"Gellért Sándor nevét vette fel a mikolai általános iskola. Gellért Sándor 1948 és 1977 között magyar-francia szakos tanár volt Mikolában, melynek írásaival hírt szerzett. Mikola községben jelenleg hét óvodai csoport van (hat Mikolában, egy Újmikolában), ezekben 151 gyerek készül fel az iskolai oktatásra. Az I-IV. osztályokban 191 gyerek tanul. Újmikolában 29, Újegriben 19, Erdőalján 6, Újbereken 5 tanulója van az iskoláknak. Az V-VIII. osztályokban 259 gyerek tanul. A mikolai iskolában két inasiskolai osztály is működik (hegeszés a fiúknak, népi hímzés a lányok számára), ezekben 53 gyerek koptatja a padokat. /E. Gy.: Gellért Sándorról nevezték el a mikolai általános iskolát. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 7./"

Vámosgálfalva lakossága 2004-ben másodszorra is Végh Józsefet választotta polgármesternek. Végh József elmondta, hogy községszinten 70%-ban sikerült kiadni a birtokleveleket. Szőkefalván, szülőfalujában mindenkit jogtulajdonba helyeztek. Küküllőpócsfalván a megművelt területeket jogtulajdonba helyezték. Szőkefalván és Vámosgálfalván vezetékes vizet használ 724 család. Önerőből sikerült emésztőgödröket is kialakítani. Küküllőpócsfalván tervezik a víz bevezetését önerőből. Reméli, hogy a tervezett csatornahálózatot is megvalósítják a következő években. Vámosgálfalván hozzákezdtek a kultúrotthon felújításához. Erdőalját a kommunista rendszerben el akarták tüntetni a térképről. Érdekes módon az innen elszármazottak kezdenek visszatelepülni. Jelenleg 67-en laknak Erdőalján, és ami biztató: iskolát igényeltek. Mivel a régi iskolát széthordták, vásároltak egy háromszobás házat, átalakították, az ősszel már kilenc gyerek járt az I-IV. osztályba. Jövőben már 12 tanuló lesz. Tervezik az óvoda létrehozását is. A polgármester azon van, hogy Szőkefalva visszakapja a nevét. A település jelenleg úgy szerepel, mint Vámosgálfalva egyik utcája, megszámozva 1-től 425-ig. Négy temploma, négy lelkésze és 1300 lakosa van, de hivatalosan nincs neve. Kerekes Károly képviselő segítségével próbálkoztak visszanyerni a falu elnevezését. Fontosnak tartják a turizmust. Szőkefalván van a Kolping-épület, ahol 140 személyt tudnak elszállásolni. /Kilyén Attila: Vámosgálfalvi vendégoldal. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./

Ünnepre készülnek az erdőaljai és csibai római katolikus hívek, templomuk szentelésére. A Csíktaplocához tartozó filia négy év alatt felépült templomának 21 méter magas tornyába augusztus 7-én emelték fel a két harangot. Xantus Géza képzőművész műterméből pedig ma szállítják Csibába, a templomba az elkészült három festményt. A templom a közel kétszázötven lélekszámú, és egyre bővülő hívő közösség igényére épült. /Antal Ildikó: „Érc hangoddal imára hívd a hívet”. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 8./

Éppen száz éve annak, hogy Csíktaploca – leválva a csíksomlyói egyházközségről – önálló plébániává vált. Az évfordulót templomszenteléssel is ünnepelték. Taploca filiája, Csiba és Erdőalja hívei számára épített templomot pedig augusztus 10-én szentelték fel. A hivatalosan kápolnának nevezett, de templomnak is beillő épületet. dr. Jakubinyi György érsek szentelte fel. Az érsek örömét fejezte ki, hogy ezekben az időkben, amikor folyamatosan csökken a lakosság létszáma, itt az élő közösség számára új templomot építettek. A szentmise végén a templomépítő Boros Károly főesperes köszönetet mondott Isten után mindazoknak, akik valamilyen formában hozzájárultak az új templom felépítéséhez. Jakubinyi érsek a Csíksomlyón kialakult helyzettel kapcsolatban elmondta: az egyházjogot nem kívülről jött személyek, hanem a pápa, a megyéspüspök, a plébános, illetve a plébános elnöklete alatt működő, a hívek által megválasztott egyháztanács gyakorolja. /Takács Éva: Templomszentelés Csibában. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 11./