Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Háromszék
4433 tétel
2004. április 27.
Ápr. 25-én Sepsiszentgyörgy a Szent György-napok alkalmával átadták át az idei három Pro Urbe-díjat, valamint egy díszpolgári címet.  Vidor Alice nyugalmazott szerkesztő, műfordító a Talita Kumi gyermekvédő társaság mindenese, a Kincs nevű, gyermekeiket egyedül nevelő asszonyoknak menedéket nyújtó otthon megalapítója, Sztolyka Gábor, a Textil futballcsapat egykori játékosa kapott Pro Urbe-díjat és dr. István Tibort több mint hatvanéves orvosi tevékenységéért.   Sepsiszentgyörgy díszpolgára címet adományozta az önkormányzat a Budapesten élő, de háromszéki származású, életének 85. évét taposó dr. Kicsi Sándornak, a Magyar Tudományos Akadémia Lexikonszerkesztősége egykori igazgatójának. /(s): Átadták a Pro Urbe-díjakat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 26./ Kicsi Sándor /sz. Dálnok, 1919. márc. 4./ a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban végzett 1938-ban. 1945-47 között a Székely Mikó Kollégium tanára volt, majd Magyarországra távozott. 1958–80 között a Magyar Tudományos Akadémia Lexikonszerkesztőségének igazgatójaként irányította a magyar enciklopédikus sorozatok megjelentetését (Magyar irodalmi lexikon, Atomfizikai lexikon, Magyar életrajzi lexikon, Magyar néprajzi lexikon stb.).  Az 1980-as években közreműködött a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum 1929. évi emlékkönyvének újra megjelentetésében, egyben megírta a múzeum történetét. Ugyanabban az évtizedben készült el Erdély leírásával, amely a szintén háromszéki származású Szacsvay Imre fotóival az Erdélyi Utakon című monumentális három kötetben jelent meg.  /Kónya Ádám: : Dr. Kicsi Sándor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 27./
2004. április 27.
Puskás Bálint RMDSZ-es szenátor kiemelkedő sikernek nevezte, hogy Háromszéken az állóurnás előválasztásokon közel ezren vettek részt, és megyei tanácstagokat kijelölő küldöttgyűléseken a részvétel megközelítette a 90%-ot. Puskás Bálint a Kereszténydemokrata Mozgalom megyei vezetőjelként kitért a sepsiszentgyörgyi előválasztásokra. /(Flóra Gábor): A Kereszténydemokrata Mozgalom támogatja Albert Álmos polgármesterré választását. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
2004. május 4.
Máj. 2-án, vasárnap – Erdélyben először – a kisborosnyói millenniumi parkban emlékjelet állítottak a magyar nőknek.  A lelkész kifejtette: a Lorántffy Zsuzsannák, Bornemissza Annák és mások nemzetünk őrző angyalai voltak azáltal, hogy iskolákat építtettek, könyvtárakat hoztak létre, ösztöndíjakkal támogatták a szegény sorsú diákokat, árvákról gondoskodtak. Szabó Judit kézdivásárhelyi néprajzkutató szólt a hagyományos család nemzetmegtartó szere­péről. A millenniumi emlékparkban Szőcs László esperes meg­áldotta a magyar nők és anyanyelvünk emlékére állított kőtömbös kopjafát. A gránitba foglalt réztáblára vésett nyolc erdélyi nagy­a­sszonyról (közülük hat három­széki kötődésű) a művelődési házban Kónya Ádám nyugalma­zott múzeum­igazgató tartott előadást. Az emlékműn olvasható szöveg: Lorántffy Zsuzsánna (1600–1660) bibliás őrálló nagyasszony,  Zrínyi Ilona (1643–1703) a Munkácsi-vár hősnője,     Árva Bethlen Kata (1700-1759) a protestáns hűség nagy­asszonya,     Vajna Terézia (1805–1884) a székelyföldi fiatal negyven­nyolcasok őrangyala,     gróf Teleki Blanka (1806–1869) a magyar nőnevelés asszonya,  gróf Mikó Róza (1824–1891) a nemzeti ellenállás nagyasszonya,    Zathureczki Emília (1824–1905) Háromszék nagyasszonya,    báró Szentkereszty Stefánia (1842–1906) a kegyes lelkű nagy­asszony. /Fekete Réka: Főhajtás magyar asszonyok előtt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 4./
2004. május 6.
Gelencén máj. 9-én, vasárnap szobrot avatnak, a nagyközség Bodor György emléke és életműve előtt tiszteleg. Petrovits István sepsiszentgyörgyi szobrászművész alkotása révén a székelység történetét kutató, a Bukovinába telepített, majd a Kárpát-medencében szétszóródott csoportok megmaradásáért és együtt tartásáért cselekvő személyiség szülőföldjén jut életművéhez méltó emlékhez. A Bodor György nevét viselő gelencei művelődési egyesület, a polgármesteri hivatal, az egyházi és az oktatási intézmények az újabb térplasztikai alkotás felavatásával Gelence Háromszék legelkötelezettebb emlékjelállító és műemlékmentő községei közé emelkedik, írta Sylvester Lajos. A település másik kiemelkedő személyiségének, Jancsó Benedeknek már van portrészobra. A műemlék templom, egy egész sor térplasztikai alkotás, a millenniumi, a világháborús és szabadságharcos emlékművek szerepet játszottak abban, hogy Gelence a múlt év legdinamikusabban fejlődő nagyközsége volt. Halász Péter néprajzkutatónak a Honismeret 2004/2. számában közölt esszéjéből vett részlettel emlékeztek dr. Bodor Györgyre. Kézdivásárhelyen született 1904-ben, de valójában mindig a vele szomszédos Gelencét tartotta otthonának, családja fészkének, s oda is tért meg halála után. A jogi egyetemet Budapesten végezte. Azok közé az emberek közé tartozott, akik soha nem nyugodtak bele Szent István országának szétdarabolásába. Fiatalon kapcsolódott Bajcsy-Zsilinszky Endre Nemzeti Radikális Pártjához, amelynek 1934-ben főtitkára lett. 1945-ben a Bácskából menekülő bukovinai székelyek letelepítését vállalta. Bonyhád székely szellemi központtá szervezését akarta elvégezni, de a kommunista hatalomátvétel keresztülhúzta terveit. A kecskeméti Forrás folyóirat közölte Bodor György Székely honfoglalás 1945-ben című visszaemlékezésének részleteit /1975/3-4/. A bukovinai székelyek 1764 óta idegenek között éltek. 1945 után Tevelen Kőrösi Csoma Sándor Székely Tanintézetet alapítottak 12 székely pedagógussal. 1947-ben Németh Kálmánnal, a bukovinai Józseffalva legendás plébánosával Bonyhádra hívták Herepei Jánost, a Sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum egykori igazgatóját, s megteremtették a bonyhádi Székely Múzeum működéséhez szükséges feltételeket. Később Bodor György barátaival, az ország állapotán és jövőjén vitatkozva, lehetőség szerinti szellemi műhelyt teremtve találkozgattak, közben politikai ügynökök figyelték őket. Püski Sándorral együtt letartóztatták őket és 1962 júniusában Budapesten a bíróság Bodor Györgyöt is elítélte három és fél évre. Szabadulása után a székely falutörvényekről, heraldikai képletekről s a székely nemzetségi szervezetről szóló írásai különböző folyóiratokban jelentek meg. 1967-ben fejezte be, de 1976-ban bekövetkezett haláláig csiszolgatta nagyszabású történelmi munkáját, amely A székely nemzetségi szervezet /Pallas Akadémia Kiadó/ címmel 2003-ban jelent meg Csíkszeredában /(sylvester): Egy ,,izzó lelkű magyar” ember. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 6./ Németh Kálmán könyve a bukovinai székelyek hazatéréséről: Százezer szív sikolt /Bácsjózseffalva, 1941/
2004. május 6.
Megszületett a terv, hogy egy kéthektáros kertben emléket állítsanak száz háromszéki hírességnek. Dr. Nagy Attila sepsiszentgyörgyi kezdeményező a napokban javaslatgyűjtő találkozót tartott főiskolai hallgatók és néhány érdeklődő részvételével.   Az elképzelés szerint minden egyes személyiséget különböző fajtájú, 4–5 m magas, áttelepített fával jelenítenének meg, a fa előtti táblán vagy pannón lenne a róla szóló ismertető. A kéthektáros terület széle követné Kovászna megye körvonalait, helyet kapna benne egy kétszintes épület kiállítótermekkel és szolgálati lakással.  A tervezett épületben rendezzenek be dokumentációs központot Háromszékről. /Fekete Réka: Emlékkert Háromszék nagyjainak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 6./
2004. május 11.
Máj. 7–9-e között hatodszor került sor a Sepsiszentgyörgyön a helyi RMPSZ és az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport közös pedagógusrendezvényére, a Szakmai Napokra, amelynek ezúttal a háromszékiek voltak a házigazdái. Az első nap megyei körúttal, telt el. Másnap a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceumban szakmai előadások hangzottak el, majd az aradiak meglátogatták a Csiky brassói testvériskoláját, az Áprily Lajos Elméleti Líceumot, ahol megtekintették a végre önállóan működő magyar nyelvű tanintézményt. /(Kiss): A 21. század pedagógusának szerepe. Szakmai Napok – hatodszor. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 11./
2004. május 17.
Vita, olykor heves veszekedés jellemezte a Zágon Bóta közbirtokosság máj. 16-ra összehívott rendkívüli közgyűlését. A jelenlevők a 1038 hektáros erdő eladása mellett és ellen érveltek, ám határozatot nem hozhattak, mivel nem volt jelen a szavazatra jogosultak 50 százaléka plusz egy személy. Az RMDSZ háromszéki szervezete továbbra is ellenzi az eladást. /Farkas Réka: Pró és kontra a zágoni erdő ügyében. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./
2004. május 17.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület immár 15. alkalommal rendezte meg a Kőrösi Csoma Sándor emlékét ápoló napokat. Kovásznán a városi képtárban megnyílt a közel hetven erdélyi és anyaországi képzőművész munkáit bemutató képzőművészeti kiállítás. Május 15-én a helyi Pastorala Kulturális Egyesület szervezésében kórustalálkozóra került sor. A Kőrösi Csoma Sándor és kelet népei című tudományos konferencián bemutatták közel húsz Csoma-kutatással foglalkozó erdélyi, magyarországi és svájci tudós dolgozatát. A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület idén is emlékéremmel tüntette ki azokat, akik Kőrösi Csoma Sándor életműve kutatásában és ismertté tételében rendkívüli jelentőségű munkásságot fejtettek ki. A 2004. esztendei emlékérmet Futaki István göttingeni Kelet-kutató egyetemi tanárnak adományozzák, akinek majd később nyújtják át a kitüntetést. A rendezvény végén Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke megköszönte mindazok munkáját, akik a rendezvény sikerén fáradoztak. /Bodor János: Kőrösi Csoma Sándorra emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 17./ Kovászna Kőrösi Csoma nevét viselő líceuma is megtartotta évi iskolanapjait. Idén is kiemelkedő eseménynek számított a tudományos ülésszak. Az előadásokon mongóliai, kínai, iráni, indiai népcsoportokról, vallási, nemzetiségi viszonyaikról esett szó. Néhány előadás a csángókérdést tárgyalta. Gaal György Brassai Sámuel szanszkrit nyelvtanári munkásságáról értekezett. Posztumusz emlékérmet adományoztak Debreczy Sándor (1907–1978) irodalomtörténész, Csoma-kutatónak és Kádár László (1908–1989) debreceni földrajztudósnak. /Gaal György: Kőrösi Csoma Sándor napok tizenötödszörre. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./
2004. május 17.
   Máj. 15-én a Baróti Szabó Dávid-iskolanapok keretében, mártírhalálának 34. évfordulóján a volt diáknak, Moyses Mártonnak állítottak emlékkopjafát a középiskola udvarán.  Az emlékezést Tatár Zsuzsanna magyar szakos tanár Magyari Lajos Rekviem című versével nyitotta meg. Benkő Levente újságíró, aki Moyses életútját Bűn volt a szó /Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2002/ című riportkötetében örökítette meg, hangsúlyozta, Moyses „harcolt a fasizmus édestestvére, a kommunista rendszer és az azt szolgalelkűen kiszolgálók basáskodása és kegyetlensége ellen, s vált önfeláldozó tettével nemzetünk mártírjává.”   Az iskolaudvaron leleplezték a József Gellért munkáját dicsérő kopjafát, majd a 30 éves véndiák-találkozóra összegyűltek is részt vettek a koszorúzásban. /(hecser): Az életnek is van ára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 17./ 1970. február 13-án Moyses Márton felgyújtotta magát Brassóban, a Román Kommunista Párt székháza előtt.
2004. május 18.
Ajánlást fogalmazott meg tagjai számára a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete: az újságíróknak politikai szerepvállalásuk idejére fel kellene függeszteniük újságírói munkájukat. A MÚRE-ajánlás dacára több újságíró is szerepel a különböző tanácsosi listákon. A jelöltek között – igaz, nem befutó helyen – két főszerkesztő is található, Veres István (Szatmári Friss Újság) és Graur János (temesvári Heti Új Szó), ezzel szemben Farkas Árpád, a Háromszék főszerkesztője írásban adott ultimátumot a szerkesztőség tagjainak: válasszanak a kétfajta szerepvállalás között. A befutó helyekre Elek György (Szatmári Friss Újság, nagykolcsi helyi tanács), Magyari Lajos (Háromszék, sepsiszentgyörgyi városi tanács), Balta János (Nyugati Jelen, Arad megyei tanács), Dérer Ferenc (Bihari Napló, Bihar megyei tanács) és Fülöp D. Dénes (székelyudvarhelyi Polgári Válasz, udvarhelyi városi tanács) kerültek. Dérer Ferenc a tanács tanácsadójaként határozta meg önmaga helyét az önkormányzati testületben. Fülöp D. Dénes, aki a Népi Akció színeiben indul a választásokon. – A marosvásárhelyi RMDSZ-kampánystáb vezetője (Vajda György, Népújság) és egyik tagja (Farczádi Attila, Népújság) szerkesztőként keresi kenyerét. A tanácsosi listák „vonal alatti”, nem befutó helyein inkább azért vállalták a szereplést az újságírók, hogy nevük ismertségével segítsék a biztos befutókat. Pataki Zoltán, a Heti Új Szó munkatársa például a Temes megyei tanácsosi lista 35. helyén szerepel, holott az önkormányzatba legfennebb 3-4 embert juttathat az RMDSZ. Túrós Loránd és Bódi Sándor (Szatmári Friss Újság) szintén az esélytelenek nyugalmával várják a választásokat, míg Barazsuly Emil (kolozsvári Szabadság) úgy gondolja, jelölése már csak azért sem összeférhetetlen a szakmaisággal, mert a Kolozs megyei tanácsosi lista 13. helye amúgy sem befutó. Szondy Zoltán (Hargita Népe) a Német Demokrata Fórum csíkszeredai listáján akart szerencsét próbálni, akárcsak Becze Zoltán televíziós riporter. /Politikus újságírók miatt. = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./
2004. május 19.
A háromszéki művelődési élet három személyiségét tüntette ki máj. 18-án Iliescu elnök. A kultúra területén kifejtett tevékenységéért, a művelődési örökség ápolásáért és népszerűsítéséért elismerésben részesült Haszmann Pál, a csernátoni múzeum igazgatója, Boér Hunor, a Székely Nemzeti Múzeum muzeológusa és Musát Gyula, a Kovászna megyei Művelődési Intézet munkatársa. Az érmet és a díszoklevelet Horia Grama prefektus adta át. /Államelnöki kitüntetések Háromszéken. = Krónika (Kolozsvár), máj. 19./
2004. május 25.
A Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete (RMDE) nevében Bitay Ödön elnök 2003-ban azért perelte be a Kovászna megyei egészségügyi biztosítót, mert hónapok óta szünetelt az ingyenes gyógyszerek kiadása Háromszéken. Tavaly novemberben ítéletet hoztak, elfogadták a biztosító érvelését, aki arra hivatkozva hárította a vádakat, hogy a megyei biztosító csak szerződéskötő, a költségvetést a parlament szavazza meg. Az RMDE megfellebbezte a döntést a brassói bíróságon, ahol törölték a Kovászna megyei törvényszék ítéletét, visszautalták az ügyet alapfokra a sepsiszentgyörgyi bíróságra. A máj. 24.i tárgyaláson az ügyet jún. 14-ére halasztották. /Farkas Réka: Ismét alapfokon a gyógyszerper. = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./
2004. május 26.
Máj. 22-én Székelyudvarhely központjában Orbán Viktor, a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség elnöke és Szász Jenő polgármester leplezte le az Emlékezés Parkjában tizenhárom magyar történelmi személyiség mellszobrát, Blaskó János, Krisztiáni Sándor, Lessenyei Márta és Tóth Emőke által alkotott, és Magyarországon bronzba öntött szobrokat. Mintegy nyolcezren vettek részt az ünnepségen. Az Emlékezés Parkjának avatására Székelyföld valamennyi részéről érkeztek csoportok a Magyar Polgári Szövetség helyi szervezetei képviseletében. A tömegben egy gyergyói férfi „Hajrá magyarok! Bayer Zsolt, visszavárunk!” feliratú transzparenst tartott, odébb fiúk vállán ülő lányok óriási piros-fehér-zöld zászlót feszítettek ki. A szónokok közül Kató Béla református püspök-helyettes a nemzeti megmaradás leghatékonyabb módszerét példaként jelölve meg, elsőként gratulált a jelen lévő Orbán Viktornak ötödik gyermeke, Flóra születéséhez. Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke felsorolta a „román szociáldemokrata kommunista párt magyar tagozata”, az RMDSZ által elkövetett politikai tévedéseket. „Kérjük az autonómiát” – fogalmazta meg Tőkés után Szász Jenő is, aki – miután kiderült, hogy az MPSZ nem vehet részt a választásokon – harmadszorra is független jelöltként pályázza meg az udvarhelyi polgármesteri tisztséget. Az autonómiatörekvések, valamint a politikai pluralizmus megteremtése mellett foglalt állást Orbán Viktor is, aki Magyarország EU-csatlakozása kapcsán abbéli reményét fejtette ki, hogy Románia majdani csatlakozásakor a Székelyföld önálló régióként léphet a népek és kultúrák európai közösségébe. Végül Orbán és Szász sorra leleplezte a Vándor székely, Szent László, Hunyadi László, Báthory István, Bethlen Gábor, Fráter György, II. Rákóczi Ferenc, Wesselényi Miklós, Bem József, Bethlen István, Nyírő József, Kós Károly, valamint Csaba királyfi mellszobrát. Végezetül a két politikus elültette a parkban a Megmaradás fáját. /Zilahi Imre: Tucatnyi történelmi személyiség között Csaba királyfi is szobrot kapott. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./A csíkszeredai Julianus Alapítvány nevében átadták Orbán Viktornak a nemrég született Flóra lánya számára faragott bölcsőt. A szoborpark kapcsán a Fidesz elnöke kiemelte, ott a magyar nemzet történelmének mitikus alakjai kaptak helyet, de az igazi hős a tizenharmadik, az ismeretlen székely, aki a hétköznapi munkájával alakította, befolyásolta a történelmi folyamatokat. ,,Az Európai Unión belül minden lehetőséget meg kell ragadni a határon átívelő újraegyesítés előnyeinek kiaknázására” – jelentette ki. A közelgő helyhatósági választásokra utalva Orbán kijelentette: a választás tétje valójában európai ügy, hiszen az a nemzeti önrendelkezésről, az autonómiáról szól. Tőkés László hitet tett az értékelvű politizálás, az autonómia és a kettős állampolgárság ügye mellett. Kitért a múlt héten elfogadott esztergomi nyilatkozat fontosságára, mely az 1996-os budapesti összmagyar csúcstalálkozó nyilatkozatának értelmében a nemzet határok feletti egyesítése mellett és a határon túl élő magyarság önkormányzatának, köztük Székelyföld területi autonómiájának kivívása mellett tett hitet. /(s): Erdélyt s az autonóm Székelyföldet várja az unió. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./ Jónéhány hónappal ezelőtt mertünk nagyot álmodni akkor is, amikor mások arról próbáltak meg meggyőzni, hogy tanuljunk meg kicsik lenni. Nekünk Udvarhely több, mint város, nekünk a Székelyföld fővárosa – mondta Szász Jenő beszédében. /Rédai Attila: Orbán Viktor jelenlétében leplezték le az Emlékezés Parkját. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 24./ Orbán Viktor a szoboravatáson mondott beszédében hangsúlyozta: „Minden lehetőséget meg kell ragadnunk a határon átívelő újraegyesítés előnyeinek kiaknázására, hogy aztán Önök, és reményeink szerint belátható időn belül a délvidéki magyarok is megtapasztalhassák, micsoda felhajtó erőt, micsoda távlatokat és lehetőségeket ad a magyarság újraegyesülése az Európai Unió keretein belül. A teljes magyarság újraegyesülése az Európai Unión belül olyan ünnepnap lesz, melyet az emberek hosszú évekig csendben végzett szívós munkája emel a magasba.” Kérte a megjelenteket hogy védjék meg az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket. /Orbán Viktor székelyudvarhelyi beszéde. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 25./ Oláh István ironikus hangon számolt be a szoborállításról. /Oláh István: Szobrozó politikusok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./
2004. május 26.
Nem pályázhattak a háromszéki városok vízhálózat-felújításra. Ismét napirendre került a SAMTID-programon a Háromszék által elveszített hatmillió euró ügye. Megjelent a Hivatalos Közlönyben azoknak a megyéknek a listája, amelyek pályázhatnak a kisvárosok vízhálózatának bővítésére, és a névsorból hiányzik Kovászna megye. Az önkormányzatok Horia Grama prefektust vádolják, ő azonban úgy véli: a testületek elsősorban önmagukat hibáztathatják. Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester az önkormányzat nevében tisztázó ülésre hívta Gramát, aki azonban nem jelent meg. /Farkas Réka: Búcsú a hatmillió eurótól. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./
2004. május 26.
Dicsőszentmártonban két magyar ház van. És maroknyi magyarság. Ők is fogynak. Az úgynevezett régi magyar ház, a három történelmi magyar egyház által működtetett Sipos Domokos Művelődési Egyesület bérháza, próbaterem a Népszínháznak, a gondnok-könyvtáros Rencz András. Nincs érdeklődés, a kultúra már szinte senkit sem érdekel. A művelődési egyesület jelenleg már csak egy szakkörrel működik, a kórust, Vargancsik Wolf Katalin vezényli és Pálffi Gyula igazgatja. A váratlanul elhunyt Puskás György vezetése idején volt néprajzkör, történelem-, irodalom-, fotókör. Mind megszűntek. Nincs olyan ember, aki összefogná az érdeklődőket. A 34 éve működő népszínháznak nyolc tagja van. Most színjátszócsoport-szerűen működnek. Az Árva Bethlen Kata könyvtár húszezres állománnyal rendelkezik, 820 beiratkozott olvasójuk van, rendszeresen 100-120-an látogatják. Kiállításuk tavaly volt utoljára. A másik, az "új magyar ház" a volt zsinagóga. A szépen felújított épület most a Kis-Küküllő Alapítvány Közművelődési Központ nevet viseli, igazgatója Kakassy Sándor. Elmondása szerint van közönség. Stúdióelőadásokat, hangversenyeket, kiállításokat szerveznek. Pünkösd első napján jön a Háromszék Állami Népi Táncegyüttes. Az emeleti galériában Sz. Kovács Géza, segesvári képzőművész tárlata látható. Kóródi István klarinétmester vezetésével klarinét-mesterkurzus is lesz. Két magyar ház van Dicsőben. Az első szerint nincs érdeklődés, a második szerint van. A két ház közötti szakítás okairól nem akartak beszélni. /Nagy Botond: Két út áll előttem... Megállítható a szellemi élet hanyatlása? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./
2004. május 28.
Háromszéken felerősödtek az önkormányzati mandátumért induló RMDSZ-jelöltek elleni támadások, feljelentésekkel, rágalmazásokkal ügyészségi kivizsgálásokat kreáltak egyesek ellen. Zágonban, Háromszék legnépesebb falusi településén álfeljelentés nyomán hetek óta kivizsgáló, ellenőrző bizottságok követik egymást, Kiss József polgármester úgyszólván naponta „ellenőrző dolgozatot" ír a pénzügy, a rendőrség, a korrupció-kivizsgáló bizottság vagy a pénzügyőrség megbízottainak. Az egyik független jelölt sepsiszentgyörgyi lakása ajtajának minapi felgyújtását az „ukrán maffiával" való szövetkezéssel hozzák összefüggésbe. /(Flóra Gábor): Háromszéken felerősödtek az RMDSZ jelöltjei elleni támadások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./
2004. május 28.
Szalagvágással, leleplezéssel, alapkőletétellel kampányolnak a politikusok. Máj. 28-án Markó Béla RMDSZ-elnök és hivatalának igazgatója Szepessy László jelenlétében avatják fel Máramarosszigeten az RMDSZ új székházát. Szándékosan időzítették a kampány időszakára a nemrég tatarozott székház átadását. Markó Béla Kolozsváron Kelemen Hunorral, az Iskola Alapítvány elnökével együtt megtették az „első kapavágást” a 21 fiatal egyetemi oktatót befogadó majdani tanárlakás építőtelepén. Háromszéken átadták ünnepélyesen a nemrég önálló községgé vált Nagypatak új polgármesteri hivatalát. Az RMDSZ ünnepelt Sepsiszentgyörgyön, az Európai Információs Iroda avatóünnepségén. Kovásznán a felújított képtár avatóünnepsége illeszkedhet a sorba. Kézdivásárhelyen máj. 31-én avatják Márton Áron szobrát. A legnagyobb szabású avatóünnepséget Szász Jenő MPSZ-elnöknek sikerült a kampányra időzíteni. Több ezer ember jelenlétében avatta fel az Emlékezés Parkját, melyben a magyar történelem és kultúra 13 kiemelkedő alakjának a szobrát leplezte le. Megjelent Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke, aki beszédében kijelentette, Szász Jenőt munkatársának tekinti a nemzet egyesítésében. A vele szemben induló Ladányi László Zsolt, az RMDSZ jelöltje egy fogyatékos feljárót és egy útlevélosztályt avatott. Máj. 23-án, vasárnap Szovátán Domokos Mihály Kázmér szobrát avatták fel – amint a talapzaton áll – a püspök „születésének 400. évfordulója alkalmából”. Marosvásárhelyen a jövő héten avatják a volt politikai foglyok emlékművét. Nagy Zsolt, az RMDSZ országos kampánystábjának vezetője, Seres Dénes a szövetség megyei elnöke, és az újabb mandátumra pályázó Pop Imre polgármester Szászvárosban gróf Kun Kocsárd és Kuun Géza 1910-ben felállított, majd a kommunizmus ideje alatt templomba menekített szobrait avatták újra. /Avatások dömpingje. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./
2004. május 31.
A volt munkaszolgálatos katonák emlékművét avatták fel máj. 30-án pünkösd vasárnapján Csíkszereda központjában. Bálint Lajos nyugalmazott gyulafehérvári érsek megáldotta az emlékművet. Nagy Ödön képzőművész alkotása ásót és csákányt ábrázol, amellyel az egykori munkaszolgálatosok dolgoztak. Beszédében Buzogány Dénes, a Volt Munkaszolgálatos Katonák Szövetségének elnöke és Bartos Sándor alelnök emlékezett a kommunista diktatúra kegyetlenkedéseire, amelyek következményeként több mint 500 ezer embert vittek kényszermunkára Romániában. /Emlékművet avattak Csíkszeredában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 31./ A román kommunista vezetés 1950-1961 közötti időszakban 520 ezer embert kötelezett kényszermunka végzésére. A kötelező szolgálat teljesítése közben 40 ezer személy veszítette életét és igen sokan közülük megnyomorodtak, megbetegedtek. Buzogány Dénes, a Volt Munkaszolgálatosok Szövetségének elnöke elmondta: 2000-ben sikerült bejegyeztetni jogilag is a szervezetet, amelynek 6080 tagja van. A szövetség kezdeményezésére Németh Csaba és Sógor Csaba szenátorok, illetve az RMDSZ képviselet kezdeményezéseként született meg a 2002 májusában elfogadott törvény, amely erkölcsileg és anyagilag is jóvátételt jelent a meghurcoltak számára. /(Daczó Dénes): Emlékművet avattak a volt munkaszolgálatos katonák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./
2004. május 31.
 Háromszéken első ízben avattak a jelenlegi jogszabályok által elfogadott címert. Máj. 30-án Sepsibodokon a község címerét avatták fel, az első alkalommal megszervezett Bodoki Napok keretében. A Szekeres Attila által tervezett címer ezüst­pajzsának felső mezejében zöld hármas halom utal a Bodoki-havasokra, annak kö­zépső, legmagasabbikán ezüst szökőkút jelképezi a község területén található borvizeket, a három medvefej a községért oly sokat tett gróf Mikó család címerére utal.  Az uzoni Atlantisz Művelődési Egyesület fúvószenekara is fellépett. /Szekeres Attila: Címerében is él egy közösség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 31./
2004. június 5.
A Magyar Polgári Szövetség jún. 3-i nagyváradi sajtótájékoztatóján Szilágyi Zsolt képviselő közölte: az utóbbi hetekben felgyorsult események, a több helyen tapasztalható megfélemlítés, a demokrácia sárba tiprása, az önrendelkezés kivívásáról való teljes megfeledkezés, a tény, hogy magyarok félemlítenek meg magyarokat, és ekként próbálják biztosítani hatalmukat, mind-mind fontos adalékok ahhoz a valósághoz, amely a 2004-es romániai viszonyokat jellemzi, és az erdélyi magyar politika újjászületésébe vetett hittel 18 nagyváradi aláíró – akik közül sokan a kezdetektől jelen voltak az RMDSZ-ben, és az évek során különböző tisztségeket töltöttek be – kilépett az RMDSZ-ből. Szilágyi Zsolt elmondta a továbbiakban, hogy az RMDSZ választási kudarca előre látható a 2004-es helyhatósági választásokon, ugyanis megfélemlítéssel, a kiszorítás jogilag biztosított eszközével, fenyegetéssel nem lehet mozgósítani a romániai magyarokat. /Kiléptek az RMDSZ-ből. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./ Szilágyi elmondta: önszántából nem kíván kilépni az RMDSZ parlamenti frakciójából, továbbra is dolgozna a törvényhozó testületben a magyarság ügyéért. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta: az RMDSZ parlamenti frakciójában meg fogják tárgyalni ezt a kérdést. Markó úgy látja, hogy Szilágyi Zsolt a szervezetből való kilépésével eleve elveszítette frakciótagságát is. A szövetségi elnök szerint egyébként úgy lett volna tisztességes, ha Szilágyi már akkor kilép az RMDSZ-ből, amikor nekifogott egy másik politikai szervezet megalakításának. /Kilépett az RMDSZ-ből Szilágyi Zsolt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./
2004. június 14.
Tizennégy felvidéki, vajdasági, magyarországi, erdélyi és moldvai gyermek-néptáncegyüttes kétnapos találkozója kezdődött el jún. 12-én a háromszéki Baróton. A Kárpát-medencei gyermek-néptáncegyüttesek találkozóját a Kovászna megyei Művelődési Központ, a Romániai Magyar Táncszövetség sepsiszentgyörgyi fiókja, valamint a Barót művelődési háza és a helybeli Gaál Mózes Közművelődési Egyesület szervezte. A kolozsvári, székelyudvarhelyi, csíkszeredai, sepsiszentgyörgyi, erdővidéki együttesek mellett fellépett a martonvásári Villő gyermektáncegyüttes, egy vajdasági (adai) és két moldvai csángó (frumószai és pusztinai) tánccsoport is. Másnap tartották az együttes-vezetők szakmai tanácskozását. /Kárpát-medencei gyermek-néptáncegyüttesek találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./
2004. június 22.
Háromszéken kilenc településen került sor második fordulóra, ezek túlnyomó többségében a függetlenek diadalmaskodtak. Az RMDSZ jelöltje nemcsak Nagyváradon maradt alul, hanem több olyan bihari településen is, ahol a magyarság aránya meghaladja az ötven százalékot. Bihar megyében tíz településen volt érdekelt az RMDSZ a második választási fordulóban, és jelöltjei három újabb polgármesteri széket szereztek. Nagyváradon Biró Rozália alpolgármester megközelíteni sem tudta Petru Filip hivatalban levő polgármestert, aki a szavazatok 77,37 százalékát kapta. Érkörtvélyesen és Köröstárkányban annak ellenére sem sikerült győznie az RMDSZ jelöltjének, hogy többségben magyarok laknak a településen. Körtvélyesen függetlenként induló magyar ember győzött. Háromszéken Illyefalván az MPSZ által is támogatott Benedek Huszár János nyert. Bükszádon szintén a polgári szövetség független jelöltje, Bács Márton Csaba győzött az RMDSZ-es Pépel Józseffel szemben. Két városban, Kovásznán és Baróton függetlenként induló magyarok – Zsuffa Levente és Nagy István – győzték le az RMDSZ-eseket. Az RMDSZ jelöltjei alulmaradtak Nagyajtán és Kézdiszentléleken is, ahol szintén függetlenek győztek. Az RMDSZ jelöltjei elveszítették a polgármesteri széket Jedden, Küküllőszéplakon, Marosbogáton és Beresztelkén. /Háromszéken a független jelöltek taroltak. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./
2004. június 28.
Immár öt erdélyi megye önkormányzatát vezeti az RMDSZ, miután a Szatmár és a Bihar megyei tanácselnöki tisztségek megszerzését követően Hargita, Maros és Kovászna megyében is megőrizte vezető pozícióját. Maros megyében a kormánypárttal működik együtt, Háromszéken pedig abszolút többsége van a szövetségnek, elnöknek ismét Demeter Jánost választották meg, míg az alelnöki tisztségben Baka Mátyás és Vajda Lajos bizonyíthat újabb négy évig. Barót új polgármestere Nagy István, aki mandátumát függetlenként nyerte el, az RMDSZ jelöltjét, Pál Szilágyi Zoltán mérnököt választották alpolgármesterré. Bardocon továbbra is Balázsi Dénes és helyettese, Kolumbán Sándor, az RMDSZ színeiben megválasztott elöljárók vezetik a községet, Vargyason maradt az Ilkei Ferenc (RMDSZ) polgármester – Csíki János (független) alpolgármester kettős, Baconban pedig továbbra is az RMDSZ-es Bardocz Csaba polgármester és helyettese, Konsza László vezetik a hivatalt. Bölön új polgármestere a független Sikó Imre, helyettese Rudolf Béla, Nagyajtán a szintén független Brotea Olga vezeti a községet, elődje, Barabás András (RMDSZ) alpolgármester lett. /Antal Erika, Benkő Levente: Öt megyei tanácsot irányít az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./
2004. július 3.
A Romániai Magyar Lapkiadók Egyesülete nem tartja szerencsésnek a romániai magyarságot hátrányosan érintő budapesti döntéseket az MTI hírszolgáltatásának megvonását illetően. A Magyarország határain kívül élő legnagyobb magyar nemzettest informáltsága, tájékozódási lehetőségei ellen irányulnak akarva-akaratlanul is a megszorítások. Az egyesületünket alkotó lapok (Szabadság, Népújság, Hargita Népe, Szatmári Friss Újság, Bihari Napló, Nyugati Jelen, Háromszék) összpéldányszáma naponta 84 000, s e kiadványok 313 000 olvasóhoz jutnak el. Az egyesület kéri az illetékeseket, hogy az ügy megnyugtató rendezéséhez tegyék meg, a szükséges lépéseket. /Veszélyben a kisebbségi sajtó! = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./
2004. július 7.
Az előző esztendőkkel ellentétben idén a nyolcadikosoknak már csak egy alkalom állt rendelkezésükre a vizsgára. Mindazoknak, akiknek a néhány nappal ezelőtt befejeződött országos felmérés alkalmával nem voltak sikeresek, két lehetőségük van: várnak egy évet, és jövőre újra megpróbálják, vagy szakiskolában folytatják tanulmányaikat. Varga Attila parlamenti képviselővel 36 szatmárnémeti lakos juttatott el beadványt az Oktatási és Kutatási Minisztériumhoz, amelyben egy újabb vizsgaidőszak megszervezését kérvényezték. Varga Attila ugyancsak diszkriminatívnak nevezte a minisztériumi rendeletet. Kónya László főtanfelügyelő-helyettes közölte: Szatmár megyében mintegy 1050 diáknak nem sikerült a kisérettségije, ezek közel egyharmada magyar nemzetiségű. Háromszéken a statisztikák elégséges eredményeket mutatnak, a tanulók idén is románból szerepeltek a leggyengébben, 443 diák nem érte el az átmenő ötös jegyet, közülük 385 a román nyelv és irodalom vizsgán szerepelt elégtelenül. Leggyengébben a falvakon tanuló diákok vizsgáztak, akadnak települések, ahol egyetlen egy gyerek sem ment át. A Magyar Polgári Szövetség háromszéki szervezete állásfoglalást adott ki, melyben azzal fordul az érintettekhez, hogy „összehangoltan, közösségi szinten tiltakozzanak minden illetékes intézménynél, írásban kérve a pótképességvizsga megszervezését”. Murvai László, az Oktatási és Kutatási Minisztérium kisebbségekért felelős vezérigazgatója szerint nem kell tragédiaként felfogni, ha a gyermekek egy része nem jutott be gimnáziumba. /Erdei Róbert, Farkas Réka: Kétségbeesett nyolcadikosok. = Krónika (Kolozsvár), júl. 7./
2004. július 9.
Ferenczi Géza nyolcvanéves történész-régész húsz éven keresztül a székelyudvarhelyi múzeum igazgatója volt. 1954-ben került, Székelyudvarhelyre. 1943-ban érettségizett Kolozsváron, majd jelentkezett a Ludovika Akadémiára. Másfél éves nyugati hadifogságból 1946-ban tért haza Kolozsvárra testvérével Istvánnal együtt, aki – akárcsak édesapjuk – szintén régész-történész volt. Édesapja, Ferenczi Sándor régész szovjet hadifogságban halt meg. Ferenczi Géza 1947-ben beiratkozott a Bolyai Tudományegyetemre, földrajz-földtan szakra, egy évig tanulta, de anyagilag nem bírta tovább. A református kollégium könyvtárában dolgozott, majd eltávolították "osztályellenségként". Később megkezdte egyetemi tanulmányait. Az egyetemről 1952 őszén kirúgták, mint "befurakodott osztályellenséget". Szakképzetlen munkásként dolgozott egy évet, Sztálin halála után enyhült a helyzet, visszakerült, és 54-ben végezte el az egyetemet. Akkor került Székelyudvarhelyre, a múzeumba. Megindították az ásatásokat, és kidolgozta testvérével az elméletét, miszerint az egykori, Szent László-korabeli határvédelemnek voltak az elemei az általuk föltárt Bud-, Tartód-, Rabsóné-, Firtos-vár és Oklánd határában Kustaly-vár. Azóta továbbiak kerültek elő Háromszéken is. Ferenczi Géza a megyei múzeum muzeológusa lett, ott dolgozott 1984-ig. Ezután a székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtár könyvtárosa volt 1987-ig, nyugdíjazásáig. Ferenczi Géza részt vett István bátyja ásatásain, folyamatosan közölte tudományos anyagait. Ezek közül az egyik legjelentősebb tartja az énlakai rovásírással kapcsolatos kiegészítéseket (Székely rovásírásos emlékek – 1997). Megírta A moldvai ősibb csángók /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1999/ című könyvét. Régebben megjelent, régészeti-történeti, valamint nyelvészeti tanulmányait adta ki Lapok Erdély múltjából címmel (2002), aztán a Székely rovásírás az idők sodrában (2002) címet viselő, az előzővel azonos jellegű kötetet, s 2001-ben került ki sajtó alól az Utazások Udvarhelyszéken című turisztikai kalauz. Jelenleg édesapja és bátyja tudományos hagyatékát, kéziratait, könyvtárát teszi rendbe. /Katona Zoltán: Nyugdíjasként Székelyudvarhelyen. Ferenczi Géza nyolcvanéves. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 9./
2004. július 9.
Beke György 1989-ben települt át Budapestre, de másról nem tudott írni, mint Erdélyről. Rendszeresen hazajár, elsősorban a Székelyföldre. A könyvhéten mutatták be Budapesten a Barangolások Erdélyben sorozat 6. kötetét, amely a Székelyföld egy részéről, Marosszékről, Maros megyéről szól. A kötet pontos címe: Barangolások Erdélyben 6. Székelyföld – Maros, Nyárád, Kisküküllő. A sorozatot, annak idején, amikor megindult, Beke hat kötetre tervezte. A Kriterionnál öt kötet látott napvilágot: a Szilágysági hepehupa, a Nyomjelző rokonság, a Búvópatakok, a Boltívek teherbírása és a Bihar megyéről szóló Itt egymásra találnak az emberek címmel. 1996-ban a Mundus Kiadó /Budapest/ kezdeményezte a sorozat újrakiadását, az otthoni három kötetet összevonta Szigetlakók címmel, ez lett az új sorozat első kötete, a második a Boltívek teherbírása. Ide csatolta azt a naplót is, amely annak idején Erdélyben is megjelent 1990-ben a Romániai Magyar Szóban. A harmadik Az Értől a Kölesérig. Ez Bihar megye. A IV. kötet a Bartók szülőföldjén címet viseli. Ez Arad és Bánság. Az ötödik kötet, a Déva vára alatt tavaly jelent meg. Alcíme: Dél-Erdély romokban. Hunyad, Szeben megyék töredék magyarságáról és a Brassó megyei (hétfalusi) csángókról szól. Az eredetileg tervezett VI. kötet Székelyföldet mutatja be. Székelyföld azonban olyan óriási anyag, hogy ehhez legalább három kötet kell az egy helyett. A sorozat mostani köteteit megjelentető Serfőző Simonnal, a Felsőmagyarország Kiadó vezetőjével megegyezett, hogy a Székelyföldről szóló köteteket három részre osztja. Most jelent meg az első része. Alcíme: Maros, Nyárád, Kisküküllő. A II. kötet alcíme a Nagyküküllő, Fehér-Nyikó lesz. Ez Udvarhelyről és környékéről szól. A Székelyföld-sorozat III. kötete az Olt völgye és a Feketeügy lenne. Ez Gyergyót, Csíkot és Háromszéket öleli fel. /Bán Péter: A szülőföld vonzásában. Könyvheti beszélgetés Beke Györggyel. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./
2004. július 9.
Az első világháborúról sok könyvet írtak, csak a magyar irodalomban olyan jeles írók, mint Somogyvári Gyula, Gyóni Géza, Kuncz Aladár vagy Markovits Rodion. József Álmos a háború igazi arcát, belsőjét próbálja felfedni nemrég megjelent kötetében (József Álmos: Mire a falevelek lehullanak... – T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2003). Dokumentumértékű korabeli leveleket, tábori levelezőlapokat, fényképeket válogatott össze. Könyvében többnyire háromszéki székely honvédek szólaltak meg levelek, tábori lapok, ritkább esetben naplószerű feljegyzések által. /Benkő Levente: Történelem belülnézetből. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./
2004. július 10.
Adrian Vlad Casunean, az SZDP Kovászna megyei szervezetének elnöke kijelentette, hogy bepereli a megyei RMDSZ-t rágalmazás és etnikai gyűlöletkeltés miatt. Casunean elmondta, a helyhatósági választások második fordulójában szórólapok jelentek meg Sepsiszentgyörgyön, amelyek – állítása szerint – az RMDSZ háromszéki területi szervezetének rendelésére készültek. A papírokra a Kovászna megyei SZDP-elnök, Horia Grama prefektus és Rétyi Ödön kormánypárti polgármesterjelölt arcképét nyomtatták. A szórólapokon megjelent a prefektus és Casunean néhány nyilatkozata is, amelyek szerint elleneznék a földek visszaszolgáltatását, valamint azt, hogy Sepsiszentgyörgy egyik utcáját Petőfi Sándorról nevezzék el. A szórólapok szerint Casunean és Grama azt is kijelentették, hogy a közintézményekből többezer magyar kerül az utcára. A lapok másik oldalán az állt, hogy a magyarok ne szavazzanak Rétyire, aki mögött Casunean és Grama áll. – Casunean szerint míg Bukarestben az RMDSZ "mosolygós és szellemes", addig a fővároson kívül "az igazi arcát mutatja: intoleráns, alávaló, képmutató, sovén és exkluzivista". /SZDP–RMDSZ per Kovásznán. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./
2004. július 10.
Júl. 10-én Rákóczi-portrészobrot avatnak Sepsiszentgyörgyön. Azért most, mert Erdélybe a kuruc világ késve, 1704-ben köszöntött be. II. Rákóczi Ferencet 1704. júl. 8-án a gyulafehérvári országgyűlésen választották Erdély utolsó fejedelmévé. A Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület Vargha Mihály sepsiszentgyörgyi szobrászművészt kérte fel az alkotásra. Nem messzire a Rákóczi-szobortól a múlt évben leplezték le Kossuth Lajos portréját. A Szent József-plébániatemplommal átellenben, a Mikes Kelemen nevét viselő líceum épülete előtt van a fejedelem hűséges apródja, zágoni Mikes Kelemen szobra. Ugyancsak közel van a város szimbólum értékű Lábas Háza, az egykori háromszéki császári kommandó épülete, néhány napig a Makk-féle összeesküvés két mártírjának, Váradi Józsefnek és Bartalis Ferencnek a siralomháza. A régi megyeháza patinás épületén Gábor Áronra emlékeztető márványtábla áll. Két sepsiszentgyörgyi könyvtáros-helytörténész, Demeter Lajos és Éltes Enikő a szoboravatás alkalmából egy füzetre való históriai dokumentumot gyűjtött össze II. Rákóczi Ferenc és Mikes Kelemen emléke Háromszéken címmel. A tervezett kiadvány helytörténeti, tankönyv-kiegészítő értékű. /Sylvester Lajos: Rákóczi Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 10./