"Aug. 11-én, Csíksomlyón gyűltek össze a ferencesek, ahol Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel együtt emlékeztek a megpróbáltatások nehéz évtizedeire. Ugyanakkor hálaadó szentmisével köszönték meg a Mindenhatónak azt, hogy az erdélyi provincia átvészelte a meghurcoltatásokat és megújulhatott. Bemutatták Bartalis János Halálra ítélve címmel kiadott, az erdélyi ferencesek történetét 1949-1989-ig bemutató könyvét. Előszavában. Páll Leó ferences provinciális hangsúlyozza: "Ez a kis könyv nem kevésbé színes történeteket tartalmaz. A mi rendi "nagyapáink" térdeikre ültettek bennünket és meséltek. Az itt leírtak csak töredékek mindabból, amit szerettek volna átadni nekünk. Mesélnek az öreg barátok. Bár az emberi emlékezés színesebbé teszi a múltat, a leírtak tárgyilagossága megbízható. (...) E könyv forrásjellegű. Majd az ebbe összegyűjtött adatok segítségével fogják megírni az utánunk következők provinciánk történelmének újabb fejezetét. A mi szándékunk az volt, hogy emlékezzünk: 50 esztendővel ezelőtt kezdődött a ferences szerzetesek kálváriája. (...) Így lettek egyszerű, kopott csuhás barátokból hősök. (...) Isten gondját viselte provinciánknak azokban a nehéz időkben, nem hagy magunkra az elkövetkezőkben sem." /Fodor György: Ferencesek szenvedéstörténete a kommunizmus idején. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./"

"Tamás József, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye csíkszeredai segédpüspöke fél évtizede foglalta el akkor újonnan létesített hivatalát. Csíkszeredába költözésekor kollégájához, Ioan Salajanhoz is közelített, a görögkeleti püspök azonban a mai napig távolságtartó maradt, nem viszonozta a látogatást. A gyulafehérvári főegyházmegye félmillió hívőt tart nyilván, amiből 300 ezer lélek a Székelyföldön él. A katolikus hívek többsége Székelyföldön él, és Gyulafehérvár messze van innen. Ezért kellett, hogy az egyik püspök itt legyen a hívek körében. A főegyházmegyei zsinat egyik fő célja egy frissebb lelki megújulás meghirdetése és ennek előkészítése volt. A zsinati könyv hamarosan megjelenik. - Az 1989-es fordulat óta 36 kápolnát és templomot építettek, ehhez állami támogatást nagyon keveset kaptak. Az anyagiak előteremtése különösképpen a nyugati segélyszervezetekre hárult. Az utóbbi időben a nyugati támogatás érezhetően megcsappant. Sajnos az állam nem egyformán osztja el a pénzt a felekezeteinek. Két kategória létezik számára: az ortodox és a kisebbségi egyházak. Székelyföld a térségben kisebbségben levő ortodox egyház különleges támogatást kap, de ugyanígy a szórványban élő magyar katolikusok, reformátusok, evangélikusok és unitáriusok is megérdemelnék az ilyen támogatást. - A kultuszminisztérium egy 5,5 milliárdos támogatást juttatott a csíkszeredai ortodox püspökségnek. Ennek kapcsán kértek támogatást és kaptak ígéretet Razvan Theodorescu minisztertől a Csíkszeredában építendő katolikus templomhoz. A megígért hárommilliárd lejt még nem utalták át, most gondolkozhatnak azon: vajon nem ígéret marad-e csupán? - Tamás József püspök elmondta, hogy kormányrendelettel öt ingatlant kaptak vissza, amelyek közül csak egyetlenegyet lehetett birtokba venni. Ez a dévai ferences kolostor, amely a fordulat idején üres volt, így a ferences atyák beköltöztek, aztán az állam törvényesítette is a helyzetét. A többi kormányrendelettel visszakapott épület közé tartozik a csíksomlyói fertőző betegeket ápoló kórház. A kórházat nincs hová kiköltöztetni, így az épületet nem tudják egyelőre birtokba venni. A gyulafehérvári Batthyaneum könyvtár épületét is visszaadták, azonban a Fehér megyei prefektus beperelte a kormányt, mondván, hogy nem lehet a visszaszolgáltatást megejteni. Másik gyulafehérvári ingatlan a volt katolikus gimnázium egyik bentlakásának épülete. Ebben egy kft. tevékenykedik, amely nem akarja átadni az épületet. Székelykeresztúron is van egy visszakapott ingatlan, ezt viszont a tanügy használja, ők sem oldották meg a problémát. A püspök kifejtette: sajnos az RMDSZ részéről született egy módosító indítvány az egyházi ingatlanok visszaadásával kapcsolatban, amit úgy nyújtottak be, hogy erről az egyházi vezetőkkel előzetesen nem egyeztettek. Az egyházi elöljárók ezért úgy érezték, hogy nem az ő elvárásaik szerint fogalmazták azt, így július elején az erdélyi püspökök tartottak egy megbeszélést az RMDSZ csúcsvezetésével, ahol felelősségre vonták őket a javaslatot illetően. Magyarázatuk az volt, hogy ezt a javunkra akarták volna tenni, a püspököket viszont nem győzték meg erről. /Kristály Lehel: Csendben munkálkodó ember vagyok. Beszélgetés Tamás József csíkszeredai segédpüspökkel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14./"

"Aug. 4-8. között Országos Katolikus Ifjúsági Találkozót tartottak Temesvárott, eljöttek a római katolikus (Bukarest, Jászvásár, Gyulafehérvár, Szatmár, Nagyvárad. Temesvár)) és öt görög katolikus (Balázsfalva, Kolozsvár-Szamosújvár, Nagyvárad, Nagybánya, Lugos) egyházmegyéből a fiatalokat. Böcskei László temesvári püspöki általános helynök elmondta, hogy a fiatalok szép számban vettek részt az idei, sorrendben a nyolcadik, romániai katolikus ifjúsági találkozón. Böcskei László kérte, hogy a résztvevő különböző nemzetiségű fiatalok saját anyanyelvükön mutathatták be műsorukat. /Bánsági Csilla: Az Országos Katolikus Ifjúsági Találkozó margójára. Érdemes az ifjúságra erőt és időt fordítani. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 19./"

"Erdei Líviusz főtanfelügyelő-helyettes elmondta, hogy a hitoktatást az 1-4. osztályokban kötelezővé tették, a felsőbb osztályokban ajánlott. 2000-től kezdve a középiskolában is bevezették a hitoktatást. A katolikus hitoktatói képzést a gyulafehérvári teológia biztosítja, a reformátusok esetében pedig Kolozsvár vagy Nagyvárad. A hitoktatásnak is megvan a tanterve, ami minden tanárra kötelező. Korda Zoltán, a Református Gimnázium (Szatmárnémeti) iskolalelkésze szerint nagyon hasznos az iskolai hitoktatás. Sajnálja viszont, hogy a szülők az iskolai hitoktatással megelégednek, és nem irányítják gyermekeiket az egyházi vallásórákra. - Merlás Tibor, a Szentlélek-templom (Szatmárnémeti) plébánosa emlékezetett: a katolikus egyházban a hitoktatás már 1989 előtt is kiemelt fontossággal bírt. A katolikusok Magyarországról vették át a tervezetet, amit aztán a minisztérium elfogadott: a Bajtai Zsigmond-féle hittankönyv sorozatot, a középiskolák számára pedig a budapesti Piarista Gimnázium tantervét, négyéves hittan-sorozattal. - A folyamatosság megvan, mert egyetemi központokban is hangsúlyt fektetnek a hitoktatásra. Egyetemi lelkészségek működnek Kolozsváron, Temesváron, Marosvásárhelyen. /Benedek Ildikó: Az iskolai hitoktatás szerepe a keresztény nevelésben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 25./"

"Medgyessy Péter az RMDSZ meghívására utazott Romániába. Aug. 28-án Bukarestben vezető román politikusokkal és az RMDSZ vezetőivel tárgyalt, aug. 29-án pedig erdélyi körútra indul. Ennek során Sepsiszentgyörgyön a város polgármesterével és a helyi RMDSZ vezetőivel találkoznak, Marosvásárhelyen pedig felkeresik hivatalában Markó Béla szövetségi elnököt, és a város közéleti személyiségeinek részvételével megtartott fórumon vesznek részt, Kolozsváron Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével tárgyal, Nagyváradon pedig felkeresi Tempfli József katolikus püspököt. Az erdélyi program utolsó állomása aug. 30-án Nagyszalonta lesz. Medgyessy Péter Nastase kormányfővel tárgyalt. Adrian Nastase rosszallását fejezte ki a nemrég felavatott nagykanizsai emlékmű és az Erdélybe juttatott millenniumi zászlók miatt. Medgyessy felkereste Traian Basescu DP-elnököt, bukaresti főpolgármestert. Basescu a magyarországi román közösség útján az MSZP támogatását ígérte a jövő évi választásokon, s kifejezte reményét, hogy a magyar választók Orbán Viktor kormányfőt - "fenegyerekeskedései" okán - szavazataikkal meg fogják büntetni. Medgyessy az újságírónak elmondta: romániai látogatásának fő célja az MSZP elkötelezettségének kinyilvánítása a határon túl elő magyar közösségek ügyei iránt, ugyanakkor a kormányzásra készülő MSZP a környező országok vezető politikusaival is jó viszony kiépítésére törekszik. Medgyessy sürgette a magyar egyházi ingatlanok mielőbbi visszajuttatását, külön megemlítve a nagyváradi katolikus püspöki palota, a gyulafehérvári Batthyaneum Könyvtár, illetve a kolozsvári Református Kollégium épületének rég óta húzódó ügyét. Medgyessy a már elfogadott közigazgatási törvény és az anyanyelv-használati jogok mielőbbi alkalmazását, az ehhez szükséges végrehajtási rendeletek meghozatalát sürgette. A státustörvénnyel szemben az MSZP-nek is megvoltak a maga fenntartásai, ennek ellenére Medgyessy elmagyarázta partnereinek, hogy ez a törvény a magyar kisebbség szempontjából fontos lépést jelent. Az MSZP-politikus Markó Bélával és az RMDSZ vezető politikusaival folytatott megbeszélést. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre Medgyessy Péter elmondta: a szövetség vezetői által azt az üzenetet szeretné eljuttatni az erdélyi magyarságnak, hogy "az MSZP és annak miniszterelnök-jelöltje mélységesen elkötelezett az Erdélyben élő magyar közösség dolgai iránt", s azt szeretné, ha a magyarság minél jobban boldogulna szülőföldjén. /T. Sz. Z.: Párbeszéddel és emberi kapcsolatokkal. Medgyessy Péter szocialista kormányfőjelölt elkötelezett az erdélyi magyarság dolgai iránt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./ Nastase kijelentette: biztos benne, hogy az MSZP miniszterelnök-jelöltjével mind pártvonalon, mind a képviselt országok szintjén sikerül majd együttműködnie. A Curentul című napilap szerint "Románia immár Orbán legjelentősebb választási ellenfelének keresi a kegyeit". A román kormánypárt megpróbálta elhitetni a budapesti "barátokkal", hogy a román-magyar kapcsolatrendszer új alapokra helyezhető, ha a magyar kormányt nem Orbán Viktor és pártja fogja irányítani. A Curentul rámutatott arra, hogy Adrian Nastase és csapata számára sokkal többet jelentett ez a látogatás, mivel meg akarják szerezni az MSZP támogatását a Szocialista Internacionáléba való felvétel előtt. /Bukarest a magyar szocialistáknak kedveskedik. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 30./"

"Szept. 11-én Székelyudvarhelyen együttműködési szerződést írt alá az anyaországi Segítő Szent Jobb Egészségügyi és Humanitárius Alapítvány, az Udvarhelyért Alapítvány, valamint a gyulafehérvári központú Egyházmegyei Caritashoz tartozó székelyudvarhelyi Szent Lukács Egészségügyi Központ. A Szent Jobb Alapítvány olyan betegeken segít, akiket felszereltség vagy szakmai kompetencia hiányában helyben - például Romániában - nem tudnak meggyógyítani. Az alapítvány képviselője, dr. Kalmár László elmondta: az együttműködési szerződés célja, hogy létrehozzanak Székelyudvarhelyen egy előszűrési szakmai központot. Ennek a szakmai központnak alapítottak egy szakmai kollégiumot, mely ma 16 szakorvosból áll. Ezek a szakorvosok - mindenki a maga szakterületén - elvégzik a betegek vizsgálatát, javaslatot tesznek és benyújtják a Szent Lukács Egészségügyi Központhoz, ahonnan egy alapos áttekintés után eljuttatják a Segítő Jobbhoz. /Bágyi Bencze Jakab Együttműködve a betegekért. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 12./ Dr. Kalmár László elmondta: 10 éves munka eredménye érik be az előszűrő központ létrejöttével, mert szükség van a szervezetek összefogására, új szervezési keret létrehozására. /Inczefi Tibor: Vége a "kurucos egyéni vállalkozásoknak" - a határon túli magyarok anyaországi gyógykezelésében! . = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./"

"Két kötete jelent meg Tóth István /Marosvásárhely/ költő, műfordítónak, de bántotta őt, hogy mindkettő Magyarországon látott napvilágot. A Herbárium című versfüzére, mely növényekről szól, itt azt írták, hogy nem is versek. Gyulafehérvári humanista költészet antológiája című munkáját Dávid Gyulának is felajánlotta, de ő elutasította kiadását. A Budapesti Accordia Kiadó viszont 530 oldalas kötetet hozott ki belőle. Tóth István költő nyugalomba vonulásáig a Marosvásárhelyi Tanárképző Főiskolán és a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben magyar irodalmat és esztétikát oktatott, 1991-től a helybeli Római Katolikus Hitoktató és Tanárképzőben magyar és latin nyelvet tanított. Több mint tizenöt verskötetet, egy sor fordítás- és tanulmánykötetet jelenetetett meg, drámát is írt. A Szívvel, szóval, tiszta ésszel című kötete pedig válogatás középkori, latin nyelvű költészetünkből. Ez utóbbit a Szent István Társulat /Budapest/, jelentette meg. /Máthé Éva: Elutasították... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./"

"Dr. Christoph Schönborn, Bécs bíboros-érseke romániai útja során, szept. 4-én Marosvásárhelyen találkozott az erdélyi magyar katolikusokkal. A marosvásárhelyi esemény fénypontja a Dr. Christoph Schönbornszékhelyének megáldása volt. "A világban a kultúrák és nyelvek sokszínűsége és gazdagsága létezik, és sajnos vannak összeütközések is a nyelvek és a kultúrák között. De csak egyetlen evangélium van. Ez az anyának az anyanyelve. Amikor hallgattam az éneketeket, még ha olyan nyelven énekeltétek is, amelyet nem értek, mégis megértettem, mert az anyanyelven szólt, a szív anyanyelvén"- jelentette ki a bíboros. A bíboros azt is említette, Bécsben számos magyar is él, akiket magyar lelkipásztorok szolgálnak. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek többször maga fordította a bécsi bíboros szavait az egybegyűlteknek. A találkozó szervezője Nagy József volt, a Katolikus Magyar Bibliatársulat vezetője. /Bodó Márta: Közös anyanyelvünkről. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 16./"

"ARAM /Magyar Örmények Romániai Szövetsége/ néven új örménymagyar civil szervezet létrehozását jelentették be szept. 15-én Kolozsváron. Az örmény kötődésű romániai magyar civil szervezetek által alapított ARAM tagjai szerint a Romániai Örmények Szövetsége kizárólag az ortodox örmények érdekeit képviseli, míg a katolikus magyarörményeket figyelmen kívül hagyja. A romániai örmény szervezetek között dúló konfliktusok miatt Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, örmény apostoli kormányzó lemondott a hétvégi konferencia fővédnökségéről. A hét szervezet által alapított ARAM a Romániai Örmények Szövetsége (UAR) ellenpólusa kíván lenni, amely az örménymagyarok véleménye szerint Varujan Vosganian irányítása alatt csak az ortodox örmények érdekeit képviseli, míg az előbbiekét teljesen figyelmen kívül hagyja. Az új civil szervezet megalapítását a 4. jubileumi örménymagyar konferencián jelentette be Sebesi Karen Attila, a szervezet vezetőségi tagja. A háromnapos kolozsvári konferencia alatt - amelyen erdélyi és magyarországi örmény szervezetek képviselői vettek részt - azokról az örménymagyarokról hangzottak el előadások, akik nagyban hozzájárultak az egyetemes magyar kultúra fejlődéséhez. Az érsek levélben értesítette a konferencia szervezőit, hogy visszakozik szentszéki apostoli kormányzói kinevezésének tartalmához (amely szerint tisztán lelkipásztori feladatai vannak az erdélyi örmény katolikus közösséggel szemben), és leszögezte, a jövőben nem vállal fővédnökséget "nem tisztán egyházi rendezvényeken". Sebesi Karen Attila szerint a nyáron Szamosújváron megrendezett Világosító Szent Gergely-napi ünnepen két helyi RMDSZ-tisztségviselő meggátolta a magyarokat abban, hogy Jakubinyi érsekkel találkozzanak, ehelyett Varujan Vosganiant "pátyolgatták". Esztegár János és Debreceni János szamosújvári önkormányzati képviselők ugyanis akkor - bizonyos rendelkezésekre hivatkozva - nem engedték be a magyarországi örmény közösségek küldötteit az ünnepség utáni ebédkor az étterembe. A Gergely-napi búcsún a Varujan Vosganian vezette románörmény küldöttséget díszvendégként fogadta a szamosújvári ortodox örmény közösség, míg a magyarországi vendégeket egy pincében ebédeltették meg. Sebesi Karen Attila tűrhetetlennek nevezte azt az állapotot, hogy RMDSZ-tisztségviselők "lepaktálnak" az UAR, egyben a Jobboldali Erők Szövetsége vezetőjével, Varujan Vosganiannal, aki többször is kirohant a romániai magyarság ellen. A mostani ünnepség megrendezése érdekében támogatásért folyamodtak Vosganianhoz. Nem érkezett válasz, sőt azt is letagadta, hogy egyáltalán megkapta volna a levelet. Az új örménymagyar szövetséget az Arménia Örménymagyar Baráti Társaság (Kolozsvár), a Pro Arménia Alapítvány (Szamosújvár), a Téka Művelődési Alapítvány (Szamosújvár), az Erdélyi Kárpát Egyesület, a Szülőfalum Alapítvány (Ördöngösfüzes), az Örmény Alapítvány (Erzsébetváros) és a Szentháromság Alapítvány (Csíkszereda) tagjai hozták létre. /Lázár Lehel: Nem kell az ortodox "érdekképviselet". = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./"

"Szept. 14-15-én nyolcadik alkalommal szerveztek őszi sokadalmat Kézdivásárhely főterén. Negyven helybeli, sepsiszentgyörgyi, brassói, szovátai, hétfalusi, bukaresti, ploiesti-i és korondi alkalmi árus sorakozott fel a főtéren. A rendezvényre a céhes város önkormányzata az anyaországi hét testvérvárost is meghívta. Török Sándor polgármester megnyitotta az idei sokadalmat, majd Léstyán Ferenc gyulafehérvári ny. püspöki helynök 507 templomi fotóját bemutató Megszentelt kövek c. kiállítására került sor. Fellépett a mezőhegyesi táncegyüttes, a Vigadó gyermektánccsoportja, a kovásznai tanulók moderntánc-csoportja, a kézdivásárhelyi Galaxis tánccsoport és a magyarországi sátoraljaújhelyi Hegyalja népi együttes. Másnap a helybeli, uzoni és rétyi fúvószenekarok mutatkoztak be, Puki bácsi és a Mesekaláka előadása sem maradt el. /(Iochom): Őszi sokadalom Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./"

"Az erdélyi magyar szerzetesrendeket 1949-ben oszlatta fel a hatalom. A mikházi ferences szerzeteseket kényszerlakhelyre, Esztelnekre vitték. Spielmann Mihály, a Teleki Téka kutató főkönyvtárosa elmesélte, mi lett a mikházi rendház értékes könyvtárának sorsa. A marosvásárhelyi Teleki Könyvtár leltárkönyve tanúsága szerint 1952. január 31-én bejegyezték a Mikházáról átszállított könyvállomány. A leltárkönyvben 1292 kötetről van szó, de ez valamivel több könyvet is jelent, mert a többkötetes munkák is ide kerültek. A mikházi zárda könyvtárából elszállított nyomtatványok külön állományként vannak nyilvántartva. A könyvanyag legnagyobb része XVI- XVII. századi nyomtatvány, frissebb kiadványokból kevés van a Telekiben, valószínűleg a megyei könyvtárban tartják nyilván azokat. A könyvállomány feldolgozásra került, ezek a könyvtár nemrég megjelent XVI. századi nyomtatványainak katalógusában vannak, minden alkalommal feltüntetve a tulajdonos is. Szinte kizárólag latin nyelvű könyvállományról van szó, egy-két szerb, egy-két görög nyelvű nyomtatvány is előfordult, de vannak magyar nyelvű könyvek is, elsősorban Pázmány Péter munkái, Kájoni János által összeállított énekeskönyv. A csíksomlyói nyomtatványok Mikházára is lekerültek, a dévai ferences kolostorból, Gyulafehérvárról, de még a bákói ferences klastromból is jutott el a mikházi kolostor könyvtárába nyomtatvány, mert tudjuk, hogy nem csak csíksomlyói, hanem a mikházi ferencesek is felvállalták a csángóföldi magyarság lelki-gondozását. - Nem lehet tudni, mi történt a kéziratos könyvekkel. Ezek 1947-48-ban elkerültek a kolostorból, amikor az összes erdélyi ferences rendházakban a nagy értékeket elrejtették a szerzetesrend várható feloszlatása előtt. Ezek a könyvek Székelyudvarhelyre kerültek, a ferences kolostorba, onnan kerültek elő a nyolcvanas évek derekán, vagy Csíkszeredában találhatók. /(lokodi): Hová lett a mikházi ferencesek könyvtára? =Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./"

"Szept. 23-án, vasárnap Csíkkozmáson néhai Boga Alajos kanonokra, püspöki helytartóra emlékeznek, akinek követnie kellett főpásztorát, Márton Áront a börtönbe, ahol három éves raboskodás után meghalt. Máramarosszigeti sírhelye azóta is ismeretlen. Az ünnepi szentmisét dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek celebrálja, melynek keretében megáldja a Boga Alajos tiszteletére állított emléktáblát. A mártírpap arcképét is ábrázoló emléktábla a szintén csíkkozmási származású, Kolozsváron élő Gergely István alkotása. Az ünnepség alkalmával egy emlékfüzetet is kiadott a gyulafehérvári érsekség, a méltatlanul elfelejtett vértanú személyiségének, életútjának megismerésére. Az emlékfüzet többek között a Csíkkozmáson született papok névsorát is tartalmazza az 1600-as évektől napjainkig: a tizenöt személyből álló névsort a jelenlegi általános érseki helynök, Potyó Ferenc zárja. /Vasárnap Boga Alajos emléke előtt tisztelegnek Csíkkozmáson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./"

"Szept. 23-án Csíkkozmáson emléktáblát állítottak a templom falán a falu neves szülöttje, a kommunista hatóságok által a máramarosszigeti börtönbe internált, mártírhalált halt pap, dr. Boga Alajos emlékére. Vértanúságot hite mellett dr. Boga Alajos titkos ordinárius - jelentette ki dr. Jakubinyi György. A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke az ünnepi szentmisén. /Sarány István: Csíkkozmás ünnepe. Emléktáblát avattak dr. Boga Alajos emlékére. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 24./"

"Csíkszentmártonban tartotta idei második találkozóját a négy egyházmegye - a gyulafehérvári, a temesvári, a szatmári és a nagyváradi vincéseket tömörítő Országos Szent Vince Társaság 2-es csoportja. A többnyire világiakból álló lelkiség a szegényeken való segítést tűzte ki feladatul. A képviselők a helyi iskolában tartották egynaposra tervezett konferenciájukat. Az Országos Szent Vince Társaság 2-es csoportjának lelki vezetője, Jäger Béla bagsabányai esperes plébános háláját fejezte ki az egyház támogatásáért. Köszönet jár az ottani vincések áldozatos szeretetéért, valamint a világi elnöknek, Tulit Erzsébetnek. /Koncsag László, Csíkszereda: Karöltve a szegényekért. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 26./"

"Szept. 29-én van Szent Mihály arkangyal a Gyulafehérvári Főegyházmegye, valamint a székesegyház védőszentje napja, ekkor tartják a Veni Sancte-t, a Római Katolikus Hittudományi Főiskola évnyitóját is. A hat évfolyamon és szabadéven mintegy 115 fiatal tanul. Ugyanakkor megemlékeznek Erdély nagy püspökéről, a 21 éve, 1980. szeptember 29-én elhunyt Márton Áronról. /(Besenyei): Búcsú és tanévnyitó Gyulafehérváron. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./"

"Negyedik alkalommal halasztotta el okt. 4-án a Fehér megyei bíróság a gyulafehérvári Batthyaneum visszaszolgáltatása ellen indított pert. Az egyházi ingatlan restitúcióját a kormánypárt megyei szervezete akadályozza. - Számos egyházi ingatlannal együtt a Batthyaneumot a 83/1999-es sürgősségi kormányrendelettel szolgáltatták vissza tulajdonosának, a gyulafehérvári római katolikus egyháznak. A visszaszolgáltatást a kormánypárt Fehér megyei szervezete támadta meg bírósági úton. A bíróság idén januárban az egyház számára kedvező döntést hozott, és visszautasította az alkotmányossági kifogást. Az RMDSZ-nek Adrian Nastase kormányfővel folytatott legutóbbi tárgyalásain újfent felvetődött mind a Batthyaneum, mind a nagyváradi Püspöki Palota (jelenleg Kőrösvidéki Múzeum) visszaszolgáltatásának kérdése, de megállapodás nem született. Razvan Theodorescu, a Művelődés- és Vallásügyi Minisztérium vezetője hónapokkal ezelőtt leszögezte, bárhogyan dönt a bíróság, a gyulafehérvári Batthyaneumból egyetlen könyvet, a nagyváradi Kőrösvidéki Múzeumból pedig egyetlen alkotást sem szabad elköltöztetni, mivel mindkét ingatlan a "román nemzeti vagyon részének" tekintendő. /Rostás Szabolcs: Politikai okokból halasztottak. Újból elodázták a gyulafehérvári Batthyaneum-pert. = Krónika (Kolozsvár), okt. 5./"

"Tíz éve, 1991. okt. 6-án jelent meg Kolozsváron a Vasárnap katolikus hetilap első száma. Négyoldalas volt kezdetben a Vasárnap, a harmadik oldal gyermekolvasóink számára fenntartva. Sokáig nem volt számítógép a Szent Mihály plébánia udvarának sarkában működő szerkesztőségben. /Schuller Mária: Így kezdődött... = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 7./ Csaknem fél évszázadig nem volt katolikus magyar lap Erdélyben, azután 1990 elején megjelent a Keresztény Szó, 1991-ben pedig megszületett a Vasárnap is. A lap szerkesztői feladatuknak tekintették, hogy az írott szó segítségével pótolják a katolikus nevelésben és kultúrában keletkezett 45 éves űrt. A Vasárnap sohasem volt üzleti, de öncélú vállalkozás, hanem a gyulafehérvári, szatmári, váradi és temesvári történelmi egyházmegyék katolikus magyarjaiért és velük élt, létezett, hangsúlyozta Fodor György. /Fodor György: Vasárnap - keresztényi, emberi és magyar sajtóhang. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 7./"

"Szept. 29-én, Szent Mihály napján tartotta búcsúünnepét a gyulafehérvári székesegyház. A jeles ünnepre a városba látogatott Jean-Claude Périsset apostoli nuncius, a Vatikán bukaresti nagykövete. A Szent Mihály-búcsúra a hagyományokhoz híven több keresztalja érkezett, elsősorban a szomszédos vidékekről, Alsó-Fehér, illetve Hunyad vármegyék területéről, de messzebbről is jöttek zarándokok. Az ünnepi szentmisét 52 pap és 4 püspök mutatta be, a házigazda Jakubinyi György érseken és a nunciuson kívül jelen volt Tamás József segédpüspök és Pápai Lajos győri megyés püspök is, aki aznap délután a kolozsvári Szent Mihály-templomban volt főcelebránsa az ünnepi szentmisének. A gyulafehérvári búcsún megemlékeztek a főegyházmegye nyugalmazott főpásztorának, Bálint Lajos érsek püspökké szentelésének 20., illetve az egyházmegye érseki rangra emelésének 10. évfordulójáról. Az ünnepi megemlékezésből ezúttal sem maradt ki boldog emlékű Márton Áron gyulafehérvári püspök, aki 21 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el. Szept. 27-én Jakubinyi György érsek Marosvásárhely vendége volt, ahol ünnepélyes szentmise keretében felszentelte a Koronkai (Tudor) negyedbeli új plébániatemplomot. Okt. 1-jén Jakubinyi érsek Székelyudvarhelyen felszentelte az új plébániatemplomot. /Katolikus ünnepi alkalmak Erdélyben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 9./"

"1991. okt. 6-án, az aradi vértanúk emléknapján jelent meg Vasárnap, a katolikus hetilap első száma, csaknem fél évszázados szünet után látott napvilágot katolikus lap. Okt. 9-én Kolozsváron, a Szent Mihály plébánia dísztermében emlékeztek a tízéves évfordulóra nagyszámú olvasó - papok és hívek, szerzetesek és szerzetesnők egyaránt - s természetesen a munkatársak, terjesztők, szerkesztők, valamint az újságot kiadó Gloria Kiadó és Nyomda vezetőségének jelenlétében. Ünnepi köszöntőt mondott dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, dr. Czirják Árpád kanonok, pápai prelátus, érseki helynök és Hoch Sándor, a Gloria igazgatója. Jakab Gábor pápai káplán, a lap főszerkesztője beszélt a lapról. A jelenlevők egy perces csenddel és imádsággal adóztak az alapító főszerkesztő, Bajor Andor író emléke előtt. A Vasárnap és az 1990-ben indult Keresztény Szó katolikus kulturális folyóirat sokoldalú, gazdag tartalmú. - Megjelent a Vasárnap Évkönyv 2002. /Fodor György: Tízéves a Vasárnap. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./"

"Okt. 15-én ünnepelték a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Ház fennállásának ötödik évfordulóját. A cél az volt: helyet adjunk a szellemnek, a léleknek, hogy kibontakozhasson - hangsúlyozta beszédében Szász János, a Gyulafehérvári Caritas igazgatója. Dr. Csedő Csaba István polgármester rámutatott, hogy az intézmény a város számára is igen fontos, hiszen ez a kultúra, a tudomány, a szellem háza. /Ötéves a Jakab Antal Tanulmányi Ház. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./"

"Egész hetet átívelő ünnepségsorozattal emlékezett Temesvár római katolikus közössége és minden magyar nemzetiségű lakosa a gyárvárosi plébániatemplom felszentelésének századik évfordulójára. A magyar millennium évében, 1896-ban tették le az alapkövét, és alig öt esztendő múlva elkészült a nagy mű. Az ünnepi szentmisét Tamás József gyulafehérvári segédpüspök celebrálta. Közreműködött Böcskei László vikárius, aki a Rómában hivatalos úton tartózkodó Roos Márton megyés püspök köszöntő szavait is tolmácsolta. A világi meghívottak közül Szabó Dénes esperes Csallóközi Zoltánt, a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma főosztályvezetőjét, dr. Cseh Áron Gusztávot, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulátusának konzulját, Toró T. Tibor Temes megye RMDSZ-es parlamenti képviselőt, Halász Ferencet, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnökét, az évfordulóra a Millenniumi templom száz éves történetét könyvalakban megjelentető Szekernyés János helytörténészt köszöntötték. Csallóközi Zoltán hangsúlyozta, hogy az anyaország erejéhez mérten anyagiakkal is támogatja az idegen országba szakadt, szórványban élő magyarságot kultúrájának ápolásában a szülőföldjén. /Bánsági Csilla: "Tornyán a kereszt, felül emelkedik mindenen..."A gyárvárosi Millenniumi templom centenáriuma. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./"

"Nyilatkozatban fejezik ki elégedettségüket a romániai történelmi magyar egyházak, valamint országos hatáskörű civil szervezetek megbízottai, amiért a Velencei Bizottság elismerte "az érdekelt országok azon jogát, hogy az anyaországon kívüli nemzetrészüket identitásuk megőrzése érdekében érdemi támogatásban részesítsék." A kolozsvári tanácskozás témája a magyarokról szóló kedvezménytörvény alkalmazása volt. A résztvevők ugyanakkor szükségesnek tartják, hogy az alkalmazás folyamatában hárompillérű testületek működjenek: "RMDSZ, egyházi és civil társadalmi testületek", és a MÁÉRT-on is megjelenítik ezt az akaratot, ugyanakkor felkérik a magyar kormányt: kormányközi protokollumban igényelje Romániától, hogy segítse elő hárompillérű testületek működését. A nyilatkozatot 16 szervezet képviselői írták alá. Az RMDSZ és a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye képviselője nem írta alá a dokumentumot. Nyilatkozat 2001. október 22-én Kolozsvárott, a Református Diakóniai Intézetben munkaülésen találkoztak az alább megnevezett történelmi egyházak vezetői, az RMDSZ képviselete és a jogi személyiséggel rendelkező, országos hatáskörű civil szervezetek megbízottai. A megbeszélés tárgya a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény alkalmazása volt. Az egybegyűltek elégtétellel üdvözlik, hogy a Velencei Bizottság kisebbségpolitikai dokumentumában egyetemlegesen elismeri az érdekelt országok azon jogát, hogy az anyaországon kívüli nemzetrészeket identitásuk meg-őrzése érdekében érdemi támogatásban részesítsék. A résztvevők egyöntetűen, nemzeti konszenzusként fogadták el azt az alapelvet, hogy a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény a nemzeti integráció jegyében a határon túli magyar nemzeti közösségek megmaradását, versenyképességét, értékteremtő készségét szavatolja, következésképp közérdek, hogy az erdélyi magyarság valamennyi tagja részesülhessen a kedvezményekben. Ugyanakkor minden köztestület felelőssége és joga, hogy az alkalmazás folyamatában hárompillérű, RMDSZ-, egyházi és civil társadalmi testületek működjenek közre. A többség részéről várható politikai nyomásgyakorlást a maga eszközeivel mindhárom képviselet az érvényes nemzetközi és hazai joggyakorlat szerint határozottan visszaveri, s egyben felkéri a Magyar Kormányt, hogy a minden reménységünk szerint aláírandó kormányközi protokollumbanigényeljék a román féltől, hogy segítse elő az említett hárompillérű testületek tevékenységét. Az alkalmazásért felelős, kialakítandó testület a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény végrehajtási szabályai szerint kidolgozza azt a rendszert, amely a megfelelő infrastruktúra birtokában lehetővé teszi, hogy valamennyi magyarlakta településen állampolgáraink gyakorolhassák jogaikat, a szubszidiaritás elvére alapozva a kisközösségek delegálják a testületekben dolgozókat a három képviselet tagjai közül. Meggyőződésünk, hogy a konszenzuson alapuló nemzeti közképviselet a közösség javát szolgáló módon alkalmazza majd a vonatkozó törvényes előírásokat. Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye - Jakubinyi György, Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye - Tempfli József, Szatmári Római Katolikus Egyházmegye, Evangélikus-Lutheránus Egyház - Mózes Árpád, Erdélyi Református Egyházkerület - Papp Géza, Királyhágómelléki Református Egyházkerüle - Tőkés László, Unitárius Egyház - Szabó Árpád, Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület - Kötő József, Moldvai Csángómagyarok Szövetsége - Bartha András, Romániai Magyar Közgazdász Társaság - Somai József, Romániai Magyar Pedagógus Szövetség - Szőcs Judit, Magyar Újságírók Romániai Egyesülete - Csép Sándor, Bolyai Társaság - Wanek Ferenc, Erdélyi Kárpát Egyesület, Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége - Szabó László, Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet. Kolozsvár. 2001. október 22. /Hárompillérű testület a státustörvényért. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 25./"

"A román ortodox egyház és a görög katolikus egyház vitás vagyonügyeinek megoldásáért hat évvel ezelőtt megkezdett tárgyalások szeptember 27-én folytatódtak a lugosi görög katolikus püspökségen. Ez már a görög katolikus-ortodox vegyes bizottság hatodik ülése volt. Az ortodox felet többek között Bartolomeu Anania, Vad, Felek és Kolozs érseke, Andrei Andreicut gyulafehérvári érsek, Ioan Mihaljan, Bihar és Szilágyság püspöke, Ioan Selejan, Kovászna és Hargita püspöke, a görög katolikus felet Alexandru Mesian lugosi püspök, George Gutiu kolozsvár-szamosújvári érsek, Virgil Bercea nagyváradi püspök, Ioan Sisestean máramarosi püspök képviselte. A felek megállapították, hogy az eddigi megbeszélések eredményeként megoldódott egyes templomok visszaszolgáltatása, míg másutt a két közösség között felmerült problémák miatt nem oldódott meg kedvezően a görög katolikus egyház igénye, s ezekről az ügyekről továbbra is tanácskozni kell. Az ortodox fél kérte a két román egyház közötti bírósági perek felfüggesztését és a problémák további tárgyalások útján való megoldását. A görög katolikus fél fenntartotta igényét székesegyházai, templomai visszaszolgáltatására vagy legalább a templom felváltva történő használatára. /Hatodszor ült össze a görög katolikus-ortodox vegyes bizottság. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 28./"

"Erdélyi Halottak Napja elnevezéssel istentiszteletet és gyászmisét tartottak nov. 1-jén, mindenszentek napján az Erdélyi Gyülekezet budapesti központjában, a Reménység Szigetén. A gyülekezet, amely egyházjogilag a romániai Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez tartozik, immár harmadik alkalommal rendezett a halottak napjához kapcsolódóan gyertyagyújtással egybekötött megemlékezést a Magyarországon élő, de határon túli származású magyar hívők számára. A szabadtéri eseményen Hermán János református lelkész, a királyhágómelléki egyházkerület tanácsosa és Czirják Árpád gyulafehérvári érseki helynök emlékezett az elhunytakra. /Erdélyi Halottak Napja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./"

"Nemrégiben Kárpát-medencei Háló Nagytalálkozó - szám szerint a hatodik - helyszíne volt Székelyudvarhely. A katolikus közösségek hálózatának találkozója volt. A háromnapos /nov. 2-4/ találkozó előadásokkal, kiscsoportos beszélgetésekkel, a magyar dalkincs és népi kultúra megidézésével telt el. Dr. Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi bencés főapát, Bíró László budapesti püspök, valamint gyulafehérvári főegyházmegyei közösségvezetők voltak az előadók. Molnár Melinda erdélyi Háló-vezető és dr. Nagy-György Attila lelki vezető jó szervezőknek bizonyultak. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és Tamás József segédpüspök is részt vett a találkozó szinte valamennyi eseményén. Fellépett a helyi Kékiringó Néptáncegyüttes, Szentegyházán az ottani Gyermekfilharmónia, továbbá a vágási plébánia hagyományőrző csoportja, a máréfalvi Forogvirág Néptáncegyüttes, a csobotfalvi zenekar, a csíksomlyói Árvácska együttes, valamint a budapesti Sillye Jenő zenekarával. A jövő évi nagytalálkozó a felvidéki Érsekújváron lesz. Puchard Zoltán Háló-elnök jelezte egy jövő júliusi, 1500 fős tábor megszervezését is Zánkán, mely a világ magyarsága egyik fontos eseményének számít majd, ennélfogva a magyar köztársasági elnököt, a miniszterelnököt, valamint a világ egyházainak vezetőit is szeretnék meghívni. /Bálint Rozália, Székelyudvarhely: Kárpát-medencei magyar katolikusok. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 7./"

"Gyulafehérváron a teológia konviktusában minden szerdán fiatalok jönnek össze, Székely Dénes atya előadására. Nagyrészt egyetemisták gyűlnek össze, az ország minden részéről, főleg Székelyföldről. Nem mind katolikusok. /Völgyi Marcell: Katolikus Kör Gyulafehérváron. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 10./"

"Nem állt még össze a státustörvény romániai végrehajtását irányító felügyelőtestület teljes névsora. A három pilléren (RMDSZ, egyházak és civil szervezetek) nyugvó testületben részt vevő szervezeteknek nov. 12-ig kellett megnevezniük küldötteiket. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke jelezte, hogy még nem küldte el valamennyi egyház és szervezet a képviseletére jelölt személy nevét. Felmerült, hogy az RMDSZ-t az Operatív Tanács képviselje. Ebben Markó Béla szövetségi elnök mellett Tőkés László tiszteletbeli elnök Takács Csaba ügyvezető elnök, és első helyettese, Péter Pál, valamint Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Frunda György, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke, valamint a két frakcióvezető: Verestóy Attila és Kelemen Atilla vesz részt. Problémát okozott azonban Tőkés László besorolása, aki RMDSZ-tisztségviselőként is és egyháza képviseletében is jogosult a tagságra. A történelmi magyar egyházak közül a római katolikus egyházmegyék világi személyeket javasoltak. A Gyulafehérvári Főegyházmegye Jakabffy Tamást, a Keresztény Szó főszerkesztőjét, a nagyváradi egyházmegye Fleisz János történészt, a szatmárnémeti egyházmegye Lepedus István, az egyházmegyei laikus iroda vezetőjét nevezte meg. Böcskei László, a Temesvári Egyházmegye püspöki helynöke kérdésünkre elmondta, ezután döntenek a képviseletről. A protestáns egyházak püspökeik által lesznek jelen a testületben. A két református egyházkerület azonban egy-egy póttagot is megjelölt. Tőkés Lászlót Kovács Zoltán főgondnok, Pap Gézát Tonk István főgondnok helyettesítheti. Az Unitárius Egyház képviseletében Szabó Árpád püspök, az Evangélikus Egyház képviseletében pedig Mózes Árpád püspök vesz részt a testületben. A történelmi magyar egyházak képviselői mellett Borzási Istvánnal, a Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége alelnökével teljesedik ki az egyházi lista. A testület harmadik pillérét képviselő civil szervezetek közül az ifjúság számára fenntartott helyek elosztása okoz problémát. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületét Csép Sándor, a Romániai Magyar Pedagógusszövetséget Lászlófy Pál, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet Kötő József, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületét Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Közgazdásztársaságot Somai József, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaságot Furdek Tamás képviseli. /Gazda Árpád: Foghíjas még a lista. Szerveződik a státustörvény felügyelőtestülete. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./"

"A határon túli magyarok jogállásáról szóló törvény romániai alkalmazását ellenőrző szervezetek és intézmények megtették javaslataikat a felügyelő bizottságba. Az egyházak részéről: Gyulafehérvári Érsekség - Jakabffy Tamás, a Keresztény Szó főszerkesztője, a Püspökség munkatársa; Nagyváradi Római Katolikus Püspökség - Dr. Fleisz János történész, Szatmári Római Katolikus Püspökség - Lepedus István, mérnök, teológus; Erdélyi Református Egyházkerület - Pap Géza püspök, (helyettese Tonk István főgondnok); Királyhágómelléki Református Egyházkerület - D. Tőkés László püspök, (helyettese Kovács Zoltán főgondnok); Unitárius Püspökség - Dr. Szabó Árpád püspök; Evangélikus Püspökség - Mózes Árpád püspök; Baptista Gyülekezetek Szövetsége - Borzási István oktatásügyi alelnök; a Temesvári Római Katolikus Püspökség még nem nevesítette megbízottját. A civil szervezetek megbízottai: Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület - Kötő József elnök; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság - Furdek L. Tamás, az egyesület által alapított Pro Technica Alapítvány titkára, (helyettese Tibád Zoltán az EMT főtitkára); Romániai Magyar Gazdák Egyesülete - Sebestyén Csaba elnök; Romániai Magyar Közgazdász Társaság - Somai József elnök; Romániai Magyar Pedagógus Szövetség - Lászlóffy Pál; Magyar Újságírók Romániai Egyesülete - Csép Sándor elnök; Országos Magyar Diákszövetség - Szőke Szabolcs elnök; Itthon Fiatalon Mozgalom Farkas András a Mozgalom alelnöke, (póttag Korodi Attila - a Mozgalom elnöke); Nagy Pál - MISZSZ elnök. Markó Béla szövetségi elnök, aki különben szintén tagja a testületnek, az Ügyvezető Elnökség javaslatára a következő személyeket bízta meg: Frunda György, az Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke; Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke; Verestóy Attila, a szenátusi frakció elnöke; Kelemen Atilla, a képviselőházi frakció elnöke; Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács Elnöke; Ilyés Gyula, Szatmár megyei RMDSZ-elnök, akit a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa nevezett meg. Továbbá 3 személy az ÜE részéről: Takács Csaba ügyvezető elnök; Borbély László ügyvezető alelnök; Szép Gyula ügyvezető alelnök. Ebben az esetben a három póttagot az ügyvezető elnök nevezi meg, azt is megjelölve, hogy melyik megnevezett póttag melyik felügyelő testületi tagot helyettesíti. Az SZKT, a SZET, a két frakció és az OÖT elnökei saját testületük vezetőségéből szintén kijelölnek 1-1 póttagot. /Összeállt a státustörvény végrehajtását felügyelő testület. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./"

"A Bákó megyei prefektúra és tanfelügyelőség által lefolytatott ellenőrzés-sorozat célja egyértelműen az iskolán kívüli magyar oktatás zavarása, a pedagógusok és szülők megfélemlítése - szögezték le a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) vezetői nov. 18-i ülésükön. Bartha András, a csángószövetség elnöke elmondta, ma minden szükséges dokumentumot átadnak a bákói hatóságoknak. "Liviu Bogdan prefektúrai kabinetfőnök rendelkezésére bocsátjuk az Európa Tanács korábbi, illetve múlt heti, a csángók kultúrája és vallása megőrzése érdekében hozott ajánlásainak angol és francia változatát, valamint szervezetünknek a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével kötött szerződése román fordítását. Meggyőződésünk ellenben, hogy a lefolytatott ellenőrzések törvénytelenek, hiszen a csángó gyermekek azt tehetnek szabadidejükben, amit akarnak; legfeljebb a szülők dönthetnek arról, hogy az állami tanítás után kapálni vagy magyarórákra küldik csemetéiket" - nyilatkozta Bartha. Az MCSMSZ elnöke hozzátette: az öt település összesen hét helyszínén beindított iskolán kívüli magyar tanítás a szövetség nemrég elfogadott, hosszú távú cselekvési terve alapján zajlik a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Illyés Alapítvány támogatásával, ezáltal a Bákó megyei tanfelügyelőségnek nem lehet beleszólása. - Dumitru Zaharia professzor a román közszolgálati rádiónak adott interjújában nov. 17-én kijelentette: "A Moldvában élő csángók románok, magyar népesség - a szó igazi értelmében - még Magyarországon sem létezik." A román professzor szerint semmilyen vita nem lehet arról, hogy a csángók románok. "A magyarok ugyan maguknak követelik őket, de a magyarok maguknak követelik az egész világot" - hangoztatta Zaharia, aki olyan érvekkel igyekezett igazolni álláspontját, hogy az egykori Pannónia területén nem is éltek magyarok, csak szlávok, románok és németek. A professzor úgy véli, a csángókérdést a XVIII. század végén találta ki az akkori gyulafehérvári katolikus érsek, akinek megbízásából egy csíksomlyói katolikus pap kiötlött egy elképzelt moldvai utazást, és az ottani településeknek, valamint az ott élőknek magyar nevet adott. /Rostás Szabolcs: "Megfélemlítő akció" Csángószövetségi állásfoglalás az ellenőrzésekről. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./ A román külügyminisztérium üdvözölte az ET-javaslatot, mivel abban annak a román álláspontnak az igazolását látja, amely szerint "tudományos szempontból nincs teljes mértékben tisztázva a csángó nyelv eredete", bár az ET dokumentumában "utalás történt arra, hogy a csángók a magyar nyelv egyik archaikus változatát beszélik". - A csángómagyar kisebbség kulturális hagyományainak védelméről adott ki állásfoglalást az Európa Tanács miniszteri bizottsága, amely az anyanyelvi oktatás támogatását és a csángó nyelvű istentiszteletek biztosításának lehetőségét szorgalmazta és üdvözölte a Szentszéknek a csángó kisebbség anyanyelvű hitoktatását és lelkipásztori ellátását célzó törekvéseit. Az állásfoglalás szerint abban az időszakban, amíg a román alkotmány és oktatási törvény előírásaival összhangban kialakítják a megfelelő anyanyelvi oktatás hátterét, biztosítani kell az anyanyelvi képzést, a szükséges osztálytermeket és fizetett csángó anyanyelvű tanárokat a moldvai helyi iskolai intézményekben. /Román "tudományos" álláspont a csángókról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./"

"A gyulafehérvári Főegyházmegyében kevés szerzetes van, de 15 szerzetesi közösség képviselteti magát: a Mallersdorf-i Szegény Ferences Nővérek Székelyudvarhelyen, Gyulafehérváron, Déván, Kézdiszentléleken, Csíkszépvízen tevékenykednek. A Szociális Testvérek Társasága Gyulafehérváron, Kolozsváron, Csíkszerdában, Marosvásárhelyen és Désen működik. A Segítő Nővérek Csíkszentdomokoson, Gyergyószentmiklóson és Marosvásárhelyen működnek. A Szeretet Misszionáriusai Sepsiszentgyörgyön a szegények szolgálatát tartják feladatuknak. A Klarisszák, monasztikus szerzetesnők monostora, "Csíksomlyó Ágacskája", kánonilag 2000. augusztus 11-én lett alapítva Csíksomlyón, négy nővérrel. A fentieken kívül az egyházmegye területén a következő női szerzetesközösségek működnek néhány taggal: Iskolanővérek (Kolozsvár és Lemhény), Jézus Szíve Társaság (Kolozsvár, Gyulafehérvár), Orsolyanővérek (Marosvásárhely, Kolozsvár, Nagyszeben), Szatmári Irgalmas Nővérek (Marosludas, Szováta, Kolozsvár), Szt. József Nővérei (Gyulafehérvár), Kereszt és Szenvedés nővérei (Gyimesközéplok). Jelenleg 41 ferences dolgozik szétszórtan a főegyházmegye területén: Kolozsvár, Kőrösbánya, Déva, Szászváros, Vajdahunyad, Brassó, Esztelnek, Csíksomlyó, Szárhegy, Marosvásárhely, Szamosújvár, Dés. Egyetlen piarista él Kolozsváron, egy konventuális ferences Marosvásárhelyen és egy jezsuita a gyulafehérvári szemináriumban tevékenykedik. /Erdélyben 15 szerzetesrend tevékenykedik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./"