"Vántsa Judit elvégezte a szegedi Juhász Gyula Tanárképző könyvtár szakát, majd 2000-ben sikeresen felvételizett a Szegedi Tudományegyetem könyvtár-informatika szakára. 1990-től Kézdivásárhelyen a Városi Könyvtárban dolgozik, egy hónapja pedig az intézmény vezetője. A ma könyvtárának nem csak az a szerepe, hogy dokumentumot, könyvet szolgáltasson, hanem a legfontosabb, hogy információhoz juttassa az oda betérőt, ismertette a helyzetet. A könyvtár-informatikusnak pl. nagy szerepe lehet egy helyismereti adatbázis létrehozásában. A hazai könyvtárak nagy részében az a legnagyobb gond, hogy az állományok nincsenek kellőképpen feldolgozva. A 70-es években megszűnt a felsőfokú könyvtáros-képzés, ami szakemberhiányhoz vezetett. A könyvtár műszaki felszereltség nagyon szegényes. 2001-ben elképzelhetetlen kellene hogy legyen egy könyvtár tévé, video, fénymásoló, internet nélkül. Ezek hiánya óriási hátrányt jelent számukra. -Meg kell oldani a fűtést is, hiszen a kilenc teremből csak kettő fűthető. Vántsa Judit részt vett Csíksomlyón egy tanfolyamon, ahol több erdélyi könyvtár képviseltette magát. Sajnos a résztvevő hét könyvtár (Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy, Kolozsvár, Borszék és Kézdivásárhely) közül a legelmaradottabb, a legszegényebb a kézdivásárhelyi. Például Gyergyószentmiklós könyvtára 100 ezer kötetes állománnyal rendelkezik és tíz könyvtárosa van. Kézdivásárhelyen 60 ezer kötetre négy könyvtáros jut. /Koszti Ildikó: Emberközelben Vántsa Judit. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), máj. 25./"

"1987. július 12-én Ditróban rendezték meg első alkalommal Ditró, Lövéte és Gyergyóújfalu egyházi kórusainak részvételével a mára 13. évfordulóját ünneplő s a tavalyi - szárhegyi - találkozó óta Kájoni János neve alatt szervezett seregszemlét. Május 26-án 11 egyházi kórus mutatkozott be. Szárhegy, Tekerőpatak, Csomafalva, Ditró, Újfalu, Maroshévíz, Borszék, Remete, Gyergyószentmiklós, Alfalu énekkarai. /Egyházi kórustalálkozó Alfaluban. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 28./"

"Másodízben ünnepelték meg Szovátán a Medve-tó keletkezésének napját. A fürdőtelepen először 2000-ben ünnepelték meg a Medve-tó Napját. Az idei, máj. 25-26-i rendezvényt a tó keletkezésének 126. évfordulója alkalmából szervezték. Bizonyos felmérések szerint a Medve tavat az eltűnés veszélye fenyegeti, erről volt szó a tudományos értekezleten. A gyergyószentmiklósi Figura-Stúdió Színház is fellépett. Másnap volt a népünnepély, sportvetélkedőkkel, este utcabállal. /Utcabál és takarítás. Megünnepelték a Medve-tó Napját. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./"

"Egy XIX. századi székely kapuval gazdagodott a Tarisznyás Márton Múzeum Gyergyószentmiklóson. Az 1885-ös évszámot viselő festett kapu ritkaság Gyergyóban. A múzeum meg szeretné venni a kapuval egyidős, mögötte álló faházat is. Ehhez azonban anyagi hozzájárulás szükséges a város részéről. /Gyarapodott a múzeum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./ "

"A felsőfokú oktatási intézmények között ma már verseny folyik, ezt nem hagyhatja figyelmen kívül a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) sem, amikor a készülő Erdélyi Magyar Tudományegyetemről van szó - jelentette ki máj. 29-én Andrei Marga, a BBTE rektora. Elmondta, a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, amikor 1993-ban átvette a rektorátus vezetését, 14 576 hallgató volt, beleértve a magiszteri tanulmányaikat folytatókat és a doktorandusokat is. Ezzel szemben a 2000-2001-es tanévben 38 500 hallgató tanul az intézményben. A változások a magyar nyelvű karokat is érintették. Míg 1993-ban csupán 772 hallgató tanult magyarul, ma 6042 diáknak nyílik erre lehetősége. Nyolc évvel ezelőtt 19 magyar szak létezett, jelenleg pedig 47 szakon tanulhatnak - minden tantárgyat - anyanyelvükön a magyar hallgatók. Ugyanakkor magyar nyelvű kihelyezett főiskolai karok működnek Szatmárnémetiben, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen, Nagyenyeden és Marosvásárhelyen. /Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem konkurencia a BBTE-nek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./"

"Idén tizedik alkalommal tartják meg Marosvásárhelyen a Bárdos Lajos - Nagy István Kórusfesztivált. Kovács András, a budapesti Bárdos Lajos Zenei Hetek karnagya a fesztiváldíjas marosvásárhelyi Nagy István Ifjúsági Vegyes Kart dirigálja. Elmondta, hogy Erdély-szerte örvendetes módon alakultak ki a magyar nyelvű kóruséneklés fórumai. Gondolhatunk Kolozsvárra, Tordaszentlászlóra, Székelyudvarhelyre, Csíkszeredára, Szászrégenre, Gyergyószentmiklósra, Nagyenyedre és Marosvásárhelyre például. A június 2-án fellépő karok között van a székelyudvarhelyi Tompa László Általános Iskola, a marosvásárhelyi Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar, a sepsiszentgyörgyi Pro Musica Kamarakórus, a marosvásárhelyi Kántor-tanítóképző Cantemus vegyes kara, a Csíkszeredai Kamarakórus, valamint a tordaszentlászlói kórus. A következő napon fellépők között található a Székelyudvarhelyi Dalegylet, a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria ökumenikus vegyes kar, a négyfalusi vegyes kar és a marosszentgyörgyi Reménység Vegyes Kar. /Bárdos Lajos - Nagy István Kórusfesztivál, 2001. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 30./"

"Harminc előadást láthat a közönség a határon túli magyar színházak május 31-én Kisvárdán kezdődő, kilenc napos, XIII. Fesztiválján. A fesztiválon huszonnégy határon túli társulat és három magyarországi teátrum vesz részt. A romániai magyar színházak közül a fesztiválra várják a csíkszeredai, a gyergyószentmiklósi, a kolozsvári, a marosvásárhelyi, a nagyváradi, a sepsiszentgyörgyi, a szatmárnémeti, a székelyudvarhelyi és a temesvári társulatot. Bemutatkoznak továbbá a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem színművészeti tanszéke és a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem növendékei is. Erdély négy városából - Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad és Szatmárnémeti - hat gyermek- és ifjúsági színház lép fel a fesztiválon. Jugoszláviából a szabadkai Népszínház mellett a szabadkai Kosztolányi Színház, a szabadkai Gyermekszínház és az újvidéki Színház a kisvárdai vendégszereplő. Szlovákiából a kassai Thália Színház és a révkomáromi Jókai Színház, míg Ukrajnából a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház művészei lépnek fel. A Buda Stage mellett az anyaországi társulatokat a budapesti Várszínház és a szegedi Nemzeti Színház képviseli a fesztiválon. /Határon túli magyar színházak fesztiválja Kisvárdán. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./"

"Harminc előadást láthat a közönség a Határon Túli Magyar Színházak jún. 1-jén Kisvárdán kezdődött, kilencnapos, XIII. fesztiválján, melyen huszonnégy határon túli társulat és három magyarországi teátrum vesz részt. A romániai magyar színházak közül a fesztiválra várják a csíkszeredai, a gyergyószentmiklósi, a kolozsvári, a marosvásárhelyi, a nagyváradi, a sepsiszentgyörgyi, a szatmárnémeti, a székelyudvarhelyi és a temesvári társulatot. Bemutatkoznak továbbá a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem színművészeti tanszékének és a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem növendékei is. Erdély négy városából - Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad és Szatmárnémeti - hat gyermek- és ifjúsági színház lép fel a fesztiválon. Jugoszláviából a Szabadkai Népszínház mellett a Szabadkai Kosztolányi Színház, a Szabadkai Gyermekszínház és az Újvidéki Színház a kisvárdai vendégszereplő. Szlovákiából a Kassai Thália Színház és a Révkomáromi Jókai Színház, míg Ukrajnából a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház művészei lépnek fel. A Buda Stage mellett az anyaországi társulatokat a Budapesti Várszínház és a Szegedi Nemzeti Színház képviseli a fesztiválon. /Határon túli magyar színházak fesztiválja. Tizenharmadszor Kisvárdán. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 2./"

"Gaál András csíkszeredai festőművész képeiből nyílt kiállítás jún. 1-jén Gyergyószentmiklóson, a Pro Art Galériában. A számtalan egyéni kiállítást és csoportos külföldi bemutatkozást (többek között Budapesten, New Yorkban, Washingtonban, Lengyelországban, Kárpátalján) magáénak tudó művész munkásságát Márton Árpád csíkszeredai festőművész méltatta. /Gaál András a Pro Art Galériában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./"

"Ez év márciusától Gyergyószentmiklós megjelenik a Gyergyóalfalvi Toronyóra című önkormányzati lap. Vitáknak, magánvéleményeknek is helyet ad a folyóirat. /Gyergyóalfalvi Toronyóra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./"

"Gyergyószentmiklós tanácsa megszavazta a város 2001-es költségvetési tervezetét. A vita nyomán a Figura Stúdió Színház 1,45 milliárdos költségvetéséből 200 milliót elvettek más kulturális tevékenységek támogatására, megszavazták a jégkorong további támogatását. Vita volt a Figura Stúdió Színház létjogosultságáról, még az is fölmerült, hogy népszavazása döntsön: van-e szüksége egy másfél milliárdos költségvetésű színházra a városnak, ha a színházat az adófizetők alig látogatják? Gál Éva Emese hangsúlyozta, hogy ez szomorú kérdésfelvetés, hiszen úgy is értelmezhető: szüksége van-e a városnak a szellemi megújulásra, továbblépésre? Díjakban, elismerésekben részesült Kisvárdán is, más fórumokon is a színház. Egy városnak fenn kell tartania a szellemi többlet lehetőségét hordozó intézményt. /Gál Éva Emese: Egy tanácsülés margójára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./"

"A Hargita megyei Művészeti Népiskola létjogosultságát több ízben megkérdőjelezték. Több megyében meg is szüntették a népiskolákat. A Hargita megyei Művészeti Népiskolát 1978-ban alapították, s az azóta eltelt két tucat esztendő alatt tíz igazgatója volt. - Beleuntak, belefáradtak- vélekedett Péter Csaba, a tavaly kinevezett igazgató, aki új menedzseléssel kívánja "talpra állítani" az intézményt. A Művészeti Népiskola szolgáltatásait minden állampolgár igénybe veheti. Az oktatás a minisztérium által kidolgozott tantervek, illetve a Hargita Megyei Önkormányzat által jóváhagyott beiskolázási tervek alapján történik. Az intézmény hatáskörébe tartozik a Hargita megyei előadóművészek, alkotók, mozgásművészeti oktatók képzése, a tanulók tehetségének felfedezése, továbbá Hargita megye városaiban és falvaiban az amatőr művészeti megnyilvánulások minőségének emelése, előadások, kiállítások szervezése. A Művészeti Népiskolának a megyében összesen 481 hallgatója van, Csíkszeredában 17 szakon 312 hallgató tanul; Gyergyószentmiklóson 10 szakon 78 hallgató; Székelyudvarhelyen 3 szakon 38 hallgató; Maroshévízen 4 szakon 34 Szentegyházán és Székelykeresztúron egy-egy szakon 9, illetve 10 hallgató. A Művészeti Népiskolának 16 alkalmazottja van, ebből 11 tanár, előadó, referens; továbbá 33 betanító szakembert foglalkoztat. A tanfolyam elvégzését, a sikeres vizsgát oklevéllel igazolják. Az oklevél Romániában és külföldön is elismert. /Szatmári László: A Hargita megyei Művészeti Népiskola tevékenysége. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 8./"

"Sikeres volt a Kolozsváron megrendezett Országos Katolikus Diáktalálkozó, melynek témája - Hogyan tovább egyetem után -sok temesvári, marosvásárhelyi, brassói, nagyváradi, szatmári és gyulafehérvári egyetemista érdeklődését felkeltette. Mintegy 300 fiatal gyűlt össze. A ferences fiatalok zenéltek és Nagy-György Attila prédikált. A gyergyószentmiklósi Pongrácz Róbert a közösségépítésről beszélt. Az előadások után 8-12 fős csoportokban tárgyalták az elhangzottakat. A beszélgetéseken az itthonmaradás-párti álláspontok voltak többségben. /Egyed-Zsigmond Enikő: Ilyen még nem volt. = Vasárnap (Kolozsvár, jún. 10./"

"Jún. 10-én Gyergyóalfalu nagybúcsúja alkalmából rendezett szentmise előtt millenniumi zászlóátadásra és a község zászlójának megszentelésére is sor került. A szentmise után helyi művelődési házban állandó képtárat avattak. A kiállítók között Alfalu (15) képzőművészeti tanulmányokat felsőfokon végzett alkotója mellett azok a tehetségek is helyet kaptak, akik műveikkel túlnövik az amatőr szintet. A megnyitón fellépett a gyergyószentmiklósi Domokos Pál Péter Női Kar is. Erre az alkalomra a elkészült az alfalvi képzőművészeket bemutató katalógust. /Búcsú és képtáravató Alfaluban. = Hargita Népe (Csíkszereda), 2001. jún. 11./"

"Lassan kezd kialakulni a falusi turizmus. A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének egyik katalógusában már 64 fogadóhely szerepel Torockótól Gyergyószentmiklósig, Kalotaszentkirálytól Zetelakáig. A katalógus hat információs irodát, illetve faluturisztikai egyesületet, szövetséget nevez meg, ezek Kolozsváron, Gyergyószárhegyen, Zetelakán, Farkaslakán, Homoródalmáson és Kalotaszentkirályon működnek. Az erdélyi faluturizmus egyik istápolója dr. Csáky Csaba kifejtette, hogy a külföldiek számára éppen a helyi ízek a legvonzóbbak. Nem kell nagy dolgokra gondolni, a legegyszerűbbel is kezdhetik. Egy család is elindulhat, de jobb, ha többen vannak és alapítványt, egyesületet hoznak létre, amely jogi személy. Csak így lehet pályázni, forrásokat szerezni a fejlesztéshez. Be kell kerülni a katalógusba, vagy katalógusokba, hogy ismerjék meg a vendéglátót és szolgáltatását, s nem árt egy kis külön reklám. /Sike Lajos: Sok erdélyi faluban kapaszkodó lehet a turizmus. Nem csak a régi présház, az esztena, de még a kaszálóház is jövedelmet hozhat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./"

"A Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK) vezetősége ismertette az intézmény idei programtervezetét. Balog László intézményvezető elmondotta: júliustól az intézmény a csíkszeredai központ mellett két fiókirodát is működtet Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen. A csíkszeredai központban létrejött a közművelődési osztály Sárpátki Ágnes vezetésével, valamint az információs, archiválási és kultúradigitalizálási szakosztály Simon Attila irányításával. Az intézmény egyik legnagyobb vállalkozása a még fellehető értékek, illetve az elmúlt évtizedek során összegyűjtött hang- illetve képanyag digitális feldolgozása. A HMKK tulajdonában jelenleg több mint száz videokazettányi anyag vár feldolgozásra, valamint jelentős mennyiségű kép- és hanganyag, amely a régióra jellemző kultúrörökséget tartalmazza. Terveik között szerepel egy nagyméretű felmérés, falvanként ezer-ezerötszáz kérdést tartalmazó kérdőívvel. A kutatómunka mellett a tervek között szerepel oktató jellegű munka is, elsősorban a vidéki kultúrotthonok vezetői számára szeretnének továbbképzést tartani. /Daczó Dénes: Kulturális értékek szervezett mentése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./"

"A megyei önkormányzat és az Altera Alapítvány első alkalommal rendezte meg a Hargitai Megyenapokat. A rendezvények több helyszínen zajlanak, Csíkszereda mellett Székelyudvarhely és Gyergyószentmiklós is házigazdája volt különböző programoknak. Jún. 20-án Székelyudvarhelyen a Palló Imre Művészeti Középiskola díszhangversenyével kezdődtek a megyenapok. A megyenapok hivatalos megnyitója jún. 22-én lesz. Zsombori Vilmost, a megyei tanács elnök e elmondta, hogy Somogy megyében látott megyenapokat, innen vették az ötletet. A rendezvénysorozat valójában turistacsalogató is. Meghívták a megye polgármestereit, önkormányzati képviselőit és a testvérmegyei küldöttségeket is. A Székelyföldi bálon jelen lesznek a környező megyék tanácselnökei, testvérmegyei küldöttségek, politikusok, tehát kiváló alkalomnak mutatkozik, hogy elbeszélgessenek a gondokról. /I. Megyenapok. Hagyományt kívánunk teremteni. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 22./"

"A város jeles személyiségeit jutalmazó díszpolgári és a Marosvásárhelyt támogató külföldiek tevékenységét elismerő Pro Urbe-díjak átadásával veszi kezdetét jún. 27-én a Marosvásárhelyi Napok idei rendezvénysorozata. A helyi tanács határozata alapján az idén díszpogárok: Bethlen Anikó, Izsák Márton, Ioan Horea, valamint Simion Cotoi, a Pro Urbe-díjat egy magyar is átveheti: Józsi György zalaegerszegi tanár. - Gróf Bethlen Anikót ma már Marosvásárhelyen mindenki ismeri. Sokat tett, annak ellenére, hogy a sors tolószékbe kényszerítette. A rendszerváltást követő években létrehozta a Bethlen Alapítványt, hogy a rászorulóknak külföldi adakozók hozzájárulásával segítséget nyújtson. Egész életében nyelveket tanított, s fáradhatatlanul jelen volt valamennyi jelentős közművelődési eseményen. Izsák Márton szobrászművész alkotásaival Marosvásárhelyen lehet találkozni, az ő munkája a két Bolyai szobra, amelyet Csorvássy Istvánnal készített, a Bartók-szobor, a román katona emlékműve, de alkotásait vannak másutt is, így például Dés központjában a Deportáltak emlékműve, Gyergyószentmiklóson Salamon Ernő szobra. A zsidó temetőben pedig a gipszből készült Fasizmus borzalmai című műve látható, amely arra vár, hogy időtálló anyagból kiöntve valamelyik köztéren emlékeztessen azokra az időkre, amikor maga a szobrászművész is megjárta a lágerek poklát. Egy évvel ezelőtt Marosvásárhelyen, a Keresztelő Szent János plébánia udvarán avatták fel Márton Áron püspökről mintázott alkotását. A 88 éves szobrászművész élete évtizedek óta a városhoz kötődik. A Pro Urbe-díjas Józsi György Zalaegerszeg és Marosvásárhely közötti kapcsolatok kialakításában és fenntartásában, a két város intézményei közötti összeköttetés előmozdításában tevékeny szerepet vállalt. - A Marosvásárhelyi Napok hivatalos megnyitója jún. 28-án lesz. Ugyancsak 28-án fellépnek a vendégszereplésre érkezett Szegedi Nemzeti Színház művészei is. /(bodolai): Marosvásárhely idei kitüntetettjei. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./"

"Egy végzett hallgató számolt be tapasztalatairól. 1998-ban felvételizett a gyergyószentmiklósi Idegenforgalmi Főiskola turizmus szakára. Gyergyószentmiklóson azt mondták, hogy földrajzból román nyelven kell felvételizni, Kolozsváron viszont azt, hogy lehet magyarul is. Ez megmaradt három éven keresztül: amit Kolozsvár állított, annak általában az ellenkezőjét állították Gyergyószentmiklóson. A Kolozsvárról ingázó tanárok sok esetben két nap alatt adták le egy félév anyagát. A cikkíró magyar tagozatra járt, de alig volt tanár, aki magyarul adta volna le az anyagot. Sok szabálytalanság, mulasztás történt a főiskolán. /Gáll Endre (félig-meddig) végzett hallgató: A gyergyószentmiklósi főiskoláról... = Új Kelet (Gyergyószentmiklós), jún. 28./"

"Idén is tart felvételit a Babes-Bolyai Tudományegyetem Újságíró Tanszékének magyar tagozata. Harminc helyre várnak jelentkezőket /15 ingyenes és 15 fizetéses hely/, a négyéves képzés médiakutatói, sajtószóvivői, politikai elemzői állásra is képesítést ad. /Egyetemre felvételizők figyelmébe! = Új Kelet (Gyergyószentmiklós), jún. 28./"

" Kettős évforduló jegyében zajlik az idei Bolyai Nyári Akadémia: 2001 a magyar millennium éve, valamint Bolyai Emlékév. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) által szervezett továbbképző keretében a tervek szerint július 1. és 28. között egyhetes turnusokban 23 tanfolyam zajlik 11 helyszínen. A legtöbb tanfolyam a szovátai Teleki Oktatási Központban zajlik, szám szerint 7, Csíkszeredában 5, Sepsiszentgyörgyön 3, míg Tusnádfürdőn, Brassóban, Szentegyházán, Székelyudvarhelyen, Segesváron, Székelykeresztúron, Gyergyószentmiklóson és Óradnán 1-1. Az akadémia rendezvényeire 1036 hallgató jelentkezett be, ebből mintegy 200 tanár a Magyarországgal határos államok magyar pedagógusszervezetei képviseletében - tájékoztatott Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke. Az első tanfolyam július 1-jén kezdődik Szovátán az óvónők számára. A tanítók az immár hagyományosnak számító helyszínen, Tusnádfürdőn gyűlnek össze. Hagyományosnak mondható a pasztorálpszichológia- és neveléslélektan- tanfolyam helyszíne is: Gyergyószentmiklós. A földrajzosok idén újabb festői helyszínt választottak, Óradnát. A rendezvénysorozat támogatója ezúttal is a magyar Oktatási Minisztérium. /Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 30./"

"A Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület /Gyergyószentmiklós/ égisze alatt tevékenykedő 14-es Székely Határőr Gyalogezred "kincstára" nemrégiben egy korhű zászlóval gazdagodott. A Magyar Hadtörténeti Múzeumban őrzött eredeti zászló hiteles másolatát a budapesti 32-es Gyalogezred Katonai Hagyományőrző Csoportja május 30-án ünnepélyes keretek között nyújtotta át a gyergyószentmiklósi bajtársaknak. A római katolikus templomban Hajdó István esperes megszentelte és megáldotta a zászlót. Gyergyószentmiklóson Parászka Géza volt a helyi a hagyományőrző egyesület megálmodója, létrehozója, ezelőtt két évvel. A Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület a magyarországi bajtársakkal együtt részt vett a csíksomlyói búcsún is. A gyergyói 14-es Székely Határőr Gyalogezred különféle rendezvényeken vesz részt, ahol egyenruhában megjelenve egy kis ízelítőt nyújthat a magyarság fénykorának tekinthető időkből. Idén négy magyarországi eseményen vettek részt. Ezek közül a legrangosabb a magyar honvédelem napja volt. /Jánossy Alíz: Hagyományőrzés Gyergyószentmiklóson. Hazakerült egy ereklye. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 3./"

"Új fejezetéhez érkezett a Figura Stúdió Színház. A gyergyószentmiklósi társulatot a színművészeti főiskolák nulladik, előkészítő évének tekintik, ám ebben az évben az első generációs végzősök közül ketten visszatérnek a társulathoz. Szabó Tibor gyergyószentmiklósi színművész, színházigazgató elmondta, hogy további végzett is jön hozzájuk. Azt hitte, hogy a város maximálisan melléjük áll, de nem így történt, egyre többen ellenzik a színházat, kétségbe vonják a létjogosultságát. Szabó reméli, hogy jövőre is öt ember visszajön, s akkor már lesz egy olyan társulat, amellyel eredményt tudnak felmutatni. /Gergely Edit: Új fejezet a Figura társulat építésében. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./"

"Nemzeti Kisebbségi Színházak Kollokviuma megjelöléssel az idén életre keltenék azt a színházi fesztivált, amelynek 1979- 1980-ban - valamint a 90-es évek elején is egyetlen alkalommal - Sepsiszentgyörgy adott otthont. A megrendezési jogát az idén a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház nyerte el. A 200 millió lejre rúgó támogatás mellett azonban a gyergyói önkormányzat közreműködésére is szükség lesz. Az idén szeptember 5. és 9. közé tervezett Kollokviumról Szabó Tibor társulatvezető elmondta, jelenleg a pályázatírásnál tartanak és társrendezőket keresnek. A színházak részéről már érkeztek visszajelzések. Jelen lesz a szatmárnémeti, a nagyváradi színház - közösen a Kiss Stúdióval -, a temesvári, a marosvásárhelyi, valamint a sepsiszentgyörgyi társulatok, a Csíki Játékszín és a székelyudvarhelyi színház. /Gergely Edit: Társat keres a Figura. Színházi Fesztivál Gyergyószentmiklóson. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./"

"Gyergyószentmiklóson négy héttel ezelőtt négy független tanácsos kilépett a gazdasági-költségvetési bizottságból. Árus Zsolt, Bencze Attila, Weil Gyula és Köllő Dávid, azaz két vállalkozó és két közgazdász úgy látta, hogy ezzel a lépéssel szolgálják a várost leginkább. - Részemről a legdöntőbb indok az volt - magyarázta Árus -, hogy felvetődött, a Figura Stúdió Színház megrendezné a kisebbségi színházak kollokviumát. Mindenki támogatásáról biztosította őket, ám a forráselosztásnál egyetlenegy tételt faragtak le, éppen ezt. A hét független tanácsos úgy látta, hogy az egységesen szavazó RMDSZ-esek aszerint voksolnak igennel vagy nemmel, hogy az RMDSZ vagy a függetlenek által előterjesztett határozattervezetről van-e szó. A kilépők hangsúlyozták, hogy a polgármester számtalan képviselő-testületi döntést nem hajt végre, többnyire azokat, amiket a függetlenek harcoltak ki. /B. K. : Gyergyószentmiklós. Magyart üldöz a magyar? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 10./"

"Kilencedik alkalommal látja vendégül a Napsugár gyermeklap olvasóit Illyefalván. Akárcsak az előző években, a táborozás jutalom a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő első három helyezett csapatának. A brassói, a kolozsvári és a nagyenyedi kisdiákok mellett etédi, csíkmenasági, nagyváradi, marosvásárhelyi, bardoci és gyergyószentmiklósi gyerekek nyaralnak az illyefalvi vártemplom bástyáiban lévő táborban. A Napsugár olvasói a lapban meghirdetett pályázatokra érkezett feleletek alapján nyerték el a részvétel jogát. "Húszezer olvasóból nem könnyű kiválasztani azt a szerencsés harmincnyolcat, akik ebben az ajándéktáborozásban részt vesznek - mondta el Zsigmond Emese, a Napsugár főszerkesztője. A pihenés és játék mellett anyanyelvápolás, irodalmi nevelés, népművészeti foglalkozás szerepelt az egy hét kínálatában. "Illyefalva modell, amit a sokkal kevésbé sikeres falvakból jött gyerekek hazavihetnek. Példaértékű, hogyan lehet a szinte semmiből felvirágoztatni egy települést" - indokolta a helyszínválasztást Zsigmond Emese. /Farkas Réka: Napsugár tábor Illyefalván. = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./"

"Júl. 15-én megkezdődött a Bolyai Nyári Akadémia, a Kárpát-medence több mint ezer pedagógusa számára. Csíkszeredán, a Márton Áron Gimnáziumban megtartott ünnepi megnyitón Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke után Burus Siklódi Botond, a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza igazgatója beszélt a továbbképzés fontosságáról. A magyar oktatók számára rendezett továbbképző nem részesül költségvetési támogatásból. Ez évben a résztvevők 21 szekcióban hallgathatják a 154 szakember előadását. /(Daczó Dénes): Megnyílt a Bolyai Akadémia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./ Dr. Murvai László, a tanügyminisztérium anyanyelvi oktatási főosztályának vezérigazgatója rámutatott arra, hogy a Bolyai Nyári Akadémia nagyban járult hozzá a képzési színvonal emeléséhez. Kilenc tanfolyamot Hargita megyében tartanak. Tusnádfürdőn zajlik a tanítók nyári akadémiája, míg Csíkszeredában a magyar nyelv és irodalom tanítása, a médiainformatika és multimédia az oktatásban, a neveléslélektan és a testnevelés szakok, míg a romániai magyar szakoktatásról Szentegyházán tartanak tanácskozást. A művész-tanárok alkotótábora Székelyudvarhelyen, az osztályfőnöki szakosztály Székelykeresztúron, a pasztorálpszichológia és neveléslélektan pedig Gyergyószentmiklóson kezdődött meg. Csíkszeredából egyenesen Tusnádfürdőre ment a Bolyai Nyári Akadémia vezetősége, hogy megnyissák a tanítók továbbképzőjét. A megnyitó pillanatáig 154 tanító érkezett meg, akiknek 9 magyarországi és 4 hazai előadó beszél a neveléstudomány oktatásban betöltött szerepéről. /Szüszer-Nagy Róbert: Megnyílt a Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./"

"Gyergyószentmiklóson a tanácsülésen arról döntöttek, hogy folytathatja a Figura a szeptemberre tervezett Kisebbségi Színházak Találkozójának szervezését, megkapják a kért 86 millió lejt. /Bajna György: Tanácsülés Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 27./"

"Ezernél is több turista és természetbarát részvételével zajlott aug. 1-5. között az Erdélyi Kárpát Egyesület kolozsvári osztálya által szervezett X. jubileumi Országos Vándortábor, Székelyjó falu szélén, az 1836 méter magas Vigyázó csúcs tövében. A 110 éves Egyesület az elmúlt évtized minden esztendejében megszervezte országos vándortáborát, tavaly a szatmári osztály, tavalyelőtt pedig a nagybányai osztály adott otthont a rendezvénynek. Az egyesület erdélyi osztályain kívül (kolozsvári, nagyváradi, brassói, marosvásárhelyi, besztercei, sepsiszentgyörgyi, székelyudvarhelyi, zilahi, székelykeresztúri, szatmári, tordai, révi, nagybányai, felsőbányai, gyergyószentmiklósi) több társszervezet (a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület, a Gentiana, a Nagyváradi Czárán Gyula Alapítvány) és számos magyarországi egyesület is részt vett a vándortáborban. Több mint 500 természetbarát érkezett Magyarországról és néhány európai országból. Minden osztály és egyesület magával hozta saját készítésű zászlaját is, mely egy közös tartórúdra került. Míg az osztályok és egyesületek vezetői a küldöttgyűlésen vettek részt, a természetjárók túrázni indultak. /Ilonczai Tamás: Jubileumi vándortábor Kalotaszegen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./"

"A gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban aug. 16-17-18-án a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház bemutatta Petőfi Sándor A helység kalapácsa című komédiáját. A Nemzeti Kulturális Alapprogram és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával létrejött táborban július 25-én kezdődtek el a próbák. Szabó Tibor színházigazgató kifejtette: mivel Erdélyben nincsenek még nyári színházak, a gyergyószárhegyi próbálkozásnak hagyományteremtő szerepet szántak. A Gyergyói Nyári Napok néven kezdeményezett rendezvénysorozat kiállításmegnyitóknak, könyvbemutatóknak, utcai rendezvényeknek, térzenének, koncertnek is helyet adott a színházi előadások mellett (a Budapesti Szkéné Színház például több produkcióval érkezett). /Gergely Edit: Figura a kastélyudvaron. Színházi hétvégéket tervez a gyergyószentmiklósi önkormányzat. = Krónika (Kolozsvár), aug. 20./"