Sándor megyei tanácsi alelnök osztotta meg ünnepi gondolatait a gyülekezettel. /Sándor Boglárka Ágnes: Kós Károlyra emlékeztek. Ünnepségsorozat Kalotaszentkirályon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./"

"Júl. 28. és aug. 3. között megtartották Kalotaszentkirályon a II. Erdélyi Gitártábort. Zilahi Csaba főszervező mesélt erről. Tavaly 15-en voltak, idén pedig 30-an. Idén beindították a kezdő szakot is. Voltak zenetörténeti előadások is. /Sándor Boglárka Ágnes: Második Erdélyi Gitártábor. Idén kezdőket is oktattak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./"