A Hunyad megyei Lupényban együtt ünnepelte a magyar közösség a karácsonyt. A szakszervezeti házban gyűlt össze a lupényi magyarság apraja-nagyja megnézni, meghallgatni az iskolások, óvodások műsorát. – Remélem, hogy a gyermekek megérezték azt a szeretetet, amit jelképesen az ajándékokba is becsomagoltunk, mondta Benedekfi Dávid helyi RMDSZ elnök, a karácsonyi rendezvény főszervezője. /(G. B. R.): Közösségi karácsony Lupényban. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 21./Kolozsvár

Közel 300 sajtóterméket említ Stefan Nemecsek román nyelven megjelent kétkötetes Hunyad megyei sajtótörténetében. A kiadvány első kötete egy elég szubjektív, visszatetsző nacionalizmussal megtűzdelt értékelése a Hunyad megyei írott sajtó fejlődésének. A szerző dokumentáltsága közepesnek mondható. Saját bevallása szerint közel 20 évig gyűjtötte az adatokat, azonban az 1940 előtt megjelenő újságok jelentős részét csupán pár mondatban, érintőlegesen mutatja be. Felsorolás szintjén az 1876-ban megjelenő Hunyad című hetilaptól a kortárs lapokig nagyjából minden megtalálható a könyvben. A magyar újságok sorát viszont az 1990-ben megjelenő Hunyad megyei Hírlappal zárja. – Sajnos, nem szereztem tudomást az azóta megjelenő magyar nyelvű újságokról, de nyitott vagyok a kiegészítésre, javításra – nyilatkozta a bemutatót követően a szerző. A szerző gyakran utal arra, hogy a magyar lapok valamiféle reakcióként jelentek meg a létező román újságokra, évkönyvekre válaszolva. Nem említi könyvében, hogy a 30-as, 40-es években egész újságoldalak jelentek meg hófehéren, a cenzúra miatt. A hazai sajtóra ma is jellemző (ön)cenzúráról pedig maga a kétkötetes mű árulkodik. Adattárként azonban hiánypótló kiadványnak tekinthető. /Gáspár-Barra Réka: Megjelent Hunyad megye írott sajtójának története. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./

Winkler Gyula EU-képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke úgy vélte, a megyében jó évet zárhat az RMDSZ. Hunyad megyében nagymértékben sikerült megőrizni a magyar közösség egységét, a választáson a Hunyad megyei RMDSZ országosan a legjobb eredményt érte el. Winkler jónak értékelte az RMDSZ által tisztségbe helyezett Hunyad megyei tisztségviselők és intézményvezetők tevékenységét is. Amíg mindenhol fogyásról, elidegenedésről, széthúzásról beszélnek, a Zsil-völgyi Aninószán sikerült egy újabb RMDSZ-szervezetet is létrehozni – számolt be Winkler, a jövő év tervei közé tartozik további két szervezet megalapítása a megyében. /Gáspár-Barra Réka: Jó évet zár. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 28./

Karácsonyi szokások bemutatásával, néptánccal, verssel zárta az idei évet a dévai Segesvári Miklós Pál Egylet. Műsorukra a dévai Magyar Házban került sor, ahol a Téglás Gábor Iskolacsoport diákjai verssel köszöntötték az egybegyűlteket. A szavalatokat követően a bukovinai székelység körében hagyományos karácsonyi katonajátékot mutatták be a színpadon. A hagyomány-elevenítést követően szatmári táncot járók alatt recseghetett a színpad, majd szeretetvendégségre került sor. A céljuk az volt, hogy ezt a szép bukovinai székely hagyományt felelevenítsék, népszerűsítsék, hogy a fiatalok is megismerjék a régi szokásokat, a gyökereiket, mondta Segesvári Erzsébet nyugdíjas tanító, a Hunyad megyei közéletben jelentős szerepet betöltő, fiatalon elhunyt fia emlékére alapított egylet alelnöke, aki magas kora ellenére rendkívül aktívan vállal szerepet ma is a dévai magyar közösségi élet megszervezésében. /Gáspár-Barra Réka: Néphagyományt elevenítettek fel Déván. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 29./

A Székelyföld modernizációjáról szóló vita kapcsán a hozzászóló a modernizáció kifejezésnél állt meg: kinek a felelőssége egy modernizálási projekt felépítése? A vitában az elitnek, az egyetemen oktatóknak meg is kellene szólalniuk. Horváth Réka számára a fejlesztési megközelítés a kihívás. 2005-ben a romániai egy főre eső GDP 3680,5 euró volt. Hargita és Kovászna megye a rangsorban az országos átlag alatt helyezkedik el, de az erdélyi megyék közül megelőzi például Szatmár és Szilágy megyét. A 2006-os átlagjövedelmek esetében a romániai átlag felett (866 RON) egyetlen erdélyi megye helyezkedik el, az pedig Kolozs. Az átlag alatt van Hargita 704 RON és Kovászna megye 656 RON. A 2006-os munkanélküliségi ráta tekintetében hét erdélyi megye – Hargita, Fehér, Kovászna, Hunyad, Krassó-Szörény, Szilágy, Brassó – van az országos átlag felett. A csíkszeredai Sapientia Egyetemen születtek olyan tanulmányok, amelyek Székelyföld gazdasági helyzetét vizsgálják. A létező kutatócsoportokat fel kell kérni, összegezzék munkájukat. /Horváth Réka: Modernizációs ötletbörze. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./ Előzmény: Csutak István : Székek földje – Székelyföld? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

A tisztségviselők vagyonbevallásának eredményéről számolt be a lap. Arad megyében a politikusok közül a leggyümölcsözőbb esztendőt Bognár Levente alpolgármester zárta, aki évi 31 374 lejes alpolgármesteri fizetése mellé három belterületi telek eladásából összesen 645 200 lejt tett még a családi kasszába, de a felesége által örökölt és az ő nevén is szereplő, korábban sok vihart kavart belvárosi bérház is 95 ezer lejt hozott. Bognár folyószámláján az OTP-nél 64 ezer euró van, egy évvel korábban a Raiffeisennél nyitott folyószámlát 100 ezer euróval. Király András képviselő, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke nem gyarapodott tavaly, maradt az örökölt házzal, a civil szervezeteknél betöltött tisztségeiért nem jár fizetés. Horváth Levente alprefektus nem gyarapodott ingatlanokkal, gépkocsikkal. A legszegényebb Búza Gábor, akinek alelnöki fizetésén kívül semmije sincs. A Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetőjének, Juhász Editnek már nem sikerült megismételnie a 2006-os esztendőt, amikor férjével együtt telket vásároltak Borosjenőben, és a férje örökölt még egy aradi lakást. A Temes megyei politikusok, önkormányzati és köztisztviselők többsége még nem frissítette fel tavalyi vagyonbevallását. Toró T. Tibor parlamenti képviselő elmondta, hogy 2007-ben semmilyen jelentős üzletet nem kötött, nem vásárolt és nem adott el nagy értékű ingatlanokat, tavalyi vagyonbevallása nem módosul jelentős mértékben. Feleségével közösen birtokolnak egy 68 négyzetméteres tömbházlakást és egy Skoda Fabia márkájú személygépkocsit. Toró T. Tibor vagyoni szempontból a képviselőház sereghajtói között található. Marossy Zoltán alprefektus elmondta: nagy befektetést hajtott végre tavaly. Leadta 1991-ben vásárolt Oltcit Club személygépkocsiját és vásárolt egy új Fiat Panda gépkocsit. Van ezenkívül egy 2006-ban vásárolt Renault Clio típusú gépkocsija, amelyet részletre vett és egy 1995-ben vásárolt, 85 négyzetméteres temesvári tömbházlakása, valamint egy 399 négyzetméteres visszakapott ingatlanja az Arad megyei Szemlakon. /Pataki Zoltán: Mattüveg zsebek. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 18./ Hunyad megyében Winkler Gyula, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke vagyona tavaly egy 467 négyzetméteres, 16 000 lej értékű vajdahunyadi telekkel gyarapodott. Ezenkívül egy 2000-ben vásárolt, 13 000 lejre becsült panellakással és egy 2003-ban szerzett, 28 000 lejre becsült üdülővel rendelkezik, illetve a családi ház felével. Winkler Gyula egy 2006-os gyártmányú Volkswagen Passat személygépkocsival és két, egyenként 30 000 lejes bankbetéttel rendelkezik. Jövedelemként a miniszteri fizetés mellett a volt miniszter az Eximbank igazgatótanácsának alelnökeként majdnem 80 000 lejes éves többletre számított. /Chirmiciu András: Hunyad. Telekre utaznak. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 18./

Több tíz RMDSZ-es és független polgármester, tanácsos, képviselő, szenátor kíván átállni a Magyar Polgári Pártba, vagy kíván együttműködni az alakulattal – jelentette ki Szász Jenő MPP-elnök. Hozzátette: az alakulat nyitott az együttműködésre. Egyelőre nem kívánt neveket említeni, csupán annyit jegyzett meg, hogy Kovászna, Hargita, Maros, Fehér, Hunyad, Bihar és Kolozs megyéből többen is megkeresték. Arra a kérdésre, hogy befogadnak-e az MPP-be minden RMDSZ-est, Szász megjegyezte, bizonyos kritériumoknak meg kell felelniük a csatlakozóknak. „Erkölcsileg más párt kell hogy legyünk, mint az RMDSZ elitje. Ha Verestóy Attila szeretne csatlakozni, akkor a válaszunk nem. Emberekre van szükségünk, s kevésbé az RMDSZ politikai elitjére” – fejtette ki az MPP-elnök. /Szász: RMDSZ-es politikusok pártolnának át az MPP-hez. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./

Röpke egy hónap alatt jóformán kiszorultak a könyvesboltok Déva központjából. Néhány cég a külvárosba menekült, a nagyobbak beférkőztek a gomba módra szaporodó bevásárlóközpontokba, s van, aki teljesen feladta a harcot. Déva esete nem egyedi. – Nekünk Marosvásárhely központjában kellett feladnunk a boltunkat, és egy kevésbé költséges helyiséget bérelni, mert már több ezer dollárban számolták a bért – jelezte Kósa R. Géza, az Erdélyi Magyar Könyvklub (EMK) megbízott igazgatója. Véleménye szerint a jelenség az egész országra jellemző. A gyakorlatilag legnagyobb és legismertebb erdélyi magyar könyvforgalmazónak, az EMK-nak ezen a vidéken összesen egy partnerkönyvesboltja van, az aradi Tulipán. Fehér és Hunyad megyében már állandó könyvterjesztőjük sincs. Déván, a központi boltok már felszámolásuk előtt jó néhány évvel lemondtak a magyar nyelvű könyvek forgalmazásáról, az EMK indította be a postai, sőt ma már on-line könyvrendelést is. Az évek folyamán 2683 személy vált a könyvklub tagjává az öt megyében. Legtöbben Arad megyében, ahol jelenleg 1112 klubtagot tartanak számon. Temes és Fehér megyében már csak fele ennyit, Hunyad megyében 336 tagot, Krassó-Szörényben pedig összesen 21 személy rendelt magyar könyvet az utóbbi években. Ami a tavalyi könyvrendelési átlagot illeti, Hunyad megyében például, száz emberre nem jut egy megvásárolt könyv. A legjobban álló Arad megyében is, összesen 603 rendelés volt tavaly. A könyvforgalmazók az áruházakba mentek. Máris vannak a könyvstandok a Real, Artima és Trident hipermarketekben. /Gáspár Barra Réka: Sorozatban tűnnek el könyvesboltok. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./

Déván szórványkonferencia és MIÉRT küldöttgyűlés volt a brassói, kolozsi, krassó-szörényi, hunyadi, máramarosi, beszterce-naszódi és bukaresti ifjúsági küldöttek részvételével. A krassó-szörényi fiatalokat Costan Melánia és Bálint Adorján képviselték. A találkozón az ifjúsági tanácsok mutatkoztak be, illetve terjesztették elő a 2007-es tevékenységi beszámolóikat, majd a közös szórványvidéki gondok kerültek terítékre. A MIÉRT küldöttgyűlés fő témája a 2008-as esztendő, mint kampányév volt. /Makay Botond: Szórványkonferencia és küldöttgyűlés. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./

“Gondolom eljött az ideje annak, hogy a szórványban élő magyar fiatalok is egységesen lépjenek fel saját képviseletük érdekében” – fogalmazta meg a magyar ifjúsági szórványkonferencia lényegét Széll Lőrinc Hunyad megyei ifjúsági igazgató, aki a Hunyad Megyei Magyar Ifjúsági Tanáccsal (HUMMIT) karöltve a házigazda szerepét töltötte be a Déva melletti Őzike ifjúsági központban zajló háromnapos rendezvényen. A szórvány, illetve vegyes vidéki megyéknek szóló meghívóra hat megye ifjúsági szervezete reagált pozitívan. A gondok nagy részének megoldását a szórványvidéki fiatalok abban látták, hogy az idei választási évben ne csak az RMDSZ-kampánystábok munkatársaiként legyenek jelen a kampányban, hanem jelöltekként is. A meghívott előadók között jelen lévő Winkler Gyula EU-parlamenti képviselő szintén megerősítette ezt a gondolatot. /Gáspár-Barra Réka: Szerepvállalás és versenyképesség. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./

Hunyad megyében közel 100 templom építésére, rendbehozatalára adott pénzt a tanács. Kizárólag az ortodox templomokat támogattak. 2005 óta jóformán egy lejt sem juttatnak a történelmi magyar egyházaknak. /Gáspár Barra Réka: Pénzt csak az ortodoxok kapnak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 26./

Tavaly csökkent a szülészeten felejtett gyermekek száma, Hunyad megye e téren még mindig az országos második helyen áll, közvetlenül Botosani után. A dévai megyei kórházban 2007-ben hat újszülött gyermeket felejtettek ott a többnyire kiskorú anyukák. Déván. 2005-ben még 21-et, 2006-ban 15-öt, 2007-ben pedig 6 csecsemőt hagyott el az anyja. /Gáspár-Barra Réka: Szülészeten felejtett gyermekek. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 28./

Vásárol-e még az átlagember szépirodalmat, szakkönyvet, s ha igen, hol, mennyit költ évente betűre? Ezekre a kérdésekre kerestek választ a riportban. Amikor 1991-ben megnyitották Aradon a Tulipán könyvesboltot, az emberek sorban álltak, emlékezett vissza Ujj János. A rendszerváltást követően a magyarság ki volt éhezve a könyvekre. A hatalmas infláció mindent megváltoztatott. Az aradi Tulipán tapasztalata szerint egy, a középgenerációból, idősebbekből álló törzsvásárlói kör mindig megmaradt. A ponyvairodalom hatására a sláger most Danielle Steel, Harry Potter vagy a magyar Leslie L. Lawrence, de rendszeres vásárlói vannak a szerelmes füzeteknek, sorozatoknak is. A diákok szinte kizárólag a kötelező házi olvasmányokért jönnek. Nyáron, amikor hazajönnek látogatóba az elszármazott aradiak, akkor mindent megvesznek, ami a várossal kapcsolatos. A Tulipánon kívül Aradon magyar könyv csak a Jelen Ház boltjában és a Selgros hipermarketben kapható. Az Arad Megyei Könyvtár minden évben kap keretet magyar könyvek vásárlására. A könyvtárba 2007-ben 6508 olvasó iratkozott be, ebből több mint hét százalék volt magyar. Temesvár legnagyobb könyvesboltja, a Mihai Eminescu mindig forgalmazott magyar könyveket. Ma is van magyar olvasnivaló a boltban, de visszaszorultak a könyvesbolt hátsó részébe. A magyar könyveket a német és az angol nyelvű kötetekkel egy szekrényben tartják. Az egyetlen temesvári magyar könyvesbolt a Mária téri Libris. Kizárólag a magyar könyvek eladásából nem élne meg a bolt. A forgalmunknak mintegy 40%-át jelentik a könyvek, a többi hangkazetta, CD, DVD, de kozmetikumokat és mosószert is árusítanak, tájékoztatott Makkai Zoltán. Az erdélyi magyar szerzők listáját Wass Albert vezeti. A magyar és a külföldi klasszikusokra mindig van igény. Helyi írók, költők, helytörténészek munkái iránt is van érdeklődés. A Temes Megyei Könyvtárban a magyar könyvek iránt az érdeklődés igen csekély. A könyvállomány elavult, zömmel az 1950–1989-es időszakban Romániában kiadott magyar könyvekből áll. 2004-ben a könyvtár vezetősége úgy döntött, hogy a magyar könyvek egy részét átadja Temes megyei magyarlakta településeken működő kölcsönkönyvtáraknak, hátha ott több hasznukat veszik. Csőke Ildikó, a Temes Megyei Könyvtár dokumentációs részlegének könyvtárosa arról számolt be, hogy nagy mennyiségű, 1800–1950 között kiadott régi magyar könyv birtokában vannak. Ezek között számos értékes kötet, könyvritkaság is van. Igen keresettek dr. Borovszky Samu híres monográfiái, elsősorban a Temesvárról, illetve Temes és Torontál vármegyékről szóló kötetek, a régi, 1918 előtt kiadott statisztikai évkönyvek. A Temes Megyei Könyvtárban a régi könyvek és újságok több mint háromnegyed része hozzáférhetetlen, egy rónáci iskolában vannak felhalmozva, dobozokban, egymás hegyén-hátán. Hunyad megyében, Déván kiszorultak a könyvesboltok a város központjából. Néhány cég a külvárosba menekült és kifestő könyveket meg szótárakat árul, a nagyobbak a bevásárlóközpontokban találhatók. Déva esete nem egyedi. Kósa R. Géza, az Erdélyi Magyar Könyvklub (EMK) megbízott igazgatója szerint a jelenség egész Erdélyre (Romániára) jellemző. Az EMK-nak, a legnagyobb és legismertebb erdélyi magyar könyvforgalmazónak ebben a régióban összesen egy partnerkönyvesboltja van, az aradi Tulipán. Fehér és Hunyad megyében már állandó könyvterjesztőjük sincs. Az EMK indította be a postai, sőt ma már online könyvrendelést. Az évek folyamán 2683 személy vált a könyvklub tagjává az öt megyében. Legtöbben Arad megyében, ahol jelenleg 1112 klubtagot tartanak számon. Temes és Fehér megyében már csak fele ennyit, Hunyad megyében 336 tagot, Krassó-Szörényben pedig összesen 21 személy rendelt magyar könyvet az utóbbi években. A Hunyad Megyei Könyvtár magyar részlegén 400-450-re tehető évente a magyar olvasók száma – jelezte László Anna könyvtáros. Új, azaz 1990 után kiadott magyar könyv összesen száz darab található a Hunyad Megyei Könyvtár dévai fiókjának állományában. Legutóbb 2005-ben sikerült néhány új kiadású szépirodalmi kötetet, valamint a Magyar Irodalom és Nyelv Nagylexikonát megvásároltatni a könyvtár vezetőségével. A magyar könyvek számát ezenkívül néhány hazai és anyaországi adomány gyarapította. Legalább 500 magyar könyv került az utóbbi egy-két évben a megyei könyvtár polcaira a helybeli idős emberek adományaiból. Fehér megyében, Gyulafehérváron a városközpontban nincs könyvüzlet, fenn a várban is a Humanitas egyedül árválkodik, ajtaján vastag betűk hirdetik, hogy zárva van. Nagyenyeden sem különb a helyzet, egyedül a Tulipán bolt forgalmazott anyanyelvű könyveket, de nem nagy választékban. Akadt két bátor vállalkozó Nagyenyeden, mindketten kollégiumi tanárok, Fodor Katalin és Lőrincz Ildikó, akik két évvel ezelőtt nyitották meg könyvesboltjukat. A vevők kedvük szerint válogathatnak szépirodalmi, egészségügyi, tudományos vagy szakkönyvek között. Az enyedi felnőttek kedvenc írói közé tartoznak Wass Albert, Márai Sándor, Vámos Miklós, de előszeretettel olvassák Reményik verseit is. A megyei és a városi könyvtárakban elenyésző a magyar könyvek száma. /Irházi János, Pataki Zoltán, Gáspár-Barra Réka, Szakács Bálint: Könyvvásárlási szokások. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 1./

Idén 76 500 lej jutott a Hunyad megyei önkormányzat civilszervezeteket, egyházakat támogató 3,2 millió lejes alapjából a magyar közösségeknek. Míg a magyar egyházak, alapítványok évekig kiszorultak e keretből, idén – tekintettel a választási évre – ha apróbb összegeket is, de szinte minden igénylő kapott némi támogatást. A pozitívan elbírált pályázatok listájáról «csupán» a magyar oktatást támogató Geszthy Ferenc Társaságot és a Szent Ferenc Alapítványt hagyták ki. Egyházi vonalon pedig a petrozsényi és brádi római katolikus plébániák, illetve Hátszeg szorult ki a támogatásból. 20 000 lejt kapott a Hunyad Megyei Magyar Ifjúsági Tanács (HUMMIT) és 15 000 lej jutott a rákosdi székhelyű Ifjúsági Keresztény Egyesületnek. A magyar egyházak aprócska összegeket kaptak, néhány ezer lejt, ugyanakkor 300 000 új lejt kapott a Déva központjában épülő ortodox templom. /Gáspár-Barra Réka: Morzsa a magyar közösségeknek. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 7./

Közel félszáz „mesemondó-palánta”gyűlt össze Déván a Téglás Gábor Iskolacsoport dísztermében az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége által rendezett Mátyás király mesemondó verseny Hunyad megyei szakaszára. A Lupényból, Petrozsényból, Vajdahunyadról, Csernakresztúrról érkező, valamint a helybeli diákok változatos repertoárral álltak a zsűri elé. /Gáspár-Barra Réka: Mese a Téglásban. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./

Ki mennyire elégedett az iskolai vallásoktatással, erre keresték a választ a riportban. Arad megyében különösebb gondok, panaszok nincsenek a vallásoktatásra, legalábbis hozzánk nem érkeztek el – mondta Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes. Szerinte nem fogadható el, hogy a vallásoktatás tantárgyszerűen folyik. A megye magyar nyelven (is) oktató iskoláiban a diákok általában református, katolikus vagy evangélikus vallási nevelésben részesülnek, attól függően, hogy az illető településen milyen felekezet erősebb, melyiknek van több híve. Az aradi magyar baptisták még nem próbálkoztak hitoktatással az iskolákban. A szórványban más a helyzet. Erre jellemzőbb példa Borossebes, ahol évtizedekkel ezelőtt sokkal erősebb, nagyobb létszámú katolikus és református közösség élt, mára viszont szinte teljesen elfogytak a hívek. A borossebesi magyar gyerekek ma már kénytelenek román iskolába járni, így a vallásoktatás kérdése is megpecsételődött. Sajgó Katalin egy ideig még az iskolában tartotta egy szűk csoportnak a vallásórákat, ma viszont már saját otthonában gyűlnek össze a megmaradt katolikus vallású diákok. A reformátusoknál rosszabb a helyzet. Balla Sándor lelkész elmondta, felkereste a három református gyermek szüleit, hogy az iskolában, vagy nála, a parókián szívesen oktatná őket, de a szülők elzárkóztak, mondván, hogy nem engedik egyedül el csemetéiket. Inkább ortodox vallásórára járnak. Temes megyében kiemelten vallásos nevelést biztosít a Gerhardinum Római Katolikus Líceum, a megye valamennyi iskolájában folyik hitoktatás. Valamennyi felekezethez tartozó gyereknek van rá lehetősége, hogy az iskolában vagy a templomban, anyanyelvén vallásos nevelésben részesüljön. Temes megyében a katolikus hitoktatás hét nyelven folyik: magyarul, németül, románul, horvátul, bolgárul, szlovákul és csehül is. Fazakas Csaba református esperes elmondta: megyeszerte minden református felekezethez tartozó gyereknek biztosítják a lehetőséget, hogy anyanyelvén részesüljön vallásos nevelésben. A vallásoktatás kérdése Fehér megyében a magyar nyelvű iskolákban, nem szült vitákat. Magyarlapádon iskolában a gyerekek egytől egyig reformátusok. Hunyad megyében akad néhány olyan gond, ami sokakat érint, de kevesen beszélnek róla nyíltan. A szórványközösségekben a szülők nyíltan nem vállalják, hogy ellenszegüljenek az iskolai vallásoktatásnak. Jelenleg a többségi, ortodox vallású diákok mellett saját vallásoktatókkal rendelkeznek a római katolikus, református, baptista és pünkösdi vallású gyermekek. A vallásoktatónak számtalan kritériumnak kell megfelelnie. Rendelkeznie kell megfelelő iskolai (teológiai vagy vallástanári) végzettséggel. A szórványvidéken kevés a magyar gyermek, a legtöbb tagozatos iskolában a vallástanórákat nem lehet kellőképpen megfizetni. Ezért kevés a szakképzett vallástanár is, szakképzetlen személy végzi az oktatást, vagy az ezerféle gyülekezeti gonddal leterhelt lelkipásztor. /Irházi János, Pataki Zoltán, Szakács Bálint, Gáspár-Barra Réka: Vallásoktatás az iskolában. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./

A magyar népesség a többségi lakosságnál jóval gyorsabban fogy, ennek ellenére a romániai lakossághoz viszonyított aránya a következő 30 évben aligha esik a jelenlegi parlamenti küszöb alá, olvasható a kolozsvári székhelyű Kisebbségkutató Intézet tanulmányában. A jelenleg közel másfélmilliós romániai magyarság a következő harminc évben egymillióra csökken – derül ki „A magyar népesség előreszámításának lehetőségei Erdélyben” címmel közzétett tanulmányból. A dokumentum szerzője Kiss Tamás és Csata István, a Kisebbségkutató Intézet két munkatársa. A dokumentum több lehetőséget vizsgált. Az alapverzió szerint a magyar népesség száma Erdélyben 2022-re 1 132 000, 2032-re pedig 1 008 000 főre csökken. Ez 30 év alatt összességében 29,6 százalékos fogyást jelent. A tanulmány számol a migrációval és asszimilációval is. Az évente elvándorló magyarok száma a 2002-es 8 000 fő körüli értékről 2032-re 4 000-re csökken. Ez a vizsgált harminc éves időszakban mindegy 181 000 magyart jelent. Az asszimilációs veszteség 20–21 ezer főre becsülhető. A tetemes népességfogyás egyik oka éppen az elvándorlás. A migráció a termékeny korú nők számának a csökkenésén keresztül hat a helyben maradó népesség reprodukciós képességére. A legkedvezőtlenebbek a kilátások Brassó-Négyfalu, Szeben, Hunyad, Temes és Krassó–Szörény régióban, ahol a szociológusok számításai szerint harminc év alatt a magyar népesség megfeleződik, átlagéletkora pedig eléri az 55 évet. A rossz demográfiai perspektívával rendelkező régiók közé sorolható Kolozsvár, Dés, Torda, Nagybánya, Máramarossziget, Arad, Nagyszalonta és Fehér megye. Szalontát leszámítva ezek a magyar–román interetnikus együttélés egy jól elkülönülő típusát alkotják. A magyarok súlyozott aránya tíz és húsz százalék közötti, így ezeket a régiókat már nem nevezhetjük etnikai ütközőzónának, inkább szórványnak. A tanulmány szerint Románia 2002-ben 21 680 968 fős lakossága 2022-re 19 433 700-ra, 2032-re pedig 18 136 724-re csökken. Ez húsz év alatt 11, harminc év alatt pedig 16 százalékos csökkenést jelent. /Fogyatkozó erdélyi magyarság. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

Az Európai Unió kötelezi Romániát, hogy rendezze az otthoni beteggondozás kérdését. Ha sikerül megnyugtató megoldást találni erre a gondra, ezzel a kórházak költségvetési megterhelését is csökkenthetik. A gyulafehérvári Caritas szervezet 1990 elején, dr. Jakab Antal néhai római katolikus megyés püspök rendeletére jött létre. A mai struktúra a főegyházmegye nagy kiterjedésére való tekintettel területi központokat jelent, ahol felmérik a rászorulók szociális jellegű igényeit, és lehetőség szerint segítik őket. A magukra maradt idősek számára öregotthonokat és nappali foglalkoztató-központot hoztak létre. Jelenleg Erdély hét megyéjében – Brassó, Fehér, Hargita, Hunyad, Kolozs, Kovászna és Maros megyében – van jelen a Gyulafehérvári Caritas szociális programjai révén. A szervezet 2004-ben elnyerte a közhasznú szervezeti státust, 2005-ben pedig a Caritas által nyújtott szolgáltatásokat akkreditálta a Munkaügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, jelezte Szász János, a gyulafehérvári központ igazgatója. A református egyház keretében működő Diakónia Keresztyén Alapítvány Erdély-szerte több településen biztosítja az otthoni beteggondozást. /Szucher Ervin: Otthoni gondozás: EU-s kötelezvény. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

Borbély Károly távközlési minisztert jelöli a Hunyad megyei tanács elnöki tisztségére az RMDSZ. A március 29-i MKT-n tisztázódott az is, hogy az eredetileg emlegetett négy település helyett csupán kettőben: Déván és Lupényban indítanak saját polgármester-jelöltet, Pogocsán Ferdinánd és Széll Lőrinc személyében, feltételes módban. Ugyanis még folynak a tárgyalások. /Gáspár-Barra Réka: Borbély Károly a jelölt Hunyadban. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 31./

Borbély Károly távközlési és informatikai miniszter az RMDSZ jelöltje a Hunyad megyei tanácselnöki tisztségre, döntött a Hunyad Megyei Képviselők Bővített Tanácsa. A Hunyad megyei tanácsosjelöltek listáját Burján Gergely, a dévai szervezet képviselője vezeti, őt Széll Lőrincz, a lupényi, Naszódi Andrea, a vajdahunyadi és Kacsó Roland, a petrozsényi szervezet képviselője követi. Hunyad megyében a 2002-es népszámlálási adatok szerint 4,8 százalékos a magyarság számaránya, azonban becslések szerint az elmúlt hat évben tovább csökkent a magyarság lélekszáma. A Hunyad Megyei Tanácsban csupán 2004-ig volt a magyarságnak képviselete, a négy évvel ezelőtti választásokon az RMDSZ-nek nem sikerült mandátumot szereznie. Vajdahunyadon Győrfi Jenő, Horváth Zoltán és Naszódi Géza, Petrozsényben pedig Wersánszki Eduárd, Tóth János és Varga Éva pályázik helyi tanácsosi mandátumra. Lupényban Széll Lőrincz a polgármesterjelölt, míg Benedekfi Dávid és Antal Amália a helyi döntéshozó testületbe szeretne bejutni. Déván Pogocsán Ferdinánd polgármesterjelöltet Karda Róbert és Makkai István követi a helyi tanácsosjelöltek listáján. Rangsorolták a megyei, illetve helyi tanácsosjelölteket Máramaros megyében is. Az RMDSZ Nagybánya területi szervezetének közgyűlésén a megyei tanácsosjelöltek között a következő sorrend alakult ki: Capusan Edit, Szentgyörgyi Sándor, Hitter Ferenc, Miklós Csaba, Dávid Erzsébet és Valdman István. A történelmi Máramaros területi szervezetének küldöttgyűlése Béres Ildikót és Debrovszky Károlyt jelölte megyei tanácselnökjelöltnek. Máramarosszigeten az RMDSZ színeiben Béres István László indul a polgármester-választáson, Sebestyén Magdolna. Aradon Bognár Levente polgármesterjelölt mellett Tóth Csaba, Pénzes Gyula, Faragó Péter, Cziszter Kálmán, Nagy Gizella és Túsz Ferenc szeretne bejutni a helyi tanácsba. Az aradi önkormányzatban jelenleg Bognár Levente alpolgármester mellett három tanácsos képviseli az RMDSZ-t. Pécskán a négy polgármesterjelölt közül Csepella Jánosnak sikerült megszerezni a legtöbb szavazatot. Fehér megyében Komáromi Attila az RMDSZ tanácselnökjelöltje, azonban a megyei tanácsosjelölt-listán csak második helyen szerepel, őt Köble Csaba előzi meg. /A szórványban is mandátumokat szerezne az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./

Az RMDSZ központi vezetőségére, az április 8-án ülésező Szövetségi Állandó Tanácsra hárul annak eldöntése, ki legyen a szövetség jelöltje a Kovászna megyei tanács élére. Ez az egyetlen jelentősebb megválaszolatlan kérdés a jelöltállítás folyamatában, miután április 6-án országszerte lezárultak az előválasztások. Kovászna és Hargita megyében azért okozott gondot a jelöltállítás a megyei önkormányzat élére, mert a székelyföldi területi RMDSZ-szervezetek mindegyike igényt tartott volna a tisztségre. Kovászna megyében a felső-háromszéki szervezet Tamás Sándor képviselőt, az alsó-háromszéki Demeter János jelenlegi tanácselnököt indította volna a választásokon. Eredetileg közvélemény-kutatással kellett volna eldönteni, melyikük legyen a jelölt, azonban a felmérés igen szoros eredményt hozott, ezért a két szervezet alkotta Kovászna Megyei Egyeztető Tanácsra hárult ez a feladat. A testület azonban nem tudott dönteni a kérdésben, így a végső szó a SZÁT-é lesz. Megyeitanácselnök-jelöltek: Arad – Király András; Bihar – Kiss Sándor; Fehér – Komáromi Attila; Hargita – Borboly Csaba; Hunyad – Borbély Károly; Kolozs – Máté András Levente; Maros – Lokodi Edit; Szatmár – Csehi Árpád; Szilágy – Csóka Tibor; Temes – Halász Ferenc. Hargita megyében Csíkszék Borboly Csabát, Udvarhelyszék Benedek Árpád Csabát, Gyergyószék Petres Istvánt jelölte volna. Az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsa végül Borboly Csabát, a Hargita Megye Tanács jelenlegi alelnökét jelölte a tisztségbe. Polgármesterjelöltek: Arad – Bognár Levente; Csíkszereda – Ráduly Róbert; Kolozsvár – László Attila; Marosvásárhely – Borbély László; Nagyvárad – Biró Rozália; Sepsiszentgyörgy – Antal Árpád; Szatmárnémeti – Ilyés Gyula. /Sojka Attila János: Egyetlen kérdőjel. Országszerte lezárult az RMDSZ-jelöltállítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

A lap munkatársai számba vették, hogy kik az RMDSZ rangsoroló küldöttgyűléseinek vesztesei és nyertesei. Arad megyében a polgármester-jelöléseknél nem hoztak meglepetést küldöttgyűlések. Arad tanácsos-jelöltjeinél viszont egyetlen jelenlegi önkormányzati tanácsos sem került befutó helyre, így Cziszter Kálmán, Nagy Gizella és Túsz Ferenc nem folytatja a megkezdett munkát, hacsak időközben, felfele buktatással nem fogynak el majd az előttük lévők. Búza Gábor meglepetésre mindössze az ötödik helyet szerezte meg, nagyon fáj neki ez az eredmény, mondta a megyei alelnök. Nagy Istvánnak sem a pécskai, sem az Arad megyei önkormányzati listán nem sikerült helyezést elérnie. Nagyenyeden a tanácsosi listán maradt a régi gárda. Hunyad megyében a magyarság politikai súlya nagyobb, mint a helyi tanácsosok száma, ez Winkler Gyulának, az RMDSZ megyei elnökének, illetve Dézsi Attila alprefektusnak köszönhető. A magyarság Hunyad megye lakosságának 4,8%-át teszi ki, az 5%-os küszöb elérése nehéz feladatnak ígérkezik. Az RMDSZ saját jelöltet állít a tanácselnöki tisztség egyéni versenyében Borbély Károly távközlési miniszter személyében. Temes megyében 2004-ben négy-négy polgármesteri és alpolgármesteri tisztséget szerzett az RMDSZ, emellett 43 helyi tanácsosi mandátumot, Zsombolyán és Újszentesen abszolút többséget. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei elnöke megyei tanácselnökjelöltként indul. Főtanfelügyelő-helyettesként a megye szinte valamennyi településén megfordult, segített a tanintézmények felújításában. /Irházi János, Szakács Bálint, Chirmiciu András, Pataky Lehel Zsolt: Régi-új arcok az RMDSZ-listákon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 11./

Három napos Mátyás fesztivállal nyitotta meg az idei reneszánsz évet Hunyad megyében a Dél-Erdélyért Kulturális Társaság. Fellépett a dévai Renaissance tánc- és zeneegyüttes, mely korabeli krónikák szövegeinek felolvasásával, XV-XVI. századi muzsikával vezette be a közönséget Mátyás király udvarába. Április 12-én egész napos reneszánsz játszóházban látták vendégül a szervezők az aprónépet és szüleiket. A vendégként jelen lévő kolozsvári Passamezzo Historikus Együttes tagjai számtalan korabeli foglalkozást kínáltak a Mátyás király udvarába érkezőknek. A helybeli, vajdahunyadi, csernakeresztúri apróságok és Corvin Kiadó által szervezett Kispajtás vetélkedő résztvevői diótörésben, tallérdobásban, tojástörésben próbálgatták ügyességüket. A Passamezzo Historikus Együttes bemutatta Mátyás király az igazságos című táncos vígjátékát. Április 13-án a budapesti Gladius Consort zárta a fesztivált. /Gáspár-Barra Réka: Hunyadiak reneszánsza. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./

Schreiber István, az EMKE Hunyad megyei szervezetének elnöke emlékeztetett: az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alapító közgyűlése 1885. április 12-én Kolozsváron zajlott, a szervezet megalakulásának ötlete azonban a szórványvidéken alakult ki, nevezetesen Hunyad megyében, ahol gróf Kún Kocsárd, Szathmáry György, Sólyom Fekete Ferenc, felismerve a szórványmagyarság körében az asszimiláció veszélyét, erős művelődési, történelmi egyesület létesítését szorgalmazta. Ennek eredménye volt, hogy 1882-ben megalakult a Hunyad Megyei Történelmi és Régészeti Társaság, amely több évtizeden át fejtett ki jelentős tevékenységet. Az ötletből nőtt ki a Kolozsváron megalakuló EMKE, melynek tiszteletbeli elnöke lett gróf Kún Kocsárd, pár évvel később pedig a szintén Hunyad megyében tevékenykedő gróf Kuún Géza lett az egyesület országos alelnöke. Trianon az EMKE és általában a közművelődés halálát jelentette. 1989 után szembesültek azzal, hogy a XX. század traumái, de különösképpen a második világháború utáni időszak kiölte a cselekvőképességet, a kezdeményezőkészséget az erdélyi magyarságból. Az újraalakuló EMKE többek közt ezt próbálta feléleszteni. 1989 után korán felismerték a decentralizáció fontosságát. Az EMKE mindenütt, de a szórványban különösen arra törekedett, hogy bátorítsa az önálló kulturális civilszervezeteket. Például a Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület a helyi EMKE-szervezetből nőtt ki, de számtalan példa van erre a nagyobb városokban Déván, Vajdahunyadon, a Zsil völgyében is. Kezdeményezői voltak a magyarház-láncolat kialakításának. Komoly gond a kisközösségek kérdése. Hunyad megyében ilyen például Brád és Hátszeg környéke, Piskitelep, Haró, ahol annak a maroknyi magyarnak nem sikerül közösséggé szerveződnie. Nincs ember, aki a közösségi életet megszervezné. /Gáspár-Barra Réka: Cselekvő közösségekre van szükség. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 17./

Hatvannégy kincsvadászt fülelt le az utóbbi három év folyamán a Hunyad megyei rendőrség. A műemlékvédelem világnapján kevés szó esett a magyar vonatkozású építészeti örökség védelméről. /Gáspár Barra Réka: Műemlékvédelem „dák” Világnapja Hunyad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 19./

Április 22-e az önkormányzati jelöltek és jelöltlisták leadási határideje, az RMDSZ 21-én kézbesítette a dokumentumokat a helyi, illetve megyei választási irodáknak. Az RMDSZ mindenütt az előválasztásokon kialakult listákat adja le, az egyetlen számottevő módosulás az, hogy Borbély Károly informatikai miniszter visszalépett, s nem pályázza meg a Hunyad megyei tanácselnöki tisztséget. Maros megyében 55 polgármesterjelölt indul az RMDSZ-színekben, és 74 községben érdekelt a tanácsosi listákon – fogalmazott Kelemen Atilla megyei elnök. Háromszéken az RMDSZ jelöltlistáján az első Demeter János jelenlegi tanácselnök, a második Tamás Sándor – aki a megye tanácselnöki tisztségére pályázik –, harmadik helyen Baka Mátyás, a megyei tanács egyik alelnöke szerepel. A megyei tanácsosi listán 38 jelölt neve sorakozik. /Cs. P. T., I. J., L. I. : Jelöltiktatás: ketyegő óra. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

Nem lesz megyei tanácselnökjelöltje Hunyad megyében az RMDSZ-nek. Borbély Károly távközlési és informatikai miniszter elmondta, csak abban az esetben vállalta volna a jelölést, ha a szervezet saját jelölt állítása mellett dönt. Winkler Gyula megyei elnök bejelentette, hogy az elnöki tisztség helyett két tanácsosi mandátum megszerzésére összpontosítanak. /Pap Melinda: Elnök helyett tanácsosok. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./

Hunyad megye magyarsága három nagy csoportra osztható – írta az Akadémai Kiadó által 1982-ben megjelentetett Magyar Néprajzi Lexikon. A Hunyad megyei magyarság legősibb, de egyben legcsekélyebb számú részét a honfoglaláskor itt megtelepedett magyarok jelentik. A törökdúlások idején azonban ez a népesség többnyire kipusztult, soraikat elmagyarosodó hegyvidéki román családokból próbálták pótolni. A régi polgári magyar lakosság ma már csak kis számban maradt meg főleg Déván és Szászvároson. A másik jelentős kategória az 1888–1910 között betelepedett „dévai csángók”, azaz bukovinai székelyek, akik valójában nem csupán Dévára, hanem Csernakeresztúrra, Vajdahunyadra és Sztrígyszentgyörgyre is jelentős számban telepedtek. A harmadik fontos ága a Hunyad megyei magyarságnak a 19. század második felétől betelepedő székelyek, akik az iparosítás nyomán több hullámban jöttek e vidékre. 1883-ban a Tisza Kálmán vezette magyar kormány elindította a Bukovinába elmenekült székelyek hazatelepítését. Elsőként az Al-Duna környékére telepednek, ennek a hullámnak az 1885-ös nagy árvíz vetett véget. Déva telepeseket kért és az akkori polgármester, dr. Issekutz Gergely annyira a szívén viselte a betelepülők gondját, hogy ez utóbbiak egyenesen atyjuknak nevezték a város elöljáróját. Végül két nagy hullámban összesen 99 család telepedett be az öt bukovinai faluból (Istensegíts, Hadikfalva, Andrásfalva, Józseffalva, Fogadjisten), 10 holdas földeket kaptak. 1910-ig szépen fejlődött a telep. Az 1910-ig betelepült 288 lélek 1934-re 1250 főre szaporodott. 1910-ben még további 31 házat épített az állam a betelepülőknek, ez alkalommal 35 újabb család jött, összesen 292 lélek. Később, az első világháborúig még további 27 család jött, összesen 105 személy. Hasonlóan történt a betelepedés a szomszédos Vajdahunyadra is, ahova kizárólag hadikfalviak települtek. A XX. század folyamán több hullámban is jöttek a székelyek a megyébe. Számtalan tanár, orvos, művész, lelkész, illetve ezek tanulni vágyó gyermekei kerültek ide. Sokan már a nyolcvanas évek idején kitelepedtek külföldre, aki maradt, az 1989 után költözött vissza valamelyik erdélyi nagyvárosba. Napjainkban Hunyad megye 24 ezer körüli magyar lakosságának jó egyharmadát a bukovinai székelyek leszármazottai teszik ki, másik harmadát az időközben betelepülő székelyek, csupán egy sovány harmadát képezik az „őshonos” magyarok. /Gáspár-Barra Réka: Hunyad. Sok a székely, de így is kevés. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10./

Több mint 18 esztendeje, 1989. december 23-án Aradon a magyar újságolvasók szokatlan című és szokatlan tartalmú lapot láthattak, rendkívüli körülmények között született meg a Jelen. Az első lapszám azt adta hírül, hogy előző nap Romániában megbukott a diktatúra, noha ez azon az éjjelen ez még távolról sem volt egyértelmű. A mai, immár hosszú ideje színes nyomásban megjelenő Nyugati Jelen fejlécén található: XX. évfolyam, 5000. szám. Ötezer lapszámot adtak az olvasók kezébe, kezdetben csak az aradi magyarokéba, utóbb azonban, Nyugati Jelenként fokozatosan a Temes, Hunyad, Krassó-Szörény és Fehér megyeiekébe is. A lap elkötelezett szolgálója a magyar olvasónak. Az elmúlt időszakban napilapok, folyóiratok tucatjai jelentek meg régióban is, és a legtöbb közülük rövid életűnek bizonyult. A Nyugati Jelen megérte az ötezredik számát, az egyrészt azt bizonyítja, hogy – olyan körülmények között, amikor a magyarság száma folyamatosan csökken – olvasói igénylik és kitartanak mellette, másrészt hogy olyan nagylelkű, a magyar sajtó, a magyarság ügye iránt elkötelezett támogatóra talált a lap. /Jámbor Gyula: Ötezer. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./

Főleg erdélyi megyéket sújtottak az áradások és a viharok. A legnagyobb károk a hét elején Kolozs megyében keletkeztek. Hunyad megyében hetven háztartás szenvedett kárt, és több országút megrongálódott az áradások miatt. Szilágy megye Kraszna községében 20 háztáji gazdaságban okoztak kárt a megáradt folyók és patakok. /Főleg Erdélyben pusztítottak az áradások és a viharok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./ Folytatódott az ítéletidő Hunyad megye északi részén, ahol a felhőszakadás nyomán Brádot és három környező falut öntött el a víz. Több mint 70 porta, gazdaság és 22 hektárnyi termőföld került víz alá. /Gáspár-Barra Réka: Brádot is elöntötte a víz. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./