Háromezer székely ruha az Ezer Székely Leány Napján
Népviseletbe öltözött leányoktól, legényektől, kisgyerekes családoktól, sőt nagyszülőkkel érkező unokáktól volt hangos Csíkszereda és Csíksomlyó hegye szombaton. Az Ezer Székely Leány Napján jelentősen nőtt idén is a népviseletbe öltözők száma: szombaton délután a csíksomlyói Nyeregben már 2135 székely ruhába öltözött leány és asszony regisztrált, de a férfiak, fiúk száma is elérte a 938-at.
A csíkszéki falvak fiataljai az Ezer Székely Leány Napjára minden évben szekereken, énekelve vonulnak a megyeszékhelyig, hogy ott közösen ünnepelhessenek. Idén sem volt ez másképp a csíkbánkfalvi fiatalok esetében sem, hiszen egy szekérre sorakoztak fel a népviseletbe öltözött ifjak, a falu határában hozzájuk csatlakozott egy Csíkszentgyörgyről, illetve két Csíkmenaságról induló szekér is.
A több mint hatvan Csíkszentgyörgy községbeli székely ruhás leány és legény az előző évhez képest később, valamivel fél hét után indult Csíkszereda felé. Mindszent és Szentlélek érintésével kilenckor érkeztek Csíkszeredába, ahol énekelve vonultak a Szabadság térre.
Viselkedni is kell a viseletben
Miután az ünneplők eljárták a közös táncot, újra szekerekre szálltak, és énekszóval vonultak végig a Szabadság térről, a Márton Áron utcán és a Szék útján, majd 11 órától részt vettek a csíksomlyói kegytemplomban kezdődő szentmisén.
Idén az ünnepi szentmisét Böjte Csaba ferences rendi szerzetes celebrálta. Beszédében a békességre buzdított, arra ösztönzött, hogy Isten békéjéből töltődjünk fel, és vigyük ezt a lelkiállapotot magunkkal, hiszen Jézus Krisztus sem volt elégedetlen soha, még azok számára is bocsánatot kért, akik őt meghurcolták, és halálra kínozták.
Közben egyre inkább benépesedett a csíksomlyói Nyereg is: voltak, akik az árnyékban hűsöltek, mások a kézműves vásár asztalai között sétáltak, rég nem látott ismerősökkel beszélgettek, vagy éppen lángossal, kürtőskaláccsal csillapították éhségüket. A Nyeregben a megnyitót ezúttal Fábián László, Csíkszentsimon polgármestere tartotta, mivel a rendezvénynek idén ez a település volt a tiszteletbeli házigazdája, a kiérkező csapatokat is a község fúvószenekarának muzsikája fogadta.
A község vezetője arra figyelmeztetett, hogy folytatni kell elődeink példáját, mivel nem a ruha teszi az embert, a viseletben meg kell tanulni viselkedni is, a kultúrát, amit elődeinktől kaptuk, meg kell élnünk, hogy tovább tudjuk adni utódainknak.
A főszervező csíkszeredai önkormányzat nevében Ráduly Róbert Kálmán polgármester szólalt fel, ő is az elődöket méltatta, akik 1931-ben útjára indították a népünnepélyt. Szerinte tőlük azt tanulhatjuk, hogy nincs a város falu nélkül, hogy az egyházi és világi létformák együvé tartoznak, és, hogy nincs értelme a férfi életének, ha a nő hiányzik belőle. „A nők tartják a lelket a családban, és elsősorban ők szokták a hagyományt is továbbéltetni” – mondta.
Élmény idősnek, fiatalnak
A szentmisét követően a Nyeregben nemcsak a csíkszékiek, hanem a távolabbról érkezők is megtalálták a számukra kellemes elfoglaltságot. A hagyományőrző néptánccsoportok előadását szemlélő gyergyóditrói Bíró Zsuzsanna például édesanyjával és testvérével jött az eseményre. „Ritka alkalom, hogy együtt lehet a család: a húgom Debrecenből érkezett haza. Ez az első alkalom, hogy részt veszek a rendezvényen, de úgy gondoltam, hogy ez tartalmas együttlét lehet a családunknak” – osztotta meg véleményét lapunkkal a ditrói tanár.
A háromszéki Gelencéről közel negyven fiatal érkezett Pap Erzsébet Kinga helyi óvónő szervezésében. Mint tőle megtudtuk, már öt éve, hogy rendszeresen járnak az Ezer Székely Leány Napjára. „Szeretném, ha a fiatalok is megszeretnék a népzenét, a néptáncot, a népviseletet, megtapasztalnák a közösség összetartó erejét” – mutatott rá az óvodapedagógus.
Az idősebb korosztály tagjai is szép számban képviseltették magukat az ifjú székelyek között. Péter Ilona Madéfalváról érkezett népviseletben az ünnepre, elmondása szerint 63 évesen is nagyon jól érezte magát a fiatal leányok között. „Nagyon szépnek találom ezt a találkozót. Jó, hogy évről évre szervezhetnek ilyen rendezvényeket, hiszen a kommunizmus idején, a fiatalságunk éveiben mi nem tehettük” – mondta Péter Ilona.
Gál István Csíkszentmártonról unokáival együtt érkezett a szombati eseményre. A 70 éves férfi elmondta, nemcsak július első hétvégéjén, hanem pünkösdkor is felöltik a székely ruhát, így érkeznek Csíksomlyóra. Unokája, a 12 éves Gál Katalin elmondta, szívesen veszi fel ilyenkor a székely ruhát, annál is inkább, mert ezenkívül kevés alkalom adatik arra, hogy viselhesse.
Csíkcsicsóról 130-an érkeztek szekerekkel. A 17 éves Kelemen Istvánt barátai győzték meg, hogy idén, első alkalommal vegyen részt az eseményen. A szintén csicsói Szabó Szilvia a közösségi élményt és a néptánctanulás lehetőségét emelte ki a rendezvény pozitív hozadékaként.
Fiatalított népviselet
A rendezvény és a népviselet népszerűsége egyébként évről évre nő: ahogy Kissné Portik Irén néprajzkutatótól, a népviseletmustra zsűrijének elnökétől megtudtuk, egyre többen ismerik meg a hagyományos népviseletvarrás szabályait is.
„Olyan új ruhákban jönnek a népviseletmustrára jelentkezők, amelyek a régiek mintájára készültek, és amelyek újításaik ellenére is hitelesek, nem találtunk bennük kifogásolni valót. Ez is a nem titkolt célunk, hiszen nem lehet míg a világ dédnagyanyáink, üknagyanyáink viseletét hordani, ellenben, ha elsajátítottuk az általuk ismert öltéstechnikákat, jegyeket akkor újra tudjuk alkotni a hagyományos székely ruhát. Ha ezt veszi át a fiatal nemzedék, akkor nemcsak a látvány kedvéért ölti magára a népviseletet, hanem tudatosan teszi, ismerve a jelképeket, öltési technikákat és az öltözet összeállításának szabályait” – összegzett Kissné Portik Irén.
Kömény Kamilla, Szőcs Lóránt, Krónika (Kolozsvár)

Pályázatokról Alcsíkon, a Kászonokban és a Gyimesekben
Az alcsíki településekre, Kászonba és a Gyimesekbe is ellátogat a héten Tánczos Barna szenátor az általa indított informáló körút keretében. A következő napokban az új vidékfejlesztési program várható kiírásairól számol be az önkormányzatoknak, vállalkozóknak és a mezőgazdasággal foglalkozóknak.
A várható pályázati lehetőségekre való felkészülés érdekében járja be Csíkszéket Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, és az aktualitásokról tájékoztatja az érdeklődőket.
Hétfőn Csíkszentgyörgyön 9 órától a polgármesteri hivatalban került sor az önkormányzati egyeztetésre, majd 10 órától a vállalkozókat tájékoztatták. Csíkmindszenten 11 órától elsőként az önkormányzat érintettjeit, azt követően pedig a helyi vállalkozókat informálták. 13 órától már Csíkpálfalván ismertették az új kiírásokat. A tusnádi és csíkkozmási gazdafórumok a helyi kultúrotthonokban zajlanak délután hat órától, illetve fél nyolctól.
A kászoni önkormányzati és vállalkozói egyeztetés kedden 9 órától lesz a polgármesteri hivatal épületében, 10 órára pedig a gazdákat várják a helyi kultúrotthonba. Az önkormányzatra és a vállalkozókra vonatkozó információkat osztják meg a szakemberek Tusnádon fél tizenkettőkor községházán, egy órakor pedig a kozmási kultúrotthonban. Délután négy órától Gyimesfelsőlokon informálják az önkormányzati munkatársakat, a vállalkozókat és a gazdákat, helyszín ebben az esetben is a községháza lesz. Ezzel szemben Gyimesközéplokon a turisztikai és információs központba fél hatra várják a mezőgazdasággal és nem mezőgazdasággal foglalkozó vállalkozókat egyaránt, illetve a polgármesteri hivatal munkatársait.
Szerda délelőtt Csíkszentsimonban és Csíkszentimrén tudhatnak meg többet az érdeklődők az önkormányzatoknak és vállalkozóknak szóló kiírásokról, előbbi esetében 10 órára, utóbbi esetében pedig fél tizenkettőre várják az érintetteket a polgármesteri hivatalokba. A csíkszentkirályi polgármesteri hivatalban fél kettőtől az intézmény alkalmazottaival, 14 órától pedig a vállalkozókkal találkozik a szenátor. 18 órakor a csíkszentgyörgyi gazdálkodóknak szolgálnak hasznos információkkal, 20 órától pedig a csíkszentsimoni gazdák tudhatnak meg többet az új kiírásokról a kultúrotthonban.
Csíkszentmártonban csütörtökön délután fél egytől kerül sor a vállalkozói fórumra és önkormányzati egyeztetésre, majd este héttől a gazdák tájékoztatására, valamennyit a Baka János Könyvtárkozpontban tartják. A csíkszentimrei gazdafórum csütörtökön délután fél hattól zajlik a mezőgazdálkodók számára a községházán.
Kömény Kamilla
Székelyhon.ro

Tárgyalás Csíkmindszenten
Hatalmas terem… ez nem is terem. Ezt Csíkmindszenten kimondottan az ENSZ, az Egyesült Nemzetek Szervezete számára építették. Három-három derék oszlop kétoldalt, és ami odafenn, 28 méter magasban, az maga a csúcsíves remeklés. Hány lakodalom volt benne! Most nemzetközi bíróság… Makovecz Imrével állunk az egyik nyitott ajtóban. Annyit mond csak: szép munka, azzal két csuklóját hátra hajtja fenntartva, a tetőzet felé.
Hogyan kerül Bordosról Csíkmindszentre, a bírói szék mellé, Üdő Márton mellé Rebi néni? Ketten háromszázötven esztendősek. Most vezetik be a vádlottat. Bundasapkás székelyek vezetik, két keze bilincsben, öltöny rajta meg nyakkendő. Meg mosoly.
Makoveczcel leülünk az oldalsó padra. Két gyerek főtt kukoricát eszik. A közönség áll székelyekből, harisnyásak, aztán ott van ingujjban Cohn Bendit az Európai Parlamentből. Sok úr Európából. Sokan rágógumiznak. A rettenetes nagy építményben ropog a tűz…
A vádlott Soros György leül az első padra. Nevetgél. A csíkszentgyörgyi harangozóval cseveg valamit, de az nem válaszol.
– Én vagyok a bíró, Üdő Márton. Maga a vádlott. Maga akkor szólal, amikor kérdezem. S igazat szól. Met ha nem, kivetem innét. Ignác, te ülj el onnét. Megadom a szót Rebinek.
– Viselkedjék tisztességesen! Maga mián gyűlt ide ennyi ember Alcsíkból, pedig dologidő vagyon. Aztán abban a maga jövendő Európájában, amit ázsiai emberek tákolnak reánk, maga úgy viselkedik, ahogy akar. Hun a turbánja?
Soros György szürke zakójából eléveszi a turbánt, felteszi a fejére.
– Úgy, no – mondja a történelemmel egyidős Rebi néne. – Maga végezze a dolgát immár, Márton.
– A havasról ereszkedék bé azon, mikor fut a kántor, hogy maga itt van. Ez a tegnap este volt. Bévetették a csűrbe, szalmára, pokrócra – ezt már nekünk s felénk mondta, mintegy elszámolásként, hogy itt né…
– No, maga hogy merte kupa törökbúzával kecsegtetni az ázsiai népséget, hogy jönnének bé, ide s tova, ott né, mindenüvé? Itt mink napszámosokot nem fogadunk. Nem es kérdezgettek erősen, hogy igen-e. Ezt a rettenetes nagy épületet is kalákában húztuk fel. Makovecz Imre mérnek úr Székelycsíkszentbudapestről megmondhassa. Ott üldögél.
Soros György felegyenesedik, álltából integet derűsen Imrének. Imre fél kiflivel kínál engem. Ma még nem ettünk.
– Maga, Soros, cocókáztatja a dollárjaival, fizeti az útiköltséget nekik, aztán mi vessünk nekik ágyat. Maga afgán? Maradjon csak állva! Béhívni őköt könnyű, de ki vet nekik ingyen ágyat, annyi milliónak? S vacsorát.
Cohn Bendit kidugott egy üveg Igazi Csíki Sört, azt issza, üvegből… Megnyílik a hatalmas ajtó, óvónő tereli be a csoportját, aranyoskák. Karéjban megállnak a bírói pulpitus előtt, énekelik, hogy elvesztettem zsebkendőmet… A nép tapsol. Soros György áll összekulcsolt kézzel.
Azon gondolkodom, mikor lesz busz hazafelé. Makovecz azt mondta, most még egyszer eljön Kovásznáig, onnan fölugrik Kommandóra.
– Mert belészerettem abba a világba. Írtam is neked cikket onnan a Nyugati Magyarsághoz.
– Mért állok én maguk előtt, bíróság előtt? – heherészik Soros György, a milliárdos.
– Azért, mert maga gonosz, aztán Brüsszel lakossága idevetette magát, mint egy mocskos rongyot, lássuk mi itt, Csíkmindszenten, mire ítéljük. Azt mondta a brüsszeli bíró, hogy ő ilyen alakkal nem bíbelődik – így Üdő Márton, Al- és Felcsík legöregebb embere.
Az óvodások kaptak az óriási csempekályha mellett egy-egy cső főtt törökbúzát, azzal kilibegtek. A nép ellegetett. Mintha más dolguk nem lett volna.
– Mi magát egy darabig etetjük, van munka elég az erdőlésnél. Kap condrát, harisnyát, jó sapkát. Itt a prémondánál a dollár nem számít. Kap szombatonként lejt.
A vénség hangja háromszor is visszhangzott az óriási csarnokban. A falu lakossága is elférne tán benne. S né, ott a hátsó sarokban ott üldögél a vonós zenekar. Bál lesz a bíróság dolga végeztével.
Kukoricaillat. Egy asszonyka szoptat, körülötte nevetgélő fiatalok, nézik a babát. Makovecz odavisz, megsimogatja egy ujjal a baba halántékát. Üdő Márton most nagyot üt az asztalra.
– Maga szedje össze magát, s ne bőgjön, mint a taknyos gyermek! Dologidő van. Aztán majd meglássuk, mire megyünk magával. Met maga nélkül itt mi elvoltunk, elég bajunk van Bukuresttel maga nélkül is.
Most Rebi néne meghúzza álla alatt a kendőt, azzal leszáll a bíró Üdő Márton bá mellől, és kimegyen a nagy ajtón. Üdő Márton ül, Soros György, a vádlott áll, a pici kisgyermek szopik…A közönség figyel, nem oszlik szerte…
Mikor fölébredtem, még tartott a tárgyalás…
Czegő Zoltán
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely

Fontos információk derültek ki egyes csíkszéki régészeti lelőhelyekről
Mikortól kezdtek temetkezni Csíkban templomok belsejében, hol található az egyik legkorábbi székelyföldi pince, mikorra datálhatók a templomépítések kezdetei? Többek között erre is fényt derített az a C14-es vizsgálatsorozat, amelyet a Csíki Székely Múzeum végeztetett a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetében, a debreceni Atomkiban.
A Csíki Székely Múzeum régészei által feltárt, az elmúlt tizenöt év legfontosabb régészeti ásatás leletanyagából küldtek el mintákat elemzésre a debreceni Atomki intézetbe. A tizennégy minta között volt telepről, temetőből és templomokból származó anyag. A C14-es vizsgálat alapvető célja az volt, hogy azokban az esetekben, amikor nem állapítható meg egy leletről régészeti keltezés, vagy bizonytalan az, esetleg biztos az eredmény, de egy független vizsgálat is megerősíti, akkor álljanak a csíkszeredai régészek rendelkezésére ezek az adatok – magyarázta Botár István régész. Mint mondta, volt olyan minta, amelynek a keltezése bizonyos szempontból kiábrándító volt. Ez azzal magyarázható, hogy az ásatás vagy a mosás, raktározás során a leletek keveredtek, és nem olyanok kerültek be, amelyekről azt hitték, hogy egy adott objektumból, rétegből származnak. A legtöbb lelet vizsgálata után viszont fontos és érdekes eredmények születtek.
A legkorábbi sír templombelsőben
A csíksomlyói plébániatemplomban, ahol 2002 és 2005 között végeztek kutatásokat a szakemberek, egyik sírról azt gondolták, hogy korai temetkezés történt benne. Erről viszont kiderült, hogy 1272–1392 közötti. „Ez azért nagyon fontos, mert önmagában a sír nem korai, de azáltal, hogy a templom belsejében van, szinte biztos, hogy az egyik legkorábbi sír, amit a templom belsejében ástak. A szakirodalom mindig is bizonytalan, hogy mikor kezdődtek ezek a temetkezések. Ez a sír most Csík esetében eldönti, hogy a 14. században már itt is kezdtek temetkezni templomok belsejében. Egy másik vizsgálat a csíksomlyói Fodor-kertben történt ásatásból való leletről volt, ahol alapvetően gót leletek vannak – objektumok, gödrök, házak, kemencék. De bekeveredett egy Árpád-kori gödörbe utólag egy csont. Ennek a keltezése Kr. u. 339–536 közötti. Ez azért érdekes, mert azt szokták mondani az ezzel a korral foglalkozók, hogy a gótok valamikor a hun betörés elől valamikor a negyedik század utolsó harmadában elmenekültek. Ez viszont arra utal, hogy itt emberek maradtak, az élet tovább zajlott, mert ezek a csontok a következő századokból származnak” – mutatott rá a szakember.
A feltárt legkorábbi pince
Szintén a csíksomlyói Fodor-kertből egy Árpád-kori ház mintájának a régészeti keltezését megerősítette a C14-es vizsgálat: 1164–1264 közötti. Ugyancsak ott találtak egy nagyon korai földbe mélyített, négyzetes alaprajzú épületet, egy fabélésű pincét. Ennek a keltezése is összevág a leletanyaggal, 1279–1394 közötti. Botár István úgy véli, ez Székelyföld eddig feltárt legkorábbi pincéje. „Ami különösen izgalmas, és tizenöt éve várjuk ezt az eredményt: Csíkszentmiklóson a plébániatemplom mellett zajlott kutatás, ahol találtunk olyan temetkezéseket, amelyek a gótikus periódusnál korábbi alapfal alattiak. Tehát van egy korai temetőnk, amire ráépült valamikor az Árpád-korban egy templom, és azt bővítették a gótikában. A leletek alapján valószínű volt, hogy ez egy nagyon korai dolog. Ennek a sírnak a keltezése – a csíkszentmiklósi 14-ik sír – 1039–1213 közötti. Ez most már biztos, hogy 12. századi, sőt a 11. század második fele sem kizárható. Az utóbbi időben többen kétségbe vonták azt az elképzelést, hogy a Csíki-medencében a 12. században kialakultak az első temetők, templomok. Most viszont a független C14-es vizsgálat keltezése megerősítette.
Temetkezés cintermen kívül
A régészek küldtek leletet két csíkszentmiklósi sírból is. Itt azt látták, hogy a sírok betöltésében nincs kő és habarcs, és arra gondoltak, hogy a kőépületek megjelenésénél korábbi temetkezésről van szó. Ezt meg is erősítette a C14-es vizsgálat. Valamikor a tatárjárás előtt keletkeztek ezek a sírok, az egyik 1191–1279, a másik 1151–1260 közötti. A régész rámutatott, ez azt jelenti, hogy az első kőtemplom a tatárjárás körüli, utáni időkben épült. Csíkmindszenten 2007-ben végeztek régészeti ásatásokat, akkor találtak egy sírt viszonylag távol a középkori temetőtől, a templomból. „Ez egy magasan elhelyezkedő sírbolt melléklet nélkül, tiszta betöltéssel. A kérdés az volt, hogy melyik az az időpont, amikor a középkori temető is annyira sűrűvé válik, hogy már a cintermen, a kerítésen kívül is temetkeznek. Ilyen szempontból jó adat, ez egy 1443–1521, illetve 1620 közé tehető. Volt néhány olyan keltezés is, amelyik a templomok használatát vagy a temetők használatát erősítette meg Csíkszentmihályon és Csíkmindszenten. Itt 13., 14. századi temetkezések voltak. Ezek önmagukban nem szenzációsak, mert tudjuk, hogy a 14. században a templomok állnak, de a független keltezés soha nem árt.” A Darvas Lóránt régész által vezetett csíkszentléleki ásatáson is találtak viszonylag magasan egy sekély sírgödröt, korai alapfallal. Itt is a keltezés 1044–1218 közötti. Ez a 12. századi lelet megint csak a templomépítések kezdeteire, temetők keletkezésére utal. „Most már két független lelőhely, két független régész, két független objektumnak a C14-es keltezése is ezt erősíti meg. Ezek az eredmények kutatástörténeti jelentőségűek, mert eddig is voltak leleteink, főleg településekről, falvakról, amelyek 11–12. századiak, de a szakma egy része nem akarta nekünk ezt elhinni. Most viszont teljesen egyértelmű, hogy a települések, falvak mellett már létrejöttek az első templomok is. Ez az Árpád-kornak a dereka, úgyhogy ez egy nagyon jó, izgalmas anyag – összegzett Botár István. Mint mondta, egy ilyen elemzés a régészeti ásatások költségvetésébe nem fér bele, a megyei tanács támogatásával tudták megvalósítani, a vizsgálatok húszezer lejbe kerültek.
A vizsgálatról A C14-es vizsgálat olyant természettudományos eljárás, amely a szénizotópnak a lebomlását méri. A szénnek a C14-es izotópja folyamatosan épül be az élő szervezetbe, folyamatosan rakódik le. Miután az adott szervezet – legyen az növény vagy ember – meghal, megszűnik létezni, akkor ez megáll és elkezd lebomlani. Az vizsgálat során azt nézik, hogy ez a lebomlás éppen hol tart. A csontból kollagént vonnak ki, ismerik, hogy most mennyi a szénizotópnak a mennyisége, és ennek a bomlását visszaszámolva kapják meg a keltezést – magyarázta a régész.
Péter Beáta / Székelyhon.ro

Együtt ünnepeltek, emlékeztek a fitódiak, a szentlélekiek és a mindszentiek
Nemcsak szentmisével emlékeztek, hanem korabeli felvételekkel, történelmi előadással is felelevenítették a Xantus-kápolna történetét, újjáépítésének és felszentelésének körülményeit vasárnap a hosszúaszói völgyben.
A borongós, hűvös időjárás ellenére is sokan ellátogattak vasárnap a Xantus-kápolnához, amelyet az 1694-es tatárjárás emlékére közmunkával építettek újjá 1990-ben. Délelőtti érkezésünkkor a völgyben felállított sátorban már vetítették Kémenes Vincze videofelvételeit, így az érdeklődők megismerhették a kápolna építési és felszentelésének körülményeit.
Két tucat érdeklődő figyelte, ahogy a közmunkát végzők által elkészül az építményt, néha össze-összesúgtak, ha magukra ismertek vagy felismertek valakit. A felvételt viszont még azelőtt megállították, hogy a konkrét felszentelést láthatták volna a jelenlevők, mivel a következő programpontnak is a sátor volt helyszíne − tették ezt azzal a megjegyzéssel, hogy ha lesz rá igény, később folytatódik a vetítés. Orbán Zsolt csíkszeredai történelemtanár utolsó tatárbetörésről szóló előadására zsúfolásig megtelt a sátor. A feszes tempójú, érdekfeszítő előadás által a jelenlevők megismerhették a tatárjárások előzményeit, a konkrét székelyföldi eseményeket, illetve olyan korabeli beszámolókat is, amelyek ellentétesen számolnak be a történtekről.
Utána az ünnepi szentmise fél egykor kezdődött, amelynek elején Demeter Gergely, Csíkmindszent plébánosa arra hívta fel a jelenlévő hívek figyelmét, hogy a megmaradás záloga az Istenbe vetett hit és a család. Prédikációjában is a hit fontosságáról értekezett, rávilágítva, hogy a kilátástalan helyzetekben gyakran csak az Istenbe vetett hit ad kellő lelkierőt a továbblépéshez. Kiemelte, a mai világban sok szó esik az önmegvalósításról, az önkifejezésről, a különböző jogokról, miközben nincs tudatos elköteleződés.
A szentmise után a tervezett program szerint kulturális műsorok következtek: elsőként a Codex régizene együttes lépett színpadra a Komolyzene Hargita Megyének program keretében. Utánuk a csíkszentsimoni fúvószenekar előadását hallhatták az érdeklődők, végül pedig a helyi néptánccsoportok léptek színpadra.
Krézsek Erika csíkszentléleki alpolgármester az esemény céljával kapcsolatban érdeklődésünkre elmondta, a községnek mindeddig nem volt egy olyan eseménye sem, amely mind a három falut − Fitódot, Szentléleket és Mindszentet − összefogta volna.
Mivel a Xantus-kápolnát a három közösség összefogásával építették újra, emiatt úgy vélték, ez meg tudná mozgatni a teljes községet.
Kömény Kamilla / Székelyhon.ro

Szent László nyomdokain vezetett az út a szépvízi találkozóra
Szent László örök érvényű iránymutatást adott: a magyaroknak egy a hazájuk, egy a nemzetük, az egyházban egy Istenhez fohászkodnak, továbbá csak a nemzeti egység erejére, a szilárd hitükre alapozhatják a jövőt – mutatott rá Szilágyi Péter, a magyar kormány nemzetpolitikai államtitkárságának helyettes államtitkára a Szent László-emlékév keretében szervezett szépvízi rendezvénysorozat megnyitóján.
Megtelt a szépvízi községháza pinceterme kedd délelőtt az Erdélyi Szent László települések találkozója iránt érdeklődőkkel. Ezzel az eseménnyel nyitották meg a Szent László-emlékév szépvízi rendezvénysorozatát, Szent László havát. Elsőként Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője köszöntötte az összegyűlteket, aki ismertette, hogy intézményük nemcsak ismeri, támogatja, hanem részese is a község kulturális életének.
A község vezetősége az elmúlt években különös hangsúlyt fektetett a település névadójának tiszteletére, emlékének ápolására – szögezte le. Előrevetítette azt is, hogy júniusban minden kedden változatos programokkal – mint történelmi vetélkedő, filmbemutató, fotókiállítás, búcsús zarándoklat – tisztelegnek a névadó lovagkirály előtt. Ferencz Tibor, Szépvíz polgármestere köszöntőbeszédében rámutatott, a jelen levő községvezetők mindannyian olyan települést képviselnek, amely Szent László királyhoz kötődik, őrzi örökségét freskók, csataterek, legendák, zászlók által vagy akár nevében. Emlékeztetett, mivel a magyar kormány 2017-et Szent László-emlékévnek nyilvánította, így alkalmat teremtett nagyságos alakjának, történelmi szerepének kihangsúlyozására.
Úgy is mondhatnám, hogy egyik legnagyobb történelmi és emberi személyiségünket állította elénk, aki mindnyájunknak kötelező példakép kell hogy legyen. Igen, ma is szükség van – még inkább mint valaha – ilyen példaképekre, ilyen személyiségekre – mutatott rá a községvezető. A magyar kormány nemzetpolitikai államtitkárságának képviseletében Szilágyi Péter helyettes államtitkár köszöntötte a lovagkirály emlékét ma is tisztelettel őrző összegyűlteket.
„A mai találkozóra az út a szent király nyomdokain vezetett, és az általa képviselt értékek melletti kiállás hozott el mindannyiunkat ide. Egy különleges egység mutatkozik meg ma ezáltal: az erdélyi magyarság hűsége a hazájához, hűsége védőszentjéhez. A nemzetpolitikai államtitkárság 2017-re azzal a céllal hirdette meg a Szent László-évet, hogy a nemzet emlékezetében még frissebben legyen a kiemelkedő magyar király alakja” – fejtegette. A továbbiakban méltatta Szent László személyét, hangsúlyozva, hogy ma, 940 évvel trónra lépése után is fontos tudatosítani, hogy a lovagkirály, aki erős egységet teremtett országában, örök érvényű iránymutatást adott: a magyaroknak egy a hazájuk, egy a nemzetük, az egyházban az egy Istenhez fohászkodnak; csak a nemzeti egység erejére, a szilárd hitükre alapozhatják a jövőt. Végül meghívott mindenkit, hogy tekintsék meg a Szent László-emlékév keretében a Kárpát-medencét járó Szent László-freskókról készült vándorkiállítást, amelyet a szépvízi községházában állítottak ki erre az alkalomra. Majd bejelentette, hogy minden jelen levő községvezetőnek átad egy emlékév keretében újra kiadott könyvet, amely az Énekek Szent László királyról címet viseli, és amely 800 év egyházi és népénekeit tartalmazza.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke beszédében Szent László életművéről értekezett, amelyet röviden így fogalmazott meg: megszilárdította az országot mint független államot, ugyanakkor elkötelezte végérvényesen a kereszténység mellett. Kiemelte, a szent király egyházi életműve is épp olyan fontos, mint politikai életpályája – e kettő nem is választható el teljesen egymástól. A hétköznapi munkában mindig jó Szent László örökségére gondolni, a jó és a rossz, a sötétség és a világosság, a kereszténység és az az elleni világok harcában jó feltekinteni lovagkirályunkra – indította beszédét Sógor Csaba.
Az európai parlamenti képviselő kifejtette, az évek során a jó és rossz harcában a magyarok voltak katonák, Isten ostorai, híd kelet és nyugat között, de még napjainkban is van mit mutatniuk Nyugat felé. Példaként a fegyelmet, a közösségi szellemet és az áldozatkészséget említette.
Előadás, bemutatkozások Az ünnepi gondolatok után Jánó Mihály művészettörténész és Kelemen Szabolcs szépvízi lakos Szent László-freskókról szóló előadását hallgathatták meg az érdeklődők. Azt követően a jelen lévő szentlászlós településeket mutatták be azok képviselői. Összesen húsz települést hívtak meg az eseményre (Nagyvárad, Magyarremete, Tordaszentlászló, Nyárádszentlászló, Cegőtelke, Nyújtód, Kökös, Szacsva, Maksa, Sepsibesenyő, Sepsikilyén, Gelence, Bibarcfalva, Bögöz, Székelydálya, Székelyderzs, Homoródkarácsonyfalva, Csíkmenaság, Csíkmindszent, Csíkszentmihály), azok képviselőinek mintegy fele vett részt a keddi eseményen.
Kömény Kamilla Székelyhon.ro

Ismét emberre támadt egy medve Székelyföldön
Emberre támadt egy medve a székelyföldi Csíkmindszenten – közölte hétfőn Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke a székelyföldi vadkárok bejelentésére létrehozott közösségi oldalon.
A 38 éves csíkszentléleki férfi szilánkosan eltört alkarját hétfőn műtötték meg a csíkszeredai kórházban. A közösségi portálon közzétett videofelvételen maga az áldozat mesélte, hogy rendszeresen jár gombát és mogyorót szedni az erdőbe. Szombaton egy fiatal ültetett erdőrészen haladt át, és a medvéktől tartva nagyokat füttyentett, hogy elijessze az esetlegesen ott tartózkodó állatokat, amikor a fák közül teljesen váratlanul rátámadt egy közepes méretű medve. Megjegyezte: ugyan gázspray is volt nála, annyira hirtelen történt a támadás, hogy nem volt ideje ezt megelőzni. Amint a felvételen is látszik, a medve a jobb vállát és a jobb alkarját sebesítette meg. A férfi végül az időközben előkotort gázspray segítségével szabadult az állat karmai közül. Az esetről a Hargita megyei önkormányzat is közleményben számolt be hétfő este. A közlemény Borboly Csabát idézte, aki a környezetvédelmi minisztériumot hibáztatta az újabb medvetámadásért. Arra emlékeztetett, hogy július elején székelyföldiek százai tüntettek Bukarestben a megsokasodott medvetámadások miatt. Ekkor Gratiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter ígéretet tett arra, hogy augusztus 8-án kihirdetik azt a minisztériumi rendeletet, mely 140 veszélyes medve kilövését teszi lehetővé, erre azonban azóta sem került sor. A miniszter múlt pénteken egy fórumon kijelentette, bármennyire is háborognak az állatvédők, ezen a héten kibocsátja a veszélyes medvék kilövését lehetővé tevő rendeletet. Európában – Oroszország európai részét leszámítva – körülbelül 17 ezer medvét tartanak számon, amelyből több mint 6800 Romániában él, a romániai medveállomány 78 százaléka pedig Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megyében található.
MTI; erdon.ro

Az örök Adyt ünneplik: háromnapos megemlékezéssorozat három partiumi helyszínen
Ady Endre születésének 140. évfordulóján háromnapos megemlékezéssorozatot tartanak három helyszínen. A Szatmárnémetiben, Érmindszenten és Nagykárolyban szervezett, csütörtökön kezdődő eseményeken irodalmárok, politikusok, egyházi személyiségek értékelik a költő életművét, jelentőségét.
A 140 éve született Ady Endrére emlékeznek a csütörtökön kezdődő, szombatig tartó, Érmindszenti zarándoklat elnevezésű nagyszabású ünnepségsorozaton, amelyet három helyszínen: Szatmárnémetiben, a költő szülőfalujában, Érmindszenten és Nagykárolyban tartanak. Muzsnay Árpád főszervező, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) főtanácsosa a Krónikának elmondta, az immár 28. alkalommal szervezendő esemény, amely kezdetben lokális jellegű volt, Kárpád-medencei szintűvé vált, hiszen nemcsak Erdélyből és Magyarországról, de Felvidékről, Délvidékről is érkeznek meghívottak.
„Politikusok, irodalmárok, az egyházak képviselői is megemlékeznek a kerek évfordulóról, méltatják a költő életművének jelentőségét. Öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy vendégül láthatjuk a résztvevőket, és szeretnénk minél színesebb, minél messzebbre mutató rendevénysorozatot szervezni” – mondta el Muzsnay Árpád.
Emléktábla a költő román fordítójának
Hangsúlyozta, ő maga 1990 óta szorgalmazta és segített megvalósítani a jelentős irodalmi, történelmi személyiségekről való megemlékezéseket, mindezt annak a gondolatnak a jegyében tette, hogy Adyval szólva a „szolganépek Bábelében” az egymás mellett élő nemzetiségek csak együttes törekvéssel építhetnek jövőt. „Számos olyan eseményt szerveztünk, például a Rákóczy Ferenc alakjához kapcsolódóakat, amelyekben részt vett a Szatmár környéki románság is. Szintén ilyen lesz az Ady-megemlékezés, hiszen »a Dunának, Oltnak egy a hangja« költője hitt az együttélő nemzetiségek testvériségében” – mutatott rá a főszervező.
Ennek jegyében csütörtökön Szatmárnémetiben Ady jeles román fordítójának, Gabriel Georgescunak állítanak emléktáblát a volt Vajay – I. C. Duca utca 33. szám alatt. Mint Muzsnay rámutatott, a craiovai származású Georgescu tulajdonképpen nem tudott magyarul, nyersfordításból készítette el Ady verseinek nagyszerű műfordítását: két román nyelvű kötet is megjelent, egyik 1948-ban, a másik 1970-ben. Az emléktábla-avatással is arra szeretnénk ráirányítani a figyelmet, hogy a velünk együtt élő nemzetiségek felfigyeljenek értékeinkre.
Szintén ide kapcsolódik, hogy Pop Felician költő, műfordító, a Szatmárnémeti Megyei Múzeum igazgatója román nyelvű előadást tart Forţa toposului la Ady: De la Eriu la Ocean (A toposz ereje Adynál: Az Értől az Óceánig) címmel. A műfordítónak egyébként szakterülete a románság ábrázolása a magyar irodalomban, ugyanakkor többek közt Markovits Rodion műveit ültette át románra” – fogalmazott Muzsnay Árpád.
Az Ady-féle költőszerep a kortárs kultúrában
A rendezvénysorozat keretében Az örök Ady címmel tartanak irodalmi tanácskozást a Szatmár Megyei Múzeum dísztermében, ahol többek közt Pomogáts Béla és Karádi Zsolt magyarországi, Kozma Dezső, Egyed Emese, Balázs Imre József kolozsvári, Kereskényi Sándor szatmárnémeti irodalomtörténész, Hegyi Katalin budapesti főmuzeológus tart előadást, ugyanitt lesz hallható Pop Felician értekezése is.
A tanácskozáson szó esik többek közt az erdélyi Ady-vitákról, A Gare de l'Esten új értelmezéséről, a költő identitásdiskurzusáról. Balázs Imre József megkeresésünkre elmondta, Az Ady-féle költőszerep a kortárs kultúrában című előadásában a kilencvenes évek kortárs irodalmának, irodalomtörténetének Ady-képét jellemzi, ekkor a költő mondhatni nem állt nyerésre mondjuk Kosztolányi Dezsővel szemben.
„Ady váteszi, prófétai szerepvállalása és egyéniségkultusza anakronisztikusnak tűnt a kilencvenes években, mikor az irodalom társadalmi presztízsvesztéssel szembesült, Kosztolányi viszont nem akart próféta lenni, a nyelvre figyelt. Az előadásomban azt is megpróbálom nyomon követni, hogy alakul az Ady-féle költőszerep kortárs szerzők, Térey János, Kemény István és mások költészetében. Végül pedig „tágítanám kicsit a kört, és a slam poetry és egyéb performatív műfajok szerzői-előadói szerepével vetem egybe az Ady-féle szerepet, és ott már látszani fog, hogy igazából ez mindvégig ott működött a kultúrában, csak inkább a populáris műfajokban volt sikere” – fejtette ki az irodalomtörténész.
Szoborpárt avatnak Nagykárolyban
Muzsnay Árpád kiemelte, értékelendő a nagykárolyiak gesztusa, a városvezetés ugyanis kettős szobrot állíttat a jubileum alkalmából.
Mint korábban beszámoltunk, a háromnapos megemlékezés szombaton délután Nagykárolyban Bíró Lajos mátészalkai szobrászművész Ady Endréről és Bölöniné Marchiș Otiliáról (Itókáról) készült alkotásának leleplezésével ér véget.
A főszervező úgy fogalmazott, ez a szoborpár is a magyar–román kultúra összefonódását szimbolizálja, hiszen a költő szűk baráti köréhez tartozó Marchis Otilia görögkatolikus esperes lánya volt. Az 1880-as évek közepén Nagykárolyban járt iskolába, 1904-ben Párizsba ment, ott ismerkedett meg későbbi férjével, Bölöni Györggyel, aki bevezette a francia főváros irodalmi és képzőművészeti köreibe.
Bölöni révén baráti kapcsolatba került a szintén Párizsban tartózkodó Adyval és Lédával (Brüll Adéllal). Ekkor nevezi el Ady Itókának, az Oti becenév játékos anagrammájából. Ennek az életre szóló barátságnak a történetét Marchis Otilia Ady Párizsban című naplójában örökítette meg. Pénteken a nagykárolyi városháza patinás dísztermében könyvbemutató várja az érdeklődőket: az Ady Párizsban/Szenvedések könyve című kötetet a szerkesztő, Végh Balázs Béla irodalomtörténész ismerteti.
Mindszent nevű települések találkozója
A nagyszabású rendezvénysorozat olyan szempontból is különleges, hogy a Mindszent nevet elő- vagy utótagként viselő Kárpát-medencei települések találkozóját is megtartják a Megyei Múzeum dísztermében – mondta Muzsnay Árpád. Érmindszenten kívül a székelyföldi Csíkmindszent, valamint a Vas megyei Csehmindszent – Mindszenty József bíboros szülőhelye – képviselői is jelen lesznek az eseményen, amelynek díszvendége Szili Katalin jogász, a Magyar Országgyűlés volt elnöke, valamint Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke.
A rendezvénysorozaton részt vevő politikusok közül egyébként egyesek költők is, így ilyen minőségükben is tiszteletüket teszik: Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, valamint Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke. A történelmi egyházak képviselői közül jelen lesz a megemlékezéssorozaton többek közt Schönberger Jenő római katolikus megyéspüspök, Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, valamint Gyerő Dávid, a Magyar Unitárius Egyház főjegyzője. Az Érmindszenti zarándoklat részletes programja az Emke.ro honlapon olvasható. Kiss Judit / Krónika (Kolozsvár)