Az RMDSZ helyi szervezetei az elkövetkező két hétben döntik el, milyen módszerrel – előválasztással vagy elektoros szavazással – választják ki tanácsos–, illetve polgármester-jelöltjeiket a helyhatósági választásokra. A Bihar megyei RMDSZ azt az ajánlást terjeszti a helyi szervezetek elé, hogy mindenütt előválasztással döntsenek a jelöltekről, jelezte Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök. Csehi Áron, a Szatmár megyei RMDSZ-szervezet elnöke az elektoros módszert javasolja. „Alsó-Háromszéken már több település jelezte, hogy állóurnás előválasztásokat szeretnének – tájékoztatott Albert Álmos területi elnök. Antal Árpád Kovászna megyei parlamenti képviselő sajtótájékoztatón bejelentette, hogy indul az önkormányzati választásokon Sepsiszentgyörgy polgármesteri tisztségéért. A felső-háromszéki területi szervezet a héten fog dönteni, mondta Baka Mátyás területi. „Azokon a csíkszéki településeken, ahol a lakosság egy jelenleg is tisztségben lévő személy mellett áll ki, nincs értelme előválasztást tartani, ott pedig, ahol az RMDSZ rosszul teljesít, vagy a közösség részéről nincs egységes álláspont a jelölt kilétéről, valószínűleg előválasztást tartunk” – fogalmazott Borboly Csaba Csík területi elnök. Petres Sándor, az RMDSZ gyergyószéki szervezetének elnöke a helyi szervezetekre bízná a döntést. Az udvarhelyszéki szervezet választmányi ülésen fog dönteni, számolt be Birtalan József megbízott területi elnök. Szabó Árpád, a Maros megyei RMDSZ ügyvezető elnöke a módszer kiválasztását a Területi Képviselők Tanácsának határozatához köti, míg László Attila, a Kolozs megyei szervezet elnöke a helyiekre bízná a döntést. /”Finomvegyes” jelöltállítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Az őszi parlamenti választások előtt elengedhetetlennek tartja a Magyar Polgári Párttal való együttműködést Tamás Sándor képviselő. Az RMDSZ felső-háromszéki szervezetének küldöttgyűlésén kihangsúlyozta, az önkormányzati választásokon mind az RMDSZ-nek, mind az MPP-nek úgy kell majd kampányolnia, hogy ne csorbuljon a két szervezet közötti kiegyezés lehetősége. Tamás Sándor elmondta, a helyhatósági választásokon Torja és Gelence kivételével valamennyi felső-háromszéki településen állóurnás előválasztást szerveznek, a jelöltlistákra az alapszabályzat értelmében kizárólag RMDSZ-tagok iratkozhatnak fel. /Gyergyai Csaba: Tamás Sándor: elengedhetetlen a kiegyezés. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./

Felső-Háromszéken a Magyar Polgári Párt külön jelölteket indít az önkormányzati választásokon, – közölte dr. Fekete Károly, a Magyar Polgári Szövetség kézdiszéki elnöke. Tamás Sándor parlamenti képviselő javaslatát illetően elmondta: az MPP nem venne részt az RMDSZ által szervezett előválasztásokon, hanem minden kézdiszéki községben és Kézdivásárhelyen saját polgármester- és tanácstagjelölt listát indítana. Az MPP elnöksége kidolgozott egy együttműködési javaslatot, melyet ha elfogad az RMDSZ felső vezetősége, új út nyílik a magyar–magyar együttműködés felé. /Iochom István: Kézdiszéken saját jelölteket állítanak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./

Február 27-én Kézdivásárhelyen a felső-háromszéki fiatal közgazdászok a Jövőképünk feltárása című kerekasztal-beszélgetést követően megalakították a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) felső-háromszéki szervezetét, illetve annak munkacsoportját. Hiábavalónak bizonyult a megyei RMKT érvelése, lobbizása, hogy csatlakozzanak a már működő, hatvan tagot számláló megyei szervezethez. Arról is döntöttek, hogy megpróbálnak csatlakozni az országos RMKT-hez. /Iochom István: Felső-háromszéki közgazdászok szervezete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 29./

A kézdivásárhelyi Pro Cantus Egyesület és a kantai római katolikus plébánia közös szervezésében a hét végén Kézdivásárhelyen a kantai templomban tartották meg a XIV. kórustalálkozót, melyen a felső-háromszéki katolikus templomi kórusok, diákegyüttesek, valamint a Seprődi János Kórusszövetség háromszéki tagegyesületei vettek részt. /Iochom István: A felső-háromszéki katolikus templomi kórusok XIV. találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./

Kézdivásárhelyen a keményítőgyár is elbocsátotta alkalmazottait, alig pár ember maradt. Az előző években sorra megszűnt a csavargyár, fakitermelő és -szállító vállalat, a bútorgyár, a tejgyár. Ezek az előző évtizedekben többezernyi felső-háromszéki családnak munkalehetőséget, kenyeret biztosítottak. A pár magáncéget kivéve nincs már állandó munkalehetőség a középkorosztály számára. A fiatal generáció, amely egyetemet végzett, már nem tervezi a letelepedést a városban. Mi lesz a jövővel? Egyre morzsálódik a székely ifjúság. Olyan család már nincs, ahol egy-két gyermek ne ment volna külhonba. /Fülöp Magdolna: Az utolsó kapu is bezárult... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./

Felső-Háromszéken eddig Kézdivásárhelyen és nyolc községben alakult meg a Magyar Polgári Párt helyi szervezete, jelezte dr. Fekete Károly, a Magyar Polgári Szövetség kézdiszéki elnöke. Kézdivásárhelyen őt, Torján Bokor Bélát, Kézdiszentkereszten Bokor Zoltánt, Csernátonban Máthé Zoltánt, Ozsdolán Bögözi Attilát, Kézdialmáson Fábián Antalt, Lemhényben Illyés Imrét, Gelencén Tamás Lászlót, Kézdiszentléleken pedig Bartók Gyulát választották meg elnöknek. /Iochom István: Alakulnak az MPP helyi szervezetei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./

Együtt ünnepelték a magyar szabadságharc kitörésének 160. évfordulóját a sepsiszentgyörgyiek. Megkoszorúzták az Erzsébet-parkbeli ’48-as emlékművet, majd a nemzeti zászlókat és a Székely Nemzeti Tanács lobogóit lengető háromezer résztvevő előtt mondott ünnepi beszédet Albert Álmos polgármester. Chladek Tibor, a budapesti Pongrátz Gergely Polgári Kör elnöke kiemelte, hogy a ’48-as eszmék diadala a nemzeti egységnek volt köszönhető. Kézdivásárhelyen, a ’48-as emlékhelyeknél lezajlott koszorúzások után a Gábor Áron térre a 15. Székely Határőr Gyalogezred hagyományőrző csapatai vonultak be, őket követte a felső-háromszéki települések ünneplőbe öltözött, zászlókat lengető, Kossuth-nótákat éneklő lovas, szekeres serege. Tamás Sándor RMDSZ-es parlamenti képviselő ünnepi beszéde után a megemlékezések a Maksa melletti Óriáspince-tetőn zárult. A tavaly augusztusban felavatott Háromszéki Magyarok Emlékparkjában a Rétyi Kováts András fúvószenekar, a 15-ös Székely Határőr Gyalogezred, a gidófalvi hagyományőrző csoport, a dunántúli huszárok és a szegedi III. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesület kíséretében Háromszék magyar helységeiből több mint kétezren vonultak fel. /Kovács Zsolt: Háromszéken az összefogás mellett foglaltak állást. = Krónika (Kolozsvár), márc. 17./ Sepsiszentgyörgyön Chladek Tibor, a Pongrátz Gergely Polgári Kör elnöke a 12 pont követelései közül az utolsó jelentőségét emelte ki: mára megvalósult az anyaország uniója Erdéllyel az Európai Unión belül, a határok légiessé válásával. Mindezzel azonban még nem teljes az egyesülés, ez egy lehetőség, amelyet a magyarságnak kell tartalommal megtöltenie: ,,baráti kapcsolatokkal, egyesületek és városok közötti együttműködéssel lehet élettel megtölteni ezt a mostani Uniót”. Ő is az összefogás jelentőségére hívta fel a figyelmet. /Farkas Réka: A forradalom emlékét ünnepeltük Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 17./

Nagy várakozás előzi meg a két székely megyében az RMDSZ-es megyei tanácselnök-jelölt megnevezését. Hargita megyében három politikus közül kell kiválasztani a legmegfelelőbb személyt. A csíkszéki és a gyergyószéki után ugyanis az udvarhelyszéki szervezet is jelezte, hogy igényt tart a tisztségre. Az udvarhelyszékiek jelöltje Bunta Levente volt, aki azonban inkább a székelyudvarhelyi polgármesteri széket pályázza meg. Az új jelölt személyéről a napokban döntenek. Csíkszék jelöltje Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács egyik alelnöke, Gyergyószéké pedig várhatóan Petres Sándor, a másik alelnök lesz. A három jelölt közül a három területi szervezet közötti egyeztető tanács választja ki, az RMDSZ Hargita megyei tanácselnök-jelöltjét. Kovászna megyében mindkét területi szervezet nevezne jelöltet: az alsó-háromszéki Demeter János jelenlegi megyei tanács-elnököt, a felső-háromszéki pedig Tamás Sándor parlamenti képviselőt. Maros megyében gyakorlatilag eldőlt, hogy Lokodi Editet indítja jelöltként az RMDSZ a megyei önkormányzati testület elnöki tisztségéért. Szatmár megyében hárman iratkoztak fel az RMDSZ megyei tanácselnök-jelölt listájára. Csehi Árpád közgazdász-jogász, megyei elnök, Günthner Tibor műépítész, a megyei önkormányzat alelnöke és Kovács Máté közigazgatási szakember, a megyei ifjúsági igazgatóság igazgatója. A hivatalos jelölt személyéről a jövő héten dönt a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT). Kolozs megyében szintén hárman mérkőznek meg a jelöltségért: Máté András Levente képviselő, Boros János kolozsvári alpolgármester és Mátis Jenő megyei tanácsos. A hivatalos jelöltről az MKT dönt, titkos szavazással. Szilágy megyében egyetlen politikus jelentkezett a jelöltségre. Csóka Tibor jelenlegi megyei tanácsi alelnök indítására várhatóan rábólint a 31-én ülésező MKT, jelezte Seres Dénes Szilágy megyei RMDSZ-elnök. Bihar megyében szintén egyetlen jelölt van, Kiss Sándor jelenlegi megyei tanácselnök. Kovács Péter úgy tudja, a szórványmegyék is indítanak jelölteket: Máramaros megye Bónis István képviselőt, Temes megye pedig várhatóan Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnököt. /Kelendő elnöki tisztség. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

Felső-Háromszéken legutóbb Szentkatolnán és Bereckben alakult meg a Magyar Polgári Párt helyi szervezete, közölte dr. Fekete Károly, az MPP kézdivásárhelyi elnöke. /Iochom István: Az MPP Kézdiszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 31./

Az RMDSZ központi vezetőségére, az április 8-án ülésező Szövetségi Állandó Tanácsra hárul annak eldöntése, ki legyen a szövetség jelöltje a Kovászna megyei tanács élére. Ez az egyetlen jelentősebb megválaszolatlan kérdés a jelöltállítás folyamatában, miután április 6-án országszerte lezárultak az előválasztások. Kovászna és Hargita megyében azért okozott gondot a jelöltállítás a megyei önkormányzat élére, mert a székelyföldi területi RMDSZ-szervezetek mindegyike igényt tartott volna a tisztségre. Kovászna megyében a felső-háromszéki szervezet Tamás Sándor képviselőt, az alsó-háromszéki Demeter János jelenlegi tanácselnököt indította volna a választásokon. Eredetileg közvélemény-kutatással kellett volna eldönteni, melyikük legyen a jelölt, azonban a felmérés igen szoros eredményt hozott, ezért a két szervezet alkotta Kovászna Megyei Egyeztető Tanácsra hárult ez a feladat. A testület azonban nem tudott dönteni a kérdésben, így a végső szó a SZÁT-é lesz. Megyeitanácselnök-jelöltek: Arad – Király András; Bihar – Kiss Sándor; Fehér – Komáromi Attila; Hargita – Borboly Csaba; Hunyad – Borbély Károly; Kolozs – Máté András Levente; Maros – Lokodi Edit; Szatmár – Csehi Árpád; Szilágy – Csóka Tibor; Temes – Halász Ferenc. Hargita megyében Csíkszék Borboly Csabát, Udvarhelyszék Benedek Árpád Csabát, Gyergyószék Petres Istvánt jelölte volna. Az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsa végül Borboly Csabát, a Hargita Megye Tanács jelenlegi alelnökét jelölte a tisztségbe. Polgármesterjelöltek: Arad – Bognár Levente; Csíkszereda – Ráduly Róbert; Kolozsvár – László Attila; Marosvásárhely – Borbély László; Nagyvárad – Biró Rozália; Sepsiszentgyörgy – Antal Árpád; Szatmárnémeti – Ilyés Gyula. /Sojka Attila János: Egyetlen kérdőjel. Országszerte lezárult az RMDSZ-jelöltállítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

A Tibád Sándor tollából született, A székely őrnagy szülőföldjén című kiadvány, idén jelent meg Berecken, a felső-háromszéki kisvárosban. A kötet bemutatja Bereck történetét a kezdetektől napjainkig, kiemelve a település híres szülöttje, Gábor Áron emlékét őrző épületekkel, a szoborállítás történetévelt. A Gábor Áron Kulturális Alapítvány Kuratóriuma által kiadott könyv figyelemfelkeltő is: kedvet teremt a látogató számára a település megismerésére. /Farcádi Botond: A székely őrnagy szülőföldjén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./

Eldugott települése a Zabola községhez tartozó Székelypetőfalva a felső-háromszéki Mezőföldnek. Háromszéken még két, székely előtaggal rendelkező falu található: Székelyszáldobos és a szintén mezőföldi Székelytamásfalva. Petőfalvának 168 lakosa van, lakosság fele magyar cigány, elöregedett a település. Akárhol leásnak, borvizet találnak, mégsem húzhat belőle hasznot a petőfalvi ember, mert nincs borvíztöltő, sem gyógyfürdő. A feltörő borvíz alakította ki a Petőfalvi Fortyogót. A hideg strandfürdőt a két világháború között építették, s most pályázati úton felújították. Hiányzik egy jó út, most kezdenek aszfaltozni. Közel a faluhoz sepsiszentgyörgyi régészek majdnem háromszáz sírból álló kora középkori magyar temetőt tártak fel, ez mutatja, hogy itt már a XII. század közepén szervezett magyar település létezett. Székelypetőfalva zöme római katolikus. Lelki gondozásukat Péter Sándor plébános végzi, aki nemrég vette át az imecsfalvi anyaegyház vezetését. /Kisgyörgy Zoltán: Boszorkánykonyha a föld alatt. Templom a Mezőföld közepén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 30./

Bodali Mihály uzoni háborús veterán 89 éves, a Háromszék napilapban több riportban szerepelt, s azokban is szemrehányást tett, hogy községében nem ünneplik meg a Hősök Napját. Két fiatal korosztály 1940. december 2-án vonult be a magyar hadseregbe, s a fenyőággal díszített kaszárnyakapukon az a felirat volt: Isten hozott, székely testvérek! Ebből a korosztályból ma kevesen, Uzonban is csak ketten élnek. A második világháborúban Uzonból ötvenöt személy vesztette életét. Bodali vallja, hogy a katonatársakról sohasem szabad megfeledkezni. 1940–44 között nem volt olyan katonai ünnepség Sepsiszentgyörgyön, melyen a díszszázad első sorában részt ne vett volna már nem élő bajtársaival a Hősök Napján a közös temetőben. Magyarországon a múlt évben pünkösd első napján tartották a Hősök Napját, de fejet hajtottak Erdővidéken, Baróton, Nagybaconban. Felső-Háromszék falvaiban Nagybaconi Nagy Vilmos vezérezredesről emlékeztek meg. Uzonban azonban felejtenek. /(sylvester): Az emlékezés erkölcsi kötelesség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./

A választójoggal rendelkezők fele sem ment el szavazni Háromszéken, 48,57 százalékos részvétellel még az országos átlagot is csak megközelítették. Falun volt nagyobb a választási kedv, ahol a lakosság 60,05 százaléka voksolt, míg a városi polgároknak átlag 38,34 százaléka. Baka Mátyás felső-háromszéki RMDSZ-elnök kifogást emelt a Sepsireform Egyesület megfigyelői ellen. /Demeter J. Ildikó: Háromszék kiábrándult. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 2./

Kézdiszéken is befejeződött a helyi önkormányzatok, polgármesterek és alpolgármesterek beiktatása. Felső-Háromszék tizenkét települése közül csak háromban történt polgármesterváltás, emellett majdnem fele-fele arányban cserélődtek ki az alpolgármesterek. Kézdivásárhelyen az MPP jelöltje, Szarvadi József lett az alpolgármester. Szarvadi kivételével a többi kézdiszéki alpolgármester az RMDSZ színeiben jutott mandátumhoz. /Iochom István: Alpolgármesterek Felső-Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 23./

Felső-Háromszék legrégebbi rádiójának, a kézdivásárhelyi Siculus Rádiónak egy hónapja új tulajdonosa van Kónya Zita angol szakos tanárnő személyében. Az új tulajdonos megvásárolta Szőcs Géza kézdivásárhelyi tulajdonos-főszerkesztőtől a rádiót, amelynek évek óta külső munkatársa volt. Kónya Zita új adásokat szeretne létrehozni, és mihelyt a cég pénzügyi helyzete lehetővé teszi, új főszerkesztőt is kinevez. Tizenhárom évvel ezelőtt, a Siculus Rádió alapításakor több tulajdonos is volt, de az évek során egyedül Szőcs Géza maradt a 95-ös ultrarövidhullámon vételezhető médium vezetőségében. A rádió kezdetben csak néhány órát sugárzott, majd fokozatosan egész naposra növekedett az adásideje. Egyik meghatározó műsora a Vasárnapi jegyzet volt, amelyet a főszerkesztő vezetett. A hetvenkét éves Szőcs Géza több alkalommal is felvetette a rádió eladásának tervét. /Bartos Lóránt: Újítások várhatók. = Krónika (Kolozsvár), jún. 23./

A Perkő nem csupán Kézdiszentléleké, hanem egész Felső-Háromszéké, ezt kell szem előtt tartani a zarándokhely jövőjének tervezésekor – ez volt a kiindulópontja annak a tanácskozásnak, amelyet múlt héten tartott Balogh Tibor polgármester a település vezetősége, a megyei tanács, a műemlékvédelmi hivatal, a közbirtokosság és az egyház képviselőinek jelenlétében a községházán. A találkozón javaslatok hangzottak el a Perkő átalakítására, és megegyeztek: jövőre, az egyház ezeréves fennállása alkalmából Szent István-szobrot állítanak. Jövőre ismét tervezik a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának megrendezését, a Perkő ezúttal is kiemelt helyszíne lesz a rendezvénynek. /Farcádi Botond: A Perkő jövője (Szent István-szobrot állítanak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 30./

Szeptember 11-én kolozsvári ülésén dönt az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa (SZÁT) azokról a jelöltlistákról, amelyeket a megyei, illetve területi jelölő küldöttgyűlések állítottak össze, jelentette be Markó Béla RMDSZ-elnök. Elmondta azt is, hogy Lakatos Péter vezetésével programszerkesztő bizottság dolgozik azon, hogy az RMDSZ-tagok javaslatai alapján, illetve az autonómiát és Erdély modernizációját szem előtt tartva el készítsék a választási programot. Eldőlt az is, hogy az Erdővidéket és a sepsiszéki falvakat magába foglaló képviselői kerületben Márton Árpád lesz a jelölt annak ellenére, hogy erre a kerületre egy baróti mérnök, Molnár Gábor is pályázott, így döntöttek az alsó- és felső-háromszéki RMDSZ egyeztető tanácsának ülésén. Az egyeztető tanács döntése alapján Bokor Tibor kézdivásárhelyi iskolaigazgató indulhat a felső-háromszéki szenátori kerületben, míg Albert Álmos volt sepsiszentgyörgyi polgármester az alsó-háromszékiben. /Kovács Zsolt, Szávuj Attila: Jelöltjeiről dönt az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

Egy olyan térinformatikai adatbázis elkészítése nélkül, amely átfogó képet ad a település állapotáról, épülő, közösségi tereiről tartalmaz adatokat, nem lehet jó városrendezési tervet készíteni ― vallja S. Sebestyén József, a magyarországi Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkatársa, aki családi kapcsolatnak köszönhetően mondhatni hazajár Sepsiszentgyörgyre. Kíváncsian várja, mi fog történni ebben a városban. A rendezési terv elkészítése segítené az értékleltár, olyan alapadatok, mint például egy jelentősebb történelmi épület környéke. Ez a látlelet tartalmazza a település szerkezeti jellegét, az ott élő közösségek demográfiai, gazdasági helyzetét leíró statisztikai adatokat is. Nem kell bevárni az épületek leromlását, az apró, kisebb javításokat időben kell elvégezni. Nagy munka a felleltározás, de hasznos. Erdővidéken évek óta befejezés előtti állapotban van egy ilyen adatbázis, Nyárádmentén készül, s Felső-Háromszéken is elindult a terepmunka. S. Sebestyén József Kós Károly díjas építész, harminc éve dolgozik a műemlékvédelem különböző szakterületein. Negyedszázada járja Erdélyt, Felvidéket, az utóbbi években Kárpátalját, Muravidéket, Vajdaságot, fényképezi az értékes történeti építményeket, kiállításokat rendez. /Farcádi Botond: Milyen lesz Sepsiszentgyörgy? (S. Sebestyén József: adatbázis szükségeltetik) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./

Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnökének közleménye szerint az RMDSZ aggodalommal veszi tudomásul, hogy a választási kampány közeledtével ismét felerősödnek a Szövetség tisztségviselőit célzó támadások. Legutóbb Olosz Gergelyt, az Országos Energia Hatóság elnökét, a Szövetség felső-háromszéki képviselőjelöltjét alaptalanul vádolták jövedelme miatt. – Az RMDSZ visszautasít minden olyan alaptalan vádat, amely képviselőit érinti. /Kelemen Hunor közleménye. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./

Kénytelenek lemondani jelenlegi, a helyhatósági választásokon megszerzett mandátumukról a Magyar Polgári Párt (MPP) és az RMDSZ jelöltjei, ha függetlenként akarnak megméretkezni a parlamenti választásokon. Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke elmondta, tudomásuk szerint az MPP által támogatott három független jelöltre vonatkozik ez a döntés: a Sepsiszentgyörgy – Erdővidék – Sepsiszék szenátori kerületben induló Szilágyi Sándor, az MPP baróti alelnöke és a polgári párt megyei tanácsosa, a Felső-Háromszék kerületben képviselőként induló Rákosi János pedig a kézdivásárhelyi tanács MPP-s tagja. Csinta Samu, az MPP Kovászna megyei ügyvezető elnöke elmondta: az általuk támogatott független jelöltek, vagyis Szilágyi Sándor és Rákosi János készek lemondani párttagságukról. Kilépett az MPP-ből, és megerősítette az RMDSZ-tagságról való lemondását Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnöke, aki bejelentette: politikailag függetlenként kívánja szolgálni az erdélyi magyar gazdák érdekeit. Sebestyén közölte: az RMGE hétvégi kongresszusán úgy döntöttek, a szervezet nem kíván tovább együttműködni az RMDSZ jelenlegi vezetésével. Kilépett az RMDSZ-ből, és függetlenként indul Becsek Garda Dezső, aki négy éve az RMDSZ tagjaként szerzett újabb parlamenti képviselői mandátumot. Lemondott RMDSZ-es tagságáról a csíkszeredai Borbély Ernő is. /Bíró Blanka és Gyergyai Csaba: Különcködők és bírálók. = Krónika (Kolozsvár), okt. 21./

Olosz Gergely parlamenti képviselő meghívására október 29-én és 30-án Felső-Háromszékre látogatott dr. Semjén Zsolt országgyűlési képviselő, a magyar Kereszténydemokrata Néppárt elnöke. Semjén Kézdiszék római katolikus lelkészeivel találkozott, elsősorban az egyházi ingatlan-visszaszolgáltatások gondjairól tájékozódott. Másnap a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceumot látogatta meg; ott tartott sajtótájékoztatóján elmondta: ,,Mindannyiunk célja, hogy megvédjük a valódi vallásos közösségeket az elburjánzó szektákkal szemben. E tekintetben Románia szerencsésebb, hiszen a történelmi egyházak kevésbé vesztettek erejükből. " Semjén Zsolt megtekintette a Nagy Mózes Elméleti Líceum régi, ötezer kötetes könyvtárát is. Bokor Tibor iskolaigazgató elmondta: a székely furfangos észjárásnak köszönhető, hogy a felbecsülhetetlen értékű, nagyrészt XIX. századi lexikonokat, tankönyveket tartalmazó állomány a kommunista korszakban nem került zúzdába. Az akkori iskolavezetés befalaztatta a könyvtár bejáratát, majd az ajtó helyére egy Ceausescu-képet helyezett el, ahhoz pedig senki nem mert hozzányúlni, így sértetlenül átvészelte az aranykorszakot az értékes könyvtár. /Iochom István: Semjén Zsolt Felső-Háromszéken. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./

Új hetilap jelenik meg Székely Újság néven Kézdivásárhelyen, november 6-án. A magát közéleti hetilapként meghatározó új kiadványt a Pro Kézdi Egyesület adja ki. A lapigazgató Sántha Attila költő, író, aki egyben a kiadó egyesület elnöke. Sántha Attila elmondta: független, pártatlan hetilapot kívánnak szerkeszteni, amelyet sem az RMDSZ, sem a Magyar Polgári Párt nem tud majd befolyásolni. Eddig Felső-Háromszék lakossága egyetlen regionális hetilapból, a 12. éve működő Székely Hírmondóból értesülhetett a vidéket érintő hírekről. A kezdetben 5000 példányban megjelenő Székely Újságot Felső-Háromszéken, valamint Orbaiszék és Sepsiszék egyes településein is terjesztenék. A Székely Újság felelős szerkesztője Zs. Ambrus Ágnes magyar szakos tanfelügyelő, szerkesztői Koszti Ildikó, Ferencz Éva, Jancsó Katalin és Salamon Balázs. A lap jogelődje a Kovács J. István által szerkesztett, az 1900-es évek elején megjelent, Kézdivásárhely történelmének leghosszasabb életű hasonló nevű hetilapja, amelyet néhány lelkes helybéli 1989 karácsonyán adott ki újra /1991. márciusáig jelent meg/, a rendszerváltás idején a mostani lapigazgató és felelős szerkesztő is részt vett annak szerkesztésében. /Bartos Lóránt: Új lap, hajlongás nélkül. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./ 2002 márciusában jelent meg a Székely Újság harmadik sorozata, melyből csak kilenc szám látott nyomdafestéket. /Iochom István: Újraindul a Székely Újság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 6./

Mind gyakrabban merül fel az RMDSZ két területi szervezetének egyesítése: elsősorban az alsó-háromszékiek szeretnék beszippantani az annak idején különvált felső-háromszékieket. Újrarendeződnek a megyei RMDSZ-es hatalmi viszonyok, az önkormányzati választásokon nyertes fiatalok igyekeznek minél több és fontosabb, döntő pozíciót megszerezni a szervezetben. Nem véletlen, hogy Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester állt elő az ötlettel, és az sem, hogy elválaszthatatlan barátját, Tamás Sándort javasolta a megyei elnöki funkcióra. Egy könnyen kézben tartható szervezet, élén a ,,megyei első titkárral”, kényelmes lenne. /Farkas Réka: Szervezetépítés központosítással. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 21./ Albert Álmos, az RMDSZ alsó-háromszéki területi elnöke egyetért a megyében működő két területi szervezet egyesítésével. A felső-háromszékiek, Tamás Sándorral az élen, eddig ellenezték az egyetlen megyei szervezet létrehozatalát. A két háromszéki területi szervezet a 90-es évek közepén vált külön, és első ízben 2007 decemberében, a kudarcos EP-választási szereplés után vetette fel az RMDSZ csúcsvezetése az újraegyesítést. /Farkas Réka: Egy jobb, mint kettő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 21./

Közös levélben fordulnak a bukaresti hatóságokhoz a háromszéki polgármesterek, döntötték el a héten a felső-háromszéki polgármesterek bálványosi találkozóján. Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök támogatja az ötletet, mert a föld- és erdő-visszaszolgáltatások esetén mindenütt ugyanazok a gondok. A találkozón elhangzott, hogy nincs politikai akarat a Vrancea megyéhez csatolt erdők visszaszolgáltatására. A háromszékiek telekkönyvekkel tudják igazolni, hogy több mint tízezer hektárra jogosultak, ezt azonban a szomszédos megye földosztó bizottsága nem hajlandó elismerni. Az 1968-as megyésítéskor több ezer hektár háromszéki területet átcsatoltak Vrancea, Bákó és Buzau megyéhez. Bákó és Buzau megyében a többéves eljárás eredménnyel zárult, de a Vrancea megyébe került területekért évek óta eredménytelenül harcolnak. /Közös lépés az erdőkért. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./

Magyar nyelvtanfolyamokra küldenék a háromszéki rendőröket megyei önkormányzati tanácsosok, a román tanácstagok szerint viszont a magyaroknak kellene inkább románul megtanulniuk. A rendőrök magyarra tanításának javaslata Baka Mátyás RMDSZ-es tanácstagtól, a szövetség felső-háromszéki elnökétől származik. Indoklása szerint Háromszéken több olyan magyar település is van, ahol a lakosok nem tudnak románul, a település rendőre pedig az ott élők nyelvét nem beszéli. Ioan Solomon szerint azt kellene elérni, hogy a magyar emberek megtanulják az ország hivatalos nyelvét. /Kovács Zsolt: Magyaróra román rendőrnek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

A felső-háromszéki MPP-sek nem szeretnének elnökválasztást a március 14-i gyergyószentmiklósi kongresszuson, az alapszabályzatra hivatkoznak, amely szerint nem járt le Szász Jenő elnök mandátuma. Fekete Károly, az MPP kézdiszéki elnöke a helyi küldöttgyűléseken kialakult álláspontot tolmácsolta, úgy vélik, „a személyi ambíciókat félretéve, mindenkinek a pártépítésen, az erdélyi magyar társadalmon belüli pluralizmus kibővítésén, a valós demokrácia megteremtéséért kellene dolgoznia”. A felső-háromszékiek a sepsiszentgyörgyi nyilatkozatokra reagáltak. Gazda Zoltán alelnök egy héttel korábban jelentette be, a megyei szervezetnek lesz elnökjelöltje a párt országos kongresszusán. /Farkas Réka: A felső-háromszéki MPP nem szeretne más elnököt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 21./

* Marosvásárhelyen az 1848-as eseményekre való emlékezés Bem tábornok emléktáblájának a megkoszorúzásával kezdődött, melyre kevesen gyűltek össze. A Magyar Polgári Párt a Petőfi-szobornál ünnepelt. Csintalan László római katolikus főesperes keserűségének adott hangot, mondván, hogy három ünnepet kellett meghirdetnie, holott összefogásra lenne szükség. Méltatta az Erdélyi Magyar Ifjak kezdeményezését, akik fáklyásmenetükkel összekötötték a két helyszínt. Az MPP ünnepélyén Kali István megyei alelnök a nemzet leépülésére és a forradalmi tizenkét pont újbóli időszerűségére hívta fel a figyelmet. Az RMDSZ megemlékezésén Kelemen Atilla megyei elnök kifejtette: még nagyon sokáig szeretnénk itt úgy élni, hogy magyarságunk és román állampolgárságunk összeférhető legyen. Tizenkilenc év után először az eseményt a Marius Pascan prefektus is megtisztelte jelenlétével, Emil Boc kormányfő üzenetét tolmácsolta. * Az utóbbi évek legnagyobb szabású március 15-ei ünnepségének lehettek tanúi a kézdivásárhelyiek: a felvonulásra a helyi diákokon kívül a környező falvakról is érkeztek lovasok, szekeresek, valamint háromszéki és határon túli hagyományőrzők vonultak fel, akiknek Rácz Károly polgármester nemzeti színű emlékszalagot ajándékozott. A politikamentes rendezvény díszszónoka Koltai Róbert, a Kormorán együttes frontembere volt, aki testvérének, Koltai Gábornak a gondolatait tolmácsolta. Koltain kívül a Zúg a március című, diákok számára megszervezett szónokverseny nyertese, Nagy Babos Rebeka mondott beszédet, majd a Kormorán együttes énekelt. Gábor Áron szobra előtt áldást osztottak a történelmi egyházak képviselői. A főtéri rendezvény rendhagyó módon csatajelenettel zárult, amelyben felső-háromszéki és szegedi hagyományőrzők vettek részt. A székelyek az osztrákokkal csaptak össze. * Sepsiszentgyörgyön is rendhagyónak bizonyult az ünnep: a metsző szélben kokárdák lobogtak, első ízben kapott ilyen díszítést az 1918. december 1. sugárút. A Székely Március nevű politikamentes rendezvényt együtt szervezte az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt. A háromezres tömeg lelkesen ünnepelte a díszegyenruhában feszítő lovas huszárokat. „Szembe merünk fordulni a gyarmatosítókkal, a militarizálókkal, akik ellehetetlenítették a mára esedékes autonómia-népszavazásunkat, és akik megpróbálták megakadályozni a Magyar Köztársaság elnökét, hogy hazajöjjön hozzánk, és együtt ünnepeljen velünk” – fejtette ki Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester. Éhn József, a Társaság a Kárpát-medencei Magyarságért elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU-nak el kell ismernie az őshonos kisebbségek jogait, majd a budapesti Honvéd Színház művészeinek előadásában szabadtéri előadásra került sor. Nagyváradon a szokásos menetrend szerint zajlott a március 15-ei megemlékezés: délelőtt a különböző városnegyedekben álló emlékműveknél koszorúztak, majd Rulikovszky Kázmér emlékműve előtt hajtottak fejet az emlékezők. A hagyományos ökumenikus imádkozásra ezúttal a Szent László római katolikus templomban került sor, majd az ezernél is több ünneplő Szacsvay Imre szobrához vonult, ahol Tőkés László volt a főszónok, akit a közös magyar EP-lista vezetőjeként mutattak be. Ezt követően huszárok vezette fáklyásmenettel vonultak a Petőfi parkba, ahol megkoszorúzták a költő szobrát. /Március 15: Erdély-szerte méltón ünnepelnek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 16./

Felső-Háromszéken először Gelence, Szentkatolna és Zabola fogott össze és alakított Zernye néven kistérségi vidékfejlesztési egyesületet 2007 februárjában. A múlt év decemberében Kézdiszentlélek, Kézdiszentkereszt, Esztelnek, Kézdialmás, Lemhény, Ozsdola és Bereck a Leader-program keretében Augustia néven hozott létre hasonló egyesületet, melynek bejegyeztetése most folyik. Legutóbb Kézdialmás és Esztelnek polgármesteri hivatala fogott össze és hozta létre az Esztelnek–Kézdialmás Közösségfejlesztési Egyesületet azzal a céllal, hogy nagyobb eséllyel tudjanak pályázni a víz- és szennyvízcsatorna kiépítésére, útjavításra és szociális gondok megoldására. /(Iochom): Közösségfejlesztési egyesületek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./