Hivatalosan bejegyezték az Erdélyi Magyar Táncszövetséget, amely a népi tánc és táncmozgalom híveit fogja össze, Kolozs, Fehér és Bihar megyék táncoktatóit, táncosait és szimpatizánsait. /Egy mondatban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

Tordaszentlászlón jún. 29-én másodszor szervezték meg a dalostalálkozót, melyen idén Kolozs, Fehér és Szilágy megyéből húsz kórus vett részt. Boldizsár Zeyk Imre tanárral az élen a helybeliek szervezték meg ez a szép találkozót. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

"Tőkés László püspök kijelentése "egyfajta etnikai tisztogatásról" nemcsak parlamenti vitát, hanem magyarellenes sajtókampányt is indított. Ez utóbbiban szerepet játszott a gyulafehérvári Unirea című román lap, amely nem jelentette meg az RMDSZ Fehér megyei szervezetének tiltakozó nyilatkozatát, sőt Tőkés László elleni állásfoglalásra szólította fel a megyei RMDSZ-t. Az RMDSZ parlamenti frakciója nem védte meg kellő határozottsággal Tőkés Lászlót, akit a magyarság szimbólumaként tisztel. Az RMDSZ Fehér megyei szervezete határozottan kiállt Tőkés László püspök mellett. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./"

Nagyenyeden két és fél éve folyik a vita az RMDSZ helyi szervezete javaslatáról, hogy utcát nevezzenek el Kőrösi Csoma Sándorról. 1992 tavaszán a városi tanács elfogadta ezt a javaslatot, a Fehér megyei tanács viszont nem küldte meg döntését. A javaslat ellen szólók azt állítják, hogy Kőrösi Csoma Sándor kevés ideig tartózkodott a városban. - Valójában 15 évig tanult a városban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

"A Magyarok Világszövetsége okt. 21-22-i ülésén megszavazta az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platformnak a szóvivője által tett előterjesztését, hogy emlékezzenek meg a Maniu-gárdisták által ötven éve meggyilkolt többszáz magyarról. Ezt a "rommagyarok" által folyamatosan pokolra kívánt Katona Ádám terjesztette elő. Meggyászoljuk-e mi is "elpusztított ártatlan elődeinket, testvéreinket?" teszi fel a kérdést Dénes László. Megkondult-e a harang a Beszterce-Naszód megyei Bethlenben, Mezőerkeden, a Bihar megyei Gyantán, Magyarremetén, Tenkén, a Brassó megyei Négyfaluban, Földváron, a Fehér megyei Váralmáson, a Hargita megyei Csíkdánfalván, Csíkkarcfalván, Csíkszentdomokoson, Gyergyószentmiklóson, Maroshévízen, a Kolozs megyei Bánffyhunyadon, Egeresen, Fejérden, Gyéresszentkirályon, Kajántón, Kendilónán, Kolozsvárott, Magyarderzsén, Magyarpalatkán, Ördögkeresztúron, Ördöngösfüzesen, Péncélcsehen, a Kovászna megyei Szárazajtán, Hídvégen, a Maros megyei Dicsőszentmártonban, Kisnyulason, a Szilágy megyei Kispetriben, Magyarzsomboron? /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 30./"

"Febr. 10-11-én szórványtanácskozást rendeztek Nagyenyeden, több mint harminc civil társadalmi intézmény, az egyházak és szakmai társaságok képviselői próbáltak meg koncepciót kidolgozni a szórványkisebbség sajátos problémáinak megoldására. Szórványról akkor beszélhetünk, ha a kisebbség a helyi lakosság 10 százaléka alá süllyed. Szórványnak tekinthető az egész Bánság, Arad, Hunyad, Szeben, Brassó, Beszterce, Máramaros és Fehér megye, nyilatkozta Bodó Barna, az RMDSZ politikai alelnöke. A magyar lakosságból 700 ezer él szórványban. Sok alapítvány jött létre, a legtöbb az oktatás gondjaival kíván foglalkozni. A temesvári alapítvány pedig a szórvánnyal kapcsolatos elméleti kérdéseket vizsgálja. Az Anyanyelvápolók Szövetsége, a Pedagógusok Szövetsége is foglalkozik ezzel a kérdéssel. Az oktatással kapcsolatos szórványtalálkozót 1994 őszén tartották. A jelenlegi tanácskozáson javasolták az RMDSZ-nek, hogy hozzon létre szórványirodát. Vetési László lelkész is tartott előadást. Az összegyűltek elhatározták, hogy márciusban szórványtanácsot hívnak össze. /Temesvári Rádió, febr. 13., MTI, febr. 16./ A megjelentek felkérték Bodó Barnát és Vetési Lászlót, hogy a tanács összehívásáig vállalják el az operatív feladtok kezelését. A szórványtanács feladata a szórványhelyzettel kapcsolatos gondok és feladatok összegyűjtése. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 15., 472. sz./ Az előadók között volt Vetési László "A szórvány - vázlatos helyzetelemezés" és dr. Csávossy György "A magyarságtudat megőrzése a szórványban" című előadásával. Kományi János marosvécsi tanár beszámolt a Kemény János Alapítvány munkájáról. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./"

Az RMDSZ Fehér megyei szervezete febr. 11-én ünnepelte megalakulásának ötödik évfordulóját. Bakó Botond megyei elnök vázolta a megtett utat. A megyében 7115 RMDSZ-tag van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25-26./

A romániai magyarság egyharmada nyelvi és etnikai veszélyeztetettségben, egynegyede pedig halmozottan hátrányos helyzetben él. Összmagyar szórványprogramra, felelősség szerint lebontott stratégiára, koordináló szervre van szükség. Az elmúlt öt évben voltak már próbálkozások, de hiányzott az összehangolt-ság. Jelentős lépés volt a nagyenyedi szórványtalálkozó, ahol tizenhat tájegységet jelöltek ki: Bukarest, Galac (Munténia), Csángóvidék (Bákó), Beszterce, Máramarossziget (Avas), Nagybánya, Mezőség, Marosmente (Felső-Marosmente), Fehér megye, Szeben megye, Brassó megye, Déva környéke, Zsil völgye, Arad, Temes, Krassó-Szörény. A feladatok, problematikák a következők: anyanyelvápolás, kultúra (műkedvelés), felnőttoktatás, tájékoztatás (sajtó), kegyhelyek-emlékhelyek gondozása, ifjúság, szociális és gazdasági kérdések, elméleti-statisztikai feladatok, az egyházra háruló feladatok a diakóniai szolgálat, a lelkigondozás, a tömb-szórvány kapcsolatok építése. A szórványtanács megalakítása céljából ápr. 4-én Kolozsváron lesz tanácskozás. Jelentkezéseket vár Bodó Barna politikai alelnök és Vetési László tiszteletes, szórványügyi előadó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

Az RMDSZ Fehér megyei szervezete márc. 4-én tisztújító közgyűlést tartott Nagyenyeden. Megyei elnökké dr. Brendus Gyulát választották, elődje, Bakó Botond oktatási alelnökként tagja marad a vezetőségnek. /RMDSZ Tájékoztató, márc. 7., 486. sz./

Nagyenyeden, a Fehér megyei RMDSZ-székházban márc. 16-án a helyi magyar cégtulajdonosok kerekasztal-megbeszélésen vettek részt. Elhatározták, hogy megalakítják a Nagyenyedi Magyar Kereskedők Szövetségét, a városban ugyanis 33 magyar cég működik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

A Civitas Alapítvány és a Fehér megyei RMDSZ szervezte meg a megyei szintű önkormányzati tanácskozást. Seres Dénes RMDSZ-szenátor a földtörvény jogi buktatóiról beszélt a hallgatóságnak, Bakó Botond, az RMDSZ tanügyi kérdésekkel foglalkozó alelnöke a szakképzett tanárok alkalmazását és támogatását sürgette a megye falusi iskoláiban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./

Tabajdi Csaba államtitkár jún. 4-én és 5-én a Fehér megyei szórványba látogatott. Jún. 4-én részt vett Torockóban az unitárius istentiszteleten, majd dr. Brendus Gyula Fehér megyei RMDSZ-elnök, dr. Csávossy György RMGE-elnök és Kelemen József torockói polgármester fogadta a magyarországi delegációt. Megtekintették a Tóbiás Ifjúsági Központot, majd Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumot. Tabajdi Csaba Nagyenyeden találkozott az RMDSZ képviselőivel, a fő téma a szórványmagyarság helyzete volt. Csombord volt a következő állomás, jún. 5-én pedig az államtitkár meglátogatta Gyulafehérváron dr. Jakubinyi György érseket. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

Tabajdi Csaba államtitkár nyilatkozott a szórványban /Hunyad, Fehér és Brassó megye/ tett látogatása tapasztalatairól. A szórványban élők nem vártak segítségre, maguk szerveztek kollégiumot és iskolabuszt. Az egyházaknak kulcsszerepe van a kisebbségben élők nemzeti önazonosságának megszervezésében. Meghatározó az ET Románia felvételekor tett ajánlásainak teljesítése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

Nagyenyeden, a Fehér megyei RMDSZ-székházban olyan elektronikai tárgyat fedeztek fel, amelynek gyanítható rendeltetése a lehallgatás. Okt. 24-én értesítették erről az RMDSZ ügyvezető elnökét, Takács Csabát, aki okt. 25-én a helyszínre érkezett és Brendus Gyula megyei RMDSZ elnökkel együtt minderről nyilatkozatot adott ki, ismeretlen elkövető ellen ügyészségi vizsgálatot kérve. Tokay György, az RMDSZ képviselőházi frakciójának elnöke a Román Hírszerző Szolgálathoz fordult, derítsék ki, mi történt. /Miklós László: Poloskát irt az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28-29., Új Magyarország, okt. 27./

Az áradások nagy veszélyt jelentenek Hargita, Kovászna és Maros megyében. Beszterce-Naszód megyében az árvíz egy halottat követelt. Kolozsváron szünetelt a vízszolgáltatás, mert az áradás a Hideg Szamoson épült vízellátó rendszert is érinti. Fehér megyében a hadsereg mentette az elzárt falvak lakóit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

Az árvízről nincsenek összesített, országos adatok, csak megyei szintűek. Az árvíz a legsúlyosabb károkat Fehér megyében okozta, mintegy 2000 lakóház és 42 híd dőlt össze. Topánfalva és a környező falvak hajléktalanná vált lakosai pokrócokat, ruhát és fejenként egy kiló cukrot kaptak. Máramaros megyében a Mára, az Iza és a Tisza öntött ki, Márafalva, Karácsfalva, Tiszahosszúmező, Szaplonca, Kistécső és Máramarossziget alsóbb negyedeinek számos gazdasága lett a víz martaléka. Nagybányán a Fokhagymás patak öntött ki. Maros megyében Ratosnyát öntötte el az árvíz, de károkat okozott Marosoroszi, Marosludas és Radnót lakosainak is, az utóbbit félméteres víz lepte el. Maros megyében 900 gazdaságot, 3250 lakost, 2500 hektár mezőgazdasági területet érintett a katasztrófa, kilenc nagyobb és hatvan kisebb híd rongálódott meg. A megyében a kár 25 milliárd lejre rúg, a kormány eddig mindössze háromezer takarót adott segélyként. /Rostás Szabolcs: Pusztított az ár. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 10./

"Sepsiszentgyörgyön volt a legjelentősebb márc. 15-i ünnepség, amelyet a Duna Televízió közvetített. Mintegy 15-20 ezer ember gyűlt össze. Elsőnek Nemes Antal, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke lépett a szónoki emelvényre. A román hatalomnak elsősorban az itt élő magyarsággal kellene békét kötnie, hangsúlyozta. Markó Béla mondott beszédet, majd Lábody László, a HTMH elnöke következett, aki így szólt az egybegyűltekhez: kéri azokat a kisebbségi politikusokat, akik fő politikai ellenfeleiket kicsi közösségükben keresik, hogy "emlékezzenek arra a felelősségükre, amellyel ennek a közösségnek tartoznak." Beszédet mondott még két magyarországi parlamenti képviselő, Fedor Vilmos /MSZP/ és Boross Péter /MDF/ volt miniszterelnök. A megjelentekhez szóltak még: Nemes Antal, a Sepsiszéki RMDSZ elnöke, Puskás Bálint, a megyei RMDSZ-elnök, Albert Álmos, sepsiszentgyörgyi polgármester és Tempfli József nagyváradi megyéspüspök. Csíkszeredában első ízben tartották az ünnepséget a Szabadság téren, ahol Borbély Ernő, az RMDSZ területi elnöke és dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere szólt a tizenötezres tömeghez. Marosvásárhelyen Zonda Attila megyei RMDSZ-elnök mondott beszédet. Incidens Csíkszeredában történt, ahol letépték a Petőfi és Balcescu szobránál elhelyezett koszorúkat, a román és magyar zászlókat. Márc. 16-án rendőrségi rendszámú terepjáróból kiszálló két egyenruhás és egy civilruhás személy garázdálkodott. Az egyik tettest azonosították Iuliu Crisan rendőrszázados személyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 18., 741. sz./ Borbély Ernő területi RMDSZ-elnök és dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere a város lakossága nevében közleményben tiltakoztak a márc. 15-i megemlékezés szimbólumait meggyalázó garázdálkodás ellen. Különösen veszélyes, hogy ilyen gaztetteteket a hatalom egyenruháját viselő személyek követték el. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 19., 742. sz./ Brassóban viszont a márc. 15-i ünnepségen megjelentek a román ellenzéki pártok képviselői is. /Magyar Nemzet, márc. 16./ További márc. 15-i ünnepségek: Székelykeresztúron a főtéren zajlott az ünnepi megemlékezés, megkoszorúzták Petőfi és Balcescu szobrát. Benyovszki Lajos polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, majd Asztalos Ferenc képviselő mondott beszédet. Szatmárnémetiben Láncos templomban volt a rendezvény. Nagykárolyban a Kaffka Margit Művelődési Társaság volt a szervező. A szabadfalui Petőfi emlékműnél gyűltek össze a temesvári magyarok , dr. Bárány Ferenc képviselő mondott beszédet, Dan Lancrama, a Polgári Szövetség helyi elnöke is szólt az összegyűltekhez, az egyetlen nem magyar szervezet képviselőjeként, majd Matekovits György, az Ormós Zsigmond Társaság elnöke emlékezett a honfoglalás 1100. évfordulójára, végül 11 facsemetét ültettek a honfoglalás emlékére. A besztercei magyarság először ünnepelt nyilvánosan, a művelődési házban, nem templomban, mint azelőtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./ Kézdivásárhelyen a Gábor Áron téren gyűlt össze az ünneplő tömeg, ahol Csapó I. József szenátor, a város szülötte hangsúlyozta: Székelyföld autonómiája nem sértené Románia területi integritását, nem jelent szeparatizmust. Dr. Tamás Sándor jogász kifejtette, hogy "közösségünk hosszú távú fennmaradásának egyetlen esélye a belső önrendelkezés. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./ Rendhagyó ünneplés történt Nagyenyeden, ahol 1918 óta először emlékezett márc. 15-re a város magyarsága. Dr. Brendus Gyula, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke és Incze Tibor szenátor méltatta a nap jelentőségét a református vártemplom udvarán, majd megkoszorúzták a pár éve felavatott Széchenyi-emléktáblát, majd a várfal elé vonultak, ahol közös sírban nyugszanak 1849 magyar mártírjai. Az RMDSZ-székházban fejezték be az emlékezést. /Győrfi Dénes: Ahova nyolcvan éve nem került koszorú! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./ 1849-ben románok megrohanták Nagyenyedet és halomra ölték a magyar lakosságot."

Gyulafehérváron van a székesegyház, mellette a hatalmas ortodox bazilika, ez jelzi, hogy a várost mindkét nép szimbólumának tekinti. A különbség csak annyi, hogy a székesegyház alapjainak lerakása Szent István király nevéhez fűződik, a bazilikáé pedig ehhez az évszázadhoz. Gyulafehérvár Fehér megye központja, a megye magyarságának szellemi központjának mégis Nagyenyedet tekintik, vallja az RMDSZ gyulafehérvári elnöke, Tóth Csaba. A nyolcvanezer lelkes megyeközpontban 2830 magyar él. Az utóbbi időszakban nem apadt nagyobb mértékben a magyarság, inkább a város román lakossága nőtt meg, a hatvanas évek elején húszezer lakosú volt a város, 3200 magyarral.- Az RMDSZ-nek sikerült összefogni Gyulafehérvár magyarságát. felvették a kapcsolatot a magyar színházakkal. 1993-ban sikerült beindítani a magyar óvodát, ahol tizennyolcan vannak. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

"Jún. 21-23-a között Gyulafehérvár és Nagyenyed volt a házigazdája a IV: Román-Magyar Polgárfórumnak. A pécsi székhelyű Magyar-Román Baráti Társaság, valamint a gyulafehérvári és nagyenyedi filiálék szervezte találkozó fő támogatói a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa, a budapesti Nyitott Társadalom Alapítvány, továbbá a két város polgármesterei. A témakör: Történelmi megbékéléssel Európába. A megnyitón üdvözlő beszédet mondott Ioan Rus ügyvéd, Fehér megyei prefektus, Ivan Truter, a Nemzeti Kisebbségek Tanácsának ügyvezető titkára, Gheorghe Fulga elnöki tanácsos pedig Iliescu elnök üdvözletét tolmácsolta, Horn Gyula miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter üzenetét Alföldi Jenő nagykövetségi első tanácsos olvasta fel. Az elfogadott zárónyilatkozat szerint a jövőben tovább kívánják erősíteni azt, hogy az "egyszerű emberek" tudatosan vegyenek részt a két nép barátságát szolgáló közéleti munkában. Ugyanakkor szorgalmazni fogják az államközi polgári kapcsolatokra vonatkozó új törvények meghozatalát, mert egy még érvényes 1924-es törvény alapján a határokon átnyúló polgári szervezetek törvényes működéséhez kormányengedély szükséges. /C. Kiss Ilona: Együtt Európába - volt a jelszó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./"

"Romániában 1945-ben egyes csoportok a hegyekbe menekülve kezdték meg a kommunista hatalom elleni fegyveres ellenállást. Róluk alig esik szó, össze kellene gyűjteni a tevékenységükről szóló adatokat. 1946 és 1949 között a Fekete zekések nevű csoport a Kelemen-havasokban tevékenykedett. Cenusa Ovidiu százados volt a parancsnokuk. Magyarok is harcoltak közöttük, mint a Grigorescu-csoportból Csengeri Jenő, akit a Maros menti Ratosnyán lőttek agyon, Tivadar László ügyvéd, akit a máramarosi hegyekben végeztek ki, Bereczky Árpád, akit 1950-ben fogtak el és 15 évi kényszermunkára ítéltek. 1947-ben, a király lemondatása után újabb menekülők csatlakoztak a fegyveres ellenállókhoz. A helyi lakosság egy része is bekapcsolódott a rendszerellenes csoportokba, egyrészt a partizánok ellátása, másrészt közvetlenül a fegyveresek soraiba. A Velgyásza lábánál levő Havasrekettye bírója, Susman a fiával vezetett egy ellenálló csoportot. Éveken át működtek, amikor azután felfedezték rejtekhelyüket, Susmanék öngyilkosok lettek. Susmanékon kívül az Erdélyi Szigethegységben két csoport működött. Kisbánya környékén tevékenykedett a Diamandi repülőszázados által vezetett, amelyiket 1949. szept. 12-13-án számoltak fel, és az Öreghavas-Bisztra-Nagykupsa környékén a Dabija őrnagy által vezetett csapat. Utóbbiak közül legtöbben a szekusokkal vívott tűzharcban vesztették életüket. Holttestüket benzinnel lelocsolták és elégették, hogy nyomuk se maradjon. A bánsági hegyekben Blidaru csapata harcolt éveken át, az ötvenes évek elejéig. Blidaruval 1953-ban, a szamosújvári börtönben ismerkedett meg az ellenállókról tudósító Asztalos Lajos. Az egyik legnagyobb szervezet a Mihály király partizánjai, titkos hadsereg nevű volt, melynek kolozsvári egyetemisták, Fehér és Brassó megyeiek is tagjai voltak. Középiskolás diákok hozták létre Kolozsváron az IKESZ-t /Illegális Kommunistaellenes Szervezet/. Harmincöt tagja volt, köztük Asztalos Lajos. Magyar és román nyelvű röpcéduláikat kétezer példányban terjesztették a városban. Letartóztatták, másfél és nyolc év közötti fegyházra ítélték őket. 1957-58-ban a Fogarasi havasokban még folyt az ellenállás, ezt jelezte az akkor folyó partizánvadászat. Ezekről az eseményekről össze kellene gyűjteni az anyagot, amíg még nem késő. /Aszatalos Lajos (Kolozsvár): Partizánakciók Romániában. Elhallgatott ellenállás. = Kapu, 9. sz., szept./ Hollai Hehs Ottó /München/ hozzászólt Asztalos írásához. szintén sürgetve mindennek összegyűjtését. "Magyarországon, de Romániában sem foglalkoznak az ÁVH, vagy a Securitate viselt dolgaival. A titkos aktákhoz nem lehet hozzájutni, a periratok megsemmisítve vagy elzárva, a gonosztevők, a szörnyűségek eltussolva, a bűnösök pedig jól fizetett állásokban, vagy magánvállalkozások révén ?élvezhetik? az új rendszert, a ?demokráciát?. /Kapu, 9. sz., szept. /"

"Magyarellenes röplapokat dobáltak be okt. 13-án ismeretlen személyek Gyulafehérváron lakossági postaládákba. A röplap Göncz Árpád köztársasági elnök Erdéllyel kapcsolatos állítólagos nyilatkozatai címén támadja a magyarokat és az RMDSZ-t. Az utóbbi időben Gheorghe Funar, az RNEP elnöke követelte, hogy Göncz Árpád vonja vissza az Erdély múltjára vonatkozó kijelentéseit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./ A röplap az alapszerződésben szereplő 1201-es ajánlásról azt sugallja, hogy a kisebbségi jogok veszélyeztetik az ország egységét. Az uszító röplap "Göncz Árpád és a magyar revizionizmus" címmel, forrás megjelölése nélkül, de oldalszámok bejelölésével mintegy húsz sort idézet olvasható arról, hogy Erdélyt "egyetlen megbonthatatlan egységként vissza kell helyezni a magyar Szent Korona uralma alá". Az okt. 13-án végrehajtott röpcédulázást megelőzően okt. 10-én Funar egy televíziós műsorban szóról szóra így fogalmazott. Borbély László nem tartotta kizártnak, hogy Funar tv-adásának és a röplapnak valami köze van egymáshoz. Tóth Csaba, a helyi RMDSZ-szervezet elnöke az Új Magyarország tudósítójának elmondta, hogy az RMDSZ feljelentést tett a megyei ügyészségen. Hitegea Fehér megyei főügyész ígéretet tett az ügy kivizsgálására. /Új Magyarország, okt. 16./ Bagi Gábor helyettes külügyi államtitkár okt. 15-én az MTI munkatársának elmondta, hogy minisztérium tájékozódik és - ha szükséges - megteszi a szükséges lépéseket azzal kapcsolatban, hogy Gyulafehérváron olyan röpcédulákat terjesztettek, amely Göncz Árpád köztársasági elnök állítólagos Erdéllyel kapcsolatos nyilatkozatai alapján támadta a magyarokat. Ebben az esetben úgy tűnik, hogy a romániai választási kampány részeként magyarellenes hangulatkeltés is megjelenik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./ Bagi Gábor szerint ez nem lenne összhangban az alapszerződés aláírása utáni reménytkeltő légkörrel. /Népszabadság, okt. 16./ A röpcédulázásról beszámoló magyarországi lapok nem jelzik, hogy milyen könyvből valók az idézetek. Az idézetek Bajcsy-Zsilinszky Endre könyvében találhatók. Göncz Árpádot hamisítás szerzőnek tekinteni, ő csak fordító. Göncz Árpád fordításában jelent meg Bajcsy-Zsilinszky Endrének az eredetileg angolul írt, Svájcban kiadott könyve: Transsylvania Past and Future /Kundig, Geneve, 1944/. Magyar kiadása: Bajcsy-Zsilinszky Endre: Erdély múltja és jelene /Tinódi Könyvkiadó, Budapest, 1990/. Bajcsy-Zsilinszky valóban írt Erdélynek a magyar Szent Korona uralma alá való visszatéréséről. A könyv magyar kiadásának utószava és jegyzetei Vígh Károlytól valók."

"Frunda György szenátor, az RMDSZ államelnök-jelöltje okt. 13-án Kolozs és Fehér megyében járt kampánykörúton. Tordán, Marosújváron, Nagyenyeden vett részt lakossági fórumon, Gyulafehérváron látogatást tett dr. Jakubinyi György érseknél, majd sajtóértekezletet tartott a gyulafehérvári RMDSZ-székházban. Szóba kerültek az uszító röplapok, amelyeket postaládáikban találtak a helybeli magyar lakosok. Frunda György bejelentette, hogy az RMDSZ helyi szervezete közvetítésével "sovén propaganda és nemzeti gyűlölködés szítása" címén megkereséssel kíván az ügyészséghez fordulni, kérvén a nyomozás sürgősséggel történő lefolytatását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 14., 886. sz./"

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elfogadta a zilahiak meghívását, rövid időre Zilahra látogatott, ahol elmondta, hogy történtek kísérletek az RMDSZ megosztására. Ebbe a kategóriába tartozik a nevet változtatott Magyar Független Párt, a mostani Magyar Szabaddemokrata Párt, akik Székelyföldön kívül kiterjesztették tevékenységüket Fehér és Hunyad megyére is. Hasonló megosztást eredményezhet a Székely Ifjak Fóruma csoport, de román pártok listájukon befutó helyeken is szerepeltetnek magyar jelölteket, magyar szavazatokra számítva. Megosztó tényezőnek nevezte Borbély Imre függetlenként való indulását, mert a közösségért nemcsak a parlamentben lehet dolgozni. Markó Béla cáfolta a sajtóban megjelent hírt, hogy koalíciós tárgyalást folytatott volna a kormánypárttal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

Az RMDSZ-nek a gazdasági kérdésekkel is kell foglalkoznia, vallotta Rácz Levente, aki augusztustól az RMDSZ Fehér megyei székházában dolgozik, a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke és akivel Bajusz Tünde készített interjút. Torockón, a falu határában az ortodox egyház megvásárolt egy telket, ahova kolostort akarnak építeni. Jóval áron felül fizettek, hogy megkapják a telket, beékelődjenek a magyarlakta területre. Ilyen esetben lépni kellene a magyar közösségnek. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

"A kolozsvári Szabadság január 8-i számában közölt nyilatkozatában Takács Csaba ügyvezető elnök megerősítette Kiss János Botond és Molnár B. Géza államtitkári kinevezését a környezetvédelmi, illetve az egészségügyi tárcához, és kijelentette, hogy másik két államtitkári tisztséget illetően is lezárultnak tekinthetők az egyeztetések. Ennek értelmében Béres András, a marosvásárhelyi Színművészeti Főiskola filozófiatanára, az RMDSZ oktatásügyi alelnöke az oktatásügyi államtitkári, Kovács Adorján, a Fehér megyei Szőlészeti és Borászati Kísérleti Állomás főkutatója pedig a mezőgazdasági államtitkári kinevezésre vár. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 8., 940. sz./"

""Az RMDSZ részéről négy újabb államtitkárt neveznek ki jan. 14-én. Oktatásügyi Minisztérium: Béres András; Területrendezési Minisztérium: Borbély László; Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium: Kovács Adorján; Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium: Bara Gyula. Béres András, a Szentgyörgyi István Színművészeti Akadémia filozófiatanára 55 éves, Görgényszentimrén (Maros m.) született, nős, két fia van; a Babes-Bolyai Egyetem történelem-filozófia szakán szerzett diplomát 1995-ben, jelenleg ugyanott doktorandus; a marosvásárhelyi színművészeti főiskola adjunktusa, a színházelméleti és beszédtechnika tanszék vezetője, számos filozófiai, esztétikai és színházelméleti tanulmány szerzője; az RMDSZ Maros megyei szervezetének alapító tagja, 1990-1993 között alelnöke, majd tagja volt az RMDSZ Országos Elnökségének, városi tanácsos, 1993-tól az Ügyvezető Elnökség Oktatásügyi Főosztályának vezetője, ügyvezető alelnök. Borbély László 1954. március 26-án született Marosvásárhelyen, nős, egy gyermeke van. A Temesvári Egyetem közgazdasági fakultásán szerzett közgazdászi diplomát 1973-ban. Közgazdászként dolgozott Szászrégenben, majd Marosvásárhelyen. 1985-ben Bukarestben, 1991-ben Salzburgban végzett posztgraduális tanulmányokat. 1990-1994 között az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, 1990-1996 között Maros megyei képviselő, 1991-1994 között a képviselőházi frakció alelnöke, 1994-1996 között a Képviselőház Állandó Bizottságának titkára, 1992-1996 között a Románia-Európai Unió parlamenti vegyes bizottságának tagja. Kovács Adorján 58 éves, nős, a Bukaresti Agrártudományi Akadémián 1965-ben szerzett kertészmérnöki diplomát, szőlészeti doktorandus, a Valea Calugareasca-i, majd a balázsfalvi szőlészeti és borászati kutatóállomáson tudományos kutató, majd főmérnök, 1994-től II. tudományos főkutató, a budapesti Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem konzulens professzora, Fehér megyei tanácsos. Alapító tagja és alelnöke az RMGE-nek, több szőlészeti és borászati tanulmány szerzője. Bara Gyula Csíkszeredában született, 47 éves, nős, egy fiú és egy leány apja. Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Líceumban érettségizett, majd 1974-ben közgazdászi és kibernetikusi diplomát szerzett a bukaresti Közgazdaságtudományi Akadémia Gazdasági Kibernetika szakán; 1991-ben a svájci Neuchâtel Egyetemen vállalkozásfejlesztést, az Egyesült Államokban gazdasági és pénzügyi elemzést-tervezést tanult. II. tudományos főkutató a bukaresti informatikai kutatóintézetben, számos tudományos munka és jelentős kibernetikai tanulmány szerzője, az RMDSZ bukaresti szervezetének elnöke, 1992-1996 között bukaresti városi tanácsos. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 14., 944. sz./"

"A RMDSZ Fehér megyei szervezete Nagyenyeden tisztújító közgyűlést tartott. A gyűlésen részt vettek Takács Csaba az RMDSZ ügyvezető elnöke, Csávossy György a SZET elnöke, Kovács Adorján mezőgazdasági államtitkár, valamint Köble Csaba megyei prefektúrai igazgató. A lap kifogásolja, hogy a tagság nem javasolhatta "élőben" választottait, hanem az elektorok neveket és tisztségeket tartalmazó névsorokat kaptak kézhez, s feladatuk abból állt, hogy a listákat az urnákba dobják. A küldöttek dr. Brendus Gyulát újraválasztották a szervezet elnöki tisztségébe. A lap hangsúlyozza, hogy Takács Csaba zárószavaiban felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy közvetítsék igényeiket az Ügyvezető Elnökségre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./"

"Vetési László lelkész a szórványkérdésről, annak egyházi vonatkozásáról fejtette ki gondolatait. "Az egyház az utolsó olyan intézmény, amely a kisközösségben intézményként működik, és ezért rá nehezedik minden teher." Több mezőségi faluban a lelkész a nyelveszakadt konfirmandusokat így tanítja meg: eu-s crs, tin reformata maghiar. Már románul tanulja meg, hogy ő magyar református, de megtanulja, él benne az eredet- és hovatartozástudat. "Ugyanígy cserélt nyelvet - de nem hitet - Küküllőkarácsonyfalva magyar reformátussága." A Fehér megyei Borbánd római katolikusai egy évszázada cserélték át nyelvüket, de nem a kultusz nyelvét. Ugyanez a helyzet Verespatak unitárius, katolikus és református népével. Nagyváradon működik egy olyan szlovák adminisztrációjú apácarend, melynek belső nyelve ma is magyar. Az egyház sokat tehet, anyanyelven szól és szervez. Szigetfalu volt Vetési László első gyülekezete, a Szeben megyei Bürkös, ahol a nősülni vágyók 30-40 km-re levő magyar faluba mentek, hogy magyar társat keressenek. "De fenntartható ez a modell?" Az egyház egyedül nem tud megfelelni a beolvadástól való őrzésnek. A múlt században Czelder Márton lelkész Havaselvére ment a hívek után, Koós Ferenc Bukarestbe, templomokat építettek. 1881-ben azután megszületett az a református egyház egyetemes zsinati döntése, ez új alapokra fektette a szórványmunkát. Ekkor mondták ki a körlelkészség megszervezését, új templomok építését. Az ekkor indult "szórványszolgálat egyik legáldottabb eredménye az, hogy még vagyunk a Mezőségen, Dél- és Belső-Erdélyben." A múlt század végétől szolgálatának nagy részét lelkészekre, gyülekezetekre építette az EMKE is. Trianon után jöttek Reményik Sándor versei. A falumisszió útbaindítását a népi irodalom adta: Szabó Dezső, Ignácz Rózsa, Makkai Sándor, Rákosi Viktor, Nyírő József. A Mezőség apostolaként említették a két világháború között Földes Károlyt, Mezőújlak lelkipásztorát. Az elmúlt nehéz évtizedekben Szegedi László /Magyarigen/ és Herman János /Nagysármás/ lelkészek tették mindig azt, amit kellett, a szórványmunkában. - Vetési László figyelmeztetett: még mindig nem született átfogó szórványstratégia. Közben egyre közelebb húzódik a tömbökhöz a nyelvhatár. - Vetésinek ez a tanulmány a Jelen és jövő a mai szórványkutatásban című kötetben jelent meg. /Vetési László: Szórványszolgálat és az egyház. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./ "

"Máj. 12-én a román kormány elfogadta az Európai Unióval közösen elkészített regionális fejlesztési koncepciót, melynek értelmében Romániában nyolc fejlesztési makrorégiót alakítanak ki. Hargita megye a központi régióban helyezkedik el, Kovászna, Brassó, Szeben, Maros és Fehér megyékkel együtt. Júl. 3-án Gyulafehérváron volt ennek a makrorégiónak az alakuló ülése. A makrorégióban létező hat megye együttműködéséről van szó, hogy egymást segítve egységes fejlesztési koncepciót alakítsanak ki. Kolumbán Gábor, Hargita megyei tanácselnök júl. 4-én, a kis- és középvállalkozások képviselőinek fórumán ismertette a makrorégió fejlesztési koncepcióját, mert mindazt a vállalkozásokkal együtt kell végrehajtani. Az Európai Unió normái szerint a fejlesztési koncepciónak hat alapelve van: a szubszidiaritás elve, a programozhatóság elve /a fejlesztési erőforrásokat időben kell tervezni, konkrét célokra kell pályázni/, a koncentráció elve /az erőforrásokat nem szabad szétdarabolni/, a partnerség elve /egy fejlesztési kérdésben több intézménynek kell együttműködni/, az addícionalitási elv /a járulékos költségeket minimalizálni kell/, a résztvevők közös kockázatvállalásának elve. Hargita megye fejlesztési prioritásai között az ásványvíz erőforrások kiaknázása, a faipar és az erdőgazdákodás szerepel. Ezenkívül a szolgáltató ipart szeretnék fejleszteni. Középtávú célkitűzés a tudásintenzív iparágak /hi-tech/ idetelepítése. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 15./"

"A 22-es sürgősségi kormányrendelet értelmében azokban a helységekben, ahol a nemzeti kisebbség 20 százalékban jelen van, kétnyelvű helységnévtáblák helyezhetők el. Az 1992-es népszámlálást alapul véve 959 magyar nyelvű tábla helyezhető el, tájékoztatott Ladányi László, a képviselő iroda vezetője. A legtöbb magyar táblát Hargita megyében lehet kitenni /221 település/, ezt követi Maros megye /123 település/, Szatmár /107/, Kovászna /106/, Bihar /95/, Kolozs /85/, Szilágy /58/, Fehér /31/, Temes /27/, Besztrece-Naszód /26/, Arad /25/, Brassó /24/, Máramaros /19/, Bákó /6/ és Hunyad /2/. A 100 %-ban magyarok által lakott településekből Hargita megyében 85 van, Maros megyében 15, Kovászna megyében 11, Kolozs megyében 4, Szatmár megyében 3, Bihar megyében 2, Beszterce-Naszód és Szilágy megyében 1-1. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 11./"