"Aug. 26-án, vasárnap kettős ünnepet ült Györgyfalva lakossága: az új kenyér ünnepét és az emlékműavatással emlékezetessé tett millenniumot. Bár a magyar állam aug. 20-án lezárta a millenniumi évet, Györgyfalván késett ennek megünneplése. Antal Csaba, a falu református lelkésze elmondta: az anyaországi testvérközség, Érsekhalma polgármestere és a népdalkör tagjai, akiktől a millennium györgyfalvi megünneplésének ötlete származott, csak ebben a kései időpontban tudtak Erdélybe látogatni. Az érsekhalmiak hozott millenniumi zászlót ajándékoztak l Györgyfalvának. A lobogó átvétele után millenniumi emlékművet avattak. Az emlékmű egy faragott fakapuból és tíz, a kapu körül "elszórt" gömbölyű terméskőből áll. Mindenik kőre egy-egy évszámot véstek, ezek a magyarok történelmének fontosabb eseményeit jelölik. A köveken a következő dátumok szerepeltek: 896 - a honfoglalás éve, 1000 - Szent István államalapítása, 1541 - Erdély független fejedelemség lett, 1564 - a református vallást hivatalosnak ismerik el Erdélyben, 1568 - az unitárius egyházat is hivatalossá teszik a fejedelemségben, 1848 - a szabadságharc dátuma, 1867 - a kiegyezés időpontja, a dualizmus kezdete, 1918 - Erdély román uralom alá kerül, 1989 - a diktatúrát megdöntő forradalom éve és 2000 - a magyar keresztény állam ezeréves, valamint a kereszténység kétezer éves évfordulója. Ünnepi beszédet mondott Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnök: "aki egy évre készül, az magot vet; aki tíz évre, az fát ültet; száz évre készül legalább, ki gyereket szül és nevel; és újabb ezredévet vállal az, aki egy nemzet lelkét adja vissza". /Valkai Krisztina: Millenniumi emlékművet avattak Györgyfalván. Kónya: újabb ezredévet vállal, aki egy nemzet lelkét adja vissza. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./"