Méternyi szövetből bő öltöny
A nemzetiségi, származási, egyes pontokon a vallásbeli kártya mindent visz a politikában.
Erre is épített az ellenzék Magyarországon, a választási kampány idején, főként a választási héten.
Ugyanis újabban nem volt kampányszünet, kampánycsend, vagy amit akartok.
Naiv módon azt hitték sokszázezren, hogy a 2/3-os nemzeti győzelem után szélcsend lesz, kis csönd, hallgatás, vacogás a gyűlölet priccsén, hiszen az úgynevezett ellenzékiek olyan kicsik lettek, hogy egy méter szövetből öltöny készíthető számukra bő mellénnyel. Na, nem csitultak, most az Európai Parlamentben hallatja szavát a kommunista Magyar Bálint, esengve és vonítva menti a zsidókat „az antiszemita Fidesz és kormánya elől.” Mert akire rámondják, rányomják a bélyeget tüzes hévvel és vassal, annak annyi. Az már nem létezik, de jure (jogilag) az fordulhat bárhová, szavát nem hallani, mert szóhoz sem juthat Magyarországon. És a vádak, ocsmány káromlások lám, nem szűntek. Ha van gyűlöletkampány, akkor az volt itt.
Most a szelíden győztes, még nem kormányzó Fidesz–kereszténydemokrata csapat legkevesebb 13 nemzeti kisebbséget számlál, azokat mind számon tartja, pénzeli. Olyan horvátokat, szerbeket, szlovákokat stb., akik egy szót nem tudnak egykori anyanyelvükön, amellyel bemenekültek az ápoló és eltakaró magyar földekre. Képviseletük van az önkormányzatokban, emlékműveket állítanak múltjuknak, de az avatóünnepségre sem tudtak megtanulni egy szót sem egykori nyelvükön, például Ercsiben (Fejér megye), ami egy MSZP-s fészek.
Magyarország valósággal dédelgeti a nem létező nemzetiségeket, parolázik a győztes párt Fico szlovák soviniszta vezérrel. Ilyenkor eszünkbe jutnak azok, akiket kiutasítottak Romániából, mert a magyarság érdekében szóltak. Mi a teendő? – kérdezhetjük Lenin elvtárssal 90 évnyi távolságból. Hát küzdeni erőnk szerint a legnemesebbekért, magunkért, utódainkért, talán más eszközökkel is, erőteljesebben is. És ez nem is kevés. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)