"Siklód Hargita megyei elszigetelt település, csökkenő lélekszámú lakossággal. A népmozgalmi adatok szerint (lásd Péterfy László: Siklód és egyháza, 2001, Infopress Rt. Székelyudvarhely) 1790-ben 1674-en, 1900-ban 1671-en, 1950-ben 1735-en, 1993-ban 489-en lakták. Az iskola összevont I-IV. osztályának öt tanulója van. Balázs Ilona nyugalmazott tanítónő 1963-tól 1988-ig tanára volt a helyi iskolának. "A 35 év alatt kilencvennyolc tanügybelit mondhattam kollégámnak, kit diplomával, kit helyettesítőként, mind elment a faluból, én maradtam, itt letelepedtem" - vallotta. Siklód rendtartó, hagyományőrző református székely falu. 1994. május 15-én új református templomot avattak a faluban, Kós Károly 1947-48-ban készített terve alapján. A faluközösség és az azt összefogó Incze Zoltán lelkipásztor és neje, Ilona munkája nélkül itt ez a szinte csoda nem következhetett volna be. Dezső Tibor Attila mostani lelkész elmondta, hogy a faluban ma 350 ember él, de az országban szétszóródottak közül még 38-an fizetnek ide kepét. /Lakatos István: Sajátos mikroklíma. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 25./"

"Súlyos ténnyel szembesülünk, magát a szabad sajtó eszméjét ért sérelemről van szó - jelentette ki szept. 25-én napirend előtti felszólalásában Kelemen Hunor képviselő, reagálva Adrian Nastase kormányfő kijelentésére, amelyben mélységes elégedetlenségét fejezte ki azzal szemben, hogy a Hargita és Kovászna megyei magyar sajtó miként mutatta be e két megyében tett látogatását, illetve "egyfajta indoktrinálással" vádolta a médiát. Kelemen Hunor, utalva a kormányfő ama kijelentésére, miszerint utasította a kormány tagjait, hogy kísérjék figyelemmel az "idegen nyelvű" romániai médiát, hangsúlyozta: Egy felelős kormány vezetőjének tudnia kell: a világon egyetlen hatalom sem kényszerítheti egy demokratikus ország szabad sajtóját arra, hogy csak jót írjon a kormány tevékenységéről, akkor is, ha az a tevékenység nem arra érdemes. Ez idegesítheti, de semmiképp nem hatalmazza fel arra, hogy megfigyelés alá helyezze a sajtót. Végezetül a képviselő kijelentette: Reméljük, hogy a miniszterelnök úrnak lesz elég lelkiereje ahhoz, hogy nyilvánosan kiigazítsa szerencsétlen kijelentéseit. Ugyanakkor reméljük, hogy a jövőben tartózkodni fog hasonló kijelentésektől. /A sajtószabadság védelmében. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 26./"

"Szept. 25-én Kistérségek a vidékfejlesztésért címen nemzetközi konferenciát tartottak Csíkszeredában. A Hargita Megyei Tanács szervezésében, a Soros Alapítvány East-East programja keretében sorra kerülő rendezvény keretében a meghívottak két napon keresztül a megye kistérségeivel ismerkedtek, 25-én pedig a konferencián előadások hangzottak el. Zsombori Vilmos megyei tanácselnök tartott előadást a kistérségek szerepéről Hargita megyében. Guitprehtné Molnár Erzsébet Zala megyei kistérségi vezető a két testvérmegye térségmenedzsereinek képzéséről beszélt. /Szondy Zoltán: Kistérségek nemzetközi konferenciája. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 26./"

" A székelyföldi felsőfokú oktatás gondolatát első ízben a gyergyószentmiklósi Garda Dezső fogalmazta meg még 1990-ben. Az ötletet felháborodottan utasította el az akkori RMDSZ-vezetés, mint olyan kezdeményezést, amely veszélybe sodorja a rövidesen újrainduló kolozsvári Bolyai Egyetemet, emlékeztetett Papp Kincses Emese. Akkor a tanügyi törvényben bízva többen támadták Garda Dezsőt. "Van tanügyi törvény, amit egy kivétellel megszavazott az RMDSZ parlamenti képviselete, és Markó Béla több ízben is az RMDSZ legjelentősebb sikereként értékelte. Nincs Bolyai Egyetem, mert a jelenlegi tanügyi törvény nem teszi lehetővé az önálló állami magyar egyetem létrehozását." - állapította meg a cikkíró. Jelenleg a magyar fiatalok több mint hatvan százaléka román nyelven folytatja egyetemi tanulmányait. - 1998-ban Kolumbán Gábor akkori tanácselnök amely kiemelt fontosságot tulajdonított egy székelyföldi egyetem mielőbbi megalapításának. Zsombori Vilmos alelnök és Gagyi József (a KAM részéről) megvalósíthatatlan elképzelésnek tartotta az egyetem gondolatát. Tudományos érvként használták azt a felmérést, amelyből a KAM szerint az derül ki, hogy a székelyföldi közösség nem igényli az egyetemi szintű oktatás létrehozását. Kolumbán kitartott eredeti egyetem-elképzelése mellett. Elkészült egy alapítványi - önkormányzati és közösségi finanszírozású - székelyföldi egyetem megalapításának terve. E célból a Gyergyószentmiklóson tartott tanácskozáson a három megye (Hargita, Kovászna, Maros) képviselői konzorciumot szerettek volna alapítani. Ezt a kezdeményezést a csíkszeredai küldöttség két tagja: Bíró Albin (RMDSZ-elnök, alpolgármester) és Zsombori Vilmos (a megyei tanács akkori alelnöke) megfúrta. Megbélyegezték Lászlófy Pált, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnökét és dr. György Antalt is. Papp Kincses Emese felidézte, Markó Béla elnök 1998-ban az MSZP-SZDSZ-kormány oktatásügyi miniszteréhez írt levelében azt állította, hogy a gödöllői egyetem csíkszeredai "kihelyezett karai a román minisztérium engedélye nélkül működnek, kellemetlen helyzetbe sodorták az RMDSZ kormánytisztviselőit és nem utolsósorban késleltették a hazai felsőoktatási hálózat kialakítását". - Az erdélyi magyar egyetem létrehozásáért folytatott küzdelem történelmi pillanata volt a "tusványosi" nyári szabadegyetemen Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, hogy támogatni fogja a székelyföldi (erdélyi) önálló egyetemalapítási kezdeményezéseket. A magyar parlament által megszavazott kétmilliárd forint anyagi támogatás lehetővé tette az egyetemépítők munkájának folytatását. Zsombori Vilmos jelenlegi tanácselnök megválasztása utáni első tanácsülésen megszüntette ezt az egyetem-előkészületi munkájában fontos szerepet játszó ügyosztályt. Ezzel a megyei tanács kivonult az egyetemszervezéssel járó, több évet felölelő építő tevékenységből. - Papp Kincses Emesét felháborította Zsombori megállapítása: "Nem a térség termelte ki magából az egyetemet". - Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem székelyföldi karát igenis a székely közösség akarata hívta életre. /Papp Kincses Emese: Egyetem lesz, gaudeamus, örvendezzünk! = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 27."

" A Hargita Megyei Tanfelügyelőség ellenőrzi a tanintézményekben használt, külföldről származó tankönyveket - közölte Kálmán Ungvári Zsófia főtanfelügyelő. Erre azért kerül sor, mert Adrian Nastase miniszterelnök a külföldi tankönyvek használatának felülvizsgálását kérte. Ha bebizonyosodik ennek igaza, az iskolák igazgatóinak leváltására is sor kerülhet - mondotta Kálmán Ungvári Zsófia főtanfelügyelő, aki fontosnak találta kihangsúlyozni: neki még senki nem tett jelentést eddig arról, hogy a megye valamely iskolájában külföldi tankönyvből tanulnának a gyerekek. A tanintézmények könyvtáraiban vannak ugyan más országokból származó könyvek, de azok sem tankönyvek. /(Hátsekné Kovács Kinga): Ellenőrzik az iskolákban használt külföldi tankönyveket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./"

"Ráduly Róbert Kálmán az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke sajtótájékoztatón ismertette a területi elnökség nyilatkozatát, amely elítélik Adrian Nastase román miniszterelnök kijelentését, amelyben azzal vádolta a hazai magyar sajtót, hogy nem megfelelően tájékoztatta olvasóit a Hargita és Kovászna megyei látogatásáról. A szövetség elnöksége ugyanakkor azt is elmarasztalta, hogy a román sajtó viszont elhallgatta a miniszterelnöki "intelmeket". /(Daczó Dénes): A magyar sajtó védelmében az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./"

"Gazda Klára néprajzkutató nyitotta meg szept. 28-án a Játék és Kultúra konferenciát, a Kriza János Néprajzi Társaság és a Hargita Megyei Kulturális Központ közös rendezvényét Csíkszeredán. A kétnapos konferencia azt a célt is szolgálja, hogy ez régi játékkultúra megmaradjon a gyermekeknek. /Erős Katalin Gyöngyi: Játék és Kultúra konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./"

"Tanévet nyitottak Gyergyószentmiklóson, a főiskolán is. A Babes-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Karának kihelyezett tagozatán az idén már 275 diákkal kezdték a tanévet, közülük 110 elsőéves. Dr. Pándi Gábor, a főiskola igazgatója, Dombay István aligazgató, Zsombori Vilmos, Hargita megye tanácsának elnöke; Dézsi Zoltán, a megye alprefektusa, végül Pál Árpád polgármester szólt az egybegyűltekhez. - A 110 elsőévesből 82 Hargita megyei, 13 Kovászna megyei, 10 Maros megyei. A tanári karban 7 helyi illetőségű van már, s egy fél esztendeig dr. László Péter, a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola adjunktusa is Gyergyószentmiklóson oktat. Négy - az általános osztályzat alapján kiválasztott - másodéves pedig Székesfehérváron tanul egy fél esztendőt, majd nyári gyakorlatát is ott végzi a két intézmény közötti együttműködés jóvoltából. - Okt. 1-jén megkezdődött az oktatás a Babes-Bolyai Tudományegyetem csíkszeredai informatikai főiskoláján. Nem tartottunk ünnepélyes tanévnyitót - közölte dr. Oláh Gál Róbert egyetemi adjunktus, a főiskola igazgatója -, mert nincs rá pénzünk. A megyei, valamint a városi önkormányzattól kapott korábbi ígéretek ellenére sem részesült a főiskola anyagi támogatásban. Leszámítva azt a pár alkalmat, amikor a kolozsvári vendégtanárokat elszállásolták. Jelenleg 102 hallgatójuk van, ebből 30 elsőéves, 40 pedig végzős. Első éven 21 magyar hallgató van, másodéven 25, harmadéven pedig 28. /Bajna György, Sarány István: Főiskolai évnyitó. Már tegnap délután megkezdődött az oktatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./"

"Szeptember 20-tól a Marosvásárhelyi Területi Rádió az URH-n hétköznaponként hét órát sugároz, tehát hétfőtől péntekig délelőtt 11 órától délután 18 óráig folyamatosan, szombaton reggel 8 órától 11 óráig, illetve délután 14 órától 18 óráig, míg vasárnap délelőtt 10 órától 18 óráig csak magyar nyelven sugároz. A déli adásidőt tekintve a hallgatónak lehetősége van választani: vagy a középhullám sávján marad, s a bukaresti német és magyar adást, vagy a 102,9-es ultrarövidhullámon a marosvásárhelyi rádió műsorát hallgatja. A műsorszórás egyelőre kísérleti jelleggel folyik - tájékoztatott Borbély Melinda, a Marosvásárhelyi Területi Rádió aligazgatója. A marosvásárhelyi rádió viszonylag nagy területet fed le, Hargita, Kovászna, Brassó és Maros megyékben hallható, a magyarlakta Erdély nagy részében. Ennek a területi rádiónak van a legnagyobb konkurenciája, mert Marosvásárhelyen és más környékbeli erdélyi városokban 2-3 kereskedelmi rádió is sugároz magyar nyelvű műsort. /(lokodi): Rádió. Új műsorszórás kísérleti jelleggel. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./"

"Kincses Előd ügyvéd Marosvásárhelyen, irodájában okt. 2-án sajtótájékoztatót tartott. Amiért kettős - magyar és román - állampolgársággal rendelkezik, a legutóbbi parlamenti választáson nem tette lehetővé számára az igazságszolgáltatás, hogy képviselőjelölt legyen. Kincses bírósághoz fordult. Szeptember folyamán a bukaresti ötös kerület bírósága úgy döntött, elfogadja Kincses alkotmányjogi kifogását, és ügyét az Alkotmánybíróság elé terjeszti. Azt is elmondta, hogy a Tőkés László - Associated Press per tovább folytatódik, okt. 26-án lesz a tárgyalás. - Kincses Előd szót emelt az ellen, hogy az RMDSZ etikai bizottság elmarasztalta Tőkés László püspököt. Mint mondta: az RMDSZ-t nem Tőkés László bomlasztja, erre egyetlen komoly kísérlet történt: a Magyar Független Párt létrehozása; ennek utódja a mai Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt. Ez kezdetben a Frunda György nevéhez fűződött, mondotta. Kincses szerint az a nyilatkozat, melyben az SZKT elmarasztalja Tőkést, egyszerűen hazugságot állít, mikor kimondja, hogy Tőkés László miatt Zilahon szavazatokat veszített Seres Dénes RMDSZ-jelölt. Ugyanis Kincses szerint sokkal nagyobb volt a szavazatveszteség ott, ahol az RMDSZ mai vezetősége "belepancsolt" a jelöltek állításába, mint Hargita megyében, ahol Kolumbán Gábort távolították el a listáról, valamint Bihar és Maros megyében, ahol Csapó Józsefet, illetve őt magát állították félre. Az SZKT-n elhangzott, majd a sajtótájékoztatón kérdésként megismételt vádra, miszerint a Reform Tömörülés platformot a FIDESZ pénzeli, Kincses így válaszolt: "A "mérsékeltek" nem kellene ilyen vádakkal dobálózzanak, hiszen a Reform Tömörülés az RMDSZ része, s ha a vád igaz lenne, akkor az esetleg azzal járhatna, hogy betiltanák az egész RMDSZ-t. Ilyesmivel nem szabad vicceli." /(Máthé Éva): Kincses Előd Tőkés védelmében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./"

"Valahányszor bizonyos újdondászok a többségi nemzet közmondásos erényeit taglalják sajtószerte, a Ceausescu-érában elkoptatott "szorgalmas és tehetséges" minősítés helyett előszeretettel használják a "szelíd, toleráns és vendégszerető" jelzőcsokrot. Az egyik Nagyváradon megjelenő román napilap erről a legutóbbi nemzeti jó tulajdonságról tett derekasan tanúbizonyságot, amidőn oldalnyi terjedelmű doronggal "várta" okt. 4-én Nagyváradra a magyar miniszterelnököt. A cikkíró szerencsétlen konstellációnak minősítette az Orbán-kormány és a tavaly leköszönt, RMDSZ-részvételű koalíció részbeni egyidejű országlását, hiszen szerinte ez az időszak tette lehetővé "a hungarizmus zavartalan megnyilvánulását Romániában az európaiság jegyében". Ilyen szemszögből kell megítélni Orbán Viktor és külügyi államtitkára, Németh Zsolt mostani egyetemi tanévnyitó látogatását is - vélte Razvan kolléga -, amely "visszavágásnak tekinthető Adrian Nastase Hargita és Kovászna megyei, illetve Ion Iliescu nagyváradi vizitjére". Cikkében párhuzamot vont a két eseménysor között: míg Nastase és Iliescu Erdély összes lakójának azt az üzenetet hozta, hogy "ők mindannyian román állampolgárok, s a bukaresti hatóságok valamennyiük érdekeit meg óhajtják védeni", addig a budapesti vezetők "Nagy-Magyarország agyrémét elevenítik fel a romániai magyarok számára". Míg Iliescuék "náluk, odahaza az integráció, a multikulturalitás, a hazafiság eszméjéről szólnak", addig Orbánékról tudni véli, hogy "a román Erdélyben egy exkluzív magyar magánegyetem avatószalagját elvágva értelemszerűen a szegregáció, a román állam iránti megvetés - és amennyiben nem tűnik túl durva megfogalmazásnak: a rasszizmus védelmére kelnek". C. Razvan cikkében javasolta: a határrendőrség akadályozza meg Orbán Viktor belépését az országba, továbbá javasolta: zárják be a román piacot a magyar export elől, hiszen "ez katasztrofális hatással volna szomszédunk gazdaságára". Szilágyi Aladár megjegyezte: a magyar külkereskedelmet 0,8 százalék erejéig "sújtaná" ez az intézkedés. /Szilágyi Aladár: A hagyományos vendégszeretet... = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 6./"

"Okt. 5-én megnyitották Székelyudvarhelyen a X. Nemzetközi Kiállítást és Vásárt, ahol 22 magyar és 14 belföldi főleg udvarhelyi cég állította fel standját, részt vett Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára és Mircea Dusa Hargita megye prefektusa. Az üzletembertalálkozót Szász Jenő polgármester nyitotta meg. Okt. 6-ra kirándulást szerveznek a Farkaslaka-Korond-Parajd-Szováta vonalon, délelőtt kegyeleti gesztusra hívták meg a vendégeket: az aradi vértanúkra emlékezve koszorúznak a Márton Áron téren, a Vasszékelynél. /(Oláh István): EXPO 2001, Székelyudvarhely. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./"

" Adrian Nastase miniszterelnök kijelentette, ha az anyaország vagy más állam a nemzeti kisebbségek problémáit felvállalja, a kormány kevésbé törődik majd azzal, hogy pénzt adjon a Kovászna és Hargita megyei iskoláknak vagy hogy támogassa a nemzeti kisebbségek pártjait és szervezeteit. A miniszterelnök kijelentése az Erdélyi Magyar Tudományegyetem múlt heti tanévnyitó ünnepségeire érkezett magyar állami tisztségviselők nem hivatalos látogatása és a státustörvény nyújtotta kedvezmények kapcsán hangzott el. A Kovászna megyei iskoláknak nyújtott állami támogatás esetleges csökkentésére vonatkozó kormányfői megnyilvánulásról Keresztély Irma főtanfelügyelő elmondta: az állami költségvetésből az iskoláknak juttatott összegek elosztását törvény szabályozza, elsősorban a személyzeti költségekről van szó, az anyagi és más jellegű kiadásokra a pénzt az önkormányzatoktól kapják az iskolák. A főtanfelügyelő leszögezte, csak a vonatkozó törvény módosításával lehet megvonni egyes megyéktől az állami támogatást. /(fekete): A kormányfő a székelyföldi iskolákat büntetné. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 9./"

"Vallásosság, olvasáskultúra, nemzettudat témával kezdődött okt. 4-én kétnapos konferencia a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban hazai és külföldi könyvtárosok, pedagógusok és más szakemberek részvételével. A rendezvényt a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete, a Jakab Antal Tanulmányi Ház, a Hargita Megyei és Városi Könyvtár, valamint a Pro Libris Könyvtári Egyesület szervezte. Kopacz Katalin, a Hargita Megyei és Városi Könyvtár igazgatója leszögezte: A cél az olvasással kapcsolatos gondok, tapasztalatok megbeszélése, az olvasás, nemzettudat, vallásosság kapcsolatának értelmezése. Egyfajta terápiára is szükség van, az olvasási készség alakítható, az olvasás megszerettethető. Este megnyitották meg Róth András Betűk varázsa című iniciálé kiállítását. /Kovács Attila: Színvonalas konferencia Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), 2001.okt. 5./ A konferencia meghívottjai olvasáskultúra, nemzeti önismeret, vallásosság témakörben tartanak előadásokat. Az előadók között van Tóth Pál Péter /Budapest/ szociológus, Fóris Ferenczi Rita /Kolozsvár/, adjunktus a BBTE-n, Cs. Kovács Katalin /Kolozsvár/ tanár, az Erdélyi Magyar Olvasásegyesület elnöke, Dr. Kovács Zoltán - egyetemi adjunktus, a BBTE Tanárképző Intézetének igazgatója, Kolozsvár, Orbán Gyöngyi, egyetemi docens, BBTE, Magyar Irodalomtudományi Tanszék, Kolozsvár, Jakab Gábor római katolikus pap /Kolozsvár/, a Keresztény Szó főszerkesztője, Róth András Lajos könyvtáros, muzeológus, Tudományos Könyvtár, Székelyudvarhely, dr. Gereben Ferenc /Budapest/ egyetemi docens. /Kétnapos könyvtáros konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ A konferencián elhangzott előadások rávilágítottak arra, hogy a vallásosság és nemzettudat egymást feltételező tudatformák, főként kisebbségi helyzetben. Az olvasáskultúra szervesen összefügg a nemzeti önazonosság, valamint a vallásosság ügyével. Dr. Gereben Ferenc szavait idézve: "Az olvasáskultúra és a magyarságtudat színvonala egymást erősíti, illetve együtt gyengül meg." Az olvasáskultúra mennyiségi és minőségi mutatói egyértelműen jobbak kisebbségi helyzetben, ez különösen érvényes Erdélyre. - Romlott a fiatalok olvasási teljesítménye, szövegértése, ízlésük egyre inkább a kommersz jellegű, kevéssé fajsúlyos olvasmányok felé tolódik. /Kopacz Katalin: Vallásosság - olvasáskultúra - nemzettudat. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 12./"

"Okt. 11-én kezdődött Csíkszeredán a II. Székelyföld Konferencia Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy és Székelyudvarhely polgármesterei, valamint Hargita megye prefektusa üdvözlőbeszédével az Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) aulájában. - Régi vágyunk valósult meg a székelyföldi egyetem létrejöttével - hangsúlyozta beszédében dr. Csedő Csaba István, Csíkszereda polgármestere. - Jó, ha az önkormányzatiság mögött tudományos háttér is áll, jó, ha van világosan körvonalazott jövőképünk - állapította meg a konferenciáról szólva Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere. A plenáris ülést Kolumbán Gábornak a régiókutatás módszertani kérdéseit felvető előadása zárta. Délután a konferencia szakosztályokban folytatta munkálatait. A kulturális térségek szerepe a regionális fejlesztésben témában rendez tanácskozást a Székelyföld 2000 munkacsoport. /Sarány István: II. Székelyföld Konferencia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 12./"

"Vasile Dancu köztájékoztatási miniszterrel készített interjút a Romániai Magyar Szó. Tiltakozó nyilatkozatok hangzottak el annak kapcsán, hogy a hazai magyar sajtót "monitorizálják", azaz megfigyelés alá helyezik. A sajtófigyelés célja, fejtette ki a miniszter, a kormány, a minisztériumok, illetve politikusok tájékoztatása, hogy tudomást szerezzenek mind a pozitív, de inkább a negatív jelzésekről. A sajtófigyelés mára már tulajdonképpen valóságos iparággá fejlődött. "A sajtófigyelésnek, amelyet minden kormány elvégez, célja tehát az is, hogy megtudja, a közvélemény elé tártak megfelelnek-e a valóságnak, a bírálatok jóhiszeműek-e vagy sem." "Adrian Nastase kormányfő első megállapítása az volt, hogy a magyarok közösségével szemben sokkal nyíltabbakká kell válnunk a kommunikáció tekintetében, és azonnal felhívta a miniszterek figyelmét arra, szenteljenek jóval nagyobb figyelmet Hargita és Kovászna megyéknek, és nem csak az ott élő románok gondjainak." Dancu szerint le kell építeni a bizalmatlanság falait, "amelyet igen gyakran hol Magyarországról táplálnak, méghozzá néha hivatalos úton is, hol különböző nem kormányzati szervek részéről, hol pedig román részről, főleg a politikai versenyfutás körülményei közepette." A miniszter szerint nem volt rossz az 1989 előtti gyakorlat, hogy a román kormány üzeneteit, döntéseit, határozatait lefordították és magyarul is közzétették. A miniszter úgy véli: Kovászna, Hargita és részben Maros megyében kommunikációs tekintetben a magyarság el van, el lett szigetelve. "Léteznek tehát nyelvi szigetek, amelyeket különböző módszerekkel meg akartak őrizni. Például a tanügyi autonómiával, amely bizonyos etnikai bezárkózáshoz vezet."/Gyarmath János: Le kell építenünk a bizalmatlanság falait. Exkluzív interjú Vasile Dancu köztájékoztatási miniszterrel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./"

"Kossuth Lajos egész alakos szobrát leplezték le és avatták fel okt. 14-én Gyergyócsomafalva főterén. A 19. század végén készült emlékmű eredetijét a Trianont követő években román nacionalisták Marosvásárhelyen lerombolták. A csomafalvi Köllő Miklós (1861-1900) alkotásának mását végül a helybéli Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány (BMA) kezdeményezésére Sántha Csaba szovátai képzőművész formázta újra. A "lassú lépések RMDSZ-es politikusai" a kezdeményezés ellen fejtettek ki propagandát. - A szobor újraállítása üzenet lenne a jelenlegi román hatalom felé, hogy nem tárgyi értékeink megsemmisítéséből következik az erdélyi magyarság elpusztítása - fejtette ki a lapnak Borsos Géza, a BMA elnöke. A szobrot Czirják Árpád érseki helynök (aki maga is sokat tett az ügyben) és a község polgármestere, Fülöp László leplezték le, számos egyházi és világi személyiség mondott ünnepi beszédet. "Az újjászületett alkotást a Kárpát-medencei magyarság összefogásával adjuk vissza a magyar nemzetnek, és őrzését bízzuk most Gyergyócsomafalva népére" - szólt az alapítványi elnök. Elekes Botond, az NKÖM főosztályvezetője szülővárosa, Marosvásárhely száz évvel ezelőtti képére emlékeztetett: Az akkori, Széchenyiről elnevezett főtéren nem ortodox katedrális, hanem Köllő Miklós Kossuth-szobra állt. Felavatásakor ünnepelt az ország. 1921-ben szélsőséges nacionalisták megsemmisítették, Sántha Csaba keze munkája azonban bizonyítja, hogy elődeink törekvései máig hatnak bennünk, általunk is. A magyar kormány a közelmúltban határozatot hozott a Kossuth-év megünnepléséről, ez már annak az első méltó momentuma. Kossuth Lajos szobra újra áll, demokratikus eszméi pedig hatnak a térségben. A reggelén lovas huszárok vonultak fel a most már Kossuth Lajos nevét viselő téren, az ünnepség záróakkordjaként himnuszaink csendültek fel. /Kristály Lehel: Székelyek Kossuthért. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 16./ A szoboravató és -szentelő előtt dr. Czirják Árpád érseki helynök több paptársával közösen mutatott be szentmisét. A községközpontot is megszépítő alkotás a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Magyarok Világszövetsége, Hargita Megyei Tanács, Dány, Heves, Ráckeve, Baktalórántháza testvértelepülések önkormányzatai és sok-sok önkéntes adakozó támogatásának köszönhetően készülhetett el. A szoboravatón dr. Fülöp László polgármester és Borsos Géza, a szoborbizottság elnöke mellett Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma képviselője, Patrubány Miklós, a MVSZ elnöke, Bunta Levente, a megyei tanács alelnöke, Kovács Árpád, Szent István Lovagrend nevében, majd Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere méltatta Kossuth Lajost. Felléptek Szabó Tibor és Veress László, a Figura Stúdió Színház művészei, Buzás Ibolya Kossuth-dalokat énekelt. Előzőleg, okt. 13-án megnyílt ifj. Köllő Miklós műépítész fényképkiállítása, délután a Csomafalvi Értelmiségi Fórum Kossuth és a székelyek témájú rendezvényén Egyed Ákos akadémikus, Kis Portik Irén és Rokaly József tanár tartott előadást. /Bajna György: Kossuth-szobor Gyergyócsomafalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15./"

"Az elmúlt héten Székelyföld számára meghatározó konferencia színhelye volt Csíkszereda. A Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem fővédnöksége alatt zajlott a II. Székelyföld Konferencia. Az érdeklődők négy szekcióban hallgathattak meg előadásokat: a természeti erőforrások és környezetvédelem, kultúra, néprajz, oktatás, egyházügy, gazdaság, társadalom, szociális politika, történelem, közigazgatás, közjogi gondolkodás területeken. A mintegy kilencven előadó által megfogalmazott gondolatokat a második napon plenáris ülés keretében összegezték. Romhányi András a kultúra, néprajz, oktatás, egyházügyi szakbizottságban elhangzottakról szóló beszámolójában elmondotta: fontos elkészíteni a Székelyföld kulturális értékkataszterét, ki kell dolgozni a Székelyföld kulturális stratégiáját. Végezetül Birtalan Ákos a gazdaság, társadalom, szociális politika szekció ajánlásait, Kajtár István professzor pedig a történelem, közigazgatás, közjogi gondolkodás szekció javaslatait foglalta össze. Kolumbán Gábor, a II. Székelyföld konferencia lezárásaként megállapította: jövő évi konferenciára sikerül egy olyan, tudományos megalapozottságú tanulmánykötetet összeállítani, amely a régió ezredfordulós helyzetképét tükrözi. /(Daczó Dénes): II. Székelyföld Konferencia. Gondolatok és cselekvési tervek a jövő számára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./ A II. Székelyföld Konferencia napjaiban jelent meg az előző évi tusnádfürdői tanácskozáson elhangzott előadásokból összeállított válogatás. A kulturális térségek szerepe a regionális fejlesztésben címen kiadott kötetet a Székelyföld 2000 munkacsoport jelentette meg dr. Papp Kincses Emese, Kassay János és Kánya József szerkesztésében. A könyvben közreadják a konferencián elhangzott előadásokat: Kolumbán Gábor: Az értékelvű társadalomépítés regionalizációs hatásai; Horváth Gyula: Regionális fejlődés és politika Kelet-Közép-Európában; Rechnitzer János: A területfejlesztési stratégia építésének folyamata; Dr. Faragó László: Regionális szintű tervezés; Dr. Gál Zoltán: Az innováció-orientált régiófejlesztés lehetőségei a Székelyföldön; Prof. Egyed Ákos: A székely társadalom tagolódásának főbb irányzatai a XIV. századtól a XX. századig. Bő válogatást közölnek a négy szekcióban előterjesztett közleményekből. A Hargita Megye Kulturális Központjának támogatásával megjelent kiadványban megtalálható a konferencia szervezőinek névjegyzéke, valamint az előadók névsora. /Székelyföld 2000. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./"

"Az oktatási minisztérium okt. 15-étől vizsgálatot indított Kovászna és Hargita megyében a Magyarországról behozott tankönyvek ügyében - jelentette be Liliana Preoteasa, a minisztérium általános és középiskolákkal foglalkozó igazgatóságának vezetője. Elmondta: a vizsgálat azt követően indult, hogy a román központi sajtó jelezte, hogy Kovászna megye egyes iskoláiban Magyarországról behozott történelem tankönyvekből oktatnak. Tájékoztatása szerint a minisztérium számos vizsgálóbizottságot küldött ki a helyszínre. A vizsgálat első eredményeit a jövő héten teszik közzé. A Curentul okt. 16-i számában nagy elégedettséggel számolt be arról, hogy az illetékes hatóságok milyen gyorsan léptek. Ezen felbuzdulva terjedelmes riportot közölt arról, hogy a Kőrösfeketetó őszi kirakodóvásárán Magyarországról érkezett személyek Nagy-Magyarországot ábrázoló térképeket árusítottak. /Vizsgálat a magyar tankönyvek ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./ A kormányfői vizitet követő helyi vizsgálat megállapította, hogy valóban vannak magyarországi adományokból származó tankönyvek, könyvek és térképek a magyar nyelvű iskolák könyvtáraiban, s ezeket kisegítő eszközként használják. - A határon túli magyar iskolák, diákok és tanárok csak a helyi minisztériumok által engedélyezett hivatalos tankönyveket használhatják - reagált Sió László, a magyar Oktatási Minisztérium politikai államtitkára arra a hírre, miszerint a román szaktárca vizsgálatot indít Kovászna és Hargita megyében a Magyarországról behozott tankönyvek ügyében. Sió László az MTI-hez eljuttatott közleményében leszögezte: az Oktatási Minisztérium csak és kizárólag abban az esetben támogatja magyarországi tankönyvek vásárlását, ha ezt az adott állam jogszabályai megengedik, például Szlovénia, Horvátország magyarjainak. Ugyanakkor megjegyezte: kiegészítő segédeszközként sok helyen használnak magyarországi tankönyveket is, és nincs olyan szabályozás, amely kimondaná: nem lehet elővenni ezeket a kiadványokat tanórákon vagy a könyvtárakban. /Folytatódik a "boszorkányüldözés". Vizsgálóbizottságok magyar tankönyvek nyomában. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 17./"

"Tragikomikusnak nevezte Markó Béla, az RMDSZ elnöke, hogy az oktatási minisztérium a román sajtó magyarellenes cikkei alapján magyar tankönyvek után kutató bizottságokat küldött a döntő többségében magyarok lakta Kovászna és Hargita megyébe. Markó emlékeztetett arra, hogy a román sajtó magyarellenességéhez Adrian Nastase kormányfő szolgáltatott érvet, amikor az engedély nélkül használt tankönyvek felkutatására utasította a prefektusokat. A román sajtóban olyan vádak láttak napvilágot, hogy egyes magyar nyelvű iskolákban magyarországi tankönyvekből tanítanak. Markó hangsúlyozta: ez már csak azért sem igaz, mert más a román tanterv, így magyarországi tankönyvekből egyszerűen nem lehet azt tanítani. Az RMDSZ elnöke szerint nem a magyarországi tankönyveket kellene kutatni magyar iskolákban és könyvtárakban, hanem pénzt adni Romániában nyomtatott magyar nyelvű tankönyvekre és ellátni a magyar nyelvű iskolákat tankönyvekkel. /Tragikomikus a "tankönyvháború". = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./"

"Az Apáczai Kiadó újabb ajándékkal lepte meg a határon túli magyar diákokat, pedagógusokat: a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával kiadta az Ezeréves Magyarország - Képek az ezeréves Magyarország történetéből című könyvet annyi példányban, hogy az minden Kárpát-medencei magyar iskola könyvtárában fellelhető legyen. Kárpátaljára és Erdélybe már elvitték, a többi régiónak ezután osztják ki a pedagógusszervezetek révén. Nemcsak a szomszédos országokban élő magyarokra gondoltak, éppúgy juttatnak a kiadványból a nyugati, illetve az amerikai diaszpóráknak is. A kiadvány okt. 17-i budapesti bemutatóján részt vett Esztergályos Jenő - az Apáczai Kiadó igazgatója, Elekes Botond - a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztályának vezetője, Nagy Margit - a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének elnöke és Ádám Zita - a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a kiadvány költségeinek 50 %-át fedezte, számszerűen 4.370.000 forinttal járult hozzá, a másik felét a kiadó állta. - Az Apáczai Kiadó tavaly 32 millió forint értékben ajándékozott különféle könyveket a Kovászna megyei gyermekeknek és 14,2 millió forint értékben a Hargita megyeieknek, valamint 8 millió forint értékben a felvidékieknek. /(Guther M. Ilona): Ezeréves Magyarország. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./"

"A Volt Politikai Foglyok Hargita Megyei Szövetségének 56-os bajtársai a Németh Géza Egyesülettel közösen szervezik meg az okt. 23-ai megemlékezést Csíkszeredában. A rendezvény a Kalász-negyedi temető bejáratánál felállított emlékműnél kezdődik, majd a három csíkszeredai mártírra emlékeznek a tisztelgők a csobotfalvi templomkertben felállított emlékoszlop előtt. Az ötvenhatos események következtében koncepciós perben elítélték, majd kivégezték Orbán Istvánt, Tamás Dezsőt és Tamás Imrét, akik a mai napig ismeretlen helyen, jeltelen sírban nyugszanak. (Daczó Dénes): Október 23-ai megemlékezések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./"

"Okt. 19-én Budapesten ülésezett a magyar-román kisebbségi szakbizottság, aláírták a jegyzőkönyvet. - A magyar és a román kormány legitim módon nyújthat támogatást a romániai magyar, illetve a magyarországi román közösség számára az etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitás megőrzése érdekében - olvasható az elfogadott jegyzőkönyvben. A találkozót követően a szakbizottság társelnökei, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) vezetője, valamint Cristian Diaconescu román külügyi államtitkár tájékoztatta a sajtó képviselőit. - A kisebbségeknek nyújtandó támogatásról a magyar és a román fél kölcsönösen tájékoztatja egymást, évente áttekinti a vállalások teljesülését, és ajánlásokat fogalmaz meg kormánya felé - mondta Szabó Tibor. Magyarország és Románia egyetért abban, hogy a kisebbségekkel szembeni pozitív diszkrimináció elvét alkalmazni lehet a két nemzeti kisebbség esélyegyenlősége érdekében. A pozitív diszkriminációból senki számára nem származhat hátrány. Cristian Diaconescu közölte: a két ország között a létező mechanizmusok igénybevételével tisztázni lehet minden kisebbségi problémát. A kisebbségek helyzetének megértésében fontos szerepet játszottak azok legitim képviselői a szakbizottságban. A jegyzőkönyv szerint a szakbizottság napirendjén továbbra is szerepel a romániai magyar állami egyetem létrehozásának ügye. A magyar fél kérte a román kormányt, támogassa a magyar nyelvű oktatók szélesebb körű beleszólását a magyar nyelvű oktatásra vonatkozó kérdésekben. A szakbizottság tudomásul vette a romániai kisebbségi törvény megalkotásának szükségességét, üdvözölte, hogy Románia ratifikálta a diplomák kölcsönös elismeréséről szóló megállapodást és megállapította: a romániai közigazgatási törvény megfelel a romániai magyarság elvárásainak. Romániában külön törvény fogja szabályozni az egyházi javak visszaadását. Az aradi Szabadság emlékmű közterületen történő elhelyezésére további egyeztetések szükségesek. Cristian Diaconescu közölte: Romániában nemcsak Hargita és Kovászna megyében vizsgálják meg a tankönyveket, hanem az ország minden tankönyvét jóvá kell hagyatni. - Nem felel meg a valóságnak az, hogy rossz lenne a magyar-román viszony - szögezte le Németh Zsolt államtitkár. /Aláírták a magyar-román szakbizottság jegyzőkönyvét. Továbbra is napirenden az állami magyar egyetem. = Szabadság (Kolozsvár). okt. 20./"

"A BBC okt. 22-i adásában Andronescu oktatási miniszter asszony kijelentette, a Kovászna és Hargita megyében folytatott vizsgálat során körülbelül 40 000 olyan magyarországi tankönyvet találtak, melynek használatát a tanügyminiszter nem hagyta jóvá. Ezek könyvtárakban találhatók - mondotta -, de mindenkinek tudnia kell, hogy ,,nem jelentenek hivatalosan engedélyezett taneszközt". A BBC adásában utána megszólaló Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke a kivizsgáló bizottságot a diktatúra idején kiküldött hírhedt ,,brigádokhoz" hasonlította, s felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar könyvadományok teljesen legálisan érkeztek és kerültek a könyvtárakba, és csakis segédanyagként használták őket a magyar iskolákban. /A tanügyminiszter nyilatkozata. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./"

"A magyarországi tankönyvek kérdése az RMDSZ képviselőivel folytatott megbeszélés nyomán lezárult - jelentette ki Vasile Molan, a román oktatási minisztérium államtitkára a Curentul okt. 24-i számában, s közölte: a Kovászna megyébe küldött minisztériumi bizottságok azt állapították meg, hogy nagy számban vannak ugyan magyarországi tankönyvek, de ezeket az iskolák könyvtáraiban helyezték el. Magyarországi tankönyvet egyetlen tanári asztalon sem találtak az osztálytermekben , és a tanulók iskolatáskáiban sem kutakodtak. A vizsgálat megállapította: nagyon kevés a magyar nyelvű hivatalos tankönyv. A probléma okát Molan abban látta, hogy a kiadók a kis példányszám miatt nem szívesen foglalkoznak a Romániában élő nemzetiségek anyanyelvén íródott tankönyvekkel. - A Curentul lap mélységesen elítélte kommentárjában a román államtitkár szavait és a román kormány magatartását. "Amikor a minisztérium elhatározta, hogy érvényt szerez a törvénynek, kiderült: a kormányon lévő SZDP politikai érdekei azt kívánják, hogy engedjen a tárgyalásokon az RMDSZ-nek, mert szüksége van a parlamentben a szövetség 7 százaléknyi szavazatára. Ezzel a Hargita és Kovászna megyében élő románok reményei - melyeket éppen Adrian Nastase miniszterelnök élesztett újjá - ismét meghaltak". /Jelentés a tankönyvvizsgálatról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./"

"Ioan Rus belügyminisztert választotta meg elnökévé a Szociáldemokrata Párt Kolozs megyei szervezete okt. 27-én tartott tisztújító közgyűlésén. A párt tiszteletbeli elnöke a megyei szervezet volt elnöke, Grigore Zanc, alelnöke pedig Vasile Soporan prefektus lett. A testület helyi szinten is elfogadta a Romániai Szociáldemokrata Párt (RSZDP) és a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) Kolozs megyei szervezetének fúziójáról szóló határozatot. - Magyarország egy olyan "belső anyaországot" akar létrehozni a romániai Hargita, Kovászna és Maros megyékben, amely főszerephez jutna Erdély többi részének fejlesztésében is és ezzel gazdasági ellenőrzés alá próbálja vonni a térséget - jelentette ki Ioan Rus belügyminiszter, az Erdély szociáldemokrata programja című dokumentumot ismertetve. A miniszter szerint a román nacionalizmust az európaiság jelszavával nem támogatják, a magyar nacionalizmus abban a formában jelenik meg, hogy szükség van a romániai magyar közösség önazonosságának megőrzésére és a magyar nemzethez való tartozás. - Hargitában és Kovásznában a románok diszkrimináció áldozatai etnikai hovatartozásuk miatt, ebben a térségben a román állam jelentős mértékben elveszítette a fennhatóságát - szögezte le a belügyminiszter. Ioan Rus szerint a magyar propaganda egyik alapelemét jelenti az, hogy ösztönzik az erdélyi és az ország többi részén élő románok közti ellentéteket. A belügyminiszter úgy vélte, hogy a státustörvény éppen "az elmagyarosítást" szolgálja. Az ülésen szintén jelenlévő Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke tiltakozásképpen elhagyta a termet. "A döbbenetes számomra leginkább az, hogy tíz év után is a magyar veszély felemlegetése történik meg. Amikor 1992-ben Ion Iliescut új elnökként beiktattuk tisztségébe, ugyanezeket a szavakat hallhattuk. Mindenki felállva tapsolt a parlamentben, csak az RMDSZ-frakció maradt ülve. Ezek a megfogalmazások tíz év után is érvényesek lennének?" - tette fel a kérdést a képviselő. /Ioan Rus az RMDSZ-t és a magyar kormányt bírálja. Kónya-Hamar Sándor tiltakozásképpen kivonult az ülésről. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./"

"Egy hónapja a Kolozsvárra igyekvő 53 éves Garda Dezső, az RMDSZ Hargita megyei képviselője súlyos autóbalesetet szenvedett. A képviselőt életveszélyes állapotban szállították be a kolozsvári sebészetre. Az ügyet kivizsgáló rendőr a sajtónak úgy nyilatkozott: a képviselő állítólag beismerte, hogy a baleset gyorshajtás miatt következett be. Garda Dezső helyesbített: a baleset után semmiféle nyilatkozatot nem tett, mivel félholt volt. A műtőasztalon a rendőrség aláíratta vele a jegyzőkönyvet, fogalma se volt arról, hogy az mit tartalmaz. Garda útközben kétszer is megállt és leellenőrizte a kerekeket, mert úgy érezte, hogy valami nincs rendben a kocsival. Furcsa, hogy a rendőrség gyorshajtásra hivatkozott, holott a megengedett sebességnél nem ment gyorsabban. Gardának olyan érzése van, hogy a háttérben valami történt és a baleset nem a véletlen műve volt. Megérzése szerint a történtek összefüggésben állnak a földtörvény módosításával kapcsolatos tevékenységével. Amikor a szakvéleményezést kért, az nagy tiltakozást váltott ki a parlament gépkocsiparkjáért felelős autómérnök, Dumitrescu részéről. - Garda a rendőrség tisztjeivel több erdőtolvajt fogott el. Azokat a rendőröket azonban, akik elmondták, hogy mit láttak, azonnal elhelyezték állásukból. A parlamenti bizottság vizsgálatát végig akadályozta a rendőrség és a megyei erdészeti igazgatóság. Durva visszaélésről van szó. Garda kénytelen volt megkeresni azt az embert, akinek a román kormánynál hitele van és a román kormány másként beszél vele, mint vele. Verestóy Attila szenátorról van szó. Az állami erdőügynökség azonban a továbbiakban is akadályozta az erdők reális visszaadását. Garda a baleset előtt megkereste Markó Béla szövetségi elnököt, akivel ismertette a helyzetet. /Papp Annamária: Merényletet követtek el Garda Dezső ellen? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./"

"A Bukaresti Legfelsőbb Bíróság döntésének megfelelően a székelyudvarhelyi városi tanácsnak nem kell kifizetnie az 500 millió lejes bélyegilletéket ahhoz, hogy a több mint négy éve húzódó csereháti ügy tárgyalása tovább folytatódjon. A székelyudvarhelyi önkormányzat versus Aris Industries Rt. és Szeplőtlen Szívek Kongregációja pernek legutóbb a Maros megyei törvényszék azért rendelte el a szüneteltetését, mivel a bukaresti cég, illetve a görög katolikus apácarend ügyvédei a tanács keresetének felbélyegzését hiányolták. Mint ismeretes, az udvarhelyi önkormányzat a csereháti területre kötött koncessziós szerződésnek, valamint az ingatlant felépítő Aris Industries Rt. és a görög katolikus kongregáció közötti ajándékozási szerződés semmisségének a megállapítását kérte. A tanács mindkét kérelmét megfelelőképpen bélyegezte, a harmadikra, mely az eredeti helyzet visszaállításáról szólt, viszont nem fizette ki a közel 500 millió lejes illetéket. Mulasztása miatt kénytelen volt elállni kérésétől. Az Aris Rt. és a Szeplőtlen Szívek Kongregációja a bélyegilleték ki nem fizetését megtámadta, azonban panaszukat mind a Hargita megyei Pénzügyi Igazgatóság, mind a Pénzügyminisztérium elutasította. Ekkor a fővárosi Táblabíróságon közigazgatási pert indítottak, amit 2000 decemberében meg is nyertek. Az udvarhelyi tanács és a két pénzügyi intézmény fellebbezett az ítélet ellen. A Bukaresti Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletében elfogadta a beadványukat, és a perköltségek megtérítésére kötelezte az Arist és a görög katolikus apácarendet. "A jogerős ítélet után Marosvásárhelyen kérjük az alapper tárgyalását, mely a szerződések érvénytelenségét hivatott megállapítani" - nyilatkozta dr. Kincses Előd, a székelyudvarhelyi önkormányzatot képviselő ügyvéd. /Szucher Ervin: Újraindul a csereháti per. Csatát nyert Székelyudvarhely önkormányzata. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./"

"Okt. 26-án megszűntnek nyilvánította az Udvarhelyért Polgári Egyesület listáján Székelyudvarhelyen megválasztott képviselők mandátumát a Hargita Megyei Tanács. A határozat tervezetét Sófalvi László udvarhelyi képviselő terjesztette a közgyűlés elé azzal a magyarázattal, hogy bírósági döntés mondta ki az UPE bejegyzésének szabálytalanságát, így az egyesület de jure soha nem létezett, nem vett részt a választásokon (!), és a listáján induló tanácsosok törvénytelenül jutottak mandátumhoz. A már másfél éve húzódó székelyudvarhelyi UPE-RMDSZ-konfliktus legutóbbi mozzanataként megszületett tervezetet 23-13 arányban elfogadta a magyar többségű tanács. Kizárásukat követően a négy érintett magyar nemzetiségű tanácsos elhagyta a termet, és rögtönzött sajtótájékoztatót tartott, amelyen elmondták: sajnálják, hogy politikai játékszernek használják egyesek a megyei tanácsot, nem jogi, hanem erőfitogtató politikai döntés született ügyükben. Furcsának találják, hogy Verestóy Attila szenátor és irodavezetője, Sófalvi László udvarhelyszéki mandátummal kizárat négy udvarhelyi magyar tanácsost, és arra kéri a plénumot, hogy helyükbe két APR-s román és két RMDSZ-es póttag kerüljön be. (Nota bene: az APR ma már nem is létezik, beolvadt egy másik román pártba.) A mandátumuktól megfosztott tanácsosok bírósági úton fogják megtámadni a kizárásukról szóló határozatot. Mint ismeretes, a 2000. évi helyhatósági választásokon az RMDSZ-ben és exponenseiben csalódott polgárok jelentős számban szavaztak a frissen megalakult érdekvédelmi és közképviseleti egyesületre, ám az egyeduralomra törő RMDSZ az UPE bejegyzését formai okokra hivatkozva megtámadta a román bíróságon, s noha a formai hibát nem a szervezet, hanem a legalizáló hatóság követte el, az Eckstein Kovács Péter jogász-szenátor képviselte RMDSZ a Legfelsőbb Bíróságig menően pereskedve érte el a választások eredményét visszamenőleges hatállyal megváltoztatni amúgy sem tudó ítéletet. Adódik a kérdés: vajon ugyanilyen kitartó szívóssággal küzdöttek az RMDSZ jogászai a kézdivásárhelyi politikai foglyok szabadságáért, az elbitorolt közösségi vagyonokért, a csereháti kisegítő iskoláért, az állami magyar egyetemért? /T. P.: Hargita megye Magyarellenes RMDSZ-akció. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 30./"

"Okt. 29-én a Pest, illetve a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében Csíkszeredában, a Jakab Antal Tanulmányi Házban üzletemberek találkozójára került sor. Amint arról Dankó Géza, a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara osztályelnöke tájékoztatott, a rendezvény elsődleges céljának az információcserét, az igények és érdekeltségek számbavételét tekintik. Bogos Zsolt, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke ugyancsak érdemlegesnek tartja az ilyen jellegű rendezvények megszervezését. /Hecser Zoltán: Üzletember-találkozó Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszerda), okt. 30./"