Lezajlott Szovátán a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közösségfejlesztők Társasága által másodszor megrendezett Honismereti Népfőiskola, magyarországi, kárpátaljai, felvidéki és hazai népfőiskolai szakemberek részvételével. A szervező dr. Ábrám Zoltán volt. Kolozsvárról dr. Kötő József, Egyed Ákos professzor, Dáné Tibor Kálmán és Salat Levente, Magyarországról Sz. Tóth János, a Magyarországi Népfőiskolai Társaság főtitkára érkezett. Egyed Ákos arról beszélt, hogy a fogyó mennyiséget minőséggel kell pótolni. Salat Levente, a Soros Alapítvány kolozsvári fiókjának vezetője Soros Közép-Európában címmel tartott előadást. A népfőiskolai előadásokkal egyidőben Szovátán másik táborozás is folyt: a Talentum Tehetséggondozó Alapítvány segítségével 30 tanuló számára környezetvédelmi oktatást tartottak, Ábrám Noémi vezetésével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./ Előzmény: 1462. sz. jegyzet.

A Romániai Magyar Pedagógusszövetség elkészítette a Bolyai Nyári Akadémia idei rendezvényeinek összesítését: húsz tantárgyban megrendezett tanfolyamokon 893 hallgató vett részt, közülük 753-an voltak hazaiak, Felvidékről 38-an, Kárpátaljáról 39-en, Vajdaságból 58-an, Horvátországból 2-en, Magyarországról 4-en vettek részt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

Aug. 24-én kezdődött meg Debrecenben az Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról érkezett magyar tanítók egyhetes továbbképzése Debrecenben, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26-27./

Szept. 12-én hajnalban indult útnak Budapestről az Ifjúsági Karaván az Anyanyelvű Oktatásért, Dorogon a Magyarok Világszövetségéért Alapítvány kuratóriumának elnöke, Pécsi L. Dániel fogadta őket, majd Dorog polgármestere üdvözölte az érkezőket. Komáromban egy hattagú felvidéki magyar kerékpározó csapat várta őket, akik Köteles László parlamenti képviselő vezetésével elkísérték az erdélyieket - szolidaritásuk jeléül - az osztrák határig. Este Dunaszerdahelyen szálltak meg, ahol Pázmány Péter polgármester, a szlovákiai magyar pártok képviselői és helyi fiatalok fogadták őket. Szept. 13-án Pozsonyban, a Csemadok-székházban Bauer Győző, a Csemadok elnöke, Duray Miklós, az Együttélés elnöke, Csáky Pál, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom frakcióvezetője, Dolnik Erzsébet, a Szlovákiai Magyar Pedagógus Szövetség alelnöke, továbbá pedagógusok és fiatalok fogadták a karaván tagjait. Délután az erdélyi fiatalok Bécsbe érkeztek, ahol a Bécsi Oktatási Tanács elnökével, dr. Kurt Scholzcal találkoztak, majd a parlament épületében Peter Schrieder. az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének szocialista frakcióvezetője, EBESZ-raportőr fogadta őket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 14., 618. sz./

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elismerte, hogy a romániai magyar pedagógusok általában passzívabbaknak bizonyultak, mint felvidéki magyar kollégáik. /Új Magyarország, okt. 17./

"A Bethlen Gábor Alapítvány nov. 2-án tizedik alkalommal ítélte oda jeles közép-európai személyiségeknek a Bethlen Gábor-díjat, melyet ezúttal Kiss Ferenc budapesti irodalomtörténésznek, Lászlóffy Aladár kolozsvári költőnek és a Dél-Tirolban, Bozenben élő dr. Christoph Pan professzornak, a FUEV elnökének adományoztak. A Bethlen Gábor Alapítvány gondolatát Illyés Gyula vetette fel 1979-ben, amikor Magyarországban jogi személyként még egyetlen alapítvány sem létezett, emlékezett a kezdetre Márton János, az alapítvány kuratóriumának elnöke. 1979-ben Illyés kezdeményezésére hatvanöt író, tudós, művész, orvos, mezőgazdász határozta el az alapítvány létrehozását, amelyhez hamarosan huszonegy közéleti személyiség csatlakozott. A jóváhagyásra azonban évekig kellett várni, az engedély csak 1985-ben született meg, ekkor megalakult a kuratórium, tagjai voltak: Juhász Gyula történész, Király Tibor jogász, Kiss Ferenc irodalomtörténész, Szabó Sándor orvos, Vekerdi József tudománytörténész, az elnöki tisztet Márton János töltötte be. Később bővült a kuratórium többek között Für Lajossal, Kodolányi Gyulával, az alapítvány titkára Nagy Gáspár. Az induláskor az alapító összeget Illyés Gyula, Csoóri Sándor, Kodály Zoltánné és Németh Lászlóné ajánlotta fel. Az alapító levél szerint azokat az vállalkozásokat akarták támogatni, "melyek a magyarság történelme során felhalmozott értékeit tudatosítják, hitelesen értelmezik, őrzik és gyarapítják, s amelyek e térség népeinek megbékélését elősegíthetik." Az eddig díjazott harmincnégy személyből mindössze hat magyar állampolgár. A külföldi díjazottak kétharmada határokon kívül élő magyar kisebbségi. Az első díjat 1986-ban Domokos Pál Péter kapta, aki a moldvai csángók kutatásában alkotott maradandót, Szabó T. Attila kolozsvári nyelvészprofesszor, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár összeállítója posztumusz díjazott. Díjazott volt még többek között Sütő András marosvásárhelyi, Dobos László, Turczel Lajos, Koncsol László pozsonyi, Borbándi Gyula németországi író, Szőcs Géza kolozsvári és Sulyok Vince oslói költő. A határon túli magyar politikusok közül megkapta a díjat az erdélyi Király Károly, a felvidéki Duray Miklós és Janics Kálmán, a könyvkiadók közül Püski Sándor, illetve a németországi Molnár János. A nem magyar díjazottak között van Marius Tabacu kolozsvári román műfordító. - Az alapítvány más díjakat is kiad, így a Márton Áron-díjat, melyet eddig 23 személy, illetve 24 szervezet vehetett át. 1990 óta létezik a Tamási Áron-díj, ezt eddig többek között Dávid Gyula kolozsvári irodalomtörténész, a vajdasági hertelendyfalvi Tamási Áron Székely-Magyar Egyesület, Marosi Ildikó marosvásárhelyi irodalomtörténész vehette át. A dr. Menzel Katalin orvosi ösztöndíjat eddig közel száz, határokon túlról érkezett magyar orvostanhallgató kapta, akik továbbképzésre érkeznek. /Magyar Nemzet, nov. 3./ "

Háromhetes amerikai szolgálati körútja során nov. 2-án Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Washingtonban részt vett Raoul Wallenberg mellszobrának felavatásán, majd Felvidék, Kárpátalja és Délvidék magyarságának meghívott képviselőivel együtt megjelent a washingtoni osztrák nagykövetségen a Magyar-Amerikai Koalíció jótékonysági gálaestjén, amelyen jelen volt Gál Zoltán, a magyar Országgyűlés elnöke is, és amelynek fő védnöke Hillary Clinton, az elnök felesége. Védnökséget vállaltak még Christopher Dodd szenátor és Tom Lantos képviselő, George Pataki, New York, illetve V. Voinovich, Ohio állam kormányzója. A jótékonysági adományokat egy, a közép-európai magyar intézményeket a Nyugattal összekapcsoló kommunikációs hálózat kialakítására fordítják. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 7., 656. sz./

Nov. 18-án tartotta közgyűlését Budapesten a 401 tagot számláló Magyar Írók Szövetsége. A külföldön élő magyar írók is teljes jogú tagjai a szövetségnek, ahogy a kolozsvári Bálint Tibor mondta: otthont leltek abban az anyaországi közegben, amelynek nyelvén írnak. A közgyűlésen elfogadtak egy felhívást a világ íróihoz, amelyben tiltakoznak a szlovákiai államnyelv törvénye ellen. Tornai József leköszönt elnöki tisztségéből, az új elnököt a választmány fogja megválasztani, az esélyes jelölt Pomogáts Béla. A közgyűlésen megválasztották az új választmányt, melynek tagjai között hatan erdélyiek /Bálint Tibor, Gálfalvi György, Kányádi Sándor, Lászlóffy Aladár, Szilágyi István/, továbbá egy író felvidéki /Grendel Lajos/ és egy kárpátaljai /Balla D. Károly/. A választmány több tagja Erdélyből Magyarországra áttelepült író: Balla Zsófia, Beke György, Csíki László és Kocsis István. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24., Magyar Hírlap, nov. 20., /Magyar Nemzet, nov. 20./

Iliescu államelnök amerikai látogatása nem volt sikeres, állapíthatta meg Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, felvetődött a legnagyobb kedvezmény kétségbevonása. Iliescutól megkérdezték amerikai sajtóértekezletén, hogy a fehér házbeli megbeszélésen szóba került-e a magyar kérdés. Az elnök ezt tagadta, holott a Fehér Ház egyik szóvivője kifejtette: a legnagyobb kedvezmény megadásának egyik feltétele a kétmilliós magyarság helyzetének javítása. Tőkés László amerikai útjáról elmondta, hogy egyik legfontosabb feladat a tájékoztatás és információcsere, mert még mindig sikeres a hivatalos román félrevezető politika. - A püspök alternatív megbékélési javaslatára kapott durva hangú válaszról elmondta: a levél arról tanúskodik, hogy a román hatalom részéről hiányzik a valódi megbékélés őszinte szándéka. Örömmel vette Markó Béla szövetségi elnök és az SZKT javaslatát támogató magatartását. - Alulról jövő kezdeményezés szép példáját látja a tanügyi törvény ellen tiltakozó ima- és böjtnapoknak. - A közelgő választással kapcsolatban a kifáradásra, a fásultságra figyelmeztetett. - Tőkés László javasolta az erdélyi, felvidéki és vajdasági magyarság érdekében az egész világ magyarságára kiterjedő aláírási akció megindítását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

"Máthé Éva, a marosvásárhelyi Népújság munkatársa vitatta Lábody Lászlónak, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ elnökének a Reformnak adott interjújában tett megállapításait. A HTMH elnöke szerint a határon túli magyarok gondolatmenete "másfajta, mint a miénk, sérelmeket felsoroló, historizáló, "archaikus"." Ráadásul a címben is így exponálták a cikk mondanivalóját: "Eladhatatlan sérelmek". Mintha bizony az erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai magyarság áruba szeretné bocsátani nyavalyáit, márpedig erről szó sincs - jegyezte meg Máthé Éva. Ezek a sérelmek léteznek. A magyar kormány szempontjai egyáltalán nem ugyanazok, mint az erdélyi magyarságé. A magyar kormány be akarja juttatni az országot az Európai Unióba, de gyanakodva figyeli, ha az erdélyi magyarság nincs megelégedve azzal, ahogyan érdekeit az államközi tárgyalásokon képviseli. Lábody az említett interjúban kifakadt: gyomrozták őket, mondván, a magyar kormány elárult bennünket. Azért ez a kifakadás, mert Lábody talán nem érzi a "gyomrozó" erdélyi magyarok mögött meghúzódó valóságot. - A legkevesebb, amit kérhetünk, hangsúlyozta Máthé Éva, hogy azok, akikben bízhatunk, jelen legyenek minden döntésnél,ahol rólunk van szó.- Az erdélyi magyarságnak ki kell kerülnie a kisebbségi tudat labirintusából, ez csak úgy lehetséges, ha felnőttnek tekintik. Ebben "elöl kell járnia a nagyobbik testvérnek és főleg az ő választott képviselőinek" /Máthé Éva: Ha rólunk - ne nélkülünk. = Magyar Hírlap, máj. 6./ Előzmény: 69. sz. jegyzet /Reform, jan. 16./"

"Kisebbség a kisebbségben: szórványsors, írta Beke György. A Mezőségen, Fogaras, Nagyszeben, Déva, Gyulafehérvár környékén magyar csonkafalvak százai vannak. Az író példának a mezőségi Somkeréket hozta. Temploma műemlék. Első formájában 1227-1233 között épült. 1661-ben tiszta magyar település volt. Az 1721 után ismétlődő tatár betörések áldozatait az akkor már állandósult román betelepülések pótolták. Még igen sokáig a felerésznyi magyarság a somkeréki gazdasági és művelődési élet meghatározó tényezője. 1790-ben magyar iskola létesült. Trianon után a román főhatalom elkobozta a helyi iskolát. Somkerék magyarságának ekkor még mindig volt annyi ereje, hogy önálló református magyar iskolát emelt gyermekeinek. Somkerék lakossága az 1992-es népszámlálás szerint 1043 fő volt. Ebből 738 román, 264 magyar, 27 cigány, 12 ukrán, 1 szerb és 1 "más nemzetiségű". 1945 után évtizedekig fennállott a népiskola, kisebb magyar tagozattal. Aztán az is megszűnt. Ez az egész Mezőségre jellemző állapot. Somkeréken a helyi református lelkészt a felbőszített falusiak el akarták űzni, mert magyar óvodát merészelt létesíteni! "Trianon maga tűzte napirendre az anyaország felelősségét a magyar szórványokért. Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján, a Délvidéken, mindenütt a szórványok jellemzik a magyar kisebbséget." jegyezte meg Beke György. Az utóbbi esztendőkben az anyaország igyekszik támaszává lenni a kisebbségi magyarságnak, ezeken belül a szórványoknak. Az erdélyi szórványokkal való foglalkozást a Csíkszeredában alakult Julianus Alapítvány akarja felvállalni, élén Beder Tibor, Hargita megye főtanfelügyelőjével. Beder gyalogszerrel jutott el az egyik nyári vakációján - Anatólia déli szegélyére, hogy ott egy négyszázötven esztendős "magyar falut", Madzsarköjbét meglátogassa. Az ott lakók nem tudnak már magyarul, de az egykor elhurcoltak leszármazottai őrzik magyar eredetük tudatát. Beder Tibort főtanfelügyelő visszaállította a magyar iskolákat - ami Marosvásárhelyen nem sikerült -, a minisztérium örökös rosszallása dacára, de eddig még leváltani nem sikerült. Jó küzdőtársa a Julianus Alapítvány vezetésében Gergely István csíksomlyói plébános. Melléjük sorakozott fel Hargita megye igen sok felelősséget érző értelmisége. A Julianus Alapítvány minden második esztendőben Csíkszeredában megrendezi a Lármafa-találkozókat. Szórványokból csapatostól jönnek "magányos magyarok", akiket székely családok látnak vendégül. Esztendőnként száz erdélyi magyar gyermeket "utaztatnak" Magyarországra. Gyermektalálkozókat rendeznek, ezeket Fodor Sándor kitűnő erdélyi író Csipike nevű mesehőséről nevezték el. - Majdnem minden tájnak van olyan magyar emléke, amely az öntudat forrása lehetne. Elsőnek egy Beszterce-Naszód megyei kicsi faluban, Vicén szobrot állítottak (Bodó Levente alkotását) II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek. A Julianus Alapítvány évente díjat oszt ki. 1995-ben két "iskolaalapító" is részesült a kitüntetésben. Sebestyén Ottó zernyesti katolikus plébános magyar iskolát állított fel újra a Brassó megyei kicsiny magyar szórványban. Deáky András az 1950-ben Bákó megyéhez csatolt Gyimesbükkön három évtizede harcol a magyar iskoláért. Díjat kapott a mezőségi szórványok krónikása, Kövesdi Kis Ferenc nyugalmazott marosvásárhelyi tanár. /Beke György: Julianus a szórványokban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./"

Az 1995 őszén megalakult debreceni ifjúsági szervezet 1995. nov. 17-én Magyar Ifjúsági Világszövetség néven jegyeztette be magát. A múlt héten tartották első közgyűlésüket Debrecenben. Elfogadták a szervezet alapszabályát, melynek értelmében fő céljuk a határon túli magyar fiatalságnak az anyaországgal való kapcsolatainak elősegítése. A kilenctagú elnökség mindegyike debreceni, emiatt hangot adtak aggályaiknak a határon túliak, de azt a választ kapták, hogy érdemi munkát csak a szövetség székhelyén élők tudnak végezni. A Felvidékről és Erdélyből érkezett fiataloknak sikerült elérniük, hogy a megválasztott elnökség csak egy évre kapjon mandátumot azzal, hogy ezalatt megszervezik az anyaországi és határon túli tagszervezetek működését. A világszövetség elnöke, Ulics Tibor kijelentette, hogy nem kívánnak semmilyen politikai irányvonalat követni, a Magyarok Világszövetsége társszervezetének tekintik magukat. Vörös Angéla szóvivő elmondta, hogy mintegy 2500 tagjuk van, nagyobb hányaduk határon túli. A közgyűlés díszvendége Tempfli József nagyváradi megyéspüspök volt, aki hangsúlyozta: örül az ifjúság ébredésének, mert nem elég magyarnak vallani magunkat, tenni is kell magyarságunkért. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 28./ A szövetség elnöke a 21 éves Ulics Tibor autószerelő, aki a háta közepéig érő szőke hajával új színfoltja lesz a közéletnek. A szövetségbe való belépés díjtalan. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 2-3./

Három évvel ezelőtt Miskolcon, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár kezdeményezésére rendezték meg a régió első újság-írótalálkozóját. Mintegy százan összegyűltek Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról és az anyaországból, hogy megbeszéljék a közös gondokat. A következő évi összejövetel elmaradt, anyagi okok miatt. 1995-ben Nyíregyházán a Primon Vállalkozásélénkítő Alapítvány segítségével létrejött a második találkozó. A megjelent előadók között volt Molnár Péter /SZDSZ/ és Bencsik Gábor, a Magyar Újságíró Szövetség főtitkára. Most február végén megtartották a harmadik találkozót, másodízben Nyíregyházán. Ennek meghívóját Lendvai István, a Fimex Fair BT. ügyvezető igazgatója, egyben a legnagyobb magyarországi vásár, a Kelet-Nyugat vásár igazgatója írta alá,a már jelzett Primon Alapítvány vezetőjével együtt. A mostani találkozó témája: Egy nap a médiáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ felhívással fordult az anyaországban és a nagyvilágban bárhol élő magyarokhoz: járuljanak hozzá az MVSZ könyvtári állományának gyarapításához. A felhívás mellé a szerkesztőség mellékelte a Magyarok Világszövetsége a nemzet szolgálatában című ismertetőjét. A füzet felvázolta az MVSZ történetét. 1929-ben rendezték meg az Magyarok I. Világkongresszusát, 1938-ban a II-at. A III-at 1992-ben. Az MVSZ kéthavonta adja ki Magyar Figyelő című tájékoztatóját, kéthetente pedig az MVSZ Aktuális információs anyagát. Fontos vállalkozása az MVSZ-nek az 1994-ben indított Magyarok Világkönyvtára sorozat, melynek keretében kárpátaljai, délvidéki, felvidéki és erdélyi magyar kulturális, oktatási, egyházi szervezetek, alapítványok cím- és névjegyzékét adták ki négy kötetben. 1995-ben indult, Pozsgay Imre vezetésével a Szent László Akadémia. A kiadvány tartalmazza a világ magyarságának legfrissebb adattárát. A 15 150 000 magyar megoszlása: Amerikában egymillió magyar él, Ázsiában 230 ezer /ebből Izraelben 200 ezer/, Ausztráliában 50 ezer, Nyugat-Európában 250 ezer, Romániában kétmillió, Szlovákiában 700 ezer, Jugoszláviában 400 ezer, Horvátországban 25 ezer, Szlovéniában 15 ezer Csehországban 20 ezer, Ukrajnában 200 ezer és Magyarországon 10,1 millió. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23-24./

Hány magyar állt fel csalódottan és elkeseredetten a világ nagy könyvtáraiban, Londonban, New Yorkban! Erdélyből kerestek volna hiteles dokumentumokat vitáikhoz, vagy éppen csak kíváncsiak voltak arra, hogy a nemzetközi tudományos közvélemény mennyire tájékozott az erdélyi magyarság, egyáltalán a magyar nemzet történelméről -írja Beke György, majd folytatja: a könyvtárakban rengeteg könyv van Erdélyről, de magyar szerzőt alig. Mindegyik ugyanazt ismétli: Erdély őslakói a románok, a magyarok ezer évig elnyomták a románokat, majd a románok legyőzték a magyar megszállókat és 1918-ban önerejükből saját hazájuk uraivá lettek...Most azonban megtört a csend, Budapesten létrehozták a Kisebbségvédelmi Egyesületet, ügyvezető elnöke Kovács Péter miskolci egyetemi tanár. Két kiadványukat bemutatták első sajtótájékoztatójukon. Az első a felvidéki magyarság nyelvi elnyomatását mutatja be: The Slovak State Language Law and the Minorities, vagyis: A szlovák államnyelvi törvény és a kisebbségek A kötet közli az 1995-ben megszavazott és 1997-ben életbe lépő nyelvtörvényt, a hivatalos indoklást és az 1995. novemberi parlamenti fölszólalásokat. Összehasonlítás következik: mit mond a nyelvtörvény, mi áll az alkotmányban, az elfogadott alapszerződésben, továbbá a kisebbségi keretegyezményben, az ET 1201-es ajánlásában. A második kiadvány a román oktatási törvényt mutatja be /The Romanian Law on Education/, alcíme: Kritikai megközelítés a kisebbségek szempontjából. Közli a törvény szövegét, majd ezt bemutatja az 1978-as, illetve az 1993-as tanügyi törvények tükrében. A kisebbségi jogok zsugorítása szembeszökő. Mindkét füzet mellékleteket is tartalmaz. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./ Előzmény: 587. sz. jegyzet

Köteles Lajos, a békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor történész főigazgatója könyvet adott ki: Magyar történelem - magyar gyermekeknek /Békéscsaba, 1996/ címmel, Képekkel, ábrákkal, térképekkel szemléltetett alapfokú magyarságismereti könyv. A főiskola úgy tervezi, hogy iskolánként legalább egy kötetet eljuttat a kárpátaljai, erdélyi, vajdasági és felvidéki magyarsághoz. /Magyarságismereti kötet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

Oláh Tibor műfordító, a marosvásárhelyi Színművészeti Főiskola Szentgyörgyi István tagozatának tanára 75 éves korában, ápr. 30-án váratlanul elhunyt. Egyik utolsó interjújában elmondta, hogy Észak-Erdély minden magyar iskolájában kötelező volt a román nyelv oktatása, ugyanúgy Felvidéken a szlovák, Délvidéken a szerb. Emlékeztetni szeretné a szélsőséges románokat, hogy a Horthy-rendszerben, Észak-Erdélyben minden iskolában kötelező módon oktatták a román nyelvet. /Brassói Lapok (Brassó), máj. 3-9./ Oláh Tibor /Naszód, 1921. márc. 26. - Marosvásárhely, 1996. ápr. 30./ francia-olasz szakos diplomát szerzett, 1956 óta tanított a főiskolán. Olasz, francia és román nyelvből fordított regényeket, színműveket.

"A szlovákiai Lukanénye faluban új templomot avattak. A falu szegény, az ünnepségről tudósító Szále László nem értette, miért éppen templomot építettek, és azt sem tudja, miből lett ez a szép templom. A faluban csak négyen íratták gyermeküket az alapiskolába, így nem indul magyar osztály. Bugár Béla, a Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöke "elkeseredett dühvel ostorozta a helybélieket, akik nem gondolnak a jövőre". Szále megmagyarázta a helyzetet: az új törvény szerint a fölsőbb osztályokban a szaktárgyakból nem lehet magyarul felvételizni. "Aki tehát magyar iskolába jár, hátrányba kerül a továbbtanulásnál. De hiszen akkor a magyarságukat "eláruló" szülők éppen hogy gondolnak a jövőre, igaz, nem a felvidéki magyarság jövőjére, hanem a gyerekeikére. Akik nem mások, mint a jövő magyarjai." /Szále László: Lukanénye. = Magyar Hírlap, máj. 11./ "

Jún. 22-én a Régiók Magyar Tankönyvtanácsa meghívására Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban megbeszélésre gyűltek össze a kisebbségi magyar oktatási szakemberek. A tanácskozáson részt vettek Horvátország, Kárpátalja, Vajdaság, Felvidék, Erdély és Magyarország képviselői. A tanácskozásokon rájöttünk arra, hogy nem ismerjük egymás problémáit és a különböző tanterveket, tankönyveket. Magyarországon folyik a Nemzeti Alaptanterv /NAT/ kidolgozása, amely - sajnos - csak országos célokat tűzött ki. Jó lenne egységes, a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó tantervet elkészíteni. Anyanyelvi képzés folyik minden régióban, jó lenne ugyanazzal a szakszóval megnevezni például egy fizikai vagy kémiai folyamatot. Kiindulópontként szolgált az összegyűltek számára a Halász Péter szegedi főiskolai tanár vezette csoport által kidolgozott Nemzeti Alaptanterv. Ez ötleteket, módszereket adhat a határon túli tankönyvíróknak. - Horvátországban nincs közös tanterv, nincsenek tankönyvek, rengeteg baj van a magyar nyelvű oktatással kapcsolatban, vázolta helyzetüket Palkó Tünde, aki Eszékről érkezett. - A kárpátaljai magyarságot a magyar tanárképző ügye foglalkoztatja, mondta Perduk János. A minisztérium még mindig nem jegyezte be a már két éve működő nyíregyházi Bessenyei György Főiskola kihelyezett tagozatát. Tanterveink, tankönyveink nagyon elavultak, tette hozzá. - A szlovákiai magyar pedagógusok érdektelenek, panaszolta Ádám Zita. Szlovákiában az oktatási tárca a Szlovák Nemzeti Párt képviselőjének kezében van, nem tűrik a másságot, a kezdeményezést. Az oktatási vezetőket csak az érdekli, hogy tűnjenek el a magyar iskolák. - Legégetőbb gondjuk az oktatás centralizáltsága, fejtette ki Nagy Margit, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke.A lefordított szerb történelmet kell tanítani. A magyar irodalmi tankönyv kis százalékát képezik a magyar írók. Lényegében szerb szellemiségű oktatás folyik. - A tanácskozás záródokumentummal értet véget, ebben megállapították, hogy a tanterv-egyeztetési és tankönyvírási munkában az erdélyi magyar modellt követik. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

Jún. 30-án immár 30. alkalommal rendezték meg a Szejke Fesztivált, a népzenészek és néptáncosok találkozóját. Sófalvi László székelyudvarhelyi alpolgármester emlékeztetett: először csak a környék népi kultúráját mozgósította a találkozó, de mára nemzetközivé bővült, magyarországi, felvidéki együttesek is fellépnek a romániai török, tatár, lipován együttesek mellett. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 2./

"Csíkszeredában júl. 6-án a csíksomlyói kegytemplom szomszédságában felavatták a moldvai csángók kutatójának, Domokos Pál Péternek a mellszobrát, Bodó Levente /Szentegyháza/ szobrászművész alkotását. Az egész alakos szobor csak távlati terv maradt. Beszédet mondott Tabajdi Csaba politikai államtitkár, aki a romániai magyarság legnagyobb erőforrásainak az autonóm személyiségek közösségépítő szerepét nevezte, Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke, Kötő József, az EMKE elnöke, Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere és a csíksomlyói születésű Fodor Imre, Marosvásárhely új polgármestere és Ősz Erőss Péter, a Csángó Szövetség vezetője, aki arról próbálta meggyőzni a magyar kormány illetékeseit, hogy a pápa magyarországi látogatásakor járjanak közbe: részesülhessenek a moldvai csángók is magyar nyelvű szentmisében. Délután a városban tartották a magyar népviseletek seregszemléjét, Borbély Ernő, a Csíki RMDSZ elnöke üdvözölte az erdélyi, az Ausztriából, Magyarországról, Felvidékről és más magyarlakta területekről érkezetteket, a Magyarok Világszövetsége, a magyar kormány, az RMDSZ vezetősége, alapítványok, egyházak képviseletében megjelent meghívottakat. Másnap a millecentenáriumi rendezvény Csíkszerdán az Ezerszáz Székely Leány Napjával folytatódott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8., /Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./ Csoóri Sándor beszédében méltatta Domokos Pál Péter nagyságát: "azzal, hogy eltávozott közülünk, csupán csak a munkáját szakította meg, de életművét nem fejezte be, mivelhogy ennek az életműnek az egész magyarság folyton alakuló szellemi életében kell kiteljesednie." Életművét nem ismeri az emberek többsége, sem Erdélyben, sem Magyarországon. Kevesen tudják, hogy mit tett a moldvai csángókért. "Nekem ő Juliánusz barát egyetlen, méltó utóda s megtestesülése, aki hétszáz év elmúltával nemcsak a leszakadt magyarokat keresi föl, hanem a történelmünkből kivált és elfelejtett történelmet is kihantolja." /Magyar Nemzet, júl. 6. - a szoboravatáson elhangzó beszédének szövegét előre közölték/"

"A határon túli magyarság közel fele bizakodva tekint a jövőbe - legalábbis egy 1994-95-ben végzett szociológiai felmérés szerint, amelyet a budapesti Balázs Ferenc Intézet koordinálásával készült az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági magyarság körében. A kutatás koordinátora Dobos Ferenc. Nagyon borúlátónak 5-15 százalékuk látta az ottani magyarság jövőjét. A legpesszimistábbak a vajdaságiak voltak. Az erdélyiek valamivel több mint egyharmada borúlátó, 5 százalékuk viszont nagyon pesszimista a jövőt illetően. A teljes - nemek, településtípus, korcsoportok, iskolai végzettség szerint reprezentatív - mintában a Felvidék 598, Kárpátalja 291, Erdély 601 és Vajdaság 459 kérdőívvel szerepel. Az adatfelvétel Felvidéken 1994 nyarán, a többi területen 1995 augusztusa és októbere között történt. A magyar nyelvű oktatás helyzete az erdélyiek többsége szerint javult a rendszerváltás kezdete óta, a vajdaságiak 90 %-a érzi úgy, hogy romlott a magyar iskolák helyzete. Az ottaniak 85 %-a szerint hasonló a negatív tendencia az anyanyelvhasználat terén is. Ezzel szemben az erdélyieknek csak egyötöde látja úgy, hogy anyanyelvhasználati lehetőségük romlott. Arra a kérdésre, hogy mit tekintenek hazájuknak, a megkérdezettek elenyésző mértékben válaszolták, hogy "a teljes magyar nyelvterületet". Hazájuknak szülőföldjüket tekintik, többségük a tágabb értelemben vett földrajzi egységet, mint Erdélyt, vagy a Vajdaságot. - A határon túli magyarok körében nem lehet számottevő baloldali irányultságról beszélni, a vajdaságiaknál ez nem éri el a fél százalékot, a legmagasabb a felvidékieknél: 5 százalék. A politizálási módszereket tekintve mindenütt "puhának" tartják politikai képviseleteik-pártjaik eszköztárát. A kárpátaljaiak közel 60 %-a szerint érdekképviseletüknek radikálisabban kellene politizálniuk, a vajdaságiaknak több mint 50 %-a mondja ugyanezt, de Erdélyben is közel 50 % ez az arány.Ugyanakkor mindenütt 20 % feletti azok aránya, akik "konformistábbak", és rugalmasabb politizálást várnak el. A legelégedettebbek a jelenlegi politizálási móddal a szlovákiai magyarok, ez valószínűleg a több magyar párttal magyarázható. Az erdélyiek nagy többsége ellenzi a magyar közösségen belül a többpártrendszert. A felmérés szerint az erdélyi magyarok több mint 50 %-a érdeklődik az átlagosnál jobban a politikai események iránt, mégis csak 40 %-a tudta, hogy az RMDSZ-ben különböző pártok és platformok működnek. A megkérdezettek 90 %-a ellenzi a platformokat. - Milyen az anyaországnak a határon túli magyarok érdekében kifejtett tevékenysége - kérdezték a kutatók. Valamennyi magyar közösség az Antall-kormány politikáját tartotta elfogadhatónak. /Erdélyben, Kárpátalján több mint 60 %, Vajdaságban közel 60 %, a korábbi és jelenlegi szocialista kormányokat szinte azonos mértékben elfogadhatatlanok. /Heti Világgazdaság, júl. 20./"

Júl. 22-én kezdődött el Balatonszárszón a népfőiskolai találkozó, ahol a magyarságtudat lesz a téma. Szárszón szó lesz az alkotmányozásról, a Szent Korona-tan történetéről és a mai társadalomról. A népfőiskolára Erdélyből, Felvidékről is érkeztek érdeklődők. /Népszava, júl. 23./

A Magyar Reformátusok Világszövetsége tisztújító közgyűlésén Tőkés László püspököt választották a szervezet elnökévé, alelnökök lettek: Erdélyi Géza, Felvidék újonnan választott püspöke, Márkus Mihály dunántúli püspök, Szabó Dániel tiszáninneni főgondnok és Vitéz Ferenc, az amerikai Krisztus Egyesült Egyháza Kálvin egyházkerületének püspöke, a szervezet új főtitkára Bodnár Ákos, a Tiszántúli Egyházkerület főgondnoka. /Magyar Nemzet, aug. 2./

Egerben aug. 12-én megkezdődött az Anyanyelvi Konferencia, Pomogáts Béla tartott elnöki beszámolót, kifejtette, hogy mindig az egyetemes magyar kultúra és a határok fölött érvényesülő nemzeti stratégia érdekeit tartották a szemük előtt. Tabajdi Csaba államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a társaság munkájában meg kell találni az arányokat a nyugati és a kárpát-medencei magyarság között. Bárczi Géza-emlékéremmel jutalmazták Péntek János kolozsvári egyetemi tanárt és Szathmári István professzort. Vitaindító előadást tartott Nagy Károly /USA/, Gál Sándor /Felvidék/, Kötő József /Erdély/ és Dudás Károly /Vajdaság/. /Magyar Nemzet, aug. 13./ Pomogáts Béla a Magyar Hírlap munkatársának elmondta: felmerült benne, hogy a konferenciát pénzhiány miatt le kell mondani, de voltak, akik a tanácskozást megmentették: Tabajdi Csaba államtitkár egymillió forinttal, Magyar Bálint kultuszminiszter másfél millióval támogatta a konferenciát. /Magyar Hírlap, aug. 13./

Helykeresés az egyházban - ezzel a témával kezdődött a hetvenes évektől immár hagyományos csíksomlyói Ifjúsági Találkozó, amelyre idén Erdélyből, Magyarországról, Felvidékről, Vajdaságból és Kárpátaljától közel kétezer fiatal érkezett. Amint Gergely István csíksomlyói plébános, a találkozó szervezője elmondta, lehetőség nyílik a fiatalok és az egyház viszonyának elemzésére. Az aug. 23-25-e közötti rendezvényen a megjelentek különböző programokban vehetnek részt . Az előadók között katolikus papok és a Keresztény Szó (Kolozsvár) folyóirat szerkesztői szerepelnek. Aug. 25-én ér véget az ifjú ferencesek találkozója is. Mindkét rendezvény zárómiséjén részt vesz dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

A Határon Túli Magyarok V. Fesztiváljára hét országból csaknem kétszáz résztvevőt várnak Baranya megyébe okt. 10-től 20-ig. A vajdasági Gombosról, Kolozsvárról, a burgenlandi Alsóőrről, a felvidéki Martosról, a muravidéki Petesházáról, a horvátországi Eszékről érkező népi együttesek mellett zombori és kalotaszentkirályi festőművészek, szabadkai képzőművészek és erdélyi diaporámások érkeznek. A megnyitó után fórumot tartanak a határon túli magyarságot foglalkoztató kérdésekről. Az üzletemberek fórumára több mint félszáz vállalkozó jelentkezett. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

"A budapesti Korona Pódium "Határainkon kívül született irodalmi művekre" kiírt pályázatának első díját Határ Győző Londonban élő író, költő kapta, a második a szlovákiai Komáromból Boráros Imre színművész, a harmadik díjat Varga Vilmos nagyváradi színésznek ítélték. A díjakat okt. 8-án adták át a Korona Pódium ünnepségén. A pályázatra pódiumai előadásra alkalmas szövegeket vártak. Határ Győző szatirikus jeleneteket küldött be, Boráros Imre Barangolás a Felvidéken című összeállítása válogatás a magyarlakta vidékeken élt vagy onnan elszármazott írók műveiből. Varga Vilmos Megfogyva bár - de törve nem című irodalmi-történelmi körképe a kárpát-medencei magyar történelem szenvedélyes stílusú kronologikus, dokumentatív anyaga. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./"

A Háló azért jött létre, hogy segítse a hídépítést a katolikus közösségek között. A Kárpát-medencei Katolikus Közösségek Hálózata, közismert nevén a HÁLÓ Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban tartotta találkozóját. Öt országból - Magyarországról, Kárpátaljáról, Felvidékről, Vajdaságból és Erdélyből - gyűltek össze mintegy 180-an, hogy megbeszéljék a közösségszervezés, kapcsolattartás aktuális kérdéseit. A három nap során értékes előadásokat is hallhattak. Balázs Béla kaposvári püspök, a Magyar Püspöki Konferencia ifjúsági referense, akit a fiatalok inkább Beton atya néven emlegetnek, személyes hangvételű előadásban beszélt a közösség nyújtotta biztonságról. Böjte Csaba ferences szerzetes, az erdélyi egyházmegye ifjúsági lelkésze a közösség építésének nehéz feladatairól elmélkedett. Okt. 13-án, az utolsó napon közös szentmise volt. Az erdélyiek egyházmegyei zsinatra készülnek, az egyik bizottságnak, a lelkiségekkel foglalkozó bizottságnak Ágoston Ferenc teológiai tanár a referense. A Hálónak eddig 150 csoport volt a tagja, de ezen összejövetel után ez a szám sokkal nagyobb lesz. A felvidéki csoportot Jakobovich Zoltán vezette. /Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15./ Tizennyolc közösségi beszámoló hangzott el, az ismerős nevű közösségek - Cursillo, fokolár, taizéi mozgalom, Hit és fény, Házas hétvége mozgalom, Kolping, Regnum Marianum, Neokatekumenátus - képviselői is jelen voltak. /Vasárnap (Kolozsvár), okt. 27./

Okt. 31-én tartotta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület a hagyományos Reformációi Gyülekezeti Napot Nagyváradon. Dr. Erdélyi Géza, a felvidéki reformátusok püspöke, a Magyar Református Világszövetség alelnöke hirdetett igét. Tőkés László püspök elmondta, hogy rövidesen megnyílik Nagyváradon a Magyar Református Világszövetség egyik központi irodája. Az ünnepségen egyben beiktatták hivatalába a Magyar Reformátusok Világszövetségének új vezetőségét /elnök: Tőkés László/. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 1./