Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Dány (HUN)
2 tétel
2001. október 15.
"Kossuth Lajos egész alakos szobrát leplezték le és avatták fel okt. 14-én Gyergyócsomafalva főterén. A 19. század végén készült emlékmű eredetijét a Trianont követő években román nacionalisták Marosvásárhelyen lerombolták. A csomafalvi Köllő Miklós (1861-1900) alkotásának mását végül a helybéli Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány (BMA) kezdeményezésére Sántha Csaba szovátai képzőművész formázta újra. A "lassú lépések RMDSZ-es politikusai" a kezdeményezés ellen fejtettek ki propagandát. - A szobor újraállítása üzenet lenne a jelenlegi román hatalom felé, hogy nem tárgyi értékeink megsemmisítéséből következik az erdélyi magyarság elpusztítása - fejtette ki a lapnak Borsos Géza, a BMA elnöke. A szobrot Czirják Árpád érseki helynök (aki maga is sokat tett az ügyben) és a község polgármestere, Fülöp László leplezték le, számos egyházi és világi személyiség mondott ünnepi beszédet. "Az újjászületett alkotást a Kárpát-medencei magyarság összefogásával adjuk vissza a magyar nemzetnek, és őrzését bízzuk most Gyergyócsomafalva népére" - szólt az alapítványi elnök. Elekes Botond, az NKÖM főosztályvezetője szülővárosa, Marosvásárhely száz évvel ezelőtti képére emlékeztetett: Az akkori, Széchenyiről elnevezett főtéren nem ortodox katedrális, hanem Köllő Miklós Kossuth-szobra állt. Felavatásakor ünnepelt az ország. 1921-ben szélsőséges nacionalisták megsemmisítették, Sántha Csaba keze munkája azonban bizonyítja, hogy elődeink törekvései máig hatnak bennünk, általunk is. A magyar kormány a közelmúltban határozatot hozott a Kossuth-év megünnepléséről, ez már annak az első méltó momentuma. Kossuth Lajos szobra újra áll, demokratikus eszméi pedig hatnak a térségben. A reggelén lovas huszárok vonultak fel a most már Kossuth Lajos nevét viselő téren, az ünnepség záróakkordjaként himnuszaink csendültek fel. /Kristály Lehel: Székelyek Kossuthért. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 16./ A szoboravató és -szentelő előtt dr. Czirják Árpád érseki helynök több paptársával közösen mutatott be szentmisét. A községközpontot is megszépítő alkotás a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Magyarok Világszövetsége, Hargita Megyei Tanács, Dány, Heves, Ráckeve, Baktalórántháza testvértelepülések önkormányzatai és sok-sok önkéntes adakozó támogatásának köszönhetően készülhetett el. A szoboravatón dr. Fülöp László polgármester és Borsos Géza, a szoborbizottság elnöke mellett Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma képviselője, Patrubány Miklós, a MVSZ elnöke, Bunta Levente, a megyei tanács alelnöke, Kovács Árpád, Szent István Lovagrend nevében, majd Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere méltatta Kossuth Lajost. Felléptek Szabó Tibor és Veress László, a Figura Stúdió Színház művészei, Buzás Ibolya Kossuth-dalokat énekelt. Előzőleg, okt. 13-án megnyílt ifj. Köllő Miklós műépítész fényképkiállítása, délután a Csomafalvi Értelmiségi Fórum Kossuth és a székelyek témájú rendezvényén Egyed Ákos akadémikus, Kis Portik Irén és Rokaly József tanár tartott előadást. /Bajna György: Kossuth-szobor Gyergyócsomafalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15./"
2003. június 30.
"Gyergyócsomafalván idén is a búcsúnap előtt, jún. 28-án tartotta rendes évi ülését a Csomafalvi Értelmiségi Fórum (CSÉF). A hetedszerre összehívott plenáris ülésnek Gyergyócsomafalva az idők sodrában - múltra támaszkodó jövőkeresés címet adták a szervezők. A fórum központi témáját az ez alkalomra megjelent, Rokaly József Ezüstgyopár-díjas történelemtanár által összeállított falumonográfia szolgáltatta. Borsos Géza CSÉF-elnök a témaválasztással kapcsolatosan elmondta: mindinkább nyilvánvalóvá válik, hogy az erdélyi magyarság, ezen belül a székelység megmaradásáért folyó küzdelemben egyre nagyobb szerepe van a helyi közösségek önbizalmának, kezdeményezőkészségének. Borsos szerint a közösségi múltra való figyelés, a helyi és elszármazott értelmiség szerepe szintén meghatározó ebben a folyamatban. Dr. Czirják Árpád pápai prelátus, a fórum védnöke által tartott megnyitóbeszéd után Balázs József és Rokaly József tanár, ifj. Köllő Miklós műépítész, Kis Portik Irén néprajzkutató és a Dány testvértelepülésről érkező Kemecziné Kozák Elvira történész előadásait hallgathatták meg a résztvevők. A Köllő Miklós Általános Iskolában zajló fórumot követően a Borsos Miklós Emlékháznál koszorúztak a jelen lévő CSÉF-tagok, önkormányzati képviselők és a testvértelepülések küldöttei, a gyergyói-medencei fiatal értelmiségiekből álló Belcanto kamarakórus pedig hangversenyt tartott. /Gergely Edit: Értelmiségiek a megmaradásért . = Krónika (Kolozsvár), jún. 30./"