Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Felső-Küküllő mente
2 tétel
2012. október 29.
Közös jelölteket indít Maros megyében az EMNP és az MPP
Közös jelölteket indít Maros megyében az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP). A néppárt közleménye szerint a két szervezet hosszú egyeztetések eredményeképpen biztosítani kívánja a nemzeti oldal egységes fellépését, ennek érdekében pedig az EMNP színeiben fele-fele arányban közösen indítanak jelölteket a parlamenti választásokon.
A tájékoztatás szerint az 1-es szenátori körzetben Marosvásárhelyen Jakab István üzleti menedzser; a 2-es körzetben, Nyárád- és Felső-Küküllő mente térségében Tőkés András tanár; a 3-asban, Dicsőszentmárton, Marosludas, Radnót, Balavásár és Segesvár környékén Máté János vegyészmérnök; a 4-es egyéni választókörzetben, Nagysármás, Szászrégen és Felső-Maros mente térségében Varga Lóránd közgazdász indul szenátorjelöltként.
Marosvásárhelyen, az 1-es képviselői körzetben Portik Vilmos kommunikációs szakember, a 2-esben Boros Zoltán filmrendező, a Román Televízió Magyar adásának főszerkesztője, a 3-as körzetben Marosvásárhely környékén, Székely-Mezőségen, Alsó-Maros mentén, valamint Alsó-Nyárád mentén Bereczki Ferenc építészmérnök, a 4-es egyéni választókörzetben, Dicsőszentmárton, Marosludas, Radnót térségében dr. Pálosi Csaba állatorvos, a Magyar Polgári Párt marosvásárhelyi elnöke; az 5-ösben, Szováta, Erdőszentgyörgy és Nyárádszereda térségében László György építésztechnikus, a Magyar Polgári Párt Maros megyei elnöke; a 6-osban, a Segesvár és Balavásár közti térségben Ölvedi Zsolt gyógyszerész; a 8-as körzetben a Görgény völgyében és Szászrégen környékén Barabás Tibor gépészmérnök indul képviselői mandátumért.
A jelöltek hétfő délután nyújtják be a jelöltlistákat a Megyei Választási Irodánál.
Néhány napja Toró T. Tibor, az EMNP elnöke politikai szövetséget, az erdélyi autonomista pólus létrehozását ajánlja az MPP-nek, miután a választásokon való közös indulásban nem tudtak megegyezni. Toró ekkor úgy fogalmazott: arra még mindig van lehetőség, hogy a polgári párt megyei szervezeteivel helyi szinten egyezségeket kössenek.
Krónika (Kolozsvár)
2015. november 3.
Kihívások, esélyek
A Maros megyei RDMSZ Területi Képviselők Tanácsa (TKT) múlt heti ülésének napirendjén a megye politikai helyzetének ismertetése, az előválasztások kiértékelése, illetve a megyei küldöttgyűlés összehívása szerepelt. A TKT november 5-re hirdette meg a megyei küldöttgyűlést, amelyen módosítják a megyei alapszabályzatot, és megválasztják a Maros megyei SZKT-tagokat.
Brassai Zsombor megyei elnököt kérdeztük.
– Mi a jelentősége, mi indokolja a küldöttgyűlés összehívását azon kívül, hogy a megújuló Szövetségi Képviselők Tanácsa testületébe meg kell választani a megyei küldötteket, illetve a legutóbbi kongresszuson módosított alapszabályzathoz kell igazítani a megyei alapszabályzatot is.
– Az erdélyi miniparlamentnek is nevezett Szövetségi Képviselők Tanácsa rendkívül fontos politikai döntéshozó testület, úgy gondolom, hogy az újratervezés folyamatában, amit a kongresszus meghirdetett, ennek a fórumnak nagy a jelentősége. Szeretném, hogy Maros megye, az RMDSZ egyik legnagyobb területi szervezete fajsúlyosan legyen képviselve ebben a testületben, tekintettel arra, hogy az erdélyi érdekvédelmi politizálás szempontjából legfontosabb közigazgatási egységének, frontmegyének és frontvárosnak szoktuk nevezni Maros megyét, illetve Marosvásárhelyt. Itt még nem dőlt el a harc, még van esély, de szükség is erősíteni a magyar érdekvédelmet. Az elmúlt 15 év számunkra azzal a tanulsággal szolgál, hogy amennyiben itt, Székelyföld fővárosában nem vesszük kezünkbe az irányítást, nemcsak a magyar ügyek szenvednek csorbát, hanem egyáltalán a térség fejlődése is kockázatos. Ugyanis Marosvásárhely, illetve Maros megye nem használta ki az elmúlt időszakban azokat az adottságait, amelyek a térség meghatározójává nemesítették volna. Úgy gondolom, hogy egy felelős politikai szervezet nem nézheti tétlenül tovább, hogy egy rendkívül kedvező premisszákkal felvértezett város a gazdasági versenyben nem tudja felvenni a versenyt a környező megyékkel.
– Úgy fogalmazott, hogy "egy felelős politikai szervezet nem nézheti tovább tétlenül". Eddig miért nézték el?
– Én a jövőre összpontosítok. Nyilván a múltat is elemezni kell, újra kell gondolni. Azért tudtam és tudom támogatni az RMDSZ által meghirdetett újratervezést, mert a múltból valóban le kell vonni a következtetéseket, és előre kell nézni. Azt hiszem, hogy a Maros megyei RMDSZ a múlt év végén meghirdetett előválasztási kezdeményezésével, vagyis, hogy egy évvel a választások előtt elkezdte a felkészülést a jövő évi küzdelemre, az újratervezésnek egy komoly lépését valósította meg, amit fémjelzett az az előválasztás, amit a másik két párttal közösen szerveztünk meg. Nyilván, ez a kezdeti összefogás is jelzi, hogy az én megközelítésemben az újratervezés hogyan körvonalazódik.
Racionálisan kell gondolkodni. Nagyon komoly kihívása az érdekvédelmi politizálásnak, hogy ésszerű adatokat, tényeket figyelembe véve tervezzük meg a jövő évi választási küzdelmet. Egy biztos: 2012-ben az RMDSZ egymagában nem tudott úgy teljesíteni, hogy érvényesüljön az érdekvédelem. Önmagában nem tudott erős lenni, sőt gyengültünk: sikerült ugyan tíz tanácsost bevinnünk a municípiumi önkormányzatba, viszont veszítettünk egy megyei tanácselnököt, veszítettünk egy szenátori pozíciót. Nyilvánvaló, hogy ezt a helyzetet a jövőben csak ésszerű magyar összefogással tudjuk kezelni.
– Gondolja, hogy mindaz, amit elveszített a marosvásárhelyi, illetve a Maros megyei magyarság, visszaszerezhető?
– A matematikai esélyünk továbbra is létezik, bár a municípiumban már 50 százalék alatt van a magyarság. Ennek dacára, ha figyelembe vesszük, hogy az összefogás milyen felhajtóerőt jelent, amely képes mozgósítani – ennek már az előválasztáson látszottak az egyértelmű jelei –, akkor a masszív részvétellel a népességi adatokban látszó hátrányainkat be tudjuk hozni. Úgy látom tehát, hogy az összefogás felhajtóerő Marosvásárhelyen, amit komolyan kell venni, és ennek megfelelően kell döntéseket hozni. Ennek a tárgyalása, előkészítése, egyeztetése elkezdődött, megfogalmazódtak a különböző szempontok. Úgy vélem, és ezt el is mondtam a testületnek, hogy számszerűsítve kell racionalizálni a körvonalazódó döntést. Véleményem szerint az előválasztás bebizonyította, hogy ha együtt megyünk, és egyeztetjük a céljainkat, akkor sokkal erőteljesebb érdekvédelmet tudunk megvalósítani, illetve a politikum vissza tudja szerezni azt a bizalmat, amit az elmúlt években elveszített.
Maros megyét 12 közvetlenül választott tisztségviselő képviseli a Szövetségi Képviselők Tanácsában. A megyét három régióra osztva – keleti (Nyárádmente és Felső-Küküllő mente), nyugati (Maros mente, Mezőség, Alsó-Kis-Küküllő mente és Nagy-Küküllő mente) és Marosvásárhely – négy-négy küldött fogja képviselni az SZKT-ban. A jelölteket a küldöttgyűlés rangsorolja.
Az SZKT-ba jelentkező RMDSZ-tagoknak november 3-án 17 óráig kell leadniuk pályázataikat a szövetség megyei székházában. A dossziénak tartalmaznia kell: 300 támogató aláírást (az aláírásgyűjtő íveket a megyei szervezet titkárságáról lehet igényelni); a jelölt önéletrajzát (ennek kötelező módon tartalmaznia kell az illető politikai tevékenységét 1989 előtt és után); az RMDSZ keretében kifejtett tevékenységét, valamint a Román Hírszerző Szolgálattal való együttműködését 1989 előtt és után; a területen működő egyik helyi szervezet által kiállított tagsági igazolvány másolatát; egy kézzel írott nyilatkozatot arról, hogy a parlamenti, illetve a helyhatósági választásokon nem indult valamely más párt vagy szervezet színeiben.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)