"A Nyugati Jelen dévai szerkesztőségében szeptemberben újraindították a helytörténeti kört. Havonta találkoznak. A mostani alkalommal Nagy Zsolt fotóművész mutatta be a Hátszegi-medencében készített diaképeit. Elsőként Zeykfalva románkori templomát ismerhették meg. A templom tőszomszédságában számos magyar feliratú sírkő található. Hátszeg római katolikus templomát 1745-ben Nopcsa Ferenc restauráltatta. A Nopcsa családnak számos tagja nyugszik a templomhoz épített kriptában. Alsófarkadinban van a Nopcsa László főispán által építtetett kastélyt. Mai állapota siralmas. Hasonló a helyzet a nagypestényi Brazovay-kastéllyal. /Gáspár-Barra Réka: Kastélyok völgye. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 17./"

Tizenharmadik századból származó református templomával, a Kendeffy család kastélyával Őraljaboldogfalva a hátszegi medence, az úgynevezett “Hátszegország” egyik leghíresebb települése. Az utolsó évszázad sorozatos embertelenségei azonban alaposan kikezdték történelmi örökségét. Őraljaboldogfalva – és egész Hátszegország – már száz évvel ezelőtt is szórványnak számított a magyarság számára. A század elején magyarul mindenki tudott, az iskolában magyarul tanítottak. Darányi Pál, az Ausztriában élő Kendeffy unoka visszaszerezte a család fészkét, az őraljaboldogfalvi kastélyt. /Évszázados személyes emlékek Őraljaboldogfalváról. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 3./

Végéhez közeledik a restituciós törvény végrehajtása Hunyad megyében. A napokban sikerült véglegesíteni az Ócskay család birtokainak visszaszolgáltatását. Emellett jelentős ingatlanok kerültek vissza a régi nagynevű magyar családokhoz. Dézsi Attila alprefektus négyéves mandátumának végéhez közeledve úgy érzi mindent visszaadtak, ami adható volt. Hunyad megye már jó ideje a listavezetők közt szerepel a visszaszolgáltatási arányok kapcsán. Több régi magyar család is visszakapta birtokát, a legjelentősebb területet a Kendeffy család kapta vissza a Retyezátban és környékén, az Ócskay család pedig 667 hektár erdőt és 1396 hektár mezőgazdasági területet. Visszakapta birtokait a Szente, a Kerestényi és még számtalan magyar nemesi család leszármazottja. A Kendeffyek peres úton kapták vissza kastélyukat, az Ócskay család még most is pereskedik a piskii kastélyért, a többiek viszont visszakapták épületeiket vagy kártérítést kaptak érte. Az egyetlen komolyabb ingatlan, ami nem került vissza régi tulajdonosához, az a naláci kastély, amelyet senki nem igényelt. Hasonló a helyzet az Andrássy család birtokaival, ők sem kérték vissza. Az egyházi földeket szinte teljesen visszaadták, a legnagyobb területet a Hátszegi medencében a református egyháznak. Az épületek közül még folyamatban van két ingatlan visszaszolgáltatása: a petrozsényi és kaláni iskola. Még egy peres ügy van, a vajdahunyadi római katolikus egyház épülete. /Gáspár-Barra Réka: Restitúció Hunyadban. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 12./

A hajdani, híres Nopcsa báró alsófarkadini kastélya a jövőben a vidék élővilágának génbankjaként fog szolgálni. A távlati terv a Hátszegi medence és a Retyezát növény- és állatvilágának felmérését, konzerválását tűzte ki célul. A munkában közreműködő szakemberek főhadiszállása az Alsófakadinon álló Nopcsa kastély lesz. A ma már Berthelot nevét viselő település, eredetileg Alsófakadin, első írásos említése 1448-ból való. Trianon Alsófarkadint is a román állam kezére juttatja. /Gáspár-Barra Réka: Génbank lesz az alsófarkadini Nopcsa kastély. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./

Mi a gond a Székelyfölddel?
Rendkívüli sajtótájékoztatón reagált Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke a „Mircea Geoană és más román politikusok által keltett hisztériára” a Brüsszelben nyitandó székelyföldi képviseleti iroda kapcsán. Az elnök elmondta, több ezer képviseleti iroda működik Brüsszelben. Egyesek városokat, mások megyéket, ismét mások régiókat vagy akár népcsoportok érdekeit képviselik. Irodája van például Dél-Tirol tartománynak vagy a szász népcsoportnak, továbbá a flamandoknak, Wales, Skócia és Észak-Írország tartománynak. Azokat miért nem kérdőjelezi meg senki? – tette fel a szónoki kérdést. Irodája van a Romániai Megyei Tanácsok Szövetségének, a Romániai Municípiumok Szövetségének is, valamint a moldvai megyéket tömörítő Észak-Keleti Fejlesztési Régiónak és a Hargita, Kovászna és Maros megyét is magában foglaló Központi Fejlesztési Régiónak. Képviselete volt Kolozs és Máramaros megyének. A törvényes keret megvan, Kovászna megye tanácsa 2008. decemberében hozott határozatot a brüsszeli képviselet megnyitásáról, Hargita megye önkormányzata ebben az évben. Vagy az a gond, hogy a magyar kormány biztosított ingyenesen helyet a Magyar Régiók Házában? Ugyanúgy a romániai középrégiónak a németországi Brandenburg tartomány adott otthont szintén bérmentesen két éven át.
Vagy a Székelyföld megnevezés bánt egyeseket? Az is egy történelmi régió, mint ahogyan a román kormány által kibocsátott határozatokban megjelenik a Ţara Haţegului (Hátszeg vidéke), Ţara Silvaniei (Szilágyság), Ţara Almăjului történelmi régió neve, vagy a belügyminisztérium egyik egységét, a Brassó megyei katasztrófavédelmi felügyelőséget hivatalosan Barcaságról (ISU Ţara Bârsei) nevezték el. A Suceava megyei tanácselnök büszkén reklámozza térségét a Bukovina névvel. Mi ebben a kivetnivaló? Székelyföld önálló régió volt majdnem egy évezreden át, egyazon kultúra, hagyományok kötik össze az itt élő embereket, akiknek erős székelyföldi regionális identitástudatuk van – hangsúlyozta az elnök. A képviseleti iroda megnyitó ünnepségét a Székelyföld területén levő közigazgatási egységeknek a román kormány által elfogadott címereiből álló kiállítás tarkítja.
Szekeres Attila, Háromszék
Erdély.ma