Traian Basescu és Vladimir Voronin államfő január 16-án Kisinyovban két ideiglenes román konzulátus megnyitásáról döntött Balti és Cahul városban, mivel a moldovai állampolgároknak vízumra van szükségük ahhoz, hogy Románia területére lépjenek. /Két új konzulátus Moldovában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./ Arra utalva, hogy a moldovai állampolgároknak vízumra van szükségük, hogy Romániába lépjenek, Vladimir Voronin elnök elmondta, „a helyzet rendhagyó és meg kell változtatni”. „Az állampolgárság kérelmezésével kapcsolatban Voronin elnökkel megegyeztünk, hogy a románoknak és a moldovaiaknak választási joguk van, annál is inkább, mert a két állam alkotmánya megengedi a kettős állampolgárságot” – mondta Basescu. A román elnök hangsúlyozta, jelenleg 530. 000 kérvény létezik a román állampolgárság megszerzésére. „Bizonyos kérvények 2-3 személyt vagy egy családot is magukba foglalnak, mások csak egyetlen személyre vonatkoznak. Románia nem tudja egyszerre kezelni a nagy mennyiségű kérvényt. Prioritást élveznek a Romániában egyetemet végző diákok és a felsőfokú végzettségű személyek” – mondta Basescu. /Megengedett a kettős állampolgárság. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./ Traian Basescu államfőt „Éljen Nagy-Románia!”, „Le a Ribbentrop-Molotov paktummal!” jelszavakat skandáló románok éljenezték a moldovai fővárosban. A Pruton túli „testvérnemzet” tagjainak nyilvánvalóan revizionista megnyilvánulását persze Bukarestben senki sem fogja szóvá tenni. A jelenlegi magyar kormány határon túli, illetve nemzetpolitikája elsősorban a szomszédos államok többségi lakosságának tűréshatárához alkalmazkodik, ritkán vállalva a nyílt konfrontációt éles kérdésekben. (A kolozsvári BBTE-ről eltávolított magyar adjunktusok miatti budapesti össztiltakozás is szalmalángnak bizonyult). Eközben Románia percig sem ódzkodik nemzeti érdekei hangsúlyos, szükség esetén kemény érvényesítésétől, ha ezt kívánják a határain túl élő kisebbségei. Beszédes példája ennek, ahogyan a bukaresti diplomácia nekiment Chisinaunak az új román diplomáciai kirendeltségek létesítését célzó javaslat félresöprése miatt, mint ahogy az is, hogy a román állampolgárságot és vízumot igénylő moldovaiak tömegét látva Basescu kész tények elé állította Vladimir Voronyint a román konzulátusok megnyitásáról szóló bejelentésével. És hány évet kellett várni, amíg Csíkszeredában létrejöhetett a magyar főkonzulátus? /Rostás Szabolcs: Érdekek éneke. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./

A moldovai kormány azzal vádolta meg Romániát, hogy nemzetbiztonságát és stabilitását veszélyezteti azzal, hogy több mint 4 millió lakosa jelentős részének tömegesen ad állampolgárságot és az Európai Unióba (EU) érvényes útlevelet. Eddig mintegy 800 ezer moldovai – a lakosság mintegy 20 százaléka – kért román állampolgárságot, és Traian Basescu román elnök sürgette a hatóságokat, hogy gyorsítsák fel az eljárást az igények mielőbbi kielégítése érdekében. A Moldovai Köztársaság lakosainak egynegyede máris külföldön vállalt munkát, a hazautalt pénz sok családnak az egyetlen jövedelemforrása. Románia, ahol több területen munkaerőhiány van, a határain kívül élő román nemzetiségűeket szeretné átcsábítani a munkaerőpiacára. Az EU-hoz történt csatlakozással Bukarest vízumkényszert vezetett be a moldovai állampolgárok vonatkozásában, de ezzel egy időben megígérte, hogy könnyíti a román állampolgárság megszerzését azon moldovai állampolgárok számára, akik – vagy akiknek felmenői – 1918 és 1940 között román fennhatóság alatt éltek. A román állampolgárságot kérelmező moldovánok száma robbanásszerűen megnőtt Románia január 1-jei uniós csatlakozása előtt. A román külügyminisztérium nem kívánt véleményt nyilvánítani az ügyről. Andrei Stratan, a Moldovai Köztársaság külügyminisztere azt nyilatkozta, hogy a történtek után Kisinyovnak már nem áll szándékában megnyitni a tervezett két román konzulátust Baltiban és Cahulban. /Nem akarnak román konzulátust Moldovába. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

Tovább gyűrűzik a Bukarest és Chisinau közötti politikai feszültség. Vladimir Voronyin, a Moldovai Köztársaság elnöke kijelentette, hogy a balti-i és a cahuli két román konzulátus nem nyitja meg kapuit. Hozzátette, hogy soha nem tett ígéretet a két konzulátus megnyitására, és azzal is vádolta Bukarestet, hogy lobbikat finanszíroz a Moldovai Köztársaság Romániával való egyesülésére. Voronyin kijelentette, hogy „a románok az ördöggel is készek cimborálni, hogy elfoglalják a Moldovai Köztársaság területét. Szövetkeztek Hitlerrel, Sztálinnal, hogy elérjék céljukat” – tette hozzá Voronyin. /Voronyin nyilatkozott. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

Kisinyovi látogatáson Băsescu
Románia újabb konzulátust nyitna Moldova Köztársaságban a Bălţiban és Cahulban (nem Kabulban, ahogy az államfő tévesen ismételgette elutazása előtt – szerk. megj.) működők mellett. A Kisinyovba látogató Traian Băsescu megígérte azt is: Bukarest olyan ügynökséget hoz létre, amelynek többek közt az lesz a feladata, hogy felgyorsítsa a román állampolgárság megadását a Pruton túli igénylők számára. (Ennek egyik kirendeltsége Kolozsváron lenne.) Az új állampolgársági törvény megjelenéséig, 2008-ig Románia 2400 erre vonatkozó kérést hagyott jóvá, 2009-ben az igénylések száma húszezerre nőtt. Băsescu hangsúlyozta: Bukarest soha sem fog aláírni olyan szerződést, amely a két ország közti államhatárokat módosítaná. Románia ugyanakkor 100 millió euró értékű vissza nem térítendő támogatást ígért Kisinyovnak 2010–2013 között.
Románia elismeri Moldovának a Szovjetunió szétesése után megszerzett szuverenitását, de nem ír vele alá határegyezményt – jelentette ki szerdán Kisinyovban Traian Băsescu államfő, miután tárgyalt Mihai Gimpu ügyvezető moldovai államfővel. „Megvitattuk a határral kapcsolatos kérdést. Románia soha nem fog aláírni dokumentumot a román-moldovai határ megállapításáról” – mondta Băsescu. Hozzátette: az ország kész az európai normák szintjén fenntartani a határ ellenőrzését.
Az államfő hangsúlyozta: Románia a következő négy évben kész 100 millió euró értékű vissza nem térítendő hitelt nyújtani Kisinyovnak az oktatás és az infrastruktúra fejlesztésére. A Romániával való szövetség az Európai Unióhoz közelíti Moldovát – ígérte Băsescu. Elmondta, hogy csak tavaly 14 ezer moldovai kapott román állampolgárságot, és meggyőződését fejezte ki, hogy ez a folyamat még intenzívebbé válik. Ígéretet tett arra, hogy növelni fogják a román főiskolákon tanuló moldovai diákok számát.
Mihai Gimpu rámutatott: a liberális pártok alkotta koalíció hivatalba lépése óta a két ország között nincs véleménykülönbség. Hangsúlyozta, hogy Moldovának segítségre van szüksége, fejlesztenie kell az infrastruktúrát és meg kell oldania a gázkérdést. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

Partnerséget és százmillió eurót ígért moldovai EU-csatlakozáshoz Traian Băsescu
Román–moldáv partnerség kialakítását szeretné és százmillió eurós segélyt ígért Traian Băsescu a moldovai európai uniós csatlakozás előmozdítására. A moldáv fél ugyanakkor a beutazás könnyítését és állampolgárságot kér. Băsescut ünneplő tömeg fogadta Chişinăuban, az éljenzők a román-moldáv határ eltörlését követelte.
A Moldova európai uniós integrációját előmozdító partnerség kialakítására tett javaslatot szerdán Chişinăuban Traian Băsescu román államfő, aki kétnapos hivatalos látogatásra érkezett a Pruton túli köztársaságba. Băsescu úgy vélte, a chişinăui nyugatbarát vezetés – amely a tavalyi előrehozott választások nyomán került hatalomra – máris meggyőzte az uniós vezetőket arról, hogy az EU felé kívánja venni az irányt. „Célunk az önök egyik legfontosabb céljának, az európai uniós közeledésnek és integrációnak a támogatása abban az időpontban, amikor Moldova készen áll erre. Az elmúlt öt hónapban, amióta az új vezetés hivatalba lépett, meggyőzte Brüsszelt arról, hogy az EU felé kívánja venni az irányt, ami arra ösztönöz, hogy román-moldáv partnerséget hozzunk létre Moldova uniós csatlakozásának elősegítésére” – hangsúlyozta Băsescu.
Az államfő egyúttal leszögezte: Bukarest sohasem ír alá egy, a román-moldáv határt rögzítő egyezményt, mivel már korábban elismerte a Szovjetuniótól örökölt határvonalat. Közölte ugyanakkor, hogy Bukarest 100 millió eurós, vissza nem térítendő támogatást nyújt infrastrukturális fejlesztésekre Chişinăunak, amelyet 2010 és 2013 között négy részletben folyósít.
Mihai Ghimpu ügyvezető moldovai elnök üdvözölte román kollégája felvetését, majd azt kérte, hogy Románia – elsőként az uniós tagállamok közül – tegye lehetővé a moldáv állampolgárok szabad belépését az Unió területére. Válaszában azonban Băsescu rámutatott: Bukarestnek tiszteletben kell tartani az uniós előírásokat. Mint kifejtette, a két ország által a közelmúltban megkötött kishatárátlépési egyezmény máris jelentős előrelépésnek tekinthető, hiszen annak nyomán mintegy 1,2 millió moldáv állampolgár Romániába való beutazása válik könnyebbé. Egyúttal megígérte: a kormány pénteken rendelettel hozza létre az az állami ügynökséget, amely az állampolgárság visszaadásának módozatairól dönt majd azon személyes esetében, akik önhibájukon kívül veszítették el azt.
Băsescut egyébként ünneplő tömeg fogadta Chişinăuban, amikor megkoszorúzta István vajda (Ştefan cel Mare) szobrát. A tömeg lelkesen éljenezte, és a Prut menti határ eltörlését, illetve egyesülést követelt.
Chirtoacă: állampolgárság kell
A moldovaiak számára az lenne a legfontosabb, hogy Bukarest biztosítson román állampolgárságot az ország lakóinak – jelentette ki szerdán Dorin Chirtoacă, Chişinău liberális párti polgármestere Traian Băsescu román államfő látogatása kapcsán. Chirtoacă szerint Bukarestnek módosítania kellene az állampolgársági törvényt, jelenleg ugyanis csupán azok kaphatják meg az állampolgárságot, akik állandó lakhellyel rendelkeznek Románia területén. Emellett úgy vélte, hogy Romániának könnyítenie kellene az állampolgárság odaítélésének körülményein.
Nem fogadta azonban mindenhol felhőtlen öröm Băsescu látogatását: Mark Tkaciuk, az ellenzékbe szorult Moszkva-barát kommunista párt képviselője, Vladimir Voronin korábbi kommunista elnök egykori tanácsadója szerint „a bűnöző visszatért a tett helyszínére.” Tkaciuk szerint a tavaly áprilisi zavargások mögött – amelyek során tömegek vonultak az utcára, mivel csalást gyanítottak a hivatalosan a kommunisták győzelmével végződött parlamenti választásokon – valójában a ma az országot irányító, Szövetség az Európai integrációért elnevezésű négypárti koalíció állt, amelyet a háttérből Bukarest támogatott. Közölte: Vladimir Voronin pártelnök nem kíván találkozni Băsescuval.
Egy nappal korábban Voronin még keményebben fogalmazott: úgy vélte, Băsescu úgy érkezik Chişinăuba, mintha a gyarmatára tenne látogatást, egyúttal megdöbbenésének adott hangot, amiért az Európai Unió nem utasítja rendre az „analfabéta, arrogáns és ostoba” román politikusokat. Ezzel Teodor Baconschi román külügyminiszter egy korábbi nyilatkozatára utalt, amelyben arról beszélt, hogy Románia a jelenlegi tudományos tények ismeretében nem ismeri el, hogy létezne egy, a romántól különböző moldovai nyelv és nemzet.
Băsescu moldovai látogatása egyébként nyelvbotlással kezdődött: indulása előtt, az Otopeni repülőtéren a román államfő többször is Kabulként emlegette a moldovai Cahul városát, amelynek meglátogatása szintén szerepel az elnök programjában.
Balogh Levente. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Băsescu: egy vérből valók vagyunk
Folytatta csütörtökön kétnapos moldovai látogatását Traian Băsescu államfő, aki Cahulban látogatást tett a helyi Bogdan Petriceicu Haşdeu Tudományegyetemen. Az államfő leszögezte: Bukarest azt szeretné, ha a Pruton túli köztársaságot is belefoglalná Brüsszel a Nyugat-Balkánként ismert országok csoportjába, ám megjegyezte, hogy ez az ország elmaradottsága miatt egyelőre nem lehetséges.
Románia addig is az ország partnereként és ügyvédjeként viselkedik majd az EU-ban. Az elnök szerint: Románia energetikai, közlekedési, oktatási és pénzügyi téren is támogatni kívánja keleti szomszédját. Băsescu közölte, tárgyalásokat kíván kezdeményezni a diplomák kölcsönös elismeréséről, és a Románia által moldovai diákoknak szánt 3400 fős ösztöndíjkeretet 5000-re kívánják növelni.
Az államfő nem szalasztotta el az alkalmat, hogy a két ország szoros kapcsolatát hangoztassa. „Senki nem tud meggyőzni arról, hogy más vér folyik bennünk, mint a moldovai állampolgárokban” – szögezte le, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Bukarest teljes mértékben elismeri Moldova függetlenségét és területi épségét. Mihai Ghimpu ügyvezető moldáv államfő megerősítette országa uniós csatlakozásra vonatkozó szándékát.
Az egyetemi beszédet követően Băsescu megtekintette a jövendő román konzulátus székhelyét. Az államfőt egyébként Cahulban is a chişinăuihoz hasonló fogadtatás várta, több százan álltak az utcákon az elnököt éltetve és egyesülést követelve. Băsescu korábban koszorút helyezett el a Ţiganca településen kialakított román katonai temetőben is.
A román államfő egyébként szerda este egy televíziós interjúban hevesen bírálta Vladimir Voronin korábbi kommunista moldáv elnököt, mondván, az nyilatkozataival ellentétben nem folytatott Európa-párti politikát. A moldovai kommunista párt válaszul élesen bírálta Băsescut.
A párt szerint Romániának azt a törekvését, hogy ne kössön határszerződést és alapszerződést Moldovával, sem jogi, sem diplomáciai, sem erkölcsi érvekkel nem lehet alátámasztani. Az ilyen hozzáállás nem illeszkedik az európai uniós tagországok államközi kapcsolatainak a gyakorlatába – áll a dokumentumban. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Băsescu: „Románia még nem integrálódott Európába”
„Románia három éve tagja ugyan az Európai Uniónak, de még nem integrálódott Európába” – ismerte el Traian Băsescu tegnap a moldovai Cahul városában. A román államfő moldovai látogatásának második napján a Pruton túli ország harmadik legnagyobb városának egyetemén tartott beszédet; előzőleg kíséretével a Ticanca település melletti román temetőben koszorúzott.
Traian Băsescu Románia uniós tapasztalatait osztotta meg a főként diákokból álló hallgatósággal. „Nem beszélhetünk magas lóról a moldovaiakkal, hiszen nekünk is sok még a tennivalónk” – mondta a román államfő, aki szerint Moldova Köztársaság számára létfontosságú, hogy az integráció útjára lépjen.
A bukaresti politikus szerdán este egy helyi televíziónak adott interjúban önmagát is okolta amiatt, hogy az utóbbi években elhidegültek a két ország kapcsolatai. „Naiv voltam. Azt hittem, hogy Vladimir Voronin hisz is abban, amit mond. Nem tudtam, hogy a moldovai elnök csak a szólamok szintjén Európa-párti” – rótta meg a parlamenti választásokon megbukott kommunista politikust a román államfő.
Bírálták tegnap Băsescut a moldovai kommunisták is. Tegnap nyilvánosságra hozott közleményükben egyúttal aggodalmukat és felháborodásukat is kifejezték amiatt, hogy a chişinăui kormány nem foglalt állást a „Moldova-ellenes román kijelentésekkel” kapcsolatban. Arra utaltak, hogy a román államfő Mihai Ghimpu ügyvezető moldovai elnökkel tárgyalva leszögezte, hogy Bukarest elismeri Moldovának a Szovjetunió szétesése után megszerzett szuverenitását, de nem ír vele alá határegyezményt.
A kommunista párt közleménye szerint Romániának azt a törekvését, hogy ne kössön határszerződést és alapszerződést Moldovával, sem jogi, sem diplomáciai, sem erkölcsi érvekkel nem lehet alátámasztani. Az ilyen hozzáállás nem illeszkedik az európai uniós tagországok államközi kapcsolatainak a gyakorlatába – olvasható a dokumentumban. A közlemény egy másik megállapítása szerint azóta, hogy Băsescu Románia elnöke, a két ország viszonya minőségileg romlott.
Szomszédai közül Románia egyedül Moldovával nem írta alá a kétoldalú kapcsolatok építését megalapozó szerződéseket. A legfelső román vezetés ezzel nyíltan vagy burkoltan azt jelzi, hogy nem óhajtja elismerni a moldovai nép önrendelkezési jogát, és Moldova függetlenségét átmeneti jelenségnek tartja – véli a volt szovjet tagköztársaságban működő kommunista párt. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Továbbra is elutasítják az új magyar konzuli irodák megnyitását 
A kormányváltás után sem módosult a román külügyminisztérium elutasító álláspontja a Magyarország által Nagyváradon és Marosvásárhelyen megnyitni szándékozott konzuli irodák ügyében – derült ki a bukaresti külügy válaszából, amelyet a tárca a Krónika ezzel kapcsolatos kérdésére adott – adja hírül Balogh Levente a kronika.ro-n.
A kronika.ro annak kapcsán kereste meg a román külügyminisztériumot, hogy Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a magyar–román diplomáciai viszonyban bekövetkezett hosszas hullámvölgyet követően pénteken Bukarestbe látogatott, ahol arról beszélt: a korábbi román kormányzat méltatlan vádakkal illette Magyarországot, amelyre a magyar fél keményen reagált.
Hangsúlyozta, hogy ez a hangulat teljesen megváltozott a jelenlegi román kormány hivatalba lépésével. A bukaresti külügyminisztérium a Krónika konzuli irodákkal kapcsolatos kérésére most lakonikus választ küldött. „Ami Magyarország azon kérését illeti, miszerint két konzuli irodát nyitna Romániában, Nagyváradon, illetve Marosvásárhelyen, a román fél válaszát már 2014-ben közöltük" – olvasható az egymondatos válaszban.
Ez pedig annyit jelent, hogy Bukarest továbbra is egyértelműen elutasítja a magyar kérést. A budapesti Külügyminisztérium ugyanis 2014 júliusában jelentette be, hogy Románia érdemi magyarázat nélkül elutasította Magyarország több mint egy éve benyújtott igényét, miszerint Nagyváradon és Marosvásárhelyen konzuli irodát nyisson.
A magyar kormány 2013 áprilisában kezdeményezte a két konzuli iroda alapítását a román kormánynál. Az országban a bukaresti nagykövetség, illetve konzulátus mellett jelenleg Csíkszeredában és Kolozsváron működik magyar főkonzulátus. Budapest az elutasítás nyomán a román nagykövetet is bekérette, Bukarest ugyanakkor azt állította: megindokolták a konzuli irodák megnyitásának elutasítását.
„A konzuli kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezmény alapján Romániának szuverén joga, hogy ne fogadja el egy állam konzuli képviseletének bővítését a területén. A román fél a kérés alapos elemzése után hozta meg ez irányú döntését, figyelembe véve azt is, hogy Magyarország már most jelentős konzuli képviselettel rendelkezik Romániában, továbbá hogy az államközi kapcsolatok terén érvényt kell szerezni a kölcsönösség és az arányosság elvének" – szerepel a román minisztérium által a Krónikának akkor elküldött állásfoglalásban. Eszerint Románia továbbra is a Magyarországgal ápolt kapcsolatok és a jószomszédi viszony konszolidálásában érdekelt a két ország közötti stratégiai partnerség jegyében.
Ugyanakkor miközben Bukarest sokallja a meglévő magyar külképviseletek számát, a külhoni románoknak nyújtott állampolgárság apropóján is bővítette saját diplomáciai képviseleteinek számát. A Moldovai Köztársaságban például a chişinăui nagykövetségen kívül Románia főkonzulátust működtet Cahulon és Bălţi-ben, tovább nemrég nyitott konzuli irodát Ungheni-ben.
Magyarországon – ahol a románság lélekszáma húszezerre tehető – a budapesti nagykövetségen kívül Gyulán és Szegeden működik főkonzulátus. Ráadásul Bukarest 2014 októberében azzal fordult az ukrán vezetéshez, hogy a már meglévő képviseletek mellett konzuli irodát nyitna a kárpátaljai Aknaszlatinán és Técsőn. A marosvásárhelyi magyar külképviselet a csíkszeredai főkonzulátushoz tartozott volna, Maros és Szeben megyéből álló kerülettel, míg a nagyváradi konzuli iroda a kolozsvári főkonzulátushoz, Bihar és Arad megyére kiterjesztett kerülettel – írja a kronika.ro. Erdély.ma