"Az RMDSZ közleménye szerint Maros megye 17 középiskolájában a magyar tannyelvű osztályokban 314 hely maradt üresen. Marosvásárhelyen a Ion Vlasiu és Traian Vuia szakközépiskolákban 18-18, a Ion Vlasiuban 3, az Avram Iancu műszaki osztályaiban 49, a technológián 26, az Electromaros szakközépiskolában 20, a Gh. Sincaiban 18, az Aurel Persu-ban 12, a C. Brancusi szakiskolai osztályaiban 21. Segesváron, a Mircea Eliade líceum filológia oszályában 2, a szovátai faipari szakközépiskolában 22, az erdőszentgyörgyi szakközépiskolában 17, a társadalomtudományok szakon 16. Nyárádszeredában 7 hely, a szászrégeni Lucian Blaga líceumban 17, a bándi líceumban 25 hely, míg a dicsőszentmártoni C. Brancusi szakközépiskolában 23 hely maradt üresen. /314 betöltetlen középiskolai hely. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 17./"

"Erdőszentgyörgyön működik Maros megye egyetlen keresztrejtvényfejtők klubja. A találkozókat a Nyugdíjasok Önsegélyző Pénztárának a tanácstermében tartják. A klub kicsit a helyi Bodor Péter Közművelődési Egyesülethez is tartozik. A tagok rendszeresen vásárolják a keresztrejtvény-magazinokat, köztük a Népújság által kiadott Fekete-fehért. /(korondi): Hobbim a keresztrejtvény. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./"

"Erdőszentgyörgyön kilencedik alkalommal rendezték meg az amatőr színjátszók fesztiválját. Négy társulat, a hármasfalusi, a gyergyószentmiklósi, az erdőszentgyörgyi és a szászrégeni műkedvelők mutatkoztak be ezúttal. A szászrégeniek által előadott darab, Nóti Károly: Nyitott ablak sok helyen a profizmus határát súrolta (rendező Tamás Ibolya). A Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Kis-Küküllő menti Térségi Társulás által támogatott fesztivál szervezői ígéretet tettek, jövőre is sor kerül a fesztivál megrendezésére. /Korondi Kinga: Amatőr színjátszó fesztivál Erdőszentgyörgyön? = Népújság (Marosvásárhely), nov. 27./"

Sóvárad közelében van a hajdani Csombod vára, a hozzá kapcsolódó gazdag mondaanyag egy részét Ráduly János közölte (Vetettem gyöngyöt. Népköltészeti tanulmányok. Székelyudvarhely. 1997). Ráduly 1998 nyarán járt arra, amikor néhány olyan kőtömbre (sztélére) figyelte föl, amelyek "emberfejesek", azaz emberfő alakúak. Ezek között egy "írott" kő is előbukkant, amelyen két vésett jel látható, mind a kettő besorolható a székely (magyar) rovásírás ábécérendszerébe. A két jel Ráduly szerint monogramot takar, család- és keresztnév rövidítései lehetnek. Kéréses a jelek kőbe vésésének az ideje. Ráduly János szerint nem kizárt, hogy a két jelet a XV-XVII. században "írták". Ezzel Sóvárad is felsorakozott a rovásírást megőrző Kis-Küküllő menti falvak közé. Ezek a következők: Kibéd, Makfalva, Szolokma, Erdőszentgyörgy és Bonyha. /Ráduly János: Rovásjeles kő Sóváradon. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 26./

Tavaly jelent meg Sebestyén Péter erdőszentgyörgyi plébános teológiai címszavakat és kifejezéseket tartalmazó szótára /Agapétól Zsoltárig, Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2001/. A szómagyarázat először rádiós katekézisként hangzott el, ebből az anyagból válogatta kötetbe a szerző a teológiai kifejezések közérthető magyarázatát szótári – betűrendi – rendszerbe. /(sch): Agapétól Zsoltárig. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 3./

Febr. 21-én Nyárádszeredában megkezdődtek a hét végéig tartó Bocskai-napok. A Bocskai szobornál történelmi megemlékezés, majd zenés-verses összeállítás hangzott el és koszorúkat helyeztek el az emlékmű talapzatánál. Febr. 22-én az általános iskola tanulóinak ünnepköszöntő műsora után Rüsz Károly szavalóestje következik. Febr. 23-án lesz a Szép beszéd irodalmi vetélkedő, majd megkezdődik a kispályás labdarúgó- bajnokság. Febr. 24-én Kerekes Károly a szociális hálóról tart előadást, este Erőss Attila: A zenélő kút című művét mutatja be az erdőszentgyörgyi Bodor Péter színjátszókör. /Vajda György: Bocskai-napok Nyárádszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./

Egy éves a Kis-Küküllő menti Térségi Társulás (KTT). Az elmúlt évről Borbély Emma, a társulás ügyvezető elnöke számolt be. Két vállalkozó-találkozót szerveztek, a polgármesterek számára pedig a budapesti Szent István Egyetem szakemberei tartottak vidékfejlesztés témakörben szakmai tanácsadást. Lehetővé tették a kisvállalkozóknak, hogy az erdőszentgyörgyi Szentgyörgy-napok keretében bemutassák népművészeti termékeiket. Eddig 6 pályázatukból 4-et pozitívan bíráltak el, és sikerült támogatást szerezniük. Munkájukat a Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete is támogatta. Kiadtak egy prospektust Vendégváró értékek a Kis-Küküllő térségében címmel. A KTT ugyanakkor részt vállalt a szentgyörgyi hagyományos amatőr színjátszó fesztivál megrendezésében is. Elkezdődött a kistérségi stratégia összeállítása, ezzel párhuzamosan a korábban kiképzett fiatalok feltérképezik az egyes települések lakóinak gondjait, terveit stb. /Korondi Kinga: Egyéves a Kis-Küküllő menti Térségi Társulás. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 6./

Kétnapos rendezvénnyel ünneplik e hét végén Erdőszentgyörgy lakói sárkányölő Szent György, a község névadójának ünnepét. Az ünnepségre Svájcból, Plan les Ouates-ből 15 tagú küldöttség, Celldömölkről és Bajáról pedig 4 tagú küldöttség érkezik. Plan les Ouates-tel és Celldömölkkel aláírják a testvértelepülési szerződést. A termékkiállítással egyidejűleg szarvasmarhák kiállítására is sor kerül, amelyet néhány mezőgazdasági gépek forgalmazására szakosodott cég termékbemutatója is kísér. Marosszentgyörgy egy héttel később ünnepli Szentgyörgy napját. A többnapos ünnepség egyik jelentős mozzanata a katolikus templomban tartott Szent György-napi (ápr. 24.) búcsús szentmise lesz, amelyen ez alkalommal bérmálásra is sor kerül. A bérmálás szentségét Jakubinyi György érsek szolgáltatja ki. /Korondi Kinga: Szentgyörgy-napi ünnepségek. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 17./

Erdőszentgyörgyön ápr. 20-21-én rendezték meg a Szentgyörgy-napi ünnepséget. Testvértelepülési szerződést írtak alá Celldömölkkel és Plan les Ouates-tel. Borbély László képviselő örömmel tudatta a jelenlevőkkel, hogy többszöri közbenjárására a kormány napirendre tűzte a bözödi templomok ügyét: az erdőszentgyörgyi római katolikus egyháznak 2 milliárd lejt, az unitárius egyháznak pedig 1 milliárd lejt utalnak ki. /Korondi Kinga: Kétnapos ünnepség Erdőszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 23./

1718. április 30-án, tehát 284 évvel ezelőtt vált főiskolává az a Református Kollégium, melynek mai utódáról, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumról annyi de annyi szó esik. Az Öregdiákok Baráti Köre minden esztendőben, április végén megemlékezik erről a dátumról. Az idén az iskola dísztermében megtartott ünnepségen Deé Nagy Anikó könyvtáros, a Teleki Téka Alapítvány kuratóriumának elnöke arra a Koncz Józsefre emlékezett, aki mindmáig az iskola legteljesebb történetét írta meg hajdanán. Koncz József nevét a magyar művelődéstörténetbe mindenekelőtt a hatodik magyar nyelvemlékünk megmentésével írta be - állította Deé Nagy Anikó. Ugyanis Erdőszentgyörgyön rábukkant arra a 14. század közepéről származó latin nyelvű kézírásos bibliára, melyben az 1400-as évek elejéről származó magyar bejegyzés található. Ma a róla Koncz-kódexnek elnevezett bibliát a Teleki-Bolyai könyvtár őrzi, és mint ismeretes, 55 magyar szó található benne. Koncz József ezenkívül életében sokat tett a kollégium könyvtárának gyarapításáért, anyagának feldolgozásáért, fő munkája pedig a 774 oldalas iskolatörténet. /Máthé Éva: Ünnepség a Bolyai Farkas Gimnáziumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

"A Németh Géza Egyesület idén kétnapos kirándulás keretében emlékezett névadójára. Okt. 5-én reggel Csíkszeredából indultak el. Marosvécsen körbejárták a Kemény-kastélyt, a parkban a Helikon-találkozókra és Wass Albertre emlékeztek. Bethlenben Szakács János tiszteletes beszélt a Bethlen-család történelmi jelentőségéről, a templomban folyó munkálatokról. Besztercén a Magyar Házban tartották az emlékkonferenciát. A Szent László nyomában című történelmi vetélkedőn öt csapat vett részt. Másnap Cegőtelkén a Cserhalom Művelődési Egyesület képviselője elvezette őket az 1998-ban emelt emlékműhöz. Gernyeszegen, majd Sáromberkén a Teleki-család történelmével ismerkedtek, Erdőszentgyörgyön pedig a Rédhey-család és az angol királyi család kapcsolatával. /Csikós Klára, Csíkszereda: Németh Géza-emlékkonferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6./"

"Erdőszentgyörgyön a helyi Bodor Péter Művelődési Egyesület értelmiségi találkozót szervezett. Az egyesület tevékenységének terveit foglalták össze. Lesz irodalmi színpad, Berei Kálmán vezetésével folytatódik a néptánccsoport tevékenysége, Tamás Emese tanítónő a modern tánccsoporttal való foglalkozást vállalta fel. Folynak az előkészületek egy 25 tagú fúvószenekar megszervezéséhez. Idén is megszervezik a színjátszó fesztivált. Az RMDSZ-szel együttműködve tervbe vettek egy úgynevezett "Palota-bált" is, amelyen régi táncok és viseletek felújítása volna a cél. /Merész terveket sző a Bodor Péter Művelődési Egyesület. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./"

"Nov. 23-án újra megrendezik a hagyományos Erdőszentgyörgyi Amatőr Színjátszó Fesztivált. A 10. évfordulóját megért rendezvényt a Megyei Alkotások Háza támogatja. A helyiek Rejtő Jenő Egy görbe éjszaka című darabjával készülnek. /Újra lesz színjátszó fesztivál. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./"

"Tizedik alkalommal került sor Erdőszentgyörgyön az amatőr színjátszók fesztiváljára. Fellépett a gyergyószentmiklósi Fábián Ferenc színházi társulat, a hármasfalui kultúrház társulata, a balavásáriak, a marosszentgyörgyi Kolping Alapítvány társulata és a helyibeliek csoportja. /Korondi Kinga: Jubileumi színjátszó fesztivál. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 25./"

"Újabb helyi magyar kiadvány látott napvilágot az Erdőszentgyörgyi Figyelő /Bodor Péter Művelődési Egyesület lapja, I. évfolyam, 1. szám, 2002. december/. Tar Endre polgármester szerint Erdőszentgyörgynek megvannak az adottságai, hogy várossá fejlődjék. Magyarosi Erzsébet, az iskolaközpont igazgatója tájékoztatott: az iskolában 27 számítógép működik, internet-hozzáférhetőséggel rendelkeznek, fénymásolójuk is van. A 2003/2204-es tanévben két magyar kilencedik osztályt indítanak. A Bodor Péter Művelődési Egyesület énekkar és fúvószenekar létrehozását tervezi. /Dósa Barna: Erdőszentgyörgyi Figyelő. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./"

"Remélhetően idén elkészül Erdőszentgyörgyön a katolikus templom. Sebestyén Péter plébános jelezte, tennivaló van még bőven. Most végezte a házszentelést, 180 családot végigjárt. Ez az egyetlen lehetőség, hogy a közösséghez tartozó családokat meglátogassa. Az egykori bözödújfalusi templomért megítélt kártérítésből épül a templom. Erdőszentgyörgyhöz tartozik Hármasfalu, Makfalva, Bözöd, Rava és Kőrispatak. /(kk): Új templom Erdőszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./ "

"Az érvényes jogszabályok felrúgásával történt a Maros megyei nagyközség, Erdőszentgyörgy képviselő-testületének kiegészítése. A polgármesteri hivatalnál alkalmazást nyert RMDSZ-es Székely Béres Attila megüresedett helyének betöltéséről az elmúlt héten döntött a tanács. Erdőszentgyörgyön a törvény értelmében Molnár József volt helyi RMDSZ-elnöknek kellett volna tanácstaggá előlépnie. Ezzel szemben az RMDSZ Sütő Bélát jelölte, merthogy a listán előtte álló "Molnár Józsefet fegyelmi okok miatt nem javasolja". A múlt heti tanácsülésen aztán tizenegy igen és két tartózkodás mellett igazolta is Sütő mandátumát az RMDSZ-többségű testület. Az önkormányzat jegyzője, Mariana Bica kifejtette: az RMDSZ nyilvánvaló törvénytelenséget követett el, s ezt kénytelen jelezni a prefektúrának. Mint mondta, Molnár Józsefet csak akkor kerülhették volna meg, ha előzőleg kizárták volna a szervezetből. A második gyűlésen megjelentek Kelemen Atilla és Makkai Gergely parlamenti képviselők, előbbi megyei RMDSZ-elnöki minőségében nyíltan a törvény megszegésére biztatta a helyieket, mondván, hogy Molnár nevét át kell ugrani. Utóbbi bő évtizedig volt az RMDSZ helyi és körzeti szervezetének elnöke. A 2000-es helyhatósági választások után, amikor az RMDSZ jelöltjével szemben egy független, de a megyei RMDSZ támogatását élvező jelölt, Tarr Endre nyerte el a polgármesteri tisztséget Erdőszentgyörgyön, Molnárt, valamilyen SZKT-határozatra hivatkozva, az országban elsőként s talán egyetlenként leváltották. Az előzmény: Molnár RMDSZ-elnökként ellenezte, hogy a Petőfi utca elnevezés ellen voksoló tanácsosok a következő ciklusban is mandátumhoz jussanak. Molnár József elmondta: írásban jelezte a jegyzőnek, hogy igényt tart a tanácsosi tisztségre. /Szentgyörgyi László: Erdőszentgyörgyi "demokrácia". = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 25./"

"Maros megyében sokan elégedetlenek Tőkés László tisztségének megszüntetésével. A Polgári Mozgalom bölcsőjének nevezett Kiskenden Tőkést továbbra is tiszteletbeli elnöknek tekintik, a faluban és a környékbeli településeken pedig a fizető tagok jelentős része kezdi megtagadni az RMDSZ-t. Adorjáni Dezső, a gyulakutai RMDSZ-elnök kijelentette, hogy az RMDSZ jelölőgyűlését Gyulakután tartották, de neki, az RMDSZ elnökének nem is szóltak. Hat szomszédos település - Erdőszentgyörgy, Gyulakuta, Balavásár, Kiskend, Nagykend és Szentdemeter - RMDSZ-elnöke, illetve a választmányok tagjai nyílt levélben tiltakoztak az eljárás ellen, őket sem értesítették a gyűlésről, továbbá közölték, hogy sokakban negatív érzést váltott ki a tiszteletbeli elnöki tisztség megszüntetése. /Szucher Ervin: Tőkést tekintik tiszteletbeli elnöknek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./"

"Maros megyében 13 líceumi osztályt szüntettek meg, ami rontotta a magyar diákok továbbtanulási lehetőségeit. Míg a román tagozaton végző 5075 diák 62 százaléka, addig a magyar tagozaton végzők 48 százaléka vehet részt az elméleti középiskolai képzésben. A fennmaradó százalék számára szakképzést biztosító anyanyelvű osztályokat létesítenek olyan líceumokban is, ahol eddig nem folyt magyar nyelvű oktatás. Agrár profilú magyar kilencedik osztály indul a marosvásárhelyi Mezőgazdasági Iskolaközpontban, kereskedelmi profilú osztály az Avram Iancu Szakközépiskolában és villanyszerelői (a mechanika mellett) a Gh. Sincai Iskolaközpontban. Magyar osztály indul még Segesváron, Szászrégenben, Dicsőszentmártonban, Marosludaon, Nyárádszeredában, Erdőszentgyörgyön, Mezőbándon és Szovátán. /(mezey): A megszüntetett líceumi osztályok helyett szakközépiskolai osztályok indulnak. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./"

"Maros megye oktatásügyét érintő szinte valamennyi fontos kérdés szóba került azon a tanácskozáson, amelyet máj. 16-án az RMDSZ megyei szervezetének kezdeményezésére tartottak az iskolaigazgatókkal, s amelyen a magyar tannyelvű oktatásért felelős főtanfelügyelő-helyettes is részt vett. Albertini Zoltán ismertette, hogy hány úgynevezett B-típusú magyar tannyelvű szakosztály indul olyan iskolákban is, ahol korábban nem létezett magyar tagozat. Az ülésen felmerült: nagy dolog, hogy ezek az osztályok létrejönnek, csak legyen rá igény, hogy magyarul akarjanak szakmát tanulni a fiatalok. A felszólalók utaltak az elmúlt évek gyakorlatára, amikor papíron meghirdették ugyan a magyar osztályokat, de egyes iskolák titkárságán eltanácsolták a jelentkezőket. Szóba került, hogy Segesváron könyvelői osztályt szerettek volna indítani a líceumban, ezzel szemben a szakiskolában indul textil- és bőrfeldolgozó osztály magyar nyelven. Régenben is 25 gyerekkel több végzi a nyolcadik osztályt, mint amennyi helyet meghirdettek. A B-típusú osztályok háromszintű képzést biztosítanak: a tíz osztály mindenki számára kötelező, aki fokozati vizsgát tesz, az továbbmehet a XI-be, ami kettes fokozatú szakképesítést jelent, majd a korábbi gyakorlattal ellentétben felvételizni lehet XII-XIII. osztályba, amelynek során technikusi és érettségi végzettséget is lehet szerezni. Dáné Károly, a megyei szervezet oktatási alelnöke szerint fel kell hívni a civil szféra, a nyolcadikos diákok, a szülői bizottságok, egyes szervezetek figyelmét, hogy a szóban forgó iskolák vezetőségéhez nyújtsák be kérésüket. A hozzászóló igazgatók nehezményezték: amikor bekérik a diákok igényét arra vonatkozóan, hogy hol szeretnék folytatni tanulmányaikat, a szakmai oktatásnál nem kérik az oktatás nyelvének feltüntetését. Felmerült, hogy továbbra sincs közigazgatási osztály magyar nyelven, s hogy a sáromberki mezőgépészeti iskolában sem indul magyar osztály. A főtanfelügyelő-helyettes tényként jelentette be a marosvásárhelyi 11-es általános iskola felső tagozatának megszüntetését, illetve a két erdőszentgyörgyi iskola összevonását, ami Dáné Károly szerint célzatos döntés volt. A tanácskozáson szó esett a kádermozgásról, az iskolák névadásáról, egyesek két éve várják a választ, másokat folyamatosan zaklatnak az elnevezés miatt, és elhangzott az a kérdés is, hogy mikor olvasható a magyar felirat is a tanintézményeken, ahogy a sportlíceum esetében megvalósult. /(bodolai): Új osztályok, összevont iskolák. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./"

"Kincses Előd Geoana külügyminisztert pereli. Geoana ugyanis elítélte a kolozsvári márciusi fórumot. Kincses Előd, aki szónokként jelen volt a fórumon úgy vélte: amennyiben az állítás igaz volna bűnügyileg elmarasztalható lenne minden résztvevő. Ezért az ügyvéd a külügyminiszter erkölcsi elmarasztalását valamint 1 lej erkölcsi kártérítést követelt a kilátásba helyezett perben. Ám mint mondta, ha Geoana nyilvánosan visszavonja kijelentését, ő sem késlekedik visszavonni a panaszt. A mintegy két hete iktatott panasz nyomán az első kijelölt tárgyalási határidő a Marosvásárhelyi törvényszéken jún. 6-a lesz, de ezen csak az ügy halasztását fogják kérni. A fenti ügy mellett Kincses Előd részletesen ismertette az erdőszentgyörgyi tanács ellen indított pert. Ebben Molnár József volt erdőszentgyörgyi RMDSZ-elnök védőügyvédjeként a helyi tanács azon döntését kifogásolták, hogy a megüresedett tanácsosi helyre nem az RMDSZ-listán elsőként szerepelő korábbi RMDSZ-elnököt javasolták, hanem a listán utána következőt. Ezt a határozatot már a prefektúra is megtámadta, így a két per összekapcsolása után június 2-án kerül sor a tárgyalásra. Molnár Józsefet, aki a Reform Tömörülés tagja volt, jogtalanul állították félre, ami arra utal, hogy az igazságot nem mindenhol osztják egyformán. Ezért polgári kártérítést követel Kincsesn, valamint 100 millió lej erkölcsi kártérítést, mivel az ügy kapcsán olyan kijelentések is elhangzottak, hogy Molnár József fegyelmi kihágásokért elítélhető. Kincses Előd beszámolt két ingatlan éppen zajló peres ügyeiről is. - Politkai "ízű" a volt Köpeczi-ház visszaszolgáltatásának ügye is, hiszen az elsőfokú döntés alapján nem szolgáltatnák vissza a lakás felső emeletét, melyet korábban a ma már nem létező Városi Klinikai Kórház használt - fogalmazott Kincses Előd. Az ügyvéd hasonlóképpen törvénytelennek tartja a Kistemplom tér 4 szám alatti ingatlan ügyében hozott elsőfokú döntést. /Korondi Kinga: Kincses Előd Geoana külügyminisztert pereli. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 29./"

"Máj. 30-án az RMDSZ néhány képviselője Erdőszentgyörgyön a térségben élő értelmiségiekkel találkozott. A házigazda Osváth József, helyi RMDSZ-vezető volt. Markó Béla vitaindító bevezetőjében arról beszélt, hogy az új európai trendek révén az erdélyi magyarság soha nem tapasztalt esélyhez jutott, amivel élnie kell. Ahhoz, hogy az esélyből valóság legyen, az erdélyi magyarság érdekképviseletének a lehető legjobb kapcsolatot kell kiépítenie mind a magyar, mind a román kormánnyal. Ennek eredménye lehet az Erdélyen is áthaladó autópálya, a magyar kedvezménytörvény "Ehhez egységes, erős politikai képviselet kell, fölöslegesek a burkolt viták" - üzent a belső ellenzéknek a szövetségi elnök. Asztalos Ferenc szólt az új típusú szakoktatásról, amely végződhet érettségivel, de ez nem lesz kötelező, csak a tíz osztály elvégzése, és megszűnik a képességvizsga. A megjelent lelkészek sürgették az egyházi épületek visszaadását. Mások azt sérelmezték, hogy az egyházak szinte semmilyen fórumon, alapítványnál nem pályázhatnak. A helyi kórház az év eleje óta a fizetéseken kívül egyetlen lejt sem kapott, ha az egyházak nem segítenék az intézményt, akkor a beutalt betegeknek élelmet sem tudtak volna biztosítani. Virág György megyei elnök közölte: miközben a megyei költségvetésben egy lej sincs előirányozva ilyen célokra, idén a kormány a helyi önkormányzatok hatáskörébe utalta át a kórházak épületeinek a fenntartását. Volt, aki azt kérdezte: miért nem lehetett megtartani Tőkés Lászlót a tiszteletbeli elnöki szerepkörben. Markó Béla szerint Tőkés László évek óta nem vállalta már az együttműködést az RMDSZ többi vezetőjével. Markó szerint "ha a román bíróság helyt adott volna Tőkés László keresetének, akkor az oda vezethetett volna, hogy a joghatóság feloszlatja az RMDSZ-t". /(Máthé Éva): RMDSZ-tanácskozás Erdőszentgyörgyön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./"

"Erdőszentgyörgyön, a Rava utcát elhagyva található Rava. A központban 1991-ben szépen felújított unitárius templom áll. A magyar közösség lelkészt is eltart, pedig a falunak alig van 398 lakója. A magyar közösség azonban csak egyharmada a falu lakosságának, számuk kevéssel haladja meg a 160-at. Az átlagéletkor igen magas. Az 1950-es kollektivizálás a pusztulás kezdetét jelentette. 1952-ben épült a kultúrház, 1970-ben orvosi rendelőt építettek, mindez nem állította meg a lassú elvándorlást. Az iskolában mára egy magyar gyermek sem maradt. Az elemisták mind roma szülők gyerekei. /Kilyén Attila, Korondi Kinga: Élet a "végeken". = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./"

"A nyárra való tekintettel összevont számmal jelentkezett az Erdőszentgyörgyi Figyelő, benne a már megszokott rovatokkal. Erre a számra a Petőfi-ünnepség nyomja rá bélyegét. Fényképekkel illusztrált az erdőszentgyörgy unitárius egyházközösség története. A kiadványt Székely Ferenc jegyzi. /kk: Megjelent az Erdőszentgyörgyi Figyelő. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 30./ "

"Mint az utóbbi időben minden évben, e hét végén ismét megtartja találkozóját az a Castellum Alapítvány, amelyet a történelmi erdélyi családok leszármazottai hoztak létre. A Maros megyei Gernyeszeg község református templomában aug. 16-án Fehér Dániel lelkész hirdet igét. Majd Papp László, marosvásárhelyi római katolikus lelkész köszöntője hangzik el. A rendezvényt Haller Béla tanár, a Castellum Alapítvány elnöke nyitja meg. Spielmann Mihályt történész, a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár vezetője arról az időszakról tart előadást, amikor Erdély a Habsburg Birodalom része lett. Gudenus János József genealógus tart előadást a magyar nemesség jelenkori életéről. Aug. 17-én Castellum Alapítvány tagjai kirándulást tesznek, felkeresik a keresdi Bethlen-kastélyt, az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastélyt és a református templomot, majd Gernyeszegen szentmisével zárul az idei találkozó. /(Máthé Éva): A Castellum Alapítvány találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./"

"Egyesítik Erdőszentgyörgyön a líceumot és az általános iskolát. Szeptember elsejétől egyazon iskolaközponthoz fog tartozni az előbb említett két oktatási intézmény és a bözödi általános iskola is. Az egyesítés előnye, hogy csökkennek a könyveléssel és titkársági teendőkkel járó költségek. Az általános iskolába kinevezett tanárok gond nélkül líceumba kinevezett tanárokká válnak és taníthatnak felsőbb osztályokban is. A több mint 100 személyt meghaladó alkalmazotti közösség gondjára idéntől 1200 tanulót bíznak. Be kell fejezni az építkezést. Az iskolaközpont szerződést kötött a tanfelügyelőséggel a központi fűtés bevezetésére szolgáló támogatásról. Fel kell újítani a bözödi iskolában is a csempekályhákat, és oda a vizet is be kell vezetni. Az új iskolaközpontban két váltásban folyik majd a tanítás. Erdőszentgyörgyön a megyei átlagos eredménynél rosszabb volt a sikeresen leérettségizők aránya. Ez alkalommal is a matematikával, valamint a román nyelvvel és irodalommal voltak gondok. A bukaresti francia nagykövetség által támogatott romániai program keretében Maros megyében 12 iskolában alakítanak ki dokumentációs központot. Egyik közülük éppen Erdőszentgyörgyön lesz. Ez azt jelenti, hogy az iskolában kialakítanak egy a jelenlegi könyvtárnál szélesebb körű szolgáltatásokat nyújtó központot, ahol a számítógép, fénymásoló és internet-hozzáférés biztosított. /Korondi Kinga: Iskolaközpont alakul Erdőszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./"

"A pótkisérettségit követően az általános iskolákkal tegnap közölték az üresen maradt helyek számát. A líceumi osztályokban kevés üres hely maradt a magyar tagozaton Marosvásárhelyen. A vidéki iskolákban valamivel több az üres hely, például Erdőszentgyörgyön a matematika-informatika osztályban 17 üres helyre pályázhatnak, akik sikeresen átestek a kisérettségin. Képességvizsga nélkül a szakiskolai osztályok üres helyeit pályázhatják meg a diákok, néhol olyan osztályokban is, ahova még egyetlen tanuló sem jelentkezett. A marosvásárhelyi Mezőgazdasági Iskolaközpont mezőgazdaság szakos osztályában mind a 30 hely betöltetlen, az Avram Iancu Iskolaközpontban a textil és bőrfeldolgozás szakon 28, a kereskedelem szakon 24 üres hely van, hasonlóan van sok hely a többi iskolában is, vidéken is sok a szakiskolai üres hely: a Segesvári Könnyűipari Iskolaközpont textil és bőrfeldolgozás szakán 29, a régeni Lucian Blaga Iskolaközpont fafeldolgozás szakán 25, a Petru Maior Iskolaközpont mechanika szakán 26, a Mezőgazdasági Iskolaközpont mezőgazdaság szakán 30, a Ludasi Ipari Iskolaközpont mechanika szakán 29 üres helyre pályázhatnak a magyar diákok. 57 helyre várják a jelentkezőket a Szovátai Faipari Iskolaközpont fafeldolgozás szakán, mechanika szakon 26 hely van. Nyárádszeredában mechanika és turisztika szakon 28-28, textil és bőrfeldolgozás szakon pedig 30 üres hely van. Erdőszentgyörgyön mechanika szakon 30, fafeldolgozás szakon szintén 30, test- és szépségápolás szakon 25, a Bándi Elméleti Líceumban mezőgazdaság szakon 29, a dicsőszentmártoni Constantin Brancusi Iskolaközpontban mechanika szakon van 22 üres hely. /(b. gy.): Betöltetlen líceumi és szakiskolai helyek a magyar tagozaton. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 4./"

"Roman Doina 1992-ben került az erdőszentgyörgyi könyvtárba. Nincs pénz a könyvtár állományának bővítésére. Legutóbb a svájci testvértelepülés adományozott könyvet az intézménynek. Jelenleg a könyvtárban 13300 magyar, 10200 román és 100 francia, német valamint angol nyelvű kiadvány kölcsönözhető. /kk: Könyvre nem jut pénz. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./"

"Segesvár a magyarság szempontjából igazi végvárnak mondható. A németek mára alig hatszázan maradtak. Folyamatosan fogy a magyar lakosság is, tíz esztendő alatt ezerrel lettek kevesebben, ma alig érik el a hatezres lélekszámot. Tíz esztendeje, 1993. szeptember 25-én 56 alapító taggal megalakult a Gaudeamus Alapítvány. - Legfőbb célunk - magyarázza Farkas Miklós, az alapítvány elnök-igazgatója - a segesvári és környékbeli szórványban élő magyar nemzetiségű diákok anyanyelvű és keresztény értékrend szerinti nevelésének és oktatásának támogatása, valamint a helyi Mircea Eliade Elméleti Líceumban folyó román és magyar tannyelvű oktatás színvonalának emelése. Segesváron 1960-tól folyik magyar nyelvű középiskolai oktatás. Évtizedekig Erdőszentgyörgytől Székelykeresztúrig, Medgyestől Kőhalomig Segesvár volt az egyetlen település, ahol magyar tannyelvű középiskolai oktatás folyt. A Ceausescu-korszakban csak nagy nehézségek árán lehetett megőrizni, fenntartani a magyar tagozatot. Az alapítvány irigylésre méltó, eredményes munkát végzett. Számítástechnikai laboratóriumot szereltek fel és magyar nyelvű informatikai oktatást indítottak be a Mircea Eliade Líceumban; 1993-tól Kikerics néven középiskolásokból álló néptáncegyüttest működtetnek, amelynek bel- és külföldi fellépések lehetőségét is biztosítják; a 94-95-ös tanévtől anyagi támogatásban, az ingázási költségek teljes vagy részleges megtérítésében részesítik a kiváló tanulmányi eredményeket elérő diákokat; évente ösztöndíjakat, valamint jutalomkirándulásokat biztosítanak az arra érdemeseknek; egy mintegy 3000 kötetes könyvtárat hoztak létre. A legfontosabb megvalósítás a szórványkollégium. A Gaudeamus Alapítvány évekig tartó sikertelen próbálkozások után, az Illyés Közalapítvány és az Iskola Alapítvány hathatós anyagi támogatásával végül sikerült megvásárolni egy álló ingatlant. A tetőtér beépítésével új hálószobák, tanuló- és számítógéptermek kialakítása vált lehetővé. Az Apáczai Közalapítvány támogatásával befejezték az új épületszárnyat, amelyben modern konyha, étkezde és a tetőtérben újabb hálószobák, valamint két tanári lakás kapott helyet. Már elkészültek egy újabb szárny tervrajzai, amelyben egy színpadot, öltözőket, valamint egy 150-200 férőhelyes előadótermet magában foglaló művelődési központot, közösségi házat szeretnének kialakítani. Ez lenne a Segesváron és vonzáskörzetében élő mintegy 10 ezer magyar művelődési életének központja. A Mircea Eliade Líceum jelenlegi két-két párhuzamos magyar osztálya humán és informatika szakkal működik. A tanulók mintegy egyharmada vidéki, közülük 48-an találtak otthonra a szórványkollégiumban, a Gaudeamus Házban. Az alapítvány a segesvári történelmi magyar egyházakkal egyeztetve az Egy tál meleg étel program beindítását tervezi. /Szentgyörgyi László: Segesvár - végvár. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 7./"

"Fodor Imrét a Székely Nemzeti Tanács székelyföldi autonómiát hirdető plakátjai miatt fogta vallatóra a hatóság. Felvonult a csendőrség, a rendőrség, az ügyészség, az ügyeletes televíziós stábok is meglepő fürgeséggel teremtek az incidens helyszínén. Fodor Imre cáfolta, hogy Erdőszentgyörgyön plakátot és szórólapot osztogatott volna, s az ezzel kapcsolatos híreszteléseket csúsztatásnak nevezte. Mint elmondta, szabad napot kért, és Szovátára indult. Az erdőszentgyörgyi parkolóban megállt, hogy a csomagtartóban elrendezze a szóróanyagot, amikor odament egy csendőr, és azt kérte, hogy mutassa meg a személygépkocsijában levő plakátokat, megjegyezve, hogy tudja, miről van szó, és már értesítette a rendőröket is. Amikor Fodor Imre bemutatkozott, a csendőr azt mondta, hogy fölösleges, mert azt is tudja, hogy kiről van szó. Rövidesen megjelent két rendőr is, és bekísérték az erdőszentgyörgyi rendőrségre, ahol meg kellett várnia, amíg a Marosvásárhelyen működő táblabíróságról Stefanescu Marius ügyész, valamint a megyei rendőrség parancsnok- helyettese a helyszínre ért. Nyilatkozatot akartak íratni vele, de mivel erre nem volt hajlandó, jegyzőkönyv készült, amelyben úgy szerepelnek az események, ahogy megtörténtek, lefordították a plakát és szórólap szövegét román nyelvre, valamint azt is rögzítették, hogy honnan származik a szóróanyag. Az ügyész végül közölte Fodor Imrével, hogy nincs szó kihágásról, és bűntényről sem. Az alpolgármester hozzátette, hogy meglepő gyorsasággal érkeztek a helyszínre a román nyelvű sajtó képviselői, és véleménye szerint az egész akciónak a megfélemlítés volt a célja. /(bodolai - mózes): Fodor Imrét bekísérték. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./ Ovidiu Natea Maros megyei prefektus elmondta: az illetékes hatóságokra bízza az ügy megoldását, Dorin Florea polgármester pedig úgy fogalmazott, hogy Fodor Imre problémáját csak nyugtatószerekkel lehet megoldani. Az Erdélyi Nemzeti Tanács Ügyvivő Testülete közleménye szerint Szilágyi Zsolt soros elnök aggasztónak tartja azokat a jeleket, amelyek a Székely Nemzeti Tanács megalakulásának előestéjén a román hatalmi körökből és az RMDSZ csúcsvezetősége részéről érkeznek. A közlemény felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Unióba igyekvő Romániában súlyosan megsértik az emberi jogokat és a gyülekezés szabadságát. Azok, akik részt vesznek a Nemzeti Tanács helyi szervezeteinek megalakításában, nem tesznek mást, mint alkotmányos, demokratikus jogaikat gyakorolják. A testület tiltakozik a megfélemlítés minden formája ellen, áll a közleményben. /Őrizetbe vették Marosvásárhely alpolgármesterét. Tiltakozik az Erdélyi Nemzeti Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./ A 74 plakátból 73-at visszaadtak, egyet elkértek tanulmányozás céljából - mesélte el Fodor Imre. Marosvásárhely alpolgármestere nevetségesnek nevezte a híresztelést, miszerint éppen plakátolás közben "csípték" volna el. A rendőr nem tudott válaszolni az újságíró kérdésre, hogy mivel gyanúsítható Fodor Imre. "Én csak annyit tudok, hogy a plakátok valamiféle térképet tartalmaznak, amiről azt beszélik, hogy a Székelyföldet ábrázolja" - mondta a rendőr, aki elárulta: csendőrkollégáit már egy nappal korábban arra figyelmeztették Vásárhelyről, hogy amennyiben "furcsa plakátokat" találnak, azonnal értesítsék a megyei parancsnokságot. Egy Ciprian Airineiként bemutatkozó csendőr volt, aki "felfedezte a plakátokat", de nem nyilatkozott az újságíró előtt. A SZNT népszerűsítő plakátjainak Marosvásárhelyen is meg kellett volna jelenniük. Ennek érdekében éppen Fodor Imre fizette ki még a plakátolási illetéket, de alig két órával később Dorin Florea polgármester telefonon értesítette, hogy menjen a pénzéért, mert visszavonta az engedélyt. "Szerintem nálunk csak azért fújják fel ennyire ezt az ügyet, hogy megfélemlítsék a magyar közösséget" - mondta Fodor Imre. Marosludasi társa, Andrássy Árpád szerint Fodor erdőszentgyörgyi "lefülelése" kitervelt akció volt. "Csak én és a szentgyörgyi Molnár József tudtunk arról, hogy Fodor Imre kiviszi a plakátokat. Az alpolgármester szerdán este tőlem kérte el a Molnár otthoni telefonszámát. Meggyőződésem, hogy beszélgetésünket lehallgatták, különben mivel lenne magyarázható, hogy amint leparkolt, a plakátok felől érdeklődő csendőr jelent meg az autó mellett?" - vélte Andrássy. /Szucher Ervin: Fodor Imrét bekísérték a rendőrőrsre. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./"