"A baróti tanulók háza és a párkányi szabadidő-központ többéves jó kapcsolatának köszönhetően a két város vezetősége is szorosabb viszonyt kíván kialakítani, jelezte Albert Dénes, Barót polgármestere. Tavaly az erdővidékiek jártak a Duna menti szlovákiai kisvárosban, a Barót-napok alkalmával pedig a felvidékiek viszonozták a látogatást, s ez alkalommal aláírták a szándéknyilatkozatot is. A testvérvárosi szerződés megfogalmazásával még várni kell a közigazgatási minisztérium és a szlovák követség, valamint a helyi tanács jóváhagyására. /(hecser): Szándéknyilatkozatot írtak alá. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./"

"Máj. 8-án, pünkösd napján nyílt a fényképtárlata a hármas számú Székelyudvarhelyi Református Egyházközség gyülekezeti termében. A 23 éves Magyari Hunor az összes erdővidéki templomot bemutatta felvételein. A tárlat Budapestre is elvándorol. Következő terve Magyari Hunornak az összes erdélyi református templom felsorakoztatása képekben, szintén dokumentációs célokból. /(bb): Erdővidék református templomai. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 10./"

"Aug. 21-én kezdődik az erdővidéki Nagyajtán a XXVII. Erdélyi Unitárius Ifjúsági Konferencia. Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) által szervezett rendezvény témája idén az ifjúság egyházbeli szerepe. Emellett idén először az egyetemisták és főiskolások találkozóját is megtartják. Kolumbán Gábor, az Erdélyi Unitárius Egyház főgondnoka Az egyház küldetése a társadalomban, A világiak szerepvállalása az egyházban címmel, Gyerő Dávid, az Erdélyi Unitárius Egyházkerület közigazgatási előadótanácsosa, volt ODFIE-főtitkár pedig Az ifjúság helye és szerepe az egyházban, Az egyház kínálata a mai ifjúságnak címmel tart előadást. /Pap Melinda: Fiatalok az egyházban. Egyetemi unitárius körök beindítását tervezik. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./"

"A Székely Nemzeti Tanács erdővidéki szervezőbizottsága tiltakozott a Krizbai Imre református lelkész /Barót/, az EMCT politikai tömörülés tagja ellen indított politikai hátterű rágalomhadjárat ellen. Agresszív, gyűlöletet szító hadjárat folyik a hatalom birtoklásáért.Ennek szellemében jártak el mindazok, akik megszervezték Krizbai Imre református lelkész ellen indított rágalomhadjáratot, 500 plakátot kiszórva Barót utcáira és a postaládákba. A tett minősíti az elkövetőket: jellemes ember nem burkolózik névtelenségbe, meggyőződéséért nyíltan kiáll, vállalja tettét. Egy magyar református papon keresztül az erdélyi magyar közösséget alázzák meg a mérsékeltnek álcázott gyávaság és hataloméhség korifeusai. /Tiltakozás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./"

"Néhány hét alatt hárommillió lej gyűlt össze a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület (GMKE) téglajegyakcióján. A baróti egyesület júliusban kezdeményezte azt a közadakozást, amelynek célja Erdővidék tájmúzeumának létrehozása. A létesítményben dokumentációs könyvtár is helyet kap. Demeter László történész, a GMKE elnöke beszámolt arról, hogy 50, 100 és 500 ezer lejes téglajegyeket bocsátottak ki. A Gaál Mózes Közművelődési Egyesület a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeummal (SZNM), valamint Barót polgármesteri hivatalával kötött szerződésben vállalta Erdővidék Tájmúzeumának létrehozását és fenntartását költségvetési és pályázati forrásokból. Erdővidék tájmúzeumát azon a telken létesítik, amelyen Baróti Szabó Dávid (1739-1819, Virt) jezsuita pap, költő-műfordító és tanár szülőháza állt egykoron. Az egyesület 2002-ben az Illyés Közalapítvány támogatásával megvásárolta a főépületet, a telket a Székely Nemzeti Múzeum kezeli. Baróton az 1980-as évek elején működött "múzeum". Néhai Kászoni Gáspár órásmester saját gyűjteményét ajándékozta az baróti állandó kiállításnak. A főleg ipar-, illetve céhtörténeti tárgyakból álló gyűjtemény 1981 és 1985 között volt látható, amikor a kiállítást bezárták, majd a gyűjteményt 1992-ben Sepsiszentgyörgyre szállították. Ez az anyag képezi majd az új tájmúzeum törzsanyagát; több erdővidéki magángyűjtő jelezte: szívesen adományoz saját készletéből a leendő múzeumnak. /Benkő Levente: Őszre kiállítást terveznek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./"

"Vincze Gábor történész jóvoltából Sylvester Lajos birtokába került a bukaresti magyar nagykövetség 1973. december 5-én kelt, szigorúan titkos jelentésének másolata, amelynek tárgya: ,,A nemzetiségi közvéleményt sértő intézkedések Kovászna megyében". A jelentést Martin Ferenc bukaresti nagykövet jegyezte. A szigorúan titkosított minősítést dr. Szatmári István, a külügyminiszter által megbízott szakértő 2002. március 7-én szüntette meg. A jelentés szerint leváltották a Kovászna megyei kulturális bizottság elnökét, Sylvester Lajost, és a sepsiszentgyörgyi színház igazgatójává nevezték ki az ugyancsak ez alkalommal leváltott Dukász Anna helyére. Sylvester Lajos már hosszabb ideje szálka az erőszakos elrománosító törekvések képviselőinek szemében. Ő volt, aki támogatta kb. másfél évvel ezelőtt a sepsiszentgyörgyi színház magyarországi vendégszereplését, amiért akkor ugyancsak fejmosást kapott.Fazekas János miniszterelnök-helyettes esetleges eltávolításáról is beszélnek. Sylvester leváltását az robbantotta ki, hogy a közelmúltban engedélyezte a megyében, Erdővidéken, az 1848/49-es magyar szabadságharc egyik színhelyén egy emlékmű felállítását az évekkel ezelőtt eltávolított helyére. Ezt a megyei vezetők nem tűrhették, s buldózerrel rombolták le az új emlékművet.Sylvester leváltásának körülményeit 1989 után több publicisztikai írásban is megfogalmaztam. Az őrnagy hazatér című, önéletrajzi fogantatású könyve különböző funkciókból való eltávolításának történettöredékeiként is felfogható. Sylvester leváltása után a színházi bemutatókon a mindenkori bukaresti magyar nagykövet gyakran megjelent. Ennek a gesztusnak a jelzésértékét abban az időben a román állambiztonsági és a politikai szervek is érzékelték. Nem csupán a magyar nagykövetség érdeklődése biztosított számukra védelmet, hanem a Hámos László elindította észak-amerikai mozgalom is, az ebben részt vevők ugyancsak nyomon követték minden jelentősebb lépésünket. Ehhez társult, illetve az Amnesty International Righst Foundation azokra a magyarországi értelmiségi csoportosulásokra támaszkodott - Ablonczy László, Pálfy G. István, Bulla Károly, Márkus Béla, Cs. Nagy Ibolya, Fábián László, később Szakolczay Lajos, Apáti Miklós -, akik a sepsiszentgyörgyi színházi bemutatók majdnem mindenikén jelen voltak, a Film Színház Muzsikában és más magyarországi lapokban elhelyezett írásaikkal nemzetközi publicitást biztosítottak, és ránk irányították a közvélemény figyelmét. A fokozódó nyomás közepette is védelmezőik között volt az egész időszakban Ilia Mihály, Csoóri Sándor és Czine Mihály. Fazekas János már az 1968-as új adminisztratív-területi felosztás idején látványosan exponálta magát a székelyföldi magyarság együtt tartásának ügyében. Kettős játékba bonyolódott: Ceusescut magasztalta, másrészt konspirációs kapcsolatokat épített ki Sylvsterékkel, titkos találkozókat szervezett - ezek egyik kedvelt helye a tündérvölgyi szívkórház volt. A Barót és Köpec közötti keresztútnál lévő 1848-as szabadságemlékmű kétszeri lerombolása, majd az újjáépítése szimbolikus jelentésű. 1934-ben Bidu Valer, Háromszék megye akkori prefektusának parancsára ökrökkel húzatták el az obeliszket. 1968-1973 között Sylvester a Kovászna megyei emléktáblák, szobrok, emlékművek egész sorát állíttattam helyre. Ebben az időszakban avatták föl Kézdimárkosfalván Barabás Miklós portrészobrát. Kőrösi Csoma Sándor Kovásznán és Csomakőrösön kapott szobrot, ekkor került vissza Gábor Áron-emlékmű Kézdivásárhely főterére. Elkészült az első Dózsa-emlékmű Dálnokban, a vélt szülőház helyén. Visszakerültek a sepsiszentgyörgyi szabadságharcos obeliszk mellé a román katonák által a harmincas években lefeszegetett és darabokra tört oroszlánok, Alsócsernátonban Végh Antal 48-as ágyúöntőmester és Felsőcsernátoni Bod Péter emlékét őrzi portrészobor, Gábor Áron elfoglalta szoborhelyét Sepsiszentgyörgyön és így tovább. A megyei ideológiai titkár egy tűzeset miatt Erdővidéken járt, meglátta a szerinte mindenféle jóváhagyás nélkül frissen emelt monumentális emlékművet, dührohamot kapott, és buldózerrel akkor éjszaka eltávolíttatta az obeliszket. Sylvestert felelősségre vonták a szobor állítása miatt. Végül az ideológiai titkár azzal érvelt, hogy az emlékmű ,,csúnya". Menjenek ki a helyszínre, nézzék meg az obeliszket, javasolta Sylvester. Ekkor derült ki, hogy nincs már emlékmű. Eltávolították. A titkár azt állította, a barótiak, köpeciek voltak a tettesek. Amikor Sylvester megtudta, hogy buldózerrel rombolták le az obeliszket, bejelentette: az 1934-es szobordúlás és a mostani között csak technikai különbség van. A szellem azonos: a Vasgárdáé. Sylvester berohant az első titkár irodájába.Szokatlan fellépése sokkolta a vezető funkcionáriusokat. Mintegy három hét múltán Nagy Ferdinánd, akkori első titkár bejelentette: ,,Magának volt igaza! A Központi Bizottság kivizsgáltatta a köpeci ügyet. Valóban a haladó hagyományokhoz tartozik az a történelmi esemény, amelynek a megörökítésére az emlékművet maguk visszaállíttatták. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy új emlékművet kell állítani. A maga irányítása és ellenőrzése mellett." - Sylvester Tornay Endre szobrászt kérte fel az emlékmű létrehozására./Sylvester Lajos: Az utolsó bástya. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 26., 27., 28."

"Elszigeteltséggel és szegénységgel küszködik a Homoródmente. Oklándon az 1998-as tűzvész után felújított községi könyvtár falán Beke Gyula Múzeum feliratú tábla árulkodik a kis néprajzi gyűjteményről, amelyet a kiállítás névadója hagyott hátra három évtizedes oklándi tanítóskodása után. Tette nem egyedüli magyar nyelvterületen, hiszen például Zathureczkyné Cserey Emília gyűjteményéből született a Székely Nemzeti Múzeum, a háromszéki Csernátonban idős Haszmann Pál kollekciójából jött létre a ma már híres falumúzeum, Baróton Kászoni Gáspár néhai órásmester adományából készül újraindulni az Erdővidéki Tájmúzeum. Gondot jelent, hogy tárlók és vegyszerek hiányában Oklándon a gyűjtemény faanyaga szemmel láthatóan pusztul. A valamikori 22 500 kötetből 2002. decemberére 10 004 maradt, miután több ezer könyvet kiselejteztek. A három faluból, Oklándból, Homoródújfaluból és Homoródkarácsonyfalvából álló 4000 lelkes községből főleg a gyermekek és fiatalok, télen inkább a felnőttek keresik fel a könyvtárat. Mostanában évente alig 1-1 millió lejből vásárolhatnak, ebből legfeljebb 4-5 kötetre futja. Legutóbb 2000 decemberében szereztek tekintélyesebb mennyiségű olvasnivalót, amikor a Pro Hungaris Alapítvány 200 kötettel ajándékozta meg az oklándi tékát. /Benkő Levente: Gondolatok az oklándi könyvtárban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./"

"Szept. 17-én a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének (SZNT KT) háromszéki tagjai a baróti Erdélyi Magyar Civil Társadalomért (EMCT) polgári tömörülés tagjaival találkoztak Baróton. A megbeszélésen az erdővidékiek által már korábban felvállalt, a Székelyföld autonómiaigényét kinyilvánító állampolgári gyűlések, a megfelelő testületeket létrehozó folyamat részleteit egyeztették. Mint ismeretes, az SZNT KT felhívással fordult a székelyföldi településekhez, hogy október 12-én állampolgári gyűléseken nyilvánítsák ki igényüket a területi autonómia iránt, megalakítva a település székely tanácsát és küldötte(ke)t állítva a Széki Nemzeti Tanácsok létrehozása érdekében. A folyamat első szakasza október 26-án a Székely Nemzeti Tanács megalakulásával zárul. A Krizbai Imre református tiszteletes által vezetett EMCT korábbi törekvéseihez híven felvállalta, hogy szorosan együttműködve a KT tagjaival a székelyföldi autonómia megvalósítása érdekében Bardoc-Miklósvárszék településein megszervezi az állampolgári gyűléseket. /(Dánél): Szervezkednek Erdővidéken (Székely Nemzeti Tanács). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./"

"Makovecz Imre Vargyasra látogatott, felmérte az általa tervezett templom építésének menetét és minőségét, s átnyújtotta a Makona Egyesülés tagjainak hatvanmillió lejt meghaladó pénzadományát. Örömmel állapította meg, hogy az építők jó munkát végeztek.Sajnálattal hallotta, hogy a tervet központi pénzből sehonnan sem támogatják, pedig a feltárásra váró XI. és XIV. századi templomok romjai olyan értéket képviselnek, amit meg kellene óvniuk. A vargyasi református templom 1992-ben vált hasznavehetetlenné, és a 125 lelkes erdővidéki közösség újabb istenháza építését határozta el. Makovecz Imre vállalta el díjmentesen a tervek elkészítését. Az alapkövet Csiha Kálmán püspök szolgálatával 1997. május 31-én tették le. Azóta a pénzhiány miatt többször leállt a munka. /Hecser László: Vargyason járt Makovecz Imre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./"

"Szept. 20-án Baróton az unitárus templomban rendezett Erdővidéki Regionális Tudományos Konferencia az egyik főszervező, Fehér János beszédével vette kezdetét. A negyedéves történelem-művészettörténelem szakot végző egyetemista kifejtette: szándékuk szerint egyrészt a fiatal erdővidéki értelmiségnek kívántak bemutatkozási lehetőséget biztosítani, másrészt felmérni, hogy a régiószinten kb. 150 főnyire tehető egyetemista igényeli-e érdekeiket védő diákszövetség létrehozását. Az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke, dr. Egyed Ákos szólt a jelenlevőkhöz. Dr. Demeter János védnök a konferencia megtartó erejét emelte ki. Dimény János, a Baróti Szabó Dávid Szakközépiskola igazgatója, az egyetemi lépcsőig vezető elemi és középfokú oktatás jelentőségéről szólt. A konferencia megmutatta, hogy az egyetemisták igénylik a diákszövetség létrehozását és működtetését. /Hecser László: Lesz értelmisége a Székelyföldnek (Regionális tudományos konferencia). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 22./"

"Az 1944. szept. 26-i mészárlás áldozataira emlékeznek Szárazajtán. Az erdővidéki faluban 44 őszén a magyarellenes rémtetteiről elhíresült Maniu-gárda tagjai fejszével lefejezték a 21 éves Nagy Sándort és testvérbátyját, a 25 esztendős Nagy Andrást. Ugyanaznap hajnalban az áldozatok házába betörő gárdisták otthonában lőtték agyon a 34 éves Gecse Bélát és a 35 éves Málnási Józsefet. Az iskolaudvaron hat gyermek édesanyját, az 50 éves Szép Albertné Málnási Réginát, valamint férjét, a 49 éves Szép Albertet, a 38 éves Elekes Lajost, a 42 éves Szép Bélát, a 62 éves Németh Gyulát, a 62 éves Szabó Béniámot és az 51 éves Németh Izsákot lőtték agyon. A 38 éves Tamás Lászlót a kivégzést végignézni kénytelen emberek közé lőtt sortűz ölte meg. A 49 éves Nagy D. Józsefet a tömegből szólították ki, de csodával határos módon a férfinak "csak" a fogsorát zúzta szét a lövedék, később sérüléseiből felépült, és 1955-ben hunyt el. Az akkori román közigazgatás bejegyzései szerint az áldozatok "háborús balesetet szenvedtek". A Maniu-önkéntesek 1944. őszi magyarellenes hadjáratának első állomása volt Szárazajta.1944. szept. 4-én egy visszavonuló német utóvéd a falu határában tűzharcba keveredett a túlerővel előrenyomuló román sereggel. Az összetűzésnek néhány - emlékezők szerint 13 - román katona esett áldozatául, ezt torolták meg a szárazajtai magyarokon olyan tanúk vádja alapján, akik a katonai csetepaté során pincékbe bújva várták a harc végét. A későbbi persorozaton maguk a román tisztek sem állították egyértelműen, hogy csapataik veszteséget szenvedtek, ha igen, milyen mértékűek voltak azok, illetve terheli-e felelősség emiatt a magyarokat. Egy szemtanú szerint viszont a feketelista már a szeptember 4-i katonai ütközet előtt készen állt. Újabb levéltári források tanúsítják, hogy a kivégzés előtt Szárazajtára már visszatért román csendőrség is aktív szerepet vállalt a kivégzendők összegyűjtésében, az otthonában agyonlőtt két áldozat esetében pedig a gyilkosság helyszínén is jelen voltak a belügyiek. Az akkor nagyon fiatal Németh Ákost édesapjával összekötözve vezették a puskacsövek elé. Úgy szabadult meg, hogy az egyik falubeli román fiatalember tanúsította: ártatlan. Édesapját, Németh Gyulát agyonlőtték. Ifjabb Nagy Gyulát maga Gavrila Olteanu, a Maniu-gárdák parancsnoka akarta főbe lőni. A mellette álló szárazajtai román fiatalember, Berszán Domokos (Barsan Dominic) közbeszólása mentette meg. Ifjabb Nagy Gyulát és édesapját elengedték. A szintén "halálra ítélt" Máthé Albertet egy gárdista vallomása szabadította meg. A szemtanúk, illetve a hozzátartozók szerint az áldozatoknak korábbi, vélt vagy valós sérelmekért kellett fizetniük.A vérengzés másnapján gyászszertartás nélkül kellett eltemetni a legyilkoltakat. Az első megemlékezés 1990. szeptember 26-án volt, amikor a jelképes temetésen Bartalis Szélyes Pál szárazajtai lelkész mondott imát az elhunytakért. /Benkő Levente: Szárazajtán nem felejtenek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./"

"Okt. 20-án megválasztotta erdővidéki vezetőit a Székely Nemzeti Tanács a baróti református templomban. Az elnök Krizbai Imre református lelkész, alelnökei Demeter József, Nagybacon volt polgármestere, valamint Bán István vállalkozó. Erdővidéken Bodos falu kivételével minden helységben megalakult a helyi Székely Nemzeti Tanács. A Brassó megyei falvak közül Ürmösön a magyarság egy része kitart az RMDSZ mellett, másik részét azonban román pártokba csalogatják át, Apáca pedig csak azután zárkózik fel, ha majd látja, hogy a kezdeményezés megerősödik. Örvendetesnek nevezte viszont, hogy Alsórákos csatlakozott a mozgalomhoz, és hogy Bardoc és Miklósvár fiúszékek immáron az ősök nyomdokain haladva fogalmazhatják meg autonómiaigényeiket. /Benkő Levente: Megválasztották a széki vezetőket. = Krónika (Kolozsvár), okt. 21./"

"Húsz erdővidéki civil szervezet vett részt az olaszteleki imateremben megtartott találkozón, ahol Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnöke tartott előadást Civil szervezetek közösségben címmel. Az I. erdővidéki civil fórumon elhatározták egy levelezőlista létrehozását.Leginkább közművelődési és humanitárius szervezetek képviseltették magukat, de jelen volt egy-egy gazdasági és természetvédő egyesület. Kolumbán Gábor megállapította, hogy Erdővidéken mindig is volt önszerveződésre való képesség. /Benedek Márta: Első civil fórum. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./"

"A Barót Jövőjéért Egyesület, a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület és a Messzelátó Egyesület szervezésében A civil szervezetek szerepe és jelentősége a közösségi életben címmel találkozót tartottak Olaszteleken a református egyház imatermében.A találkozó az Erdővidék minden tájegységét képviselő tizenöt egyesület, szervezet és közösségszervező eddigi munkásságának, illetve célkitűzéseinek ismertetésével vette kezdetét. A megyei tanácsot képviselő Ördög Gyárfás Lajos elmondta, nyilvántartásuk szerint háromszáz szervezet létezik, de pontos adatuk csak 180-ról van, ezért katalógus kiadását tervezik. Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnöke Civil szervezetek közösségben címmel tartott előadásában kifejtette: a rengeteg belső energiával telített civil szervezetek léte sorsdöntő lehet egy vidék számára. A kapcsolatteremtés és együttműködés a jövőben témával indított beszélgetés során az a vélemény alakult ki, hogy be kell vonni a munkába a hagyományosan kulturális és társadalmi szerepet vállaló erdő-közbirtokosságok és szarvasmarhatartó egyesületek képviselőit is. /(hecser): Közösségszervezők találkozója Olaszteleken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./"

"Felső-Háromszék képes krónikája, Váradi Péter Pál és Löwey Lilla erdélyi fotóalbum-sorozatának 17. (!) könyve is napvilágot látott. Kalotaszeg három albuma után Korond és vidéke, a Gyimesek, Alcsík meg Felcsík, Gyergyó és vidéke, a Fehér-Nyikó és Keresztúr vidéke, a Nagy-Küküllő és Udvarhely vidéke, a Homoródi-dombság és Erdővidék után most Felső-Háromszék következett. Ezek mellé illeszkednek az évszakalbumok, a Tél a havason, az Ősz a havason, az Erdély. Az egyenként 200-240 színes képpel illusztrált honismereti fotóalbumokban a képi megjelenítés a költészettel, a tájleíró prózával ölelkezik. A könyv a veszprémi Prospektus Nyomda munkája. /Perkői kilátó (Újabb honismereti fotóalbum). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 7./"

"Gaál Mózesre, a két világháború között népszerű ifjúsági íróra, kiváló pedagógusra emlékeztek születésének 140. évfordulója alkalmából Baróton. Tatár Zsuzsanna nyugalmazott magyartanár kitért Erdővidék nagy szülöttje munkásságának úttörő jellegére is. /(hecser): Gaál Mózesre emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 15./"

"Nov. 18-án megkezdődtek a XI. Erdővidéki Közművelődési Napok Nagyajtán. Az iskolások kézműves foglalkozásokon és megzenésített gyermekversekből összeállított koncerten szórakoztak, mások vetített képes előadáson és könyvbemutatón vettek részt. A Kós Károly tervezte nagybaconi református imaház is szűknek bizonyult a baróti Kelekótya együttes előadóestjén. A kisbaconiak meglepetéssel rukkoltak elő: az iskolások gyűjtötte 150 ezer lejt adományoztak az Erdővidéki Tájmúzeum létrehozásán fáradozó Gaál Mózes Közművelődési Egyesületnek. Másnap ismét a nagyajtai iskola volt a rendezvény házigazdája. Bemutatták Papp Annamária Szögesdrót és Benkő Levente Székely golgota című könyvét. Elhangzott: a második világháborús hadifogság és internálás emlékei, a levéltári és elbeszélt adalékok tisztázzák, mi történt magyarok százezreivel 1944-45-ben. /Anita, az óvodás múzeumalapító. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./ Olaszteleken mindenki kénye-kedve szerint szórakozhatott. A Tamási Áron Színház bábtagozata után este fellépett a baróti Kájoni Consort régizene-együttes. Az erdővidéki kulturális életbe tavaly visszatérő Tókos Melinda Erdőfülében Eldalolom valamennyi énemet című zenés előadóestjét mutatta be. /(hecser): Jó zene és könyv (XI. Erdővidéki Közművelődési Napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 20./"

"A XI Erdővidéki Közművelődési Napok keretében a Kós Károly-emlékkiállítást Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója nyitotta meg. Dávid Gyula író, szerkesztő és Jánó Mihály művészettörténész tartott előadást. /(hecser): Kós Károly - az ember és a gondolkodó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 24./"

"Benkő Levente a vele készült beszélgetésben elmondta, hogy nagypapája sokat mesélt neki a második világháborúról, a fogságról, ő pedig már tizenévesként mindezt feljegyezte. Benkő Levente 1991 júniusában lett a Háromszék erdővidéki tudósítója. Elvégezte a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumot. Első könyvében /Szárazajta, H-Press Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 1995/ a szárazajtai tragédiának állított emléket. 1944. szept. 26-án az úgynevezett Maniu-gárdák vérengzést hajtottak végre Szárazajtán, tíz magyart agyonlőttek, kettőt lefejeztek, fejszével, középkori stílusban. A második könyve 1998-ban jelent meg, Volt egyszer egy 56 címmel, az 1956-os erdélyi elítéltek kálváriájáról szólt. Következő könyvében a földvári fogolytáborba, továbbá Foksányban, Tîrgu Jiuban, Tighinában vagy Szibériába elhurcoltaknak állított emléket. Ez Fogolykönyv címmel jelent meg 1999-ben. Könyvritkaság, mivel a kiadója szó szerint belebukott, és a szerződött ezer példányból csak 250 darabot nyomott ki. Jó lenne újranyomni, hogy minél több emberhez eljusson. - Erdővidéken a szénbányászat a kilencvenes évek elején összeomlott, az alkalmazottak nagy részét elbocsátották. Összegyűjtöttem az erről szóló írásait, Hová mennek a bányászok? címmel. Ezek a szocioriportok hiányoznak a mai erdélyi magyar sajtóból. Ez a kis könyvecske egyfajta fényképet jelent az erdővidéki társadalom 90-es évekbeli állapotáról. Közben tovább gyűjtöttem az anyagot a földvári táborba hurcoltakról. Munkája Muszáj volt élni valahogy címmel jelent meg, amelyben 12 magyar ember mesél arról, hogy a második bécsi döntés után milyen volt az élet Észak- és Dél-Erdélyben, a háborús körülmények között. Hatodik kötete: Bűn volt a szó, olyan embernek a tragédiájáról szól, aki zseni volt, atomfizikától elkezdve a magas szintű matematikáig, folklórkutatástól találmányokig mindennel foglalkozott. Bezárták, ellehetetlenítették, halálba kergették. Ő volt Moyses Márton, aki Brassóban a Kommunista Párt székháza előtt benzinnel leöntötte, majd felgyújtotta magát. Benkő Levente adósságot törlesztett hetedik könyvével /Székely golgota/. Tartozott ezzel az előtte járóknak, akiknek nem adatott meg, hogy saját kezűleg papírra vessék a velük történteket. Ez a földvári fogolytáborról szóló kötet. Ezek az emberek huszonévesként a fronton harcoltak, majd hazamentek, tehát nem hadifoglyokról van szó, hanem otthonukból elhurcolt észak-erdélyi magyar civilekről. Boros Ernő, a Szatmári Friss Újság munkatársa szintén összegyűjtötte a Szatmár megyéből Földvárra hurcolt magyar férfiak és asszonyok visszaemlékezéseit. Az ő kötete Minden nap eljött a halál címmel 2002-ben jelent meg. Néhai kollégája, Daróczi Ferenc pedig Maros megyében gyűjtött össze sok visszaemlékezést. Egyszer ezt a három gyűjtést egy kötetben érdemes lenne kiadni, hogy érzékelhetővé váljon, mi is történt Észak-Erdélyben a magyarokkal. /Sándor Boglárka Ágnes: Ideje van a szólásnak - vallja Benkő Levente újságíró. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./"

"Nyolcmillió eurót nyert Kovászna megye az idén a különböző EU-csatlakozási programok pályázatain - jelentették be Sepsiszentgyörgyön azon a találkozón, amelyen a nyertes projektek koordinátorai és a pályázatokon részt vevő települések polgármesterei vettek részt. 2000-ben csupán 100 ezer eurós összeget nyertek pályázati úton. Pályázati úton a két legfejletlenebb kisrégió, Kovászna és Bodza vidéke nyerte a legtöbb pénzt, Erdővidék, Sepsiszentgyörgy és Felső-Háromszék pedig kisebb összeget nyert ugyan, de több pályázaton vett részt. A kis- és középvállalkozók számára meghirdetett pályázatokon 11 háromszéki cég nyert összesen 1,2 millió eurót, amelyet fejlesztésre, modern gépek vásárlására fordítottak. A gyermekjogvédelem területén négy jelentős programot finanszíroztak. Csaknem tízmillió eurós támogatást kapott a 131-es megyei út felújítását szolgáló terv. Ennek munkálatait jövőben kezdik el, és néhány éven belül javítják a Brassót Székelyudvarhellyel összekötő és Erdővidéken áthaladó útszakaszt. /Kovásznai területfejlesztés európai pénzekből. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 31./"

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) székelyudvarhelyi kongresszusának egyik legfontosabb kérdése a választásokon az RMDSZ ellen induló szervezetek összefogásának megvalósítása volt. Kiderült, hogy együtt akarnak dolgozni, de ennek végső formáját még nem találták meg. Szász Jenő, az MPSZ elnöke úgy vélte, hogy mivel a tömbmagyarság feltételei már csak Székelyföldön adottak, ezért ez a történelmi terület kell hogy ellássa a vezető szerepet. A kongresszuson csak a Szatmár megyei Pécsi Ferenc RMDSZ-es parlamenti képviselő vezette Pro Civitate – Magyar Polgári Egyesület (PCMPE) csatlakozott az MPSZ-hez. Szász ismertette a 2000-es helyhatósági választásokon is részt vett Udvarhelyi Polgári Egyesületből megalakult MPSZ-t, amelyet Alsó-Háromszék, Erdővidék, Kézdi-, Orbai-, Csík- és Gyergyó-szék, Maros, Szatmár, Bihar, Szilágy, Kolozs és Máramaros megye alkotnak. /Borbély Tamás: Elvi megállapodás az összefogásról. Székelyföldé lesz a vezető szerep? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

Homoródszentpálnál torokgyulladása és fagyási sérülései miatt két napig megszakította útját és megerősödni hazatért Gyergyóba Forró Edit. Az elszánt hölgy február 18-án Erdővidékről indul tovább Angyalos felé, és arra kéri azokat, akik követik útját, hogy imádkozzanak egészségéért. /Forró Edit Erdővidéken. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 18./

Mára Bölön az Erdővidéki Református Egyházmegye legkisebb lélekszámú gyülekezete lett. A legnagyobb gond az 1722-ben épült műemlék templommal van: a lassú földcsuszamlás és az 1832-es földrengés miatt drótkötéllel két helyen ki kellett kötni az északi, különben leomlott volna. A 208 lelket számláló református közösség szeretné rendbe hozatni a templomot. /Berszán István beszolgáló lelkipásztor: A bölöni reformátusok mégis élni akarnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./

A múlt évben több településről jelezték: falufüzet, kismonográfia, prospektus készül róluk. Köztük szerepel Kilyén, Kökös, Hatolyka, Gelence, Málnás, Ozsdola, Páké, Bodok, Uzon, Csomakőrös. Háromszék 122 vidéki településeiből a falvak alig egyötödének van önálló nyomtatott falufüzete, kismonográfiája.  Alsó-Háromszéken és az Oltfejben nyomtatott vagy sokszorosított falufüzettel-szórólappal büszkélkedhet Árkos, Sepsikőröspatak, Zalán (egyház), Réty (iskola), Mikóújfalu (katolikus egyház), Illyefalva, Sepsimagyarós, Étfalvazoltán, Szentivánlaborfalva. Felső-Háromszéken és Orbaiszéken Zabolának, Kiskászonnak (búcsújárók háza), Bitának (a Háromszékben megjelent sorozat), Futásfalvának, Berecknek, Papolcnak, Barátosnak, Torjának van átfogóbb falufüzete. Erdővidéken és Székföldjén kiadványok vannak Uzonkafürdőről, Erdőfüléről, Vargyasról, Bölönből, Köpecről (Gáspár József-féle falutörténet), Hidvégről.     Több településről készült históriás írás, de anyagiak hiánya miatt ezeket nem adták ki. Ezek közé sorolható Bardoc (Fazakas Mihály kézirata), Nagybacon (néhai tanító kézirata), Szárazajta (Mihály Gábor ny. tanító kézirata), Magyarhermány (néhai Máthé János teljes falumonográfiája), Angyalos (néhai tiszteletes Bartha Sándor kézirata), Aldoboly (Deák József ny. lelkipásztor kézirata), Sepsiszentkirály (Kovács Sándor volt református lelkész falutörténete), Kálnok (a múlt századi Unitárius Közlönyben), Nagyborosnyó (néhai református tiszteletes Nagy Lajos falumonográfiája) és Szárazpatak (Márton Emil ny. tanító falutörténete). A sor azokkal az elfekvő kéziratokkal bővítő, amelyeket vidéki értelmiségiek, tanítók, lelkészek készítettek, de polcokon, fiókok mélyén várják, hogy a maiak kiegészítsék az azóta történt eseményekkel, irodalmi jegyzettel, térképekkel, fényképfelvételekkel, és megfogalmazzák azt is, hogy mit vár az illető település a jövőben, főleg a községgazdálkodás, falufejlesztés, közművesítés, infrastruktúra tekintetében. /(kgyz): Nyomtatványok Háromszék és Erdővidék falvairól. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./

Az ortodox egyház állam a román államban, a központi költségvetésből a görögkeleti egyház működésére kiutalt pénzek rubrikájába még soha nem került konkrét összeg. Ugyanis csak a beavatottak számára ismert csatornákon át ömlik az új honfoglalás céljait szolgáló pénz. A trükkök sora a csereháti épületfoglalástól a csíkkarcfalvi kockakövek felszedéséig húzódik, s úgy tűnik, hogy a Partiumban is offenzíva készülődik. Legújabban a nagyszalontai hajdani gyalogsági laktanya épületegyüttesét és területét szerzik meg: a kormány a nagyváradi Szent Kereszt kolostor apácáinak készít több százezer hektáros ajándékot. Az elvándorlás miatt ma 57 százalékát teszi ki a magyarság Nagyszalonta lakosságának. Az egyik ortodox főpap Istenére esküdött, hogy csak ott építenek templomot, ahol a hívek száma indokolttá teszi. Hogy akkor az erdővidéki Magyarhermányban miért volt rá szükség, arra nem érkezett válasz. Az egyik székelyföldi városi tanács tagjai utánanéztek, milyen érdekeltség is húzódhat a kőolajipari befektetés céljából területet igénylő cég mögött. Akkor sikerült megakadályozni, hogy azon a helyen ne építsenek ortodox templomot. Nagyszalontán viszont az ottani elöljárók egyfajta hallgatólagos alku létéről vélnek tudni: Szabadság-szoborért ortodox kolostort. /Csinta Samu: Ortodox faló. = Krónika (Kolozsvár), márc. 11./

Krizbai Imre, az erdővidéki Székely Nemzeti Tanács elnöke lemondott tisztségéről. Krizbai Imre szerint Bán István vállalkozó, az SZNT erdővidéki alelnöke nem megfelelő Baróton a polgármester-jelöltségre. Az SZNT berkeiben már korábban vitát szült, hogy Bán István vállalkozó indulni kíván az MPSZ jelöltjeként a júniusi polgármester-választáson. Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke közölte: tudomásul veszik Krizbai Imre elhatározását, az új elnök személyéről a széki közgyűlésnek kell döntenie. /Benkő Levente: Krizbai Imre lemondott. = Krónika (Kolozsvár), márc. 24./

Erdővidék településéről, Nagyajtáról szól a Falufüzetek-sorozat 15. kiadványa. A 935 lakost számláló falu többségében magyar, ennek fele unitárius, őket számban követik a reformátusok, majd a római katolikusok. Nagyajtán működik a Kriza János Művelődési Otthon, az iskola is a Vadrózsák írójának nevét viseli. A Falufüzetek-sorozat szerkesztője Veres Péter. /(barabás): A Falufüzetek újabb kiadványa. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 20./

  Máj. 22-én Baróton tartotta meg idei vándorgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Bölcsész-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya. Előkészítője és lebonyolítója a helyi Gaál Mózes Közművelődési Egyesület volt.     Dr. Egyed Ákos, az EME elnöke és Demeter László, a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke köszöntője után a magyarországi, kolozsvári, marosvásárhelyi, csíkszeredai, székelyudvarhelyi, sepsiszentgyörgyi előadók ismertették dolgozataikat, melyek a székelyek történetének egyes mozzanataival, a székelyföldi városok kiváltságos helyzetével, az erdővidéki református egyházmegyék életével, az 1762–1764-es határőrség erdővidéki szervezésével, Erdővidék önállósulási és függetlenségi törekvéseivel, a vargyasi Daniel családdal, Benedek Elek emlékirataival, az erdővidéki hely- és családnevekkel, az irodalmi gyakorlókönyvekkel, regionális történetekkel, a lokális balladák jelentőségével, a népi kultúra szerepével a globalizáció korában kérdéseivel foglalkoztak. Erdővidék központjában, Baróton mind a művelődés, mind a tudományos kutatás terén az utóbbi időben igen jelentős sikerekről számolhatnak be. Hetente tartják a Fókusz Klub változatos tudomány- és művelődésterjesztő műsorát, az Erdővidék című újság mellett évnegyedenként megjelenik az Erdővidéki Lapok, helytörténeti és néprajzi anyaggal, továbbá napvilágot látott tavaly novemberben az időszaki kiadvány, az Erdővidéki Történeti és Természettudományi Tár első kötete. A vándorgyűlés napján megalakították az Erdélyi Múzeum-Egyesület fiókszervezetét is. /(a–e): Vándorgyűlés Baróton. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./

Máj. 31-én emlékeztek Nagybaconban Nagybaczoni Nagy Vilmosra, volt honvédelmi miniszterre. Bardocz Csaba, Bacon község polgármestere a vezérezredes életútjának főbb állomásait felsorolva emberi tartásáról emlékezett. Dr. Csikány Tamás hadtörténész kiemelte, nem szabad megfeledkezni azokról, akik nem harci tetteikkel, hanem emberségükkel szolgálták a nemzetet. Leleplezték Bodó Levente szentegyházi művész (kezének nyomát őrzi Erdővidéken Baróti Szabó Dávid és Gaál Mózes mellszobra, illetve a tejgyár falán elhelyezett, a Beke család ’48-as hőseinek emléket állító plakett és a millenniumi emlékmű) alkotását, a volt honvédelmi minisztert ábrázoló domborművet, az emlékplakettet. A délutáni tudományos ülésszakon Nagybaczoni Nagy Vilmos életútjáról dr. Csikány Tamás, Horváth Csaba, Illésfalvi Péter, Szani Ferenc budapesti hadtörténészek értekeztek, Kónya Ádám tanár Találkozásaim Nagybaczoni Nagy Vilmossal címmel tartott előadást, illetve Szabó János József hadtörténész, egyetemi tanár bemutatta Ivas István Az utolsó székely határőrök, 1944 című könyvét. /Hecser László: Nagybaczoni Nagy Vilmos-emléktáblát avattak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 1./

    Dalt, dalt a szívnek – címmel zajlott a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület rendezésében a baróti dalárdamozgalom 130. és a Rozmaring kórus fennállásának 10. évfordulóját ünneplő gála. A Rozmaring női kar meghívásának a zágoni Mikes Kelemen Vegyes Kar, a baróti Zathureczky Gyula Vegyes Kar, a zirci városi vegyes kórus, a Kájoni Consort régizene-együttes és a sepsiszentgyörgyi Pro Musica kamarakórus ünnepelt együtt az erdővidékiekkel. Kiállítás nyílt a dalárda 130 éves működéséből megmaradt emlékeiből. /(hecser): Az éltető dal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./