Aug. 7. és 21. között Horvátországban és Magyarországon vendégszerepelt a kolozsvári magyar opera. Magyarországon Esztergomban, Nyíregyházán és Budapesten léptek fel. A vendégjátékról Simon Gábor igazgató, Hary Béla karmester és Horváth József karigazgató számolt be. Esztergomban Erkel István király operáját mutatták be, Budapesten és Budakeszin templomi koncerten lépett fel a társulat. /Hintós Diana: Újra külföldön szerepelt a kolozsvári Állami Magyar Opera. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

A Határon Túli Magyarok Hivatalában dec. 19-én bemutatták a Magyarország 2000 tanácskozások anyagát tartalmazó a három kötetet - Keszthelyi Gyula szerkesztésében. Az első kötet a január 27-28-án Esztergomban megtartott EGYHÁZ ÉS MAGYARSÁG szaktanácskozáson elhangzott előadásokat tartalmazza, a második az április 12-13-án megtartott MAGYARSÁG A MÉDIÁBAN, MAGYAR MÉDIASTRATÉGIA szaktanácskozásét, a harmadik pedig a IV. MAGYARORSZÁG 2000 konferenciáét. Báthory János, a HTMH általános elnökhelyettese ismertette a kiadványokat, amelyek nem csak a találkozások teljes anyagát, hanem azokat az előadásokat is tartalmazzák, melyeket idő hiányában a szerzők nem olvashattak fel, illetve csak röviden ismertethettek, valamint a meghívott, de elfoglaltságuk miatt meg nem jelentek írásban eljuttatott előadásait is. A kiadványokat eljuttatják a résztvevők mindegyikéhez, a kormányzati szervekhez, a határon túli magyar szervezetekhez, könyvtárakhoz. Kereskedelmi forgalomban is kaphatók. A könyvek a HTMH internetes honlapján is rövidesen olvashatók lesznek. Báthory János elmondta, hogy a Magyarország 2000-típusú tanácskozásoknak lesz folytatása. Kormánydöntés értelmében kétévenként tartanak majd hasonló horderejű tanácskozásokat. A könyvbemutatón Báthory János megemlítette, hogy a Magyarország 2000 konferencián vetették fel a nyugati magyarság képviselői a Nyugati Magyar Tanács létrehozásának gondolatát, amelyet most a kormány mellett működő konzultatív szervként képzeltek el. /(Guther M. Ilona, Budapest): Magyarország 2000 - három kötetben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

"Az immár hagyománnyá vált magyarországi lelkipásztori napokra minden évben hivatalosak a romániai magyar egyházmegyék képviselői is, melyet Esztergomban tartottak jan. 29.-febr. 1. között. /Papellás István: Egyházunk a harmadik évezred küszöbén. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 18./"

"Tíz év után újra Budapesten, az Operaházban vendégszerepel a kolozsvári Állami Magyar Opera társulata. Márc. 12-én díszelőadáson mutatják be Erkel Ferenc István király című művét, tájékoztatott Simon Gábor, a kolozsvári opera igazgatója. A kolozsvári társulat történetében először 1991 márciusában először felléphetett a budapesti Operaházban. A kolozsvári opera új vezetése 1990-ben a gyulai Várszínházzal vette fel a kapcsolatot. Az István király előadásához a Széchényi Könyvtárból és a Zenetudományi Intézetből kaptak kéziratos anyagokat. Ezeket dramatizálni kellett. Az István király eredetileg négy óra, ebből csináltak kétórás "fogyasztható" előadást. Nincsenek partitúrák, zongorakivonatok sehol. Az István király partitúrája például Erkel négy zenész fia közül az egyiknek, Gyulának a kézirataként maradt fenn, a zenetudomány ezért jó ideig a fiúnak és nem az apának tulajdonította a művet. Komoly kutatások bizonyították be, hogy Erkel Gyulának csak "házi feladatként" kellett leírnia a partitúrát, mert az édesapja már nem látott jól. A kolozsvári társulat felvállalta Erkel operáinak bemutatását, köztük az ismeretleneket is. 1994-ben mutatták be a Brankovics Györgyöt, 1996-ban az István királyt, 1998-ban a- félig meddig operettnek is tekinthető - Névtelen hősöket, majd tavaly a Báthory Máriát. Jövőre tervezik a Sarolta című vígoperát és utolsóként viszik színre a Dózsa Györgyöt. - Az erkeli életmű azért is óriási, mert benne van az egész magyar történelem Szent István királytól 1848-ig. - Tavaly az esztergomi bazilika tövében felállított szabadtéri színpadon csendült fel zenéje, majd az opera zenei felvétele CD-n is megjelent, hétnyelvű teljes szövegkönyv-melléklettel. Ez a CD olyan sikert aratott, hogy a magyar millennium alkalmából rendezett budapesti operaházi díszelődásra a kolozsváriakat hívták meg az István királlyal. /Gózon István: Erkel életműve Kolozsváron születik újjá. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./"

"Súlyos gondok nehezítik a kolozsvári Magyar Opera munkáját, elsősorban az előírt 30 %-os létszámcsökkentés. Ilyen körülmények között tartotta máj. 13-án évadzáró előadását az opera. Simon Gábor igazgató kifejtette: a központi fűtés-rendszer korszerűsítéséhez 3-4 hónap szükséges. Ezért kellett egy hónappal korábban kell bezárniuk a kapukat. Az igazgató visszapillantott az elmúlt évad teljesítményére. Kevesebb előadást tartottak, mert a lebontott díszletraktár és az építkezés miatt minden díszletet és kosztümöt másik raktárhelyiségből kellett elhozni. Ebben a hónapban fellépnek Marosvásárhelyen, Tordán és Zilahon. Júniusban Miskolcon és Nyírbátorban fognak szerepelni. Július a szabadság időszaka lesz. Augusztus 10-25 között több magyarországi városban vendégszerepelnek, így Nyíregyházán, Esztergomban, Zsámbékon és Budapesten. Ősszel a magyar művelődésügyi minisztérium segítségével székelyföldi körútra fognak indulni. Október végén újra Budapesten tartanak bemutatót. Novemberben egyhónapos olaszországi vendégjáték következik. /Hintós Diana: Kényszerű évadzárás - és ami mögötte van. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./"

" Több mint ezer résztvevővel tartják a kilencedik Bolyai Nyári Akadémiát, ez a legnagyobb kárpát-medencei pedagógus továbbképző - mondotta Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke. A rangos rendezvénysorozat résztvevői: nyolcszáz hazai és további kétszáz, a Kárpát-medence magyarlakta vidékeiről érkezett pedagógus. A Csíkszeredában, Tusnádon, Brassóban, Sepsiszentgyörgyön, Szovátán, Gyergyóban, Keresztúron és Óradnán szervezett képzésekre az előadókat a hazai egyetemi központok mellett a budapesti Eötvös Lóránd, a miskolci, szegedi, debreceni egyetemekről, valamint a soproni, egri, nyíregyházi és esztergomi főiskolákról hívtak. A hallgatók negyvenöt órás képzés után oklevelet kapnak. Burus Siklódi Botond az Apáczai Csere János Pedagógus Ház igazgatója szerint az idén is több esetben túljelentkezést tapasztaltak. A tanítók esetében kilencven helyet hirdettek meg, amelyre több mint kétszázötvenen jelentkeztek. A tanárok továbbképzése mellett az idén az iskolai könyvtárosok számára, valamint kollégiumi nevelőknek is szerveznek továbbképzést. A Nyári Akadémia hivatalos megnyitójára júl. 16-án lesz a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium dísztermében, ugyanaznap délután Tusnádfürdőn a tanítók számára külön megnyitót tartanak. /(Daczó Dénes): A legnépesebb kárpát medencei továbbképző. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./"

"Csaknem 1,4 millióan látogatták meg a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket a Parlamentben az elmúlt másfél év alatt. 1999-ben, amikor a Szent Korona még nem volt az épületben, az Országházat 230 ezren látogatták meg, ám a következő évben ez a szám a négyszeresére nőtt. 2001 első hét hónapjában már több mint ötszázezren voltak kíváncsiak a Szent Koronára. A látogatók 77 százaléka magyar volt, a többiek külföldről érkeztek. Számítások szerint augusztusban legalább hetvenezren nézik meg a Szent Koronát, és így a millenniumi év lezárásakor a látogatók száma megközelíti majd a másfélmilliót. A Szent Koronát aug. 15-én, Szent István király halálának évfordulóján Esztergomba viszik, a Nagyboldogasszony-napi szentmisére, amit Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek celebrál. /Szent Korona a Parlamentben. Eddig egymillió négyszázezren látták. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./"

"Aug. 4-5-én Kézdiszentléleken első alkalommal szervezték meg a Kézdiszentlélek-napokat, az ünnepség egybeesett a római katolikus templom 600., illetve a Perkő néptáncegyüttes fennállásának 25. évfordulójával. Az ünnepség a Perkő néptáncegyüttes születésnapi fellépésével kezdődött. 5-én, vasárnap ünnepi szentmisét tartottak a római katolikus templomban, melyet Tamás József segédpüspök celebrált. A segédpüspök prédikációját Mindszenty József esztergomi érsek, gondolatára építette fel: egy településnek négy, szorosan kapcsolódó szenthelye van: a templom, a családi otthon, az iskola és a temető. Ezt követően a templom falába beépített emléktábla megszentelésére került sor. "Mily kedves a te hajlékod Uram, hatalmas Istenem. (83. zsoltár) - 1401-2001 - Hálából az egyházközösség" - olvasható az emléktáblán. Az ünnepség a templom előtti téren, a Hősök Emlékművénél folytatódott. Tamás Sándor képviselő Németh Zsolt, magyar külügyi államtitkár ajándékát, a magyar állam zászlóját nyújtotta át Csiby József plébánosnak. /-lob-: 600 éves a falu temploma. Kézdiszentlélek-napok". = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 10./"

"A magyar államiság ezeréves fennállását köszöntő-ünneplő rendezvényeket az aug. 15-i esztergomi ünnepség zárja. A magyarság, Magyarország mellett, a környező államokhoz tartozva, nemzetrészként élte meg az eseménysorozatot. E nemzetrésznek további életképessége függ attól is, hogy képesek vagyunk-e e helyzetnek megfelelő nemzettudatot kialakítani. A rendezvények végén Dr. Szabó Miklós kitért a falutörténet-írás időszerű kérdéseire. 1992-ben Pál-Antal Sándor kiadta Backamadaras 600 éve c. kötetet, illetve Nagy Géza, akkori sáromberki lelkipásztor, Berekméri D. István, Tonk Sándor és dr. Szabó Miklós megírták a Sáromberke 1319-1994 c. kötetet, más helységekben is elindult az érdeklődés az erdélyi falu, a szülőfalu történeti múltja iránt. Kiemelkedő szellemi alkotóműhely Péterfy László lelkipásztoré, aki egyház- és falutörténet sajátos ötvözetében mutatta be sikeresen, vagy fogja bemutatni Balavásár, Bonyha, Gyulakuta, Héderfája, Kend, Kibéd és Siklód történeti múltját. - A néhány oldalas kiadványoktól kezdve a több száz oldalasig, az alábbi falvakról jelentek meg "falumonográfiák" vagy valami egyebek: Abosfalva, Ákosfalva, Bólya, Csittszentiván, Disznajó, Kibéd (nem a Péterfy László írása), Mezőkölpény, Mezőpanit, Mezősámsond, Nagyernye, Nyárádszereda, Póka, Rava, Szederjes, Székelycsóka, Tancs. A nem szakember, vagyis műkedvelő falutörténet-kutatói gárda ma már igen nagyszámú mind Maros megyében, mind más vidékeken. A műkedvelő történészek nem rendelkeznek kellő tudományos felkészültséggel, gyakorlattal, tapasztalattal, akik gyakran azt sem tudják, mi a falumonográfia és mi a falutörténet. Szabó Miklós azt tanácsolta, hogy kutassák a szülőfalu történeti múltját, de nagyobb gonddal, alapossággal. /Dr. Szabó Miklós: A falutörténetről a millenniumi év végén. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 14./"

"II. János Pál pápa levélben küldte el apostoli áldását Magyarországra azon millenniumi ünnepség alkalmából, amelyet Nagyboldogasszony napján, aug. 15-én a Budapestről az esztergomi Bazilikába szállított Szent Korona előtt tartottak. A katolikus egyházfő Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsekhez írt levelében kiemelte: a magyar nép számára a II. Szilveszter pápa által adományozott ősi korona nemzeti önazonosságának, az ország ezeréves történelmének és kultúrájának a jelképe, amelyet nemzeti ereklyeként tisztel, és a Szent Korona elnevezéssel becsül meg. "Ez a mély lelki tartalom segítse a mai nemzedéket, hogy a keresztény múlt hagyományaira építse értékes jövőjét" - fűzte hozzá. II. János Pál szavai szerint a korona adományozása Szent Istvánnak Magyarország függetlenségét és az európai népekhez való csatlakozását eredményezte. "A korona elnyerését István nem kitüntetésnek, hanem szolgálatnak tekintette. Mindig a rábízott közösség javát kereste korának körülményei között. Erre törekedett az ország megszervezésével és védelmével, saját törvénykönyv kibocsátásával, a világi és keresztény kultúra művelésével" - áll az üzenetben. A pápa példamutatónak nevezte Szent István családi életét, s utal arra, hogy a szent család hatása utódaikban is megmutatkozott: az Árpád-ház számtalan szentet és boldogot adott az egyháznak. Üzenetében utal arra: Szent Istvánt a legtöbbször a Szent Koronával a kezében ábrázolják, amint felajánlja országát és népét a Magyarok Nagyasszonyának. "A magyar nép mindvégig megőrizte lelkében ennek a felajánlásnak a tudatát, és ez lett a magyar Mária-tisztelet nemzeti sajátossága" - írja. A katolikus egyházfő felidézte tíz évvel ezelőtti magyarországi látogatását, amikor a Hősök terén bemutatott szentmise végén, ünnepélyesen megújították ezt a felajánlást a Magyarok Nagyasszonyának. "Amikor most a ,Magyar Millennium, befejeződik, ugyanazzal az imával újítsátok meg a felajánlást" - fordult a hívekhez. /A Szent Korona Esztergomban. Levelet írt a pápa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./ A Szent Korona előtt, sok ezer hívő jelenlétében tartották meg a Nagyboldogasszony-napi egyházi és állami millenniumi ünnepséget aug. 15-én, Szent István halálának napján, Esztergomban. A koronát hajóval szállították Budapestről az egykori koronázó városba. A nemzeti ereklyét az esztergomi bazilikánál a Szent Korona Testület tagjai - Mádl Ferenc köztársasági elnök, Áder János, az Országgyűlés elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök, Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke és Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke - fogadták. Az állam és a történelmi egyházak vezetőinek részvételével tartott szentmisét Paskai László bíboros, prímás és Karl- Josef Rauber apostoli nuncius közösen celebrálta. A pápa levelének felolvasása után Paskai László imájában megismételte Szent István Szűz Máriának tett országfelajánlását. A szentmisét követően Áder János idézte föl az államalapító alakját és intelmeit. A házelnök beszédében arról szólt: amikor ezer évvel ezelőtt, a hagyomány szerint Esztergomban Szent István homlokára helyezték a magyar királyi koronát, a fiatal európai keresztény magyar állam jövőjének ígérete rejlett az ünnepi szertartásban. A testvéregyházak képviseletében a bazilikában Bölcskei Gusztáv református püspök mondott köszöntőt. Ezt követően Mádl Ferenc köztársasági elnök felavatta Melocco Miklós István megkoronázása című szoborkompozícióját a vár északi rondelláján. /A Szent Korona Esztergomban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./"

"Aug. 15-én a millenniumi záróünnepség, a Szent Korona esztergomi felmutatásának napján Sylvester Lajos rákapcsolt a Magyar ATV-re. A műsor döbbenetes volt. Trunkó Barnabás, Beregi Péter, Selmeczi Tibor Juszt László szokásosan bujtogató noszogatására beszéltek. Selmeczi az ilyenféle ünnepségeket debilisnek, primitívnek és infantilisnak nevezte. Sylvester tapasztalhatta, hogy ez a minősíthetetlenül cinikus, alpári hang másokat is felháborít. A nevezett pesti urak például csak azt látták, hogy Budapesttől Esztergomig a Duna mindkét partján rendőrkordon biztosította a Szent Korona szállítását. Valójában az élőadás mutatta, hogy az emberek integetve, távcsövekkel, ünnepi hangulatban követték a korona útját. /Sylvester Lajos: Lump becsmérlések. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 17./ "

"Sok ezer hívő jelenlétében, egyházi és állami vezetők részvételével tartották meg a hagyományos Szent István-napi ünnepi szentmisét aug. 20-án Budapesten, a Szent István-bazilika előtti téren. A Szent Jobb ünnepélyes elhelyezésével megkezdődött koncelebrációs szentmisét Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek vezetésével mutatták be, szentbeszédet mondott Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. A bíboros kiemelte, hogy Szent István megkoronázása meghatározta az ország történelmét, kultúráját és nemzeti tudatát, egyben egyenrangú tagként beiktatta Magyarországot az európai államok nagy közösségébe. Seregély érsek minden magyar nevében köszönetet mondott Szent Istvánért, a magyarság elmúlt ezer évéért és arra buzdított mindenkit: ne féljen embernek, kereszténynek, magyarnak lenni Magyarországon, a Kárpát-medencében és az egész világon. Az egyházi eseményen jelen volt Mádl Ferenc köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Áder János, a magyar országgyűlés elnöke, valamint - II. Alekszij orosz pátriárka képviseletében - Kirill metropolita is. A hagyományos Szent István-napi mise után elindult a Szent Jobb-körmenet a budapesti Szent István-bazilika elől; az ereklyét egyházi és közjogi méltóságok, továbbá a hívők hosszú sora kísérte, köztük a Habsburg-család, illetve a diplomáciai testület több tagja. /Ünnepi szentmise és körmenet a Szent István-bazilikánál. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./"

"Prédikációja során egy lelkész a magyarországi millenniumi ünnepekről elmondta, milyen felemelő élmény volt számára, hogy a koronát hajóval Esztergomba vitték és annak a jelenlétében folytak a szertartások, megemlékezések, ünneplések. A pap hozzátette, hogy "Horn és Kovács bandája" bírálta a magyar kormányt, amiért ilyen sok pénz költött az ünnepségekre. Fey László elítélte ezt a beszédet. Szerinte két pártvezér neve hangzott el, ezzel a templom politikai propaganda színterévé vált. Fey szerint ez megengedhetetlen. "A pártpolitikai csatározásokba való beavatkozás az egyház szempontjából is kockázatos." /Fey László: Egyház és politika. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./"

"Paskai László bíboros a Duna Televízió érdeklődő riporterének kijelentette, hogy a moldvai csángómagyarok ügyét nem ismeri, nem is tartozik az a régió a fennhatósága alá, ezért nem óhajt beleszólni a magyar nyelvű misézés és az anyanyelvű oktatás dolgába, s magyar papokat sincs módjában odaküldeni. A budapesti pápai nuncius is ilyen értelemben és ebben a hangnemben beszélt. II. János Pál pápa és a Vatikán is nyilatkozott, állást foglalt ebben az ügyben, s az Európa Tanács miniszteri bizottsága szorgalmazza a moldvai anyanyelvű oktatás feltételeinek megteremtését, valamint az anyanyelvű misék bevezetését. Az ET üdvözölte a Szentszéknek az archaikus magyar nyelvet beszélő moldvai csángómagyarság anyanyelvű hitoktatásának visszaállítását és a nyelvüket ismerő papok Moldvába irányítását. Úgy tűnik, Paskai László bíboros figyelmét elkerülte az évszázadok óta évenként ismétlődő, százezreket, köztük a moldvai magyarokat Csíksomlyóra szólító búcsú, az ezer moldvai magyar millenniumi szereplése Budapesten, Márton Áron püspök úr a mártíriumság határát megközelítő ténykedése az erdélyi és moldvai magyarságért, Domokos Pál Péter és társainak életműve és ennek tanulságai, arról nem is szólva, hogy a moldvai római katolikus püspökség a XVI. századig éppen a hercegprímási székvároshoz, az esztergomi érsekséghez tartozott, s a milkói püspököt is az esztergomi érsek nevezte ki. /(csernátoni): Őszentségét hiányosan tájékoztatták. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 22./"

A magyar gazdaság a világgazdasági problémák ellenére azért tudott sikeres lenni, mert a kormány a gazdasági patriotizmust érvényesítette mind a hazai, mind a külgazdaságban, hangsúlyozta Németh Zsolt, politikai államtitkár febr. 27-én Tatabányán, a Komárom-Esztergom megyei gazdasági és vidékfejlesztési ankéton. Kijelentette: a jövőben a legnagyobb lehetőséget a magyar gazdaság számára a szomszédos országok rejtik. Ennek érdekében hamarosan külgazdasági attasék működnek Ungváron, Kassán, Szabadkán és Kolozsvárott — mondta. /A "gazdasági patriotizmus" magyar programja. Hamarosan magyar külgazdasági attasé érkezik Kolozsvárra. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

Az idei lelkipásztori napokat január 28-31. között tartották Esztergomban, a ferences rendházban. A résztvevők (papok és világiak körülbelül fele-fele arányban, Magyarországról, Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről összesen 300-an) tanúi és szereplői lehettek a magyar egyház útkeresésének. /Lepedus István: Rend(et is meg)hagyó beszámoló az országos lelkipásztori napokról. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 3./

Márc. 2-án Kolozsváron tanácskoztak a Magyarok Világszövetsége Küldöttgyűlésének erdélyi küldöttei. A kialakult álláspont szerint áprilisban megváltozna a Magyarok Világszövetségének mostani hármas tagoltsága. A küldöttgyűlés erdélyi tagjai a Felvidéki Országos Tanács korábbi döntéséhez hasonlóan támogatják a jelenlegi Kárpát-medencei és Anyaországi Régió egyesítését. Az elemző vita során elhangzott vélemények során megállapították: "a Világszövetség jelenlegi nehéz anyagi helyzetében is a magyar nemzeti érdekek és értékek szerint cselekedett." A küldöttek szerint a mindenkori magyar kormánynak és a Magyarok Világszövetségének partneri viszonyt kell ápolnia. Állásfoglalásukban kijelentik: a politikai és pártkötöttségektől mentes MVSZ a magyarországi választások után "a legjelentősebb magyar nemzeti erőként" továbbra is a párbeszéd kezdeményezője lesz. Az MVSZ első ízben szeretne a világ magyarjai számára egy közös március 15-i ünnepséget szervezni, ezért Esztergomba hívja a világ magyarjait. /Ülésezett a VET. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6/

Több ezer személy kísérte utolsó útjára ápr. 24-én Reizer Pál szatmári megyés püspököt. A temetésen mintegy háromszáz lelkész vett részt. A szertartást Ardai Attila kanonok, az egyházmegye ideiglenes kormányzója mutatta be a részt vevő főbb méltóságokat. Dr. Jean Claude Périsset nuncius latin nyelven kezdte az elhunyt püspök lelki üdvéért bemutatott szentmisét, amelyet dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szentbeszédét követően dr. Paskai László bíboros, esztergom?budapesti érsek fejezett be. Románul dr. Ioan Robu bukaresti érsek búcsúztatta Reizer Pál püspököt. Dr. Paskai László bíboros, végezte a temetői szertartást. Merlás Tibor címzetes főesperes, a szatmárnémeti Szentlélek plébánia plébánosa rövid beszédében jelezte: nem sokkal a ceremóniát megelőzően ő vehette át Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövettől a Reizer Pál nevére kibocsátott magyarigazolványt. A püspök búcsúztatásán a következő egyházi és világi méltóságok vettek részt. Egyházi személyek: Dr. Paskai László esztergom–budapesti érsek, bíboros, Dr. Jean Claude Périsset, címzetes érsek, bukaresti apostoli nuncius, Dr. Ioan Robu, bukaresti érsek, Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Petru Gherghel, iasi–i püspök, Tempfli József nagyváradi püspök, Martin Roos, temesvári püspök, Majnek Antal, munkácsi püspök, Huzsvár László, nagybecskereki püspök, Bosák Nándor, debrecen–nyíregyházi püspök, Dr. Gyulay Endre szeged–csanádi püspök, Mayer Mihály, pécsi püspök, Balázs Béla, kaposvári püspök, Spányi Antal esztergom–budapesti segédpüspök, Lucian Muresan, balázsfalvi görög katolikus érsek, Gheorghe Gutiu, kolozsvári görög katolikus érsek, Alexandru Messian, lugosi görög katolikus püspök, Ioan Sisestean, nagybányai görög katolikus püspök, Szabó Árpád erdélyi unitárius püspök, Mózes Árpád erdélyi evangélikus püspök, Tőkés László, királyhágómelléki református püspök, Papp Géza, erdélyi református püspök, Tietze Jenő, nagybecskereki általános helynök, Fodor József, nagyváradi általános helynök, Böcskey László, temesvári általános helynök, Potyó Ferenc, gyulafehérvári általános helynök, Dr. Czirják Árpád, gyulafehérvári érseki helynök, P. Szőke János SDB, szenttéavatási promotor, a gyulafehérvári római katolikus teológia tanári kara, Dr. Pákozdi István budapesti egyetemi lelkész, Tincu Alexandru, szatmári ortodox főesperes Világi személyiségek: Klaus Peter Marte, német konzul, Temesvár, Szíjgyártó István, magyar nagykövet, Bukarest; Cseh Áron, konzul, Kolozsvár, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Gheorghe Ciocan, Szatmár megye prefektusa, Riedl Rudolf, Szatmár megye alprefektusa, Horea Anderco, Szatmárnémeti polgármestere, Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere, Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Erdei D. István, parlamenti képviselő, Varga Attila, parlamenti képviselő, Pécsi Ferenc, parlamenti képviselő, Kereskényi Sándor, szenátor, Szabó Károly, szenátor, Dr. Kalmár László, főorvos, a Segítő Jobb Alapítvány elnöke, Budapest. /Princz Csaba: Ezrek kísérték utolsó útjára Nm. és Ft. Reizer Pál püspököt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 25./

Nagyváradon megkezdődött a jubileumi Varadinum. Dr. Paskai László bíboros prímás Budapest-Esztergomi érsek Nagyvárad vendégeként ápr. 28-án a Varadinum nyitó szentmiséjét celebrálta és szentbeszédet mondott. Szent László király hermáját egyházi és világi notabilitások, s több ezer zarándok fogta közre, a püspöki palota előtti téren, Szent László egész alakos bronzszobrát megkerülve vonult az ünneplő sereg. Három jelentősége volt az idei, tizedik Varadinumot megnyitó szentmisének ? hívta föl a figyelmet Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök: 1942. május 3-án, 60 esztendeje érkezett meg Nagyváradra a vonat, amely egy nagyszabású emlékünnepségre hozta el a Szent Jobbot. Másodsorban tíz esztendeje szerveztek először Varadinum ünnepséget Szent László király tiszteletére, végül 12 éve szentelték püspökké Tempfli Józsefet. Szeretettel köszöntötték Szent László városában a Határon Túli Magyarok Hivatalának küldöttét, a győri papnevelő intézetből érkezetteket, a testvéregyházak képviselőit és a világiakat, az RMDSZ képviselőit. Ápr. 29-én a kézművesek vásárával kezdődött, majd a Betegjogok, emberjogok című konferenciával folytatódott a Varadinum. /(Balla Tünde: Megkezdődött a jubileumi Varadinum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

Boros Ernő, a Szatmári Friss Újság szerkesztője II., Fazekas Lóránd szatmárnémeti nyugdíjas pedagógus III. díjat nyert. A Varadinum, az itteni magyarság talán legnagyobb rendezvénysorozata a Szent László–ünneppel kezdődött. A nagyváradi bazilikában Paskai László bíboros, esztergom–budapesti érsek mutatta be a szentmisét. A szertartást követően felolvasták Orbán Viktor kormányfő üdvözlő levelét, amelyben azt hangsúlyozta, hogy a magyarországi magyarok sokszor merítettek erőt a határon túl élők hitéből, hűségéből, állhatatosságából. A folytatásban vasárnaptól péntekig egyebek között volt lovaggá avatás, népi mesterségek bemutatója, konferencia, kiállítás–megnyitó, történelmi vetélkedő, tanácskozás a kultúráról (a civil társadalom napja keretében), előadások, kerekasztal–megbeszélések, a Magyar Történelmi Társulat tagjainak előadásai, fotókiállítás, néptánctalálkozó, politikai fórum, szakmai konferencia a magyar–román kulturális közeledésről, előadás nagyváradi magyar és román szerzők műveiből, könyvbemutató, hangverseny. Máj. 4–én került sor A XX. század öröksége című, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság által a Festum Varadinum keretében meghirdetett pályázat díjkiosztó ünnepségére. Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke elmondta: a szervezet eleinte történelmi előadásokat szervezett. Pályázatokat 1995–től kezdődően írnak ki. Például a Szent László élete és munkássága című elsőre 60 dolgozat érkezett. Az idei tematika olyan átfogó, hogy a pályázat címe 2003–ban is A XX. század öröksége lesz. A felnőtt kategória esetében nehéz volt a zsűri helyzete, mert több kitűnő dolgozatot kellett rangsorolniuk. /Kinál György: Szatmár megyei díjazottak a Festum Varadinum nevű ünnepségeken. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 7./

"Történelmi eseményre került sor júl. 8-án a Bákó melletti csángómagyar faluban. Lujzikalagor hatalmas katolikus templomában először hallgathattak anyanyelvükön misét a helyi hívek. Adam Valerian, a budapesti Csángó Koordinációs Iroda vezetője elmondta, mintegy 100-150 helyi lakos vehetett részt az esztergom-budapesti érsekség frissen felszentelt papja, a lujzikalagori származású Tampo Ababei József által magyarul celebrált szentmisén, amelyen prédikációt - szintén magyar nyelven - Kozma Imre apostoli protonotárius, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke mondott. Az eseményre azután került sor, hogy egy nappal korábban az idén felszentelt, Lujzikalagorból származó hat kispap díszes ünnepség keretében, rokonai és falusfelei előtt első szentmiséjét celebrálhatta. A primíciát tartó kispapok között ott volt Tampo Ababei József is, aki a román nyelvű szertartás keretében is néhány szó erejéig magyarul szólt a hívekhez. Ismeretes, a jászvásári római katolikus püspökség ellenzi azt, hogy a moldvai templomokban magyar nyelven is misézzenek. Tampo Ababei József ugyan az esztergom-budapesti érsekség papja, aki legfeljebb szabadságra látogat majd haza szülőfalujába, ám reméli, hogy a magyar misét igénylő csángók hamarosan saját templomukban anyanyelven is rendszeresen hallgathatják Isten igéjét. /(Ferencz): Történelmi esemény Moldvában. Magyar mise Lujzikalagorban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 10./"

"Először osztanak diplomát júl. 20-án Székelyudvarhelyen azoknak a magyar fiataloknak, akik szülőföldjükön vettek részt nappali tagozatos, magyar nyelvű képzésben - tájékoztatta Bariné Turán Csilla, a végzős hallgatók oktatását folytató tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (MÜTF) szóvivője az MTI-t. A tanintézet jelenleg négy képzési helyen, Komárom-Esztergom megye székhelyén, a fővárosban, a már említett Székelyudvarhelyen és a csallóközi (Szlovákia) Dunaszerdahelyen kínál főiskolai továbbtanulási lehetőséget gazdálkodási és kereskedelmi szakon. A MÜTF a tatabányai és a székelyudvarhelyi önkormányzat együttműködésének keretében 1998-ban nyitotta meg erdélyi képzési központját. Most mintegy harminc magyar anyanyelvű erdélyi fiatal kap az Európai Unió által is elismert diplomát, s Kandikó József, a MÜTF főigazgatója és Bencsik János, Tatabánya polgármestere ajándékokkal is kedveskedik az első végzősöknek. /Diplomaosztás Székelyudvarhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 20./"

"A XIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen júl. 24-én Önkormányzat-regionalizmus, jogok és eszközök címen hangzottak el előadások. Előadást tartott T. Mészáros András, a Pest Megyei Közgyűlés fideszes elnöke, Lázár Mózes, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés szintén fideszes elnöke, Viorel Coifan, a Nemzeti Liberális Párt parlamenti képviselője, Cristian Anghel, Nagybánya liberális párti polgármestere, Nagy István, Pécska nagyközség RMDSZ-es alpolgármestere. A legnagyobb érdeklődés Szász Jenő, Székelyudvarhely független polgármestere, a Reform Tömörülés alelnöke előadását övezte. Szerinte fel kell térképezni a Székelyföld, Erdély gazdaságát, sajnálkozott afölött, hogy a székeket már nem tekintik valóságos kisrégióknak, és felvetette, hogy vissza kellene térni ehhez a viszonyuláshoz. Szász Jenő szerint a kisebbségi politizálást nem a szórványmagyarságból kellene irányítani, hanem a Székelyföldről. "Ha pedig Brüsszelben régiónak nevezik, mi mondhatjuk területi autonómiának" - tette hozzá. Előrevetítette annak lehetőségét, hogy 2004-ben önkormányzati szinten a székelyföldi tömbmagyarságban az Erdélyi Polgári Egyesület megméretkezik az RMDSZ-szel, és megnyeri a voksolást. Ezen az alapon esetleg népszavazással lehetne aztán dönteni arról, hogy a Székelyföld, mint természetes régió megalakuljon. "Mi fogalmazzuk meg végre, hogy mit akarunk, s ne az legyen a szempont, hogy ehhez mit szól Bukarest, az anyaország, az EU" - jelentette ki. Kifejtette, hogy az egész romániai magyarság megmaradásához a három szintű autonómia megvalósítása lenne szükséges, azonban csak a Székelyföld rendelkezik olyan paraméterekkel, amelyek a területi autonómiát lehetővé tennék; a többi, magyarok által is lakott vidékeken a közösségi autonómia lenne a megfelelő keret. "Székelyföldön keresztül kell megfogalmazni az erdélyi magyarság jövőképét, mert itt a legnagyobbak a lehetőségek" - zárta mondandóját Szász Jenő udvarhelyi polgármester. /"Székelyföldön keresztül kell megfogalmazni az erdélyi magyarság jövőképét". = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./ "

"Idén nyáron újra Magyarországon szerepelt a Kolozsvári Magyar Opera társulata: július 11 és 16 között Gyulán mutatták be Erkel Ferenc vígoperáját, a Saroltát, és Rossinitól A sevillai borbélyt, majd július 20-23. között Esztergomban a Bátori Máriát játszották. A vendégszereplés élményeiről Hary Béla karmester és Dehel Gábor rendező számolt be. Rendszeresen visszatérő vendégei a gyulai Várszínház nyári évadjának. Több mint százötven személy - ezenkívül a díszletek, ruhák, hangszerek - utaztatása, elszállásolása nem könnyű feladat. Az egyre fogyatkozó kolozsvári társulat megállta a helyét, kiváló teljesítményt nyújtva. Az énekkar a múlt évadot nagy ember-veszteségekkel zárta. Viszont a Magyarországra átszerződött énekkari kollégák eljöttek az esztergomi Bátori Mária próbáira, és felléptek az előadáson. /Hintós Diana: Júliusban Magyarországon vendégszerepelt a Kolozsvári Magyar Opera. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./"

"A Triade Interart Alapítvány nov. 23-i rendezvényének képzőművészeti kiállításán Tasi József, művésznevén Tajó installációja teljes egészében betöltötte a kiállítótermet. Immár negyedik alkalommal használja a művész a nyomtatott betűt a műalkotás tárgyaként. Könyvpiramisa, könyvfala és könyvekből megformált ember nagyságú szobra után befőttes üvegekbe tekercselt könyvek, kéziratok képezik installációja lényegét. A rendezvény második részében Horányi László színművész, az Esztergomi Várszínház igazgatója, Temesváron a Hegedűs a háztetőn főszerepének nagy sikerű alakítója Viszockij orosz költő verseit adta elő gitárkísérettel. /Szekernyés Irén: Művészeti rendezvény a Triade Házban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 26./"

"Erdő Péter székesfehérvári segédpüspököt nevezte ki a pápa az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye élére. A szentszéki közlemény hangsúlyozza, hogy a 75. életévét betöltött Paskai László bíborosnak az egyházjogi szabályozás szerint kötelezően fel kell ajánlania lemondását. Erdő Péter kinevezett bíboros 1977 és 1980 között az Örök Városban végezte teológiai és egyházjogi tanulmányait, 1986-ban a tekintélyes Gregoriana Pápai Egyetem megbízott professzorának nevezték ki. Erdő Pétert 2000. jan. 6-án II. János Pál pápa avatta püspökké a római Szent Péter Bazilikában. /Erdő Péter az új esztergomi bíboros. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./ Idén októberben Erdő Pétert a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a Jogi Kar és a Római Katolikus Teológiai Kar javaslatára díszdoktorrá avatták. Az eseményen dr. Csucsuja István professzor, a BBTE Történelem Karának dékán-helyettese mondott laudációt, amelyben kiemelte: Erdő Péter professzor hatalmas műveltsége és tudományos munkássága biztos, alapos képzésre épül. 1952-ben született Budapesten. Teológiai és kánonjogi doktorátust, majd egy második PhD fokozatot szerzett teológiából. További tanulmányokat és kutatásokat végzett a Kaliforniai Egyetemen, Berkeley-ben. Legfőbb területe az egyházjog és a jogtörténet. Munkásságát több mint 200 tanulmány és 16 monográfia jellegű könyv foglalja össze. Könyvei és monográfiái között van a Bevezetés a kánonjogba, az Egyházi törvénykönyv fordítása és kommentárja. Az egyházjog teológiája intézménytörténeti megközelítésben vagy az Egyházi alkotmányjog című munkai olyan alapművek, amelyek a szakemberek számára nélkülözhetetlenek. Az egyházjog teológiája és a Bevezetés a kánonjogba megjelent magyarul, németül, angolul, olaszul és ukránul, A kánonjogi tudomány története latin, német, magyar, olasz, spanyol, angol nyelven, az Egyházi alkotmányjog magyar, német, ukrán nyelven, Az egyházjog forrásai olaszul, magyarul, németül és angolul. Könyvei Budapesten, Rómában, Vatikánban, Torinóban, Buenos Airesben, Münsterben, Würzburgban, Lvovban, Pisában, Párizsban és Firenzében jelentek meg. Erdő Péter több, nemzetközileg elismert szakfolyóirat és jól ismert tudományos sorozat főszerkesztője; tanulmányait folyamatosan publikálja nemzetközi és magyarországi folyóiratokban, de gyakran közreműködik a Bari-i, Ljubljana-i, krakkói, lublini püspöki és érseki kiadványokban is. Számos kánonjogi és jogtörténeti forrásművet, kéziratot, és kódexet adott ki. Ezek legjelentősebbike Az egyházjog forrásai. Történeti bevezetés, amely 1999-ben jelent meg Budapesten. Több más forrásmunkát és dokumentumot jelentetett meg az "Archív für Katolisches Kirchenrecht"-ben, az "Österreichisches Archív für Kirchenrecht"-ben és másutt. Munkásságának kiemelkedő területe az ökumenizmus, valamint az egyház és állam viszonyának kérdésköre. 1993 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora; itt egymás után tanszékvezető, a hittudományi kar dékánja volt, majd 1998 óta az egyetem rektora. 2000. jan. 6-án, II. János Pál pápa Rómában püspökké szentelte, azóta székesfehérvári segédpüspök. Három szentszéki kongregáció, ill. Tanács: a Katolikus Nevelés és a Megszentelt Élet Intézményei Kongregációja, valamint a Pápai Törvényhozó Tanács tagja. /Erdő Péter - új esztergom-budapesti érsek. Műveltsége, munkássága biztos, alapos képzésre épül. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./"

"Mádl Ferenc köztársasági elnök advent alkalmából dec. 19-én fogadta a magyarországi és a határon túli magyar történelmi egyházak vezetőit a Parlamentben. Az államfő elöljáróban köszöntötte a 75. születésnapját idén betöltött Paskai László bíborost és Erdő Péter újonnan kinevezett Esztergom-budapesti érseket, Magyarország prímását. Erdő Péter prímás, érsek a kétórás találkozót követően az MTI-nek elmondta: a Kárpát-medence magyar egyházi vezetői jól ismerik egymást. Jakubinyi György gyulafehérvári katolikus érsek a találkozón köszönetet mondott a Sapientia Egyetem létrehozásának támogatásáért, s a kedvezménytörvény kapcsán továbbra is kérte a mindenkori magyar kormányzat segítségét. Szavai szerint a találkozóra érkezve magyar igazolvánnyal lépett be az Országház épületébe, s ekkor érezte át azt: a Parlament az egész nemzet, az egész Kárpát-medence magyarságának háza. Tőkés László királyhágómelléki református püspök elmondta: a megbeszélésen kiviláglott, hogy a magyarországi és a határon túli magyar egyházak "minőségileg más-más gondokkal küszködnek". Mint mondta, az anyaországi egyházak helyzete a határon túli közösségekéhez viszonyítva "megoldottnak, jó úton haladónak tekinthető". Ismertetése szerint a megbeszélésen szó volt a kedvezménytörvény mellett az egyházak oktatási, művelődési, szociális, hitéleti és erkölcsnevelő tevékenységéről is. Tőkés László jelezte, hogy az államfő az egyházakat a stabilitás intézményeinek nevezte. /Mádl: a stabilitás intézménye. Egyházi vezetőket fogadott a magyar államfő. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./"

"Január 11-én az esztergomi bazilikában szentmise keretében ünnepélyesen beiktatják Erdő Péter új esztergom-budapesti érseket, Magyarország prímását. Erdő Pétert /sz. Budapest, 1952. jún, 25./ 1975-ben szentelték pappá Budapesten. Doktorált teológiából a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémián. 1977-től 1980-ig a Pápai Magyar Intézet ösztöndíjasaként Rómában egyházjogot tanult a Pápai Lateráni Egyetemen, ahol kánonjogból szerzett doktori fokozatot. (Jogi dolgozatában az esztergomi prímás jogállásának kérdésével foglalkozott.) Rómából hazatérve az Esztergomi Érseki Papnevelő Intézetben kezdett el tanítani. 1986-tól a római Gergely (Gregoriana) Egyetemen a kánonjog vendégprofesszora. Két évig csak Rómában tanított, majd 1988 őszén a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémia Kánonjogi Tanszékének vezetője lett, de folytatta a római oktatást is. Számos előadást tartott, több tudományos cikket jelentetett meg különböző folyóiratokban, elsősorban egyházjogtörténettel és a jogforrásokkal foglalkozott. 1997-ben kinevezték a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Teológiai Karának dékánjává, majd a következő évben az intézmény rektorává. Nagy érdeme volt a katolikus egyetem megszervezésében, jogállásának intézésében és a stabilitás megteremtésében. Erdő Pétert 2000. január 6-án szentelte püspökké Rómában. II. János Pál pápa - az új prímás kijelölését megelőzően - 2002. december 7-én elfogadta a 75. életévét betöltött, ezért nyugdíjba vonuló Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek lemondását, s utódául Erdő Péter székesfehérvári segédpüspököt nevezte ki érsekként az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye élére. Az esztergom-budapesti érseki cím elnyerésével Erdő Péter lett Magyarország prímása. Várhatóan 2003. június 29-én Rómában veheti át a pápától az érseki palliumot, e méltóság szimbólumát. Esztergom 82. érseke, Magyarország új prímása sokat tett a magyar állam és a katolikus egyház kapcsolatának rendezéséért is, a tárgyalásokon a Szentszék részéről felkért szakértő volt a vatikáni vegyes bizottságban, jelentős szerepe volt a Szentszék és a magyar állam között 1997-ben létrejött megállapodás előkészítésében. /Ma iktatják be Erdő Péter új esztergom-budapesti érseket. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./"

"Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarokért felelős politikai államtitkára elrendelte, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke vizsgálja ki Veress László, az Illyés Közalapítvány irodavezetőjének eljárását. Az Illyés Közalapítvány távozó vezetője hétfőn több szlovákiai magyar családnak adta át a státustörvényben ígért oktatási-nevelési támogatást. Mint ismeretes, Veress László, az Illyés Közalapítvány irodavezetője a sajtó útján adott tájékoztatást arról, hogy 2003. január 13-án Esztergomban, a Balassi Bálint Múzeumban kilenc nagysallói szülőnek átadta a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényben foglalt oktatási- nevelési támogatás, illetve tanszervásárlási támogatás elnyerésére általuk benyújtott pályázat odaítéléséről szóló levelet és a pénzbeli támogatás felvételére jogosító csekket. /Sajtóközlemény (az Illyés Közalapítványnál eszközlendő vizsgálatról). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./ "

"Érdekes és hiánypótló könyv látott napvilágot a Kárpát-medencei gyermekjátékokról. Dr. Magyar György, az esztergomi Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola tanára, aki visszatérő vendége és előadója a Bolyai Nyári Akadémiának, gyűjtötte kötetbe azokat a gyermekjátékokat, amelyeket a továbbképzőn részt vevő testnevelő tanárok és tanítók közösen gyűjtöttek össze. A kötetben külön fejezetekben szerepelnek a futó- és fogójátékok, a sor- és váltóversenyek, a labdajátékok, a küzdőjátékok, a kirándulások játékai, a vízi- és téli játékok. A Kárpát-medence magyar gyermekjátékai című kötetet júl. 7-én mutatják be Csíkszeredában. /A Kárpát-medence magyar gyermekjátékai. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 3./"