"A gyergyószentmiklósi Művelődési Központ negyedévenként megjelenő kiadványában, a Művelődési Kalauzban Borzási Mária igazgatónő a fűtetlen kultúrház gondjaira is kitért. A lapszám búcsúzott az elhunyt Karancsi Sándor festőművésztől és Bocsárdi Gabriella színművésznőtől, és ismertette a művelődési központ utolsó három hónapjának tevékenységét: a Tinimenedzsment tanfolyamot, a felnőtteknek szervezett Mi, és a hatalom népfőiskolai kurzust, az Otthonka programot, a halász és a természetismereti tábort, valamint a művelődési házban tartott rendezvényeket. /Művelődési Kalauz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./ "

"Harmadik alkalommal ad ki évkönyvet a Gyergyói Kisújság /Gyergyószentmiklós/. Szó esett benne Gyergyószentmiklós főtéri házainak történetéről, a Gyergyói-medence településeinek jellemzőiről, megemlékeznek Karancsi Sándor közelmúltban elhunyt festőművészről. A Múltunk rovatban Blénessy Jenő A patinás Gyergyó címmel a régi Gyergyószentmiklóst idézte fel, Garda Dezső a Székelyföld autonómiájáról közölt tanulmányt. /Megjelent a Kisújság évkönyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 31./ Karancsi Sándor /Nagyszalonta, 1932. ápr. 2. - Gyergyószentmiklós, 2003. dec./ grafikusművész az Andreescu Képzőművészeti Főiskola elvégzése után Gyergyószentmiklóson volt rajztanát nyugdíjazásáig. Számos kiállítása volt, több mint 600 ex librist készített."

"2004. jan. 31-én lesz két éve annak, hogy az Ora International keresztény segélyszervezet támogatásával megnyitotta kapuit a Szivárvány gyermekotthon Gyergyószentmiklóson. Az otthonban 35 gyermek él, 11 csecsemő, 13 óvodás és 11 iskolás. A gyermekotthon lakóinak - adakozó szívű emberek jóvoltából - gazdag karácsonyt hozott az idei év, közölte Pál Károly református lelkész, a gyermekotthon igazgatója. Karácsonyeste a gyermekotthont meglátogatta a Harmónia Alapítvány csoportja, s megajándékozták az árvákat. A vendégek külön táncműsort is bemutattak. A Pallas-Akadémia Könyvkiadó értékes könyvcsomagot juttatott el az otthonba. /Karácsony az árvaházban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 31./ "

Megjelent a Kisújság /Gyergyószentmiklós/ harmadik évkönyve. A Kisújság Alapítvány által kiadott 2004-es évkönyv a megmaradás, itthon maradás jelentőségét helyezi középpontba. Az Ábrahám Imre vezette szerkesztőség beköszöntőjében az áll, hogy kiadványuk a hit, anyanyelv, nemzet egységét erősítő hagyományrendszer folytonossága jegyében született. Gazdag riportösszeállítás szól a medence községeinek nagy hagyományú szakmáiról és azok művelőiről. Balázs Katalin főszerkesztő-helyettes szólt az évkönyvben található rejtvényekről is. /Gergely Edit: Visszapillantás és előretekintés. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./

Megvonta tevékenyének tavalyi mérlegét a székelyudvarhelyi Agora Fenntartható Fejlesztési Munkacsoport. A zöld szervezet életében a 2003-as volt az első olyan év, amikor tervezett tevékenységeink igen nagy része megvalósult, jelentette ki Péter Pál, a munkacsoport elnöke. Az Agora apolitikus civil szervezet, amely pályázatokból, adományokból tartja fenn magát, és ezekkel a támogatásokkal működteti programjait, amelyek a természetvédelem, a környezeti nevelés és a hulladékgazdálkodás kérdéskörével foglalkozik. Legjelentősebb tavalyi programjukra Phare-pályázatot nyertek, és amelyet két fő partnerrel, a gyergyószentmiklósi Naturland Egyesülettel és az Alcsík Kistérség Fejlesztési Társulással bonyolítottak le. Létrehozták honlapukat www.green-agora.ro címen. /Kiss Edit: Mérleg az Agorától. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 9./

Kis Zoltán, a székelyudvarhelyi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda /SZINFO/ vezetője elmondta, hogy tavaly rekord ügyfélforgalmuk volt: 26 475-an keresték fel őket, telefonon pedig 3180 esetben adtak információt. Szerinte ahhoz, hogy egy ilyen közintézmény beérjen, sok – esetükben tíz – esztendőre van szükség. 1993-ban hozták létre a fiatalokat információkkal segítő irodát. Többfajta adatbázist is működtetnek, frissítenek naprakész információkkal. Állásközvetítő és tanácsadó szolgáltatásokat biztosítanak. Jelenleg hárman dolgoznak az irodában, de a jövőben jogászt, pszichológust, szociális tanácsadót szeretnének alkalmazni. Kis Zoltán egyben az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetségének /IFINET/ elnöke is. Jelenleg hat iroda tagja a szövetségnek, hat székelyföldi városból: Gyergyószentmiklós, Balánbánya, Csíkszereda, Kovászna, Sepsiszentgyörgy és Székelyudvarhely. /Zilahi Imre: A pékség és a SZINFO párhuzama. = Krónika (Kolozsvár), jan.10./

Maroshévízen fogyatkozik a magyarság, írta Czirják Károly a gyergyószentmiklósi Új Kelet hetilapban. Míg 60 évvel ezelőtt a lakosság 35%-a volt magyar, ez az arány 1992-ben 29%, 2002-re pedig 25%-ra csökkent. 2003-ban a római katolikus és református egyházak összesen 30 gyermeket kereszteltek meg, 13 házasságkötést és 51 temetést jegyeztek. /Fogy a magyarság Maroshévízen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

Gyergyószentmiklóson sikeres új évi táncházat szervezett a Művelődési Központ. A központ kéthetente szervez táncházat. Január 15-től a központ olvasókört is indít gyermekeknek és felnőtteknek. /Művelődési programok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

A 2000-ben tartott helyhatósági választásokon az RMDSZ-nek Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson és Marosvásárhelyen kellett szervezett magyar csoportokkal megküzdenie. Marosvásárhelyen a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt épp annyi szavazatot vitt el a szövetségtől, amennyivel Fodor Imre polgármester lehetett volna. Gyergyószentmiklóson az RMDSZ ellenzéke a Nemzeti Liberális Pártba bekérezkedve szerezte meg a városi tanácsosi helyek harmadrészét. Az Udvarhelyért Polgári Egyesület (UPE) a székelyudvarhelyi városi tanácsban nyolc, a Hargita Megyei Tanácsban négy mandátumot szerzett, képviselőit azonban 2001 őszén kizárták e testületekből, amikor kiderült, a bíróság formai hibát követett el az egyesület bejegyzésekor. /2000-es magyar–magyar választási csaták. = Krónika (Kolozsvár), jan. 20./

Az elmúlt nyáron Gyergyószentmiklós főtéri parkjának szemetesládáin megjelentek a székely rovásírásos feliratok, Forró Edit meghirdette a szövegek megfejtésének versenyét. Forró Edit diplomáciai tanulmányokat folytató egyetemi hallgató Budapesten. Elmondta, ha a megadott dátumig nem érkezik Gyergyóból teljes megfejtés, kiterjeszti nemzetközi szintű versenyre, hogy minél több ember érdeklődését felkeltse a rovásírás és Gyergyószentmiklós iránt. Forró Edit elhatározta, hogy jún. 4-én elindul gyalog Gyergyószentmiklósról Hágába, azon a napon indul, amikor a trianoni szerződést aláírták, erre emlékezve, (emlékeztetve), hogy a hit, remény, és szeretet jegyében erőt gyűjtsön megbocsátani a sok fájdalmat és sérelmet, ami igazságtalanul ért bennünket – mondta Forró Edit. /Gál Éva Emese: Különös kezdeményezések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

Január 20-án műemlékvédő konferenciát tartottak Gyergyószentmiklóson. A szakemberek, önkormányzati szervek és főtéri épülettulajdonosok találkozója annak az együttműködésnek a kezdete, amelynek célja, hogy 2007-re egykori fényében mutatkozzék az Orbán Balázs szerint „Erdély legszebb főterének” nevezett gyergyószentmiklósi városközpont. A rendezvény védnökeként Puskás Attila örmény katolikus plébános látta el a konferencia házigazdai feladatait. A konferencia indítványozója, Köllő Miklós műépítész, fotósorozattal hívta fel a figyelmet a jelenlegi főtéri épületek „esztétikai lepusztulására”. Anthony Gall ausztráliai műépítész a budapesti Herczeg Ágnes és Takáts Eduárd tájépítészekkel egyetemben szintén a három éve indult főtér-visszaállítási mozgalom tagjai. A konferencia két hónap múlva újabb előadás-sorozattal folytatódik. /Gergely Edit: Felújítanák a város főterét. = Krónika (Kolozsvár), jan. 21./

Gyergyószentmiklóson a Gépgyártó Iskolaközpontban András Szabolcs tanár kezdeményezésére egy esztendeje alakult meg az Unikornis Diákkör. Mára már az iskola minden osztályából bekapcsolódtak a Gyergyó és környéke múltjának tanulmányozását célul kitűző diákkör munkájába. A diákkör a napokban megjelentette az iskola első diáklapját is Szakykuk@c címmel. /Bajna György: Egy év után diáklap. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 22./

Január 22-én Gyergyószentmiklóson, az Echo Vállalkozói Inkubációs Központban 36 budapesti és valamivel több gyergyószentmiklósi vállalkozó találkozott, hogy a májusban esedékes jelentős változásokra – Magyarország EU-taggá válására – és az azzal adódó új helyzetre megpróbáljon felkészülni. A két polgármester: dr. Mester László Budapest, XVIII. kerületéből és Pál Árpád Gyergyószentmiklósról a konferencia és a hasonló vállalkozói találkozók fontosságát hangsúlyozta megnyitóbeszédében. A konferencia január 23-án folytatódik. /Bajna György: Vállalkozók konferenciája. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./

Január 23-án felavatták fel a Magyar Polgári Szövetség gyergyói székházát. Gyergyószentmiklóson, a bérelt főtéri ingatlan áldását megelőző beszédében Hajdó István főesperes-plébános a nemzet előtt álló nehéz útra figyelmeztetett: „vészhelyzetben vagyunk, de nem szabad félnünk, hanem szövetségre kell lépni Istennel” – hangsúlyozta. A főesperes Márton Áron püspök példáját hozta fel a meg nem alkuvásra. A nemzeti színű díszszalagot Szász Jenő MPSZ-elnök és Árus Zsolt alelnök vágta el. Árus beszédében az „új egypártrendszerből” való kitörés példáját a gyergyószentmiklósi tanács történetével, a 2000-ben a Nemzeti Liberális Párt színeiben tisztséghez jutott nyolc magyar képviselővel példázta. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, MPSZ-elnök kiemelte: az MPSZ legfontosabb üzenete megteremteni a választás szabadságát Erdély magyarjainak, a „politikai szolgáltatást” nyújtó szervezetek számának gyarapításával. /Gergely Edit: Székházat avatott Gyergyóban az MPSZ. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

Otthoni gondozói hálózat kiépítéséről tanácskoztak Sepsiszentgyörgyön községi elöljárók és a polgámesteri hivatalok szakemberei. Hargita megyében intézményesen működik ilyen hálózat. – Itt az ideje, hogy Kovászna megye ez irányban elmozduljon – mondta Demeter János, a megyei tanács elnöke. Dr. Márton András, a gyulafehérvári Caritas munkatársa, e program koordinátora bemutatta a szolgáltatást. Ez az öregek, betegek, ágyhoz kötöttek, fogyatékosok otthoni gondozását jelenti. Ismertette a Hargita megyei példát. Előbb a központokban: Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson, második lépésben a kistérségi központokban nyitottak gondozói egységeket. Háromszéken Gelence és Szentkatolna községek már megtették az első lépést egy ilyen szolgáltatóközpont létrehozására. /(–): Otthoni gondozói hálózat Kovászna megyében is. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 25./

„Szépanyám fonta, dédanyám szőtte" címmel nyílt kiállítást január 22-én, a Magyar Kultúra Napján régi szőttes asztalkendőkből, törülközőkből, székely festékes szőnyegekből és székely népviseletből az Ethnographia Gyergyóiensis Alapítvány rendezésében Gyergyószentmiklóson, a Népművészeti Házban. /„Szépanyám fonta, dédanyám szőtte". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

Precedens híján tanácstalannak tűnnek az RMDSZ tisztségviselői abban a tekintetben: mi az eljárás, ha a szövetség egyik tagja egy másik párt jelöltjeként lép fel a választásokon. Ebbe a helyzetbe kerülhet ugyanis a nagyváradi polgármesteri székért MPE-színekben induló Szilágyi Zsolt. Nem maradhat RMDSZ-tag az a személy, aki más szervezet jelöltjeként az RMDSZ ellen indul a helyhatósági, illetve parlamenti választásokon – áll az RMDSZ tavalyi, szatmárnémeti kongresszusán elfogadott alapszabályban. Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a romániai párttörvény rendelkezéseit hangsúlyozta, miszerint egy személy nem lehet egy időben két különböző politikai szervezet tagja. Nagy Zsolt ugyanakkor hangsúlyozta Szilágyi jelöltségének erkölcsi vonatkozásait: „Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetői folyton azt hangoztatták, hogy nem kívánnak az RMDSZ-szel szemben fellépni a választásokon. A képviselő úr, mint a testület egyik vezetője, megszegte ezt az ígéretet.” Szilágyi Zsolt abban bízik, hogy a Magyar Polgári Egyesület jelölését az RMDSZ is felvállalja. A 2000-es helyhatósági választásokon volt már precedens RMDSZ-tagoknak a szövetséggel szembeni jelöltetésére. Akkor a Nemzeti Liberális Párt színeiben két, érvényes RMDSZ-tagsággal rendelkező személy indult a gyergyószentmiklósi városi tanácsosi tisztségért. Egyikük Pázmán Attila, aki független önkormányzati képviselőnek tartja magát, bár továbbra is RMDSZ-tag. Pázmán a Krónikának elmondta, jelöltségének nem volt semmiféle következménye, minthogy akkor még nem volt érvényben a jelenlegi alapszabály. /S. M. L.: Hivatalból indítandó eljárás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./

Jan. 30-án Gyergyószentmiklóson Borzási Mária, a Művelődési Központ igazgatónője a központ működéséről tájékoztatta az újságírókat és átadta a 10. évfordulójához érkező Művelődési Kalauz 2004-es első számát. A lapszám tartalmazza a havi programot és egy új könyvismertető rovatot, a Művelődési Központ könyvtára ugyanis 18 ezer kötettel rendelkezik. Az elemistáknak minden hétköznapon 14-15 óra közt olvasókört tartanak. /Pezsgő művelődésért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

A napokban a gyergyószentmiklósi városi RMDSZ-szervezet két alelnöke, György Sándor politikai alelnök és Bereczky Szilárd ifjúsági alelnök benyújtották lemondásukat az RMDSZ-ben betöltött tisztségeikről. Lemondásukat azzal indokolták, hogy nem értenek egyet a jelenlegi elnök vezetési módszereivel, aki mindenről egyedül dönt, megválasztása óta még egyszer sem hívott össze elnökségi ülést, s a március 28-i RMDSZ előválasztás dátumáról sem tájékoztatta az elnökséget és a választmányt. „Lemondásunkkal tiltakozunk a dr. Garda Dezső parlamenti képviselő úr ellen indított lejáratási kampánysorozat ellen (Új Kelet, Fény Televízió) – nyilatkozták –, amelyből világosan látszik, hogy a helyi, de főleg a területi RMDSZ vezetőségének hallgatólagos beleegyezésével, sőt, támogatásával történik. Megkérdőjelezni a képviselő úr magyarság iránti érzelmeit? Ez felháborító! Mit tett a képviselő úr a székelyföldiekért? Szeretnénk, ha minden jelenlegi RMDSZ-tisztségviselő annyit tenne mint ő!" György Sándor a 90-es években városi elnökségi tisztséget is ellátott, s egykori állomásfőnökként a nevéhez fűződik az első magyar helységnévtábla kitétele az országban. /(Gál Éva Emese): Lemondott két RMDSZ-es alelnök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

Gyergyószentmiklóson a központi postahivatal új cégtáblát kapott, ezen már nem szerepel magyar felirat. A posta főnökasszonya elmondta, hogy csak román feliratú postai cégtáblákat szereltek fel máshol is. „Aligha véletlen ez a románosító kísérlet éppen most, amikor a közigazgatásban és törvényhozásban is kivívtuk az anyanyelvhasználatot, hiszen egy olyan jogunkon próbál átgázolni, amelyet mivel minden demokráciában természetes, a romániai törvények is biztosítottak: magyar többségű településen magyar feliratot kell tenni a közintézményekre is!” – jegyezte meg Gál Éva Emese. /(Gál Éva Emese): Hová tűnt a magyar felirat? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./

Február 10-én indult Gyergyószentmiklósról Forró Edit, aki bejelentette: imádkozva, gyalog indul szülővárosából Strasbourgba, ahonnan majd levelet intéz Hágába az erdélyi magyarság érdekében. /Gergely Edit: Gyalogszerrel Strasbourgba. Zarándoklat az erdélyi magyarságért. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./

Erdélyben a hetvenes években indult útjára a táncházmozgalom. A diktatúra utolsó éveiben azonban a legtöbb településen ideiglenesen szüneteltették tevékenységüket a táncházak, amelyek aztán a kilencvenes években rendre újjáéledtek. A Krónika összeállításában bemutatta, hogy néhány olyan erdélyi városban, amelyben jelentős magyar közösség él, jelenleg milyen helyzetben vannak a táncházak. Kolozsváron a Tranzit Házban a gyermekek meglepő ügyességgel ropják a táncot. – Nagyon büszkék vagyunk a gyerektáncházunkra – mondja Könczei Csongor, a rendezvényt szervező Zurboló táncegyüttes vezetője –, átlag 50-60 gyerek jár ide. 2002 októberétől együttműködnek Palocsay Katával, ő vezeti a táncház keretében működő játszóházat. A felnőtt-táncházba októbertől decemberig sokan járnak (átlag 80–100 fő), január-március között az egyetemi vizsgaidőszak, a vakáció miatt szinte senki, aztán tavasszal újra megtelik a Tranzit Ház. Újraindul a táncház Kézdivásárhelyen is, ahol tavaly júliusig működött a táncház, de akkor pénzhiány miatt le kellett állniuk. Idén havi két alkalommal lesz táncház, az oktató továbbra is Jánosi Róbert lesz. Csíkszeredán közel tíz év hagyománya van megszűnőben: kimaradtak ugyanis a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes által heti rendszerességgel szervezett táncházak. Azonban havonta egy-két alkalommal felcsendül a muzsika a Városi Művelődési Házban. Marosvásárhelyen főleg az egyetemisták járnak táncházba, illetve a fiatal felnőttek, újságolta Ferencz Zsolt, a Folk Center Alapítvány tagja, a táncházak egyik szervezője. A muzsikát Moldován István és zenekara, illetve az Öves zenekar biztosítja, népdalokra Kásler Magda tanítja a jelentkezőket. Nagyváradon a várad-réti református templom mellett működő Csillagocska óvodában tartanak táncházat heti rendszerességgel. A talpalávalót a Komló zenekar húzza. A felnőttek számára a Partiumi Keresztény Egyetemen szerveznek táncházat. Gyergyószentmiklóson a 70-es évektől van táncház. Jelenleg a Városi Művelődési Központ szervez kéthetente táncházat. Sepsiszentgyörgyön a nyolcvanas években élte fénykorát a táncház, de kilencven után is működött – kisebb-nagyobb szünetekkel, különböző helyszíneken. Legújabb feléledése 2001 őszére datálható, azóta folyamatosan működik táncház a Háromszék Táncegyüttes és a városi művelődési ház közös szervezésében. /Antal Erika, Bartos Lóránt, Botházi Mária, D. Balázs Ildikó, Farkas Réka, Gergely Edit, Pengő Zoltán: Biztosított a hazai magyar táncházmozgalom utánpótlása. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

Lemondott az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsában (SZKT) és a Gyergyó Területi Képviselők Tanácsában levő tisztségeiről Borsos Géza József Hargita megyei tanácsos, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke. A gyergyószentmiklósi TKT-ülésen közzétett lemondási nyilatkozatában Borsos kijelentette: “A Székelyföldön egypártrendszer uralkodik; az RMDSZ életben tartja a pártállami reflexeket, emiatt nem alakulhattak ki a demokrácia intézményei, nem állhatott helyre a diktatúra alatt felborult keresztény erkölcsi értékrend, a közösség a bomlás jeleit mutatja. Az RMDSZ-ben kialakult a diktatúra, virágzik a korrupció, kiszorult a konzervatív, nemzeti, keresztény értékrend.” Döntése okai között Borsos jelezte: nem vállalhat közösséget azzal az RMDSZ-szel, amely „tudatosan háttérbe szorította a Székelyföld érdekeit”. A Communitas Alapítványt említve jelezte: az RMDSZ „fennhatósága alá próbálja vonni közösségünk civil szerveződéseit, de nem enged betekintést a magyar közösség civil építkezésére szánt bel- és külföldi pénzek elosztásának módjába”. Borsos Géza kifejtette: a Gyergyó Területi Képviselők Tanácsa „elveszítette önállóságát, kritikátlan végrehajtójává vált a pártközponti utasításoknak.” Borsos Géza mellé felzárkózott Ambrus Albert-Árpád, a gyergyócsomafalvi RMDSZ elnöke és két választmányi tag is. /Gergely Edit: Lemondott Borsos. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

A magyar településeket látogató Krónika-karaván jan. 12-én Nagyváradra látogatott. – Én azt várom a Krónika laptól, hogy kövesse az erdélyi magyar közélet megújulását – jelentette ki Szilágyi Zsolt RMDSZ-es parlamenti képviselő. Tőkés László református püspök elmondta, a Krónikának sikerült megtalálnia azt az arany középutat, amely révén objektíven tudósíthat. A találkozó végén Szilágyi Zsolt jelképesen átadott egy csokor hóvirágot a Krónika másik meghívottjának, Biró Rozália alpolgármesternek, aki egyéb elfoglaltságai miatt nem tudott eljönni a váradi találkozóra. A Krónika-karaván Máramarosszigeten találkozott Zahoránszky Mihály alpolgármesterrel, aki úgy fogalmazott, hogy Magyarországról az erdélyi magyar társadalomba is átgyűrűzött a megosztási kísérlet, és félő, hogy emiatt nem lesz Máramarosszigetnek magyar alpolgármestere a helyhatósági választások után. Béres István László területi RMDSZ-elnök a Krónika új előfizetőjeként mutatkozott be, a lapról azt mondta, hogy az erdélyi magyarsághoz közel álló témákkal foglalkozik. Zahoránszky Ibolya, a Hollósy Simon Művelődési Egylet elnöke a szórványmagyarságról szóló írásokat hiányolta. Gyergyószentmiklóson a Krónika látogatásakor Árus Zsolt MPSZ-alelnökkel, Borsos Géza SZNT-alelnökkel, illetve Dézsi Zoltán Gyergyó területi RMDSZ-elnökkel, Hargita megyei alprefektussal is találkozhattak az olvasók. /Egészséges politikai vita. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

Február 16-án dr. Garda Dezső képviselő sajtótájékoztatón fejtette ki méltatlankodását amiatt, hogy a február 13-án tartott Gyergyó Területi Küldöttek Tanácsa /TKT/ ülésén úgy minősítették Melles Előd megyei tanácsos négyéves tevékenységét, hogy nem vették figyelembe az erdők visszaadásakor az RMDSZ célkitűzései ellenes tevékenységét. Garda egy 2000. szept. 27-én kelt, Melles Elődnek, a gyergyószentmiklósi Erdészeti Hivatal vezetőjének aláírásával is ellátott átiratot bocsátott az újságírók rendelkezésére. Ebben Melles Elődék kifejtik véleményüket, miszerint a közbirtokossági és magánerdőket összevonva, a tulajdonosok vagy örököseik legfeljebb 10 hektár erdős területet kaphassanak vissza, holott akkor ilyen korlátozást nem tartalmazott egyetlen törvény sem. /Bajna György: Méltatlankodik a képviselő. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 17./ Február 13-án, a TKT ülésén Gyergyószentmiklóson először az RMDSZ megyei tanácsosai, Borsos Géza, Melles Előd és Petres Sándor, a megyei tanács alelnöke számoltak be tevékenységükről, kiemelve az eredmények csapatmunka-jellegét. A megyei tanácsosok munkáját Dézsi Zoltán TESZ-elnök értékelte, megemlítve, hogy a szűkös költségvetésből a beruházások önrészeit is igyekeztek biztosítani a településeknek. Az ülésen dr. Garda Dezső parlamenti képviselő kifogásolva, hogy Melles Előd megyei tanácsos akadályozta az erdők visszaadását, egy dokumentumot osztott szét fénymásolatban. Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő azt is nehezményezte, hogy Gál Éva Emese újságíró TKT-hez címzett beadványát nem fogadta el, és nem tűzte napirendre a területi RMDSZ, arra hivatkozva, hogy határozati javaslatot csak TKT-tag terjeszthet elő. Gál Éva Emese beadványában – a több, mint két évig zajló, a Romániai Magyar Szóban megjelent újságcikkeiért meghurcoló becsületsértési per miatt – kérte Melles Előd felmentését RMDSZ funkcióiból. Dézsi Zoltán TESZ-elnök Melles Előd védelmében szólalva fel, tisztességteleneknek nevezte Garda Dezső parlamenti képviselő „jelentgetéseit" és parlamenti felszólalásait. Ezután Boros Géza megyei tanácsos, SZKT-tag lemondott minden RMDSZ-ben betöltött tisztségéről, kifogásolva az RMDSZ egypártrendszerét, s fölróva, hogy a TKT nem volt hajlandó megvitatni a Székely Nemzeti Tanács által előterjesztett székelyföldi autonómia-tervezetet. Az ülésen Ambrus Árpád csomafalvi RMDSZ-elnök is fölolvasta lemondási nyilatkozatát, amelyet két választmányi tag is aláírt. /Gál Éva Emese: TKT Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

Néhány napja megjelent az újabb gyergyószentmiklósi helyi tévéadó, az Objektív tévéstúdió. Nem rögzítették szerződésben a használandó csatornát, a műsor most a 40-es csatornán fogható, de Gyergyószentmiklóson a lakosok 20–25 százalékának van korszerűbb készüléke. Ennek következtében az idősek és a kevésbé tehetősek nem követhetik az Objektív adásait. Egyenlő esélyt kellene biztosítani mind a Fény tévéstúdiónak mind az Objektív tévének. Az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezetének egyik alelnöke, Hodgyai Géza médiatulajdonos (a Fény tévét, az Új Kelet hetilapot és két helyi rádióadót is működtet) bizonyára készségesen segít majd ebben. /Bajna György: Az esélyegyenlőségért. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 20./

A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház az idei évad negyedik bemutatójára készül. Csehov két egyfelvonásosát mutatják be. Kolozsi Kilián, a társulat vezetője csalódott, mert az illetékesek kitérnek a válaszadás elől, így nem tudja, mikor lesz színpada a színháznak. Decemberben Budapesten vendégszerepeltek, újabb három fellépés vár rájuk március végén az ottani Panboro Színházban. A színház a Temesváron májusban szervezendő Interetnikus Színházi Fesztiválra két előadással nevezett be. Kolozsi Kilián aggódik a színészekért, a színházért. Nem tudja ugyanis, hogy meddig hajlandók színpad nélkül dolgozni. /Bajna György: Színház, világot jelentő deszkák nélkül. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 20./

Meglepetést hozott a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum igazgatói posztjáért napokban lezajlott versenyvizsga. Míg fél éve két női jelölt /Gál Éva Emese költő-képzőművész, újságíró és Zöld-Kémenes Kinga muzeológus/ között zajlik a harc a városi múzeum vezetői székének megszerzéséért, a vizsgán elért eredménye alapján várhatóan Csergő Tibor András tanár kapja majd meg a tisztséget. Az 1993-ban Gyergyószentmiklóson érettségiző Csergő Tibor tavaly már pályázott a Figura Stúdió Színház vezetésére, ősztől pedig a Salamon Ernő Gimnázium tanára. Kinevezéséről a helyi tanács fog dönteni. /Gergely Edit: Történelemtanár a Tarisznyásban. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./

A nézőktől gyűjt aláírásokat a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház, hogy ezzel is nyomatékosítsa a város vezetőséghez intézett kérését: mihamarabb orvosolja a székhelygond miatt beállt állapotot. Kolozsi Kilián színházigazgató elkeseredésében az utcára vonulást sem tartja kizártnak. Fűthető színtér híján a városi könyvtár emeletén összetákolt stúdiószínpadon dolgoznak. Évekig a Szakszervezetek Művelődési Házában működött a színház, utóbb a városi filmszínház épületének használatát kérték. Kolozsi Kilián jelezte: az elkövetkezendőkben naponta felvonulnak a városháza elé, egy-egy félórát tüntetnek azért, hogy legalább válaszra méltassák őket. Pál Árpád polgármester elmondta, nem tud megoldást találni. /Gergely Edit: Két épület közt az utcán. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./

Az idén fennállásának 15. évfordulóját ünneplő Rákóczi Szövetség gyergyószentmiklósi szervezete tavaly, június végén alakult meg. A helyi szervezet az elmúlt hét végén Rákóczi-emlékülést szervezett, majd Rákóczi-bál zárta a napot. A Rákóczi Szövetség 1989-ben jött létre, eredetileg a felvidéki és a kárpátaljai magyarság támogatása érdekében. Ismeretes, hogy a felvidéki magyarok a Benes-dekrétum következtében a második. világháború után jogfosztottak lettek, sok felvidéki magyart lakosságcserével Magyarországra telepítettek; ezek a Magyarországon élő felvidéki magyarok alakították meg először a Csehszlovákiai Magyarok Baráti Körét, melyet a rendszerváltás mint Rákóczi Szövetséget jegyeztek be. A szövetség célja a határon túli magyarság megsegítése. A szövetség 6–7 éve döntött úgy, hogy a felvidéki és kárpátaljai magyarság mellett kiterjeszti együttműködési szándékát az erdélyi magyar közösségek irányába is. Ma a szövetségnek 110 helyi szervezete van, ezek kétharmada Magyarországon. Erdélyben helyi szervezet működik Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Temesváron, Nagyváradon, Zilahon, Székelyhídon, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson. Az erdélyi szervezetek megalakításában közrejátszott, hogy a szövetség fő programja az ifjúság nevelése és a közoktatás támogatása. Ifjúságnevelés terén különböző szaktáborokat szerveznek Magyarországon, amelyekre minden magyarok lakta területről várják az egyetemistákat, illetve olyan történelmi vetélkedőket, rendezvényeket, amelyekbe az egész Kárpát-medence középiskolásai bekapcsolódhatnak. A szövetség segíti testvérkapcsolatok kialakítását az iskolák között, ugyanúgy a testvértelepülési kapcsolatokat is. Március 15-én például 30 nagy autóbusszal viszik a magyarországi középiskolásokat a határon túli ünnepi megemlékezésekre, Pozsonytól Kassán át Kolozsvárig, Temesvárig és Nagybányáig. Sok volt diák jelezte vissza, hogy egy ilyen március 15-e alkalmával tett látogatás jelentette számára az első élményt, találkozást a határon túli magyarsággal. A fentiek mellett próbálják támogatni a közoktatást is, amely kevés civil szervezet programjában szerepel. A számítógépeket személyesen viszik el a Kárpát-medencei iskolákba, minden iskolába ötöt, így hoztak most számítógépeket a gyergyószentmiklósi Batthyány Ignác Iskolaközpont számára. Egy másik program a felvidéki Beiratkozási program: Szlovákiában sok magyar általános iskola gondja, hogy a szülők nem íratják magyar tannyelvű iskolába gyermeküket. A program keretében a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvánnyal közösen kulturális programokat szerveznek az érintett családok számára. Tanszercsomagokkal támogatják a családokat, illetve a bejáró gyermekek számára megtérítik az útiköltséget, szociális ösztöndíjat is biztosítanak a nehéz helyzetben levőknek. Selyem Antónia, a gyergyószentmiklósi Rákóczi Szövetség elnöke elmondta: tavaly a szabadságharc 300. évfordulója alkalmából szerveztek egy vetélkedővel egybekötött Rákóczi-emlékünnepséget, idén a Salamon Ernő Líceum diákjai Harrach Albert történelemtanár felkészítésében részt vettek a Cultura Nostra vetélkedőn, Székelyudvarhelyen. A diákok számára rendkívüli élmény volt, hogy tavaly a Rákóczi Szövetség vendégeként részt vehetett az 1956-os megemlékezéseken. /Gál Éva Emese: Tizenöt éves a Rákóczi Szövetség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./