Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Felsőmarosújvár (ROU)
2 tétel
2003. április 14.
"Ápr. 11-13-a között az ország tizenkét megyéjéből közel száz versenyző vett részt A Magyar Nyelv Napjai rendezvénysorozat keretében szervezett Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő és mesemondó verseny országos döntőjén Szatmárnémetiben. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) által évről évre változó helyszínen megrendezett ünnepségnek először adott otthont Szatmárnémeti. A vetélkedőn a kisdiákok Brassó, Dés, Felsőmarosújvár, Gyergyóditró, Kézdivásárhely, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagybánya, Nyárádszereda, Székelykeresztúr, Székelyudvarhely és Zabola magyar tagozatos iskoláit képviselték. A vetélkedő végén a gyermekeket Szilágyi Regina interaktív bábozással szórakoztatta, az V-VIII. osztályos diákoknak pedig Kiss Zsuzsa mutatta be a város nevezetességeit. Ezzel párhuzamosan zajlott a szakmai konferencia, melyen többek között dr. Nyirkos István debreceni egyetemi tanár, dr. Bura László főiskolai tanár, dr. Péntek János egyetemi tanár és dr. Zsemlyei János egyetemi tanár tartott előadást. Délután volt a mesemondó verseny, melyen külön kategóriában indultak az I-IV. osztályosok, és külön az V-VIII. osztályos diákok. A háromnapos rendezvény záróünnepségét az Északi Színházban tartották. /Elek Anikó: A Magyar Nyelv Napjai. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 14./"
2014. november 18.
Fiatal szemmel az erdélyi épített örökségről
A magyar nemesség épített öröksége, az erdélyi kastélyok köszönnek vissza azokról a nagyméretű színes képekről, melyeket hétfőn állítottak ki a marosvásárhelyi ifjúsági ház előcsarnokában.
Ferencz András tizenegyedik osztályos bolyais diák fotós kalandja ez év tavaszán a gernyeszegi Teleki-kastély udvarán kezdődött, ahova tanára, Cezar Buliga vitte el. Miután a 17 éves fiú elkészítette első képét egy történelmi műemlékről, újdonsült hobbija valósággal magával sodorta. A nyár folyamán szüleivel egyik kastélyt a másik után látogatta és fényképezte – rendkívüli művészi érzékkel, ahogy a szakemberek is megállapították.
A közép-erdélyi kastélyokról készült A kő marad… című kiállítás anyaga családi körutazások során, néhány hónap leforgása alatt készült el. A fényképek sajátos szemszögből közelítik meg a szebb időket is megélt kastélyok jelenlegi helyzetét. A megviselt épületek, illetve a fennmaradt ingatlanmaradványok még mindig magukon hordozzák az évszázados patina nyomait.
A képek egy olyan időutazásra invitálják a látogatót, amelynek során felidézheti a múltat, megismerheti a jelent, és elgondolkodhat a jövőn. A tárlaton szembetalálhatjuk magunkat a csodálatosan restaurált marosugrai Haller-kastéllyal, de ott lehetünk a történelmi család kapjoni épülete előtt is, melynek falai alig-alig állnak. Hasonló állapotban láthatjuk a Hallerek szentpáli kastélyát is, akárcsak az összeomlással fenyegető Teleky Ádám-féle felsőmarosújvári kiskastélyt. Ennél is szomorúbban tekint le a falról a maroscsesztvei 19. századi, klasszicista stílusban épült Mikes-kastély.
Az ifjú fotós szerint – aki 13 esztendősen kezdett fényképezgetni, és azóta elvégezte a népművészeti iskola kétéves fotóművészeti tanfolyamát – mindenképpen meg kellene menteni a még menthető erdélyi műemlékeket.
„Nagy boldogság ilyen tettre kész fiatalokat látni. Andris a 21. század tudatos polgára” – jegyezte meg a tárlatnyitón a kiállítás házigazdája, Csegzi Sándor polgármesteri tanácsos. Ferencz András eddigi tevékenysége során portré-, tájkép- és tárgyfotózással, valamint utcai és rendezvényfotózással foglalkozott. A terekről és épületekről készített, nagy felbontású fényképeit sajátosnak mondható panorámikus képfeldolgozással is átalakította. A kiállítás november 23-áig látogatható, a bolyais diák munkásságának egy részét viszont a www.ferenczandras.ro honlapon is meg lehet tekinteni.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)