Február 17-én kezd műsorokat sugározni Erdélyben a jelenleg 44 országban fogható katolikus Mária Rádió. A világméretű hálózat Székelyföldre is telepített adóállomást, amely Gyergyószentmiklós és Csíkszereda között található. A rádió Marosvásárhelytől Brassóig, Gyergyótól Segesvárig sugároz magyar és román nyelvű műsorokat – mondta el Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöke. Szintén nagy teljesítményű frekvenciát kapott Zilah is, amely Szilágyságot fedi le. A nagyváradi székhelyű stúdió vezetője, Szatmári Ferenc közölte: próbaadásokat már több mint egy hete sugároznak. „A Mária Rádió úgy lesz alternatívája a közszolgálati rádióknak, hogy a vallási műsorok mellett közönséget érintő közéleti és kulturális feladatokat is ellátnak” – határozta meg a műsorrács arculatát Gáspárik. A katolikus rádió hivatalos megnyitója március 25-én lesz. A 24 órán át sugárzó rádiócsatorna magyar és román nyelvű műsorainak idejét a világhálózat vezetősége határozza meg. /Barabás Márti: Mária Rádió, a „napos” igény. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

Májusban nem mindennapi bemutatóval jelentkezik a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház társulata. Béres László színházigazgató szerint a Télikert című előadás érdekessége, hogy a színművet Láng Zsolt író, drámaíró kimondottan a gyergyószentmiklósi színészekre szabta. A szerző nem ismerte személyesen a figurás színészeket, hanem Patkó Éva rendező – a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem negyedéves rendező szakos hallgatója – elmesélése alapján írta meg a színdarabot. A szerző az olvasópróbáktól kezdődően a bemutatóig dramaturgként végigkíséri az alkotási folyamatot. /Jánossy Alíz: Rejtélyes télikert Gyergyószentmiklóson. = Krónika (Kolozsvár), febr. 16./

Február 16-án Nagygalambfalva kultúrotthonában telt ház előtt adott színvonalas fúvóshangversenyt a Gergely János zenetanár által vezetett Udvarhelyszék Fúvószenekar. Tíz évvel ezelőtt alakult meg a zenekar, melyet 2005 elejétől kibővítettek fehéregyházi, alsóboldogfalvi, keresztúri, udvarhelyi, zetelaki, gyergyói és sóvidéki felkészült fúvósokkal, és felvették az Udvarhelyszék Fúvószenekar nevet. Jelenlegi létszámuk 45–50 között van. A fúvószenekarnak már tavaly volt egy turnéja, melynek előadásai során az udvarhelyi Magyar Kultúra Napja elnevezésű rendezvénysorozatra készültek fel. Mostani körútjukon eddig Székelyudvarhelyen és Alsóboldogfalván léptek fel, február 28-án Alsósófalvalván, márciusban pedig Szentegyházán koncerteznek. Repertoárjukban barokk és klasszikus zenei átiratok, kuruc dalok, valamint népzenei feldolgozások, filmzene és könnyűzene, illetve tradicionális fúvószenekari művek szerepelnek. /László Miklós: Hangversenyek az Udvarhelyszék Fúvószenekarral. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 21./

A Magyar Alapítvány a Helyi Rádiózásért és Televíziózásért közreműködésével szervezték meg első ízben Gyergyószentmiklóson az erdélyi médiában tevékenykedők számára A kommunikáció manipuláció? Alázat a médiában című médiatanfolyamot. A továbbképző tanfolyamon a gyergyószentmiklósi helyi televíziók alkalmazottai, szerkesztők, csíkszeredai rádiósok, valamint a marketingosztályok és a cégek vezetői vettek részt. /Barabás Márti: Alázat és médiatréning. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

Gyulafehérváron, Fehér megye központjában egymásután két farsangi rendezvény volt a hét végén. Elsőként a helyi RMDSZ szervezetének farsangi mulatságán vehettek részt az érdeklődők az RMDSZ székházában. A Gróf Majláth Gusztáv Károly Líceumi Szeminárium igazgatója, Baróti László-Sándor szerint 1990 után is hűséges maradtak ahhoz a hagyományhoz, hogy a végzős diákok farsangi műsort mutassanak be. Jövő hét végén a gyulafehérvári diákok farsangi előadásukkal messzebbre készülnek: diáktoborzó körút keretében Gyergyóremetén és Gyergyóújfaluban lépnek fel, majd Gyergyószentmiklóson. /Bakó Botond: Gyulafehérvár. Winnetou, a királykisasszony és a boroshordó. Diákszínjátszás és hagyományos RMDSZ farsang. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

Politikusok védik a famaffiát – olvasható a Jurnalul National számaiban. Közöltek egy Melles Előd által a gyergyói erdőkerület volt főnöke, Verestóy Attila szenátornak küldött levelet, amelyben Garda Dezső képviselőt panaszolta be, és azt tanácsolta, hogy a szenátor magyarázza el a Nemzeti Gárda természetvédelemmel foglalkozó főnökének, „miként állnak a dolgok”. A román lap hosszan sorolta a Hargita megyei erdőkben történt törvénytelenségeket. A lap szerint Melles Előd is, Verestóy Attila is visszautasította az újságírók kérdéseire a választ. Garda Dezső viszont válaszolt, terjedelmes interjút készítettek vele. Garda konkrét tényekkel bizonyította: Gyergyó környékén a famaffiának szoros kapcsolata van a politikummal. -A Ziarul Financiar szerint a munkavállalók száma először tavaly növekedett az utóbbi tizenöt évben. 1990-ben 8 156 000 munkavállalót jegyeztek, számuk 2004-re 4 421 ezerre süllyedt, és 2005-ben 4 537 ezer volt. /R. Gy.: Román lapok szemléje. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 27./

Közel 60 esztendeje, hogy az esemény lezajlott, emlékezett vissza Bartis Árpád. Szovjet katonai megszállás alatt nyögött az ország. A kommunisták átvették és megerősítették a rendőrséget. Kezdték összefogdosni, letartóztatni a számukra veszedelmesnek, akadálynak tartott egyéneket. Akkoriban a Kurkó Gyárfásék által létrehozott Magyar Népi Szövetség képviselte a magyarság ügyeit. Közös megegyezés alapján, főképpen a Magyar Népi Szövetség vezetésével – melyben Bartis vezetőként (titkárként) vett részt, elhatározták, hogy népgyűlést hívnak össze Gyergyószentmiklós főterére. Ezt kihirdették az egész gyergyói járásban. A városban közel tízezer ember gyűlt össze a környéki falvakból. A nép követelte a népbíróság azonnali felállítását. Megtudták, hogy az állomáson több tehervagon áll, ezekbe betuszkoltak több letartóztatottat. Erre a népbíróság azonnali ítélet alapján felmentette az összefogottakat. A nép az állomáson kiszabadította a bevagonírozottakat, úgyszintén a rendőrségen lévőket is. Pár napra múlva megérkezett Gyergyószentmiklósra egy nagyobb csapattest, amely összeszedte a zendülés vezetőit és főbb résztvevőit. Közel 350 embert elszállítottak Bukarestbe, és törvényszék elé állították őket. Bartis megszabadult ettől, mert a népgyűlés utáni napon Csíkszeredába ment, az eljegyzésére. Bukarestben egy hónapig tartották fogva a bűnösnek bélyegzetteket, azonban kisült, hogy románok is voltak a zendülők között. Felmentették és hazaengedték mindnyájukat. Később, amikor a kommunisták átvették a teljes vezetést, egyeseket – mint Bartis szüleit is, kinevezték kuláknak – kényszerlakhelyre, másokat a Duna-csatorna építéséhez hurcoltak. /Bartis Árpád, Marosvásárhely: Zendülés Gyergyóban. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./

Kiemelkedő művészeti tevékenységéért Jászai Mari-díjat kapott Szabó Tibor színművész. A nagykárolyi származású színművész – korábban a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház igazgatója, jelenleg művészeti vezetője -, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház tagja és egyben igazgatóhelyettese. /Barabás Márti: Szabó Tibor Jászai Mari-díjas. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

Zsehránszky István kritikus, az Interetnikai Színházi Fesztivál főszervezője, a Kisebbségi Hivatal igazgatója a vele készült beszélgetésben kifejtette, nem kell állandóan panaszkodni, hogy nincs pénz. Van pályázati alap interetnikus programokra. Rendkívüli érdeklődés övezi Marosvásárhelyen az Interetnikai Színházi Fesztivált. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház Georges Feydeau Zsákbamacska című vígjátékát játszotta fergeteges sikerrel. A székelyudvarhelyiek Anna Karenina pályaudvar című játékát is telt házzal fogadta a közönség. /Lokodi Imre: Fesztivál a színi-képlethez. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./

Hargita megyében mindenütt emlékeztek a szabadságharcra. Székelykeresztúron a város főterén került sor az ünnepségre. Az Orbán Balázs Gimnázium, az Unitárius Teológiai Középiskola diákjai, valamint a Polgári Fúvószenekar és a fiatfalvi lovasbandérium felvonulásával kezdődött az emlékezés. Benyovszki Lajos polgármester üdvözölte a résztvevőket. A főszónok, Potyó Ferenc általános érseki helynök, a város egykori plébánosa az ünnep összetartó erejére hívta fel a figyelmet. A múzeumban Vármegyeházak a századfordulón címmel nyílt meg Hatvani Sándor fotókiállítása. Gyergyószentmiklóson az ünnepi szentmise után a tekerőpataki fúvósok muzsikájára vonultak az ünneplők a térre. Ünnepi beszéd helyett diákok szerepeltek, majd a Szabadság-emlékmű és a Kossuth-szobor megkoszorúzása után a mintegy félezer ember a temetőbe vonult Kiss Antal szabadságharcos honvédezredes kopjafájához koszorúzni. A Gyergyói-medencében egyébként Vasláb és Marosfő kivételével minden településen megünnepelték március 15-ét. Borszéken két helyszínen zajlottak az események: délben az iskolában és délután az Emlékparkban. Agyagfalván a kultúrotthonban Farkas Márton polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, majd Antal István parlamenti képviselő, az Agyagfalva 1848 Alapítvány elnöke mondott ünnepi beszédet. /1848. március 15-re emlékeztek megyeszerte. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./

Kerekasztal-beszélgetéssel zárult március 19-én a marosvásárhelyi Interetnikai Színházi Fesztivál. A Kisebbségi Hivatalt képviselő Zsehránszky István színikritikus vezette a megbeszélést, amelyen erdélyi román és magyar színházigazgatók a társulatok sajátos gondjait tárták a hallgatóság elé. A résztvevők egyetértettek abban: a politika dolga körülírni, jogi szempontból rendezni a kétnyelvű színházak jogállásából eredő problémákat. A marosvásárhelyi színház részéről Kiss Éva Evelyn irodalmi titkár jelezte: a Tompa Miklós Társulatot jövőbeni lehetséges játszóhelyek felkutatása foglalkoztatja, a Nemzeti Színházban ugyanis idő- és pénzigényes javításba kezdtek. Farkas Ibolya színművésznő úgy vélte, egy színművészeti egyetemmel rendelkező városnak saját, és nem vándorfesztivállal kellene rendelkeznie. Béres László, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház igazgató-rendezője emlékeztetett rá: 2001-ben ők vállalták a kisebbségi színházak találkozójának megszervezését. /Gergely Edit, Lokodi Imre: Lezárult a marosvásárhelyi Interetnikai Színházi Fesztivál. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

1990 nyarán indultak a vasárnapi ifjúsági és gyermekszentmisék. Hogy élményszerűbb legyen az együttlét, Marosvásárhelyen énekcsoport alakult Jubilate néven, bejárták a közeli és távolabbi egyházközségeket is. Egyházi énekeket adtak elő, gitár- és orgonakísérettel. 1996-ban a Gyergyószentmiklóson és a gyergyóditrói nagytemplomban énekelhettek. 1997-ben részt vettek a Nyárádremetén szervezett kórustalálkozón. Ugyanebben az évben több helységben bemutatták Müller–Tolcsvay Mária evangéliuma című rockoperáját. 2000 januárjában kezdték próbálni Bródy–Szörényi István a király című rockoperáját. Bebarangolták vele a környéke, eljutottak Szászrégenbe, Medgyesre és Gyergyóalfaluba is. A Jubilate minden karácsonykor meglátogatja a kórházban és a sárpataki öregotthonban a betegeket, öregeket. A Jubilate vezetője Simon Kinga kántor. /b. d.: Jubilate. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./

Szabó Béla csíkszeredai magyar főkonzul március 23-án személyesen nyújtotta át a diplomáciai képviseleten kiállított első vízumot a gyergyószentmiklósi Egyed Andrásnak. Eddig közel száz vízumkérést iktattak a konzulátus munkatársai. /Daczó Dénes: Kiadták az első vízumot Csíkszeredában. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

Gyergyószentmiklóson idén 1600-an jelentkeztek a tojásfestő-programra, mesélte el Kis Portik Irén néprajzkutató. Általában 25-30 fős iskolás csoportok érkeznek a gyergyószentmiklósi tájházba. Az Etnographia Gyergyóiensis Alapítvány keretében működő alkotóház udvarán gyülekező gyerekek büszkék arra, hogy otthon a húsvéti asztalra saját készítésű írott tojás is kerül. A tájházban immár nyolc esztendeje két tojásíró nő segít az érdeklődőknek. A Kis Portik Irén kezdeményezésére indított program hátterében egy 1500 darabból álló mintakészlet feltérképezése és megmentése volt a cél, erre pedig a legjobb megoldás a minták tanítása. /Bababás Márti: Hímestojás-mozgalom. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

A Mária Rádió február 1-jétől megkezdte műsorainak sugárzását a nagyváradi, zilahi és gyergyószentmiklósi állomásokról, március 25-étől pedig hivatalosan működik a romániai magyar és román nyelvű katolikus sajtó új rádióadója: Nagyváradon a Jean Claude Périsset pápai nuncius, Tempfli József római és Virgil Bercea görög katolikus váradi püspökök a jelen lévő papság és diakónusok asszisztenciája mellett megáldották és felszentelték Mária Rádió Románia székházát, stúdióját és kápolnáját, amely a Szent József plébánia területén kapott helyet. Tempfli József püspök a rádió kulturális jelentőségét emelte ki. /B. Dombi Attila: Hivatalosan is van katolikus rádiónk. A Mária Rádió Románia avató ünnepsége. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 9./

Nemrégiben mutatta be Gyergyószentmiklóson dr. Marton József nagyprépost, a kolozsvári BBTE teológia tanszékének dékánja Fogarasy Mihály (1800–1882) erdélyi püspök élete és munkássága című könyvét. Fogarasy építész nagyapja építette a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templomot, a család másik ága Ferenczy György vikáriusra, gyergyószentmiklósi plébánosra, Erdély meghatározó egyházi méltóságára is büszke lehetett. A nagy püspöknek a történelem viharos korszakában kellett bizonyítania, hogy mit jelent Krisztus követőjének lenni. Páratlan volt Fogarasy Mihály iskolateremtő munkája, adakozó kedve. A most is működő gyergyószentmiklósi kórházotthont leégett szülőháza helyére építtette. A gyergyói leánynevelde isd neki köszönhető. A tanárok és tanítók fizetésének támogatására magtárakat építtetett, s a nemes magok kölcsönzéséből befolyó hasznot a nevelők fizetésének pótlására fordította. Nyugdíjalapot létesített a pedagógusoknak. A csángók megsegítésére már akkor gondja volt. /Bajna György: Gyergyó legnagyobb személyisége. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 15./

Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) elnöke a vele készített interjúban kitért arra, hogy a működő RMGE-szervezetek aktivitása területenként változik. A tevékeny udvarhelyi szervezethez képest gyengén működik a csíki és gyergyói. Az elején főleg a nosztalgia vezette az idősebb embereket arra, hogy az RMGE tagjai legyenek. Elkezdték a tanfolyamok, magyarországi tapasztalatcserék szervezését. Most szükségszerű a tagság, ehhez kapcsolódik számos uniós támogatás megszerzése. Az RMGE a törvényalkotásban vagy megyei igazgatóságokon ott van, civil kontrollként. Az RMGE eddig körülbelül hat-nyolcezer gazdát készített fel Ezüstkalászos tanfolyamokon. Az RMGE 14 személyt javasolt az RMDSZ számára, nem gondolták volna, hogy két államtitkára, vagy államtitkári rangú képviselője van az RMDSZ-nek a mezőgazdaságban, de egyik sem az ő emberük. Többet vártak az RMDSZ-től, mint bármely más politikai alakulattól Sebestyén Csaba nem hiszi, hogy Románia, főleg Erdély mezőgazdasága versenyképes lehet az EU-ban. Inkább a falu- és tájturizmusban, az erre épülő ágazatokban lehet valamelyest bizakodni. Tejkvótát kellett (volna) igényelni, záros határidővel. A tejtermelők jó háromnegyed része ezt nem tette meg. Miből fognak megélni, ha nem tudják majd értékesíteni a megtermelt tejet? A területalapú támogatáshoz szükség lesz a farmok bejegyzésére. Azonban támogatást csak a 0,3 hektár fölötti parcellák kapnak. Ugyanakkor nagyon sok nadrágszíjparcella van. /Bokor Gábor: „Nem hiszem, hogy Erdély mezőgazdasága versenyképes lehet” Interjú Sebestyén Csabával, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió a Partiumban turnézik Moliere vígjátékával, a Scapin furfangjaival és Wilhelm Hauff Orros, a törpe gyermekelőadással. Szatmárnémetiben május 5-én lépnek fel. /Vendégségben a Figura Stúdió. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 28./

Az RMGE Maros megyei szervezete, a Polgár-Társ Alapítvány, az Öko Biznisz Program, Hargita Megye Tanácsának alelnöki kabinetje és a Gyergyói Gépkör Szövetség szervezésében került sor április 28-án Csíkszeredában a Gazdaképzés a Kárpát-medencében elnevezésű felnőttképzésre. A fórumon mintegy száz személy volt jelent, többnyire fiatal gazdák. A konferenciát ápr. 29-én Gyergyószentmiklóson a gyergyói gazdák számára is megtartják. A program finanszírozói az Új Kézfogás Közalapítvány és a magyarországi Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium. /Ferencz Imre: Gazdaképzés a Kárpát-medencében. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./

Sikerül történelmet írnunk – jelentette ki Bunta Levente, Hargita Megye Tanácsának elnöke a Hargita Gaz Rt. és a OTP Bankcsoport között létrejött hosszú távú hitelszerződés aláírásakor. „Öt évvel ezelőtt Antal István képviselővel beszélgetve merült fel a Hargita megye egészére kiterjedő gázhálózat kivitelezésének gondolata” – mondta Nagy Gábor, a Hargita Gaz igazgatója. A székelyudvarhelyi székhelyű cég igazgatója hangsúlyozta: öt éves munka után, most már a 25 millió eurós beruházás forrásoldala nagyjából összeállt. A Hargita Gaz Rt. januári közgyűlésén döntött, hogy ebben az évben összesen huszonnégy községbe és városba vezetik be a gázt a megyében. Gyergyószentmiklós városában is elkezdik a városi hálózat kiépítését. /Daczó Dénes: OTP-eurómilliók gázhálózatra. Öt faluban indítja be a gázszolgáltatást a Hargita Gaz. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

Április 25-én másodízben szervezett nemzetközi szimpóziumot és doktori kollokviumot az örmény diaszpóráról a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történettudományi Intézete és Történettudományi Doktori Iskolájának Újkori Eszmetörténeti Műhelye Piliscsabán, melyen húsz előadás hangzott el. Kovács Bálint doktoranduszként az erdélyi örmények történelmével foglalkozott. Bemutatták Tokodi Gábor István Örmény kultúra Szamosújváron című dokumentumfilmjét is. Tavaly tartották az első tudományos szimpóziumot Felekezetek és identitás címmel. A „pázmányosok” erdélyi kutatómunkájába a Babes–Bolyai Tudományegyetem Történelem–Filozófia Karának tanárai és hallgatói is bekapcsolódtak. A konferencián Pál Judit tanárnő és két diákja (Lukácsné Nagy Klára és Poósz Loránd) képviselte a BBE-t. A BBTE Földrajz Karáról B. Garda Dezső a gyergyószentmiklósi örmény céhek és társulatok 18–19. századi történetét ismertette. /(bkata): Örmény diaszpóra a Kárpát-medencében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

A Hargita Megyei Ifjúsági Napokat lezáró konferencián május 2-án előadást tartott többek között Kötő József, az Oktatási és Kutatási Minisztérium államtitkára; Darvas Kozma József esperes-plébános, valamint fiatal szociológusok és ifjúsági szervezetekben tevékenykedők. Az előadások témái a fiatalok szabadidős tevékenységeit, fiatal közéleti tisztségviselők problémáit érintették, nem utolsósorban részletesen szó esett arról is, hogy az egyház miként járul hozzá a felnövekvő generáció szabadidős tevékenységeihez. A konferenciát követően három kategóriában osztottak ki díjakat. Annak függvényében, hogy melyik település mekkora összeget fordít ifjúsági tevékenységekre, az ifjúságbarát település első helyezettje Csíkmadaras, második Gyergyószárhegy, harmadik pedig Csíkszentimre lett. A legeredményesebb ifjúsági szervezet első díját a Szentmihály-Ajnád-Vacsárcsi Ifjúsági Szervezet (SZAVISZ) kapta, második helyen a Csángó Ifjak Középloki Közössége végzett, míg a harmadik helyen a Csekefalvi Ifjúsági Egyesület és a Concordia Egyesület osztozott. A közösségért kiemelten tevékenykedő fiatal díj első helyezettje a gyergyóditrói Fazakas Szilárd, a második díjat megosztva a gyimesközéploki Gellért Adél és a gyergyószentmiklósi Sándor Piroska kapták, a harmadik díjat pedig a balánbányai Kovács Róbert érdemelte ki. /Orbán Ferenc: Ifjúsági díjakat osztottak ki. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 3./

Idén is a szamosújvári Czetz János cserkészcsapat volt a házigazdája az országos rovásíró és -rovó versenynek. Az első két alkalom kivételével – amit Désen szerveztek – Szamosújvár a szervező. Idén több mint húsz csapat indult, közel 200 versenyzővel. A Hargita megyei cserkészek jól szerepeltek, különösen a gyergyószentmiklósi, csíkszeredai és a borszéki cserkészek. /Farkas Aladár, Borszék: Rovásíró verseny. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 3./

A román politikai élet „becalizálását” a választópolgárok elégedetlensége eredményezi, a koalíciós pártoknak pedig komolyan kell venni ezt a jelenséget – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke bukaresti sajtótájékoztatóján. Markó elmondta: miután megalakul az új magyar kormány, RMDSZ-küldöttség utazik Budapestre. Az RMDSZ elvárja, hogy az új magyar kormány minél hathatósabb politikai segítséget nyújtson az erdélyi magyarság számára – mondta a szövetségi elnök, aki hatékony, átláthatóbb és stabil anyagi támogatást vár a jövőben a kultúra, az oktatás és a szellemi élet területén. Markó fel fogja vetni a magyar miniszterelnöknek: vizsgálják meg annak a lehetőségét, hogy Budapest ezentúl a határon túli magyarság számára a mindenkori költségvetés előre meghatározott hányadát fordítsa. Gigi Becali pártjának napról napra nő a támogatottsága. Markó „egyáltalán” nem örvend ennek. Ez jelzés arról, hogy a választópolgárok egy része alternatívát keres, mégpedig a szélsőséges pártok körében. Markó hiányolta, hogy hetek óta nem ül össze a koalíciós egyeztető tanács. Markó szerint sikerült eredményeket elérni az infrastrukturális fejlesztés terén. Gyergyószentmiklós-Parajd, valamint a Csíkszereda–Balavásár–Marosvásárhely útszakasz felújítását említette, iskolákat, óvodákat javítottak az elmúlt időszakban. /Becalizálódó” román közvélemény. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

Május 5-én Szatmárnémetiben vendégszerepelt a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Moliére–előadással, a Scapin furfangjaival. Akik eljöttek, az idei évad egyik legsikeresebb színpadi produkcióját láthatták. Scapin a Jászai–díjas Szabó Tibor volt, a rendező a társulatvezető, Béres László. /Báthory Éva: Scapin magánya – itt és most. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 8./

Ifjúsági néptáncegyüttesek mutatkoztak be május 7-én Gyergyóremetén, a II. Gyergyó Vidéki Ifjúsági Néptáncos Találkozó alkalmával. Fellépett a csíkszeredai Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Harmat tánccsoportja, a marosfői Forrás, a csomafalvi tánccsoport, az alfalvi Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület, a gyergyószentmiklósi Hóvirág Néptáncegyüttes, a ditrói Aranyeső táncegyüttes és a helyi tánccsoport. A kétórás seregszemlét követően táncházzal búcsúztak egymástól a hagyományápolók. /Bajna György: II. Gyergyó Vidéki Ifjúsági Néptáncos Találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 8./

„Az imádság erejével próbálunk hatni a magyar egyetem létrehozásáért” – mondta Adorjáni Dezső evangélikus püspök a május 9-i ökumenikus imaest kapcsán. Kolozsváron az imaestet a fiatalokkal zsúfolásig megtelt evangélikus templomban rendezték. Más erdélyi városokban is hasonló imaestet tartottak. Ökumenikus imaest-láncot tartottak Erdély több településén. Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Nagyváradon a templomok harangjai este 6 órára hívták templomba azokat, akik a magyar egyetemért akarnak fohászkodni. Nagyenyeden, Temesváron, Gyergyószentmiklóson, Szatmárnémetiben, Nagykárolyban és Székelyhídon 7 órakor kezdődtek a közös imák. Kolozsváron az imaesten részt vett Adorjáni Dezső evangélikus, Papp Géza református, Szabó Árpád unitárius püspök, valamint Jakab Gábor római katolikus esperes is Az ökumenikus imaest ötlete a fiataloké volt. /Debreczeni Hajnal: Ökumenikus imaest a magyar egyetemért. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

A Nefelejcs Egyesület a Gyermekotthoni Ifjak Találkozója rendezvény keretén belül kirándulást szervezett Gyergyóditróba. Ellátogattak Göröcsfalvára, Csíkdánfalván is megnézték a templomot, Marosfőn a Maros forrását. Jártak Gyergyószentmiklóson és Gyergyószárhegyen is. /Schulleri Szilvia Zsuzsanna, Buzás-ház – Gyermekelhelyező Központ, Csíkszereda: Gyermekotthoni Ifjak Találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./

A Remetei Ifjúsági Szervezet és művelődési ház szervezésében május 5–7. között ifjúsági napokra került sor. A rendezvény keretén belül tartották a II. Gyergyóvidéki Néptánctalálkozót, amelyen az alfalvi, gyergyói, csíkszeredai, marosfői és a helyi néptánccsoportok mellett részt vett a gyergyóditrói Aranyeső Ifjúsági Néptánccsoport is. A találkozót a ditrói RMDSZ és a Ditrói Kulturális Egyesület támogatta. /Fazakas Szilárd, Ditró: Ifjúsági néptánctalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./

Gyergyószentmiklóson majd ötvenévnyi kimaradás után ismét lesz katolikus oktatás a Fogarassy Mihály erdélyi püspök által alapított, ma a Gépgyártó Szakközépiskolának helyet adó épületben. Több mint félszáz nyolcadikos diák jelentkezett arra a hittan-vizsgára, amely előfeltétele a következő tanévtől induló egyházi osztályba való beiratkozásnak. A júniusban sorra kerülő országos képességi vizsgán derül ki, hogy kik jutnak be a katolikus osztályba. /Bajna György: Újjáéled a katolikus oktatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 11./