"Ápr. 11-én ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. A találkozón jelen volt Szép Gyula a szaktestület elnöke, Dáné Tibor Kálmán, Márton Árpád, Dr. Földes Béla, Karda Emese, Kiss Annamária, Könczei Csilla szaktestületi tagok. Az ülésen a Szaktestület elbírálta a beérkezett 697 pályázatot, ebből 236 kulturális programnak, rendezvénynek ítélték meg pozitívan a kérelmét. A nyertes pályázók listája: "Agape" Koltó-Katalini falusi szociális Alapítvány; "Amicitia" Román-Magyar Baráti Társaság; "Hit és Fény" Alapítvány - Nagyváradi fiókszervezet; "Ipó László" Közművelődési Egyesület-Alapítvány; "Ipó László" Közművelődési Egyesület-Alapítvány; "Kós Károly" Kulturális Egyesület; "Megmaradás háza" Belényes/Ref. Egyház; "Pro Juventutis" Alapítvány; A "Varságért" Egyesület; A Romániai Magyar Dalosszövetség Fúvóstagozata Pro Musica Zenei Alapítvány; A.N.O Kulturális Alapítvány; Ady Endre Kulturális Egyesület; Általános Műveltség Alapítvány; Amaryllis Társaság; András Alapítvány; Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége; Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület; Apáthy István Egyesület; Appendix Művelődési egyesület; Aradi Magyar Színház Alapítvány; Arany János Művelődési Egyesület; Arató Andor Alapítvány; Archívum Kulturális Alapítvány; ARTeast Alapítvány; Artera Alapítvány; Asociatia Horváth János Társaság;B.E.Z. Humanitas Ifjúsági és Kulturális Egyesület; Bándi Mária Kulturális Alapítvány; Barabás Miklós Céh; Baróti Szabó Dávid Emlékbizottság és Alapítvány; Bartók Béla Művelődési Ház Érmihályfalva-Bihar; Báthory István Alapítvány; Berde Mózes Alapítvány; Berekenye Ifjúsági Társaság; Besztercei MADISZ; Bethlen Egyesület; Bihar Megyei Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség; Bihardiószeg Község Polgármesteri Hivatala; Bincisz; Bod Péter Alapítvány; Bogáncs - Zurboló Táncegyüttes; Borosjenői EMKE fiókszervezete; Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány; Botorka Művelődési Egyesület; Brassai Sámuel Elméleti Líceum Diáktanácsa; Brassói Magyar Diákszövetség; Brassói Magyar Diákszövetség - Erdészeti-vadászati Szakosztály; Búzavirág Egyesület; Buziásfürdői Református Egyházközösség;Csángó Ifjak Középloki Közössége; Cserey Farkas Társaság; Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület; Csernátoni Népfőiskola; Csíkdánfalvi Ifjúsági Szervezet; Csíkszentimrei Ifjúsági és Közművelődési Egyesület; Csíkszereda Polgármesteri Hivatala; Csiporkázó Játszóház Egyesület; Csorgó Fiatalok Szervezete; Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány;EMKE - Szilágysomlyói Magyar Ház; EMKE Aradi Szervezete; EMKE Besztercei Szervezete; EMKE Maros megyei szervezete; EMKE Partiumi Alelnöksége; EMT Marosvásárhelyi fiókszervezete; Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány; Erdélyi Disputa Egyesület; Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány; Erdélyi Magyar Írók Ligája; Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság; Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége; Erdélyi Múzeum - Egyesület ; Erdélyi Múzeum - Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya; Erdélyi Múzeum Egyesület gyergyószentmiklósi fiókszervezete; Erdővidék Egyesület; Érmellék Non Profit Egyesület; Érmihályfalva Városi Tanácsa; Ethnika Kulturális Alapítvány; Eufónia Kulturális Egyesület;Felsőbánya Műveltségszolgálat Alkotó és Előadó Alapítvány; Figura Társaság; Folk Koncert Alapítvány; Fotóművészetet Pártoló "Gyulai Ferenc" Egyesület; G. Egyesület; Gaál Mózes Közművelődési Egyesület; Genézius Társaság; Gericon Alapítvány Györgyfalva; Geszthy Ferenc Társaság; Guzsalyas Alapítvány; Gyermekfilharmónia Alapítvány; Gyimesfelsőloki Polgármesteri Hivatal;Hargita Megyei Alkotóközpont; Hargita Megyei Kulturális Központ; Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes ; Hargita Visual Art; Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület; Háromszéki Táncegyüttes; Hébe Alapítvány; Helikon-Kemény János Alapítvány; Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány; Hétfalusi Magyar Művelődési Társaság; Hollósy Simon Művelődési Egylet; Homo Ludens Alapítvány; Horváth István Alapítvány; Human Reform Alapítvány - Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete;Identitás Alapítvány; Ipp Art Társaság; Irkater Alapítvány; Kallós Zoltán Alapítvány; Kaplonyi Crescendo Egyesület; Kékiringó Alapítvány; Kis Küküllő Alapítvány; Kisperegi Református Egyházközség; Kolozsvári Unitárius Kollégium; Kós Károly Kulturális Egyesület; Kőhalmi Református Egyházközösség; Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület; Kriza János Néprajzi Társaság;Lajtha László Alapítvány; Lupényi Katolikus Egyházközösség - Lupényi Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége; MADISZ Bethlen; Magardici Bodurian Alapítvány; Magyarörmények Romániai Szövetsége; Makfalvi Wesselényi Művelődési Egylet; Manóház Egyesület; Maros - Mezőségi Református Egyházmegye; Maros Megyei Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség; Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség; Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem; Marosvásárhelyi Unitárius Egyházközösség; Medgyesi Unitárius Egyházközösség; Mérai Hagyományőrzők Egyesülete; Mikes Kelemen Líceum Alapítvány; Millenium Alapítvány; Minimum Party Társaság; Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület, az EMKE nagybányai szervezete; Moebius Egyesület; Monográfia Alapítvány; Mustármag Kairosz Egyesület; Nagy István Ifjúsági Kórusegyesület; Nagybányai Képzőművészeti és Kulturális Egyesület; Nagyenyedi Bethlen Gábor Alapítvány; Nagyváradi Ady Társaság; Nagyváradi Magyar Diákszövetség; Nyárádszeredai Polgármesteri Hivatal,Pentaton Művelődési Alapítvány; Percseni Általános Iskola; Petőfi Sándor Művelődési Egyesület; Pipacsok Néptáncegyüttes; Pro Juventute Szocio-Kulturális Egyesület; Pro Musica Zenei Alapítvány; Pro Régio Egyesület; Pro Sal Parajdi Soegyes-let; Pro Urbe Szék Alapítvány; Pro Zilah Egyesület, TERBETE néptánccsoport; Pro-Kisbács Egyesület;Rekettye Kulturális Egyesület; Reményik Sándor Kulturális Egyesület Felsővisó; Reményik Sándor Művész Stúdió Alapítvány; Rika Kistérségi Egyesület; RMPSz Beszterce-Naszód megyei szervezete;Római Katolikus Plébánia ; Római Katolikus Plébánia Türkös; Romániai Magyar Dalosszövetség; Romániai Magyar Könyves Céh; Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete; Romániai Magyar Népművészeti Szövetség; Romániai Magyar Zenetársaság; Sapientia Varadiensis Alapítvány; Segesvári Miklós Pál Egylet; Spectator Alapítvány; Studium Academicum Alapítvány; Szászrégeni Református Egyház; Szászvárosi Református Egyházközség;Szatmárnémeti Kölcsei Kör; Szatmárnémeti Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége; Szebeni Magyar Ifjúsági Szervezet; Székelyudvarhelyi Művelődési Ház; Szent-Györgyi Albert Társaság; Szigligeti Jótékonysági és Kulturális Alapítvány; Szilágy Társaság - Zilah; Szilágyerkedi Református Egyházközösség; Szovátai városi múzeum; Szucsági Református Egyházközösség; Tacsi Református Egyházközösség; Tamási Áron Színház; Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Szervezet; Téka Művelődési Alapítvány; Temesvári Állami Csiky Gergely Színház; Temesvári Magyar Diákszervezet; Temesvári Magyar Nőszövetség; Tilos Alapítvány; Tonic Média Alapítvány; Tordaszentlászlói Református Egyházközség; Tövishát Kulturális Társaság; Tranzit Alapítvány; Udvarhelyi Fiatal Fórum; Udvarhelyszék Jövőéért Egyesület; Varadinum Kulturális Alapítvány; Végvárért Alapítvány; Venczel József Vallásszociológiai Intézet; Zichy-Horváth Egyesület, Vajdaszentivány; Zsil-völgyi Ifjúsági Konferencia; Zurboló Táncegyüttes;A Communitas Alapítvány Titkársága a pályázókat levélben értesíti a Szaktestület döntéséről és az elszámolási kritériumokról./Ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. = RMDSZ Tájékoztató. 2003. ápr. 15., 2439. sz./A lista ízelítőt nyújt a 2003-ban élő és működő alapítványok és egyesületek címjegyzékéből."

Tavaszköszöntő rítusokból készült összeállítással kezdődött ápr. 2-án a VII. Csűrdöngölő Gyermek- és Ifjúsági Néptánctalálkozó Csíkszeredában. Fellépett a csíkszeredai Tanulók Háza gyermektánccsoportja, továbbá a csíkszentimrei, a csíkszentdomokosi és balánbányai, a csíkmindszenti, kászoni, csíkdánfalvi, csíkszeredai, kápolnásfalusi, csíkmadarasi, tusnádi és csíkrákosi együttesek. Volt kézműves foglalkozás is. A közel 450 gyermeket megmozgató nagyszabású rendezvény szervezője az András Alapítvány, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, valamint a Romániai Magyar Táncszövetség volt. /Sarány István: Tavaszköszöntő Csűrdöngölő néptánctalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 3./

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karának hallgatóból álló színjátszó csoport az első nagysikerű csíkszentsimoni fellépésük után egyre több helyszínen és közösségnek adják elő a dr. Papp Kincses Emese által írt és rendezett Árpád-házi Szent Erzsébet oratóriumot. Csíkdánfalva és Csíkszentkirály után Kolozsvárra is eljutottak. A következő állomásuk Csíkszenttamás volt. /Veress Dávid: Hitük és nemzetük szolgálatában… = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 2./

Felcsík falvaiban a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosai vagy volt táncosai irányítják a gyermektánccsoportokat. A sok táncos gyermek részére megszervezték az I. Felcsíki Hagyományőrző Gyermektábort. A mintegy 250 részt vevő gyermek mindennap táncoktatáson, kézműves foglalkozáson vesz részt, emellett folynak az esti táncházak. A táborlakókat Csíkmadarason és Csíkdánfalván szállásolták el, a foglalkozások zöme Dánfalván zajlik, a Petőfi Sándor Középiskolában. /Sarány István: Táncalkalmak. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./

Negyedik alkalommal szervezik meg augusztus 6.-8-a között a csíkdánfalvi Dugás borvízfürdőn, az ifjúsági és hagyományőrző napokat. A már hagyományos programok közé idén pályázatírási képzést is besoroltak. A Felcsík Kistérségi Társulással közösen Felcsík jövője néven kerekasztal beszélgetést tartanak a térség polgármesterei, a megyei önkormányzat és a fejlesztési osztály vezetőinek részvételével. A rendezvény szervezője a Csíkdánfalvi Ifjúsági Szervezet. /(Daczó Dénes): Ifjúsági napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

Április 2-án rendezték a csíksomlyói Szent Péter és Pál plébániatemplomban a 11. Felcsíki egyházi kórustalálkozót. A találkozón részt vettek a rákosi, szentdomokosi, gyimesbükki, szépvízi, madarasi, gyimesközéploki, gyimesfelsőloki, dánfalvi, csíkszeredai, taplocai, csicsói, delnei, szenttamási, karcfalvi, madéfalvi egyházi kórusok, valamint a kegytemplom kórusa. /(Takács Éva): Felcsíki egyházi kórustalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 4./

Hatodik alkalommal rendezték meg a Csak tiszta forrásból népdalvetélkedőt, melyen 159 gyermek vett részt, 30 településről. A Csíki-medence településeiről jött versenyzők mellett idén Borszékről is beneveztek. A körzeti vetélkedők öt helyszínen zajlottak: Gyimesfelsőlokon, Gyergyószentmiklóson, Csíkdánfalván, Csíkszeredában és Csíkszentmártonban. A csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban tartott döntőbe 70 egyéni versenyző és 7 dalcsoport jutott be. Antal Rozália elmondta, hogy a Tiszta Forrás Alapítvány idén is megszervezi a Felcsíki Hagyományőrző Gyermektábort. /Sarány István: Csak tiszta forrásból népdalvetélkedő. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./

Július 2-a óta zajlik több felcsíki településen a hagyományőrző gyermektábor. Szervezői a Hargita Megyei Kulturális Központ, a Tiszta Forrás Alapítvány, a Pántlika Egyesület és a Csíki Gyermekek Egyesület. Csíkmadaras, Csíkdánfalva és Csíkkarcfalva–Jenőfalva művelődési intézményei, önkormányzatai és nem utolsósorban a székelyföldi és magyarországi gyermekeket fogadó helyi családok támogatják a szervezők munkáját. /II. Felcsíki Hagyományőrző Gyermektábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 5./

Az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesületének (EMME) Csíki Területi Szervezete megalakulása óta szívügyének tekintette a tehetségkutatást, a tehetségek nyilvántartását és támogatását a moldvai csángómagyarok körében. Idei tehetségkutató útjukat egyeztették Hegyeli Attilával, a moldvai magyar oktatás felelősével és Róka Szilviával, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének bákói elnökével. Pusztinán a megnézték a nem hivatalos magyartanítást. Frumószán Vass Ibolya tanít, Külsőrekecsinben hárman tanítanak magyart. Bende Edit két hónapja érkezett. Szarka Felícia házában folyik az iskolán kívüli oktatás. A csíkdánfalvi Szász Csilla immár itt tanít. A moldvai csángómagyar gyermekek havi rendszerességgel megjelenő lapja a Reverinda. /Zsigmond Márton: Moldvában jártunk. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./

- Az RMDSZ kormányzati eszközeit is latba vetve minden segítséget megad az árvíz sújtotta székelyföldi közösségek számára az áradások okozta károk mihamarabbi felszámolása érdekében – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes székelyföldi körútján, mely során Borbély László miniszterrel, a megye szenátoraival, képviselőivel, valamint a helyi és megyei önkormányzat vezetőivel több árvízkárokat szenvedett települést látogatott meg. Maroshévízen egész sor házat öntött el a víz, az utcát közel egy kilométeres szakaszon valóságos folyómederré változtatva. Az utat, a házak és a gyaloghidak helyreállításához az RMDSZ támogatását kérik. Hargita megye 26 településén 85 lakást tett tönkre az árvíz. Legtöbbet, 33-at Gyergyótölgyesen. Madéfalván a Zöld Péter Iskola került víz alá. Dánfalván két és fél kilométeres útszakaszt és két hidat vitt el a víz, mintegy 50 házat pedig elöntött. Az RMDSZ-vezetők végül a Hargita megyei önkormányzat épületében találkoztak az árvíz sújtotta települések polgármestereivel, akik i

Immár ötödik alkalommal rendezték meg Csíkdánfalván az Ifjúsági és Hagyományőrző Napokat július 29-31-e között. Dugásfürdőn sportvetélkedők zajlottak, bemutatkoztak a Szivárvány és a magyarországi testvértelepülés Solt táncsoportjai. Bemutatkozott az Urszuj Árpád vezette újjáalakult fúvószenekar is. Felléptek a hagyományőrző csoportok. /Kristó Tibor: Falunapok Csíkdánfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./

Az árvíz nyomán az RMDSZ vezetői felkeresték a Hargita megyei településeket: Maroshévízt, Balánbányát, Csíkdánfalvát, Csíkmadarast, Madéfalvát, a pénzadományok fogadására bankszámlákat nyitottak. Az RMDSZ országos segélybizottságának tájékoztatása szerint akárcsak a bánsági árvíz idején, a moldvai áradások alkalmával is Magyarország volt az első, amely felajánlotta segítségét Romániának. Mindkét alkalommal több egészségügyi és katasztrófa-elhárító egységet, a Bánságba nagy teljesítményű szivattyúkat is, víztisztító és fertőtlenítő berendezéseket, illetve jelentős segélyszállítmányokat küldött Romániába. Emellett több magyarországi önkormányzat nyári táborok megszervezésével kívánt a bánsági és moldvai árvíz sújtotta településeken élő gyerekeken segíteni. A székelyföldi árvíz után a külvilággal való kommunikáció helyreállításáért Nagy Zsolt távközlési miniszter közbenjárt, hogy a RomTelecom hálózata minél rövidebb időn belül működjön, ugyanakkor kezdeményezésére a mobiltelefon-szolgáltatók mobiltelefonokat juttattak el az árvizek által leginkább elszigetelt települések lakóinak. Székelyföldön szinte példátlannak mondható összefogás történt: Gyergyószék, Csíkszék és Udvarhelyszék lakossága, magánszemélyek és vállalkozók egyaránt összefogtak a bajbajutottak megsegítése érdekében. Az RMDSZ parlamenti és kormányzati tisztségviselői is komoly összegeket továbbítottak az RMDSZ által nyitott bankszámlára. /Mózes Edith: Példátlan emberi összefogás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14./

A SZAVISZ (Szentmihály Ajnád Vacsárcsi Ifjúsági Szervezet) rendezésében a hét végén amatőr színjátszó találkozó volt Csíkvacsárcsiban. A kétnapos rendezvény első napján fellépett a csíkvacsárcsi gyermeknéptánccsoport, a csíkszentmihályi kisiskolások csoportja, illetve a csíkszentmiklósi és a csíkdánfalviszínjátszó csoport, továbbá a Szomszédnéni Produkciós Iroda. Vasárnap színpadra lépett a csíkzsögödi színjátszó csoport, a csíkrákosi néptánccsoport, a csíkszeredai Trachos Színművészeti Csoport, a csíkkozmási, csíkszentimrei, illetve a csíkajnádi színjátszó csoport, továbbá a marosvásárhelyi Madártej Színjátszó Csoport, a bukaresti Petőfi Színjátszó Kör. A csoportokat színészekből, illetve kulturális szakemberekből álló zsűri értékelte. A rendezvény záróakkordjaként a Csíkszeredai Játékszín bemutatta Tasnádi István Nézőművészeti Főiskola című darabját. /Fodor Zoltán SZAVISZ-elnök: Színjátszó találkozó Csíkvacsárcsiban. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 28./

Csíkdánfalván a kultúrházban éves beszámolót tartott a Felcsík Kistérségi Társulás. Elfogadták a 2006-ra tervezett költségvetést. A jövő évi pályázati lehetőségekre való felkészülésről Márton István elnök tartott előadást. /Évi beszámoló a társulásnál. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 25./

Egyre több helyen öntenek ki a folyók országszerte. Az illetékesek nem mindenütt készültek fel a természeti csapásra. A Dunán is árhullám várható. Marosvásárhelyen a Maros vízhozama több mint hatszorosa volt a sokévi átlagnak. Nagyarányú olvadás kezdődött, Gödemesterházán, Galonyán és Marossárpatakon. A Maros Maroshévízen tizenkilenc háztáji gazdaságot és százkét hektár mezőgazdasági területet öntött el. Gyergyóremetén százötven hektár mezőgazdasági területet és a helyi óvoda udvarát árasztotta el a Maros és a Kőpatak. Székelyföldön a patakok is kiöntöttek. Megáradt a Fitód pataka, amely Csíkszereda zsögödi részén harminc udvart öntött el. Csíkszentimrén az Olt lépett ki medréből, elöntve gazdasági épületeket. Tusnádfaluban az Olton kívül a Mitács pataka is kiöntött, tizenhat háztáji gazdaságot árasztott el. Dánfalván, Csíkszentkirályon, Csíkszentsimonban, Madéfalván, Csicsóban, Csíkszentgyörgyön, Gyergyóhollón is komoly árvízkárok keletkeztek a patakok miatt. Bihar megyében a Fekete-Körös Belényesnél és Tenkénél tetőzött, míg a Sebes-Körös Rév, Élesd, Kopácsfalva, Fugyivásárhely és Váradszentmárton területén haladta meg a védelmi szintet. Arad megyében a Fehér-Körös árasztott el több száz hektár mezőgazdasági területet, és több községi utat. A Bánságban is, Zsombolya és Gyertyámos környékén több mint száz hektár került víz alá. /Olvadás duzzasztja a folyókat. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

A Nefelejcs Egyesület a Gyermekotthoni Ifjak Találkozója rendezvény keretén belül kirándulást szervezett Gyergyóditróba. Ellátogattak Göröcsfalvára, Csíkdánfalván is megnézték a templomot, Marosfőn a Maros forrását. Jártak Gyergyószentmiklóson és Gyergyószárhegyen is. /Schulleri Szilvia Zsuzsanna, Buzás-ház – Gyermekelhelyező Központ, Csíkszereda: Gyermekotthoni Ifjak Találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./

A Csíkdánfalváért Alapítvány újra kiadja Antal Áron Köderdő mellől /Szent Bonaventúra Könyvnyomda, Kolozsvár, 1927/ című könyvét. Készül a csíkszeredai Alutus nyomdában az új kiadás. A szerzőt elfelejtették. Antal Áron 1881-ben született Csíkdánfalván, 1966-ban halt meg. Történelem- és latintanárként brassói, székelyudvarhelyi és kézdivásárhelyi főgimnáziumokban tanított, 1910-től 1943-ig pedig a csíkszeredai főgimnázium tanára volt. Az 1960-ban papírra vetett Önéletírásában közéleti tevékenységéről, ugyanakkor az őt ért megpróbáltatásokról is beszámolt. Többnyire elbeszéléseket, anekdotikus történeteket írt. Ő írt először Úz Bencéről mielőtt Nyirő József megmintázta volna a népszerű székely figurát. Ugyancsak Antal Áron nevéhez fűződik, hogy megírta a moldvai csángó-magyar egyházközségeket meglátogató Imets Fülöp Jákó életrajzát. Imetsről az utóbbi években iskolát neveztek el Nagytusnádon. A csíki székelyek életét – Tamási Áron és Nyirő József mellett – Antal Áron mutatta be. /Ferencz Imre: Egy elfelejtett író. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 29

Május 31-én négy fúvószenekar szórakoztatta Csíkszereda lakóit a Szabadság téren, a csíkmadarasiak, az udvarhelyszékiek, a gyergyóalfalviak és a csíkdánfalviak. A találkozóra a megyenapok keretében a Hargita Megyei Művészeti Népiskola szervezésében került sor. /Kristó Tibor: Fúvósok találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 1./

Az ÚMSZ most induló sorozatában olyanok emlékeznek a magyarországi 1956-os forradalom hatására, Erdélyben bekövetkezett eseményekre akik elszenvedték az akkori retorziót. Puskás Attilát huszonnyolc éves korában zárták börtönbe, amiért tanárként nyilvánosan rokonszenvezett az ötvenhatos budapesti szabadságharccal Csíkdánfalván. Ő még a szamosújvári börtönben is megemlékezett társaival március 15-ről, valamint október 23-ról. Puskás Attilát szabadulása után, 1964-től az 1989-es rendszerváltásig megfigyelés alatt tartotta a román állambiztonság. Letartóztatása Sántha Imre diák versesfüzetéhez kötődik. Az érettségi előtt álló iskolás fiú abbahagyta a tanulást, elment otthonról és Sepsiszentgyörgyön próbált új életet kezdeni. Maga mögött hagyott egy levelet, melyben elmagyarázta szüleinek, hogy ne keressék, mert az általa hátrahagyott, rendszernek nem tetsző írásai kellemetlenséget okoznának neki. Házkutatást tartottak Sántháéknál, és megtalálták a tanuló versesfüzetét. 1959 tavaszán tartóztattak le tanárokat és diákokat, rendszerellenes szervezkedés címén. Puskás Attilának megmutatták Sántha Imre verseit. Puskás Attila saját versét is felolvasta Október 23. címmel, éppen 1956. november 4-én, egy lakodalmon. Ezután gyász-szalagot viselt a meghalt forradalmárok emlékére. Másik „bűne” volt, hogy megkérte Lőrincz János társát: ne hagyja ki a tananyagból a magyarországi felkelésben szerepet vállalt irodalmárokat és költőket, mert részei a magyar irodalomnak. Puskást 1959. május 12-én letartóztatták, húsz év kényszermunkára ítélték, és további tíz évvel toldották meg szabadságvesztéses büntetését „tiltott iratok terjesztéséért”. Emlékezete szerint 1963 végén, 1964 elején a börtönben megindult a fegyencek átnevelése. Vasárnaponként önkéntes rabok ismertették „bűneiket” a román munkásállam ellen, megbánták ezeket, és megfogadták, hogy megváltoznak. A beismerőknek le kellett leplezniük azokat a cellatársaikat, akik a börtönben is folytatták korábbi tevékenységüket. Puskást édesanyja csak egyszer látogathatta meg. A közkegyelmi törvénynek köszönhetően 1964. augusztus 3-án szabadult. Feleségénél húzódott meg, aki elvesztette állását, amiért nem vált el Puskás bezárása után. Barátai, köztük Dankanits Ádám történész, pénzt és ruhaneműt gyűjtöttek a frissen szabadultnak. Puskás először munkásként kereste meg kenyerét, majd kereskedelmi áruszakértő volt 1971-ig, amikor végre sikerült végzettségének megfelelő állást kapnia. Ezután is évekig figyelte a Szekuritáté, követték, besúgókat próbáltak beszervezni környezetébe. /Domokos Péter: Erdélyi ötvenhatosok. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./

Az elnéptelenedett erdélyi szász falvak templomaiból a székelyföldi templomokba kellene „átköltöztetni” az orgonákat – javasolta László Ferenc kolozsvári zenetörténész-professzor a székelyföldi orgonákról július közepén tartott csíkszeredai kerekasztal-beszélgetésen. A zenetudós szerint így ezek megmenekülnének az enyészettől, az erdélyi magyar közösség pedig értékes kulturális örökséghez jutna. A szakmai beszélgetés kezdeményezője a Magyarországon élő, kolozsvári származású Barta Tibor volt. Az idegsebészként is dolgozó orgonaművész az orgonák szakavatott ismerőjeként a hetvenes évek óta járja a Székelyföldet, hogy megismerje az itt található, történelmi múltra visszatekintő orgonákat. Szerinte kedvező változás történt a rendszerváltás után a székelyföldi orgonák állapotának megőrzésében. Példaként említette a tusnádi és a csíkdánfalvi katolikus templomok orgonáinak rendkívül szép hangzását. Barta Tibor szerint koncertezésre alkalmas orgonák vannak Gyergyószentmiklóson, Csomafalván, Csíksomlyón, Székelykeresztúron, Székelyudvarhelyen, Farkas-lakán, Csíkszentsimonban, Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Kovásznán. /Szász orgonák Székelyföldre? = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./

Az Európa több országából és Ázsiából származó művészek részvételével a napokban kezdődött Free Camp 2006 Nemzetközi Alkotótábor anyagából nyílt tárlat Csíkszeredában. Az ötlet a csíkdánfalvi születésű, jelenleg Budapesten élő Erőss István képzőművésztől származik, jelezte Karda Emese, a tábort szervező Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója. Erőss alapötlete az volt, hogy a világ képzőművészeti iskolái és stílusai találkozzanak Csíkban. Így a most felnövekvő, a táborban is részt vevő fiatal művészgeneráció megkapja azt a tudást, amellyel majd tovább tud lépni. /Horváth István: Szabad művészmezők Csíkban. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

December 8-án Sepsiszentgyörgyön megalakult a Szövetség Székelyföldért Egyesület. Eddig 30 Maros-, 37 Kovászna-, illetve 53 Hargita megyei önkormányzat fogadta el az egyesülethez történő társulási határozatot, melyek közül 25-öt támadtak meg a marosi és hargitai prefektusok. Demeter János háromszéki közgyűlési elnök köszönetét tolmácsolta azoknak a román képviselőtestületi tagoknak, akik szavazatukkal támogatták a Maros megyei határozatok elfogadását. Markó Béla RMDSZ-elnök emlékeztetett arra, hogy szeptember 23-án, a csíkszeredai székelyföldi polgármesterek találkozóján is elhangzott: Székelyföld létezik mint hagyomány, történelem, de valóságban ez az entitás még nem létezik csak megyékként, Kovászna, Hargita, Maros nagy része, valamint Brassó kis részeként. Markó kiemelte: „Az önkormányzatok nem tudnak megtenni mindent külön-külön, még megyénként sem, gazdaságfejlődési stratégia kell Székelyföldnek, de kultúrában, oktatásban, infrastruktúrában is közös koncepció kell”. Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester, az RMDSZ háromszéki területei szervezetének elnöke ismertette a Szövetség a Székelyföldért Egyesület (SZSZE) alapszabályzat-tervezetét. A jelenlévők elfogadták a testület alapító okiratát, majd megválasztották az SZSZE vezetőségét. Az első elnöki mandátumot Albert Álmos kapta, akit Benyovszky Lajos székelykeresztúri és Márton István csíkdánfalvi polgármesterek helyettesítenek alelnöki tisztségben. /Domokos Péter: Sepsiszentgyörgyön alakult meg tegnap a Szövetség a Székelyföldért Egyesület. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./ A székelyföldi önkormányzatok társulásával létrejött szervezet fő feladata, hogy kidolgozza Székelyföld egységes kulturális és gazdasági fejlesztési stratégiáját, konkrét fejlesztési tervek révén segítse a különböző autonómia-törekvéseket, és szorgalmazza a székelyföldi gazdasági fejlesztési régió létrehozását. /Megalakult a Szövetség a Székelyföldért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

A 2500 lelket számláló Csíkdánfalva nagyközségben a nyugdíjasok régóta tervezik egy klub létesítését. Március 6-án megtartották alakuló gyűlésüket, megválasztották a héttagú vezetőtanácsot is. Most küldöttségük utazik Soltra, ahol a testvértelepülésen már eredményesen működő, hasonló nyugdíjas egyesület segítségét kérik, támogatásukra számítanak. Az önkormányzat is támogatja ezt az önszerveződési formát. /Kristó Tibor: Nyugdíjasklub Csíkdánfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 13./

A Krónika 8. születésnapja alkalmával szervezett olvasótalálkozó gyergyószentmiklósi állomásán Petres Sándor, a Hargita Megyei Tanács alelnöke kijelentette: a három héttel ezelőtti Tőkés László-találkozó helyszíne – eredetileg a Salamon Ernő Gimnázium díszterme – azért változott az utolsó percben, mert az RMDSZ részéről valaki „leszólt” az iskolaigazgatónak. Petres sajnálatosnak nevezte a történteket, annál is inkább, mivel az RMDSZ tarthatott a gimnáziumban kampányülést. Csíkdánfalván az olvasók javasolták, jobban figyeljenek a vidéki értelmiségre, az iskolákra. Csíkkarcfalván és Csíkszentkirályon elsősorban azt latolgatták hogyan lehetne mozgósítani az otthonmaradókat. /Krónika-karaván: Hazaépítésre van szükség. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

Csutak István észrevételein érdemes alaposan elgondolkodni. Parászka Miklós a színház kérdéséhez szólt hozzá. Valóban, Hargita megyében ma már négy színház működik, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház, a csíkszeredai Csíki Játékszín, valamint a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház és a nemrég alakult Nézőpont Színház mint magánkezdeményezés. Ezen intézmények létrejöttében közrejátszott a széki öntudat. Egyetlen mamutintézmény, ami lefedné a megye színházi igényeit, gazdaságilag nehezebben lenne fenntartható! Jelenleg a Hargita megyei színházak összköltségvetése messze elmarad például a Temesvári Csíky Gergely Állami Magyar Színház költségvetésétől. Cserébe mégis sokkal több előadás születik, sokkal több nézőnek. A Csíki Játékszín egymaga 6–7 bemutatót tart évadonként, ami több mint 160 előadást és 45–46 ezer nézőt jelent. Van olyan hónap, amikor harminc előadást játszik a társulat. Az állandó színházi jelenlét is hozzájárul ahhoz, hogy sorban újítják fel a játszási helyeket. Kászonaltíz, Gyergyócsomafalva, Gyergyóremete, Gyergyóditró, Csíkdánfalva, Csíkkozmás jó példa erre. A színházak között rendszeres az együttműködés. A gyerekelőadásokat kicserélik, így három városban működik gyerekbérlet. Ilyen csak Hargita megyében van, Csíkszeredában háromezer kisiskolásnak van mesebérlete. A színházak szakmai presztízse is növekszik. Parászka Miklós vitatja Csutak István azon tézisét, hogy a Székelyföldön nincs színházi élet. /Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgató–művészeti vezetője: Színház- és régiófejlesztés. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 19./ Előzmény: Csutak István miniszteri tanácsos, volt integrációs államtitkár: Székek földje – Székelyföld? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8., ugyanezt közölte: Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8., Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./

Nyolc felcsíki települést – Balánbánya, Csíkszentdomokos, Csíkdánfalva, Csíkkarcfalva, Csíkrákos, Csíkszenttamás, Madéfalva és Csíkcsicsó – érintő fejlesztési stratégiát dolgoztak ki a Sapientia – EMTE Társadalomtudományi Intézetének fiatal társadalomtudósai. A szakmai anyagról munkamegbeszélést is tartottak. Dr. Biró A. Zoltán, a Sapientia Egyetem Műszaki- és Társadalomtudományi Karának dékánja a térségben való gondolkodás bevezetésének fontosságáról beszélt. /Kozán István: Felcsíki fejlesztési stratégia. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 26./

Albert Ernő néprajzos a történész szerepét és tisztjét felvállalva, életművét, eddigi munkásságát egy szülőfalujáról szóló szép könyvvel koronázta meg: Csíkdánfalva és adatok a felcsíki hat faluról. A könyv több mint egyszerű falumonográfia. Mélyfúrás a székelység történelmében. Két kötetre tervezte a szerző ezt a monográfiát is, amelynek most az első kötetét lapozhatjuk. A könyv minden történelmi korszakot, mozzanatot érint, taglal. A helytörténeti munkák nagyon fontosak lehetnek a majdani nagy összegező könyvek megírásánál. Elismerést érdemel a falu szülöttje, Albert Ernő nyugalmazott tanár, néprajzkutató, akárcsak a közreműködő Ambrus-Mátyás Erzsébet és Márton István. /Ferencz Imre: Könyv Dánfalváról. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./

Írásbeli megrovásban részesült Kajtár Csaba, a csíkdánfalvi Petőfi Sándor Iskola igazgatója, nem vehet részt a vezető tisztség betöltéséért a közeljövőben rendezendő versenyvizsgán – jelentette be Bondor István Hargita megyei főtanfelügyelő. Előzőleg ugyanis a csíkszéki RMDSZ jelezte: az igazgató az iskola tanulóit politikai propaganda céljaira használta fel a Magyar Polgári Párt (MPP) javára. Korábban MPP kérdőívét kapták kézhez a tanulók az iskolában, hogy szüleikkel töltessék ki, és hozzák vissza. Kajtár Csaba elmondta, nem ő osztott kérdőíveket, hanem a felesége, az ő tudta nélkül. Felesége, Kajtár Edit – aki az iskola matematika-tanárnője – úgy nyilatkozott, szociológiai felmérésnek tekintette a kérdőívezést, nem tudta, hogy politizálásnak minősül. Hasonlóképpen nem tartja politizálásnak a kérdőívezést Szász János sem, az azóta megalakult dánfalvi MPP-szervezet alelnöke. Szász az iskolaigazgató megrovásával kapcsolatban úgy nyilatkozott, véleménye szerint Kajtár Csaba lejáratása a helyi RMDSZ-szervezet vezetőségének köszönhető. /Székely Zita: Megrótt igazgató. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./

Szent István napján háromszéki kulturális intézmények rangos rendezvényeken mutatkoznak be a magyarországi közönségnek. A Székely Nemzeti Múzeum a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban vesz részt az Ünnepek és találkozások II. című néprajzi ikerkiállításon. A sepsiszentgyörgyi és a veszprémi múzeum közös kiállításának különlegessége, hogy két tájegység, a Balaton-felvidék és Székelyföld szokáshagyományait hasonlítja össze. További program: Székely ízek – Incze Fejér Anikó irányításával gulyásfőzés és kürtőskalácssütés a sepsiszentiváni kürtőskalács-készítők részvételével, mesterségbemutatók és foglalkozások – Kecskés József kálnoki tojáspatkoló, Farkas Magda kézdivásárhelyi mézeskalácsos, Haszmann Gabriella csernátoni bútorfestő, Haszmann László csernátoni fafaragó, Vízi Jenő csíkdánfalvi fazekas. Az Ünnepek és találkozások néprajzi ikerkiállítást jövőre a sepsiszentgyörgyi múzeum látja vendégül. A veszprémi kiállítás kísérőrendezvénye az Európa kicsinyben program, melyen a Székely Nemzeti Múzeum kiadványaival könyvsátorban képviselteti magát. A rendezvényt táncbemutató zárja, amelyen a Veszprém Táncegyüttes, valamint Zabola táncosai és zenészei lépnek fel. A sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes és az M-Stúdió augusztus 20-án Budapesten a Nemzeti Táncszínházban lép fel az Ölelésben ― Ady-szerelmek című közös táncszínházi produkcióval. /Páljános Mária: Háromszékiek Magyarországon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 20./

Megjelent Albert Ernő Csíkdánfalva és adatok a felcsíki hat faluról című monográfiája. A Magyarországra áttelepült cikkíró örömmel pillantotta meg a kiadványt, hiszen szülőfalujáról írták, ahol élete első szakaszának legszebb éveit töltötte. Szüleivel igazságtalan döntés és kényszer alapján kellett elhagyniuk Csíkdánfalvát. Erről a szomorú történetről a könyv említést sem tesz. Erről az időszakról a levéltári adatokat nem lapozták fel. A könyv szerint Néda Gábor volt asztalos oktatómester a ’30-as évek végén pozitív személy volt a csíkdánfalvi oktatás történetében. A cikkíró emlékszik arra, hogy Vasile Iacob és Néda Gavril a bécsi döntést követően kiürítették az iskola gyakorló műhelyét, és a teljes felszereléssel Brassóba menekültek. A könyvben alig esik szó Bíró János kántortanítóról, a kisiskolások nagyszerű hitoktatójáról. Antal Kálmán tanítóról, a cikkíró apjáról csak jót írhatna. Erről beszélnek a dokumentumok. A képesítő vizsgát kitűnően tette le. Az ötvenes években fellebbezési kérelmében írta: „Most meg arra kényszerítenek, hogy mondjak le ingatlan vagyonomról, kérjem önként az áthelyezésemet, mert kulák származásom végett nem tudok eredményes munkát végezni mint népnevelő-tanító. ” Hiába írta fellebbezését. A cikkíró javasol egy pótfejezetet Elfelejtett nevek, elfelejtett tettek címmel. /Takó Edith, született Antal, nyugalmazott tanárnő, Csíkdánfalva, Nagyatád: Adatok és gondolatok egy könyv margójára. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 29./