Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Erdődhegy (ROU)
4 tétel
2001. június 29.
"Koczán Levente túrterebesi polgármester meghívására a Kulissza színpad /Szatmárnémeti/ bemutatja kabaréját a túrparti településen is. A Kulissza az elmúlt esztendőkben is nagy sikerrel lépett fel Túrterebesen. Augusztusban a hagyományos erdődhegyi Dónát ünnepségre is hivatalos a színjátszó csoport a felújított szatmárhegyi kultúrotthonba. /(Dancs Artur): Tűz, víz és nyugalom Túrterebesen is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./"
2009. augusztus 9.
A szatmári egyházmegye restaurátorműhelyében megkezdték a nemrég beszállított, krasznasándorfalui templom oltárképének felújítását. A szatmári egyházmegye restaurátorműhelye 2005 februárja óta működik. Azóta számos egyházművészeti tárgyat – többek között festményeket, szobrokat, textil- és bőrdíszműveket, fa- és fémdísztárgyakat – felújítottak. Jelenleg még az erdődhegyi Szent Donáth-kápolna oltárképén is dolgoznak. /Józsa János: Restaurálják a krasznasándorfalvi templom oltárképét. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 9./
2010. szeptember 12.
Beteglátogatók őszi képzése
Szeptember 3–4-én találkoztak újra az egyházmegye önkéntes beteglátogatói az erdőhegyi Helga Winter közösségi házban tartott képzési napon. A nyári szünet után itt tartotta a szatmári egyházmegye Kórházpasztorációs Irodája az önkéntes beteglátogatók képzésének őszi első találkozását. A program első napja a visszatérés és ráhangolódás alkalma volt. Képekkel emlékeztek az eltelt vakációra, majd mindenki beszámolt beteglátogatói tevékenységéről, elmondta gondjait, nehézségeit, kihívásait. A szamariai asszony történetével elmélkedtek az élő víz forrásáról, ezt kiscsoportban feldolgozták, majd Jákob kútjának szimbólumát a terem közepén közösen megépítve, képletesen merítettek belőle. A következő nap Gáspár Annamária kórházpasztorációs referens tartott előadást. Ennek elején csomagba foglalta az elmúlt hét előadás legfontosabb üzeneteit, így többek között kitért a segítő beszélgetés módjaira, a verbális és nonverbális kommunikáció során használt módszerekre, a hallgatás technikájára. Carl Rogers módszerével kapcsolatban elmondta, értő figyelemmel kell a beteghez fordulni, személyiségként és nem tárgyként kezelni őt. Az empátiát, a pozitív, feltétel nélküli elfogadást és a hitelességet nevezte meg a beteghez való viszonyulás szükséges feltételeiként. Kiemelte, a Rogers-i felfogásban mindig a kapcsolatnak van a legfontosabb szerepe. „Ahhoz, hogy valakin segíteni tudjunk, először meg kell őt hallgatnunk, meg kell értenünk a problémáját, amit legjobban ő maga tud megfogalmazni. A figyelem bizalmat épít. A beteg érzi, hogy érdekel minket mindaz, ami vele történik. […] Nagyon fontos, hogy nem kutatok a másik lelkében, nem ítélkezem, és nem tanácsolok. Feltétel nélkül elfogadom úgy, ahogy van. Nem maradok semleges ezáltal, hanem egyértelműen a beteg mellé állok. Meghatározó a beteglátogató őszintesége, hitelessége, melyhez magas szintű önismeretre is szüksége van.”
Előadása végén Gáspár Annamária a betegség értelme keresésének problematikáját fejtette ki. Az értelem keresésének nem a miért, hanem a hogyan kérdés megválaszolásában kell kiteljesednie. Nem arra kell törekedni, hogy a betegség okát találja meg a beteg és beteglátogató, hanem azt a módot, amely által a szenvedés értékké válhat. A beteglátogató segíti hozzá a beteget a lelki fejlődéshez, mely a betegség, a fájdalmak elfogadásával, azok felajánlásával jár.
A képzési nap fontos részeként az előadás során érintett egyik módszert, a „tükrözést” igyekeztek megérteni a résztvevők egy feldolgozott dialógus során, majd csoportokban maguk is leírtak egy-egy „elképzelt látogatást”, különösen figyelve a beszélgetés vezetésére. A nap végén a résztvevők egyértelmű igényüket fogalmazták meg: a lassan egy éve futó képzést folytatni szeretnék.
Józsa János. Vasárnap (Kolozsvár)
Szeptember 3–4-én találkoztak újra az egyházmegye önkéntes beteglátogatói az erdőhegyi Helga Winter közösségi házban tartott képzési napon. A nyári szünet után itt tartotta a szatmári egyházmegye Kórházpasztorációs Irodája az önkéntes beteglátogatók képzésének őszi első találkozását. A program első napja a visszatérés és ráhangolódás alkalma volt. Képekkel emlékeztek az eltelt vakációra, majd mindenki beszámolt beteglátogatói tevékenységéről, elmondta gondjait, nehézségeit, kihívásait. A szamariai asszony történetével elmélkedtek az élő víz forrásáról, ezt kiscsoportban feldolgozták, majd Jákob kútjának szimbólumát a terem közepén közösen megépítve, képletesen merítettek belőle. A következő nap Gáspár Annamária kórházpasztorációs referens tartott előadást. Ennek elején csomagba foglalta az elmúlt hét előadás legfontosabb üzeneteit, így többek között kitért a segítő beszélgetés módjaira, a verbális és nonverbális kommunikáció során használt módszerekre, a hallgatás technikájára. Carl Rogers módszerével kapcsolatban elmondta, értő figyelemmel kell a beteghez fordulni, személyiségként és nem tárgyként kezelni őt. Az empátiát, a pozitív, feltétel nélküli elfogadást és a hitelességet nevezte meg a beteghez való viszonyulás szükséges feltételeiként. Kiemelte, a Rogers-i felfogásban mindig a kapcsolatnak van a legfontosabb szerepe. „Ahhoz, hogy valakin segíteni tudjunk, először meg kell őt hallgatnunk, meg kell értenünk a problémáját, amit legjobban ő maga tud megfogalmazni. A figyelem bizalmat épít. A beteg érzi, hogy érdekel minket mindaz, ami vele történik. […] Nagyon fontos, hogy nem kutatok a másik lelkében, nem ítélkezem, és nem tanácsolok. Feltétel nélkül elfogadom úgy, ahogy van. Nem maradok semleges ezáltal, hanem egyértelműen a beteg mellé állok. Meghatározó a beteglátogató őszintesége, hitelessége, melyhez magas szintű önismeretre is szüksége van.”
Előadása végén Gáspár Annamária a betegség értelme keresésének problematikáját fejtette ki. Az értelem keresésének nem a miért, hanem a hogyan kérdés megválaszolásában kell kiteljesednie. Nem arra kell törekedni, hogy a betegség okát találja meg a beteg és beteglátogató, hanem azt a módot, amely által a szenvedés értékké válhat. A beteglátogató segíti hozzá a beteget a lelki fejlődéshez, mely a betegség, a fájdalmak elfogadásával, azok felajánlásával jár.
A képzési nap fontos részeként az előadás során érintett egyik módszert, a „tükrözést” igyekeztek megérteni a résztvevők egy feldolgozott dialógus során, majd csoportokban maguk is leírtak egy-egy „elképzelt látogatást”, különösen figyelve a beszélgetés vezetésére. A nap végén a résztvevők egyértelmű igényüket fogalmazták meg: a lassan egy éve futó képzést folytatni szeretnék.
Józsa János. Vasárnap (Kolozsvár)
2017. április 24.
Átadni egy jó érzést
A közelgő, 2018-as OKIT /Országos Katolikus Ifjúsági Találkozó/ leendő önkénteseinek első csoportját is képezték az ifjúsági csoportvezetők tavaszi találkozóján, Erdődhegyen.
Negyvenhét fiatal vett részt április 21. és 23-a között Erdődhegyen, a Helga Winter közösségi házban rendezett tavaszi csoportvezető-képzőn. Azok kaptak rá meghívást az egyházmegyei ifjúsági irodától, akik plébániájukon segítséget nyújtanak az ifjúsági élet megszervezésében, programokat készítenek elő, de segítenek az egyházmegyei szintű ifjúsági rendezvények lebonyolításában is.
A tavaszi képzés-hétvége mindig előrevetít kicsit a nyári táborokra, de idén már megkezdték a 2018-as, Országos Katolikus Ifjúsági Találkozóra (az OKIT-ra) való felkészülést is - melynek házigazdája ezúttal a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye lesz, és amelyet Szatmárnémetiben rendeznek majd. Azokkal a fiatalokkal, akik jövőre legalább a 18-ik életévüket betöltik és szeretnének önkéntesként segíteni, szombaton elbeszélgettek, bemutatták nekik az OKIT-ot, az önkéntesek feladatait és felelősségét. Akik már korábban részt vettek ilyen rendezvényen, meséltek róla, és a fiatalok maguk is összeírták, milyennek szeretnék a jövőre megrendezésre kerülő találkozót. Mint aztán megvallották, szívvel-lélekkel akarnak jelen lenni és egy őszinte, szeretet-teljes együttlétre vágynak. Meg szeretnék mutatni, hogy az egyházmegyében egy összeszokott, jó ifjúsági közösség él és működik, és átadnának valamit a helyi hangulatból: egy jó érzést, olyat, amilyet ők maguk is átélnek a helyi programok, táborok alkalmával.
A szombati beszélgetéseket meghatározta az OKIT, amelynek sikeréért imádkoztak is, de kéréseiket és hálájukat szentmisében is az Úr elé helyezték. Vasárnap az idei nyári gyermektáborok témáján gondolkodtak, mottót kerestek, felvázolták ötleteiket, amelyekből a következő találkozásukig, a próbatáborig rostálnak. Tavaszi képzésalkalmuknak szép lezárása volt a fény útja, amelyet a keresztúti ájtatossághoz hasonlóan végeztek, de már a feltámadástól, húsvéttól pünkösdig tekintették a történéseket, és szabadtéren, tizennégy stációval, imádságos, elmélkedő formában jártak végig. szatmar.ro
A közelgő, 2018-as OKIT /Országos Katolikus Ifjúsági Találkozó/ leendő önkénteseinek első csoportját is képezték az ifjúsági csoportvezetők tavaszi találkozóján, Erdődhegyen.
Negyvenhét fiatal vett részt április 21. és 23-a között Erdődhegyen, a Helga Winter közösségi házban rendezett tavaszi csoportvezető-képzőn. Azok kaptak rá meghívást az egyházmegyei ifjúsági irodától, akik plébániájukon segítséget nyújtanak az ifjúsági élet megszervezésében, programokat készítenek elő, de segítenek az egyházmegyei szintű ifjúsági rendezvények lebonyolításában is.
A tavaszi képzés-hétvége mindig előrevetít kicsit a nyári táborokra, de idén már megkezdték a 2018-as, Országos Katolikus Ifjúsági Találkozóra (az OKIT-ra) való felkészülést is - melynek házigazdája ezúttal a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye lesz, és amelyet Szatmárnémetiben rendeznek majd. Azokkal a fiatalokkal, akik jövőre legalább a 18-ik életévüket betöltik és szeretnének önkéntesként segíteni, szombaton elbeszélgettek, bemutatták nekik az OKIT-ot, az önkéntesek feladatait és felelősségét. Akik már korábban részt vettek ilyen rendezvényen, meséltek róla, és a fiatalok maguk is összeírták, milyennek szeretnék a jövőre megrendezésre kerülő találkozót. Mint aztán megvallották, szívvel-lélekkel akarnak jelen lenni és egy őszinte, szeretet-teljes együttlétre vágynak. Meg szeretnék mutatni, hogy az egyházmegyében egy összeszokott, jó ifjúsági közösség él és működik, és átadnának valamit a helyi hangulatból: egy jó érzést, olyat, amilyet ők maguk is átélnek a helyi programok, táborok alkalmával.
A szombati beszélgetéseket meghatározta az OKIT, amelynek sikeréért imádkoztak is, de kéréseiket és hálájukat szentmisében is az Úr elé helyezték. Vasárnap az idei nyári gyermektáborok témáján gondolkodtak, mottót kerestek, felvázolták ötleteiket, amelyekből a következő találkozásukig, a próbatáborig rostálnak. Tavaszi képzésalkalmuknak szép lezárása volt a fény útja, amelyet a keresztúti ájtatossághoz hasonlóan végeztek, de már a feltámadástól, húsvéttól pünkösdig tekintették a történéseket, és szabadtéren, tizennégy stációval, imádságos, elmélkedő formában jártak végig. szatmar.ro