Az elmúlt hét végén Gyergyószentmiklóson zajlott EMI-tábort, valamint a nemrég véget ért Székelyföldi Rockmaratont figyelemmel követők szerint erősödik a Magyarországról importált nacionalizmus. Gyergyószentmiklóson magyar és Árpád-sávos zászlók lengnek az esti koncerteken, rovásírásos pólókban voltak többen. Az EMI-t nem tartom szélsőjobboldali szervezetnek, mondta a fiatal édesapa. Semmiféle szélsőjobboldali túlzásokba nem esnek az emberek, állította a tábor főszervezője, Soós Sándor. Veres Valér szociológus szerint nem lehet székelyföldi jelenségről beszélni. Szerinte az ottani fiatalok magatartása „kisebbségre jellemző, de nem lényegesebben románellenesek”. /Barabás Márti, Mihály László: Kárpátia – szűrő nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

Hargita megyében ősztől több oktatási egység keretében is indul kétéves posztliceális képzés: a csíkszeredai Kós Károly Iskolaközpontban két szakon – műszaki rajzolói és topográfus technikusi szakokon, a gyergyószentmiklósi Batthyány Ignác Kollégiumban gazdasági (vagyonkezelési asszisztens) szakon, a csíkszeredai Kájoni János Iskolaközpontban kereskedelmi koordinátor technikusi képzés indul, a csíkszeredai Venczel József Iskolaközpontban faipari dizájnereket képeznek ki, a Kájoni János Iskolaközpontban turisztikai szakon, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Líceumban egészségügyi asszisztenseket képeznek. A felsoroltak magyar nyelvűek, nappali tagozaton, a szentegyházi Gábor Áron Iskolaközpontban esti számítógép-programozó szakon. A megyében indulnak román nyelvű képzések is. /Posztliceális iskolák. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 12./

Az Erdélyi Magyar Ifjak és a magyarországi Egyesült Magyar Ifjúság által szervezett gyergyószentmiklósi EMI-táborban elhangzottak miatt kér vizsgálatot Cristian David román belügyminisztertől a Konzervatív Párt. A parlamentben kis létszámú frakcióval rendelkező ellenzéki politikai erő azt követeli a tárcavezetőtől, hogy jövőre tiltsa be azt a rendezvényt, amelyen Erdély függetlenségét követelték. Korábban szélsőjobboldali román civil szervezetek a belföldi hírszerző szolgálattól kérték, hogy tájékoztassa a legfőbb ügyészséget a ,,félkatonai kiképzőtábornak" nevezett EMI-rendezvényről. /Vizsgálatot kérnek az EMI-tábor ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 13./

Már nem vágynak annyira a „drága csonka haza” után. A székely legények nem éneklik, hogy Horthy Miklós katonája, eszik Budapesten, a Népligettől nem messze a csípős babgulyást, „mintha Gyurcsány Ferenc kinézné szájukból a falatot”, majd dolgoznak tovább. Az MTV felgyújtásánál sem voltak ott, nem olvassák el a számítógépes portálokon: „öntsetek egy veder szart Tomcat fejére. ” „Nem kell nekik se Gyurcsány, se Orbán”, írta a lap munkatársa, továbbá: „az ősmagyarság és modern nemzettudat egy jurtában lakik Tusnádfürdőn, Gyergyószentmiklóson, zászlóbontással meg van mondva, mi az egészséges nemzettudat. ” /Lokodi Imre: Portáltanok, sátorozók. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

Továbbra sem született döntés Gyergyószentmiklóson a gázszolgáltatás újraindítása ügyében, így tovább szünetel a melegvíz-szolgáltatás a Bucsin és Virág negyedben. A Hargita Gáz Rt. és az önkormányzat abban állapodott meg, hogy a másfél millió lejes hitel törlesztési módozatáról az anyacég, a budapesti ELMÉB Rt. dönt. /Jánossy Alíz: Megoldódhat a gázügy? = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./

Székelyföldet járja és jelenleg Gyergyószentmiklóson állomásozik a Magyar Nemzeti Múzeum sztereofotó vándorkiállítása. A több mint száz fotográfiát bemutató sikeres sorozatnak eddig valamennyi helyszínen több mint kétezer látogatója volt. Egy piros-kék papírszemüvegen keresztül a nézők – a különleges technikával készült fotók háromdimenziós hatása – valósággal időutazásra készteti a látogatót. Ötven év óta ez az első kiállítás, amely a Magyar Nemzeti Múzeumból eljutott Székelyföldre is, jelezte Csergő Tibor, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója. A sztereófotó vándorkiállítás székelyföldi turnéja Csíkszeredában kezdődött, majd Székelyudvarhelyen és Székelykeresztúron folytatódott. /Barabás Márti: Dimenziókba zárt pillanat. Budapestről Székelyföldre érkeztek a Magyar Nemzeti Múzeum sztereofotói. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

Néhány hete új országos elnöke van az Erdélyi Kárpát-Egyesületnek. A gyergyószentmiklósi illetőségű Dezső László folyamatosan jelen van írásaival Erdélyi Gyopár című kiadványnak. Dezső László elmondta, nagyon sok fiatal EKE-tag van a különböző osztályokban, és tevékenységük sem merül ki pusztán a kirándulásban. Múlt század eleji megalakulásakor az EKÉ-nek nagyon sok menedékháza volt, napjainkra ezek megszűntek, nagyon kevés osztály rendelkezik saját menedékházzal. Ismét menedékházakat kell építeni. Összesen 16 EKE-osztály működik, de ezek jogi státusa nem egységes. Az országos EKÉ-nek vannak úgynevezett leányvállalatai, ugyanakkor működnek saját jogi személyiséggel rendelkező osztályok, és olyanok is, amelyeket még nem jegyeztettek be. Az EKÉ-nek ezenkívül négy társszervezete van Erdélyben: a nagyváradi Czárán Gyula Alapítvány, a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület, a szintén csíkszeredai Gentiana Természetjáró Egyesület és a Brassói Turista Egyesület. Nagyon aktív a Marosvásárhelyen működő EKE-osztály, de említhető a gyergyói és székelyudvarhelyi is, a szatmárnémetieknek van a legszélesebb tevékenységi körük. A környezetvédelemben a szatmáriak jeleskednek: a Túr menti környezetvédelmi terület kiépítésén dolgoznak. A székelyudvarhelyiek is sokat dolgoztak legutóbb a Zete-tanösvény létesítésén. – A legnépesebb a kolozsvári osztály, viszont itt nagy az elöregedés is. 1891-ben alakult meg az Erdélyi Kárpát-Egyesület, a következő év januárjában megjelent a jelenlegi Erdélyi Gyopár jogelődje, az Erdély, amely folyamatosan tájékoztatta a tagságot az egyesületi élet híreiről, eseményeiről. A kényszerszünet után 1990-ben indult újra, 2002-től pedig színes borítóval és négy színes belső oldallal jelenik meg. Az EKÉ-nek jó a kapcsolata a Magyarországi Kárpát Egyesülettel. /Sándor Boglárka Ágnes: A természetjárást kisgyermekkorban kell elkezdeni – vallja Dezső László, az Erdélyi Kárpát-Egyesület új országos elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

Erdélyben negyedik alkalommal szervezték meg az EMI (Erdélyi Magyar Ifjak, illetve az Egyesült Magyar Ifjúság közös szervezésében zajló) táborát Gyergyószentmiklós mellett. A résztvevő napi látogatók száma megközelíti a tizenötezret, ezzel a fesztivál a második legnagyobb ilyen jellegű magyar rendezvénynek számít Erdélyben. A tartalmas programokban: előadásokban, vetítésekben, kerekasztalokban illetve más kísérőprogramokban bővelkedő táborról több hitelrontó írás jelent meg a román és magyar nyelvű sajtóban egyaránt. A tábort nem valami vagy valakik ellenében szervezik meg évről évre, hanem azoknak, és azokért, akik tudni, tanulni szeretnének a magyar történelemről, hagyományokról, örökségünkről. Mindazoknak, akik hangos felhördüléssel szélsőségesnek, „magyarkodónak” kiáltják ki a tábort, le kellene vetíteni az 1956-ban halálraítélt Wittner Máriáról készült portréfilm azon részletét, amikor fiatalokat kérdeznek arról, mi jut eszükbe erről az évszámról. Elkeserítő képsorok. – Bagoly Zsolt EMI-alelnök értékelte az idei tábort: elégedett, egyre nagyobb az érdeklődés. Egyesek megpróbálják meghonosítani Erdélyben is azt a sajnálatos módon túlburjánzott budapesti ál-liberalizmust, amelynek érvrendszerében fasiszta és szélsőséges az, akit érdekel nemzete sorsa. Hasonlóan támadta a tábort a március 15-én Kolozsváron magyarellenes tüntetést szervező Új Jobboldal és a hozzá közel álló Sarmiseghetuza Egyesület. – A Konzervatív Párt nemrég az EMI-táborban elhangzottak miatt kér vizsgálatot a belügyminisztertől. /F. I. : Van igény tartalmas rendezvényekre. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

Gyergyószentmiklós hívei templomot építettek, Szent István védelmébe ajánlva azt. – A Szent István név felvétele számunkra üzenetértékű: Erdélynek, Székelyföldnek, nemzetünknek Szent István azt a Magyarországot jelképezi, amely mindegyikünk lelkében ott él: az ép, egészséges Magyarországot. A templomépítés tehát léleképítés. Templomot Szent Istvánról elnevezni lelkileg annyi, mint országot építeni – fogalmazott Balázs József festőművész. Hosszú tervezés előzte meg a 2005 decemberi alapkőletételt. Már 1991-ben terveztettünk egy nagyon szép templomot, ami nagyon nagyra sikerült és az infláció miatt nem tudtuk volna kivitelezni – mondta Hajdó István. 1993-ban változtattak a méreten és az elképzelésen, Anthony Gall tervezte újra a templomot. Anyagiak hiánya miatt nem indulhatott meg a kivitelezés. Köllő Miklós főépítész újabb tervet készített. Formájában a Szent Koronát idéző templom 19 méter magas, 27 méter hosszú és 18 méter széles, közel 400 ülőhelyes, akár hatszáz hívő befogadására is alkalmas. Téglajegyeket nyomtattak ki, sokan adakoztak, nyugaton élők, hagymakupolás honfoglalás miatt aggódók egyaránt, hogy magyar földön katolikus templom épülhessen. Nagy ünnep volt 2006 pünkösdje, amikor a gyergyószentmiklósiak az első magyar király koponyájának egy darabját a Szent Korona hiteles másolatába építve – kapták örökségül. /Balázs Katalin: Templom Szent István tiszteletére. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 20./

Augusztus 20-án, az államalapító Szent István király ünnepén szentelték fel a gyergyószentmiklósi Bucsin negyedi templomot, Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek jelenlétében. A Szent Istvánról elnevezett templom építését 2005-ben kezdték el, de a munkálatok még nem zárultak le, kialakításra vár a szentély és a templom körüli tér rendezése is. Az oltárt Polgár Botond helyi szobrászművész készítette el és szintén az ő alkotása a még készülő Szent István-szobor, amely a templom elé kerül. A Szent István-napi ünnepi megemlékezést a háromszéki „látóhegyeken” gyújtott őrtüzek tették emlékezetessé. Elsőként az Óriáspince-tetőn gyújtották meg, majd Perkőn, a Kézdialmás és Lemhény közti Szent Mihály-templom fölötti hegyen, a Lahó-hegyen, a Székely támad dombján és a Bodoki-hegység kilátóhelyén s a háromszéki hegykaréj több más helyén. /Barabás Márti: Őrtüzek és templomavató. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

Önrendelkezés, egyetem, nyelvi jogok, népesedés, Wass Albert, történelmünk, kultúránk, nemzeti önvédelem: az Erdélyi Magyar Ifjak /EMI/ által folyamatosan felszínen tartott témák, rangos szakértők előadásában, hatalmas érdeklődés mellett – a második legnagyobb magyar ifjúsági rendezvénnyé lépett elő a vasárnap véget ért IV. EMI-tábor. Több előadó a nemzeti gondolat erdélyi zászlóvivőjeként értékelte az eseményt és a mögötte álló fiatalokat az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság táborában, Gyergyószentmiklóson. Az autonómiáért vívott küzdelméről számolt be Garda Dezső képviselő. Elmesélte, hogyan ellenezte és próbálta megakadályozni az RMDSZ kezdettől fogva a Székely Nemzeti Tanács autonómia-statútumának benyújtását. Tóth Károly Antal irodalmár, az Ellenpontok című nagyváradi szamizdat folyóirat egyik szerkesztője megállapította, az akkori tájba simuló magyar politikusokhoz hasonló utat jár „a Markó-féle társaság” is, akik a hatalom és a pénz érdekében kiszolgálják a román politikát. Csép Sándor, az Áldás, népesség mozgalom elindítója „népesedési riadót” fújt. A délvidéki helyzetről tartott előadást Matuska Márton temerini újságíró. Előadást tartott többek között Jókai Anna, Wittner Mária, Csath Magdolna, Raffay Ernő, Czakó Gábor, Buzánszky Jenő, Wass Endre és Bartha József. Jókai Anna rámutatott: lyukas Magyarországon élünk, s a lyukakon folyik el belőlünk az érték. Már nem a közép, hanem a szélek tartják egyben ezt a nemzetet, de ha a belső kör nem tudja bestoppolni a lyukakat, nem tud új életet teremteni, akkor ez az állapot sem marad fenn tovább – szögezte le az írónő. Levetítették a Wittner Máriáról készült filmet, jelen volt maga a szabadságharcos is. A Hóhér, vigyázz! végén a népes nézőközönség álló vastapssal köszöntötte Wittner Máriát és a film egyik készítőjét, Siklósi Beatrixot. Eva Maria Barki az autonómiáról beszélt. Szilágyi Zsolt rámutatott, hogy a délszláv válság minden rendezési terve az autonómiára alapult, mely a térség stabilitását volt hivatott biztosítani. Borbély Imre, a Magyarok Világszövetsége Stratégiai Bizottságának elnöke tartott előadást Szélárnyékban erősödve címmel. Böjte Csaba atya arra szólította fel hallgatóságát, hogy „fejezzük be a Trianon utáni nyavalygást”, teremtsünk élhető életet magunknak, és oldjuk meg bátran, amit Isten kér tőlünk. A magyar nyelvhasználati lehetőségek Erdélyben című előadáson Kovács Lehel, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke, Soós Sándor EMI-elnök, Bagoly Zsolt alelnök és Barta Béla, a szervezet partiumi régiójának elnöke ismertette a helyzetet. A táborban összesen 15 ezren voltak jelen. /Bagoly Zsolt: Közel tizenötezer látogatóról számoltak be. Erdélyt ébresztgették az EMI-táborban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 21./

A székely zászlónak a polgármesteri hivatalról való eltávolítására szólította fel a prefektus a gyergyószentmiklósi önkormányzatot. A testület tagjai kiállnak amellett, hogy maradjon helyén a kék-arany lobogó. /Balázs Katalin: Helyén marad a székely zászló. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 27./

A Hargita megyei prefektúra a székely zászló levételére szólította fel a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatalt, az SZNT viszont a jelkép kitűzésére kérte fel a székelyföldi elöljárókat. Szeptember 10-ét jelölte meg határidőként Gyergyószentmiklós önkormányzata számára Constantin Strujan Hargita megyei prefektus, hogy levegye a székely zászlót a városházáról, bírságot helyezve kilátásba. A helyi tanács úgy döntött, hogy a székely zászló a helyén marad, akár bírság árán is. /Jánossy Alíz, Pap Melinda: Marad a székely zászló. = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./

Lázas munka folyik minden színházban, hamarosan új bemutatókkal, sok városban megújult társulattal megkezdődik a színházi évad. A Kolozsvári Állami Magyar Színház, mely ez év tavaszától tagja az Európai Színházi Uniónak, megszervezi 2008. november 2. – december 22-e között – a bukaresti Bulandra színházzal közösen – az Európai Színházi Unió XVII. Fesztiválját. Összesen nyolc rangos európai társulatot lát vendégül a fesztiválon. Az előadásokat három nyelvre fordítják le párhuzamosan. A fesztivál kezdete előtt Tompa Gábor, a színház igazgatója rendezésében Csehov Három nővérét mutatja be a társulat szeptember 24-én. A 2008/2009-es színházi évad, amely a sepsiszentgyörgyi színház hatvanadik évada is egyben, egy európai jelentőségű művészeti rendezvény meghonosítását célozza meg a Reflex Nemzetközi Színházi Biennálé megrendezésével, jövő év márciusában. Újdonság az évad készülődő Csehov-előadása, melyet Kiss Csaba rendez, húsz év után lesz újra Csehov-dráma a sepsiszentgyörgyi színházban. A Kolozsvári Magyar Opera igazgatója, Simon Gábor elmondta: az Európai Színházi Unió XVII. Fesztiválja miatt nem tudnak előre tervezni, mivel erre a periódusra a két intézménynek otthont adó épületet teljesen átengedték a színháznak. Sem a színház vezetősége, sem a minisztérium nem segít megtalálni a megoldást arra, milyen módon létezzenek ez idő alatt. Kövesdy István, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeti vezetője elmondta, anyagi nehézségekkel küzd a színház, ennek ellenére most is hét bemutatót terveznek. Az első produkció Király Kinga és Király István A szerencse fia című mesejátéka lesz, amit Ingmar Bergman: Dúl-fúl és elnémul című színműve, majd Tamási Árontól a Hullámzó vőlegény követ. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház társulatát a nyáron négy színész hagyta el, és októberben csatlakozik hozzájuk Pál Hunor színész Nagyváradról. Nagy Pál igazgató szerint a négy színész távozása nem mondható veszteségnek, mivel a színház színészeinek létszáma túlduzzasztott volt. A színház kortárs drámatalálkozót szervez október közepén. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház „régi” tagokkal lett szegényebb, Bálint Éva, Antal D. Csaba és Bándi Johanna elhagyták a színházat – a társulat ugyanakkor négy új taggal is bővült, a marosvásárhelyi, valamint a kolozsvári színművészeti egyetemek frissen végzett egyetemistái, Vajda Gyöngyvér és Kolozsi Gábor, illetve Máthé Annamária és Veres Előd szerződtek a Figurához. A nagyváradi színház Szigligeti Társulatának évadnyitó társulati gyűlésén többek között az elmúlt évad legsikeresebb művészeit díjazták. Az elmúlt évadi tevékenysége alapján Dimény Levente Földes Kati-díjban részesült, Gajai Ágnest nívódíjra érdemesítették, Kardos M. Róbert, Gajai Ágnes, Csiky Ibolya és ifj. Kovács Levente pedig közönségdíjas lett. /A vasfüggönyön is túl. Pénzgondok határozzák meg az erdélyi magyar társulatok évadkezdését. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

Sokak álma vált valóra tavaly, év elején, amikortól a román törvénykezés lehetővé tette a jogosítvány megszerzéséhez szükséges elméleti vizsga magyar nyelven való lebonyolítását. Másfél év múltán nem egységes a szakmabeliek álláspontja abban, hogy nyertünk-e ezzel a lehetőséggel. Van oktató, aki kitart azon álláspontja mellett, hogy anyanyelven tanulni a legkönnyebb. Azonban a románból magyar nyelvre lefordított könyvek, kérdőívek nyelvezete nyakatekert, magyartalan. Volt oktató, aki úgy fogalmazott, hogy képzelőerő szükséges ahhoz, hogy megértse az ember, mit is kérdeznek tőle. Az itt élő magyarok által használt köznyelvbe egy egész sor fogalom bekerült a román nyelvből, ezek a kifejezések élnek a köztudatban, ezekkel érkezik a tanuló az elméleti órákra. A magyarul vizsgázni óhajtók számára növelni kellene az elméleti órák számát, és el kell telnie még pár esztendőnek, amíg a magyar szaknyelv kifejezései bekerülnek a köznyelvbe. Székelyudvarhelyen a vizsgázók 85 százaléka kéri a magyar nyelvű kérdőívet, Csíkszeredában a vizsgázóknak már csak 65 százaléka választja a magyart vizsganyelvnek, Gyergyószentmiklóson pedig ez az arány 45 százalék. Maroshévízen a tanulók 99 százaléka román nyelven vizsgázik. /Forró-Erős Gyöngyi: Sofőrvizsga magyarul. A fordítás is nehézségeket okozhat. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 4./

A műkedvelő színjátszásnak Székelyudvarhelyen több mint százéves hagyománya van. A városban 1896-ban működött a Színpártoló Egyesület és 1902-ben „színjátszásra alkalmas színkör volt". A város pezsgő kulturális életének színtere az 50-es évek közepétől kezdődően a művelődési ház volt. Itt próbáltak a műkedvelő színjátszók, itt léptek fel a vendégszereplésre érkező kolozsvári, nagyváradi, temesvári, szatmári, marosvásárhelyi és a sepsiszentgyörgyi színházak. A székelyudvarhelyi Népszínház a több mint százesztendős műkedvelő színjátszás hagyományából született meg 1977-ben és működött 1989-ig, amikor a változás szétzilálta a csoportot. 1997-ben a régi népszínházasok kísérletet tettek a hagyományok felélesztésére, és a város szülötte, Tomcsa Sándor előtt tisztelegve megalakult az író nevét viselő Tomcsapat. Ugyanebben az évben, Horváth Károly zeneszerző javaslatát a város önkormányzata döntött: legyen a városnak saját hivatásos színháza. 1998-ban, a gyergyószentmiklósi és csíkszeredai „újszülöttekkel" egyazon évben, az erdélyi hivatásos teátrumok kilencedik kistestvéreként napvilágot látott a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház. 1998. november 6-án Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című kétrészes vígjátékkal első ízben lépett színre a társulat. Az 1999/2000-es, első hivatalos évadban a társulatnak tizenkét főállású színművésze volt, vendégművészeket foglalkoztattak. Nyolc bemutatót tartottak. 2000/2001-ben két anyaországi színházzal és a Csíki Játékszínnel való együttműködésnek köszönhetően kilenc bemutatót láthatott a nagyérdemű. A tízéves születésnapját november hatodikán ünneplő székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színháznak az anyagi gondok, az évről évre változó társulat ellenére sikerült „felcseperednie". /Lázár Emese: A jubiláló Tomcsa Sándor Színház tíz esztendeje. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./

Gyergyószentmiklóson szeptember 7-én megemlékeztek a székesfehérvári Szent István magyar királyi 3. pótezred itt elhunyt 159 honvédjéről. A megemlékezés a város önkormányzatának támogatásával, Portik Csaba vállalkozó és Virág Zsolt kapcsolattartó szorgalmazására jött létre idén, amikor először vettek részt küldöttek a székesfehérvári önkormányzat, illetve az ottani Honvédség és Társadalom Baráti Kör részéről. Idén májusban a Honvédség és Társadalom Baráti Kör emlékkövet helyezett el a Gac-oldalban a már meglévő emlékmű szomszédságában, jelezve köszönetüket mindazon felszegi asszonyoknak, akik a hajdani nehéz idők ellenére is saját halottjaikként tisztelték a tömegsírokban örök álmukat pihenőket. /Bajna György: Főhajtás a Gac-oldalban. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./

Hagyományteremtő céllal tartották meg a hét végén Gyergyószentmiklóson a Gyergyói Lovasnapokat. A rendezvényen ezrek vettek részt. Több mint ötezren fordultak meg a gyergyószentmiklósi mocsári dűlőn található lovaspályán szervezett első Gyergyói Lovasnapok nyitónapján. „A lovassportoknak komoly hagyománya van a Gyergyói-medencében” jelentette ki Romfeld János veterán fogathajtó. A rendezvénysorozat első napján ugrólovas bemutatót, díjlovaglást, fogathajtást és a gyergyói sajátosságnak számító rönkterhelő versenyt láthatott a közönség. /Jánossy Alíz: Hagyományteremtő lovasnapok Gyergyóban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./

Uniós forrásokból finanszírozza a Szállításügyi Minisztérium a csíkszeredai és a gyergyószentmiklósi körgyűrűk megépítését – tájékoztatott Tánczos Barna. A tervezet szerint a két Hargita megyei város mellett Besztercebánya, és két Bihar megyei település, Élesd és Vaskohsziklás is körgyűrűvel fog rendelkezni. A jóváhagyott finanszírozásokon kívül a minisztérium elemzi, és hamarosan jóváhagyja Bánffyhunyad és Fogaras terelőútjának, valamint Temesvár déli körgyűrűjének megépítését. /Finanszírozási terv öt erdélyi körgyűrűre. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

Szeptember 7-én mutatta be a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház a 3 tánc Beckettre című mozgáselőadást, táncszínházi produkciót. A mozgás, tánc, szöveg és látvány egyesül a Vava Stefanescu rendezte előadásban. /Barabás Márti: Beckett-táncfigurák. A gyergyószentmiklósi Figura színház Beckettel nyitotta évadát. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

Előadásaikkal párhuzamosan színházi fesztiválokat és a közönség számára is nyitott műhelyeket ígér több erdélyi magyar színház. Áprilisban a legrangosabb európai színházi szövetség, az 1990-ben alakult Európai Színházi Unió (UTE) teljes jogú tagjává fogadta a Kolozsvári Állami Magyar Színházat, amely a bukaresti Bulandra Színházzal közösen szervezi meg az Európai Színházi Unió 17. fesztiválját. A nagyszabású rendezvény november 2. –december 18. között várja az érdeklődőket. A magyar színház társulata a Tompa Gábor rendezte III. Richárddal és a Három nővérrel vesz részt az eseményen, ismét színpadra kerül az Andrei Serban rendezte Ványa bácsi, valamint Silviu Purcarete népszerű operarendezése, a Gianni Schicchi is. A kincses városban jelenleg zajlik a hetedik Johann Strauss Nemzetközi Fesztivál, amelynek idén a Magyar Opera ad otthont. Szép Gyula, az intézmény aligazgatója közölte, élénk érdeklődés kíséri az eseményt. A szeptember 13-áig tartó fesztivál minden napján az ifjabb Johann Strausshoz kötődő hangversenyek, előadások lesznek. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata évadtervében ősbemutató, országos bemutató és mesejáték is szerepel. Kövesdy István igazgató, művészeti vezető beszámolt arról, hogy szeretnék ismét feléleszteni Vásárhelyen a közönségtalálkozók hagyományát, a másik terv egy drámaíróműhely létrehozása. Fennállásának 60. évfordulóját egy nemzetközi fesztivál megrendezésével ünnepli a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház: márciusban tartják a REFLEX Nemzetközi Színházi Biennálé első kiadását – mondta Bocsárdi László rendező-igazgató. A fesztivál neve a színház tükörtartó szerepére és az azonnali reagálásra utal. Erdélyi magyar és román társulatok részvételével zajló kortárs drámatalálkozóval kívánja emlékezetessé tenni a társulat fennállásának tizedik évfordulóját a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház. Minden bemutatott előadás után közönségtalálkozót tartanak. Az Aradi Kamaraszínház Alina Nelega Rudolf Hess tízparancsolata című darabját játssza. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház két fesztiválra is tesz előkészületeket ebben az évadban: október 3–5. -én szervezik meg a Dance.movement.theatre nevű tánc- és mozgásszínházi fesztivált, a jövő év májusában pedig a Romániai Kisebbségi Színházak Kollokviumát. /Fesztiválok évada Erdélyben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./

Szeptember 12-étől lesz meleg víz Gyergyószentmiklóson, jelentette be Mezei János polgármester, mivel hamarosan sikerül a másfélmillió lejes tartozás első részletét kifizetni a Hargita Gáz Rt. -nek. Július 25-től megszüntette a Hargita Gáz a szolgáltatást a város három hőközpontjában a tartozás miatt, így meleg víz nélkül maradt a lakosság egy része. A magyarországi vállalat az együttműködés részeként gázturbinát létesítene, melynek terveit és kivitelezését szintén a magyarországi anyacég végzi el, az önkormányzat jóváhagyásával. A gázturbinának köszönhetően olcsóbban lehet majd előállítani a hőenergiát. /Barabás Márti: Felszívódó gázprobléma Gyergyóban. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

A gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthonnak száznegyven lakója van. Nemrég kiránduláson voltak a fennjáró otthonlakók: több mint negyvenen sétáltak a Gyilkos-tónál, hajókáztak a Békási-tavon. Nagy hagyománya van a szüreti bálnak az otthonban. /Balázs Katalin: Ami a lelket tartja. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 10./

Gyergyószentmiklóson a színház stúdiótermévé alakítják át a kultúrház egykori diszkóját. A munkálatokat hátráltatja a pénzhiány, legalább ideiglenesen használhatóvá teszik az őszi dance.movement.theatre fesztiválra. Béres László a Figura Stúdió Színház igazgató büszkén, de fenntartásokkal nyitotta ki a terem ajtaját, mert téglára lecsupaszított falak, kitépett villanyhuzalok, kirángatott csővezetékek fogadták a terem átvételekor. /Barabás Márti: Maneletemetés, Figurásan. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./

Szeptember 15-én már a felújított iskolájukban kezdik a tanévet a gyergyószentmiklósi Vaskertes Általános Iskola tanulói, közölte Csata Emese iskolaigazgató. Két évig zajlott a nagyszabású felújítási munka. Az iskola környékén gyakran lehet találkozni Fecskével, a tanintézet szekeret vontató lovával. Egyszerűbb lett volna teherautóval költözködni, de arra nincs pénzük. /Jánossy Alíz: Költözik az iskola. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12./

Első alkalommal tartottak sátoros evangelizációt Székelyföldön, melyet a Gyergyószentmiklósi Baptista Misszió szervezett. Novák Zsolt magyarországi származású lelkész 2007 decemberétől él Gyergyószentmiklóson. A gyergyószentmiklósi baptista kápolnát tavaly novemberben szentelték fel. /Jánossy Alíz: Sátorbeli segítség. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12./

Szeptember 12-én második alkalommal ültek tárgyalóasztalhoz, ezúttal Kézdivásárhelyen, a háromszéki és hargitai megyei jogú városok – Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Csíkszereda és Gyergyószentmiklós – elöljárói, illetve Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke. Meghívottakként a két megye színtársulatainak igazgatói, illetve képviselői is részt vettek. A találkozón színházi együttműködésről és a két megye, valamint a városok bejáratainak új arculattervéről tárgyaltak zárt ajtók mögött, majd a városháza dísztermében sajtótájékoztatót tartottak. Elmondták: teljes egyetértés alakult ki közöttük a színházak fenntartását illetően, és az egységes, a Székelyföldre jellemző helységnévtáblák is szóba kerültek. /Iochom István: A színházi együttműködéstől az egységes helységnévtáblákig. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 13./

Húsz éve távozott az élők sorából Incze Ferenc kolozsvári festőművész, a Francia Képzőművészek Társaságának örökös tagja, „mégis itt van köztünk a helye. Itt Erdélyben és a művészetet még tisztelő nagyvilágban” – mondta Kántor Lajos tíz évvel ezelőtti, a művész Bánffy-palotában megrendezett, nagyszabású emlékkiállítása alkalmából. Incze Ferenc /Gyergyószentmiklós, 1910. aug. 5. - Kolozsvár, 1988. aug. 21./ sajátos álomvilága az irányzatok sokféle jelzőjével illethető ugyan, valójában azonban besorolhatatlan, írta Németh Júlia. A Gyergyószentmiklóson született művész Nagyszebenben nőtt fel, a Budapesti Iparművészeti Főiskola elvégzése után egy évet Bécsben töltött, majd 1939-től élete végéig Kolozsváron tevékenykedett. /Németh Júlia: „Kolozsvártól Párizsig – és tovább... ” = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

Megjelent Kákonyi Csilla marosvásárhelyi festőművésznő legújabb kisalbuma: A fény madarai /Gyergyószentmiklós, 2008/ Az előszónak is számító méltatás szövegét két rangos szerző jegyzi: Jánosházy György és Banner Zoltán. /B. D. : Félelem és szorongás között – a szépség erdejében. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./

Évente több száz reménykedő levél érkezik a Sírjaik hol domborulnak című műsorhoz Budapestre. Az egykori honvéd hadisírok felkutatására alapított kegyeleti műsor másfélszázadik adásához érkezett. A szerkesztők három éve kutatnak az eltűntek után, eddig már több száz katona és munkaszolgálatos sírját azonosították. A keddenként délután az m1-en jelentkező összeállításban gyakoriak a határon túlról érkező tudósítások. Emlékezetes az Uz-völgyi hadisírokról készített alkotás, Simon József munkája. Az adás a több mint ezer hősi halottnak állít emléket, akik 1944 augusztusában a román átállás után a többszörös túlerő ellen védték a Hargita és Bákó megyét elválasztó völgyet. A 11. Székely Határőr Zászlóaljat, a szövetséges Románia határán, fiatal tapasztalatlan katonákból, leventékből állították össze, akik a legcsekélyebb esély nélkül vették fel a küzdelmet a harcedzett, gépesített szovjet alakulatok ellen. Különösen érdekesnek ígérkezik a szeptember 16-i, jubileumi adás. Az Arad megyei simonyifalvi és kőröskisjenői svábok kitelepítéséről Puskel Tünde Emese készített megrázó filmet. A javarészt fiatalokból álló csoportot Krivoj-Rog bányáiba vitték, ahol az embertelen bánásmód és az éhezés következtében legtöbbjük elpusztult. A Gyimesi-szoros bunkereiről és védőállásairól a gyergyószentmiklósi Zsigmond Attila forgatott filmet. /A világháborúk áldozatai. = Krónika (Kolozsvár), szept. 16./