Maros menti falvak egykori leírása
A Nagyenyeden megjelenő Közérdek című hetilap 1893-as évfolyamát tanulmányozva, Alsófehérmegye északkeleti részének, vagyis a marosújvári járás felső részének ismertetése utazási modorban című folytatásokban megjelent leírás vonta magára a figyelmemet. Szerzője Szabó Gyula maroscsúcsi állami iskolai tanító. Kilétéről, sajnálatos módon, semmit nem sikerült azonosítanom. Írása alapján viszont kijelenthető, hogy értelmes, jól felkészült, sokoldalú ismeretekkel rendelkező pedagógusról van szó, aki kellő szakértelemmel vizsgálta és vetette papírra az útjába ejtett falvak történelmi múltjának legfontosab vetületeit, korabeli állapotának pillanatnyi helyzetét.
A szerző, írása bevezető részében, vagy ahogy maga nevezi, az Előismertetésben a marosújvári járásban levő 5 körjegyzőséget ismerteti. Így a nagylaki körjegyzőség Hari, Nagylak és Káptalan falvakat, a maroscsúcsi Koppáns, Csúcs, Gabud és Gezse helységeket, a csekelaki Batiz, Csekelaka, Czintos, a magyarbükkösi Bükkös, Istvánháza, Ozd, Lándor, Gambucz, míg a kutyfalvi Kutyfalva, Szentjakab, Oroszi, Péterlaka helységeket foglalta magába. Ezen falvak közül Nagylak, Káptalan, Maroskoppánd, Csúcs, Gezse, Oroszi, Kutyfalva a Maros völgyében, annak bal partján, a többi az ózdi patak völgyében és annak jobb és bal oldali mellékvölgyeiben, Hari pedig a forrói völgyben helyezkedik el. Ezen falvak határainak terjedelme 36 163 kat. hold, melyből a falvak területe 754 hold 607 négyzetöl, szántó 16 733 hold 18 négyzetöl, kaszáló 5253 hold 1290 négyzetöl, legelő 6212 hold 627 négyzetöl, erdő 4876 hold 393 négyzetöl, szőlő 598 hold 415 négyzetöl, nádas 30 hold 987 négyzetöl, terméketlen 1706 hold 612 négyzetöl. E falvakban 2527 házban lakott 12 138 lélek, nemzetiség szerint: 4635 magyar, 92 német, 7262 román, 332 egyéb nemzetiségű. Vallás szerint: római katolikus 192, görög katolikus 5943, görög keleti 1651, református 3916, lutheránus 18, unitárius 43 és mózesvallású 176.
FOLYTATJUK
Szabadság (Kolozsvár)