Közel ezerrel csökkent az általános és középiskolások száma a tavalyihoz képest Hargita megyében. A múlt tanév elején 45 243 diák szerepelt a Hargita megyei oktatási hálózatban, 2008. szeptember 15-én pedig 44 504./Takács Éva: Az első félév mérlege. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 18./

Egyértelműen a változás mellett foglalt állást a Magyar Polgári Párt (MPP) gyergyószentmiklósi szervezete február 17-én tartott közgyűlésén. „A helyhatósági választások után Szász Jenőnek minden lehetősége megvolt, hogy építse a pártot, mégsem tette meg” – jelentette ki Árus Zsolt, MPP-s Hargita megyei tanácsos. Hozzátette, az országos elnökség nem eléggé hatékony, ezért mondott le országos alelnöki tisztségéről. A hozzászólók többsége is kifogásolta, hogy a helyhatósági választások után a vezetés elhanyagolta a pártépítést. „Nem fogok visszatáncolni és megváltoztatni a véleményemet még Tőkés kedvéért sem” – szögezte le Szász Zoltán, az egyik frissen megválasztott küldött. Kifejtette: jómaga épp azért lépett ki az RMDSZ-ből, mert Tőkés Lászlót megfosztották tiszteletbeli elnöki tisztségétől. Árus Zsolt elhamarkodottnak ítélte az RMDSZ és az EMNT koalícióját, annál is inkább, mert szerinte az RMDSZ-nek nagyobb szüksége van Tőkésre, mint a püspöknek a szövetségre. A közgyűlésen titkos szavazással Árus Zsoltot és Szász Zoltánt választották meg küldöttnek a közelgő MPP-kongresszusra, illetve Sikó Gyulát és Kisné Portik Irént pótküldöttnek. /Jánossy Alíz: Változást akar a gyergyói MPP. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./

Az eltávolítással fenyegetett helyi magyar intézményvezetők közül a megyei egészségügyi hatóságok igazgatói már kézhez kapták a menesztésükről szóló értesítést. A menesztettek között van Tar Gyöngyi Hargita, Deme Judit Kovászna, valamint Ritli László Bihar megyei egészségügyi igazgató. Mindhárman annak a kormányrendeletnek estek áldozatul, amely szerint az egészségügyi hatóságokat igazgatóságokká nevezték át, így új intézmények jönnek létre, melyek vezetői tisztségeit versenyvizsgával lehet majd betölteni. Deme Judit, a Kovászna Megyei Közegészségügyi Hatóság igazgatója optimista: rábízták az intézmény ideiglenes vezetését, azt is jelentheti, hogy megtartják tisztségében. Ritli Lászlót értesítették, hogy elmozdítják beosztásából. Ideiglenes igazgatóként azonban nem őt nevezték ki. /Lehulltak az első fejek. Menesztette a Boc-kormány a megyei egészségügyi hatóságok igazgatóit. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

Székelyudvarhelyen a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és a Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület szervezésében február 19-én Máréfalva Művelődési Házában bemutatják Kovács Piroska Orczád verítékével... Máréfalva a történelem sodrában /Székelyudvarhely, 2008/ című kötetének bemutatóját tartják. /Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 19./

A „Kárpát-medencei Képviselők Fóruma hat éve működik, ez egy jól bejáratott formája az együttműködésnek, és pontosan azért, mert a parlamenti erők nagy része – egyet kivéve – támogatja, annak a záloga is megvan, hogy tovább fog működni” – jelentette ki Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Bukaresti látogatása alkalmával megbeszélést folytatott Traian Basescu államfővel is. Szili Katalin elmondta, az államfő abban az összefüggésben beszélt a Kovászna és Hargita megye térségeinek a fejlesztéséről, ami alapvetően a decentralizáció és a helyi autonómia kérdéseit jelenti. Emil Boc De miniszterelnök megerősítette, hogy az észak-erdélyi autópálya építésében és a határ menti térségek infrastruktúra-fejlesztésében érdekeltek, és ezek meg fognak valósulni. /Mihály László: „Bejáratott intézmény a KMKF” = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

Bakancsos túrázás a hegyen, biciklizés, sziklamászás, lovaglás, gombász- és fotóturizmus – ezekre a tevékenységekre építik Hargita megye turisztikai vonzerejét a fejlesztési stratégiát elkészítő szakemberek – fejtette ki Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke. Horváth Alpár turizmuskutató, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósra kihelyezett szakán oktató tanár szerint bár nem az ökoturizmus hozza a legnagyobb forgalmat és jövedelmet, mégis ez az igazán jellegzetes és különleges a megyében. /Ökoturizmus fejlesztése Hargita megyében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

A magyar költségvetésben évek óta nevesítve szerepel a csángómagyar közösség támogatása. 2007-től – olvasható a Kisebbség- és Nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárság közleményében – a csángó oktatási programot besorolták a hosszú távon támogatott „Nemzeti Jelentőségű Intézmények és Programok” közé. Az elkülönített csángókeret 56,4 millió forint nagyságú lett, amely az oktatás mellett kulturális és tudományos tevékenységek anyagi hátterét is biztosítja. A keretet további támogatások egészítik ki a Miniszterelnökség fejezetből. A keretből 2008-ban 34 millió forintot fordítottak oktatásra, 6 milliót kollégiumok működtetésére és fejlesztésére, 5 milliót a pusztinai közösségi ház fenntartására, a fennmaradó összeget pedig kulturális rendezvények, könyvkiadás, valamint konferenciák támogatására. 2009-ben – a tavalyi nagyságrendnek megfelelően –biztosítják a támogatást. Ezen túlmenően jelentős támogatási tétel a moldvai csángók részére folyósított oktatási-nevelési támogatás, amely összege 2008-ban 1559 igényre 34. 921. 000 forint volt. A Hargita megyei gyímesi csángók iskolai keretek között, magyar nyelven tanulnak, erre 27. 619. 000 millió forint oktatási-nevelési támogatást biztosítottak. A Szülőföld Alap a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége részére 2008-ban 5. 250. 000 Ft támogatást nyújtott. /A Kisebbség- és Nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárság közleménye. = Nemzetolitika. gov. hu , febr. 20./

A megkezdett fejlesztési beruházások folytatását ígérte február 20-án a kormány három minisztere, akik Hargita és Kovászna megyei önkormányzati vezetőkkel és parlamenti képviselőkkel találkoztak. Kelemen Hunor képviselő, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta: a Vasile Blaga fejlesztési, Radu Berceanu közlekedési és Monica Iacob-Ridzi sportminiszterrel folytatott megbeszélésen kisebb és nagyobb beruházásokról egyaránt szó esett. A legnagyobb ígéret a Kökös–Csíkszereda–Maroshévíz–Szászrégen közötti útszakasz felújítására vonatkozik. /Folytatják a beruházásokat Székelyföldön. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./ Ígérethalmazt hoztak a miniszterek, akik csíkszeredai látogatásukon elmondták, adnak pénzt, ha van projekt. A már folyamatban lévő projektek finanszírozását nem állítják le. A tárcavezetők ígérete szerint Hargita és Kovászna megye jelentős központi támogatásokat kap az infrastruktúra-fejlesztésre. A mindkét megyén áthaladó 12-es országutat a jövő év közepéig teljesen felújítják. Blaga miniszter szerint a két megye idén kétszer annyi pénzt fog kapni megyei utakra, mint az elmúlt négy évben. /Támogatnák a megkezdett a projekteket. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 21./

Bíróságon támadta meg a sepsiszentgyörgyi tanácsnak a március 15-re tervezett autonómia-referendum megszervezéséről szóló határozatát Codrin Munteanu, Kovászna megye prefektusa. Munteanu törvénytelennek tartja az önkormányzat határozatát. A prefektus anélkül fordult a bírósághoz, hogy előbb felkérte volna a helyi tanácsot határozatának visszavonására. Korábban a Hargita Megyei Törvényszék már érvénytelenítette a székelyudvarhelyi önkormányzat határozatát, amely helyi népszavazást írt ki március 15-ére, az ítélet azonban nem végleges. A következőkben döntés várható a csíkszeredai, a borszéki, fenyédi és újszékelyi önkormányzatok hasonló határozataival kapcsolatban is, amelyeket szintén megtámadott a prefektúra. /Bíróságon a sepsiszentgyörgyi autonómia-referendum. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23

Törvény kellene garantálja az arányos etnikai képviseletet a közintézményekben – jelentette ki Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatóján Frunda György szenátor. Szerinte az RMDSZ-nek közeljövőben ki kellene dolgoznia az erre vonatkozó jogszabályt, ugyanis etnikai és nem politikai kérdésről van szó. Kifejtette, románok és magyarok egyaránt egyenlő, a lakosság összetételének megfelelő arányban kell, hogy képviselve legyenek az illető megye közintézményeiben, így Szilágy megyében a tisztségek 15, Marosban 38, Kovásznában 75 és Hargitában 80 százalékát magyar nemzetiségű személyek kellene hogy betöltsék. „Örvendetes, hogy Traian Basescu államfőt foglalkoztatja a két, többségében magyarlakta megye helyzete, de sajnálatos, hogy ahelyett, hogy pozitív üzenetet fogalmazna meg, az ellentéteket szítja” – fogalmazott Frunda. Arra is kitért, hogy nem azért nincsenek román igazgatók a két megye vezetőségében, mert a választottak elleneznék ezt. „A románok, amikor meghallják, hogy milyen alacsony fizetések vannak a közigazgatásban, inkább valamelyik közintézménybe vagy katonai egységben próbálnak elhelyezkedni – háromszor akkora javadalmazásért” – nyilatkozta Frunda György. /Pap Melinda, Szucher Ervin: Arányos képviseletet javasol Frunda. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./

A Hargita megyei önkormányzat már kérte a „székely” márkanév-előtag levédését a Szabadalmi Hivatalban (OSIM), jelentette ki Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Párt háromszéki alelnöke, aki elmondta: felkeresték a Szabadalmi Hivatalt, hogy elkezdjék a Székelyföldi Termék márkanév levédésének ügyintézését, de kiderült, hogy a Hargita megyei önkormányzat már lefoglalta a „Székelyföld” és „székely” előtagokat. Gazda üdvözölte a Hargita megyei kezdeményezést. /Kovács Zsolt: Levédték a „székely” márkát. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

Oktatási, egészségügyi és idegenforgalmi infrastrukturális fejlesztésekről tárgyaltak a kormány miniszterei a Hargita és Kovászna megyei önkormányzatok vezetőivel február 27-én. A múlt héten a fejlesztési, a közlekedési, valamint az ifjúsági- és sportminiszter látogatott Csíkszeredába, most Ecaterina Andronescu oktatási, Ion Bazac egészségügyi és Elena Udrea idegenforgalmi miniszterek utaztak Sepsiszentgyörgyre. A három tárcavezetőt a Kovászna és a Hargita megyei önkormányzat vezetői, Tamás Sándor és Borboly Csaba fogadták. Ők, valamint a három ágazat helyi szakemberei a korábbi kormányzati ciklusban elkezdett infrastrukturális beruházások folytatását igényelték. Az önkormányzati vezetők sípályák építéséhez kérték a jogi procedúrák megkönnyítését, valamint gyógyfürdők fejlesztésének támogatását igényelték. Elena Udrea bejelentette: az általa vezetett tárca négy projekt támogatásának finanszírozását vállalja. Kovászna fürdővárosban turisztikai tájékoztatási pontok kialakítását, és a település központjában lévő források, valamint utak rehabilitálását finanszírozzák, Hargita megyében pedig Tusnádfürdőn és Parajdon gyógyfürdőhely létrehozását támogatják. Ion Bazac bejelentette, hogy a szintén Kovászna fürdővárosban működő szívkórház korszerűsítésére 3 millió eurót utal ki, a sepsiszentgyörgyi megyei sürgősségi kórház felújításának befejezését pedig körülbelül 1 millió euróval támogatják. Ecaterina Andronescu arra az újságírói kérdésre válaszolva, miszerint szükségesnek tartja-e, hogy a magyar anyanyelvű gyermekek sajátos tankönyvekből tanulják a román nyelvet, kifejtette: nyitott erre a megoldásra, ha a romániai magyar gyerekek számára a román nyelv elsajátításához ez a legcélravezetőbb út. /Újabb fejlesztési ígéreteket kapott Székelyföld. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

Kós Károlyra emlékeztek február 18-án Kolozsváron a Kolozs-Dobokai Római Katolikus Főesperesi Kerület rendezésében. Kovács Sándor főesperes-plébános hangsúlyozta, hogy az irodalomtörténészek a Kós-jelenség magyarázatában kiemelik a mesterségbeli sokoldalúságot, a képalkotás tervszerűségét és a honi helytállásban gyökerező transzszilvanizmust. A nagy életmű szakavatott kutatója, a Kós-örökség feldolgozója, Sas Péter budapesti művelődéstörténész előadásában számtalan, az életművel kapcsolatos részletet, adalékot közölt. Fontos állomás Kós Károly életében a Kalotaszeg című lap kiadása. Az 1921-ben megjelent Kiáltó Szó című röpiratában írta: »Kiáltom a jelszót: építenünk kell, szervezkedjünk a munkára. Kiáltom a célt: a magyarság nemzeti autonómiája.« Az 1924-ben megalapított Erdélyi Szépmíves Céh kiadásában jelent meg Az országépítő (1934) című történelmi regénye. Kós 90 éves korában ars poeticájaként is idézhető vallomást tett: »A történelem tanúsága szerint az igaz embernek, de mindenekelőtt az igaz művésznek – írónak, építő-, képző- és zeneművésznek – mindenütt a világon, minden időben és minden körülmények között a sors által rendeltetett kötelezettsége volt, van és lesz, hogy a maga népének és szülőhazájának sorsát vállalja és élete munkájával szülőhazáját és annak népét, megbecsült hagyományaik szellemében, hűségesen szolgálja. Ezt vállaltam és cselekedtem, nem mást és nem többet.« /Fodor György: Kós Károly, a hűség embere. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 1./

Székelyföldi körútja során Sepsiszentgyörgy után Csíkszeredába látogatott Ecaterina Andronescu oktatási miniszter. Február 28-án Csíkszeredában találkozott a tanintézmények igazgatóival. Bondor István főtanfelügyelő ismertette a Hargita megyei oktatásügy számadatait, majd rátért a legfontosabb, megoldásra váró kérdésekre. Ezek között a megkezdett beruházások folytatását, a decentralizáció véghezvitelét, a IX. osztályba való felvételirendszer megváltoztatását, az érettségi vizsga könnyítését, a román nyelvnek a magyar tannyelvű iskolákban való oktatását, a szakoktatás modernizálását említette. A tananyag könnyítését, a diákok heti óraszámának csökkentését ígérte a miniszter. Folyamatos ellenőrzésre, az egységes dolgozatok eltörlésére, valamint differenciált és kevesebb tartárgyból tartott érettségire van szerinte szükség, jelentette ki Andronescu. A decentralizációról szólva az oktatási törvény módosításának szükségességét említette, nagyobb mozgásteret biztosítva az önkormányzatoknak és az iskoláknak. A román nyelvnek a magyar tannyelvű iskolákban való oktatásának megváltoztatását illetően a miniszter így fogalmazott: nyitott kapukat döngetnek, meg kell találni a leghatékonyabb módszereket. Meglepetést jelent, hogy kilencedikes szakiskolai osztályok nem indulnak, helyettük szakközépiskolai osztályok lesznek. /Takács Éva: Párbeszédet folytatna a tanárokkal. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 2./

Levédték a székely márkanevet a Román Találmányi és Védjegyhivatalnál. Egyelőre Kovászna és Hargita megye csatlakozott a székely márkanév levédésének kezdeményezéséhez. Maros megye is érdekelt. /Bágyi Bencze Jakab, Isán István Csongor: „Made in Székelyföld” = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

Több székelyföldi római katolikus templomot, például a csíksomlyóit is ortodoxként tüntettek fel egy romániai internetes honlapon. A román nyelvű jegyzék szerint 75 római katolikus és 108 ortodox templom található Hargita megyében. Az ortodox listán több templomot is kétszer tüntettek fel, ez okozza az eltérést. Péter Artúr csíksomlyói ferences rendházfőnök elmondta: „A lélegzetünk is elállt, amikor valaki felhívta a figyelmünket, hogy ott szereplünk az ortodox egyház a honlapján, a mi kolostorunk és templomunk mint egy az ortodox kolostorok közül.” A székely falvak több római katolikus templomát is ortodoxként jegyzi a honlap. Tamás József csíkszeredai római katolikus segédpüspök hozzátette: „Nagyon meglepett engem is az egész dolog. Tény és igazság, hogy ismétlődnek templomok benne és olyan helyek is szerepelnek amelyeknél jelenleg tudomásom szerint nincsenek templomok.” A www.crestinortodox.ro című honlap napi aktualitással szerkesztett ortodox portál, egyik forrásuk a Román Ortodox Egyház hivatalos honlapja. Ez utóbbinak a templomokról szóló rovata még szerkesztés alatt áll. Ioan Selejan Hargita és Kovászna megye ortodox püspöke szerint valaki feszültséget kelt az ortodoxok és katolikusok között. Hargita megye négy római katolikus főesperesi kerületében 93 plébánia és ugyanannyi plébániatemplom is van. Legtöbbjüknek saját leányegyházközsége van, templommal és kápolnával. Ezek – természetesen – soha nem tartoztak az ortodox egyházhoz. Duna Tv /Katolikus templomokat soroltak az ortodox templomok közé. = Erdely.ma, márc. 5./

A kormány leváltotta Romfeld Magdolnát, Hargita megye egyik alprefektusát, helyére Andrei Jean Adrian szociáldemokrata politikust nevezték ki. Az RMDSZ támogatását élvező Romfeld Magdolnát a legutóbbi kormányülésen bocsátották el tisztségéből, és kormányzati felügyelőnek nevezték ki. Egy héttel korábban újabb tíz prefektust váltott le a Boc-kormány, többek közt az utolsó, még tisztségben levő magyar kormánybiztost, a máramarosi Böndi Gyöngyikét is. Ezzel egy időben több alprefektust is kormányzati felügyelői tisztségbe helyeztek, többek közt az Arad megyei Horváth Leventét. /Gyegyai Csaba: Leváltották az egyik alprefektust. = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./

Bogdan Olteanu volt képviselőházi elnök kijelentette, ha az államfő megszerzi a magyar választók szavazatának többségét, az államelnöki választások második fordulójában Traian Basescu a voksok 50 százalékát szerezheti meg. Olteanu szerint Traian Basescu az utóbbi időben a magyar választók szavazatának megszerzése végett látogatott el annyiszor Hargita és főként Kovászna megyébe. /A magyarok voksaira utazik Basescu. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 9./

Markó Béla szerint a jövő hónap végén tartandó RMDSZ-kongresszuson napirendre kerül a területi szervezetek felszámolásának az ügye is. Erre vonatkozóan lesz is egy konkrét javaslat a kongresszus napirendjén, lássuk mit szólnak majd hozzá a kollégák – jelezte Markó Béla. Területi szervezetek a Székelyföldön működnek. Csak Hargita megyében három ilyen van: csíki, gyergyói és udvarhelyi. Az elképzelés szerint ezek szerepét a megyei szervezet venné át. /Megszüntetik a területi szervezeteket? = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 9./

Letette hivatali esküjét Hargita megye új alprefektusa, Andrei Jean Adrian, aki a múlt héten eltávolított Romfeld Magdolnát váltja tisztségében. A Hargita megyei prefektusi hivatalban jelenleg egyetlen magyar magas beosztású köztisztségviselő dolgozik, Ladányi László alprefektus személyében. Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke sajnálatosnak tartja, hogy egy olyan hivatalnokot váltott le a kormány, aki munkája során bizonyított, és a legkisebb falu legkisebb utcájában is ismerik a nevét. /Horváth István: Beiktatták Hargita megye román alprefektusát. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

Magyar alprefektusa van március 9-től Kovászna megyének: a tisztséget György Ervin volt háromszéki prefektus tölti be, akit a kormányváltás utáni elmozdításakor kormányzati felügyelőnek neveztek ki. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint korábbi ígéretét tartotta be a PD-L azzal, hogy alprefektussá nevezte ki György Ervint. György Ervin 2004 decemberétől 2009 januárjáig volt Kovászna megye prefektusa, februártól Codrin Munteanu, a PSD jelöltje került helyébe. Az új alprefektus kifejtette: ha van jóakarat a jelenlegi prefektusban, akkor tudnak majd együtt dolgozni, bár nem mindenben értenek egyet. „Hargita megyében az alelnöki tisztség hagyományos módon a széki szervezeteket illeti meg” – mondta Borboly Csaba megyei tanácselnök, azonban elképzelhetőnek tartja, hogy a magyar alprefektusért cserébe a megyei tanács intézményébe román igazgatók, vezérigazgatók kerüljenek. A kormány nemrégiben váltotta le Romfeld Magdolna Hargita megyei alprefektust, helyére Andrei Jean Adrian került. A másik magyar alprefektus, Ladányi László egyelőre megőrizte tisztségét. /Cseke Péter Tamás, Kovács Zsolt: Alelnököt alprefektusért? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

Feljelentette az Országos Egészségbiztosító Pénztárat (CNAS) az RMDSZ csíki területi szervezete, amiért az csupán egyetlen Hargita megyei román napilapban hirdette meg a Hargita megyei Egészségbiztosító Pénztár igazgatói állására kiírt versenyvizsgát, figyelmen kívül hagyva, hogy a megye lakosságának 84 százaléka magyar ajkú. A panaszt március 6-án elküldték az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnak /CNCD/. Asztalos Csaba, a CNCD elnökének egyelőre nincs tudomása arról, hogy panasz érkezett volna a tanácshoz. /Diszkriminált a biztosító? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

Az elmúlt időszak miniszteri látogatásai akkor lennének igazán eredményesek, ha a hátrányos helyzetben levő megyék – ezek között természetesen Hargita és Kovászna is – a felzárkózásuk érdekében kicsit többet kapnának a közös kosárból – jelentette ki Korodi Attila parlamenti képviselő. A vezető tisztségű személyek leváltása elleni tiltakozó, lármafás akciósorozatot sikeresnek ítéli a képviselő, szerinte ennek hatására látogatott Székelyföldre az államfő. Korodi felkérést intéz Hargita és Kovászna megye tanácselnökeihez, hogy készítsenek egy történelmi tényeken alapuló, részletes társadalmi tanulmányt az 1968-as megyésítés előtti közigazgatási viszonyokról. Korodi jelezte, hogy az RMDSZ hivatalos panaszt készül tenni a Diszkriminációellenes Tanácsnál az Országos Egészségügyi Hatóság ellen, mivel az igazgatói posztra meghirdetett versenyvizsgát csak az „Adevarul Harghitei” román nyelven megjelenő lapban jelentette meg, nem vette figyelembe a régió etnikai összetételét, a 80 százalékos magyar többséget. /Hompoth Loránd: A lármafák sikere. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 13./

Hosszú ideje nem látott barátságtalan lépést tett Románia Magyarországgal szemben. A román légügyi hatóságok megtagadták, hogy Marosvásárhelyre leszálljon az a katonai repülőgép, amely Sólyom László magyar köztársasági elnököt szállította volna. A román fél előzőleg szóbeli jegyzékben fejezte ki aggályát az államfő március 15-re tervezett székelyföldi látogatása miatt. A román hatóságok szerint Sólyom a területi autonómia támogatásáról szóló üzenettel érkezett volna Erdélybe, és szerintük ez megosztotta volna a románokat és a magyarokat. A román hatóságok nem erősítették meg sem azt, hogy szóbeli jegyzéket küldtek Budapestre, sem azt, hogy visszavonták volna a repülő leszállási engedélyét, de tény, hogy Sólyomnak módosítania kellett eredeti programját, így március 14-én autóval utazik Székelyföldre. Sólyom László március 15-én utazott volna előbb Marosvásárhelyre, ahonnan helikopterrel folytatta volna útját Csíkszerdába. A székely város melletti Nyergestetőn elhelyezett kopjafa felavatásán, majd Hargita megye központjában esti fáklyás felvonuláson vett volna részt. Ehelyett március 14-én érkezik meg autóval, és csak a nyergestetői kopjafa-avatáson lesz jelen. Budapest értetlenül áll a román hatóságok azon döntése előtt, hogy a magyar államfő gépe nem kapott leszállási engedélyt Marosvásárhelyen. – Pillanatnyilag egy kicsit értetlenül szemléljük a történéseket. Nagyon reméljük, hogy itt valami félreértésről lehet szó – mondta Horváthné Fekszi Márta magyar külügyi államtitkár. Az MTI úgy tudja, hogy a bukaresti magyar nagykövettel korábban közölték: tartanak attól, hogy Sólyom László tervezett látogatása „nem olyan jelzést küld, amely megfelel a két ország közötti stratégiai partnerségi viszonynak”. A nagykövet azzal válaszolt, hogy éppen a látogatás román ellenzése küld a két ország stratégiai partnerségével ellentétes üzenetet. Traian Basescu államfő március 12-én nem kívánt nyilatkozni az RMDSZ korábbi közleményéről, amelyben a szövetség megdöbbenésének adott hangot amiatt, hogy Sólyom Lászlót eltanácsolták. A román államfő csak annyit mondott arra, tud-e a román külügynek vagy az elnöki hivatalnak ilyen kezdeményezéséről, hogy „ez a román hatóságok dolga”. /Nem engedték leszállni a román hatóságok Sólyom László gépét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

A román légügyi hatóságok az utolsó pillanatban visszavonták Sólyom László köztársasági elnök gépének leszállási engedélyét. Előzőleg a román külügyminisztérium szóbeli jegyzékben fejezte ki aggályát az államfő március 15-re tervezett székelyföldi látogatása miatt. Sólyom László ezután autóval indult Csíkszeredába. Március 14-én a határátkelés sem volt zökkenőmentes. Román oldalon az átléptetés csaknem negyed órán át tartott, s a román határrendészek a konvoj minden gépkocsiját külön-külön ellenőrizték, beleértve az elnöki autót is. A román hatóságok megakadályozták Sólyom Lászlót abban, hogy a tervezett időpontban, március 15-én érkezzen Nyergestetőre, így az ünnepséget a szervezők egy nappal előbbre hozták. Sólyom László – kényszerű programmódosítással – 14-én kopjafát avatott a székelyföldi Nyergestetőn az 1848-as hősök emlékére. „Azt nem diktálhatja nekünk senki, hogy meghívásunkra mikor, hova és hányszor jöjjön el a Magyar Köztársaság elnöke” – jelentette Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke arra utalt, hogy a nyergestetői március 15-i rendezvény legfontosabb résztvevője. A hideg, havas időjárás ellenére Sólyom László fogadtatására nagy tömeg sereglett össze a Csíkszeredától harminc kilométerre lévő hegytetőre. „De jó magyarnak lenni!” – mondta a mikrofonhoz lépve a magyar köztársasági elnök, idézve egy szlovákiai látogatása során hallott felkiáltást, amely egy idős embertől eredt. Sólyom László cáfolta azt az állítást, mely szerint a magyarok a vereségeiket ünneplik, mondván: ebben a pillanatban is arra emlékezik a nemzet, hogy vannak helyzetek, amikor már nem lehet tovább visszavonulni, amikor szembe kell fordulni az ellenséggel. Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszédében utalt az elnöki látogatás körüli huzavonára is, mondván: van egy olyan jog, amit nehéz nemzetközi törvénybe, vagy alkotmányba foglalni, és ez az együttléthez való jog. Egymás kultúrájának megismerését és tiszteletben tartását nevezte Tőkés László EMNT-elnök a két állam nagy vívmányának, amely veszélybe került az elnöki különgép leszállási engedélyének megvonásával. Az ünnepi beszédeket követően a köztársasági elnök az 1849 augusztusában hősi halált halt szabadságharcosok emlékhelyén felavatta a gyergyóditrói Petres Lajos fafaragó által készített kopjafát. A sajtótájékoztatón Sólyom László hangsúlyozta azon meggyőződését, hogy amikor egy államfő egy másik országban élő nemzeti kisebbség tagjaival együtt emlékezik meg egy nemzeti ünnepről, az hozzájárul a két ország kapcsolatának javulásához. Utazásának körülményeiről elmondta: „Furcsának tartom a történteket, de hát itt vagyok. Ezt majd a két külügyminisztérium tisztázza egymással”. Sólyom László nehezményezte, barátságtalan gesztusként értékelte, hogy a román hatóságok visszavonták leszállási engedélyét. Traian Basescu államfőt előzőleg az újságírók megkérdezték, tud-e olyan lépésről, mely szerint a román külügyminisztérium vagy az államelnöki hivatal Sólyom Lászlót eltanácsolta-e a március 15-re tervezett csíkszeredai látogatásától. A román államfő kijelentette, hogy „ez a román hatóságok dolga”. /Március 15. fagyponton. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./ Nemzeti ünnepet államilag nem lehet sem elrendelni, sem eltörölni, az csak akkor lesz ünnep, ha a nép a szívébe fogadja. A nemzeti ünnep olyan, mint minden nagy mű: akkor képes hatni századokon át, ha az utódok mindig a megfelelő kérdéseket teszik fel – fejtette ki március 14-én a székelyföldi Nyergestetőn elmondott ünnepi beszédében Sólyom László köztársasági elnök. Sólyom László megállapította: „A legfontosabb, hogy együtt vagyunk. A legfontosabb, hogy minden akadály ellenére együtt ünnepelünk. Március 15-ét, augusztus 20-át és október 23-át az egész világon megünneplik a magyarok. Ez mindig az együttlét, közösségünk megélésének örömteli alkalma. Ilyenkor felemelő érzés átélni magyar voltunkat” – mondta. Az ünneplés helyszínére utalva Sólyom László felidézte: az 1800-as évek végén a Csíkkászonból Bukarestbe elszármazottak késztetést éreztek, hogy szülőfalujuk mellett magas emlékkeresztet állíttassanak az elesett székely hősöknek. Örömmel állapította meg, hogy a Nyergestetőn 1897-ben állított keresztet nem bontották le. Azon a környéken az idők során egyre több keresztet és kopjafát állítottak, és mára olyan emlékhely jött létre, amely több mint egy egyszerű emlékmű egy csata helyén – mondta az államfő, aki most saját kopjafát állított Nyergestetőn az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban elesettek emlékére. Az ünnepségen jelen volt Markó Béla, az RMDSZ és Tőkés László, az EMNT elnöke is. Hargita és Kovászna megye önkormányzati vezetői, a környező városok és falvak polgármesterei ugyancsak részt vettek az ünnepségen. Markó Béla elmondta: a székelység a magyar nemzettel közösen harcolt a szabadságért, de tudott önállóan, autonóm módon cselekedni még akkor is, amikor máshol már elhallgattak a fegyverek. – A székelység autonóm volt akkor is, és autonóm ma is, függetlenül attól, hogy nincs autonómiája, de meg vagyunk győződve, hogy lesz autonómiája! – hangsúlyozta, majd leszögezte: az erdélyi magyarságnak ma is össze kell fognia, el kell felednie a nézetkülönbségeket. Tőkés László beszédében szintén az összefogás fontosságára hívta fel a figyelmet, ugyanakkor hozzátette: a posztkommunista országokban a szabadságküzdelmekre továbbra is szükség van az emberi jogok érvényesítése terén. Józanságra és tisztánlátásra van szükség küzdelmeinkhez – mondta Tőkés. Sólyom László a sajtó képviselői előtt kifejezte meggyőződését, hogy amikor egy államfő egy másik országban élő nemzeti kisebbség tagjaival együtt emlékezik meg egy nemzeti ünnepről, az hozzájárul a két ország kapcsolatának javulásához. Markó Bélát megdöbbentette a román hatóságok eljárása, amely szerinte két évtizedes visszalépést jelent az időben. Hozzátette: „Akkor, a kilencvenes évek elején sokszor megtörtént, hogy hosszú huzavona előzte meg egy-egy magyar politikus idelátogatását, sokszor meg akarták őket győzni, hogy csak Bukarestbe menjenek, Erdélybe ne látogassanak, és azt hittem, hogy ezen már rég túl vagyunk. De ami most történik, az azt is bizonyítja, hogy a történelem nem visszafordíthatatlan” – szögezte le. /Kopjafát állított a Nyergestetőn Sólyom László. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Eltűnik a térképről Hargita megye, legalábbis abban az esetben, ha Traian Basescu érvényt tud szerezni akaratának, emlékeztetett Korodi Attila. A parlamenti képviselő az elnök álláspontjára hivatkozva kérte fel a Hargita és Kovászna megyei tanácsokat, hogy kezdjék meg azt a szakmai felkészülést, amely majd lehetővé teszi, hogy érdemben vehessenek részt a régiók átrajzolásában. Korodi Attila felhívást juttatott el Hargita és Kovászna megye tanácselnökeihez, a dokumentumban olyan szakmai tanulmány elkészítésére kérte őket, amely elemzi az 1968-as megyésítés hatásait. Traian Basescu az év elején bejelentette, a hatékonyabb adminisztráció érdekében a jelenlegi 41 megye helyett 9-12 közigazgatási régiót kellene létrehozni. A Hargita megyei közbirtokosságok tulajdonában levő területek mintegy 30 százaléka más megyében van. Ez rengeteg adminisztrációs, illetve tulajdonjogi problémát okozott és okoz mind a mai napig – mutatott rá Korodi az 1968-as megyésítés egyik következményére. A Hargita megyei önkormányzat részéről Borboly Csaba elnök pozitívan reagált a megkeresésre. /Hompoth Loránd: Székelyföld mint közigazgatási egység? = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 17./

Basescu államfő szerint Sólyom László gyakran látogat Romániába, és gyakran tesz olyan nyilatkozatot, amely nem tartja tiszteletben Románia alkotmányát. A magyar félnek tudnia kellett volna, hova jön, nem jöhetnek a Hargitai önkormányzathoz, de a megyei tanácshoz igen – mondta Traian Basescu március 17-én egy televíziós műsorban. A riporter közbevetésére, hogy a magyar fél közben kijavította a szöveget, az államfő kijelentette: túl későn tette, mivel a berepülési engedélyt addigra már visszavonták. Basescu emlékeztetett, ő többször leszögezte, hogy Románia nem tűrheti az alkotmányába ütköző álláspontokat. Erre pedig válaszként a Hargitai „önkormányzat” (autoguvernare) kifejezés érkezett – mondta Basescu. „Sajnos Budapesten nyilatkozatok láttak napvilágot, a román külügyminisztériumnak ezért kellett ma megfogalmaznia álláspontját” – mondta a román államfő. /Basescu kiosztotta magyar kollégáját. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 18./

Öt régió – Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár és Temes megye – képviseltette magát a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Társulat (RMKDT) március 14-én tartott közgyűlésén, amelyre Szászrégenben került sor. A tanácskozáson elhangzott, hogy mind több fiatal vallja magáénak a kereszténydemokrata eszméket. A közgyűlés elítélte Sólyom László magyar államfő beutazásának akadályoztatását. Az RMKDT ülését a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom közgyűlése követte, ahol jelen volt Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. Elhangzott, az, hogy az RMDSZ kiszorult a hatalomból, annak is tulajdonítható, hogy az elmúlt húsz évben nem szorgalmazta eléggé következetesen a kereszténydemokrata elveket. Kelemen Kálmán elnök hangsúlyozta, az elkövetkezendőkben fontos lesz, hogy az RMDSZ csúcsvezetése sokkal érzékenyebben és gyorsabban reagáljon helyi problémákra. /(mózes): Az RMKDM több érzékenységet vár az RMDSZ csúcsvezetésétől. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Országos Elnöksége az utóbbi időben megismétlődő beiskolázási tervek körüli gondokkal, a tisztségviselők cseréjével kapcsolatban kiadott nyilatkozata felhívta a megyei tanfelügyelőségek és az Oktatási és Kutatási Minisztérium figyelmét arra, hogy a beiskolázási tervekben biztosítsák a továbbtanulás lehetőségét, az anyanyelvi oktatás megőrzését. Ragaszkodnak ahhoz, hogy Hargita és Kovászna megyékben a főtanfelügyelő magyar nemzetiségű legyen, a többi, magyarok lakta megyében pedig az egyik főtanfelügyelő-helyettes magyar nemzetiségű legyen. A tanfelügyelőség nemzetiségi összetétele tükrözze a magyar nyelvű oktatás arányát az illető megyében. /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./

Állandósulni látszik az orvoshiány a Székelyföldön, miután csak két, illetve három személy jelentkezett a Hargita és Kovászna megyében meghirdetett szabad állásokra, holott 55 üres orvosi állást szerettek volna betölteni. Kovászna megyében hárman jelentkeztek a 67 meghirdetett állásra, míg Szilágy megyében hatan mutattak érdeklődést a 44 szabad állás iránt. Hargita megyében 215 szakorvosra lenne szükség, most 30 rezidensi és 25 szakorvosi állást hirdettek meg, két jelentkező volt. /Pap Melinda: Marad az orvoshiány a Székelyföldön? = Krónika (Kolozsvár), márc. 18./