"Júl. 20-án harmadik alkalommal került sor Görgényüvegcsűrön a Gyöngykoszorú néptánc-, népdal-, népviselet- és hagyományőrző találkozóra a helyi Csalogány néptáncegyüttes és a római katolikus egyház szervezésében. Két évvel ezelőtt megtartották az első seregszemlét. A III. görgényüvegcsűri Gyöngykoszorú- találkozó a megjelentek felvonulásával kezdődött. Az ökumenikus istentiszteletet után beszédet mondott többek között dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke és Szabó György Pál tiszteletbeli EMKE-elnök, a Gyöngykoszorú-mozgalom elindítója. Felléptek az erdőcsinádi, gernyeszegi, magyarói, marossárpataki, maros-szentkirályi, mezőpaniti, vajda-szentiványi, görgényszentimrei együttesek, valamint az üvegcsűri Csalogány néptáncegyüttes négy csoportja. /Gyöngykoszorú-találkozó Görgényüvegcsűrön. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./"

"Okt. 5-én negyedik alkalommal szerveztek Gyöngykoszorú Néptánctalálkozót Kibéden. Az erdélyi és magyarországi csoportok találkozója ökumenikus istentisztelettel kezdődött, amelyen a jelenlevők a tizenhárom aradi vértanúra is megemlékeztek. Minden év október első hétvégéjén rendezik meg az őszi népzene- és néptánctalálkozót. Idén Csíkkarcfalva, Bözöd, Makfalva, Erdőcsinád, Alsósófalva, Gernyeszeg, Mezőpanit, Erdőidecs, Vajdaszentivány, Marosvásárhely együttesei mutatkoztak be a színpadon, illetve Magyarországról budapesti, nyíregyházi néptánccsoportok. Kibéd testvértelepülését, Szatymazt kórus és citeraegyüttes képviselte. Az idén először vett részt román néptánccsoport is. /Antal Erika: Találkozó Kibéden. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./"

"1991-ben a marosvásárhelyi Szabó házaspárnak köszönhetően április 29-én, a tánc világnapján Erdőcsinádon útjára indult Gyönykoszorú. Dec. 7-én Marosvásárhelyen a magyar néptánc-, -dal, - zene,-viselet és hagyomány. VI. megyei rendezvényét tartották. Egymást váltották a magyarói, az erdőcsinádi, a hodosi, a marosludasi, a görgényüvegcsűri, a holtmarosi, a szászrégeni, a mezőbándi, a kibédi illetve a marosvásárhelyi együttes tagjai. Örömteljes együttlét volt, mondotta felvezetőjében dr. Ábrám Zoltán megyei EMKE- elnök. /Járay F. Katalin: Fiatalos Gyöngykoszorú. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./"

"Jan. 25-én huszonegy Maros megyei polgári kör vett részt Kiskenden az alakuló ülésen, ezzel hivatalosan is megalakult a Polgári Mozgalom. A jelenlévők leszögezték, tevékenységüket az RMDSZ-en belül kívánják folytatni. A frissen végzett egyetemi hallgatóktól a kisnyugdíjasokig, kétkezi munkásoktól az egyetemi előadó tanárokig szinte minden társadalmi és korosztály képviseltette magát. Testületileg beiratkozott a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Egyesület és a Református Kollégium - Bolyai Farkas Gimnázium Öregdiákjainak Baráti Köre. "Tizenhárom évi reménykedés után rájöttünk, hogy nem szabad tovább szótlanul tűrnünk mindazt, amit egyes vezetőink véghezvisznek. Lényegében nem is minket, hanem egyes érdekcsoportokat képviselnek" - mondta el a marosvásárhelyi Deák Árpád, aki egy csaknem harminc éve működő, tizennégy fős kört képviselt. A találkozón bírálatok áradata érte az RMDSZ csúcsvezetőségét. A jelenlévők többsége viszont úgy vélte, hogy az erdélyi magyarságnak nincs szüksége más pártra. Egyhangúlag visszautasították az utóbbi napokban az RMDSZ több képviselője által megfogalmazott vádakat, és kitértek a Makkai Gergely által írt cikkre. A parlamenti képviselő a Népújság január 23-i számában Az Erdélyi Polgári Mozgalom kereszténydemokrata szemmel című írásában heves támadást intézett a kiskendi kezdeményezők ellen. Fülöp G. Dénes, a Vártemplom nyugalmazott lelkésze a polgári szerveződés hagyományairól és fontosságáról beszélt, majd Kós Károly mondásának aktualitására hívta fel a figyelmet: "Üljünk le, és diskuráljunk" - idézte a polihisztort. Az egyik kör vezetője és a mozgalom felkarolója, Fodor Imre szerint a hatékonyság és az eredményesség kulcsa a keresztény életszemlélettel végzett bizakodó, ha kell, önfeláldozó, közösségi munkában rejlik. Marosvásárhely alpolgármesterének kijelentését a fórumon megszületett szándéknyilatkozat is tartalmazza. Tőkés András elmondta, hogy a valós demokráciákban a civil társadalom irányítja a politikumot, nem pedig fordítva. A Polgári Mozgalom következő ülését februárban Marosvásárhelyen, egy hónap múlva pedig Nagyernyében tartják. A kezdeményezők tervezik a mozgalom hivatalos bejegyeztetését is. /Szucher Ervin: Megalakult a Polgári Mozgalom. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./ Kolcsár Sándor ny. unitárius esperes, az RMDSZ megyei szervezetének volt elnöke kiemelte: jót akarunk, mindannyiunk számára. Megjelentek új és régebbi csoportok. A Borsos Tamás Kör (Czellecz Jenő és Kiss István), a Semper Reformanda Kör (Márton János), a Becsület Polgári Kör (Gál Márton), a MA- Tíz Kör (Kincses Mária), és a sort folytatni lehet. Köztük van falusi vezető, mint Adorjáni Dezső Gyulakutáról, van nagycsaládos-egyesületi vezető (Csiki Sándor Nyárádszeredából), van Bizakodó Kör (Fodor Imre), és van pedagógus kör (Erdőcsinádról), több egyházi alapon szerveződő kör (Nagyernye, Kiskend), van szakmai vonalon szerveződő kör (Jobb jövőt! - dr. Ráduly Levente. A megjelentek között volt Zolcsák Sándor, dr. Jakab Sámuel, Nagy László, Kovács Júlia, dr. Kisgyörgy Árpád, Magos Méta Mária, Kilyén Ilka és Pál-Antal Sándor. A MA-TÍZ Kör elindította a Szólalj meg először magyarul! Mozgalmat: Amikor bemész egy üzletbe, köszönj és kérj magyarul. - Aztán: készítsenek sérelmi listát. Magyar tulajdonosok nem tesznek kétnyelvű tájékoztató szövegeket boltjaikba. Akórházból a román orvosnő kiutasított egy református papot, aki lelki gondozásban kívánta részesíteni egyik hívét. /Bölöni Domokos: Az erdélyi magyar polgári körök első fórumáról. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./ "

"Ápr. 2-án iskolafórumot rendeztek az Erdőcsinádi Általános Iskola, hogy több év után végre megoldást találjanak az iskolába ingázó marosjárai és kisillyei tanulók szállítására. Erdőcsinádon a kisebb gyermeklétszám miatt összevont osztályok működtek az V-VIII. osztályban. A most folyó tanévben sikerült önálló osztályokat beindítani annak köszönhetően, hogy a szükséges létszámot a marosjárai és a kisillyei gyerekekkel egészítik ki. Marosjárából húszan, Kisillyéből hatan járnak Erdőcsinádra. Az ingázó tanulóknak három, illetve négy kilométert erdőn, hegyen-völgyön át vezető földúton gyalog kell megtenniük. A járai szülők levelet intéztek a főtanfelügyelőhöz, melyben jelezték a körülményeket. A szülők pályáztak a Communitas Alapítványnál, de nem részesültek támogatásban. Szükség lenne arra, hogy járművel vigyék a gyerekeket iskolába. /Mezey Sarolta: Iskolafórum Erdőcsinádon. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./"

"A X. Nemzetközi Kárpát-medencei Gyöngykoszorú néptánc-, népdal-, népzene- és népviselet-hagyományőrző találkozó kezdődött ápr. 25-én Erdőcsinádon. A háromnapos Gyöngykoszorú-találkozó táncházzal zárul. /Gyöngykoszorú-találkozó Erdőcsinádon. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 26./ "

"Erdőcsinádon sárpataki huszárok vonultak fel, a mezőcsávási fúvós zenekar is jelen volt a X. nemzetközi kárpát-medencei jubileumi Gyöngykoszorún. Tavaly ezernél is többen voltak, idén sincsenek kevesebben. Az ökumenikus istentisztelet utána tánc volt a színpadon és a szabadban. A Tíz év az úton című fotókiállítás bemutatta az eddigi seregszemlék képanyagát. A Gyöngykoszorú-találkozók újraindításának ötlete a Szabó házaspártól származott. A Gyöngykoszorú-mozgalom 1991-ben indult, Nyárádszeredában volt az első találkozó. Erdőcsinádon 1994 márciusában szerveztek először néptánctalálkozót. Azóta hagyomány az, hogy minden évben voltaképp az első Gyöngykoszorúra itt kerül sor - mondta dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei elnöke. Maros megyében évente általában még öt-hat- hét hasonló seregszemlére kerül sor. /Bölöni Domokos: Színes forgatag Erdőcsinádon. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./"

"A csángóvidék jellegzetes dalai és marosszéki népdalok csendültek fel júl. 17-én a X. erdőcsinádi táborban. A népviseletbe öltözött csángó gyerekek felsorakoztak a tábor udvarán, szemébe könnyeket csalt, amikor a táborzáró műsor végén a gyerekek a csángó himnuszt énekelték. Ötvennyolc klézsei, budai, forrófalvi csángó gyermek és a petrozsényi szórványból érkezett öt társuk töltött tíz napot a marosmenti településen Lukácsy Szilamér református lelkész, felesége, félezernyi helybeli lakos, meg a tábort kiszolgáló huszonkét fős személyzet jóvoltából. Magyar nyelvet, bibliaismeretet tanultak, Both Gyula, a Családok és Nagycsaládok Egyesületének elnöke vezetésével pedig megismerkedhettek a falusi bútorfestés mesterségével, faragást tanultak. "Tíz éve minden esztendőben megrendezzük a csángó gyerekek anyanyelvi táborát a dél-erdélyieknek, mezőségieknek. Számításaim szerint ez alatt az idő alatt mintegy kilencszáz gyermek tanult meg itt magyarul. Erdélyben rajtunk kívül már csak a szászrégeni Pakó Benedek katolikus lelkész tartott ki a csángó gyerekek anyanyelvi oktatásának ügye mellett. Annak ellenére, hogy a csángószövetség rendezvényeire soha nem hívtak meg, hogy a marosvásárhelyi csángószervezet is csak annyiban segít, hogy elhozza a gyerekeket, mi kitartunk, s minden anyagi nehézség, az olykori zaklatások, nemtetszés-nyilvánítások dacára is tovább folytatjuk ezt a megmaradásunkat, nyelvi továbbélésünket segítő tevékenységet" - magyarázta Lukácsy. Két fiatal tanítónő Mátyás Ibolya és Gáll Csilla önkéntesen vállalták a tanítást. /Bakó Zoltán: Magyarul tanultak, csángóul énekeltek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./"

"Alig egy hete a marosvásárhelyi Jókai utcában levő Bocskai-teremben tartottak vitafórumot a státustörvényről és az uniós csatlakozás lehetséges hatásairól a Kárpát-medence utódállamaiban élő magyarságra. A műsorvezető, Szőlősi Csaba először azokat a klézsei, budai, forrófalvi és petrozsényi csángó gyerekeket szólította a közönség elé, akik már egy hete a Maros megyei Erdőcsinádon szervezett táborban mélyítették el magyar nyelvismeretüket, tanultak vallásos énekeket, bibliaismeretet, marosszéki magyar népdalt. Most csángóföldi magyar népdalokat énekeltek, végül a csángó himnuszt adták elő. Gaudi-Nagy Tamás, az anyaországi Magyar Csodaszarvas Egyesület elnöke kifejtette, hogy a jelenlegi anyagi és nemzetközi-politikai jellegű megszorítások miatt a státustörvény már nem tudja betölteni azt a szerepet, amit létrehozásánál szántak neki. Mihajlovics József, a felvidéki Magyar Föderalista Párt elnöke szerint Felvidéken már az ízléstelenség határát is túllépte az a mód, ahogyan a Magyar Koalíció Pártja alárendeli a kisebbségi magyarság érdekeit a hatalomnak. A magyarigazolvány amolyan kegyelemkenyérré silányult, de még így is jelent valamit azoknak az időskorúaknak, akik számára ha mást nem, de elégtételt szolgáltat a hosszú évtizedeken át elviselt jogtiprásokért, a másodrendű állampolgárrá való minősítésért a Szent Koronás könyvecske. Amit az Orbán-kormány meglehetősen óvatosan, de mégiscsak elkezdett, azt most ilyen-olyan egyezkedésekkel, egyeztetésekkel próbálják meg aláaknázni. "Mi a szövetségi állami státust követeljük. Olyan valamit, amire már van számos példa Európában. Csupán Belgiumot szemlélve is láthatjuk, hogy ott a flamand, vallon, német mind államnyelv. Miért ne lehetne ugyanezt megvalósítani felvidéki viszonylatban is?" - tette fel a kérdést az előadó. Felvidéken nem történt meg a rendszerváltás, ezért hozták létre a Magyar Föderalista Pártot, ami nem az MKP ellen, hanem helyette alakult, ha úgy tetszik, alternatívaként. Tíz év alatt a felvidéki magyarság lélekszáma 10 százalékkal csökkent. Kassa, Rozsnyó, Losonc, Érsekújvár magyar népessége megfogyatkozott, s ezzel párhuzamosan sorvad el a körzetükben levő magyar falvaké is. Az uniós földvásárlás immár kezd aggasztó méreteket ölteni Szlovákiában - mondotta Mihajlovics. Mindkét előadó szerint a kisebbségek és nemzeti közösségek sarkalatos kérdéseire semmilyen választ nem ad az EU. Kárpátalja például gyakorlatilag vasfüggöny mögé kerül, s az ottani másfél százezer fős magyarságnak megszűnik a kapcsolata az anyaországgal, holott léte eddig szervesen kötődött hozzá. Hasonlóképpen aggódik a tíz év alatt felére apadt szerbiai magyarság is. A globalizáció körülményei között az Uniónak nem érdeke megoldani a nemzeti kisebbségek és közösségek legégetőbb gondjait. Egyetlen pozitívuma lehet a csatlakozásnak - az, hogy ily módon a kisebbségi sorsba taszított magyarság egy része valamiképpen "egy kalap alá" kerül az anyaországi többséggel. /Bakó Zoltán: Hátrálni már nincs hova. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 22./"

"Tizedik alkalommal szerveztek tábort Erdőcsinádon a mozgássérültek számára. Véget ért az egyhetes tábor, amelyet a Maros Megyei Mozgássérültek Egyesülete és a helyi református egyházközség szervezett. Már megszoktuk, hogy lenéznek minket, mozgássérülteket, sok helyen, cégeknél vagy közintézményekben emberszámba sem vesznek - panaszolja Jancsó István, a Maros Megyei Mozgássérültek Egyesületének alelnöke. Egy tizennyolcadik évét betöltött mozgássérült havonta 1,25 millió lej állami támogatásra jogosult. Ez az összeg azonban sokszor nagyon kevésnek bizonyul; az egyik táborlakó epilepsziás, számára a havi létfontosságú gyógyszer kedvezményes áron is több mint hárommillió lejbe kerül. Az egyetemen többször kérvényezték, a Petru Maior Egyetem /Marosvásárhely/ vezetősége nem egyezett bele, hogy az egyik osztály a földszinten kapjon termet. A Maros Megyei Mozgássérültek Egyesületének 350 tagja van, azonban létszámuk csak tíz százaléka a megyében élő mozgássérülteknek. Az egyesület angol nyelvkurzust szervezett tagjainak, továbbá a lehetőségek függvényében jogi tanácsadással, tolókocsikkal, járókákkal támogatja a tagokat. /Orbán Zsolt: Isten közömbösséggel küszködő gyermekei. = Krónika (Kolozsvár), aug. 5./"

"Megkezdődött az immár hagyományos Szent István-napi Néptánc-találkozó Kolozsváron. Aug. 15-én a Heltai Alapítvány székhelyén 10-13 óra között Hagyomány és identitás címmel tartanak konferenciát. Délután Magyarfenesen folytatódik a rendezvénysorozat. Aug. 16-án, Kolozsvár környéki településeken rendeznek ünnepségeket, Mákófalván a jugoszláviai Cirkalom néptánc-együttes és a gyimesfelsőloki Vadhajtás Hagyományőrző Együttes, Györgyfalván pedig a horvátországi Pélmonostor néptánc-együttes lép fel, Aranyosgerenden a szlovákiai Új Hajtás néptánc-együttes, Bánffyhunyadon pedig a jugoszláviai Maroknyi néptánc-együttes mutatja be műsorát. A vendég-együttesek fellépnek még Mérában és Kalotaszentkirályon is. Aug. 18-án, vasárnap Kolozsváron folytatódnak a rendezvények. Aug. 18-án, 19-én és 20-án Erdőcsinádon, Székelykeresztúron, illetve Székelyudvarhelyen lépnek fel a népi táncosok. /Megkezdődött az V. Szent István-napi Néptánc-találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./"

"A világ különböző pontjairól érkezett, színpompás nemzeti népviseletbe öltözött fiatalok szavától, hangszeres népi muzsikájától volt hangos aug. 14-én Erdőcsinádon az ifjúsági ház udvara. Népviseleti felvonulással vette kezdetét aug. 20-a, nemzetünk ünnepe előtt pár nappal, az V. Szent István-napi néptánc-találkozó marossszéki gálája. A kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány fennállása - 1992 - óta különböző népcsoportok, kisebbségek tagjai között is céltudatosan egyengeti a kölcsönös megismerés úját. Megjelent többek között a kolozsvári Szarkaláb néptáncegyüttes - jobbára az Apáczai Csere János Líceum diákjai, a felvidéki Diószeg Új Hajtás Néptáncegyüttes ill. citerazenekar /17 éve működik megszakítás nélkül/ és a Füzesi Albert vezette marosvásárhelyi Napsugár ifjúsági néptánccsoport. /Járay Fekete Katalin: V. Szent István-napi néptánctalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 20./"

Amióta Marosjárán és Kisillyén megszüntették az öt-nyolc osztályos iskolát, a tanulók gyalog járnak az erdőcsinádi – legközelebbi – iskolába. A szülők többször kérték az iskolabuszt, de eddig nem tudták ezt elérni, a járai gyerekeknek napi tizennégy kilométert kellett veszélyeknek kitéve, az erdő mellett, a határon keresztül – gyalog megtenniük. Végre most február elsejétől megjelent az iskolabusz. A buszt eredetileg a teleki román tagozatos gyermekek szállítására kapták. A helyi tanács úgy döntött, hogy ezzel az iskolabusszal a járai és a kisillyei magyar gyermekek utaztatását is ellátják. /Mezey Sarolta: Sokévi gyaloglás után. Busszal járnak iskolába a járai és kisillyei gyerekek. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 7./

Ápr. 24-én Erdőcsinádon tizenegyedik alkalommal szervezik meg a Gyöngykoszorú hagyományőrző találkozót, ahol a színpompás lovas-zenés felvonulás, dalos-táncos előadás mellett népművészeti és népviseleti, valamint fotókiállítás nyílik. Dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének az elnöke sérelmezte, hogy a Marosvásárhelyen működő, a megyei tanács által fenntartott tizenegy művelődési intézmény közül mindössze egynek van magyar vezetője (a Látó folyóiratnak). A Népi Alkotások Házánál, a Maros Megyei Könyvtárban, a Népművészeti Iskolában nincsenek magyarok a vezetőségben. Azt is jelezte, ha a jelentős civil szervezetek, mint az EMKE nem kapnak normatív, azaz előrelátható, biztos anyagi támogatást, akkor kétségessé válik a működésük. – Ápr. 23-án, Marosvásárhelyen, a Református Diakóniai Központban az EMKE és a Romániai Magyar Népfőiskola Társaság továbbképzést szervez Maros, Beszterce és Szeben megyei közművelők részére. /(Máthé Éva): Anyagi gondokkal küzd az EMKE. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

A Marosszék Kulturális Egyesület immár negyedszer szervezte meg a Napsugár Nemzetközi Néptánctalálkozót. Ápr. 24-én Marosvásárhelyen, a Nemzeti Színházban telt ház előtt léptek fel a néptáncegyüttesek. A XI. Erdőcsinádi Néptánctalálkozó előestéjén a marosvásárhelyi közönség is láthatta a néptánctalálkozót. A találkozón elsőként a Füzesi Albert és Lengyel Ildikó vezette – kisgyerekeket táncoltató – Napsugár együttes lépett fel. /Mezey Sarolta: Napsugár Marosvásárhelyen, Erdőcsinádon. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 27./

Több mint tíz éve szervezi és vezeti a csángó tábort és mezőségi szórványtábort Erdőcsinádon Lukácsy Szilamér református lelkipásztor és felesége, Anna. Idén a táborozók egy része Pusztináról érkezett, a többiek pedig mezőségiek illetve marosvásárhelyiek. A táborban Simon György marosvásárhelyi magyar szakos tanár kifejtette, Pusztinán sokkal jobban beszélnek magyarul, mint a klézsei, a Somoskáról vagy a máshonnan érkező gyerekek. Beérett az utóbbi években bevezetett fakultatív magyarórák (Bilibók Jenő tanár munkája) gyümölcse. Több pusztinai családból dolgoznak Magyarországon, sokan közülük idővel kitelepednek. /Járay F. Katalin: Csángó gyermekek Erdőcsinádon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 28./

,,A XX. század magyarsága a népesedési mutatók tekintetében zuhanó pályára került. Számbeli fogyatkozásunk a Kárpát-medencében drámai méreteket öltött. Mindez arra készteti a felelősen gondolkodó magyar közéletet, egyházakat, intézményeket, civil szervezeteket, iskolákat, tudományos műhelyeket, gazdasági szakembereket, hogy a tudományos igényű helyzetfelmérésen túl a lehető legszélesebb összefogást keresve olyan cselekvési programot készítsünk, amely nem csupán a fájdalmas demográfiai helyzetünkre tekint, hanem a sorvadás mélyén húzódó bajokat akarja orvosolni” – olvasható az Áldás, népesség – Sorskérdés a Kárpát-medencében témájú konferencia meghívójában, amelyre október 1-jén és 2-án Nagyváradon és Félixfürdőn kerül sor a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Polgári Magyar­orszá­gért Alapítvány rendezésében, Vizi E. Szilveszter, a ­Magyar Tudományos Akadémia fővédnöksége alatt.  Megnyitóbeszédet Orbán Viktor volt miniszterelnök mond, az Áldás, Népesség Mozgalom célját és működését Csép Sándor ismerteti, Erdély demográfiai jelenéről és jövőjéről Veres Valér beszél. Népesedésünk 1100 esztendeje címmel dr. Für Lajos és Balog Zoltán tart előadást, ezt követően a Kárpát-medencei népesedési helyzetkép bemutatására kerül sor, Lőrincz Csaba a Kárpát-medencei migrációról, Kiss Tamás az erdélyi migrációról beszél. A hasznosítható tapasztalatokat Berszán Lajos (Gyimes), Böjte Csaba (Déva), Gergely István (Csíksomlyó), Lukácsi Szilamér (Erdőcsinád), Márkus András (Sepsiszentgyörgy), dr. Molnár János (Zsobok), Szegedy László (Kőhalom) a konferencia vitaalapjaként terjeszti elő. Október 2-án Mikola István volt egészségügyi miniszter Testi és lelki népesség címmel értekezik, Vasile Ghetau A román és magyar demográfiai jelentések összevetése, Szilágyi N. Sándor Az asszimiláció, vegyes házasságok és terápiák hatékonysága, Lászlóffy Pál Demográfiai szakkérdések az oktatásban és a teendők, a magyar kormány képviselője pedig a Népesedési Kormánybizottság eredményeit taglalja. Vetési László az erdélyi szórványjövőt vázolja, Somai József a Romániai Magyar Közgazdásztársaság programját, Kötő József az EMKE demográfiai programját mutatja be. A konferencián ismertetik az erdélyi történelmi egyházak népesedési programját. A konferencia hat munkacsoportjában gazdaság, településfejlesztés, oktatás és szórvány, család-egészségügy, egyházi-karitatív, a média és a sajtó témakörök szerepelnek.   A kétnapos konferencia tanulságainak összegezését, a zárónyilatkozat és a felhívás előterjesztését Tőkés ­László püspök végzi el.  A résztvevők az első nap Csép Sándor Egyetlenem című filmjét, másnap a jeles újságíró-rendező Áldás, népesség című alkotását tekintik meg.  /Sylvester Lajos: Áldás, népesség konferencia Nagyváradon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 30./

Gernyeszegen megpezsdült az élet, ami az egyház, az iskola, az RMDSZ és a lakosság közötti jó együttműködésnek tulajdonítható – állapította meg Incze Jenő polgármester. A kultúrotthon korszerűsítése után elindult a művelődési élet. Az egyetlen gond a pénzhiány. Májusban kezdődik el a sportterem építése, amit az új tanév kezdetéig szeretnének befejezni. Jövőre elindul a vízhálózat építése. Vezetékes telefonra a kérések nagy részét 10-15 évvel ezelőtt nyújtották be, a Romtelecom azonban nem intézkedett. A polgármester Nagy Zsolt kommunikációs RMDSZ-es miniszternek személyesen nyújtotta át igényüket, s a miniszter felvállalta, hogy szívügyének tekinti a Maros megyei települések lakóinak gondját. Felújították az óvodát, megújult környezetben játszhat Körtvélyfája 75 óvodása. A gernyeszegi általános iskola része annak az országos pályázatnak, amelynek során 11 Maros megyei iskolában információs és dokumentációs központot létesítenek. A helyiségben lesz olvasósarok, öltöző, könyvespolcok és videó. Gernyeszeg községközponthoz nyolc falu tartozik. A helyi önkormányzat 2006-ra népszavazást tervez, melynek célja Körtvélyfájának önálló községközponttá alakulása. A referendum során két községre szakadnak: Gernyeszeghez Marosjára, Kisillye és Erdőcsinád; Körtvélyfájához Marospéterlaka, Telek, Kis- és Nagyszederjes tartozik majd. /Nagy Annamária: „Felfelé ívelő időszak”. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./

Élő kapcsolat van Maros megye községei, városai és a moldvai csángó falvak lakói között. 1990 óta 1381 gyermek vett részt Maros megyei településen szervezett nyári tanulótáborban. Érdemes kiemelni a régeni római katolikus plébániát, az erdőcsinádi Szucsáki Alapítványt, a maroskeresztúri és marosszentgyörgyi római katolikus plébániákat, ahol hosszú évek során 40-50 gyermek vesz részt a nyári táborokban. De volt tábor Jobbágyfalván, Bonyhán, Backamadarason, Mezőpanitban, Erdőszentgyörgyön, Nyárádmagyaróson, Márkodon, Selyében, Deményházán, Csittszentiványon és Holtmaroson. Marosvásárhelyi orvosok nem egy esetben ingyen kezelték a Moldvából érkezetteket. Sok család és szervezet adományozott könyveket a hazatérő gyermekeknek, illetve a Klézse-Szeret Alapítvány könyvtárának. Az emlékezetes árvíz alkalmával több teherautó élelmet, ruhát stb. vittek a károsult csángómagyar és más nemzetiségű moldvaiaknak. /Czellecz Jenő, a csángóbizottság nevében: Maros megye 15 éve felkarolja a csángóügyet. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 14./

A tízéves Napsugár néptáncosait ünnepelték április 15-én Marosvásárhelyen. Felléptek az ünnepeltek a vendég törökszentmiklósiakkal, marcaliakkal, soproniakkal, ürömiekkel. Füzesi Albert, Fazakas János munkatársi csoportja, egykori vagy mai táncosok irányították a picinyeket. Jelenleg 110 gyermek tanul a napsugaras oktatóktól anyanyelvi kultúrát, dalt, táncot, viseletet. Lukácsy Szilamér erdőcsanádi református lelkész kezdeményezte a kapcsolatot a „csanádosok” között, akik most eljöttek, hogy együtt hozzák tető alá szövetségüket: (egyelőre) Csanádalberti, Csanádapáca, Csanádpalota, Érsekcsanád, Magyarcsanád testvériesülését Erdőcsanáddal. A moldvai csángómagyarok oktatását segítő gyűjtés erdőcsinádi akciójának eredménye: 2,8 millió lej értékű téglajegy. Az ünnepségen mezőcsávási fúvósok és a marossárpataki huszárok mellett népviseleti felvonulás is volt. A kultúrházban 34 néptánc-csoport és együttes lépett fel, összesen 738 személy táncolt Erdőcsinádon. A megjelentek láthatták Puskás György népi ihletésű fotótárlatát is. Erdőcsinád 1989 előtt világvégi helynek számított, azóta egy lelkésznek és a terveit felkaroló közösségnek köszönhetően ifjúsági ház működik, csángómagyar gyermekek tanulják anyanyelvüket, régiós találkozók zajlanak, továbbá az eredeti néptánc olyan fórumává nőtte ki magát, amelyet a nemzetközi „folklórbörzén” is jegyeznek. Mindez néhai Szabó György Pál EMKE-elnök és özvegye, Szabó Éva konok, kitartó munkálkodásának a beérő gyümölcse is. /Bölöni Domokos: Táncos hétvége. Erdőcsinád – Erdőcsanád. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 18./

Rovarok és gombák támadták meg az erdőcsinádi református templomot, Lukácsy Szilamér erdőcsinádi református lelkésznek és közel ötszáz hívének nagy gondot okoz mindez. Kolozsvári és budapesti szakemberek megállapítása szerint az 1783 és 1789 között épült templomot ötféle rovar és hatféle gomba támadta meg. Az elmúlt években sikerült felújítani a tornyot, de májusban a templomhajó mennyezete szakadt be két helyen, szerencse, hogy korábban aládúcolták. A presbitérium segélykérő leveleket küldött szét a nagyvilágba, de ennek eredményei még váratnak magukra. A kormány kétszázmillió lejjel hozzájárult a munkálatokhoz. Lukácsy Szilamér szerint az RMDSZ vezetőségével való szembefordulása jelentős támogatástól fosztotta meg a templomot. Marosvásárhelyen a tudtára adták, miért nem kaphatja meg az előzőleg biztosra ígért segélyt. A tiszteletes pedig folytatná az öregotthon építését, tájmúzeumot alakítana ki, internetszobát hozna létre, és szobrot állítana Szutsáky Ferenc helyi földbirtokosnak is, aki jó kétszáz évvel ezelőtt a templomépítést elkezdte. /Szucher Ervin: Mentik a menthetőt. = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./

Klézsei csángó gyerekeket nyaraltat Erdőcsinádon a helyi református egyházközség és a Csángó Alapítvány. A gyerekek keveset tudnak magyarul, egymás közt románul beszélgetnek, de nyitottak, tanulékonyak, szívesen fogadják, ha a velük foglalkozó pedagógus vagy lelkész magyaráz nekik, tanítja őket. Lukácsy Szilamér református lelkész elmondta, tizenkét éve szervezi a tábort, az anyagi és más jellegű nehézségek ellenére is. A lelkész hangsúlyozza: nem is tábor ez, hanem evangelizációs hét, kézművesfoglalkozás. Bartha Júlia, a vásárhelyi Habakuk Bábcsoport vezetője is jelen van, a csoport tagjaival közösen tanulják be azt a mesedarabot, amelyet a csángó gyerekek mellett a csinádiak is megnéznek majd. /Antal Erika: Evangelizációs hét csángó gyerekeknek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./

A Temes megyei árvízsújtotta Ótelekről hívtak tanulókat táborozni Erdőcsinádora, a Magyar Polgári Szövetség szervezésében. A táborba neves marosvásárhelyi művészeket, pedagógusokat hívtak meg, senki nem utasította vissza a felkérést. Tőkés András, a Magyar Polgári Szövetség országos szervezetének alelnöke elmondta, hogy összesen 63 milliót gyűjtöttek az ótelekiek támogatására. Ebből állják a gyerekek és tanárok utazási és étkeztetési költségeit. Az általános iskolás Tóth Róbert elmesélte, hogy házunkat teljesen elvitte az árvíz Családjuk jelenleg a nagybátyjától kölcsönkapott mozgó juhászlakban lelt ideiglenes otthon. A házak romjainak eltakarítása szervezetten történik, a település utcáit sorra veszik. /Mészely Réka: Az összetartozás gesztusa. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 21./

Július 30-án tartották Nyárádszeredában a második Seprődi János kórusfesztivált, a női kari találkozóval. Gyergyószentmiklós, a vajdasági Királyhalma, a magyarországi Szabás, a felvidéki Fülek, a baróti női kar és a Ferencz Csaba vezette nyárádszeredai női kar lépett fel. Augusztus 6-án Gyergyószentmiklós ad otthont a férfikari találkozónak. Ugyancsak augusztus 6-án tartják a kamarakórusok találkozóját Gernyeszegen, a református templomban. Augusztus 7-én a székelyudvarhelyiek szervezik a vegyes kari találkozót. Szintén vasárnap, 7-én lesz a népdalköri találkozó, mégpedig Erdőcsinádon. Nem kevesebb, mint 17 dalkör jelentkezett. /b. d.: Dallal a nemzetért. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 2./

Augusztus 6-án a gernyeszegi templomban hét kamarakórus lépett fel a II. Seprődi János Kórusfesztiválon. A rendezvénysorozat több helyszínen zajlott – Nyárádszeredában, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, Erdőcsinádon – és Gernyeszegen, ahol kamarakórusok találkoztak határokon innen és túlról. Fellépett többek között a felvidéki Nagykaposi Református Kamarakórus és a marosvásárhelyi Bernády Kamarakórus. Záró-momentumként pedig együtt énekelték Kodály Zoltán Székely keservesét. /Nagy Botond: Kamarakórusok találkozója Gernyeszegen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 8./

Marosvásárhelyen a Diakóniai Otthonban megnyílt a Csanád címet viselő képzőművészeti tábor alkotásainak tárlata. Lukácsy Szilamér erdőcsinádi református lelkipásztor, a tábor házigazdája elmondta, immár harmadszor szerveztek képzőművészeti tábort Erdőcsinádon, idén a tábor címadója-ihletője Csanád vezér volt. A főszervező képzőművész, Miholcsa József számára csodák sorozatát jelentette a tábor: az első csodát Erdőcsinád szépsége jelentette, a táborszervezők, a házigazda szeretete. A másodikat a meghívottak azonnali igenlő szava, míg a harmadikat az egy hét alatt született alkotások, azok színvonala. /Nagy Botond: Jel a jövőnek. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./

Március 18-án tartották Marosvásárhelyen a megyei versmondó versenyt. A zsűri döntése szerint a nagydíj az Unirea Nemzeti Kollégium harmadikosának, Kiss Istvánnak ítéltetett, míg az első helyezést Jenei Emőke érte el Erdőcsinádról. /(mészely: Megyei vetélkedő. Sándor, József, Benedek zsákban hoztak verseket. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./

Április 21-én tartották Marosvásárhelyen a hatodik Napsugár nemzetközi néptánc- találkozót, nagy sikerrel. A zene, illetve a hozzá tartozó táncok sok tájegységet lefedtek – az ausztriai Őrvidéktől a Székelyföldig. A találkozót a Marosszék Kulturális Egyesület szervezte a Napsugár néptánc-együttessel, a Maros Művészegyüttes utánpótlás-csoportjával egyetemben. Másnap Erdőcsinádra, a Gyöngykoszorúra utazott a fellépő társaság. /Nagy Botond: Napsugár néptánctalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 25./

A néptánc, népdal, népzene és népviselet hagyományőrző találkozójára, a Gyöngykoszorú fesztiválra a marosmenti Erdőcsinádra idén magyarországi és burgenlandi csoportok jöttek el. Az alig félezres lélekszámú Erdőcsinád lakosai – akárcsak az elmúlt tizenkét év alatt – idén is kitettek magukért. Az érkező tánccsoportokat kürtőskaláccsal, üdítőkkel fogadták, aztán amikor a falu lakossága számbelileg kétszeresére emelkedett a vendégekkel, elkezdődött a csoportok felvonulása. Lovas bandérium huszárai nyitották a menetet, majd helységnévtáblákkal jöttek csoportok, s köztük meneteltek a Burgenlandból, Marcaliból, Sopronból érkezettek is. „Az ilyenszerű rendezvények teszik lehetővé, hogy a Kárpát-medencében szétdarabolt magyarság egymásra találjon a zene, a tánc, a dal nyelvén, erősödjön a kapocs, mely a nemzetet összetartja” – fogalmazott a falu központi terén tartott ökumenikus istentisztelet után Lukácsy Szilamér református lelkész. /Bakó Zoltán: Gyöngykoszorú vendégei. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

Erdőcsinádon az I–VIII. osztályos általános iskola az egykori patrónus, Szutsáki Ferenc nevét vette fel. Május 25-én a gyülekezet, az iskola pedagógusai, a gyerekek, a meghívottak a templomban kezdték e jeles nap rendezvénysorozatát, ahol Lukácsy Szilamér református lelkész hirdetett igét. „Nekünk, akik idén ünnepeljük a marosvásárhelyi schola particula fennállásának 450. évfordulóját, s akiknek évszázadokon át jól kiépített oktatási hálózatunk volt, ma küzdenünk kell, hogy ismét saját óvodáink, iskoláink és egyetemeink legyenek” – fejtette ki. Nagy Ildikó, a Haza a magasban vetélkedő nyertese szavalta el Reményik Sándor Templom és iskola című költeményét. A népének felemelkedését támogató Szutsáki Ferenc 1723-ban született a Kolozs megyei Szucsákon. 1771-től Maros-Torda vármegye főispánja volt. Vagyonából sokat adományozott iskola- és templomépítésre. Körülbelül 60-70 erdélyi iskolát – köztük a marosvásárhelyi Református Kollégiumot – és templomot támogatott, az iskolamesterek, kántorok, tanítók fizetését saját adományával pótolta. Ő alapította az úgynevezett árvaszéket, amely az árva gyerekek nevelését vállalta fel. Gyereke nem volt, vagyonának legnagyobb részét Erdély kulturális fellendítésére szánta. Az erdőcsinádiak ezért döntöttek úgy, hogy az utókor annyival tartozik neki, hogy iskolájuk az ő nevét viselje. A névtáblát Incze Jenő polgármester leplezte le. Az ünnepi műsor a művelődési otthonban folytatódott. A környék egyetlen magyar nyelvű nyolcosztályos iskolájának jövője a gyereklétszámtól függ, küzdeni kell érte. /Mezey Sarolta: Névadó ünnepség Erdőcsinádon. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./