Febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartották meg az RMDSZ harmadik küldöttértekezletét. Megválasztották az RMDSZ Országos Ideiglenes Bizottságát. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László, elnök: Domokos Géza, az elnökség 11 tagú. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Az elnökség tagjai: Domokos Géza elnök, alelnökök: Balázs Sándor /Kolozsvár/, Borbély Zsolt Attila /MISZSZ - Temesvár/, Folticska Ferenc /Bukarest/, Formanek Ferenc /Szatmár/, Verestóy Attila /Bukarest/, tagok: Antal István /Székelyudvarhely/, Béres András /Marosvásárhely/, Nagy Béla /Nagyvárad/, Sylvester Lajos /Sepsiszentgyörgy/, Zólya László /Csíkszereda/. A bukaresti titkárság: Bitay Ödön, Ágoston Hugó, Czédly József. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ Intéző bizottsági tagok: Bodó Barna /Temesvár/, Csávossy György /Fehér megye/, Hosszú Zoltán /Arad/, Jakab Elek /Szeben megye/, Lányi Szabolcs /Bukarest/, Madaras Lázár /Brassó/, Szilágyi Zsolt /MISZSZ-Nagyvárad/, Takács Csaba /Hunyad m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Zöld Péter /Moldva/. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./ A febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartott küldöttértekezletről folytatásokban beszámolt a Romániai Magyar Szó. Sylvester Lajos, az RMDSZ Kovászna megyei elnöke nyitotta meg az értekezletet. Domokos Géza elnök az egység megőrzésének fontosságára tért ki. Az RMDSZ-nek közel 600 ezer beiratkozott tagja van. Romániában erősödnek az egypártszerű reflexek. Aggasztóak a rendkívüli módon aktivizálódó sovén és nacionalista tendenciák, amelyek nyomást gyakorolnak a hatalomra, hogy levegye a napirendről a kisebbségi jogok visszaállítását. Ne legyenek illúzióink, hangsúlyozta Domokos Géza, a nacionalista román politika hamar éreztette befolyását a kormányban, a politikai pártok egy részénél, a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsában, a minisztériumokban, a diplomáciában, sőt a külföldi sajtó egy részénél is. Katona Ádám /székelyudvarhelyi RMDSZ/: szervezetük a régi Udvarhelyszéket fogja át. Programjukban szerepel az önálló Udvarhely megye, a bányakatonáskodás megszüntetése stb. Taglétszámuk vidéken 52 763, városban 22 325. Aktiválják a gazdaköröket. Garda Dezső /Gyergyó és vidéke/: az iskolaügyben tettek a legtöbbet, érződik a román kollégák ellenállása. Aláírást gyűjtöttek a Bolyai és a marosvásárhelyi egyetem érdekében, a Bolyai Farkas Líceum ügyében. A szervezet 20 ezer tagot számlál. Csávossy György /Fehér megye/: 10 ezer körüli a taglétszámuk. Sikerült a Bethlen Gábor Kollégiumban /Nagyenyed/ leválasztani a román osztályokat. Szeretnél bevezetni a kántortanító-képzést és talpra állítani a csombodi magyar nyelvű kertészeti oktatást. Takács Csaba /Hunyad megye/: taglétszámuk nem haladja meg az 5000-ret. Sikerült székházat szerezni, önálló magyar óvoda indult Déván. Megoldásra vár az iskolaügy. Megindult a Hunyad Megyei Hírlap Déván. Balázs Sándor /Kolozs megye/:50 ezres az RMDSZ-taglétszám a megyében, súlyosak a Vatra Romaneasca támadásai. A dialógus érdekében létrehozták a Puntea című lapot. Sikerült visszaállítani az önálló volt piarista gimnáziumot. Megalakult az egyetem érdekében a Bolyai-bizottság. Célszerű lenne a magyar egyetemet támogató százezer aláírást eljuttatni az ENSZ-hez, egyben könyvet kellene kiadni az egyetem történetéről. Pillich László /Kolozsvár/ javasolta: induljon a kolozsvári magyar újságíróközösség szerkesztésében önálló RMDSZ-lap. Sylvester Lajos /Háromszék megye/: taglétszámuk 55 ezer. A hagyományos magyar iskolák visszaállítása ősszel lesz. Mellettük működik a szórványbizottság, elkezdték a kapcsolatfelvételt a csángókkal. Káli Király István /Maros megye/: taglétszámuk százezren felüli. Jelenleg a feszült helyzet központja Marosvásárhelyen van. Megalakult a magyar orvosok és a magyar egyetemisták országos szövetsége. Kiadják román nyelven a Dialog című lapot. Tőkés László elnökké választását javasolta. András György /Marosvásárhely/ a teljes vallásszabadságot, a sajtó- és tévéhálózat megszervezését, a csángók problémájának megoldását és az RMDSZ Erdély-központúságát szorgalmazta. Leopold Lászó /nagybányai RMDSZ/: a vidéken összesen 15 ezer tagjuk van. Újraindult a megszűnt líceumi magyar osztály. Zonda Attila /Máramarossziget/ mintegy 6 ezer fős a taglétszámuk a két városban s a kilenc községben. 1848-as emlékmű visszaállításán dolgoznak. Újjáéledt a vegyeskórus. 2500 kötetes könyvtárat hoztak létre. Megindították a Máramarosszigeti Naplót. Bura László, a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ igazgatója /Szatmár megye/ 50 ezer tagról adott hírt. Elkezdték a dialógust az Impreuna-Együtt című kétnyelvű lap kiadásával. A Kölcsey Líceumban az eddigi 8 helyett 33 magyar osztály működik. Jakab Elek /Szeben megye/: taglétszámuk 3500 körül mozog, központjuk Medgyesen van. Medgyesen I-VIII. osztályos iskolát biztosítottak. Vida Gyula /Szilágy megye/: 20 ezer fős a taglétszámuk. Figyelni kell a gazdasági életre, a magyarokat sorra kiszorítják a vezető állásokból. László László a Szilágy megyei oktatásról: Szilágysomlyón és Sarmaságon megtörtént az átszervezés. Jellemző Selymesilosva esete: ebben a magyar községben magyar gyermek magyar tanároktól voltak kénytelenek huszonöt éven át minden tantárgyat románul tanulni. Éltes Imre /Csíkszereda/, a Romániai Magyar Kisgazdapárt elnöke: a párt febr. 22-én jött létre két hasonló párt egyesülésével. Az RMDSZ kollektív tagjai akarnak lenni. A teremben először hevesen elutasították, hogy Kocsis Sándor, a Független Magyar Párt képviselője kapjon szót, végül mégis beszélt, de nem volt meggyőző. Bejelentette, hogy Vincze Jánost megfosztották elnöki funkciójától. Csutak István, a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ képviselője helyesli a politikai sokszínűséget. Nem tartják elég határozottnak az RMDSZ fellépését. Ezután bizottságokban folytatódott a vita. Az újságíró, Cseke Gábor a legnépesebb, a programszövegező bizottság munkáját kísérte nyomon. Rengeteg felszólalás volt, indulatos és hosszú vita. Febr. 25-én reggel Verestóy Attila /Bukarest/ volt az első felszólaló. Sokan hallani sem akarnak a Független Magyar Pártról /FMP/, pedig szükség van arra, hogy ne maradjunk egyedül a politikai küzdőtéren, jelentette ki Verestóy. Kincses Előd /Marosvásárhely/ szerint el kell gondolkodni azon, miért tudta az FMP a kritikus pillanatban a hangját hallatni. Az RMDSZ párttá válhatna. Lányi Szabolcs /Bukarest/ szerint FMP-t el kell fogadni realitásnak. Tőkés László bejelentette a jan. 24-én megalakult Magyar Keresztény Egyházak Szövetsége csatlakozását az RMDSZ-hez. Markó Béla /Marosvásárhely/ az ideiglenes vezetőséget jelölő bizottság megbízásából javasolta: a küldöttközgyűlés válassza meg az RMDSZ tiszteletbeli elnökévé Tőkés Lászlót. A javaslatra felcsattant a taps a teremben. Erőss Péter /Háromszék/ kérte az Amerikába készülő Tőkés Lászlót, hogy ne feledkezzen meg útja során a csángók nehéz helyzetéről. Tőkés László ezt megígérte. Demény Lajos /Bukarest/ elégedetlen: még mindig nincs állandó kapcsolat Bukarest, Marosvásárhely és Kolozsvár között. Nyilatkozatban ki kell mondani, hogy az RMDSZ az önrendelkezés alapján áll. Erdélyben hivatalosnak kellene lennie a magyar nyelvnek. Össze kell állítani a nemzetiségi törvény tervezetét. Domokos Géza figyelmeztetett: túl sok idő ment el pártkérdésekre. Szép a helyi autonómia, de ha bekerül a programba, akkor az egész alkotóelemeire hull szét. Végül megszavazták a vezetőség személyi összetételét. /Cseke Gábor: Ágyúöntők unokái. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1.- /6 folytatásban/ márc. 8./

Kozsokár Gábor jogász, Háromszék szenátora elmondta, hogy a szenátus ülésein a vatrás szenátorok minden alkalmat megragadnak arra, hogy a magyarokat támadják. Képtelen állításokat sorolnak, bizonyíték nélkül, így csökken a szavahihetőségük. A marosvásárhelyi márciusi vérengzésről készült Minzatu-jelentés olyan elfogult, hogy a kivizsgáló bizottság tagjai sem írták alá. A múlt héten kormánybizottság járt Háromszék megyében. Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat vezetője kijelentette, hogy Hargita és Kovászna megye két forró pont az ország térképén, tel feszültségekkel. A magyar szenátorok kérték, mondjon konkrét dolgokat, akkor elhallgatott. /Péter Sándor: Hiszem, ügyünk diadalra jut. Beszélgetés Kozsokár Gábor jogásszal, Háromszék szenátorával. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 4./

"Szoborállítók címmel írt Magyari Lajos a Háromszék megyében felállított szobrokról. A hetvenes években Kőrösi Csoma Sándor két szobra került köztérre, az egyik Kovászna főterére /Jecza Péter alkotása/, a másik Csomakőrösre /Orbán Áron munkája/. Sepsiszentgyörgyön állították fel Gábor Áron szobrát, mellszobrot kapott Lázár Mihály. Szobotka András egész alakos Dózsa szobra Dálnok közepére került. A községi út elágazásánál megtiltották, hogy figyelmeztető tábla hívja fel a figyelmet Dálnokra, Dózsa György szülőfalujára. Gábor Áron "ágyús" szobrát, Nagyvarjasi Oláh munkáját úgy kellett "hazalopni" Nagyváradról, mert az egykori tüzérakadémia előtt álló szobor először a Kőrösvidéki Múzeum kertjébe, majd szinte a szeméttárolójába került. Viszontagságos volt a véceri 1848-49-es emlékoszlop sorsa: ledöntötték, újra felállították, végül sok küzdelem árán ma is áll Tornai András műve. Márkosfalván Barabás Miklós szobra áll, Csernátonban pedig - amúgy félillegálisan - talapzatra került Bod Péter és Végh Antal mellszobra. Román szobrokat helyeztek el Háromszéken, Sepsiszentgyörgyön a román katona emlékművét, majd a Mihai Viteazul szoborcsoportot. 1989 után a magyar szobrok rongálása következett: meggyalázták a fehéregyházi Petőfi-emlékművet, teljesen tönkretették az erdődi Petőfi-emlékművet, Kovásznán - több ízben - olajfestékkel mázolták be Kőrösi Csoma Sándor szobrát, a vandál támadások nem kímélték a Bolyaiak marosvásárhelyi szobrát, a Kölcsey-emléktáblát, összetörték a magyar személyiségek nevét viselő iskolatáblákat, magyar és román templomokat gyújtottak föl. Nemrég azt követelte a Vatra Romaneasca, hogy Erdélyben le kell rombolni minden olyan műemléket, szobrot, amely sérti "a román nép méltóságát". Mindennek ellenére a megyében új szobrokat állítottak, Zabolán a Mikó Imre-mellszobrot /Petrovits István műve/, Nagyajtán Kriza János szobrot /Jecza Péter műve/. /Magyari Lajos: Szoborállítók = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 16./"

Sepsiszentgyörgyön véget ért a III. Nemzetiségi Színházi Kollokvium. Az Állami Magyar Színház /Kolozsvár/ Ionesco A kopasz énekesnő darabjának előadásáért Tompa Gábor rendezésében kapta Háromszék megye nagydíját, az Északi Színház /Szatmárnémeti/ Örkény István A kulcskeresőkjéért Parászka Miklós rendezésében kapta Sepsiszentgyörgy városának nagydíját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

Háromszék megye statisztikai igazgatósága rendelkezésre bocsátotta a januári népszámlálás részleges és előzetes összesített adatait. A végleges adatok 1993-ra várhatók. Kovászna megye nemzetiség szerinti megoszlása az 1992-es, zárójelben az 1977-es népszámlálás adata. Magyar: 174 968 - 75,2 % /156 120 - 78,4 %/, román: 54 517 - 23,4 % /38 938 - 19,6 %/, a megyében van még roma, orosz-lipován, zsidó, ukrán stb. nemzetiség. Vallás szerinti megoszlás a megyében. Római katolikus: 84 432 - 36,3 %, református: 79 631 - 34,2 %, ortodox: 50 531 - 21,7 %, unitárius: 10 648 - 4,6 %, pünkösdista: 1911 - 0,8 %, görög katolikus: 1 122 - 0,5 %, ágostai evangélikus: 853 - 0,4 %, van még adventista, baptista, izraelita stb. /Incze Ibolya: Megszámláltattunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 12./

Király Károly, az RMDSZ Háromszék megyei elnöke nem ért egyet az RMDSZ azon döntésével, hogy a román prefektusok kinevezése miatti tiltakozásul mégsem mondtak le a megyei magyar tisztviselők. Eredetileg ezt tervezeték, de azután a megváltoztatták a döntést. /Bíró Béla: Nyert ügyünk lett volna? = Brassói Lapok (Brassó), máj. 14-20./

Feszült légkörben ülésezett szept. 3-án Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ Háromszék megyei küldötteinek tanácsa. Az RMDSZ memoranduma miatti támadások és a televízió szította Háromszék-ellenes hangulatkeltés sürgetővé tette az RMDSZ álláspontjának kidolgozását és a tiltakozás megfogalmazását. A háromszéki RMDSZ javasolja, hogy az RMDSZ lépjen ki a Kisebbségi Tanácsból, továbbá az RMDZ tegyen közzé állásfoglalást az Európa Tanács jogi bizottságában elfogadott, Románia felvételét illető javaslattal kapcsolatban. Kérik a televízió Háromszék-ellenes műsorainak megvitatását. A megyei RMDSZ ezzel kapcsolatban tiltakozást juttat el a televízióhoz. A neptuni vitával kapcsolatban szétosztották a Romániai Magyar Szó ezzel kapcsolatos cikkeit. Végül úgy döntöttek, hogy a megyei küldöttek szabad kezet kaptak álláspontjuk kialakításában. /Flóra Gábor: Bölcsesség fénymásolatokon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

Háromszék megyében sorra románokat neveznek ki az állami vagyonalap megbízottainak. Olyanokat, akiket a népharag elűzött 1989 végén, azokat most mind visszahozzák és vezető állásba helyezik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

Háromszék megyei képviselőinek RMDSZ-tanácsa állásfoglalásában tiltakozott a magyarellenes intézkedések miatt. A megye lakosságának 76 százaléka magyar, ennek ellenére a prefektúra vezető tisztségeiben az alelnök kivételével egyetlen magyar sincs, a megyei vezetők /hadsereg, rendőrség, bank, levéltár, stb./ csak románok. Román tanfelügyelők lelki nyomást gyakorolnak a tanárokra és a szülőkre, hogy román iskola induljon. Számos vállalat élére magyarellenes vezetőt neveztek ki, aki az etnikai tisztogatást fogják alkalmazni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

November elején Sepsiszentgyörgyön tartott tanácskozásra hívta meg Ioan Selejan püspök az ortodox pópákat. A megvitatott referátum címe: Hogyan viszonyul az egyház saját és nemzeti egységét fenyegető jelenségekhez. A hangadók kifejtették, hogy nagyfokú nemzeti ébredésre van szükség Hargita és Kovászna megyében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19-20./ Selejan azt állította, hogy az utóbbi kétszáz évben száz ortodox templom tűnt el Háromszék megyében, ortodox híveivel együtt, akik most más felekezethez tartoznak. A két világháború idején épített ortodox templomokat műemléknek kell nyilvánítani, javasolta a jelen levő államtitkár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

Háromszék megyében a szociális és interetnikai feszültség fokozódásához vezethet, ha folytatódik a Vatra híveiként ismertek kinevezése. Puskás Bálint megyei RMDSZ-elnök kimutatása szerint az állami vállalatok és intézmények 43 %-a román nemzetiségű, most a menedzsereknek is románokat neveznek ki. Az 1992-es választáson az RMDSZ kapta a szavazatok 75 %-át. /B. Kovács András: Az igazgatócsinálás titka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25-26./ Az 1992-es népszámlálás adatai szerint a megye lakosságának 75 %-a magyar nemzetiségű.

A kolozsvári Református Teológiai Intézetben aug. 12-én köszöntötték dr. Tőkés István nyugalmazott professzort 80. születésnapján. Tőkés István /sz. 1916. aug. 8-án a Háromszék megyei Málnás községben/ a középiskolát a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban végezte, majd a kolozsvári Református Teológiai Fakultásra ment, majd németországi tanulmányútra küldték professzorai. 1940-ben kinevezték Kolozsvárra, püspöki titkári állásba. Különböző egyházi tisztségeket töltött be, emellett tanulmányokat, tucatnyi könyvet írt, 1973-tól 1983-ig, nyugdíjazásáig teológiai tanár, professzor volt. Munkáival lerakta egy teljes magyar nyelvű újszövetségi magyarázat alapköveit. /Harangszó (Nagyvárad), szept. - VII. évf., 18. sz./

Márton Árpád képviselő a választási eredményeket értékelte. Háromszék megyében az RMDSZ több szavazatot kapott, mint 1992-ben, mégis ez az összes érvényes szavazathoz képest 6 százalékkal kevesebb volt, mint 1992-ben, azaz a román pártok mintegy 10 000 szavazattal többet kaptak, mint számítani lehetett. Nyilvánvaló, hogy ezek a 17 000 pótlistából kerülnek ki. Kik ezek? Turisták, katonák vagy csalás történt? Egy részük moldvai vendégmunkás. Több magyar ember ugyanis nem a helyi magyar cigányokra bízza a burgonya kiszedését, hanem Moldvából hozott vendégmunkásokkal dolgoztat. Mi lesz, ha ezek a moldvaiak ittmaradnak? /Márton Árpád: Választás: elszalasztott lehetőség. /Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), nov. 16./

Az elmúlt három esztendőben több mint kétezerrel csökkent a tanulólétszám Háromszék megyében, ez száz osztály megjelenését jelenti. Az óvodai és technikumi oktatást kivéve minden szinten évről évre kevesebb a tanuló. Az elmúlt évhez képest 1000 I-IV. osztályos és 600 középiskolással van kevesebb. A diáklétszám csökkenése két-három év múlva megáll, mivel az óvodákban emelkedik a létszám. /Csökkenő tanulólétszám. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 12./

"Megnőtt a könyvtár látogatottsága Sepsiszentgyörgyön, jelenleg 9000 olvasójuk van, számolt be helyzetükről Kiss Jenő, a Megyei Könyvtár igazgatója. A könyvtár 200 ezer kötetes állományának fele magyar, fele román nyelvű. Több számítógépre lenne még szükségük, most folyik az állomány számítógépes feldolgozása /eddig a negyedrészt tudták felvinni/. Nyertek egy magyarországi pályázatot állománybővítésre és oktatásra. A mintegy húsz erdélyi magyar könyvtáros továbbképzését tervezik. "Szégyenszemre egyetlen egy ember van, aki könyvtári kutatómunkát végez Kolozsváron, az Egyetemi Könyvtárban, és az is román kollégákkal, nem magyar témákon dolgozik." Erős "könyvtárosi szakkönyvtárat akarunk Sepsiszentgyörgyön is kiépíteni, ahogy az oktatást is ide összpontosítjuk." A könyvtár dolgozói közül ketten posztgraduális képzést kapnak Szegeden. - Háromszék megyében Nagyborosnyó kivételével minden faluban van könyvtáros. - Szeretnék összeállítni a Háromszéki Ki Kicsodát. /Demeter J. Ildikó: Olvasók és kihívások. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 16./"

"1949. márc. 2-én éjjel az egész ország területén egyszerre többezer családot leptek meg álmukban a milicisták és pártaktivisták csoportjai azzal a felszólítással, hogy azonnal csomagoljanak családonként száz kilót, mert el kell hagyniuk lakásukat és a megyeszékhelyen kell összegyűlniük. Ezzel az intézkedéssel a földbirtokos réteget tették földönfutóvá, elsősorban az erdélyi magyar arisztokráciát és nemességet. Kijelölték, melyik városban kell a családoknak élniük. A személyibe beütötték a D. O. pecsétet. Az így, erőszakosan deportált családok pincékben, istállókban laktak. Minden héten jelentkezniük kellett a rendőrségen. A férfiak nehéz munkát kaptak /éjjeli vagonrakás, építkezési segédmunkás stb./ A deportált családok gyermekeit akadályozták a továbbtanulásban. /Puskás Attila: 1949 márc. 3. - hajnalóra. Ötven éve semmisítették meg Románia középbirtokos társadalmát. - Háromszékiné Farkas Éva emlékezése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./ Háromszék megye területéről a családokat Sepsiszentgyörgyre vitték. A családokat másfél év múlva, szintén éjszaka, 1950. szept. 23-án ismét összeszedték és Dobrudzsába hurcolták őket, egy rizstelepre, barakkokba. Itt kellett a családoknak dolgozni éveken át. Az egyik túlélő elmondta, hogy a deszkabarakkokba télen befújt a hó. Több mint egy évtizedig éltek ebben a számkivetésben, csak 1963. aug. 23-án törölték el a D. O.-t. A kényszermunkát megjárt 91 éves dálnoki Beczásy István visszaemlékezett az átélt rettenetes időszakra. Keserűen hozzátette, hogy az 1989-es változás után senki sem segíti a székelység megmaradását. "A magyarság megmaradásához valamikor a földbirtokos osztály jelentette az alapot. Most pedig csak a személyi érdek van, az az első, utána egy nagy űr, s azután következik csak megmaradásunk közös érdeke. De az már messze hátul van." A magyar vezetőségnek azon kellene dolgoznia, hogy visszaállítsák az Erdélyben az egykor olyan jól működő gazdaköröket. /Ferencz Csaba: Az elhurcolás fél évszázada. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 2./ Beczásy István megírta emlékiratait Bekerített élet /Literátor, Nagyvárad, 1995/ címen. Az erőszakos kitelepítésről szól Gál Mária könyve: D. O. /kényszerlakhely/ /Minerva, Kolozsvár, 1996/ alcíme: Az erdélyi föld és földbirtokosság sorsa a második világháború után."

Márc. 25-én mutatják be Sepsiszentgyörgyön a Székely nemesi családok első kötetét, a Pálmay József által szerkesztett Háromszék Vármegye Nemes Családjai első részét a Charta Kiadó /Sepsiszentgyörgy/ és a Székely Nemzeti Múzeum közös kiadásában. A többi kötet előkészületben van: II. kötet, Háromszék vármegye nemes családjai második része, III. kötet Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai, IV. kötet Pálmay József: Marostorda vármegye nemes családjai, V. kötet - Kiegészítő kötet levéltári anyagok felhasználásával, VI. kötet - Címeres levelek tára. /Székely nemesi családok. = Brassói Lapok (Brassó), márc. 24./ Pálmay Józsefnek a századelőn kiadott Háromszék Vármegye Nemes Családjai című köteteiből mára nagyon kevés példány maradt meg. Kisgyörgy Tamás, a Charta Kiadó igazgatója elmondta, hasonmás kiadásban szeretnék megjelentetni Pálmay összes "címeres könyvét", s hogy nem a század eleji megjelenés sorrendjében adják ki a köteteket, az annak köszönhető, hogy semmilyen támogatást nem kaptak. /Váry O. Péter: Megkísértett múlt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./

Júl. 7-én mutatják be Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban a Székely nemesi családok sorozat Háromszék vármegye nemesi családjainak 2. kötetét. A sepsiszentgyörgyi Charta Könyvkiadó (felelős kiadó Kisgyörgy Tamás) vállalta Pálmay József Háromszék Vármegye Nemes Családjai hasonmás kiadását. Nemcsak a székely nemesi családok, hanem az egész magyarság előtti tisztelgés ez az ezredfordulón. A két kötet majdnem 920 család genealógiai adatait tartalmazza. A hasonmás kiadásba a korabeli kritikákat is felvették. - A második világháború után nemcsak a nemesi osztály iratait semmisítették meg, hanem magát a nemességet is megpróbálták a szó fizikai értelmében is, kiszorítani a történelemből. A főnemesség java része elmenekült szülőföldjéről, s akik itthon maradtak, azokat vagyonuktól megfosztották és deportálták. /Székely nemesi családok. Múltunk lenyomata. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 7./

A tanácsi szférában az országban elsőként Háromszék megyében interneten is áramlanak az információk a megyei és a helyi tanácsok között. Az eseményt bejelentő sajtóértekezleten Demeter János megyei tanácselnök, illetve György Zsolt, az önkormányzat alelnöke az övezet úthálózata adatbázisának világhálóra vitelét emelte ki, ami által naprakész tájékozódáshoz juthat bárki mindenről, ami az utakon történik s amit róluk tudni kell. A továbbiakban az építkezésekkel és javításokkal kapcsolatos információk kerülnek a világhálóra. A megyei tanács honlapján - www.haromszek.ro - helytörténeti, turisztikai és egyéb tájékoztatás is rendelkezésre áll. A kapcsolattartás gyorsaságát az elektronikus posta biztosítja. /(Flóra Gábor): Önkormányzati premier. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

A Népi Alkotások Házainak meg kell találniuk új szerepkörüket. Baka Mátyás, Háromszék megyei tanácsa alelnöke kiemelte, hogy a megyei önkormányzat irányítási hatáskörébe tartozó, a közművelődést, népi kultúra ápolását, szolgáló intézmények átszervezése várhatóan az önkormányzat decemberi ülésén kerül napirendre. Azt javasolják, hogy új neve legyen: Kovászna Megyei Kulturális Intézet, a Népi Alkotások Háza és a Művészeti Népiskola összevonásával Némileg bővíteni is kell a szakirányító keretet: a népi tánc, kórusmozgalom, a hagyományápoló csoportok szakmai irányítása e pályában jártas, elkötelezett szakembereket igényel. Többen javasolták, hogy a népitánc-kurzusokon, illetve a népi fafaragó szakokon tanulók mentesüljenek az oktatási költségek fizetésétől. A tanács elfogadja ezt a javaslatot. /Flóra Gábor: Intézményként is megújulva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

"Háromszék megyeközpontjának testvérvárosában, Veszprémben a márc. 15-i ünnepség díszvendége egy népes sepsiszentgyörgyi küldöttség lesz. A Hetedhét ország - hetedhét város néven meghirdetett programot a veszprémiek háromnaposra tervezték, a rendezvényen a minden, a városban tartózkodó sepsiszentgyörgyi lakos részvételére számítanak. Márc. 15-én a Dózsa György téren tartandó központi ünnepségen beszédet mond Sepsiszentgyörgy polgármestere, Albert Álmos, a Háromszék Táncegyüttes ünnepi folklórműsorral mutatkozik be, este erdélyi táncház lesz. Márc. 16-án bemutatják Sylvester Lajos Úz-völgyi hegyomlás című dokumentumfilmjét. Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója tart előadást. A harmadik napon az Osonó Diákszínpad drámajátékokat mutat be, majd a táncegyüttes Váróterem című egyfelvonásos táncjátéka követezik. /Március 15. Veszprémben Sepsiszentgyörgy lesz az attrakció. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 9./"

" Kezdődik a tanév, Háromszék megyében közel kétezerötszáz elsős van. Majdnem ezerötszáz magyar elsős megkapja az Apáczai Közalapítványtól a Romániai Magyar Pedagógusszövetség pályázatán elnyert tanszercsomagot, tizenötezer elemista és általános iskolás pedig a tanszersegélyt az oktatási minisztériumtól. Tankönyv nélkül kezdenek a középiskolások és az általános iskolások egy része, még mindig nagy a szakképzetlen helyettesítők aránya a pedagógusok sorában, falun továbbra is hátrányos helyzetben vannak a tanuló. /Kezdődik a harmadik évezred első tanév. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./"

"A brassói Transilvania állami egyetemmel folytatott tárgyalást Háromszék megye prefektúrája, hogy a megyei romántanárhiányon enyhítsen, Azt kérték, hogy indítsanak kihelyezett tagozatokat Háromszéken e célból. Ugyanakkor a csíkszeredai Sapientia Tudományegyetemen indul idén román-angol szak. /(k.): Romántanárképzés Szentgyörgyön? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./ "

Háromszék megyében a pedagógusok át- és kihelyezésének, illetve versenyvizsgáztatásának első szakaszában 109,5 állás megszűnése miatt került sor átszervezésre. Június első felében huszonegy kérést megoldottak, tizennyolc esetben csupán egy évre találtak megoldást, hetven pedagógus egyelőre katedra nélkül maradt. Az elemi oktatásban ötvenöt magyar tanítónak nem lesz osztálya ősztől, számukra helyettesítést vagy az V—VIII. osztályokban több tantárgyból összeállított mozaikkatedrát ajánlanak. Múlt héten 32 pedagógust az oktatás érdekében helyeztek át. A következő lépésben a címzetes állásokért tartanak versenyvizsgát a következő hónapban. /(fekete): Tanítófölösleg Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 25./

"Háromszék megyében az iskoláknak csupán 63 százaléka kap egészségügyi engedélyt. Tizenkilenc falusi iskolában nincs semmilyen víz, közülük négy olyan településen működik, ahol nincs ivóvíz. Kovászna megyében az oktatás 60-65 százaléka falun zajlik, 70 elemi és 71 általános iskolában. 70 elemi és 61 általános iskolában csempekályhát fűtenek fával, két helyen gázzal, nyolc általános iskolában saját rendszert szereltek be, melyeket fával, gázzal, illetve folyékony fűtőanyaggal üzemeltetnek. 10 elemi és 19 általános iskola a falusi vízhálózatból kapja a vizet, 41, illetve 47 tanodában a gyermekek kútvizet isznak, öt helyen más megoldást találtak. Megdöbbentő az illemhelyek helyzete falun: egyetlen iskolában van vízzel öblíthető és csatornázott vécé, 34 helyen folyó víz van ugyan, de csatornázás nincs, 83 iskolában víz nélküli, kiszippantható latrina áll rendelkezésre, 23 tanodában pedig sem víz, sem szippantás. /(fekete): Tizenkilenc iskola víz nélkül. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 9./"

"Háromszék községei huszonkét infrastruktúrafejlesztési pályázatot készültek leadni idén a regionális SAPARD-ügynökségre, ám ebből csak nyolcat sikerült, s azokat is át kell dolgozni: utólag új költségvetést kérnek. Decembertől egyáltalán nem fogadnak el pályázatokat. Demeter János, a Háromszék megyei tanács elnöke úgy látja, a pályázatokat politikai szempontok szerint kezelik, ugyanis az országos szinten beérkezett több mint kilencszáz iratcsomó túlnyomó része Moldvából folyt be. A Háromszék megyét is magában foglaló középrégióból mintegy hatvanat fogadtak el. Úgy tűnik, a kontraszelekció is működik - mondotta az elnök -, mióta a megvalósított pályázatok tekintetében a nyolc régió között második helyre lépett a középrégió, megpróbálják hátráltatni. Két hónapja nem tájékoztatták a megyeházát a változásokról, és az országos SAPARD-ügynökség honlapját sem frissítették, csak akkor derült ki, hogy valami módosult, amikor valamelyik községháza Gyulafehérvárra ment pályázatát benyújtani, s közölték, nincs rendben. Demeter János tájékoztatja az RMDSZ országos vezetőségét a helyzetről, ha politizálni kell, hát lépjen az RMDSZ is. /(sz.): Sapard-program. Elpolitizálják a pályázatokat? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 13./ "

"Gocz József /Sepsiszentgyörgy/ veterán frontharcos könyve /3006 év hadifogságban, Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ alapmunkának számít, háromszéki viszonylatban mindenképpen. A szerző ugyanis Háromszék megye minden egyes településéről összesítette a második világháborúban frontot és hadifogságot megjárt háromszéki férfiak személyi adatait, mégpedig székenként, ezeken belül pedig helységenként. A magyar honvédség központi irattárának parancsnoka által közzétett adatok alapján összeállított munkájának eredeti iratanyagát pedig a Székely Nemzeti Múzeumban helyezte letétbe. 108 helységben 1544 nevet talált, olyanokat, akik összesen 3006 év hadifogságot szenvedtek. Innen a kötet címe. /(benkő): Könyvet vegyenek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 14./ "

"A múlt nyáron hunyt el Bálinth Gyula, gyászlobogót tűzött ki Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatala és a megyeháza, a sajtóban eddig csupán a család gyászjelentése jelent meg. Szerény, visszavonult ember volt, tisztviselőként élte le életét, kevesen tudták, hogy autodidaktaként maradandó tudományos dolgozatokat írt. A Székelyföld népesedési viszonyaira, helynévtörténetére vonatkozó kutatásaiból született tanulmányait és gazdasági statisztikai elemzéseit anyaországi és erdélyi történészek méltatták, az Erdélyi Múzeum Egyesület 1993-as pályázatán dicséretben részesült. Varga E. Árpád Erdély etnikai és felekezeti statisztikája című monumentális műve Háromszékre vonatkozó népszámlálási adatai részben tőle is származnak. Korábban a Korunk, a rendszerváltás után pedig a budapesti Statisztikai Szemle adta közre dolgozatait. Korábban már társszerzője volt Kovászna megye monográfiájának - megjelent 1969-ben magyarul, majd 1970-ben románul. Bálinth Gyula /sz. Sepsiszentgyörgy, 1925. szept. 25./ tisztviselő, majd a rajoni statisztikai felügyelőséget, illetve az ipari osztályt vezette. Tagja volt a Mikó Véndiák Társaságnak, a Mikó Imre-szoborbizottságnak. Júliusban halt meg rákban. Utolsó éveiben is intenzív levéltári kutatómunkát folytatott, külső munkatársa volt a Székely Nemzeti Múzeumnak, az ún. Délkeleti Intézetnek. Fiatalon hozzáfogott a történelmi Székelyföld helységei összeírásához, 462 falut írt össze. Feldolgozta az 1857-es népszámlálás adatait. A II. József-féle 1784-es összeírás dokumentációja megvan Sepsiszentgyörgyön, a levéltárban, azonban a határőrséghez tartozó katonákat és családtagjaikat külön űrlapokra vezették fel, s azokat Bécsben tárolják. Márpedig a becslés szerint a katonanépesség a székely nép 55-65 százalékát képezte. A kép teljessé tételéhez bécsi kutatásokra lenne szükség. A múlt századi népesedési viszonyokról megbízhatóbb adatokkal rendelkezik a levéltár, mint az 1956-os, 1966-os vagy az 1977-es népszámlálásokról. Nem elég, hogy az újabb statisztikai adatok nagyobb részét Bukarestben őrzik, ráadásul bizonyítható, hogy a nemzetiségi-vallási hovatartozás számait meghamisították. Bálinth Gyula az 1332-37-es pápai tizedjegyzékek alapján felbecsülte, hány lelket számlálhatott akkor a székelység és hányat korábban: ,A tizedjegyzékek korában tehát Háromszéknek 13 000 lakosa lehetett. Véleménye szerint Székelyföld egésze népessége az 1330-as években 27-30 000 fő körül lehetett. Egyes történészek vitába szálltak dolgozatával, mondván, hogy ez kevés. A Bach-korszakban az összlakosság a Székelyföldön már 407 00 főre rúgott Aranyosszékkel együtt, felekezetek szerint római katolikus 168 000, református 131 000, örmény katolikus 1730, görög katolikus 37 300, lutheránus 612, görögkeleti 30 937, unitárius pedig 36 000 volt, 2121 más vallású." A budapesti Statisztikai Szemle 1995. októberi száma közölte Bálinth Gyula Kovászna megye népessége a XVI. század közepén című dolgozatát. Ebben a szerző az 1562-es székely lázadás után adókivetés céljából készült kapuösszeírásból próbált meg következtetni a lélekszámra. A történelmi Háromszék, valamint Bardoc fiúszék adózó kapuinak száma 1567-ben 2687 volt. Az említett terület összesen 105 települést foglalt magában. A megyében azonban még tíz olyan helység van, amelyek kiestek az adózás alól, mivel közigazgatásilag nem a Székhez, hanem Felsőfehér vármegyéhez tartoztak. Minden adózó kapu átlagosan két háztartást foglalt magában. Ez esetben a 2687 adózó kapu 5374 háztartást jelent. A hiányzó tíz helység háztartásainak a számát becsülhetjük egy más időszakban végrehajtott számbavétel eredményével. Szerinte 21 496 lélekszámról lehet beszélni, a tíz helység további 2220-2280 főt jelent. A tárgyalt időszakban a tárgyalt területen körülbelül 130-150 főember és nemes volt (háztartás), akik adót nem fizettek, és körülbelül 50-60 olyan lófőcsalád, amely 2-3 jobbággyal rendelkezett, valamint 55-60 pap, főtisztviselő szintén kimaradt az adólistáról. Összesítve számításainak eredményeit, Háromszék megye lakossága az 1567. évben 28 400 fő volt. /B. Kovács András: Aki számba vette a Székelyföldet. Bálinth Gyula 1925-2002. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./ "

"Ápr. 11-én Kézdivásárhelyen Polgári Mozgalom alakult. Jelen volt Borsos Géza tanár, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményező bizottságának és a Magyarok Világszövetségének elnökségi tagja, továbbá a Sepsiszentgyörgyi Polgári Mozgalom több markáns egyénisége, Tamás Sándor parlamenti képviselő és Török Sándor polgármester, az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének ügyvezető elnöke. Borsos Géza elmondta: senki nem akar egységet bontani, de nem kell összetéveszteni az RMDSZ egységét a nemzetrész, a székelység cselekvési egységével. Dr. Fekete Károly állatorvos, a kézdivásárhelyi Polgári Mozgalom kezdeményező csoportjának vezéregyénisége vitaindítóként kérdéseket tett fel: az RMDSZ miért nem a szatmárnémeti kongresszus előtt szervezte meg az Önkormányzatok a Székelyföldért című konferenciát, Háromszék megyének miért van román prefektusa? Orbán Dezső, Torzsa József, Bartók Ferenc, dr. Dezső Dénes, Jancsó János, Jancsó Csilla, Göthér József szintén az RMDSZ jelenlegi csúcsvezetőségét marasztalta el. Megválasztották az ideiglenes vezetőséget, a testület tagja lett: dr. Fekete Károly, Fekete Miklós, Göthér József, Laczkó Áron, dr. Dezső Dénes és Baka Valér. /Iochom István: Polgári Mozgalom alakult Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 14./"

"Fél éve vette fel Kisborosnyó iskolája a falu nagy szülöttének, Nagy Károly erdélyi református püspöknek a nevét, aki a felekezeti oktatás megmentője volt, és máj. 11-én új névadásra került sor. Ez alkalommal a neves kisborosnyói Tompa család egyik tagjáról, Herszényiné Tompa Kláráról nevezték el a falu óvodáját. Tompa Klára (1883-1944) - miként az óvoda épületén elhelyezett emléktáblán is olvasható - ,,minden közjó támogatója", a falusi oktatás és az egyház állandó segítője-pártolója volt. A család ajándékozott telket az iskolának és az egyháznak. Damó Gyula nyugalmazott igazgatótanító ismertette életét az emléktábla leleplezése alkalmával. Az emléktáblán Tompa Miklós (1830-1901) neve is ott áll, aki Háromszék vármegye alispánjaként Kisboronyó közéletének pártolója-segítője volt, és nevét viseli a tavasz folyamán itt létrehozott Tompa Miklós Egyesület. Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója tartott előadást A Tompák szerepe a magyar kultúrában címen. A Tompa rokonok megígérték, hogy játékokkal, felszerelésekkel és könyvekkel fogják segíteni a kis intézményt. /Kisgyörgy Zoltán: Faluvilág: Névadó ünnepség és Tompa-találkozó (Ünnep Kisborosnyón). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 15./"