"Gagyi-Balla István kolozsvári nyugdíjas történelemtanár az 1956-os magyar forradalom romániai hatását kutatja évek óta. Kutatómunkájának egyes részleteit közölte a Magyar Fórum. S. L. gyergyószentmiklósi lakos a forradalom idején Magyarországon volt, rokoni látogatáson. A Fehér Könyvben megjelent a fényképe. A fénykép alapján tíz évre ítélték az "ellenforradalomban részvétel" miatt. - Szoboszlay Aladár aradi plébános illegális szervezetet hozott létre Keresztény Munkáspárt néven, Székelyföldön is voltak tagjai. Ebben az ügyben többszáz embert tartóztattak le, majd kb. 200 főt állítottak bíróság elé, fegyveres szervezkedés vádjával. A fegyveres jelző onnan származott, hogy volt köztük román katonatiszt is. A Szoboszlay-ügyben 57 személyt ítéltek el, köztük tíz főt halálra. A halálos ítéleteket 1958 szeptemberében Aradon hajtották végre. - Dobay István kolozsvári jogász elaborátumot készített az erdélyi kérdés megoldásáról, melyet az ENSZ-hez kívánt eljuttatni. Végül kilenc vádlottat ítéltek el, közülük ötre az ügyész halált követelt. - Brassóban alakult meg az Erdélyi Magyar Ifjak Egyesülete /EMISZ/, Orbán László társaival gyűjtötte az erdélyi magyarok panaszait, hogy azokat eljuttassa az ENSZ-hez. Ügyükben 77 főt állítottak bíróság elé. - A csíkszeredai líceum több tanárát és diákját /11 személyt/ tiltott iratok terjesztésével állították bíróság elé. -A galócásiak bűnperében 12 huszonéves fiatalt ítéltek el 5-től 12 évig terjedő börtönre. - Gyulakután hét vádlottat ítéltek 7 és 20 év közötti kényszermunkára. - Nagyváradon a forradalom hatására diákok megalapították a Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezetét. Összeesküvés vádjával két tanárt 18 évi, három diákot 25 évi kényszermunkára ítéltek. Szászrégeni diákok ügyét fegyveres szervezkedésnek minősítették és 1960-ban a 24 vádlott súlyos börtönbüntetést kapott. A szilágysomlyóiak ügyében öt főt ítéltek el. - A Bolyai Tudományegyetem hallgatóinak és tanárainak a pere ismert, több beszámoló jelent meg róla, azonban a teljes feltárás még mindig nem történt meg. /Magyar Fórum (Budapest), okt. 26./"

Elhunyt Palotás Dezső /1951. márc. 11. - 1999. márc. 7./ író és képzőművész. Négy könyve jelent meg, két verseskötet /Negyedik kívánság, 1979, Incidens, 1982/ és a két prózai kötet /A ház, 1983, Ég veled, pokol leánya, 1985/. 1976-ban fejezte be tanulmányait az Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán, Kolozsváron, majd Calarasi-ba helyezték tanárnak, a 80-as években pedig Gyulakután volt tanár. Grafikusként is dolgozott. Az egyik szerkesztőségben munkára jelentkezett, de nem kellett. Ez volt az utolsó csepp a pohárban, ezért 1990. jan. 1-jén elhagyta Romániát. Magyarországon volt újságíró, parlamenti tudósító, rajzait közölték lapok. /Egyed Péter: Búcsú. = A Hét (Bukarest), ápr. 1./

Megjelent Péterfy László Kibéd és egyháza /Infopress, Székelyudvarhely/ című nagymonográfiája. A Nagykenden élő szerzőhöz benézett Bálint Mózes, amikor éppen hazaérkezett a moldvai Klézséről vagy Szabófalváról, Pusztináról, ahol akkoriban talán tízezredszer járt. Péterfy László a nyolcvankilencedik esztendejét tapossa, és negyven éven át református lelkészként szolgált. Péterfy László már több település monográfiáját elkészítette. így Siklód (1957), Balavásár, Gyulakuta (1960), Héderfája (1975), Bonyha (1976), Nagy- és Kiskend (1978), végül pedig szülőfaluja, Nyárádselye monográfiáját. /Oláh István: Kibédi krónika. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

Az 1999-2000-es iskolai évben a gyulakuti tanítók módszertani köre vállalta a II. osztályosok körzeti mesemondó-versenyének megszervezését. Jan. 15-én a Szováta-Balavásár körzetben 35 kisiskolás vett részt a vetélkedőn Szovátáról, Sóváradról, Makfalváról, Hármasfaluból, Nyárádremetéről, Erdőszentgyörgyről és Gyulakutáról. /Ozsváth Éva tanár, Gyulakuta: Mesemondó-verseny Gyulakután. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./

"Jan. 16-án Erdőszentgyörgyön találkoztak Szováta, Makfalva, Erdőszentgyörgy, Havad, Gyulakuta, Székelyvécke és Balavásár polgármesterei, helyi tanácsosai, hogy létrehozzák a Kis-Küküllő kisrégiós társulást. A megbeszélésen jelen volt Burkhardt Árpád alispán, Virág György, a megyei tanács elnöke is. A társaságokra, alapítványokra vonatkozó törvény alapján a résztvevők elfogadták az alapszabályzatot, döntöttek a vezetőtanács összetételéről és kijelölték a fontosabb teendőket. Az elnök Máté János balavásári, az alelnök Péter Ferenc szovátai polgármester lett, ügyvezető igazgató Borbély Emese mérnök Kibédről. A régiós társulás fontosabb tevékenységi területetei: a környezetvédelem, faluturizmus fellendítése és fiataloknak nevelő, oktató tanfolyamok indítása. /Vajda György: Kisrégiós társulás a Kis-Küküllő mentén. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./"

"Ápr. 23-án zárult a Kisküküllő Menti Térségi Társulás kiállítása, amelyet Erdőszentgyörgy líceumában szerveztek meg. A Balavásártól Szovátáig terjedő települések bemutatkozó rendezvénye sikeres volt. Bözödi, kendi, balavásári, rigmányi, gyulakutai, erdőszentgyörgyi, hármasfalusi, makfalvi, kibédi, sófalvi és szovátai szalmadíszek, faragott címerek, dísz- és használati tárgyak, festett bútorok, szőttesek, varrottasok csak ízelítőt nyújtanak e táj szellemi és kézművesi, népművészeti gazdagságából. A szervezők meghívták a kedvtelésből vagy állandó foglalatosságként népművészeti tárgyakat készítőket, hogy legszebb munkáikat hozzák el. Borbély Emma, a kiállítás főszervezője, a Kisküküllő Menti Térségi Társulás ügyvezető elnöke elmondta: céljuk az volt, hogy a vidék kincseinek ismertebbé tétele mellett a tájegység fellendüléséhez is hozzájáruljanak. A nemrégiben megalakult Kisküküllő Menti Térségi Társulás eddigi már két találkozót szervezett üzletemberek és intézményvezetők között. Együttműködési megállapodást írtak alá a békéscsabai Városfejlesztő és Városszépítő Egyesülettel is, amelynek eredményeként kölcsönösen bemutatkozó kiállításokat szerveznek. /Kisküküllő Menti Térségi Társulás kiállítása. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 24./"

"Január 16-án alakult meg a Kisküküllő Térségi Társulás. Borbély Emma ügyvezető elnök elmondta, céljaik között elsőrendű a területfejlesztés és rendezés lehetőségeinek kiaknázása. A régiófejlesztési céllal alakult társulás állandó kiállítással csalogatna üzletkötőket, befektetőket a Kisküküllő menti falvakba. Gyulakután és Szovátán egy-egy üzletember-találkozót is szerveztek. A Kisküküllő menti polgármesteri hivatalok képviselői találkoztak a budapesti Szent István Egyetem gazdasági karának tanáraival, diákjaival. Felajánlották az egyetemistáknak, amennyiben térségfejlesztésből írják az államvizsga-dolgozatukat, szívesen látjuk őket ebben a régióban. Amennyiben sikerül kidolgozni a stratégiát, számíthatnak a SAPARD támogatásra is. /Állandó kiállítást akarnak. Társulás a térségfejlesztési stratégiáért. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./"

"A Kisküküllő menti Térségi Társulás (KTT) a kibédi Seprődi János Művelődési Egyesület közreműködésével pályázatot nyert az Illyés Közalapítványnál. Céljuk: Gyulakuta, Kelementelke, Rava és Makfalva községekben közösségfejlesztő programokat szerveznek, aktivizálják a fiatalokat (és nem csak), hogy saját erőforrásaikat felhasználva megoldásokat találjanak a helyi problémákra. A program keretében a szakmunkát a székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesületének vezetője Balla Zoltán végzi, bevonva a helyi fiatalokat, egyetemistákat és a közösségi problémák iránt érdeklődőket. /Régiós közösségfejlesztés. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 13./"

"A központi 7-es számú vidékfejlesztési régió megyei tanácsainak elnökei aug. 1-jén Gyulafehérváron találkoztak, ahol számba vették a PHARE RO-0007.02-es jelzésű támogatási program keretében benyújtott projekteket. A program újonnan létrehozott mikro-, kis- és közepes vállalatok számára nyújt vissza nem térítendő támogatást. A hat megyéből összesen 288 igénylés érkezett be, Maros megye a maga 53 projektjével a 2. helyen áll. Virág György Maros megyei tanácselnök riasztó jelenségre hívta fel a figyelmet: Maros megye nyolc községében ugyanis a népesség fogyása 1966 óta elérte az 50-80%-ot (!), ezek Kozmatelke, Mezőrücs, Bala, Mezőbodon, Kisikland, Magyarbükkös, Csatófalva és Székelyvécke. További 16 településen a népességfogyás 30-50% közötti, köztük például Vajdaszentivány, Nyárádmagyarós, Havad, Gyulakuta és mások. /Bálint Zsombor: Elnéptelenedő községek a megyében. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 7./"

"A magyar államiság ezeréves fennállását köszöntő-ünneplő rendezvényeket az aug. 15-i esztergomi ünnepség zárja. A magyarság, Magyarország mellett, a környező államokhoz tartozva, nemzetrészként élte meg az eseménysorozatot. E nemzetrésznek további életképessége függ attól is, hogy képesek vagyunk-e e helyzetnek megfelelő nemzettudatot kialakítani. A rendezvények végén Dr. Szabó Miklós kitért a falutörténet-írás időszerű kérdéseire. 1992-ben Pál-Antal Sándor kiadta Backamadaras 600 éve c. kötetet, illetve Nagy Géza, akkori sáromberki lelkipásztor, Berekméri D. István, Tonk Sándor és dr. Szabó Miklós megírták a Sáromberke 1319-1994 c. kötetet, más helységekben is elindult az érdeklődés az erdélyi falu, a szülőfalu történeti múltja iránt. Kiemelkedő szellemi alkotóműhely Péterfy László lelkipásztoré, aki egyház- és falutörténet sajátos ötvözetében mutatta be sikeresen, vagy fogja bemutatni Balavásár, Bonyha, Gyulakuta, Héderfája, Kend, Kibéd és Siklód történeti múltját. - A néhány oldalas kiadványoktól kezdve a több száz oldalasig, az alábbi falvakról jelentek meg "falumonográfiák" vagy valami egyebek: Abosfalva, Ákosfalva, Bólya, Csittszentiván, Disznajó, Kibéd (nem a Péterfy László írása), Mezőkölpény, Mezőpanit, Mezősámsond, Nagyernye, Nyárádszereda, Póka, Rava, Szederjes, Székelycsóka, Tancs. A nem szakember, vagyis műkedvelő falutörténet-kutatói gárda ma már igen nagyszámú mind Maros megyében, mind más vidékeken. A műkedvelő történészek nem rendelkeznek kellő tudományos felkészültséggel, gyakorlattal, tapasztalattal, akik gyakran azt sem tudják, mi a falumonográfia és mi a falutörténet. Szabó Miklós azt tanácsolta, hogy kutassák a szülőfalu történeti múltját, de nagyobb gonddal, alapossággal. /Dr. Szabó Miklós: A falutörténetről a millenniumi év végén. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 14./"

Megjelent Mátyus András székelyudvarhelyi orvos Hittel, tollal, szívvel című könyve, a Kis-Küküllő völgye sorozat újabb kötete. A könyv a 92 éves pap-tanár, monográfus Péterfy Lászlóról szól, akiről Egyed Ákos azt írta, hogy "egyház-, falutörténet sajátos ötvözetében mutatja be sikeresen Balavásár, Bonyha, Héderfája, Gyulakuta, Kend, Kibéd, Nyárádselye, Siklód történeti múltját." Péterfy László élete tartalmas és gazdag, életútja a nyárádselyei parókiától Nagyenyed, Marosvásárhely kollégiumai és a kolozsvári református teológia, az egyetem bölcsészkara után falvak és gyülekezetek során át vezet a mai kiskendi házig, íróasztaláig, amely mellett 1974-es nyugdíjaztatásától is még oly sok munkás órát töltött - munkáinak megjelenése, kiadása legcsekélyebb reménye nélkül. Ugyanis csak 1989 után nyílt lehetőség monográfiáinak kinyomtatására. Péterfy László egyik fia, László jó nevű szobrász Budapesten. A szobrász Péterfy László Jékely-lányt vett feleségül. Jékely Zoltán Áprily Lajos fia volt. Az ő felesége (özvegye) nem más, mint Jancsó Adrienne szavalóművész. /B.D. [Bölöni Domokos]: Jékely Zoltán apatársa. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 15./

Péterfy László /sz. Nyárádselye, 1910/ református lelkész történelem?földrajz szakos tanári képesítést szerzett. 1942-től nyugdíjba vonulásáig, 1974-ig Nagykenden szolgált. A második világháború alatt és után pedagógusi feladatokat is vállalt. Egyház- és falutörténeti kutatásait már a harmincas években elkezdte, de a ?89-es politikai változások előtt nem jelenhettek meg munkái. 2000-ben és 2001-ben a millennium tiszteletére sorozatban láttak napvilágot falumonográfiái, szám szerint nyolc. Péterfy László, most is dolgozik, Makfalva monográfiáját állítja össze. Negyvenöt esztendeje Siklóddal kezdte a falumonográfia írását, majd párhuzamosan gyűjtötte az anyagot a Balavásárról és Gyulakutáról és Kibédről. Megírta szülőfaluja Nyárádselye monográfiáját, aztán jött a Kend(ek)-ről szóló kötet. Végül szintén párhuzamosan végzett gyűjtő- és kutatómunka eredményeként megszületett Bonyha és Héderfája monográfiája is. 1994-ben Mátyus András, Mátyus Mihály és Bálint Mózes felkérésére nekilátott az anyagok aktualizálásához. A kötetek kiadása az ő közreműködésük és támogatásuk nélkül nem történhetett volna meg. /Szentgyörgyi László: Nem csak hittel, tollal is. Beszélgetés Péterfy László nyugalmazott lelkésszel, falumonográfia-íróval. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 9./

"Molnár Dénes (Démol) festőművész Vadasdon született. Falujában kis képtár őrzi néhány alkotását. Ezek egy részét a Szent István-napok alkalmából rövidesen megnyíló kiállításon is megtekintheti a közönség Székelyszentistvánon, az általános iskolában. Molnár Dénes nagy tisztelője a Vadasdon élő Székely házaspár. Kezdeményezésükre - a gyulakuti önkormányzat jóváhagyásával - négynyelvű tábla hirdeti Havadtőn a Nyárádszereda irányába (és Vadasdra) elágazó út elején, hogy alig három kilométernyire mit láthatnak a turisták, az érdeklődők. /(bölöni): Vadasdi képtár. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 2./"

"Örvendetesen szaporodnak Erdélyben a falu-, egyház-, iskolamonográfiák. Talán kissé megkésve, de nem végleg lekésve ölelik magukhoz az erdélyi magyar falut és mentik az utánuk jövőknek annak történetét az összefoglaló könyveiket szerzőik. Nagyszerű a monográfiát írók hangyaszorgalma, sziszifuszi munkája. Anyagi gond a könyv előállítása, kiadó keresése, pénzügyi támogatók felkutatása. Mindezekért tiszteleg a cikkíró a máréfalvi Kovács Piroska, a barátosi Kelemen József, az árapataki Lőrincz Etelka, a szentkatolnai Bakk Pál, a nyárádgálfalvi Sebe Ákos, a nyárádselyei, 92 esztendős Péter László református tiszteletes, aki nyolc falu - Kibéd, Héderfája, Bonyha, Kend(ek), Nyárádselye, Gyulakuta, Balavásár és Siklód - egyház- és falutörténeteit írta meg, továbbá a máramarosszigeti Mazalik Alfréd, a szinérváraljai orvos-publicista-riporter Ábrám Zoltán, Oroszhegy élő lelkiismerete, Mihály Tibor előtt. /Ferenczy L. Tibor: Monográfiák és íróik. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 20./"

"A Kis-Küküllő Menti Térségi Társulás hétvégi képzést indít. A Mocsáry Lajos Alapítvány által támogatott szociálismunkás-képzés célja, hogy a résztvevőkből majd a térség falugondnokai váljanak. Az elméleti előadások Gyulakután lesznek. /Korondi Kinga: Falugondnok- képzés. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1/"

"Jan. 25-én huszonegy Maros megyei polgári kör vett részt Kiskenden az alakuló ülésen, ezzel hivatalosan is megalakult a Polgári Mozgalom. A jelenlévők leszögezték, tevékenységüket az RMDSZ-en belül kívánják folytatni. A frissen végzett egyetemi hallgatóktól a kisnyugdíjasokig, kétkezi munkásoktól az egyetemi előadó tanárokig szinte minden társadalmi és korosztály képviseltette magát. Testületileg beiratkozott a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Egyesület és a Református Kollégium - Bolyai Farkas Gimnázium Öregdiákjainak Baráti Köre. "Tizenhárom évi reménykedés után rájöttünk, hogy nem szabad tovább szótlanul tűrnünk mindazt, amit egyes vezetőink véghezvisznek. Lényegében nem is minket, hanem egyes érdekcsoportokat képviselnek" - mondta el a marosvásárhelyi Deák Árpád, aki egy csaknem harminc éve működő, tizennégy fős kört képviselt. A találkozón bírálatok áradata érte az RMDSZ csúcsvezetőségét. A jelenlévők többsége viszont úgy vélte, hogy az erdélyi magyarságnak nincs szüksége más pártra. Egyhangúlag visszautasították az utóbbi napokban az RMDSZ több képviselője által megfogalmazott vádakat, és kitértek a Makkai Gergely által írt cikkre. A parlamenti képviselő a Népújság január 23-i számában Az Erdélyi Polgári Mozgalom kereszténydemokrata szemmel című írásában heves támadást intézett a kiskendi kezdeményezők ellen. Fülöp G. Dénes, a Vártemplom nyugalmazott lelkésze a polgári szerveződés hagyományairól és fontosságáról beszélt, majd Kós Károly mondásának aktualitására hívta fel a figyelmet: "Üljünk le, és diskuráljunk" - idézte a polihisztort. Az egyik kör vezetője és a mozgalom felkarolója, Fodor Imre szerint a hatékonyság és az eredményesség kulcsa a keresztény életszemlélettel végzett bizakodó, ha kell, önfeláldozó, közösségi munkában rejlik. Marosvásárhely alpolgármesterének kijelentését a fórumon megszületett szándéknyilatkozat is tartalmazza. Tőkés András elmondta, hogy a valós demokráciákban a civil társadalom irányítja a politikumot, nem pedig fordítva. A Polgári Mozgalom következő ülését februárban Marosvásárhelyen, egy hónap múlva pedig Nagyernyében tartják. A kezdeményezők tervezik a mozgalom hivatalos bejegyeztetését is. /Szucher Ervin: Megalakult a Polgári Mozgalom. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./ Kolcsár Sándor ny. unitárius esperes, az RMDSZ megyei szervezetének volt elnöke kiemelte: jót akarunk, mindannyiunk számára. Megjelentek új és régebbi csoportok. A Borsos Tamás Kör (Czellecz Jenő és Kiss István), a Semper Reformanda Kör (Márton János), a Becsület Polgári Kör (Gál Márton), a MA- Tíz Kör (Kincses Mária), és a sort folytatni lehet. Köztük van falusi vezető, mint Adorjáni Dezső Gyulakutáról, van nagycsaládos-egyesületi vezető (Csiki Sándor Nyárádszeredából), van Bizakodó Kör (Fodor Imre), és van pedagógus kör (Erdőcsinádról), több egyházi alapon szerveződő kör (Nagyernye, Kiskend), van szakmai vonalon szerveződő kör (Jobb jövőt! - dr. Ráduly Levente. A megjelentek között volt Zolcsák Sándor, dr. Jakab Sámuel, Nagy László, Kovács Júlia, dr. Kisgyörgy Árpád, Magos Méta Mária, Kilyén Ilka és Pál-Antal Sándor. A MA-TÍZ Kör elindította a Szólalj meg először magyarul! Mozgalmat: Amikor bemész egy üzletbe, köszönj és kérj magyarul. - Aztán: készítsenek sérelmi listát. Magyar tulajdonosok nem tesznek kétnyelvű tájékoztató szövegeket boltjaikba. Akórházból a román orvosnő kiutasított egy református papot, aki lelki gondozásban kívánta részesíteni egyik hívét. /Bölöni Domokos: Az erdélyi magyar polgári körök első fórumáról. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./ "

"Maros megyében sokan elégedetlenek Tőkés László tisztségének megszüntetésével. A Polgári Mozgalom bölcsőjének nevezett Kiskenden Tőkést továbbra is tiszteletbeli elnöknek tekintik, a faluban és a környékbeli településeken pedig a fizető tagok jelentős része kezdi megtagadni az RMDSZ-t. Adorjáni Dezső, a gyulakutai RMDSZ-elnök kijelentette, hogy az RMDSZ jelölőgyűlését Gyulakután tartották, de neki, az RMDSZ elnökének nem is szóltak. Hat szomszédos település - Erdőszentgyörgy, Gyulakuta, Balavásár, Kiskend, Nagykend és Szentdemeter - RMDSZ-elnöke, illetve a választmányok tagjai nyílt levélben tiltakoztak az eljárás ellen, őket sem értesítették a gyűlésről, továbbá közölték, hogy sokakban negatív érzést váltott ki a tiszteletbeli elnöki tisztség megszüntetése. /Szucher Ervin: Tőkést tekintik tiszteletbeli elnöknek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./"

"A Kis-Küküllő Térségi Társulás (KTT) az elmúlt hónapban három nagyszabású rendezvény megszervezésében vett részt vett, melyek célja a helyi közösség fejlesztése volt. A történtekről Borbély Emma, a társulás ügyvezető elnöke számolt be. Kibéden nemrégiben vendégül látták a Magyarországi Közösségfejlesztők Egyesületének 26 tagját és a helybéliekkel, a Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesületének térségmenedzsereivel, valamint Kibéd elöljáróival stratégiaalkotás témakörben tapasztalatcserére került sor. A Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesületének (SZEKE), a Kistérségi Társulás támogatásával megszervezett tábor Gyulakután volt. A SZEKE vezetője, Balla Zoltán közölte, a tábor célja, hogy a helyi fejlesztésben szerepet vállalni akaró fiatalok bevezetést nyerjenek a közösségfejlesztésbe. A hét folyamán előadások hangzanak el elméleti és gyakorlati pályázatírási tudnivalókról. Borbély Emma beszélt arról is, hogy a tél folyamán újra el szeretnének látogatni a térség minden településére. /Korondi Kinga: Hármas rendezvénysorozat a Kis-Küküllő mentén. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./"

"Vidéki könyvtárakba látogatott el a lap munkatársa. Gyulakutának ritkaságszámba menően jól működő könyvtára van. A könyvtáros, Bernád Irén elmesélte, hogy 13.155 kötetük van. A tanács rendszeresen, nagy összegekkel támogatja a könyvbeszerzést. Megvették a 10 kötetes Világtörténelmet és a Magyarok Krónikáját is. A magyar nyelvű könyvek aránya 90%. 330-340 körüli a beiratkozottak száma. Ezek majd mindegyike rendszeres látogató. Erdőszentgyörgyön a könyvtárosnő éppen tanácsi teendőit látta el (egyébként majdnem mindegyik vidéki könyvtáros besegít a helybéli tanács munkájába). A könyvtárat nem volt hajlandó kinyitni, hidegre, felfordulásra panaszkodva. Makfalván rendkívül hideg a kis könyvtár, némileg tágasabb az olvasóterem. 8600 kötetük van, zömében régiek. A Megyei Könyvtár csak román nyelvű könyveket ad. Az idősebbek és a kisiskolások járnak be rendszeresen. A középgeneráció hiányzik. Balavásáron vannak látogatók, de új könyveik nincsenek, 9337 kötetük van. A tanácstól semmilyen támogatást nem kaptak. A falak dohosak, a könyvek lassan tönkremennek. Ákosfalván meleg van a könyvtárban, de agyonzsúfolt: a kicsi, sötét szobában 7.000 kötetet zsúfoltak össze. Zömében magyar irodalmi alkotások. A tanácstól semmit sem kapnak. /Nagy Botond: Penészvirágos Gutenberg-galaxis. Könyvtárszemle vidéken. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 27./"

Január 17-én tartották Gyulakután a Szováta tanügyi körzet II. osztályosai Nagyapó mesefája mesemondó versenyét. A mintegy 50 km-t átfogó körzet szinte minden iskolája képviseltette magát, Kendtől Nyárádremetéig. Harminchét tanuló mérte össze erejét. Végül a mesemondók közé vegyült egy élő meseíró, Ambrus Lajos Korondról, aki elhozta saját meséskönyveit, és azokat dedikálta a gyerekeknek. /Ozsváth Imre: Meseélmény Gyulakután. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./

Január 24-én Hármasfaluban rendezték meg a III. osztályosok szavalóversenyét. A nagy hideg és hó ellenére a körzet csaknem minden iskolájából: Kelementelkéről, Gyulakutáról, Erdőszentgyörgyről, Makfalváról, Szovátáról, Nyárádremetéről és Mikházáról jöttek tanulók. A vendégeket apródok köszöntötték és vezették őket a király elé. Az eredményeket a trónteremben hirdették ki. /Pálosi Krisztina: Szavalóverseny Hármasfaluban. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 10./

Mindössze 30 százaléknyi a magyarság részaránya Szászrégenben, mégis Nagy András, eddigi alpolgármester, az RMDSZ jelöltje nyert. Az RMDSZ a 16 lehetségesből kilenc Maros megyei településen nyert polgármesteri széket a második fordulóban, ebből kiemelt jelentőségűnek tekintett a szászrégeni mellett a mezőcsávási és a vajdaszentiványi, emellett az RMDSZ jelöltje diadalmaskodott Gyulakután, Dózsa Györgyön, Nyárádgálfalván, Gernyeszegen, Mikefalván és Backamadarason. Ezzel az RMDSZ- polgármesterek száma 37-re növekedett Maros megyében. /(Máthé Éva): A helyhatósági választások második fordulója – Maros megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

Szászrégenben Nagy András, Mezőcsáváson Szabó Levente, Mikefalván Szilágyi Sándor, Vajdaszentiványon Dani József, Lukafalván Iszlai Tibor, Gernyeszegen Incze Jenő, Backamadarason Csíki József, Nyárádgálfalván Karácsonyi Károly, Gyulakután Gál Sándor lett RMDSZ színekben a polgármester, s ezzel a helyhatósági választások második fordulójában szerzett újabb kilenc mandátummal 37-re emelkedett a megválasztott RMDSZ-es polgármesterek száma Maros megyében – összegezte a tényállást dr. Kelemen Atilla, a szövetség megyei szervezetének elnöke. Veszteség az RMDSZ-nek volt például Küküllőszéplak, ahol a belső viszályok miatt nem lett RMDSZ-es polgármester. Balavásáron az eddigi RMDSZ-es polgármester indult független jelöltként és nyert az RMDSZ mostani jelöltjével szemben. Maros megyében 2000-ben az RMDSZ-nek 29 polgármestere volt, 2004-ben 37 tisztséget sikerült megszereznie, a négy évvel ezelőtti 40 alpolgármesterrel szemben ma 47 alpolgármestert tudhat magáénak a szövetség; 459, azaz 14-gyel több a megye önkormányzataiban tevékenykedő tanácsosok száma, összességében pedig 558 RMDSZ-es képviselő van a megye helyhatóságaiban. Országosan az RMDSZ most 185 polgármesteri helyet szerzett meg, a 2000-es 148-cal szemben. /(Bögözi Attila): Szászrégen mint trófea. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

Még októberben népszavazást tartanak autonómiaügyben két gyergyószéki településen – határoztak a helyi önkormányzatok. Korábban a marosszéki Balavásár és Gyulakuta hozott hasonló döntést. Gyergyóújfaluban okt. 24-én, Gyergyószárhegyen pedig okt. 31-én kérdezik meg a lakosságot, hogy mint a község lakója ,,akarja-e Székelyföld mint autonóm területi-közigazgatási egység szerves törvény általi létrehozását és a község ezen területi-közigazgatási egységhez tartozását”. Borsos Géza és Árus Zsolt, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke és a Gyer­gyószéki Székely Tanács elnöke által jegyzett közlemény szerint további határozatok várhatók a gyergyói medence többi községében. /(Dánél): Népszavazást írtak ki. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./

Gyulakután a művelődési otthon korszerűsítését kezdeményezte a helyi önkormányzat. Kóródszentmárton kultúrotthonát tavaly teljes körűen felújították. Egy holland református gyülekezet évek óta felvállalta Havadtő kultúrotthonának, iskolájának és óvodájának korszerűsítését, hasonlóan segítik Ravát is. Bordos művelődési otthonát tavaly a francia testvértelepülés adományából és a helyi költségvetésből elkülönített összegből felújították. 70 millió lejt különítettek el a Csöb művelődési házának javítására. /Nagy Annamária: Napirenden a kultúrotthonok javítása. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./

Maros megyében a múlt heti esőzések miatt Gyulakután és környékén 320 családi házat, háztájit öntött el a víz, a kutak megfertőződtek. A további felhőszakadás sújtotta települések: Cserged, Kiscserged, Hidegkút, Nagyadorján, Szentháromság, Vámosgálfalva, Nyárádgálfalva, Kerelőszentpál, Búzásbesenyő, Csittszentiván, Bergenye, Mikefalva, Désfalva. A károk felmérése folyamatban van. /Megint a víz volt az úr! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

Erdélyben turnézik a békéscsabai Pierrot Gyermek- és Ifjúsági Színház. A szovátai Teleki Oktatási Központ által szervezett körút során Gyergyócsomafalván, Szovátán, Gyulakután és Hármasfaluban vendégszerepelnek. A társulat Szörényi Levente és Bródy János István, a király című rockoperájával, valamint a Jöjjön ki Óbudára című, Gál Zsuzsanna rendezte nagy sikerű operettösszeállítással lép fel. /Békéscsabaiak vendégszereplése. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./

A kilencvenedik évén túl levő Péterffy László nyugdíjas református lelkész Kend elismert személyisége, kilenc monográfia szerzője. A teológiával párhuzamosan történelem-földrajz szakot is végzett az egyetemen. Kutatásainak forrása az egyházi iratok voltak, minden egyházközség megőrzi régi iratait, sokszor évszázadokra visszamenőleg, így „csak” föl kell azokat kutatni. Kutatómunkát végzett a levéltárakban. Megírta Nyárádselye történetét. 1942-ben hívták Nagykendre, ahol folytatta a kutatómunkát. A monográfiaírást nyugdíjazása után kezdte teljes el lendülettel. Nyolc-tíz év munkájával készült el Kend, Bonyha, Nyárádselye, Siklód, Makfalva, Gyulakuta, Héderfája, Kibéd és Balavásár monográfiája, Mátyus András pedig könyvet írt róla Hittel, tollal, szívvel – Péterffy László életútja címmel. /Nagy Botond: Kilenc monográfia a nyugdíjas évek alatt (!). = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./

A víz elfolyik, a kövek maradnak nevet viselő rendezvény során szeptember 17-18-án Maros megye több történelmi jelentőségű, neves épületét lehetett meglátogatni. Marosvásárhely mellett a rendezvénybe bekapcsolódott Segesvár, Szászkézd, Keresd, Gernyeszeg, Marosvécs, Mikháza, Gyulakuta és Szováta. A kulturális örökség napjait a világ közel ötven országában ünnepelték meg. Marosvásárhelyen a Kultúrpalotát lehetett meglátogatni, a megyei tanács épületét, a Teleki Tékát, ingyenes orgonahangversenyt adott Molnár Tünde. Több más épület: az ortodox fa- és kőtemplom, a Bolyai Farkas Líceum és a megyeháza fogadta a látogatókat. /Mészely Réka: A kulturális örökség napjai megyénkben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./

Borbély Emma, a Kis-Küküllő Térségi Társulás /KKTT/ ügyvezetője elmondta, hogy sikerrel pályáztak a tanulók ingázási költségeinek támogatása Székelyvécke és Szolokma településeken. A kibédi óvodások részére szemléltető eszközöket, játékokat szereztek be. Kiadhatták a májusban Erdőszentgyörgyön szervezett, III. Környezetvédelmi Szimpózium előadásainak anyagát – Környezetvédelmi füzetek III. címmel. A KKTT szociális programjában szerepel az otthoni beteggondozói és ápolói szolgálat beindítása a kistérségben. Ezt a szolgáltatást a Caritas végzi hét beteggondozóval. Társadalmi összefogással sikerült egy szociális és egészségügyi központot létrehozniuk Gyulakután. A kistérség mozgássérült fiataljait segítik. Kilenc fiatalnak számítógépeket biztosítanak, szakképzést nyújtanak. A költségek egy részét a Szülőföld-program biztosítja. A Határon Túli Magyarok Hivatalától kaptak támogatást számítástechnikai felszerelésre. Megyei támogatással kiadtak egy háromnyelvű füzetet, címe: Kincseink a Kis- Küküllő kistérségben – Comorile Microregiunii Tarnavei Mici – The Treasures of Kis-Küküllő Microregion. Célja megismertetni az olvasóval a kistérséget. A füzet anyagát válogatta, szerkesztette Borbély Emma. /b. d.: Jó évet zártak a Küküllő mentiek. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./