Az RMDSZ Nemzeti Liberális Kör platformja másfél hónap alatt több erdélyi megyében létrehozta helyi képviseletét. Császár Miklós, a Nemzeti Szabadelvű Kör elnöke azt nyilatkozta, hogy a platformnak Kovászna megyén kívül Hargita, Brassó, Maros és Arad megyében is van már képviselete, és a tervek szerint a következő időszakban minden erdélyi megyében létrejönnek a képviseletek. A Nemzeti Szabadelvű Kör a háromszéki RMDSZ keretében jött létre március közepén, Császár Miklós vezetésével. /Liberális magyarok. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 7./

Közel tíz éve felmérési program indult erdélyi műemléktemplomok művészi értékeinek számbavételére és bemutatására. A magyarországi Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ, valamint a Kolozsváron működő Transsylvania Trust Alapítvány munkatársai arra vállalkoztak, hogy mintegy 300 erdélyi templom falképeit és festett faberendezéseit feltérképezik, és egyben megállapítják a megóvásuk érdekében teendő lépések sürgősségi sorrendjét. A felmérésekről megjelent a második kötet /Lángi József–Mihály Ferenc: Erdélyi falképek és festett faberendezések. 2. Budapest, 2004/ A szerzők a szatmári és bihari tájaktól Székelyföld legtávolabbi vidékéig járták be a területet. A leggazdagabbak a magyar műemléktemplomokban: Szilágyság, Kalotaszeg, Marosmente, a Küküllők vidéke, valamint Csík-, Háromszék és Udvarhelyszék. A templom alaprajza után külső és belső felvételek következnek, majd a feltárt falképekről vagy azok töredékes maradványairól, mennyezetkazettákról, festett mellvédekről, padokról készült fényképek szemléltetik a szöveget. Még mindig kevés az olyan erdélyi magyar műemléktemplom, amely az utóbbi tizenöt évben megújult volna. Nagyon kevés a restaurátor szakember. Gyors a pusztulás, különösen akkor, ha egy gyülekezetnek már elfogytak a hívei, például a Dés melletti Néma református temploma esetében. A templomot 1959–61 között helyreállították, újrafedték, statikailag megerősítették, s egyben műemléki értékeit is kibontották. Ma a templom, az enyészet szélén álló, elhagyatott rom. (A könyvben szereplő Kolozsnéma megnevezés hibás. A falu hivatalos neve: Néma. Van ugyan Kolozsnéma nevű helység, de az a Csallóközben, Komárom megyében található.) /Dr. Murádin Katalin: Erdélyi műemléktemplomok és templombelsők. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

Miközben az árvíz egyre nagyobb méreteket ölt Romániában, a bajbajutottak megsegítésére is egyre nagyobb az országos szintű, sőt azon átívelő összefogás. A szintén árvíz sújtotta Háromszékről egy 22 tonnás szállítmány indul Temes megyébe, ezt megelőzően a kommandói önkormányzat már elküldött egy-egy teherautónyi faanyagot és krumplit. Kézdivásárhelyen a polgármesteri hivatal, a Polyp Televízió és Székely Hírmondó hetilap kezdeményezésére gyűjtöttek. A háromszékiek felajánlották, hogy a vakáció ideje alatt a megye ifjúsági táboraiban fogadják az árvízkárosultak gyermekeit. Hasonló felajánlást tettek Hargita megyében. Makovecz Imre magyarországi építész felajánlotta, hogy elkészíti az újraépítésre váró házak terveit, és munkásokat is küld az építkezésekhez. A szatmárnémeti városnapokon több mint 110 millió lej gyűlt össze. A temesvári római katolikus egyházmegye Caritas Szervezete, a Máltai Szeretetszolgálat, valamint a temesvári püspökség munkatársai a napról napra gyarapodó adományokról számolnak be. Az egyházmegye több plébániáját az árvízkárosultak befogadására ajánlották fel. A szeged-csanádi és a váci egyházmegye is gyűjtést indított a nélkülözők megsegítésére, ugyanakkor a magyarországi Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai 1,5 millió forint értékben élelmiszereket és tisztálkodási szereket osztottak ki Óteleken és Nagybodófalván. Borbély László középítkezési miniszter bejelentette, hogy 20 millió eurót fordítanak az újjáépítésre, ugyanakkor a Világbank 11 millió eurót folyósít a bánsági infrastruktúra helyrehozására. Az április közepe óta tartó árvíz nyomán eddig 3332 személy maradt hajléktalanul, elszállásolásukra nincs elég hely. Temes és Krassó-Szörény megyében 2359 lakóház ment tönkre, 92 ezer hektár föld áll víz alatt. /Kétszer ad, aki gyorsan ad. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10./

A Kovászna megyei Nagyborosnyón 18 családot kellett május 9-én kiköltöztetni, miután az ár 64 házat öntött el. A hétvégi áradás Háromszék 13 helységében 208 bennvalót és 1200 hektár földet árasztott el. /Mérhetetlen károk Erdély-szerte. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10./

Kovászna megye tanácsát és a prefektúrát teszi felelőssé a sepsiszentgyörgyi Közösségért Egyesület, amiért Háromszék országos szinten az utolsó helyen van az elnyert pályázatok számát illetően. Az egyesület szerint 2002-től Háromszéken nyolc SAPARD- és 37 RICOP-pályázatot nyertek, illetve 24 pályázatot a központi fejlesztési régiónál. Kovászna megyében mindössze két szakember foglalkozik az európai uniós kérdésekkel azt követően, hogy Demeter János megyei tanácselnök és Horia Grama korábbi prefektus felszámolta az általuk vezetett hivatalokban az Európai Integrációs Irodákat. Demeter János szerint annak ellenére, hogy Románia népességének egy százalékát teszi ki Kovászna megye lakossága, a pályázati alapok két százalékát sikerült behozni a térségbe. /Bíró Blanka: Túl kevés az uniós pályázat. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./

Háromszéken eddig Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Bodzafordulón működött egy-egy kataszteri iroda. „E három irodát egy tető alá hozó új hivatal leegyszerűsíti a telekkönyveztetés folyamatát. Nem kell közjegyzőtől a bankba, majd a törvényszékre szaladgálni, hanem minden formaságot egyetlen hivatalnál el lehet intézni” – mondta Felician Ursache igazgató. /Országszerte nyíltak új kataszteri hivatalok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

Az EMI, az Egyesült Magyar Ifjúság, Erdélyben pedig az Erdélyi Magyar Ifjak a szabadság törvényeinek tiszteletben tartását követeli. Az Erdélyi Magyar Ifjak Háromszéken nemet mond a nemzetvesztő politikára, kiáll eszméi mellett és pártoktól független. Az Erdélyi Magyar Ifjak háromszéki megalakulását a Márai-felolvasóesttől számítják, ez volt az első rendezvényük. Most már 20 fölött van a létszámuk. Szerveztek Márai-, Jókai-, Kosztolányi-felolvasóestet és vármakett-kiállítást, levetítették a Trianon-filmet. /Zsigmond László, Sepsiszentgyörgy: Erdélyi Magyar Ifjak Háromszéken. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 17./

Bocskai-díjjal tüntette ki a Bocskai Szövetség a Háromszék szerkesztőségét, értesítette a lapot dr. Kreczinger István elnök. A szervezet immár tizennegyedik alkalommal osztja ki az elismeréseket egy-egy Erdélyben, Magyarországon és Nyugaton élő személyiségnek, 1996 óta a felsoroltakon kívül egy intézménynek is, aki, illetve amely ,,a Bocskai Szövetség programjából eredő erkölcsi-politikai értékrend szerint kiemelkedően szolgálja nemzetünket, ezen belül az erdélyi magyarságot”. A díjátadásra május 29-én Koltón kerül sor. Az eddigi díjazottak között van Beke György, Böjte Csaba, Egyed Ákos, Gergely István, Kató Béla, Orbán Viktor, Pomogáts Béla, Tempfli József, Tőkés László. /Bocskai-díjas a Háromszék. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 17./

A bíróság György Ervin Háromszék megyei kormánymegbízottnak adott igazat, s törvénytelennek mondta ki a vargyasi tanács népszavazási határozatát. Az önkormányzat fellebbezni fog, jelezte Ilkei Ferenc polgármester. A vargyasi tanács határozata szerint a község polgárainak arra a kérdésre kellett volna válaszolniuk: akarják-e, hogy a Székelyföld autonóm közigazgatási egységgé váljék, és Var­gyas község ehhez tartozzék. A polgármester elmondta, a határozatot először formai okokra hivatkozva akarták megsemmisíteni, majd miután ren­delkezésükre bocsátották a kívánt iratokat, a hatályban lévő román törvényekre, az Európai Unió szellemére hivatkozva ,,szó szerint lehordtak a sárga földig – voltunk nacionalisták, szepa­ra­tisták, sőt, sztálinisták is –, majd számunkra kedvezőtlen döntést hoztak.” Ilkei hozzátette, esélyük sem volt, hogy szóhoz jussanak. Az önkormányzat fellebbezésre készül, védelmét Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd fogja ellátni. /(hecser): Vargyas vesztett, de fellebbezni készül. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 18./

Az öt erdélyi magyar hivatásos néptáncegyüttes május 18-án kezdődött sepsiszentgyörgyi találkozóján átfogó kép nyílik helyzetükről. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, az Udvarhely Néptáncműhely, a Maros Művészegyüttes, a Nagyvárad Táncegyüttes és a házigazda Háromszék Táncegyüttes a két nap alatt önálló produkcióval mutatkozik be. A hivatásos táncegyüttesek első találkozóját öt esztendővel ezelőtt tartották. A gyakoribb összegző találkozók fontosságát hangsúlyozta Szép Gyula, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, a művelődési főosztály vezetője. Szép Gyula elmondta: elegen­dő Erdélynek az öt hivatásos néptáncegyüttes, Magyarországon csak négy van, és mind Budapesten. Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója elmondta, a találkozó célja többek között az is, hogy előadásszervezők, szakmabeliek előtt bemutatkozzanak, és meghívásokat kapjanak. /(fekete): Az együttlét jó alkalom a töltekezésre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 19./

Egy esztendő telt el azóta, hogy döntés született a vasútállomások nevének kétnyelvű megjelölésére azokban a zónákban, ahol nemzetiségi kisebbségek is élnek. Háromszéken a Brassó–Csíkszereda főútvonal mentén immár megszokott látvány a kétnyelvű megjelölés, de a háromszéki medencét átszelő szárnyvonalon azóta sem érvényesítették a kétnyelvűségre vonatkozó szabályozásokat. Kovásznán is csak a román nyelvű tábla van. /Még mindig csak egy nyelven. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

Jó ideje gondot okoz nem egy háromszéki település életében a migráció. A „vándorlásban” a romák járnak élen. Évek óta megfigyelhető az „érkező” népesség illegális helyfoglalása is. Bölön, Nagyajta, Hídvég, Előpatak, de Magyarhermány is – hogy csak néhány példát említsünk – a számottevően megugrott migráció gondjával küzd, mely váratlan problémák elé állítja a helyi tanácsokat, a szociális segély biztosításában is. Az utóbbi években akár ezres számokban is kifejezhető lakosságmozgás tapasztalható. A Háromszékkel szomszédos Brassó megyei települések egyike-másika az övezet elhagyására ösztönözte az ott élő romákat. Az Olt szabályozása révén keletkezett „senki földjén” egy új település is létrejött ilyen beköltözőkkel. Személyi igazolványuk nincs, vagy ha van, semmiképpen sem jelez háromszéki otthont, de ők itt élnek. Számuk rohamosan növekszik, elkerülhetetlenné vált számbavételük. A rendőrség most próbál tiszta képet nyerni. A Kovászna Megyei Tanács tervet dolgozott ki lakássorok felépítésére a romák számára. A roma lakásépítés problémája fölvetődött Borbély László szaktárcavezető háromszéki látogatása során is. A minisztérium megpróbál segítséget nyújtani, de azt is igényli, hogy az érintett települések saját erőforrásokat is igénybe véve, közösen összefogva próbáljanak megoldást találni. /(Flóra Gábor): Nagy számban érkeznek Háromszékre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

Május 28-án felvonultak Csíkszentkirályon Újtusnád, Vasláb, a háromszéki Gidófalva, valamint Mikóújfalu fúvószenekarai. A csíkszentkirályi Tiva Egyesület közösen az önkormányzattal, immár harmadik alkalommal szervezte meg a fúvósok találkozóját az alcsíki nagyközségben. /Kristó Tibor: Fúvósok Bűvöletében. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 30./

Nyolcvan nagy teljesítményű szárítógép beszerzését tervezi a Máltai Szeretetszolgálat, hogy azokkal vízmentesítse az árvíz által elöntött házakat Háromszéken. A szervezet ugyanakkor vállalja, hogy a tönkrement melléképületeket pályázati pénzekből, önkéntesek közreműködésével építi újra. A Máltai Szeretetszolgálat sepsiszentgyörgyi szervezete ezenfelül ötven bánsági gyerek nyári táboroztatását vállalja. A Kovászna megyei szervezet távlati tervei közt szerepel egy ifjúsági központ építése Mikóújfalu mellett. /Bíró Blanka: Szeretetakciók Háromszéken. = Krónika (Kolozsvár), máj. 31./

Koltó 600 éves jubileumi rendezvénysorozata keretében a Bocskai Szövetség átadta idei díjait. A magyar nemzet kiemelkedő szolgálatáért alapított Bocskai-díjat idén a Háromszék szerkesztősége is kiérdemelte. Koltón május 28-án olyan neves Bocskai-díjasok tartottak előadást, mint Szűrös Mátyás, illetve Chrudinák Alajos ismert médiaszakember. Május 29-én, vasárnap az istentiszteleten az igét Tőkés László püspök hirdette, aki maga is 1996-ban megkapta a Bocskai-díjat. Idén az elismerést a Bécsben élő Antal Imre és felesége, Sebestyén Ágnes előadóművészek, Lakner Zoltán tanár, a Mocsáry Lajos Alapítvány mindenese, Bayer Zsolt publicista, Ferencz Béla ferences atya, akit páter Ervinként ismert meg a magyar közösség, és intézményként a Háromszék. Az ünnepségen a Bocskai Szövetség illetékesei bejelentették, hogy a rekecsini csángómagyar iskola támogatására a Régiók Szövetségével együtt nagyszabású gyűjtőakciót indít. /Ferencz Csaba: Bocskai-díj a Háromszéknek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 31./

A háromszéki romák legnagyobb gondja az állandó munkahely és jövedelemforrás hiánya – állapította meg a Kovászna megyei prefektúra. Háromszéken a legutóbbi népszámláláson hétezren vallották magukat roma nemzetiségűnek, de valójában több mint húszezren élnek a megye területén. A felmérésből kiderült, hogy közel 700 roma törvénytelenül tartózkodik Kovászna megyében. Vajda Lajos, a megyei tanács alelnöke elmondta, hogy a szomszédos megyékből betelepedett romák több száz viskót építettek engedély nélkül. /Bíró Blanka: Betűvetésre tanítanák a háromszéki romákat. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./

Írásszakértő bevonásával próbálja kideríteni a háromszéki rendőrség, ki küldött névtelen, fenyegető levelet a Constantin Brancusi-iskolába. Az elmúlt héten a magyar gyermekeket megverő román fiatalok vezérének címzett, névtelen levelezőlapot küldtek a sepsiszentgyörgyi tanintézetbe. Az írás alapján arra gyanakodnak, hogy a levelet felnőtt személy küldte. Constantin Scurtu, a Kovászna megyei rendőrség parancsnoka biztosította a lakosságot, hogy Háromszéken javult a közbiztonság. „A magyarverés nem jelenség” – hangsúlyozta a parancsnok. /Bíró Blanka: Írásszakértő vizsgálta a sepsiszentgyörgyi román diákok vezérének küldött fenyegető levelet. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./

Markó Bélának, az RMDSZ elnökének írt nyílt levelet több háromszéki civil szervezet, történelmi magyar egyházak képviselői és iskolaigazgatók, azt kérték, hogy a parlament hozzon létre különbizottságot, amely kivizsgálja a sepsiszentgyörgyi magyar fiatalok megverésének körülményeit. A sepsiszentgyörgyi rendőrparancsnok tagadja az erőszakos cselekedetek etnikai jellegét. Az aláírók között van Kónya Ádám, Domokos Géza, Sylvester Lajos, a Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület elnöke és Kovács Sándor, a Székely Nemzeti Múzeum Alapítványának elnöke. /Markó Béla úrnak, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökének, a kormány miniszterelnök-helyettesének. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 9./

A Háromszék-felsőfehéri Unitárius Egyházkör Baróton tartott éves kiértékelő gyűlésén Háromszék és Brassó megye mintegy húsz lelkésze vett részt. Pap Máriának, az Unitárius Egyházkör esperesének beszámolójából kiderült, hogy tavaly mintegy 130 lélekkel csökkent az egyházkör létszáma, jelenleg 15 500 unitáriust tartanak számon a két megyében. Az apadás nem feltétlenül az elhalálozásnak tudható be, a kivándorlásnak is jelentős szerepe van. Az egyházkör területén nincs betöltetlen állás, inkább fiatalok látják el a lelkipásztori feladatot. Mindössze két olyan egyházközség van, amelyik nem rendelkezik a szellemi (tanulmányi ösztöndíjak) és anyagi (főként építés és javítás) támaszt jelentő amerikai kapcsolattal. /(hecser): Éves kiértékelő az unitárius egyháznál. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 9./

A háromszéki óvónőkkel megvásároltatták százezer lejért a Környezetismereti és környezetvédelmi helyi óvodai program című füzetet, a tanfelügyelőség kiadványát. Arra is kötelezték az óvónőket, hogy ötvenezer lejért vásárolják meg a Zöld napok ökokalendárium című falinaptárt, ez is tanfelügyelőségi kiadvány. A lap munkatársa kérte, ne tegyék kötelezővé a megvásárlását. /Szekeres Attila: Kötelező! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 9./

A pedagógusok nyári továbbképzőjére, a Bolyai Akadémiára jelentkezők közül kétszáz tanítót, tanárt kellett visszautasítania a háromszéki pedagógusszövetségnek, mert a megye csupán 154 helyet kapott az országos szervezettől. /(fekete): Kétszeres túljelentkezés Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 10./

Százötven éves fennállását ünnepelte a cófalvi református templom. A falurombolás tervében az elsők közt szerepelt Cófalva neve – emlékezett vissza Kató Béla református püspök-helyettes, egykori cófalvi lelkipásztor azokra az időkre, amikor elkezdte szolgálatát a háromszéki kis településen. Akkoriban a faluban csak az öregek maradtak, beletörődve abba, hogy falujukat eltüntetik a buldózerek a föld színéről. „Isten csodája, hogy a gyülekezet mindig adott olyan személyiségeket, akiknek erejük volt az építkezésre, akik a pusztulás és az enyészet helyett a romok eltakarítását, az újjáépítést, a sebek bekötözését, a közösség hitében való erősítését választották” – hangzott el az ünnepi megemlékezésen a cófalvi templomépítések történetére utalva. A háromszéki medence közepén fekvő falunak a krónikák szerint ez a harmadik temploma. A földrengések a templomot sem kímélték, de a gyülekezet összefogásával mindig sikerült megjavítani, felújítani Isten hajlékát. Legutóbb 2004-ben végeztek jelentős tatarozást. Jelenleg alig 200 lelket számlál Cófalva közössége. /Antal Erika: Emlékezés és közösségépítés a halálra ítélt faluban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./

Háromszék testvérmegyéi önzetlen támogatást nyújtanak az árkosi kelet-erdélyi európai tanulmányi központ létrehozásában. A létesítmény a hajdani híres agronómusház épületegyüttesének modernizálása révén jön létre. A cél: az EU-ismeretek meghonosítására egy modern képzőközpontot létrehozni. E törekvést az öt magyarországi testvérmegye egyenként három-három millió forinttal segíti, a megyei önkormányzat 15 milliárd lejjel járul hozzá a tervezett átalakítások finanszírozásához. Az építkezési munkálatok a közeljövőben megkezdődnek. /Tesvérmegyék karnyújtása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

Adrian Casunean-Vlad volt prefektus kifejtette, nem hiszi, hogy leváltanák György Ervin jelenlegi háromszéki prefektust, ha nem óvja meg a készülő mikrorégiós társulás jogi személyiséggé válását, merthogy ,,ennél nagyobb törvénytelenséget is elnéznének neki”. Casunean, ,,román nevű, magyar identitású” személyeknek nevezte Gabriel Andreescut és Smaranda Enachet, előbbit minapi cikkéért, melyben elítélően írt arról, ahogy a román állam anyagi javakkal, ingatlanokkal halmozza el a Hargita–Kovászna megyei ortodox püspökséget, mely Andreescu szerint az ún. román civil szervezetekkel együtt csak azért ,,csap akkora zajt”, hogy újabb javakhoz jusson, miközben ,,megfertőzi” e megyék közéletét. /(b. kovács): Casunean nem tágít. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 17./

Pozsony Ferenc néprajzkutató, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke /sz. 1955/ első tudatosabb gyűjtéseit középiskolában kezdte, Kovásznán, a háromszéki népballadákkal kezdett foglalkozni. Személyes kapcsolatba került az erdélyi magyar néprajztudomány kiválóságaival. 1981 szeptemberében Kézdivásárhelyre helyezték ki tanárnak, akkor kezdett el foglalkozni az erdélyi szászokkal. 1990 után hirtelen megnyílt az erdélyi magyarság köré kiépített szigorú információs zárlat. Akkor kezdtek rádöbbenni, hogy amit addig tudománynak hittek, az mennyire messze áll attól, amit Közép- vagy Nyugat-Európában művelnek. Péntek János professzor őt és több fiatal kutatótársát visszahívta az egyetemre. Kolozsváron fokozatosan megalapozták az egyetemi fokú néprajzos oktatást. Ebből a műhelyből született meg előbb a Magyar Nyelv és Kultúra Tanszék, majd annak megfelezéséből a Magyar Néprajz és Antropológiai Tanszék. Ezenkívül nagy segítségükre volt a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek keretében évente három-négy tematikus konferenciát szerveztek, ahová a magyar néprajztudomány legjobbjai jöttek el. A társaság fennállásának tizenöt éve alatt 10 ezer kötetes szakkönyvtárat, jelentős archívumot, adattárat hoztak létre, és ott helyezték el a moldvai csángósággal kapcsolatos adattárukat is. 1991-től kisebb-nagyobb rendszerességgel diákjaikkal Moldvában kutattak. Több kutatásukba bevontak román, magyarországi, olasz és német kollégákat is. A csángóság kérdéséről Pozsony Ferencnek román nyelvű kötete jelent meg három évvel ezelőtt. A könyvnek pozitív visszhangja volt, újabb kiadást is nyomtattak. Pozsony Ferenc Zabolán, szülőfalujában múzeumot alapított, ebben helyet kapott a moldvai csángó népművészeti kiállítás. Tavaly bejegyeztették a Pro Múzeum Zabola Egyesületet, amely szerződést kötött a Székely Nemzeti Múzeummal. Eszerint a gyűjtemény fokozatosan betagolódik a nagy múltú múzeum szerkezetébe, így állandó munkatársat is alkalmazhattak. Pozsony fontosnak tartotta a gyűjtést, a tárgyi kultúra őrzését, mert Moldvában nagyon gyors kultúraváltás indult meg. /Rostás-Péter Emese: Utak Moldva felé, szélesedő ösvényeken. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./

Kiss Jenő a Megyei Könyvtár /Sepsiszentgyörgy/ igazgatója elmondta, hogy a megyei könyvtárak nem szólhatnak bele a települési könyvtárak működésébe, csupán tanácsadó szereppel bírnak. Falun néhol könyvtáros sincs, másutt csak félnormás. Háromszéken a legkirívóbb példa Nagyborosnyó, ahol immár másfél évtizede nincs könyvtáros. A múlt esztendő végén módosított könyvtári törvény kétszeresére emelte az évente beszerzendő új könyvek számát, most ezer lakosonként félszázzal kellene bővülniük az állományoknak. A beszerzést pedig az önkormányzatoknak kell finanszírozniuk. Kevés község áldoz a könyvvásárra. A könyvtárak gyarapításának más útjai is léteznek, a megyei könyvtár például tavaly 1700 új kötetet vásárolt, de emellé még összeszedett Magyarországról közel kétszer ennyit, s egyféle mecenatúra is működik: a jászvárosi Polirom Kiadó például 1500 saját kiadású új könyvet adott a könyvtárnak. Az erdélyi magyar kiadók nemigen tesznek hasonló felajánlásokat. Újabban, mióta báziskönyvtárrá léptették elő, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma kötelezi az általa támogatott könyvekből példányok leadását a Kovászna megyei könyvtárnak is. – Sepsiszentgyörgyön az 1990 előtti időkhöz képest nem csökkent a könyvesboltok száma. /Váry O. Péter: Él még a Gutenberg-galaxis. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 18./

Sepsiszentgyörgyön elmaradt az Magyar Polgári Szövetség által június 17-re tervezett párbeszéd a megye és a város vezetőivel, a parlamenti képviselettel. A helyi rádióban Albert Álmos úgy nyilatkozott, hogy ,,dilettánsok” meghívását nem fogadja el. A vita vezetésére vállalkozó Fazakas Tibor szerint a választott tisztségviselők elmaradása egy ilyen rendezvényről nehezen elfogadható. Mindössze ketten, a prefektus és Puskás Bálint szenátor mentette ki magát egyéb elfoglaltságára hivatkozva, a meghívást egyedül Kelemen Tibor munkaügyi igazgató fogadta el. Ő beszámolt az átlagbérek alacsony voltáról, arról, hogy sokan már munkanélküli-segélyt sem kapnak, s hogy Brassó leküzdhetetlen vonzerőt gyakorol a jobban felkészült, igényesebb munkaerőre. A hiányzóknak Fazakas Tibor csak kérdéseit tudta feltenni. Íme egypár: Miért nem érkezett semmi válasz a márciusi autós tüntetők beadványára? A munkanélküliség aggasztó méreteit hogyan próbálják meg csökkenteni? A fórum résztvevői végül Háromszék ,,járhatatlan útjai állapotának őrzésében tanúsított példás következetességéért, a nagyfokú tétlenségért, kártékony igény­telenségért és hozzá nem értésért, a kitartó ígérgetésért” Gödör-díjban részesítették Borbély László minisztert, Demeter János tanácselnököt és Albert Álmos pol­gármestert. /(b. kovács: Gödör-díj a miniszternek, a tanácselnöknek és a polgármesternek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 20./

Magyar nyelvű tájékoztatót is kiadott a Román Nemzeti Bank (RNB): az új lejre való áttéréssel kapcsolatos információkat színes szórólapokon ismerteti. Háromszékre harmincezer példányt juttattak el. /(sz.): Magyarul is tájékoztatnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./

Egyre-másra jelentek meg a magyar sajtóban a beszámolók arról, hogy a VIII. osztályt végzett magyar gyerekek közül feltűnően sokan buktak meg a képességvizsgán, nagy részük a román nyelv és irodalom miatt, főleg az olyan megyékben, ahol a magyarok túlnyomó magyar többségű településeken élnek. Szilágyi N. Sándor hosszadalmasan kifejtette, szükség van arra, hogy magyar iskolákban a román nyelv tanítása első osztálytól ne csak a negyedik elemiig, hanem a középiskola, a líceum végéig a nyelvelsajátítás szempontjait követve történjen. A törvénymódosítás után pedig rögtön ki kell dolgozni a modern nyelvoktatás elveit követő, szakszerű tanterveket, és megírni az ezekhez tartozó korszerű nyelvtanítási módszereket követő tankönyveket. Miért is buknak meg a magyar gyermekek románból évről évre? Erre Simó Erzsébet már tavaly megadta a választ a Háromszék 2004. július 19-i számában: azért, mert ,,nem sikerült e majdnem másfél évtizedes időszak alatt azt sem elérni, hogy a politika, a nemzeti kizárólagosság avítt elve távol maradjon az oktatástól. Hogy a magyar, de szlovák vagy török, tatár, illetve ukrán gyermekeket a modern pedagógia és módszertan eszközeire támaszkodva tanítsák meg a román nyelv és irodalomra, az ország történelmére és földrajzára, ne talpig trikolórba öltözött honatyák habókos elképzelése szerint. A sokat vitatott tanügyi törvényt az elmúlt hat-hét esztendő alatt az RMDSZ meg sem próbálta megváltoztatni, a magyar egyetemekért folyó küzdelemben elveszett az igazi cél: minőségi oktatás az elemi, általános és középiskolákban, valamint a fiatal magyar értelmiség újratermelése a felsőfokú képzésben. /Szilágyi N. Sándor: Miért buknak meg a magyar gyermekek románból? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21., folyt.: jún. 22./

Kilenc, magát többnyire kulturálisnak nevező háromszéki román civil szervezet sajtóközleményben tiltakozott az ellen, hogy György Ervin prefektus nem támadta meg a közigazgatási bíróságon az első háromszéki kistérségi társulás megvalósítására vonatkozó önkormányzati határozatot. Felhívással fordultak valamennyi felelős politikai és polgári tényezőhöz, hogy közösen kezdeményezzék a prefektus leváltását. /Kérik György Ervin leváltását. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 25./