"2000-ben Cegőtelkén, a cserhalmi csata hajdani színhelyén, melyet Vörösmarty Mihály is megörökített, kilencméteres emléket állíttatott a Magyarok Székelyföldi Társasága. Ez Erdély eddigi legnagyobb (1990 után készült) szoborkompozíciója, 250 lépcsőn lehet feljutni hozzá. Jún. 25-30. között negyedszerre szervezik meg a Lármafa-találkozót. A rendezvény Szent László király emlékét idézi fel és állítja követendő példaképül magyarságunknak. Az előző három találkozó a Székelyföldön zajlott, a mostani Cegőtelkén indul, a további útvonal: Nagyvárad, Rozsnyó, Betlér, Hárskút, Krasznahorka, Szádellői-völgy, Barka, Lucska, Dernő, Szepsi, Szent László-forrás, Debrőd, végül Kassa városa (Szlovákia). Az erdélyi és felvidéki magyarok közös rendezvényén a Kárpát-medence minden magyarlakta tája képviselteti magát. Meghívják a Szent László nevét viselő települések képviselőit, valamint egy-két személyt azon településekről, ahol a Szent László-legenda templomi freskói még fellelhetőek vagy bizonyíthatóan megvoltak. /b. d. : Lármafa-találkozó - negyedszer. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./"

"Az idén a Cserhalom Emlékműtől indul június 25-étől a Lármafa-találkozó Nagyvárad felé, majd a szlovákiai Rozsnyó, Betlér, Hárskút, Krasznahorka, Szádelloi-völgy, Borka, Lucska, Dernő, Szepsi, Szent Lászlóforrás, Debrőd végül Kassa városa következik, egészen 30-áig. A rendezvény szervezői a Magyarok Székelyföldi Társasága, a Cserhalom Művelődési Egyesület és a CSEMADOK. A rendezvény fő támogatója a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma, a Kolozsvári Communitas Alapítvány és az Illyés Közalapítvány. A rendezvény védnökei az EMKE, dr. Kötő József elnök és a CSEMADOK, Köteles László elnök, parlamenti képviselő. A résztvevők, a szervezők által meghívott, a Kárpát-medence 48 olyan helységének képviselői, ahol a Szent László legenda templomi freskókban még megvan (26), illetve bizonyíthatóan megvolt (22) és velük együtt a Szent László nevét viselő települések képviselői (17). Cegőtelkéről, a honalapítás 1100 évfordulója jegyében, a Cserhalmi ütközet emlékére felavatott, Erdély legnagyobb szoborkompozíciójától indul a Lármafa Találkozó, élőben elevenítve fel a Szent László legendát. A Szent László király által alapított Nagyvárad felé veszi az útját a karaván. /Kresz Béla: IV. Lármafa találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./ "

"V. Lármafa-Találkozón, a Szent László király emlékét őrző zarándoklaton Cegőtelkén, az alig 500 lakosú Beszterce-Naszód megyei faluban jártak a résztvevők, itt volt a cserhalmi ütközet. Győztes csatáink egyik színhelye. A 102 főből álló Szent László sereg Beder Tibor irányításával érkezett Cegőtelkére, ahol megcsodálták a Kolozsi Tibor alkotta, több mint tíz méter magas szoborkompozíciót, amely egy kettétört kardmarkolatot és egy pajzsot szimbolizál, rajta egy kereszt, illetve a pogány által elrabolt magyar lány két hajfonatával. A következő stáció Nagyvárad volt, amelynek püspökségét 1093-ban Szent László király alapította. Folytatták útjukat Felvidék felé. Rozsnyón az a szakavatott idegenvezető fogadta őket, Thököly Gábor, akinek nemrég jelent meg Kastélyok, kúriák, várkastélyok Gömörben című könyve. A kisebb településeket is felkeresték, ahol valamilyen Szent Lászlóval kapcsolatos legenda vagy templom létezik. Voltak Betlér, Hárskút, Szádelő, Debrőd, Lucska falukban, ahol a magyarság ugyan csökkenő számban van jelen, de közösségtudatuk és nemzetiségi öntudatuk magas. Lenyűgöző volt Krasznahorka büszke vára, a betléri Andrássy-kastély meg az emberek közvetlensége, barátsága. Kassa volt a zarándoklat utolsó stációja, ahol bejárták az óvárost, szentmisén vettek részt a Szent Erzsébet-székesegyházban, felkeresték a Rákóczi-emlékmúzeumot. /Farkas Aladár: V. Lármafa-Találkozó. Szent László emlékét őrző zarándoklat. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 3./"

A Magyarok Székelyföldi Társasága által szervezett Lármafa-találkozó sorozat célkitűzései révén fontos szerepet tölt be a magyar kultúra ápolásában. Fő feladatának a Szent László-kultusz megőrzését tekinti. Ezt a Szent László nevéhez fűződő Kárpát-medencei helységek felkeresésével, megismertetésével és tartós kapcsolatok kiépítésével valósítja meg. A találkozó résztvevői felkeresik a cserhalmi ütközethez kapcsolódó kultúrtörténeti értékekkel rendelkező és ezt templomi freskókban megörökítő 48 települést (Erdélyben, Felvidéken, Magyarországon, Ausztriában és Szlovéniában). A 8. Lármafa-találkozó útiránya: Sepsiszentgyörgy-Csíkszereda-Székelyudvarhely-Marosvásárhely-Cegőtelke-Sárospatak-Borsi-Margonya-Eperjes-Kassa-Rozsnyó-Kakaslomnic-Késmárk-Lőcse-Krasznahorka-Pelsőc-Tállya- Sepsiszentgyörgy. A Lármafa-találkozó székelyföldi csoportját Cegőtelkén fogadta Székely Pál és dr. Szántó Árpád, a Cserhalom Művelődési Egyesület elnöke és alelnöke. Cegőtelki fiatalok eljátszották a cserhalmi ütközet azon mozzanatát, amely templomi freskókban meg van örökítve. Ezután a székelyföldiekhez csatlakoztak a cegőtelkiek és a beszterceiek, és a csoport továbbindult a Felvidékre. A lármafások Borsiba emlékeztek arra, hogy a községben álló ősi kastélyban született 1676. március 27-én II. Rákóczi Ferenc fejedelem. A lármafások tapasztalták, hogy a többségében magyarok lakta Borsiban nem működik magyar óvoda és magyar iskola, a magyar anyanyelvű gyerekek szlovák nyelven tanulnak. A találkozó résztvevői Margonyán megkoszorúzták Dessewffy Arisztid honvéd tábornok, aradi vértanú sírját. A debrődi sírkertben koszorút helyeztek el Papp Anna volt polgármester asszony sírjánál, aki lelkes támogatója volt a Lármafa-találkozóknak, éltetője a Szent László-kultusznak. Kassán meglátogatták a Szent Erzsébet püspöki székesegyházat, a kassai dómot; a Rodostó-házat, II. Rákóczi Ferenc rodostói ebédlőházának másolatát, a Szent Mihály-kápolnát, melyben létezett egy Szent Lászlót ábrázoló freskó, amelyet lemeszeltek. Kakaslomnicon megtekintettek egy Szent László-faliképet, majd Késmárk és Lőcse nevezetességei következtek. A 8. Lármafa-találkozó felvidéki záró-mozzanata a pelsőci református templomban tartott ünnepi istentisztelet volt. A 8. Lármafa-találkozó állásfoglalásában felszólított: építsünk közös jövőt. Van megoldás a megbékélésre, ehhez a múltat be kell vallani. Szükség van az autonómiára, az anyanyelvi oktatás biztosítására minden szinten, Borsitól Cserhalomig, akár Szabadkáig. /Trufán József tanár, a találkozó résztvevője: 8. Lármafa-találkozó. 2007. június 20-25. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 13./

A magyar kultúra napját ünnepelték Tordaszentlászlón a részben felújított Művelődési Házban és a hozzáépített új konferenciateremben, többek között a Thamó Gyula Közművelődési Egyesület szervezésben. Fellépett a Tordaszentlászlói Kórus, a fúvószenekar, a műkedvelő színtársulat és a hagyományőrző tánccsoport. Boldizsár Zeyk Zoltán magyar–angol szakos tanár vetítettképes előadást tartott a Szent Koronáról és a Szent Korona tanról. Tamás Gebe András, a község polgármestere bemutatta a Kárpát-medence öt magyar településének Ezeréves kötelék című programját is, amelyet a magyarországi Hejce és testvértelepülése, a szlovákiai Debrőd kezdeményezett – közülük Hejce ezeréves fennállását ünnepeli az idén. Ebbe a programba bevonták Tordaszentlászlót, továbbá a horvátországi Dályhegy, a szlovéniai Hodos településeket, valamint ezek környékét. A kétéves program pénzügyi támogatója az Európai Unió. A projekt a kárpát-medencei régiók és kultúrák kölcsönös megismerését és megismertetését segíti elő. /Boldizsár Zeyk Imre: Tordaszentlászló – Ezeréves kötelék. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

Az ezeréves kötelék című, kétéves futamidejű nemzetközi kezdeményezéssel rukkolt elő a millenniumát idén ünneplő Hejce (Magyarország) önkormányzata. A hétvégén Tordaszentlászlón találkoztak a partner települések képviselői, ezzel a találkozóval felavatták a felújított régi kultúrotthont. Az európai uniós projektben részt vesz a szlovákiai Debrőd, a horvátországi Délhegy, a szlovéniai Hodos és az erdélyi Tordaszentlászló, illetve a hozzájuk tartozó-csatlakozó települések. A résztvevő önkormányzatok együttműködésének megerősítését, testvértelepülési kapcsolatok kiépítését, a természeti és kulturális örökség védelmét. A résztvevő településeken kiadványokat jelentetnek meg. /K. E. : Öt ország ezeréves köteléke. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Az emberek jóléte Európában címmel konferenciát szerveztek Tordaszentlászlón az Ezeréves kötelék nevű projekten belül. A község 2008 decemberétől partnerként részt vesz egy kétéves lefutású, Ezeréves kötelék című nemzetközi projektben, amelynek keretén belül a magyarországi Hejce, a szlovákiai Debrőd, a horvátországi Dályhegy, valamint a szlovéniai Hodos települések tartanak egymással kapcsolatot. – Ismerkedni szeretnénk, tartalmasabb és hatékonyabb, stratégiailag strukturált együttműködést biztosítani e települések mikrorégiói között – mondta el Szabó Ferenc, a projektet menedzselő VITEA Alapítvány képviselője. Az Európai Unió finanszírozza a partnerségben lévő települések programjait. A két évig tartó projekt során az öt ország, öt települése különböző rendezvényeket tart majd az országokban: lakossági találkozókat, szakmai konferenciákat, megszervezi a helyi települések, térségek és országok kulturális, történelmi hagyományainak megismerését és az ezeréves kötelékek kutatását. Szilágyi Mátyás, kolozsvári magyar főkonzul elmondta, hogy feladatának érzi a politikai háttér biztosítását. Magyarország minden téren segíti a Kárpát-medencei magyar településeket, jelentette ki. Tordaszentlászlót és környékét Boldizsár Zeyk Imre tanár mutatta be a jelenlévőknek, majd bemutatkoztak a környékbeli és külföldi települések is. /J. J. : Tordaszentlászló. Az Ezeréves Kötelék tagja a község. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

Hagyományápolás és partnerség nemzetközi összefogással
Testvértelepülési megállapodást írtak alá hétvégén Tordaszentlászlón
Magyarországi és szlovákiai testvértelepüléseinek hagyományőrző csoportjaival, a helyi fúvószenekarral, énekkarral és néptánccsoporttal, valamint a környékről érkezett barátokkal, ismerősökkel ünnepelt hétvégén Tordaszentlászló község apraja-nagyja. A falunapi rendezvénnyel egybekötött nemzetközi testvértelepülési találkozón Tamás Gebe András polgármester együttműködési megállapodást írt alá a részt vevő települések küldötteivel; a Tác, Hosszúhetény, Borsosberény, Hejce (Magyarország), Debrőd (Szlovákia), Dályhegy (Horvátország), Hodos (Szlovénia) és Tordaszentlászló között létrejött partnerség célja az elmúlt években kialakított jó viszony erősítése, lehetőséget teremtve a kultúrák és etnikumok találkozására, a közös európai együttműködésre és részvételre. Az uniós támogatással megvalósított rendezvény résztvevői a szentlászlói kürtőskalács készítésének kulisszái mögé is bepillanthattak, majd jóízűen falatozhattak az elkészült finomságokból.
FERENCZ ZSOLT
Szabadság (Kolozsvár)

Középajta a művészet nyelvén
Véget ért az 5. nemzetközi alkotótábor az erdővidéki településen
Hogy miért pont Középajta? Miért ne?” – hangzott el az 5. alkalommal megrendezett Értjük egymást! - Rozumieme si! - Ne înțelegem! mottójú alkotótábor záró kiállításán szombaton, ahol három országból érkező képzőművészek mutatták be az elmúlt hét „termését”. A felvidéki Rovás Polgári Társulás és a középajtai Benkő József Közösségfejlesztési Egyesület közös eseményén 28 képzőművész vett részt Felvidékről, Magyarországról és Erdélyből.
A képzőművészek egy hetet töltöttek Középajtán, a helybéli családok vendégszeretetét élvezve, a közös alkotás mellett kirándulásokon vettek részt, ellátogattak a Bákó megyei Lábnyikba, ahol csángó gyerekek számára tartottak foglalkozásokat, látogatást tettek Gyimesbükkön, a Békás-szorosnál, a Szent Anna-tónál, a Transzfogarason és Brassóban
A középajtai kultúrotthon egy hétre műteremmé avanzsált, ahová bárki ellátogathatott, aki kíváncsi volt az alkotási folyamatra, a készülő festmények és szobrok egy-egy fázisát kísérhette figyelemmel. A középajtai épületek, emberek és környezet nem egy képzőművészt megihlettek, a kész alkotásokon felfedezhető egy-egy motívum, amelyet egyértelműen az erdővidéki település hordoz magán.
– A középajtai esemény egy háromállomásos sorozat része, a tábor Tihanyban, majd Kassán folytatódik. Az öt év alatt annyira népszerűvé vált, hogy ha növelni lehetne a befogadóképességet, akár három busznyi ember is részt venne a programban – mondta el Szabó Ottó képzőművész, a felvidéki Rovás elnöke. – A tábor nem amatőr alkotókat, hanem profi képzőművészeket tömörít, célunk pedig olyan színvonalra emelni az eseménysorozatot, mint például a nagybányai művésztelep, ahol kifejlődött a magyar képzőművészet. Minden jel azt mutatja, hogy jó úton haladunk – tette hozzá.
A képzőművészek kísérői között volt dr. Czövek Éva neurológus, Havasi Péter újságíró, a Kassai Figyelő főszerkesztője, és Gergely-Papp Adrianna, a magyar többségű, Kassa melletti Debrőd település polgármestere is.
– Sajnos, sok közös vonást fedeztem fel az erdélyi települések és a felvidéki magyarlakta vidék sorsában, hiszen Szlovákiáról sem mondható el, hogy támogatná a kis falvak fejlődését. Nagyon nehéz beruházásokat véghezvinni, és nem látok reményt arra, hogy a jövőben ez másképp lesz. Éppen ezért minden lehetőséget kihasználok arra, hogy felhívjam a figyelmet: fektessünk nagyobb hangsúlyt a kis településekre, hiszen ezek nélkül elszegényedik a kultúránk – hangsúlyozta a polgármesternő.
Eva Tkáčiková szlovák anyanyelvű képzőművész is része volt a csapatnak, a magyarokkal való kapcsolatáról így vallott:
– Amíg nem találkoztam a Rovás csoporttal, nem sokat tudtam a magyarságról, de ma már azt is tudom, hogy a rovás név a régi székely írásmódot jelenti, és azt is felfedeztem, hogy az itteni emberek tehetséges fafaragók, sehol nem találkoztam még ilyen gyönyörű kapukkal. Az itteniek kultúráján kívül a konyhájuk is fenomenális, számomra a magyar szinonimája mindig is a gulyás volt. Ez az étel számos összetevőből áll, amelyeket ha összekeverünk, csodálatos ízt kapunk. Ez a művésztelep, amelyen részt vettünk, egy csodálatos gulyás volt számomra, ez a sokféle ember, aki Középajtán összegyűlt, egy csodálatos „ízkombinációt” eredményezett.
– Örülök, hogy egy tervből már öt éve működő tábort sikerült teremtenünk, amelyhez nagymértékben hozzájárul évről évre a helyiek vendégszeretete, az itteni táj és a falusi hétköznapokba való betekintés is. A képzőművészek és a helyiek között már barátságok is kialakultak, és reméljük, ez hosszú ideig fennmarad, csakúgy, mint a tábor – szögezte le Berszán István házigazda, középajtai református lelkész.
Az esemény főtámogatója a Communitas Alapítvány volt, valamint helybéli vállalkozók, magánszemélyek is hozzájárultak ahhoz, hogy a vendégek semmiben ne szenvedjenek hiányt.
Berszán Réka, Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Jövőre születhet ítélet a Székely Nemzeti Tanács luxemburgi perében
Várhatóan 2015 első felében ítélet születhet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) régiók Európájáról szóló polgári kezdeményezésének elutasítása miatt indított luxemburgi perben. Erről csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón beszéltek az SZNT képviselői.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és partnerei által indított európai polgári kezdeményezés azt javasolta, hogy az Európai Unió kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A kezdeményezést az Európai Bizottság elutasította, mert a testület úgy ítélte meg, hogy nem tartozik a jogalkotási hatáskörébe a szabályozásra javasolt kérdés. Így a kezdeményezők el sem kezdhették az egymillió aláírás összegyűjtését hét különböző államból, amellyel jogalkotást kezdeményező lépésre késztethették volna az Európai Bizottságot. Az SZNT ezt követően indított pert.
Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára azt mondta: ha az eljárás pozitívan végződik, azt mutathatja, hogy az unió polgárai témát tudnak adni az Európai Bizottságnak.
Bíznak benne, hogy sikeres lesz a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezése, a magyar kormány minden segítséget megadott, amikor beavatkozott, és igyekeznek ezt a szerintük előnyös kezdeményezést továbbra is támogatni - jelezte.
Hangsúlyozta: a kormány számára fontos, hogy európai szinten kiálljon a magyar kisebbségeket érintő kérdésekben, és gazdasági téren ugyanolyan jogosítványokkal rendelkezzenek, mint Nyugat-Európa más közösségei.
Az államtitkár hangsúlyozta: nem pusztán magyar ügyről van szó, más országokban is fontosak ezek a fejlesztéspolitikai kérdések.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke kiemelte: az alapgondolat a székelyföldi helyzetből indult ki. Megszokták, hogy a hátrányos megkülönböztetés egyik eszköze a gazdaságpolitika volt, és a mindenkori román hatalom "alulfejlesztéssel" az elvándorlást ösztönözte. Abban bíztak, hogy Románia uniós csatlakozása után a gazdaságfejlesztés nem lehet az erőszakos asszimilációnak még a közvetett eszköze sem. A gyakorlat azonban nem ezt igazolta - állapította meg. Azt szeretnék, ha a Székelyföld megmaradna székelynek és magyarnak - fogalmazott.
Sobor Dávid, az SZNT ügyvédje hozzátette: a szervezőbizottság két tagja az unió törvényszékéhez fordult és kérte a határozat hatályon kívül helyezését. Több tagállam is beavatkozóként jelentkezett a perbe, Szlovákia, Görögország és Románia a bizottság oldalán, míg az ő oldalukon Magyarország, Kovászna megye, a franciaországi Breton Kulturális Intézet és a felvidéki Debrőd község.
Az írásbeli szakasz lezárult, további beavatkozásra már nincs mód, egy vagy két szóbeli bírósági tárgyalás következik. Arra számítanak, hogy 2015 első félévében születhet ítélet - jelezte az ügyvéd.
(MTI), Budapest

Tusványos – Néppárti ultimátum az MPP-nek
Nem finomkodott sokat a Magyar Polgári Párt magatartásának ecsetelésekor Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke tegnap Tusványoson az autonómiatervezetekről szóló vita során. Leszögezte: nem lehetséges az együttműködés, sőt, végleg elválnak útjaik, ha az autonómiastatútum ügyében az MPP nem látja be, hogy hiba volt az RMDSZ-szel közösen új tervezetet kidolgozni.
Az Autonómiatervezetek – elmaradt közvita című előadás moderátora, Szász Alpár Zoltán kérdéseire meghívottként Gergely Papp Adrianna, a felvidéki Debrőd község polgármestere, Ferencz Csaba, az SZÉKELY NEMZETI TANÁCS tájékoztatási alelnöke, Toró T. Tibor, az EMNP alelnöke és Kalmár Ferenc budapesti miniszteri biztos, az Európa Tanács által nemrég elfogadott Kalmár-jelentésként elhíresült dokumentum szerzője beszélt az önrendelkezés perspektíváiról.
Ferencz Csaba leszögezte: az autonómiakoncepció, amelyet az SZNT képvisel, ugyanaz, amit az RMDSZ húsz évvel ezelőtt felvállalt, csak aztán megpróbálta levenni a napirendről. A Csapó-féle statútum elfogadását megelőzően pedig közvitára bocsátották azt – igen jól megalapozott dokumentum tehát, ezért is értékelik negatív fejleményként, hogy idén új tervezettel állt elő az RMDSZ és az MPP. Két statútumot nem szabad felmutatni, és az SZNT ahhoz is ragaszkodik, hogy az autonómiakoncepciónak az erős széki identitásra kell épülnie, azokkal a hatáskörökkel, amelyekkel korábban is rendelkezett, és abban a jogi keretben, amelyet a statútum meghatároz – fejtette ki. Éppen ezért az SZNT és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács döntése értelmében ezt állampolgári kezdeményezés révén nyújtják be a parlamentbe.
Toró T. Tibor kifejtette: miután az RMDSZ le akarta venni a napirendről az autonómia kérdését, az EMNT és az SZNT sikeresen megakadályozta ezt. Az SZNT hosszú évek alatt felépítette a maga dombját, az autonómiáért küzdők bástyáját, s miután az RMDSZ látta, hogy ezt nem veheti be, elkezdte építeni a magáét, egy hamis dombot, ennek eredménye a második autonómiastatútum, amellyel elterelték a figyelmet, és amelynek megjelenése után fennáll a veszély, hogy Budapest, Európa azt kérdezi majd: melyik az igazi. Ebben az MPP is segédkezett, ráadásul úgy, hogy nagy szerepet nem is osztottak neki. Be kellene látniuk, hogy rossz politikai döntés volt, ha mégsem, az együttműködés lehetetlenné válik. Stratégiai kérdésről van szó, ha ebben nem tudunk egyetérteni, végleg elválnak útjaink – szögezte le az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke.
Gergely Papp Adrianna arról beszélt, hogy Felvidéken sokáig afféle nemzeti romantika kategóriába tartozott az autonómia, most viszont elkészült egy igen alapos tervezet erről, s bár egyelőre elutasítják azt a szlovákok, bízik benne, hogy előbb-utóbb sikerül kiprovokálni a párbeszédet a többségi nemzettel. Kalmár Ferenc szerint most is gond, hogy Európában sokan nem tudnak arról, hogy van egy megoldatlan magyar kérdés, ezért hatékony diplomáciára van szükség. Vázolta a Kárpát-medence különböző országaiban élő magyarság helyzetét a kollektív jogok elismerése szempontjából.
A Benes-dekrétumokra utalva rámutatott: Csehországban és Szlovákiában kollektív bűnösség van, kollektív jogok nincsenek. Felidézte: Benes 70 esztendővel korábban Sztálinnal kötött egyezséget, amelynek részeként Kárpátalját átadta a Szovejtuniónak, hogy ne kelljen a régió autonómiáját biztosítania, amint azt a Nyugat kérte. Vajdaságban egy gyenge autonómia működik, Horvátországban és Szlovéniában a többségi nemzet nem viszonyul ellenségesen a kis lélekszámú magyarsághoz, ám gazdasági, asszimilációs gondok ott is vannak.
Az autonómia esélyeit, annak perspektíváit firtató moderátori kérdésre Ferencz Csaba rámutatott: van együttműködési felület akkor is, ha a statútum kérdésé­ben például nem értenek egyet az RMDSZ-szel. Utalt arra, hogy a szövetség háromszéki vezetői támogatják az SZNT által október 24-re meghirdetett, Világítsuk meg Székelyföld határait kezdeményezését, amely az autonómiaigény mozgalmi jellegét mutatja fel és erősíti. Toró T. Tibor öt teendőt jelölt meg: táboregyesítés az autentikus autonómiazászló alatt – az MPP-sek többsége ide tartozik, de az RMDSZ-ben is vannak ilyenek –, a nemzetpolitikai hátország bebiztosítása, az erdélyi román autonomisták szövetségének elnyerése, az európai autonomisták szövetségének megszerzése – utalt az Európai Szabad Szövetség, az EFA támogatására –, a nagyhatalmi játszmák követése érdekeinknek megfelelően.
Kalmár Ferenc arra intette a feleket, a vitára szükség van, de a kommunikációban ne sértsék meg egymást annyira, hogy ne tudjanak egy asztalhoz ülni, hiszen valóban egy dombra, egy statútumra van szükség. Továbbá meg kell győzni a többségi nemzetet, hogy egymásra vagyunk utalva, meg kell szervezni a diplomáciát – sorolta.
Nem hagyta viszont válasz nélkül Toró T. Tibor határozott üzenetét a közönség soraiból felszólaló Kulcsár Terza József háromszéki MPP-elnök. „Illemtelenség az MPP-ről így beszélni, ha nem is vagyunk ott az asztalnál” – háborgott a politikus, azt kérve számon, hogy miért nem hívták meg az MPP elnökét a vitára. Utalt arra is, hogy az autonómiapárti önkormányzati határozatot Tusnádfürdőn éppen az EMNP tanácstagja nem szavazta meg, majd kifejtette: a néppártosoknak az MPP-be kellene visszatérniük. Toró T. Tibor azzal replikázott, hogy a tusnádfürdői ügyet rég lerendezték, ha az MPP feszültséget akar kelteni, keressen más témát.
Majd azt vetette a polgáriak háromszéki elnöke szemére, hogy jóllehet helyi szinten igény van a két párt, az MPP és az EMNP közötti együttműködésre, és ilyen megállapodások születnek is – például Sepsiszentgyörgyön –, a polgáriak felső vezetése érvényteleníti azokat, ahelyett, hogy támogatná. Amúgy a két domb, az MPP és a néppárt közel áll egymáshoz, nem volna nehéz egyesíteni, de a hamis domb építését támogatni az autonómia ügyének elárulását jelenti – szögezte le.
Farcádi Botond

Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Potápi: Szent László-évet hirdet a nemzetpolitikai államtitkárság.
Budapest, 2016. december 13., kedd (MTI) - Szent László-évet hirdet 2017-re a nemzetpolitikai államtitkárság. A programsorozat célja, hogy széles körben megismertessék az uralkodó életét és tevékenységét - közölte Potápi Árpád János államtitkár kedden budapesti sajtótájékoztatón. A Szent László-évre 80 millió forint áll rendelkezésre.
A nemzetpolitikai államtitkár elmondta: a január 1-jén induló emlékévben a programok lebonyolítását egy külhoni, civil és egyházi szakértőkből álló tanácsadó testület segíti, amelynek elnöke Gaal Gergely. A testület munkásságát Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke és a Szent László-év egyik kezdeményezője is segíti.
Kitért arra is, hogy tavaly Márton Áron-évet hirdettek 2016-ra, ezt igen sikeresnek nevezte. Mint mondta, összekapcsolták az anyaországot a Kárpát-medencei magyarsággal és a diaszpóra magyarságával. Úgy fogalmazott: a püspök emléke és példamutatása ma is odaállítható a fiatalok elé, a magyar nemzet egészét szimbolizálja.
Gaal Gergely, a tanácsadó testület elnöke elmondta: Szent László személye összeköti Közép-Európa nemzeteit, több mint húsz település őrzi a nevét Kárpát-medence-szerte, mesék, legendák szólnak róla.
A programok között szerepel vándorkiállítás, az ismereteket bővítő és az uralkodó személyét közvetítő verseny fiatalok számára, valamint tudományos konferencia. Tervezik még a nemzeti önbecsüléshez kapcsolódó pályázat kiírását, Szent László-énekeskönyv újrakiadását és terjesztését, gyermektábor, sportverseny szervezését.
A tervezett fontosabb helyszínek Győr, Nagyvárad, a felvidéki Debrőd és Nyitra, valamint Zágráb és Krakkó.
Szent László trónra lépésének 840. évfordulója lesz jövőre, és 825 éve avatták szentté.
A kiosztott háttéranyag szerint a Szent László-év célja az uralkodó életének és művének széles körű megismertetése, a nevéhez és tevékenységéhez fűződő hagyományok ápolása és továbbadása. A célok között szerepel még a magyar-magyar kapcsolatok erősítése, a határokon átívelő egységes magyar nemzetkép erősítése; erős, a Kárpát-medencében domináns magyar államiság eszméjének erősítése, valamint a Kárpát-medencében együtt élő népek közötti párbeszéd kiszélesítése. Budapest, (MTI) -

A gyökereket ápolni kell – Beszélgetés a Szent László-emlékév ötletgazdájával
Okos Mártonnal, a Báthory–Bem Egyesület elnökével, aki egyben a Szent László-emlékév ötletgazdája is, a nagy király névnapján Gelencén szervezett ünnepséget megelőzően beszélgettünk.
– Miért tartotta fontosnak Szent László alakjának és tetteinek a felidézését?
– Napjaink értékét vesztett és összezavart társadalmában igazodási pontok kellenek. Ezt a célt szolgálta a Szent Márton- és Márton Áron-emlékév is, melyek méltó folytatását Szent László személyének és tetteinek a felidézésében véltem megtalálni. Ő ugyanis meggyőződésem szerint Közép-Európában valamennyiünk példaképe lehet, és ugyanakkor igazodási pontot is jelent, mert összekapcsolta az itt élő nemzeteket. Ennek alátámasztásaként pedig elég, ha csak lengyelországi születésére, vagy az általa alapított zágrábi (Horvátország) püspökségre utalunk.
– Mi az oka, hogy éppen a 2017-es esztendőt választotta a lovagkirály emlékévének?
– Az idén van trónra lépésének 940. és szentté avatásának 825. esztendeje, emlékezni pedig kerek évfordulók alkalmából szoktak.
– Hogyan sikerült az ötletét megvalósítani?
– Ezért elsősorban Lomnici Zoltánnak, az Emberi Méltóság Tanácsa elnökének mondok köszönetet, hiszen amint megkerestem, azonnal csatlakozott a kezdeményezéshez, de a magyar kormánynál, valamint a püspöki karnál is közbenjárt ennek támogatása érdekében. Ugyanakkor több tucat civil szervezet bekapcsolódása is neki köszönhető.
– Kik vettek részt a szervezésben?
– A kormány részéről Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár Gaál Gergely, volt KDNP-képviselő vezetésével létrehozott egy tanácsadó testületet. Ennek még tagja Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, Papp Gergely Adrianna, Debrőd polgármestere, Gondi Mátyás, a Pro Pátria Egyesület elnöke, Illéssy Mátyás százhalombattai plébános, Czibolya Gábor és Tóth László, a Nemzetpolitikai Államtitkárság munkatársa, valamint jómagam.
– A sok lehetséges helyszín közül, miért éppen Gelencét választotta a László-nap megünneplésének helyszínéül?
– Egyik oka, hogy a térbeli távolság ellenére kalotaszegiként Székelyföld nagyon közel áll hozzám. Ugyanakkor nagy királyunk a határőrök védőszentje, a székelyek pedig mindig elől jártak a hon védelmezésében, sőt mai napig példát mutatnak másoknak is. Végül, de nem utolsósorban, mert a gelencei műemlék templomban találhatók a Szent László-legendát megörökítő, messze földön híres freskók.
– Miben látja az ilyen megemlékezések jelentőségét?
– Ahhoz, hogy a fa virágozzon, és új hajtást hajtson, szükség van a gyökerek ápolására, aminek az egyik lényeges eleme múltunk megismerése, amire egy ilyen ünnepség jó alkalmat kínál. Hiszen az itt szerzett élmények egy életre bevésődnek a jelen lévő gyerekek és fiatalok tudatába, illetve lelkébe, de a felnőttek szívét is megdobogtatják. És azok a gyerekek, akik a magyar népmeséken és legendákon nőnek fel, tudni fogják, hogy hol van a helyük, valamint azt is, hogy kritikus helyzetben miként cselekedjenek.
Bedő Zoltán / Székely Hírmondó; Erdély.ma