Április 29-én Oláh Lajos, az MSZP Hajdú-Bihar megyei elnöke Kiss Sándorral, a Bihar Megyei Tanács elnökével, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének vezetőjével és Lakatos Péter Bihar megyei képviselővel felkeresték Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt. A Debrecen–Nagyvárad közötti vasútvonal helyreállításának támogatását kérték Gyurcsány Ferenctől. A találkozón Erdély és Magyarország, illetve Bihar és Hajdú-Bihar megye együttműködési lehetőségeiről volt szó. /RMDSZ-es politikusok Gyurcsánynál. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 30./

Egyhetes rendezvénysorozattal ünnepli Nagyvárad és Berettyóújfalu a Magyar Kultúra Napját – jelentette be Nagyváradon a város alpolgármestere, Bíró Rozália. A két város önkormányzata, a bihari RMDSZ, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ) és a Partium Alapítvány szervezésében zajló magyar kultúra ünnepe a Nagyváradtól mintegy harminc kilométerre fekvő Hajdú-Bihar megyei Berettyóújfaluban kezdődik. Január 16-án Fleisz János nagyváradi történész Az erdélyi magyar sajtó története 1890–1940 és Váradi hétköznapok című köteteit mutatják be, majd nagyváradi képzőművészek alkotásaiból nyílik kiállítás. Megrendezik a Bihari Népfőiskola szakmai napját, majd a rendezvénysorozat Nagyváradon, a Tibor Ernő Galériában folytatódik a berettyóújfalui Bihari Népművészeti Egyesület kiállításának megnyitójával. Január 21-én a Nagyváradi Állami Filharmónia hangversenytermében Németh János kultúrakutató Az európai kulturális identitás gyökerei című előadását hallgathatják meg az érdeklődők. A rendezvénysorozat január 22-én, vasárnap este díszelőadással zárul a Nagyváradon, az Állami Színházban, ahol a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Szigligeti Ede Liliomfi című darabját adja elő. /Balogh Levente: A Magyar Kultúra Ünnepe Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), jan. 13./

Basescu elnök beszédében hangsúlyozta, Románia küzdeni fog a határon túli románok jogaiért. Az elnökhöz hasonlóan nyilatkozott a külügyminiszter is, aki szerint a román nemzetnek újra kell egyesülnie az egyesült Európában, és a környező országokban, beleértve Magyarországot is, érvényesíteni kell a kisebbségi jogokat. Ezzel szemben Kreszta Traján, a magyarországi Országos Román Önkormányzat elnöke kifejtette, amiről most Romániában annyi vita folyik, a kisebbségek kulturális autonómiája, az Magyarországon biztosított a kisebbségi törvény révén, lehetőségük van arra, hogy intézményfenntartóvá váljanak. A román kisebbség fokozatosan átveszi az intézményeit, 2008. január 1-től minden jogi és pénzügyi garancia adott ezek fenntartására és működtetésére. A statisztikák szerint Magyarországon tízezer fő alatt van a román nemzetiségűek száma, az Országos Román Önkormányzat becslése szerint azonban létszámuk 20-25 ezerre tehető. A 2001-es népszámláláskor 7995 román nemzetiségű magyar állampolgárt és 2681 román nemzetiségű nem magyar állampolgárt regisztráltak. Legtöbben Békés, Hajdú-Bihar és Csongrád megyében élnek, itt összesen 23 román kisebbségi önkormányzat működik. Budapesten a legutóbbi választások után 18 létesült, de ezek között Kreszta szerint csupán 4 olyan van, amelyeket valóban román nemzetiségűek hoztak létre, a többi 14 az úgynevezett etnobiznisz eredménye. Az országban összesen 44 román kisebbségi önkormányzat működik. /Guther M. Ilona, Budapest: Kresztáékat nem érdekli az országhatárok feletti román nemzetegyesítés. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

Január 24-én Budapesten aláírták a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közötti 2006. évi együttműködési megállapodást. Közel tíz éve létezik együttműködési megállapodás az RMGE és az FVM között. Ennek értelmében minden év elején áttekintik az elmúlt év eredményeit az együttműködés területén, és megállapodnak a következő év legfontosabb teendőiről. A 2004-es esztendőt tekintették a legsikeresebbnek, amikor több száz erdélyi gazda és szakember vett részt magyarországi oktatási programokon, kiállításokon és más szakmai rendezvényen. Újdonság a 2006-os együttműködésben, az, hogy a három szomszédos ország gazdaszervezetei közvetlen határ közeli kapcsolatot teremtenek a sürgős teendők rendezése érdekében. Így az FVM az erdélyi kapcsolatok közvetlen bonyolítását a debreceni Hajdú-Bihar Megyei Földművelésügyi Hivatalra bízta, a kárpátaljait a Szabolcs-Szatmár megyeire, a vajdaságit pedig a szegedi, Csongrád megyei hivatalokra. Így sokkal gördülékenyebben lehet intézni az ügyeket a határ közelsége miatt, hiszen az RMGE ügyvezető elnöke Nagyváradon székel. A 2006-os esztendőben az FVM több rendezvényt, illetve oktatási programot támogat. Ezek közül egyik legfontosabb program az Agrár-Európa faluról falura, ahol 12 megyében, több mint 60 helységben, több ezer gazda részvételével előadásokat hallgatnak jeles magyarországi és erdélyi szakemberektől az EU-s csatlakozás legfontosabb buktatóiról. /Máthé László, az RMGE országos alelnöke: Együttműködési megállapodás az RMGE és a magyar FVM között. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 31./

Lezárult a Phare CBC Magyarország és Románia közötti határon átnyúló együttműködéseket támogató program, amelynek keretében 2,385 millió euróból 12 projektet támogattak. A 2002-ben kezdődött, több mint 3 millió euró támogatási kerettel meghirdetett „Határon átnyúló gazdaságfejlesztés” támogatási alap 2005 végén fejeződött be. Magyarországról Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékből kapcsolódhattak be a programba. A projektek segítették a határ menti régiók elmaradott infrastruktúrájának fejlesztését, hozzájárultak a földrajzi egységnek tekinthető régiók életének fejlesztéséhez. /Határokon átnyúló együttműködés. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./

Marosvásárhelyen megnyílt a Jászságtól Beregig – Népművészeti örökségünk című kiállítás. Három magyarországi megye, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népművészeti tárgyait, értékeit állították ki. Bónis Johanna, a Maros Megyei Múzeum igazgatója premiernek nevezte ezt a kiállítást. Újdonságnak számít, hogy egy magyarországi vendégkiállításnak ad helyet a Néprajzi Múzeum. A kiállítást a jövőben Csíkszeredán, majd Nagybányán mutatják be. /Barkóczi Noémi: Premier a Néprajzi Múzeumban. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./

Egyre több külföldi befektető jelenik meg nemcsak a központi, bukaresti napilapok, hanem a vidéki, főleg erdélyi kiadványok piacán is. A Vorarlsbergben székelő Eugen Rus tulajdonában levő Inform Media-csoport jogelődjei révén már majdnem másfél évtizede van jelen Romániában, öt évvel ezelőtt vásárolta első romániai napilapjait: a nagyváradi Bihari Naplót és Jurnal Bihoreant. A három nagy példányszámú kelet-magyarországi napilapot (Hajdú-Bihari Napló, Kelet-Magyarország, Észak-Magyarország) kiadó sajtóvállalat fokozatosan terjeszkedve mostanra elérte, hogy hat napilapot birtokoljon, amelyek együttesen auditált terjesztett példányszáma meghaladja a 84 ezret. A két nagyváradi napilapon kívül az Inform Media egy magyar nyelvű (Szatmári Friss Újság) és három román napilapot jelentet meg. A Krónika napilapnál is megváltozott a tulajdonosi szerkezet, a Krónika Kiadóvállalat többségi részvényeit birtokló magyarországi Hungarom Médiában lépett színre új tulajdonos. A Krónika az Épszer-Vegyépszer-birodalmat irányító kolozsvári származású magyarországi üzletember, Nagy Elek – Méhes György író fia – érdekeltségévé vált. A Krónika egyelőre nem adott felvilágosítást, a kiadóvállalat vezetését elvállaló Kovács Ferenc azt közölte: amint a folyamatban levő átalakulások lezárulnak, sajtóértekezleten válaszolnak majd a kérdésekre. /Átalakulóban az erdélyi napilappiac. A kolozsvári Krónika tulajdonosi szerkezetében is változás ment végbe. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

Június 7-én Tóth József (MSZP) országgyűlési képviselő, a hajdú-bihari közgyűlés alelnöke Debrecenben megnyitotta a kistérségek együttműködéséről rendezett Magyar–román konferenciát. Stefan Szeremi, a Bihar megyei tanács elnöke fontosnak nevezte a mikrorégiók fejlesztését. /Magyar–román kistérségi konferencia Debrecenben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./

A múlt héten Debrecenben megtartották a kistérségek együttműködéséről rendezett magyar–román konferenciát. – Mindenekelőtt a fejlesztésekben kell együttműködniük a kistérségekhez tartozó településeknek, de a közszolgáltatások, így az egészségügy, az oktatás, a kultúra szervezése is hatékonyabb, ha azt összehangolják – mutatott rá Tóth József MSZP-s országgyűlési képviselő, a hajdú-bihari közgyűlés alelnöke. Stefan Seremi, a Bihar megyei tanács elnöke fontosnak nevezte a mikrorégiók fejlesztését. /Magyar–román kistérségi konferencia Debrecenben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

A két határ menti térség, a magyarországi Hajdú-Bihar és az erdélyi Bihar megye közötti gazdasági kapcsolatok megerősítése érdekében uniós támogatással létrejött a Regionális Európai Képzési Akadémia (REKA); a projekt első bemutatkozó fórumát a múlt héten tartották a Debreceni Akadémiai Bizottság (DAB) székházában. Az Európai Uniótól nyert több mint 42 millió forintos támogatással a REKA-projekt a magyar-román határ menti együttműködésben érdekelt kis- és középvállalkozások, illetve önkormányzati tisztviselők számára nyújt képzési és tréninglehetőséget. A képzés mintegy 30 magyarországi és romániai vállalkozó, valamint köztisztviselő részvételével jövő év tavaszán kezdődhet. /Magyar–román határ menti együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

A magyar-román területfejlesztési együttműködést szolgáló Partnerség 2007-2013 projekt kidolgozására 23 millió forint támogatást nyert az Európai Uniótól az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség. A projekt magyar részről a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség, a határ másik oldaláról az Észak-Nyugat Romániai Fejlesztési Ügynökség és a Szatmár Megyei Tanács partnerségével valósul meg. /Sikeres román-magyar EU-projekt. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

Közös fejlesztési programot kíván kidolgozni Bihar és Hajdú-Bihar megye, valamint Nagyvárad és Debrecen önkormányzata – jelentette be Nagyváradon Bíró Rozália, a város alpolgármestere. Az elöljáró elmondta, a „Gondoljunk egy közös jövőt – Nagyvárad-Debrecen 2020” elnevezésű közös fejlesztési projekt ötlete az eurorégiós konferencián merült fel. – A határ két oldalán fekvő térségeknek együtt kell fejlődniük, és közösen kell értékesíteniük lehetőségeiket. Ezért Nagyváradnak és Debrecennek a nyugati régióközpontok mintájára kutatói központot kellene létrehoznia, amelynek a gazdaság fejlesztéséhez szükséges humán erőforrás felmérése és továbbképzése lenne a célja. Bíró Rozália szerint a stratégia már 2007 végére körvonalazódhat, és hozzájárulhat ahhoz, hogy a térség az európai uniós pénzalapokhoz is könnyebben hozzáférjen. A tervek szerint a központot a nagyváradi és a debreceni egyetem közreműködésével hozzák létre, és a később itt dolgozó szakembereket is a két felsőoktatási intézmény nevelné ki. /Balogh Levente: Nagyvárad, Debrecen: közös jövő. = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./

Erdélyi magyar gazdák számára négynapos felkészítő tanfolyam kezdődött Debrecenben, a határ menti együttműködés keretében. Az Interreg III/A pályázaton a Hajdú-Bihar Megyei Területi Agrárkamara több partnerrel közösen nyerte el azt a támogatást, amellyel egy közel egyéves gazdaságfejlesztési programot indított. Ennek keretében az Erdélyben élő magyar gazdákat készítik fel az európai uniós csatlakozásra. /Erdélyi magyar gazdákat segítenek a csatlakozásban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

Nagyváradon megtekinthetők a Kőrösvidéki Múzeumban az Őszi Szalonon szereplő Hajdú-Bihar és Bihar megyei kortárs képzőművészek alkotásai. /Őszi szalon Váradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

Megkondultak a gyulafehérvári székesegyház harangjai február 22-én, Bocskai István fejedelem temetésének 400. évfordulóján. Elveszett sírját ezután a székesegyházban kőtábla jelöli. Hajdú-Bihar megye önkormányzatának kétéves ünnepségsorozatát zárta a felavatott Bocskai-emléktábla. Az ünnepséget megnyitó dr. Jakubinyi György érsek az hangsúlyozta: “1100 éves történelmünk kőbe faragott tanúja e templom... mostoha és változatos történelmünk során sok emlék elpusztult, de minket kötelez az emlékezés”. Gudor András református lelkész Bocskai emberi és vezetői nagyságát méltatta. Dr. Nyakas Miklós történész, a hajdúböszörményi Hajdúsági Múzeum igazgatója, a Bocskai-szobor és -emléktábla-avatások kezdeményezője a 400 évvel ezelőtti temetést idézte fel: “A halotti menet, miután Kassán, az Erzsébet templomban nagy pompával vettek tőle búcsút, Szina, Vizsoly, Tálya, Kálló, Nyírbátor, Nagykároly, Lompért, Goroszló, Kolozsvár, Torda, Nagyenyed érintésével ért Gyulafehérvárra. ” Bocskai politikai végrendeletében arra intette “az erdélyieket, hogy Magyarországtól, ha más fejedelemség alatt lesznek is, el ne szakadjanak. A magyarországiakat, hogy az erdélyieket tőlük el ne taszítsák”. Az emléktáblát, melyet Győrfi Lajos szobrász sütői mészkőből faragott, a katolikus érsek megszentelte, a református lelkész megáldotta. Szövege: „Bocskai István erdélyi fejedelem. Kolozsvár, 1557. január 1., Kassa, 1606. december 29. Örök nyugalomra helyezték Gyulafehérváron 1607. február 22. ” /Takács Ildikó: Emléktábla Gyulafehérváron Bocskai István fejedelemnek. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 23./

Tömeges betelepülési hullám indult meg, a román áttelepülők inváziójának célpontjai között van Püspökladány és Debrecen is, a nyolcszáz lelkes Bedőn már a lakosság harmada román állampolgár. Hajdú-Bihar megye számos településén megjelentek az elsősorban tehetős romániai vállalkozók és értelmiségiek: sorra vásárolják fel az eddig eladhatatlan ingatlanokat, telkeket. A hírek szerint újabban már a Tiszántúl városaiban is egyre több a román ingatlanvásárló. Az áttelepülők új, magyarországi otthonaikban kívánnak élni, egyszersmind megtartják romániai munkahelyüket. A hajdúsági ingatlanárak alacsonyabbak, mint a partiumiak, a megélhetés költségei pedig összehasonlíthatatlanul kedvezőbbek. Bedőn már két építési engedélyt is kiadtak magyarul egyáltalán nem beszélő családoknak. Biharkeresztesen is letelepült már legalább harmincöt-negyven romániai család. A betelepülők gyerekeiket Romániában járatják iskolába. A tendencia a székelyföldi magyarokat tölti el félelemmel. A székelyudvarhelyi Polgári Élet című hetilap írta, a partiumi soviniszta román megírták: eljött a történelmi lehetőség, hogy a románság a Tiszáig kiterjessze Nagy-Románia határát. /Élénk román bevándorlás. = Magyar Hírlap, aug. 15./

Hatnyelvű honlappal, kiadvánnyal és CD-vel népszerűsíti a Bihar és Hajdú-Bihar megyei turisztikai látványosságokat a Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Az anyagokat az Egység és sokszínűség a Bihar–Hajdú-Bihar Eurórégió turizmusában című projekt keretében mutatták be. A román, magyar, angol, német, francia és olasz nyelven megjelent kiadvány a természeti értékek mellett a kulturális, vallási és örökségi szempontból fontos látnivalókat is bemutatja. /Pap Melinda: Közös népszerűsítés. = Krónika (Kolozsvár), nov. 29./

A nagyváradi Pertinax Egyesület idén is megrendezte a IV. osztályosok számára Aranytoll elnevezésű nemzetközi meseíró-vetélkedőjét. A helyi, majd megyei szakasz után Arad megyéből kilenc iskolából érkeztek a döntőre. A vetélkedőn az Arad, Bákó, Bihar, Fehér, Kolozs, Kovászna, Máramaros, Szatmár és Szilágy megyei versenyzőkön kívül a magyarországi Hajdú-Bihar és Pest megyeiek is részt vettek, így még értékesebb az Arad megyeiek sikere. /(Kiss): Sikerek az Aranytoll meseíró-vetélkedőn. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 7./

Az Arad megyei Körösbökény és a Hajdú-Bihar megyei Darvas között jól működik a testvértelepülési kapcsolat, amelynek eredményeként az elmúlt nyáron a gyermekeknek közös táborozást szerveztek Körösbökényben. /Körösi K. Sándor, Körösbökény: Darvas és Körösbökény példás kapcsolata. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 5./

Kocsik József, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének elnöke az elmúlt évi gazdatevékenységet mérlegelte, illetve az idei elképzelésekről beszélt. Amióta megalakult a megyei gazdatömörülés, minden évben sikerült egy keveset előrelépniük. Fogadhatják az uniós elvárásokat. Arad megyében 32 gazdakörük működik különböző intenzitással. 19 mezőgazdasági vállalat, 5 közös gazdaság tartozik hozzájuk, több mint 30 ezer hektár termőföld fölött tartanak érdekképviseletet. Tavaly sikeresen pályáztak a Szülőföld Alaphoz, az Apáczai Alapítványhoz, az Új Kézfogás Alapítványhoz, ugyanakkor más programokban is közreműködtek. Az elmúlt évben összesen 17 program lebonyolításában voltak érdekeltek. Tavaly Arad megyéből 21 személy vett részt a pályázatírásokban, illetve a pályázatírások elsajátítását célzó programokban. Kocsik bízik a kistérségi szövetség megalakulásában rejlő lehetőségekben. A Békés Megyei Gazdaszövetséggel elkezdett kistérségi szerződési tárgyalásokba időközben bekapcsolódott a Csongrád, továbbá a Hajdú-Bihar megyei hasonló gazdatömörülés vezetősége is. Az elnyert támogatások Brüsszelből érkeznek. Elméletben létezik, de ténylegesen is meg kell alakítani a terménytanácsokat, hogy a megye magyar gazdálkodói önellátóak legyenek. Hatalmas lehetőségek rejlenek az Ifjú Gazdák Egyesületében, mivel az EU kiemelt támogatást biztosít a 40 éven aluli gazdálkodóknak. /Balta János: Lépéselőnyben. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 11./

Az idei mozgalmas évadról a Nagyvárad Táncegyüttes vezetője, Miklós János számolt be. A Nagyvárad Táncegyüttes legutóbbi előadása a Hajdú-Bihar megyei Bihar Táncegyüttessel közösen bemutatott Eltáncolt cipők című táncos mesejáték. Színpadra állításához – akárcsak A só útja, a Boszorkánytánc, a Városi komédia és a Rendes feltámadás esetében – pályázat útján szereztek pénzt. Az Eltáncolt cipők létrehozásához szükséges összeget eurorégiós pályázaton nyerték el, és ugyanennek a pályázatnak köszönhetően létrehoznak egy weboldalt, amely a határ két oldalán elterülő Biharország népművészeti adatbázisa lesz. Hat évvel ezelőtt, 2002 februárjában a Nagyváradi Állami Filharmónia keretében működő Crisana Népi Együttesnél négy állást hirdettek meg magyar táncosoknak. Ezzel kezdődött a Nagyvárad Táncegyüttes története. „A megyei tanács kezdeményezte, hogy magyar táncosoknak is hozzanak létre állásokat a román táncegyüttesnél. Jelenleg nyolc táncospáruk, hat zenészük és négy szólistájuk van. A Nagyvárad Táncegyüttes nevet 2005 eleje óta viselik, akkor lettek önállóak. Repertoárjukon kalotaszegi, szatmári, mezőségi, felcsíki, gyimesi, marosmenti és küküllőmenti táncok szerepelnek, a magyar néptáncok mellett román és cigány táncokat is megtanultak. Állandó koreográfusuk, László Csaba mellett Dimény Levente színművész segíti a munkájukat. Előadásaikkal szinte az egész Erdélyt bejárták már Nagykárolytól Segesvárig, Kolozsvártól Barótig, továbbá két budapesti föllépést is maguk mögött tudhatnak. /Fried Noémi Lujza: Biharország táncosai. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./

Nagyváradnak és Debrecennek közösen jobbak az esélyei, akár befektetők vonzásáról, akár fejlesztési lehetőségekről legyen szó – jelentette ki Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere. A bihari és a hajdú-bihari megyeszékhely önkormányzatai még 2006-ban állapodtak meg abban, hogy a két településnek közös fejlesztési stratégiát kell kidolgoznia. A nagyváradi és a debreceni egyetem hallgatói tavaly mindkét városban végeztek ennek kapcsán közvélemény-kutatást. Biró Rozália nyilvánosságra hozta a felmérés eredményeit. Közölte: Nagyvárad lakosságának 66 százaléka támogatja a Debrecen–Nagyvárad városi agglomeráció létrehozását. Debrecenben azonban ez az arány mindössze 51 százalékos. A két megyeszékhely közötti 60 kilométeres körzet lakóit is számításba véve több mint 600 ezer személyt érint a kidolgozandó közös fejlesztési stratégia. Biró Rozália szerint az egészségügyi és szociális szolgáltatások, a kulturális élet, a nevelés és turizmus terén lehet a két város és környezete között együttműködést kialakítani. Első lépésként közös honlapot terveznek, amely ismerteti a régió turisztikai, gazdasági, üzleti potenciálját, a kulturális eseményeket, valamint a helyi adók és illetékek szintjét. /Közösen tervez Várad és Debrecen. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./

Több mint másfél évszázad után újraalakítják Nagyszalontán a Bihari Hajdúvárosok Szövetségét. A társulásnak több Bihar megyei település mellett számos magyarországi helység is tagja lesz. „Egy-két éve jelent meg Nyakas Miklósnak, a hajdúböszörményi múzeum nyugalmazott igazgatójának Bihari hajdúvárosok története című könyve, amelyben összesen húsz hajdútelepülést említ. Innen eredt az ötlet, hogy alakítsuk újra a hajdúvárosok szövetségét” – tájékoztatott Jantyik Zsolt, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés művelődési, sport- és civil kapcsolatokért felelős bizottságának elnöke. A hajdúvárosok szövetségét 1714-ben a hajdúkiváltságok visszaszerzéséért hozták létre, és 1848-ig létezett. /Fried Noémi Lujza: Szerződő hajdúvárosok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./

Már nem csak Szlovákiába vándorolnak ki a magyar cégek, Románia is kedvelt célponttá vált, írta a Magyar Nemzet. Egyre több hajdú-bihari vállalkozás dönt úgy, hogy a szomszédban alapít céget, mert ott a magyarországi pangással ellentétben piaci pezsgésre és vállalkozásbarát adórendszerre számíthat. Romániában évi 6 százalékos a gazdasági növekedés, az áfa, a személyi jövedelemadó, illetve a társasági nyereségadó kulcsa egyaránt 16 százalék, de a kisebb társaságok adóterhe mindössze 2,5 százalék. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 22./

A Bihar megyei Érsemjén és a Hajdú-Bihar megyei Bagamér község szervezett – immár negyedszer – határrandevút az ideiglenes határátkelőnél. A hagyományőrző néptánc- és íjászbemutató mellett, melyen a magyarországiak Mátyás fekete seregét idézték meg, rendhagyó fotótárlatra is sor került. Tóth István fotóművész, a nagyváradi Tavirózsa Fotóklub elnöke Bihari magyar néphagyományok című tárlatát tekinthették meg az országhatár két oldaláról érkezettek. /Fried Noémi Lujza: Fényképek a határsávban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 19./

Kétnapos hivatalos látogatásra indult Szatmár megye prefektusa, Radu Bud, Bihar és Szilágy megye prefektusaival együtt a magyarországi Észak–Alföldi Régióba, hogy megbeszélést folytassanak Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyék közigazgatási vezetőivel. Ezzel rendszeres találkozók veszik kezdetét a három román megye és a három magyarországi megye vezetői között. /Fábián Ágnes: Hat megye vezetői találkoznak. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 16./

Az elmúlt napokban Csíkszeredában zajlottak a Kárpát-medence fejlesztési fórumának munkálatai, melyen részt vett Törzsök Erika, a magyar kormány Miniszterelnöki Hivatalának Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárságának főigazgatója is. Törzsök Erika az újságírónak kifejtette: „egy nemzet sikerét a bizalom biztosítja. Mit látunk mostanában magunk körül? A bizalom teljes hiányát. Nem bízunk a politikusainkban, a vezetőinkben, s egymásban sem. A bizalom hiánya a nemzet vitalitásvesztéséhez, az emberek magábafordulásához vezetett, ezt láthatjuk a demográfiai adatokból és a gazdasági mutatókból egyaránt. A XX. század kudarcaiból okulva a XXI. század lehetőségeket kínálhat. Közösen kell válaszokat találni, hiszen ugyanazokkal az EU-csatlakozás által előidézett, megváltozott gazdasági viszonyokkal, szabályokkal kell szembenéznünk Romániában és Magyarországon egyaránt. A magyar kormány 2006-ban paradigmaváltás mellett döntött az ország határain kívül élő magyarságot illetően. Ha addig pusztán a romániai magyarságnak tekintették a román államban élő magyar anyanyelvűeket, 2006-tól ez megváltozott. Az új alapelvek szerint egy kisebbséget nem számbelisége alapján, hanem önszervezkedési, politikai megnyilvánulásai alapján lehet megítélni. Amennyiben a romániai magyarság folyamatosan jelen van a román politikai életben, parlamenti és önkormányzati képviselői vannak, úgy kell tekinteni, mint erdélyi magyar társadalmat. ” Az erdélyi társadalommal közösen kell megtalálni az utakat, szorosan együttműködnek az Unió területi forrásainak hasznosításában. Fontosak a közös határ menti kataszterek, továbbá az infrastrukturális fejlesztés összehangolására. A román és magyar sínpályák és országutak találkozzanak. A határ két oldalán élő bihariaknak közösen kell meghatározni a régió céljait, attól függetlenül, hogy Bihor vagy Hajdú-Bihar megyében élnek. A Törzsök Erika által vezetett hivatal technikákat, eszközöket kínál egyes települések számára, ahová nemzetközi forrásból nagyobb összegeket kívánnak lehívni fejlesztési célokból, esetenként elérhetővé tenni számukra indítóforrást a Szülőföld Alapból. A települések fejlesztéséről van szó, „nem egyes politikai klientúrák érdekeiről”. Szerinte „belharcok és betarthatatlan, rövidlátó ígérgetések jellemzik politikusainkat, és sajnos ez így van talán már az 1200-as tatárjárás óta a térségben. Ez a politikai mentalitás honosodott meg, nem az Egyesült Államokra jellemző különböző etnikumok közötti bizalmi légkör”. A megoldás Törzsök szerint „a bizalom megteremtése” és a „szívós munka”. „Nem munkanélküli főiskolásokat kell képezni, hanem kiváló tudású szakmunkásokat”. „A jövőt csak a nyitás biztosíthatja a fejlett Európa, annak tőkeerős cégei irányában. Az elszigetelődési politika a régió gettósodását vonja maga után”. „A befelé fordulás, köldöknézés veszélye, hogy a XXI. század egyre inkább elhalad a székelyek mellett. Például a brassói minta lehet a Székelyföld gazdasági felvirágoztatás sikerének kulcsa. ” /Hompoth Loránd: A köldöknézés csak elszigetelődéshez vezet. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6./

A határ menti üzleti beruházásokról tartottak Nagyváradon november 21-én konferenciát a Fekete Sas Szállóban, a Nagyváradi Ingatlankezelőség és a Debreceni Városháza közös szervezésében. Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere elmondta, a rendezvény lehetőséget biztosít a Bihar és Hajdú-Bihar Megyei kis- és középvállalkozóknak arra, hogy kapcsolatokat alakítsanak ki egymás között. A konferencia egyik témája a nagyváradi ipari park létrehozása volt. Az önkormányzat döntése alapján egy 120 hektárnyi területen lenne a park a Borsi úton. /Határ menti beruházásokról. = Reggeli Újság (Nagyvárad), nov. 22./

A bihari magyarság fejlődése érdekében Hajdú-Bihar és Bihar megye, valamint Debrecen és Nagyvárad önkormányzatai közös projektek megvalósítását tervezik – hangzott el Biró Rozáliának, Várad alpolgármesterének sajtótájékoztatóján. Az elmúlt időszakban a nagyváradi és Bihar megyei elöljáróság többször találkozott a Hajdú-Bihar megyei és a debreceni vezetőséggel. A megbeszélések eredményeként több pályázati dokumentációt állítottak össze, melyeket 2009. január 30-áig kell leadniuk. A projekteket 2 százalékos önrésszel részben európai uniós alapokból, részben kormánytámogatásból finanszíroznák. Többek között szeretnének létrehozni egy közös digitális adattárat, amit a debreceni és a nagyváradi levéltár anyagaiból állítanának össze. /Létai Tibor: Bihar és Hajdú-Bihar. Kölcsönös nyelvtanításra, közös hírügynökségre kérnek pénzt. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 10./

Hajdú-Bihar és Bihar megyei kulturális intézetek és civil szervezetek vezetői együttműködést erősítő megállapodást kötöttek, nemzetközi kulturális, művészeti útvonal létrehozásáról szóló dokumentumot írtak alá Nagyváradon február 12-én, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában. Barabás Zoltán költő, a Partiumi Magyar Művelődési Céh igazgatója köszöntötte a részvevőket. A kulturális híd kialakításában többek között a következő intézetek, szervezetek vállalnak szerepet: a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés, a debreceni Méliusz-Központ, a nagyváradi Partiumi Magyar Művelődési Céh, a nagyváradi Pro Universitate Partium Alapítvány és a Bihar Megyei Népművészeti Központ. /Tóth Hajnal: Nemzetközi kulturális útvonalat hoznak létre. = Reggeli Újság (Nagyvárad), febr. 14./