"Éradonyban jún. 29-én, a legelső falunapokon avatták s áldották meg a felújított első és második világháborús emlékművet. Péter-Pál napi templomozásból kivonulók gyűrűjében egy pillanatra sűrűbb, torokszorítóbb lett a csend, nyomatékosabb a szólók üzenete, hiszen így, együtt, már nagyon rég ünnepeltek a településen. Kovács Zoltán parlamenti képviselő szerint az ünnep a befogadásé, azt mutatja, hogy egy falu, ez esetben Éradony lakói milyen lelkületűek. Lukács Sándor polgármester tiszte már csak a köszönetnyilvánítás maradt. Az éradonyi emlékművön letakart felirat: Hősi halottaink. A megyei művelődési felügyelőség formahibára hivatkozva kishíján meghiúsította miatta a vasárnapi mementót. A római katolikus, református és ortodox szertartás szerinti áldás mégsem maradt el, majd az egybesereglettek virágdíszbe öltöztették az emlékművet /(Balla Tünde): Éradony ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./"

Több Kolozs megyei oktatási intézménynek adta át augusztus 2-án Kovács Kálmán magyar informatikai és hírközlési miniszter Nagyváradon azokat a magyar nyelvű szoftvereket, amelyeket a magyar szaktárca az RMDSZ és a magyar szaktárca között létező együttműködési megállapodás alapján juttat Erdélybe. A szerencsés oktatási intézmények között volt a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a kolozsvári református és unitárius kollégium, a kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum, a kalotaszentkirályi Ady Endre Iskola, valamint a széki általános iskola is. A magyar miniszter felavatta a Bihar megyei Éradonyban az első erdélyi eMagyar pontot, majd egy nagyváradi fórumon tartott előadást román kollégájával, Nagy Zsolt távközlési miniszterrel együtt. Bejelentette, hogy szeptember 19-én írja alá a magyar kormány a fontosabb határon túli magyar szervezetekkel az együttműködési megállapodást. A határon túli magyar területekre a magyar kormány összesen 333 ilyen pontot tervez létrehozni. A látogatáson részt vevő Szabó Béla, a Határon Túli Magyarok Hivatalának megbízott elnöke közölte, hogy hivatala évente körülbelül 200 millió forintot költ a határon túli eMagyar pontok kialakítására, A Bihar megyébe tervezett 15 eMagyar pont lehetővé teszi, hogy itt is kialakítsák a Bihar Hálót, amely a Hargita Háló után a második internetes rendszer lenne. /B. T.: Magyar szoftvereket Kolozs megyének. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

A 103 éve született Számadó Ernőre emlékeztek
Bihar megye – Az elmúlt hét végén tartották meg Érkeserűben a Számadó Ernő költő, író nevét viselő negyedik szavaló, illetve harmadik mesemondóversenyt. A kétnapos eseményen összesen 12 település képviseltette magát.
A Budapesten született, de a második világháború után érkeserűivé lett Számadó Ernő (1907–1983) emlékét először a 2006-os falunapon idézték meg a helyi iskolában összeállított irodalmi műsorral. Születése 100. évfordulóján tartották meg az első, nevét viselő szavalóversenyt, majd a következő évtől már mesemondóversenyt is rendeznek. Idén tehát már a negyedik „kiadásához” érkezett a versemondás, harmadikhoz a mesemondás versenye.
Számadó versek, mesék
Az idei rendezvény kezdetén, pénteken Faur–Kiss Angéla, a Kiskereki iskolához tartozó helyi tanintézmény irányító tanára, szervező köszöntötte a megjelenteket, majd a ma Érmihályfalván tanár Boros József emlékezett a költő Számadó Ernőre, kivel pályája kezdetén, még mint keserűi pedagógus került ismeretségbe. A szavalóversenyen három település – Érkeserű, Érbogyoszló és Hegyközszentmiklós – iskoláinak V.–VIII. osztályos diákjai vettek részt, két korcsoportban, összesen 17–en, és egy szabadon választott mellett kötelezően egy Számadó–verset kellett elmondjanak. A verseny szünetében látogatható volt a vendéglátó iskolában berendezett Számadó Ernő–emlékszoba is.
Megmaradásáért kűzdő lápvilág
Szombaton délelőtt Szkirkánics Edina a meseíró Számadó Ernőre emlékezett, majd sor került a mesemondóversenyre, melyre Albis, Éradony, Székelyhíd, Margitta, Kiskereki, Nagykágya, Asszonyvására, Hegyközszentmiklós, Érolaszi, Érkeserű és Értarcsa iskoláinak összesen 52 kisdiákja készült egy–egy magyar népmesével. Míg a zsűri döntést hozott, Nyéki Enikő református kántor irányításával karácsonyra „hangoló” dalokat lehetett énekelni, vagy éppen tanulni, Hengye Erika tanítónő pedig előadást tartott az egykori érmelléki lápvilágról, mely lecsapolása után – főleg a mostanihoz hasonló esős időben – is kűzd megmaradásáért, közreműködött az Érkeserűi Népdalkör. A témához kapcsolódott Gavrucza Tibor székelyhídi lelkésznek Az érmelléki táj a múltban című előadása, illetve Kósa Erzsébet és Nyéki Sándor jelenléte, akik még művelik az ősi gyékény– és kosárfonás mesterségét. A díjátadás után Nyiri Sándor polgármester is köszöntötte a verseny résztvevőit, illetve köszönetet mondott a szervezőknek, továbbá átadta az iskola új névtábláját, mely a régi ütött–kopott helyére került. Vasárnap, születése 103. évfordulója alkalmából, a keserűi temetőben megkoszorúzták Számadó Ernő sírját. erdon.ro

Nekurátok évszázada
Nagybátyám mesélte valaha, hogy az első világégést követő impériumváltozást követően „nekurátként”, tisztátlan lélekként bolyongott Erdélyben egy bizottság román nevet adni azoknak a településeknek is, ahol egy fia román soha nem élt. Hirtelen megjelentek, aztán éppoly hirtelen eltűntek, de látszott rajtuk a szándék: románosítani akarnak mindent!
Amikor hivatalosan is közölték az új neveket, mindenki láthatta, hogy – említsünk néhány példát – a Temesvár közeli, Szapáry grófról elnevezett Szapáryfalvából, nem tudni miért, az angolna jelentésű Țipari, a bihari Éradonyból Eriu-Adoni, a Maros megyei Dicsőszentmártonból Târnăveni, Kézdivásárhelyből Târgu Secuiesc, a Segesvár közeli Héjjasfalvából, bizarr társítással, Vânători lett... De az elmúlt száz év alatt az élet minden területén, iskolákban, temetőkben, egyetemen, hivatalokban, városokban, falvakon egyaránt igencsak átkereszteltek a nekurátok. Mert már kezdettől fogva nem az egymás melletti békés lét volt a céljuk, sőt még nem is nemzetiségek – főleg a magyarok – legyőzése, hanem az eltiprása, megsemmisítése, mindenhonnan való kitörlése, elűzése. S ezt tették és teszik, hol nagyobb rössel, hol meg a nemzetközi helyzet kényszerítette visszafogott lendülettel, mind a mai napig...
Nagyváradon a napokban hidakat neveznek el, hogy ne kelljen a város főterére a városalapító Szent László szobrát állítaniuk: beleegyeztek, hogy a központi híd a nagy király nevét viselje. De a többit Daciának, Decebálnak, Ovid Densușianunak, I. Károlynak és Constantin Prezan marsallnak fogják hívni, bár ezeknek semmi közük nincs a Körös-parti városhoz. Marosvásárhelyen a magyar utcanévtáblák bántják a román elöljárók szemét. De Erdély-szerte az elmúlt száz esztendőben nem volt olyan év, hogy ne radírozták volna le tömegével azt, ami magyar, s a helyettük adott új nevek mellé ne találtak volna ki hazug történeteket.
Így aztán bármennyire magyarázza a Velencei Bizottságnak a román külügyminiszter, Bogdan Aurescu, hogy a kisebbségi jogok megadását illetően a romániai a legjobb modell, amíg minden eszközzel országnak-világnak azt akarják bizonyítani, hogy Erdőelvén mindig csak románok éltek, és a magyarok jövevényekként húzzák meg magukat, addig ez a szövegelés egy fabatkát sem ér. Mert ördögien nekurátos.
Román Győző
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Ötvenhatosokat tüntetnek ki
Péntek délután 18 órakor, a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében az RMDSZ szervezésében Bihar megyében élő ’56-osokat tüntetnek ki. Vetítés is lesz és megtekinthető az MM Pódium műsora.
A csütörtöki beharangozón Borsi Imre Lóránt, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető alelnöke arra hívta fel a figyelmet: az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából az RMDSZ országos és megyei szinten is elindított egy kezdeményezést, hogy méltóképpen emlékezhessünk azokra a hősökre, akik kiálltak a szabadságért, hiszen mint köztudott, a hat évtizeddel ezelőtti eseményekben erdélyi, illetve partiumi személyek is érintve voltak. A hála és a tisztelet jeléül a még élők egy-egy, az aradi Szabadság-szobrot ábrázoló ezüst emlékérmet, valamint oklevelet vehetnek át. Úgy fogalmazott: természetesen tisztában vannak azzal, hogy a szenvedéseikért és meghurcoltatásukért nem tudják kárpótolni őket, de kötelességüknek érzik ezt a gesztust, illetve példaképként szeretnék bemutatni őket a mai fiataloknak.
Nagyváradon az ünnepséget péntek délután 6 órakor tartják a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében, melynek keretében levetítenek egy kisfilmet is, melyben megszólalnak az érintettek. Hat személy fogja átvenni a kitüntetést, akik érintve voltak a váradi perben, ők ugyanis jelenleg is Bihar megyében élnek: Dalos Árpád, Szilágyi József, Oláh János, Petri József, Bodnár Márton és Török László. Rajtuk kívül ugyancsak elítélt volt Újlaki István Csaba, Kerekes Attila, Takács Ferenc, Sárközi Endre, Sotanyi József, Tasi Gyula és Bikfalvi György.
Előadás
A rendezvény emellett az MM Pódium Színház is fellép, a Hulló csillagok című történelmi drámával. Meleg Attila, a társulat vezetője kifejtette: az ’56-os emlékbizottság az év elején pályázatot hirdetett a forradalom 60. évfordulója kapcsán, ugyanis viszonylag kevés irodalmi alkotás készült az akkor történtekről. Több mint ezer pályamű érkezett, melyek közül Petrusák János drámája bekerült az első öt közé. A határon túl is be akarták mutatni, valószínűleg ezért esett a választás az MM Pódiumra. Tizenkilenc szereplője van, olyan gyerekek, fiatalok is, akik a Mini Pódium színjátszó csoportnak a tagjai, illetve a Bihari Naplóban meghirdetett casting nyomán kerültek be a produkcióba Éradonyból és Biharfélegyházáról. A darabban feltűnnek úttörők, fiatal forradalmárok, a Nagy-család drámája révén felnőttek is, és mivel egy amatőr rádiós az egyik főszereplő, a Szabad Európa és a Kossuth Rádió hallgatásával nem csak a budapesti, hanem a magyarországi vidéki, valamint a partiumi és erdélyi események is fókuszba kerülnek. Október 30-án különben Élesden, november 4-én Nagyszalontán, 6-án Monospetriben, 10-én Székelyhídon lépnek még fel, és szóba jöhet még Berettyószéplak és Belényes is.
A sajtótájékoztató második felében az ötvenhatos Török László idézte fel a Szabadságra Vágyó Ifjak szervezete megalakulásának történetét, a korabeli hangulatot, a börtönben töltött időt.
Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro