Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Buziásfürdő (ROU)
48 tétel
1993. november 18.
Ismeretlenek kirabolták a buziásfürdői katolikus templomot. A temesvári egyházmegyében idén ez a 25. templomrablás. /Az idei 25. templomrablás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./
1997. május 14.
"Az erdélyi magyar műemlékek fogyatkoznak, nagy részük az 1989-es változás után tűnt el. Hunyad és Krassó-Szörény megyében a következő műemlékek eltűnéséről számolt be Fodor Endre Vulkánról: Hunyadi János emlék /szürke gránitkő alapon acélöntvény buzogány/, 1896-ban állították fel, 1994-ben eltüntették. Zajkányról: Hunyadi János emlék /szürke gránitkő alapon acélöntvény buzogány/, 1896-ban állították fel, 1995-ben ismeretlenek eltüntették. Piskiről: Bem emlékobeliszk, 1899-ben avatták fel, már nincs meg. A kenyérmezei emlékoszlop még áll, csak a magyar feliratot tüntették el. Herkulesfürdőn emléktábla örökítette meg I. Ferenc József, I. Károly román és I. Sándor szerb király 1896-os találkozását, a tábla 1993-ban eltűnt. Széchenyi emléktábla /1896/ ma már szintén nincs meg. Buziásfürdőn a Deák Ferenc pihenőpad /1896/ is eltűnt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./"
1998. szeptember 5.
Halaváts Gyula /Zséna, 1853. július 7. – Budapest, 1926. július 29./ a Bánság geográfusa. Első munkájában kutatta Krassó-Szörény megye földtanát (1880), majd Fehértemplom vidékét (1882), Oravicabánya vidékét (1884), Versec környékét (1885). Ezután következett Dognácska és környékének kutatása (1887, 1888), majd Boksánbánya vidéke (1889), Kölnig Szócsán, Nagyzorlenc területe (1893), Resicabánya (1893), majd Buziás területe (1898). Az Erdélyi-medence tektonikája zárja be bánsági és erdélyi kutatásait (1913). A háború befejezése után az Alföld geológiájával foglalkozott, főleg annak Duna–Tisza közötti részével. Megjelentek cikkei az Archaeológiai Értesítőben is. A háború után a Földtani Intézet elárvult könyvtárát hozta rendbe és vezette haláláig. /Dr. Mészáros Miklós: Halaváts Gyula, a Bánság földtanának kutatója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./
1999. február 25.
Az esőzések, illetve a hóolvadás következtében Temes megye több településén kiömlött a Bega és a Temes. Víz alá került Facsád környéke, Rékáson mintegy 70 ház, de olyan települések is részben víz alá kerültek, mint Buziásfürdő. /Árvíz a megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./ Árvízveszély van több megyében. A Berettyó kilépett a medréből, több faluban egyes házakat elöntött a víz. A hóolvadás további árvíz veszélyét rejti. /Árvízveszély a nyakunkon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./
1999. július 17.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület a Tiszától az Al-Dunáig magában foglalja a Partiumot, a Bánságot és a Szörénységet, vagyis olyan vidékeket is, ahol a magyarság nagy számban él, ám olyanokat is, ahol szórványban. E hatalmas terület egyházi adminisztrációs gondjairól beszélt Forró László tiszteletes, közigazgatási előadó. Az egyházkerületben hatalmas méretű a fogyatkozás, a lemorzsolódás, főként a kivándorlás miatt. Ugyanakkor romjaiból éledtek újra a gyülekezetek, több helyen építkezésbe kezdtek. A tiszteletes szerint a Kárpát-medence magyar református egyházkerületei közül a legjobban működő az övék. Az aradi egyházmegyében több olyan egyházközség is van, amelynek nincs lelkésze. A végzős teológusok közül a zilahi és somlyói egyházmegyékbe egy-egy, míg az aradiba három kapott kinevezést, noha lélekszámát tekintve utóbbi a legkisebb. Januártól különvált az aradi egyházmegye a temesváritól. Éppen az ő megsegítésük érdekében történt ez a változtatás, mert szórvány-egyházmegyeként kiemelt státust élveznek. Amíg nem volt a megkülönböztetett státus, nem szívesen jöttek ide lelkészek. A két egyházmegye espereseit az egyházkerület fizeti, a szórvány-egyházmegyékből beérkező, és építkezések érdekében benyújtott pályázatok előnyt élveznek az elbírálásnál. Angyalkúton eddig templomuk sem volt a híveknek, most azt építenek, sőt jövőre fel is szentelik. Az arad-gáji egyházközség is templomot épít, mégpedig hosszú ideje. Nekik elég jól kiépült a külföldi kapcsolatrendszerük. A lelkészhiány a szórványban öt év alatt fog megoldódni, mert a nyugdíjba vonuló lelkészeket is pótolni kell. De gyakorlatilag már ettől az évtől megoldottnak tekinthető, mert a három új kinevezett lelkésszel a egyházmegyében egyetlen olyan gyülekezet sem marad, ahol a szolgálat ne lenne biztosítva. A temesvári egyházmegyében is épülnek új templomok. Temesváron az Új Ezredév Központ, amely nem csak templom, hanem bentlakással ellátva egy olyan központ is lesz, amely a szórványok felkarolására szolgál. A facsádi új templomot jövőre szentelik fel, a buziásfürdői ifjúsági központ is épül. /Mint a főnix, hamvaiból éled újra az egyházkerület. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 17./
2000. május 5.
Máj. 4-én kétnapos tanácskozás kezdődött a Temes megyei Buziásfürdőn román és magyar kisvállalkozók részvételével. A DKMT eurorégiós rendezvények sorába tartozó program célja elmélyíteni a két megye (Temes és Békés) kisvállalkozóinak együttműködését. A mostani összejövetel az elmúlt hónapban Gyulán kezdődött, ahol a két megye mezőgazdasági és turizmussal foglalkozó kisvállalkozói, üzletemberei találkoztak. Buziásfürdőn a faiparban érdekelt vállalkozók ültek egy asztalhoz, hogy számbavegyék az együttműködés lehetőségeit, előnyeit. A tanácskozás a Credo-Phare Eurorégiós program keretében zajlik. /Gyulán kezdődött, Buziásfürdőn folytatódik. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 5./
2001. május 18.
"Máj. 26-án leplezik le a bánsági Buziásfürdőn Jecza Péter temesvári szobrászművész alkotását, Trefort Ágoston bronz mellszobrát. Az esemény meghívottjai között van Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára is. Az ünnepség alkalmából a helyi református imaházban Tőkés László püspök hirdet igét. Ugyanaznap Trefort Ágoston egykori kultuszminiszter és akadémikus életművének szentelt tudományos ülésszakot tartanak Buziásfürdőn. A bánsági fürdőváros polgárai - közadakozásból - még életében, 1881-ben szobrot állítottak Trefort Ágoston tiszteletére. Az emlékművet Trianon után ledöntötték. Az 1989-es rendszerváltás után eltűnt a helyéről Deák Ferenc több tonnás kőpadja. A veszteséget "pótlandó", a román irodalom nagyjai közül jónéhánynak állítottak egy-egy mellszobrot Buziásfürdőn... /Trefort Ágoston szoboravató Buziásfürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./"
2001. május 29.
"Május 26-án tudományos ülésszakkal egybekötött szoboravató ünnepséget tartottak Buziásfürdőn. Klebelsberg Kunó, az Arad megyei Pécska szülötte után Buziásfürdő jótevője, Trefort Ágoston egykori magyar kultuszminiszternek is szobrot állítottak a Bánságban. Jecza Péter temesvári szobrászművész alkotásának leleplezésén jelen volt Tőkés László református püspök, dr. Alföldi László kolozsvári főkonzul, dr. Meskó Attila, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, Entz Géza, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma helyettes államtikára, Bálint-Pataki József, a HTMH főosztályvezetője is. /(Pataki Zoltán): Európainak és jó magyarnak lenni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./ Buziásfürdő kisszámú, de lelkes magyarsága újra bronzszoborral fejezi ki háláját Trefort Ágoston (1817-1888) művelődéspolitikusnak, közgazdásznak és írónak, 1872-től 1888-ig volt vallás- és közoktatásügyi miniszternek, kinek a település fürdővárossá emelkedését köszönhette. Tőkés László püspök példaértékűnek nevezte két oktatásügyi miniszter és művelődéspolitikus örökségét: Klebelsberg Kunóét és Trefort Ágostonét. Az egyiknek Pécska község állított emléket, a másiknak most másodízben, az első szoborállítási szándék (1881) megszületésének 120. évfordulóján Buziásfürdő polgársága. Az előző, 1883-ban állított szobrot, mint annyi más magyar emlékművet, lerombolták. "Legyen Trefort Ágoston szobra az újjáépítés jelképe" - javasolta Tőkés László püspök. Dr. Entz Géza helyettes államtitkár beszédében kiemelte: egy közösség most beért hiteles kezdeményezése a normális érték- és erkölcsi rend helyreállítását jelenti. Dr. Alföldi László főkonzul a magyar kormány üdvözletét tolmácsolta. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője felvázolta Trefort Ágoston életpályájának főbb állomásait. Tudományos ülésszakkal folytatódott a rendezvénysorozat. Trefort Ágoston életművét mutatták be az előadók. /Szekernyés Irén: Szabadtéri istentisztelet és emlékünnepség. Szobra van ismét Trefort Ágostonnak Buziásfürdőn. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./"
2001. december 30.
"A temesvári egyházmegye Caritas-szervezete életében a 2001-es év egyfajta mérföldkőnek nevezhető. Megcsappantak az országba beérkező segélyek. A szervezet több külföldi alapítvánnyal, segélyszervezettel vette fel a kapcsolatot, hogy közösen alakítsanak ki különböző projekteket, amelyek az egyházmegye területén megvalósíthatók. Új kezdeményezésekbe is betársultak. Ezek közül megemlíthető a négy egyházmegye (szatmári, váradi, gyulafehérvári és temesvári) Caritas-szervezete által létrehozott és közösen működtetett kolozsvári médiairoda, amelynek átadására június 26-án került sor. Szeptember 29-én Temesváron zárdaszentelésre került sor. Az épület alagsorában a kantin tovább folytatja tevékenységét, míg az első és második emeleten ferencrendi nővérek rendháza kezdte el karitatív, emberbaráti tevékenységét. November 22-én került sor az új temesvári katekétikai központ átadására, amely a püspökség egyik rendbe hozott épületében kapott helyet. Október 22-én Buziáson sikerült a Heiner Buttenberg Alapítvánnyal (Németország) közösen egy gyermekotthont megnyitni. Az épületegyüttes európai színvonalú gondozásra ad lehetőséget a bentlakó 15 árva gyermek számára. Az otthon létrehozásához szükséges anyagi támogatást a németországi alapítvány fedezte, míg az épület felépítését, berendezést és felszerelését a temesvári Caritas vállalta. /Boér Jenő: Egy év a temesvári Caritas életéből. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 30./"
2002. augusztus 21.
"Augusztus 20. alkalmából Szent István emlékét idéző világi és egyházi ünnepi rendezvények zajlottak Erdély-szerte. Hármasfalu község Székelyszentistván nevű településén került sor a legfőbb erdélyi Szent István-ünnepségre. Részt vett Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Burkhardt Árpád Maros megyei alprefektus és az RMDSZ több parlamenti képviselője. Az ünnepi rendezvénysorozat keretében Szent István király nevét vette fel a helybeli iskola, és a községhez tartozó Csokfalván felavatták Simorka Sándor Szent Imre-szobrát. Szabó Vilmos beszédében fontosnak nevezte a magyar nemzeti ünnepek megtartását a határon túli magyarság körében. Rámutatott: a mindenkori magyar kormánynak kötelessége, hogy bátorítsa, jelenlétével erősítse ezeket az ünnepi eseményeket. Az anyaország kormánya számára fontos, hogy ehhez támogatást adjon s érzékeltesse, hogy ebben a törekvésben együtt gondolkodik a határon túli magyar közösségekkel és támogatja azokat - hangsúlyozta. Markó Béla kifejtette: "Itt kell hazát építenünk magunknak, a szülőföldön". - Csíkszentkirályon tartott ünnepségek keretében felavatták a faluból származó Andrássy-család egyik neves képviselőjének, Andrássy Gyulának a szobrát. Szoboravatás volt a Marosvásárhely környéki Sárpatak nevű faluban is. A település főterén felavatták Miholcsa József szobrász kőbe faragott Szent István-szobrát. A Temes megyei Buziásfürdőn a temesvári székhelyű Szórvány Alapítvány és a helyi RMDSZ által rendezett ünnepség keretében szobrot állítottak a bánsági származású Trefort Ágostonnak. Háromszéken a Kézdiszentlélek melletti Perkőn zajlott a vidék legjelentősebb Szent István-napi rendezvénye. Erdély történelmi egyházainak templomaiban mindenütt ünnepi istentiszteletek és felekezeti rendezvények keretében idézték az államalapító Szent István király emlékét. /Szent István-napi rendezvények Erdélyben. "Itt kell hazát építenünk magunknak, a szülőföldünkön". = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./"
2002. augusztus 23.
"A temesvári Szórvány Alapítvány és a megyei RMDSZ szervezésében augusztus 17-18-án Szent István emléknapokat tartottak Buziásfürdőn. A rendezvény fő szervezője, Bodó Barna, a temesvári Szórvány Alapítvány elnöke leszögezte: a találkozó célja a megyebeli, sőt, régióbeli magyar civil szervezetek és önkormányzati képviselők közötti kapcsolatok építése, Szent István napjának közös megünneplése. Több színvonalas előadás hangzott el. A Temes megyei magyarság lélekszáma 11.386-tal lett kisebb, mint tíz évvel ezelőtt volt. Marossy Zoltán hosszú távú stratégia kidolgozását javasolta: a Bánságot külön régióként kell kezelni, konkrét programokat kell életbe léptetni. A lélekszám csökkenése miatt egyes településeken az RMDSZ nem éri el a választási küszöböt. Ezentúl évről évre megszervezik a Szent István emléknapokat, a bánsági magyarság közösségi ünnepeként. A hagyományápolásról tartott előadást Szekernyés János (Temesvár), Kudlik Gábor (Vajdaság) és Nagy Albert (Szeged). Kudlik Gábor a vajdasági magyarság Trianon óta elszenvedett és máig feldolgozatlan traumáiról beszélt: az 1944-es mészárlásokról, az 1956-os megtorlásokról és az 1990-es évek elején lezajlott háborús eseményekről. Végül Nagy Albert, a Szeged Néptáncegyüttes vezetője beszélt a bánsági népzenei és népi tánchagyomány újjászületéséről. Bemutatták a Járd ki most! - Hagyományápoló együttesek Temes megyében című kiadványt. /Pataki Zoltán: Szent István emléknapok Buziásfürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./"
2003. február 26.
"Az Erdélyben nyolc-kilenc évvel ezelőtt állt szobrok, emlékművek közül a legtöbbet lebontották. A legtöbb mellett ott a megjegyzés: jelenlegi sorsa ismeretlen. Buziásról a Ceausescu-korszak utolsó éveiben eltűnt a Deák-pad. Senkit nem kérdeztek meg az emlékmű sorsáról. A település magyarságának nem kis anyagi áldozattal kellett elkészíttetnie az eredeti mását. Szükséges lenne az RMDSZ és a kormánypárt között létrejött megállapodásba belevenni az egykori köztéri szobrok, emlékművek hollétének tisztázását. /Ujj János: Nyomtalanul? = Nyugati Jelen (Arad), febr. 26./"
2003. március 1.
"Dukrét Géza, az Erdélyi Kárpát Egyesület Bihar megyei elnöke és a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMEB/ vezetője visszatekintett a kezdetre. Gyergyószárhegyen 1991. máj. 11-én az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ centenáriumán alakították újra az EKÉ-t. Nagyváradon 1991. máj. 23-án tartották meg az EKE helyi alapító gyűlését. Az EKE mellett 1993-ban jött létre a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság. Ez ökumenikus szervezetet, amelynek célja a helytörténeti kutatás, műemlékvédelem, néprajzi kutatás és honismereti nevelés volt. Az EMKE, például, Nagyváradon most is csak papíron van, az Erdélyi Múzeum- Egyesület is két éve működik a városban, a Kriza János Néprajzi Társaságnak csak egy-két tagja volt itt, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaságnak nem is volt nagyváradi fiókja, csak Szatmáron, meg Aradon. A PBMEB tagja csak az lehet, aki kutató munkát végez. A PBMEB-nek évente három nagy rendezvénye van. Általában márciusban van az egy napos Partiumi Honismereti Találkozó Nagyváradon. Második rendezvényük mindig a Varadinum keretében történik. A harmadik a három napos honismereti konferencia. A konferenciákon elhangzó előadásokat közzéteszik. A rövidek a Partium lapban jelennek meg, a hosszabbak gyűjteményes kötetekben. Dukrét Géza 1994-ben alapította a Partium újságot, azóta évente 2-3 szám jelenik meg. A másik az 1997-ben elindított Partiumi Füzetek sorozat, eddig húsz kötet jelent meg, köztük három gyűjteményes /az első a partiumi temetőkről szóló, a másik az 1848-as forradalomról, a harmadik a Turul madaras emlékműveket bemutató/. A PBMEB alelnöke a szatmári Barra István, titkára pedig Gyarmati Gábor: minden megyében vannak területi elnökök: Biharban Péter Zoltán, Aradon Ujj János, Temesváron Pálkovács István, a Szilágyságban Major Miklós, Szatmárban Kiss Kálmán volt, Fazekas Lóránt fogja átvenni. A helytörténeti kutatással kevés szakember foglalkozik. Érmihályfalva, Ottomány, Albis, Nagyszalonta, Rév, Szalacs, Székelyhíd, Csatár községben azt a keveset, ami van, megbecsülik. Idén az egy napos Partiumi Honismereti Találkozó márc. 22-én lesz, második, a díjkiosztó a Varadinum keretében, május 17-én. Az idei téma a XX. század emlékezete, öröksége. Tervezik, hogy márc. 15-én Érmihályfalván felavatják Kuthy Lajos emléktábláját, továbbá emléktáblát terveznek Bocskai Istvánné Hagymási Katalinnak Mezőtelegden, és Fekete József szobrászművész tiszteletére Nagyváradon, a temesváraiak pedig Buziáson Deák Ferenc pihenőjét akarják visszaállítani. /Balla Tünde: Sok még a fehér folt. Aki megismerte a helytörténeti kutatás ízét, az soha nem hagyja abba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27., folyt. márc. 1./ "
2003. április 11.
"A fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő temesvári Szórvány Alapítvány a jubileum alkalmából szervezett Szórvány Napok - 2003 című háromnapos konferencia megnyitóján, ápr. 10-án az alapítvány elnöke, Bodó Barna a diaszpóra-kutatás alapkérdésének azt nevezte, hogy a szórványba rekedt közösség képes újratermelni önmagát, kinevelni saját értelmiségi rétegét. Temesváron a Kós Károly Közösségi Központ konferenciatermét zsúfolásig megtöltötte a közönség. A Szórvány Alapítvány számos hazai és magyarországi, valamint nyugat-európai tudományegyetemmel és szakintézettel áll társult viszonyban, ötszáz kötetes szakkönyvtára van, a Szórvány-füzetek sorozat már a tizenhetedik kötetnél tart. Bodó Barna bemutatta a legfrissebb, Státusdiskurzus című könyvet, amely a magyarországi státustörvény által kiváltott román közvéleményről és a jogszabály román sajtóbeli fogadtatásáról végzett kutatómunkát foglalja kötetbe. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány és az Anyanyelvi Konferencia elnöke aggodalmának adott hangot, mondván: "a magyar közvélemény mintha elfelejtett volna két és fél millió határon kívül rekedt magyart". Szerinte húsz-harminc éven belül teljesen kiveszhet a szórványmagyarságból a nemzethez való tartozás érzése. "Ha van nemzeti sorskérdés, akkor ez az - mondta. - A segítség nem az Illyés Közalapítvány vagy az Anyanyelvi Konferencia dolga, ehhez megfelelő magyar kormánystratégia kell." Pomogáts bírálta a jelenlegi magyar kormánynak a határon túli magyarok irányába folytatott támogatáspolitikáját. "Az 5500 milliárd forintos államháztartásból erre az évre alig valamivel több mint egymilliárd forintot hagytak jóvá a közalapítványnak, amennyit még utoljára szavazott meg az Orbán-kabinet" - mondta. Egyed Ákos történész és Ilyés Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézete tagjának értekezése után kitüntették a kisebbségi jogok érvényesítésében végzett munkájukért Gabriel Andreescu és Kovács Péter kisebbségügyi szakértőket, valamint Tytti Isohookana-Asunmaa finn egyetemi tanárt. Személyesen csak Andreescu vette át a Pro Minoritate-díjat, a másik két kitüntetettnek később kézbesítik a pergamenre írt, latin nyelvű érdemokleveleket. A konferencia ápr. 11-én a buziásfürdői Park Szállóban folytatódik. /Pataky Lehel Zsolt: Szórvány Napok - 2003. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 11./"
2003. április 12.
"Ápr. 11-én Buziásfürdőn folytatódott a Szórvány Alapítvány és az Anyanyelvi Konferencia közös szervezésében zajló Szórvány Napok - 2003 című szakmai értekezlet. Erdei Ildikó, a Temes Megyei RMDSZ-szervezet oktatásügyi alelnöke statisztikákkal vázolta fel a népesség- és az ezzel járó diákfogyást, az anyanyelvű oktatástól való eltávolodást. Szekernyés János műkritikus a bánsági magyar kulturális életről adott helyzetelemzésében utalt arra is, hogy egyik-másik művelődési intézmény nem vállalja fel a népszolgálatot. Gazda István, a temesvári Új Ezredév Református Gyülekezet lelkipásztora az egyház megtartó erejéről beszélt. /(Pataky): Szórvány Napok - 2003. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 12./"
2003. április 14.
"A fennállásának tizedik évét ünneplő Szórvány Alapítvány ápr. 12-én előadásokkal fejezte be háromnapos rendezvényét Buziásfürdőn. Két jelentős kutatáson alapuló dolgozat hangzott el az utolsó napon. Dr. Selinger Sándor, a Gábor Dénes Főiskola igazgatója Távoktatás a világhálón címmel tartott előadást. Fazakas Melinda, a Babes-Bolyai Egyetem kutatója a tankönyvszerkesztés új útjairól értekezett. Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány irányítója zárszavában jelezte, hogy az elhangzott előadásokat kötetben kiadják. /(Szekernyés): Tízéves a Szórvány Alapítvány. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./"
2003. április 15.
"Ápr. 11-én ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. A találkozón jelen volt Szép Gyula a szaktestület elnöke, Dáné Tibor Kálmán, Márton Árpád, Dr. Földes Béla, Karda Emese, Kiss Annamária, Könczei Csilla szaktestületi tagok. Az ülésen a Szaktestület elbírálta a beérkezett 697 pályázatot, ebből 236 kulturális programnak, rendezvénynek ítélték meg pozitívan a kérelmét. A nyertes pályázók listája: "Agape" Koltó-Katalini falusi szociális Alapítvány; "Amicitia" Román-Magyar Baráti Társaság; "Hit és Fény" Alapítvány - Nagyváradi fiókszervezet; "Ipó László" Közművelődési Egyesület-Alapítvány; "Ipó László" Közművelődési Egyesület-Alapítvány; "Kós Károly" Kulturális Egyesület; "Megmaradás háza" Belényes/Ref. Egyház; "Pro Juventutis" Alapítvány; A "Varságért" Egyesület; A Romániai Magyar Dalosszövetség Fúvóstagozata Pro Musica Zenei Alapítvány; A.N.O Kulturális Alapítvány; Ady Endre Kulturális Egyesület; Általános Műveltség Alapítvány; Amaryllis Társaság; András Alapítvány; Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége; Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület; Apáthy István Egyesület; Appendix Művelődési egyesület; Aradi Magyar Színház Alapítvány; Arany János Művelődési Egyesület; Arató Andor Alapítvány; Archívum Kulturális Alapítvány; ARTeast Alapítvány; Artera Alapítvány; Asociatia Horváth János Társaság;B.E.Z. Humanitas Ifjúsági és Kulturális Egyesület; Bándi Mária Kulturális Alapítvány; Barabás Miklós Céh; Baróti Szabó Dávid Emlékbizottság és Alapítvány; Bartók Béla Művelődési Ház Érmihályfalva-Bihar; Báthory István Alapítvány; Berde Mózes Alapítvány; Berekenye Ifjúsági Társaság; Besztercei MADISZ; Bethlen Egyesület; Bihar Megyei Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség; Bihardiószeg Község Polgármesteri Hivatala; Bincisz; Bod Péter Alapítvány; Bogáncs - Zurboló Táncegyüttes; Borosjenői EMKE fiókszervezete; Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány; Botorka Művelődési Egyesület; Brassai Sámuel Elméleti Líceum Diáktanácsa; Brassói Magyar Diákszövetség; Brassói Magyar Diákszövetség - Erdészeti-vadászati Szakosztály; Búzavirág Egyesület; Buziásfürdői Református Egyházközösség;Csángó Ifjak Középloki Közössége; Cserey Farkas Társaság; Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület; Csernátoni Népfőiskola; Csíkdánfalvi Ifjúsági Szervezet; Csíkszentimrei Ifjúsági és Közművelődési Egyesület; Csíkszereda Polgármesteri Hivatala; Csiporkázó Játszóház Egyesület; Csorgó Fiatalok Szervezete; Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány;EMKE - Szilágysomlyói Magyar Ház; EMKE Aradi Szervezete; EMKE Besztercei Szervezete; EMKE Maros megyei szervezete; EMKE Partiumi Alelnöksége; EMT Marosvásárhelyi fiókszervezete; Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány; Erdélyi Disputa Egyesület; Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány; Erdélyi Magyar Írók Ligája; Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság; Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége; Erdélyi Múzeum - Egyesület ; Erdélyi Múzeum - Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya; Erdélyi Múzeum Egyesület gyergyószentmiklósi fiókszervezete; Erdővidék Egyesület; Érmellék Non Profit Egyesület; Érmihályfalva Városi Tanácsa; Ethnika Kulturális Alapítvány; Eufónia Kulturális Egyesület;Felsőbánya Műveltségszolgálat Alkotó és Előadó Alapítvány; Figura Társaság; Folk Koncert Alapítvány; Fotóművészetet Pártoló "Gyulai Ferenc" Egyesület; G. Egyesület; Gaál Mózes Közművelődési Egyesület; Genézius Társaság; Gericon Alapítvány Györgyfalva; Geszthy Ferenc Társaság; Guzsalyas Alapítvány; Gyermekfilharmónia Alapítvány; Gyimesfelsőloki Polgármesteri Hivatal;Hargita Megyei Alkotóközpont; Hargita Megyei Kulturális Központ; Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes ; Hargita Visual Art; Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület; Háromszéki Táncegyüttes; Hébe Alapítvány; Helikon-Kemény János Alapítvány; Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány; Hétfalusi Magyar Művelődési Társaság; Hollósy Simon Művelődési Egylet; Homo Ludens Alapítvány; Horváth István Alapítvány; Human Reform Alapítvány - Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete;Identitás Alapítvány; Ipp Art Társaság; Irkater Alapítvány; Kallós Zoltán Alapítvány; Kaplonyi Crescendo Egyesület; Kékiringó Alapítvány; Kis Küküllő Alapítvány; Kisperegi Református Egyházközség; Kolozsvári Unitárius Kollégium; Kós Károly Kulturális Egyesület; Kőhalmi Református Egyházközösség; Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület; Kriza János Néprajzi Társaság;Lajtha László Alapítvány; Lupényi Katolikus Egyházközösség - Lupényi Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége; MADISZ Bethlen; Magardici Bodurian Alapítvány; Magyarörmények Romániai Szövetsége; Makfalvi Wesselényi Művelődési Egylet; Manóház Egyesület; Maros - Mezőségi Református Egyházmegye; Maros Megyei Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség; Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség; Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem; Marosvásárhelyi Unitárius Egyházközösség; Medgyesi Unitárius Egyházközösség; Mérai Hagyományőrzők Egyesülete; Mikes Kelemen Líceum Alapítvány; Millenium Alapítvány; Minimum Party Társaság; Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület, az EMKE nagybányai szervezete; Moebius Egyesület; Monográfia Alapítvány; Mustármag Kairosz Egyesület; Nagy István Ifjúsági Kórusegyesület; Nagybányai Képzőművészeti és Kulturális Egyesület; Nagyenyedi Bethlen Gábor Alapítvány; Nagyváradi Ady Társaság; Nagyváradi Magyar Diákszövetség; Nyárádszeredai Polgármesteri Hivatal,Pentaton Művelődési Alapítvány; Percseni Általános Iskola; Petőfi Sándor Művelődési Egyesület; Pipacsok Néptáncegyüttes; Pro Juventute Szocio-Kulturális Egyesület; Pro Musica Zenei Alapítvány; Pro Régio Egyesület; Pro Sal Parajdi Soegyes-let; Pro Urbe Szék Alapítvány; Pro Zilah Egyesület, TERBETE néptánccsoport; Pro-Kisbács Egyesület;Rekettye Kulturális Egyesület; Reményik Sándor Kulturális Egyesület Felsővisó; Reményik Sándor Művész Stúdió Alapítvány; Rika Kistérségi Egyesület; RMPSz Beszterce-Naszód megyei szervezete;Római Katolikus Plébánia ; Római Katolikus Plébánia Türkös; Romániai Magyar Dalosszövetség; Romániai Magyar Könyves Céh; Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete; Romániai Magyar Népművészeti Szövetség; Romániai Magyar Zenetársaság; Sapientia Varadiensis Alapítvány; Segesvári Miklós Pál Egylet; Spectator Alapítvány; Studium Academicum Alapítvány; Szászrégeni Református Egyház; Szászvárosi Református Egyházközség;Szatmárnémeti Kölcsei Kör; Szatmárnémeti Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége; Szebeni Magyar Ifjúsági Szervezet; Székelyudvarhelyi Művelődési Ház; Szent-Györgyi Albert Társaság; Szigligeti Jótékonysági és Kulturális Alapítvány; Szilágy Társaság - Zilah; Szilágyerkedi Református Egyházközösség; Szovátai városi múzeum; Szucsági Református Egyházközösség; Tacsi Református Egyházközösség; Tamási Áron Színház; Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Szervezet; Téka Művelődési Alapítvány; Temesvári Állami Csiky Gergely Színház; Temesvári Magyar Diákszervezet; Temesvári Magyar Nőszövetség; Tilos Alapítvány; Tonic Média Alapítvány; Tordaszentlászlói Református Egyházközség; Tövishát Kulturális Társaság; Tranzit Alapítvány; Udvarhelyi Fiatal Fórum; Udvarhelyszék Jövőéért Egyesület; Varadinum Kulturális Alapítvány; Végvárért Alapítvány; Venczel József Vallásszociológiai Intézet; Zichy-Horváth Egyesület, Vajdaszentivány; Zsil-völgyi Ifjúsági Konferencia; Zurboló Táncegyüttes;A Communitas Alapítvány Titkársága a pályázókat levélben értesíti a Szaktestület döntéséről és az elszámolási kritériumokról./Ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. = RMDSZ Tájékoztató. 2003. ápr. 15., 2439. sz./A lista ízelítőt nyújt a 2003-ban élő és működő alapítványok és egyesületek címjegyzékéből."
2003. május 12.
"Háromnapos rendezvénysorozatot tartottak Végváron az Iskolanapok égisze alatt, amely alkalmat nyújtott a helyi tanulóknak újabb baráti kapcsolatok teremtésére hazai és külföldi iskolásokkal. Az idei meghívottak között felléptek a röszkei (Magyarország), buziásfürdői, gátaljai, ötvösdi, kádári, sipeti általános iskolák tanulói is. Este néptáncbemutatóra került sor, fellépett a helybeli Muskátli és Csűrdöngölő néptáncegyüttes, és bemutatkozott a röszkei iskola műkedvelő csoportja. /(Sipos): Végvári Iskolanapok 2003. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./"
2003. május 27.
"Máj. 26-án kezdődött a kétnapos VI. Román-Magyar Onko-Hematológiai Orvostalálkozó Buziásfürdőn. A magyar meghívottak, mindenekelőtt dr. Nagy Kálmán professzor, a Miskolci Onko-Hematológiai Központ vezetője, dr. Kalmár László, a budapesti székhelyű Segítő Jobb Alapítvány elnöke és mások is megelégedésüknek adtak hangot, hogy a Kárpát-medence egyik legeredményesebb együttműködésének lehetnek cselekvő részesei. /Sipos János: Onko-hematológiai tanácskozás Buziásfürdőn. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./"
2003. augusztus 25.
"A temesvári Szórvány Alapítvány idén második alkalommal szervezte meg Buziásfürdőn Temes megye magyar önkormányzati képviselőinek és civil szervezeteinek találkozóját és képzését. Az aug. 22-én sorra kerülő képzés témája Önkormányzatiság és integráció volt, sor került a Kulturális örökség a szórványban című civil-önkormányzati találkozóra is. A kétnapos rendezvényt Delesega Gyula Temesvári kalauz c. könyvének bemutatója, Trefort Ágoston buziási mellszobrának megkoszorúzása és az újszentesi hagyományőrző együttesek műsora zárta. /Szent István Napok 2003. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./ "
2003. augusztus 29.
"A temesvári Szórvány Alapítvány, amelynek elnöke és mozgatórugója Bodó Barna, a BBTE tanára, az idén második alkalommal szervezte meg aug. 22-23. között a régió magyar civil szervezetei és önkormányzati képviselőinek találkozóját Buziásfürdőn. Az első napot az önkormányzati képviselők szakmai képzésének szentelték, előadásokat tartott dr. Bodó Barna, Toró T. Tibor parlamenti képviselő, Kaba Gábor zsombolyai polgármester és Marossy Zoltán, az RMDSZ megyei tanácsosa. A Szórvány Alapítvány kitűnő kapcsolatokat alakított ki anyaországi és vajdasági civil szervezetekkel, így Kudlik Gábor, a szabadkai Nyitott Távlatok Egyesület elnöke is részt vett a találkozón, ismertette a modellül szolgáló vajdasági Magyar Nemzeti Tanács működését. Szekernyés János helytörténész a bánsági helytörténeti monográfiákról és szerzőikről mutatott be tudományos dolgozatot. A műemlék-épületek, síremlékek megőrzése a legnehezebb, mert ezen a területen "szabad rablás" folyik évtizedek óta az egész országban, amelynek sem törvény, sem intézmény nem szab gátat - derült ki Miklósik Ilona művészettörténész előadásából, aki ráadásul arra hívta fel a figyelmet, hogy ízléstelen és a történelmi valóságot meghamisító ún. emléktáblák is megjelentek Temesváron. Szász Enikő, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke mutatta be az általa vezetett civil szervezet eredményeit: az évente megrendezett Bánsági Magyar Napok kulturális seregszemlét, a temesvári műemlék- épületek többségét tervező Székely László emlékének méltó ápolását. /Pataki Zoltán: Szent István Napok Buziásfürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./"
2003. október 29.
"Okt. 25-én Buziásfürdő magyarsága a helyi Református Központ udvarán felavatta Deák Ferenc helyreállított pihenőpadját és megemlékezett a "haza bölcse" születésének 200. évfordulójáról. Deák Ferenc életpályáját Szabó Ferenc, az Erdélyi Kárpát Egyesület Bánsági Osztályának elnöke idézte fel. Toró T. Tibor parlamenti képviselő a deákferenci életpálya a ma emberéhez szóló politikai üzenetét fogalmazta meg. A gyógyfürdő parkjából eltüntetett műemlék-pad helyreállításának történetét Balogh András helyi RMDSZ-elnök, Enyedi András református gondnok és Molnár József nyugdíjas villanyszerelő mester, a pad kivitelezői mondták el. Trefort Ágoston kultuszminiszter szobra és Deák Ferenc pihenőpadja a még épülő Református Központ udvarán áll. /(Pataki Zoltán): Buziásfürdőn felavatták Deák Ferenc helyreállított pihenőpadját. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./"
2004. február 24.
Erdélyben a magyar szobrok és emlékhelyek rongálása, meggyalázása nem csak mostanában jellemző cselekedet. Erről tanúskodnak azok a cikkek, tudósítások, melyek a Brassói Lapok hasábjain jelentek meg 1925 és 1934 között. Ebből idézett az Erdélyi Napló. Az aradi Szabadság téren 1925-ben lebontották a tizenhárom aradi vértanú szobrát. Akkor Barabás Béla dr., volt országgyűlési képviselő kijelentette: A magyar kormány sajnos elhanyagolta ezt a kérdést, vagyis nem nézte azzal a kötelességtudattal, melyet ez az ügy megérdemelt volna, és az emlékművet a tűzoltólaktanya udvarán felépítendő deszkaketrecben helyezik el. (1925. júl. 5.) Románia csak ellenértékért hajlandó átadni Magyarországnak a ledöntött erdélyi szobrokat. A román hatóságok, mint ismeretes, egy csomó emlékművet lebontottak: Aradon így a tizenhárom vértanú szobrát, a segesvári Petőfi-szobrot és egyéb emlékművek közül a millenniumi oszlopot is. Eddig a román kormány a békeszerződés értelmében átadta Magyarországnak az eltávolított emlékműveket. Most azonban elhatározta, hogy ezeket a szobrokat csak akkor adják ki, ha cserébe kiszolgáltatja Romániának az ott őrzött román vonatkozású műkincseket. Homan Bálint, a Nemzeti Múzeum igazgatója kijelentette, hogy a budapesti Nemzeti Múzeumban egyetlen román vonatkozású ereklye vagy műkincs sincsen, így a Nemzeti Múzeum semmit sem tud kiszolgáltatni. Ezért a magyar kormány erélyesen visszautasít minden román követelést. (1926. jan. 13.) Eltűnnek a magyar szobrok és emlékművek. Egy rövid kimutatás a pusztításokról. 1. Aradon: a Kossuth Lajos-szobor mellékalakjait hat tüzérkocsihoz kötve rántották le, majd az egész szobrot összetörték. Ugyancsak itt megcsonkították Csiki Gergely szobrát, Zala György remeke, a Vértanú-szobor pedig a városi lovarda raktárában található. 2. Nagyszalontán: Kossuth Lajos életnagyságú szobrának nyakához kötelet erősítettek és lovakkal lerántották. 3. Nagyváradon: Szigligeti Ede és Szent László szobrait rejtekhelyre szállították. 4. Zsombolyán: Kossuth Lajos szobrát dinamittal felrobbantották. 5. Nagyszentmiklóson: Révai Miklós mellszobrát leszerelték s helyére Eminescu költő szobrát helyezték el. 6. Karánsebesen: Erzsébet királyné szobrát megcsonkították. A következő helységekben is tűnnek el a szobrok: Kolozsváron, ahol az Erzsébet-szobor fejét leütötték, Marosvásárhelyen a szobor fejét egy nyirkos pincében helyezték el, Temesváron a hadapródiskola udvaráról vitték el a szobrot, eltávolították még Ferencz József szobrát is. 7. Buziásfürdőn: A Trefort-szobor tűnt el. 8. Déván: A vértanúhalált halt első unitárius püspöknek, Dávid Ferencnek szobrát ledöntötték és darabokra törték. 9. Szinérváralján: Kossuth Lajos szobrát megcsonkították. 10. Boksabányán: A honvédemléket megrongálták, a főalakok fejét letörték. 11. Nagykárolyban: A hat méter magas Kossuth-szobrot pusztították el. Hurkot kötöttek nyakába és lovakkal lerántották. 12. Szatmáron: Elpusztították a 22 láb magas Kölcsey-szobrot és a humanista Kiss Gedeon szobrát. 13. Kolozsváron: A fából faragott Kárpátok őrét a katonák széjjeldarabolták. Egyedül Mátyás király szobrának kegyelmeztek meg azzal, hogy Mátyás román származású volt, aki csak kalandos diplomáciával akadályozta meg, hogy Erdélyt Romániához csatolják. 14. Nagyenyeden: A labancok ellen harcoló tíz nagyenyedi diák emlékoszlopát megcsonkították. 15. Marosvásárhelyen: Kossuth Lajos, Bem apó, II. Rákóczi Ferenc és a Szabadság-szobrot ledöntötték. A kultúrpalota remek mozaikjait, magyar tárgyuk miatt, kikaparták. A 48-as hazafiak emlékét megcsonkították. 16. Nyárádszeredán: A Bocskai-szobrot döntötték le. 17. A fehéregyházi csatatér honvédemlékét megcsonkították, mely alatt Petőfi Sándorral együtt 150 honvéd alussza örök álmát. 18. Sepsiszentgyörgyön: A honvédemlékeket lebontották, Gábor Áron szobrát megcsonkították. 19. Nagyszebenben: A Bem-szobrot eltávolították, a Petőfi-reliefet megrongálták. 20. Baróton: A szabadságharc emlékoszlopát megcsonkították. 21. Madéfalván: A székely emlékoszlopot megcsonkították. 22. Székelyudvarhelyen: A Vasszékely-szobrot elpusztították. És így lehetne tovább folytatni a rombolásokat. (1930. aug. 15.) Szilágysomlyón a Hősök emlékoszlopáról lerombolták a turulmadarat. A szilágysomlyói hősök emlékművén egy turulmadár van. Ezt a szobordíszt február 23-án éjszaka ismeretlen tettesek a szoborral lerombolták. Reggelre a megcsonkított szobron ott lengett a román lobogó. (1933. júl. 28.) Nagykárolyban ismeretlen tettesek lefűrészelték a nagykárolyi Kölcsey-szobor fejét. (1934. szept. 1.) Désen a lebontott Turul-emlékmű helyén a város szobrot akar emelni Mihali Tivadarnak. (1934. aug. 8.). /Szakács János: Az erdélyi szobrok sorsa. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 24./
2004. augusztus 25.
A temesvári Szórvány Alapítvány szervezésében aug. 20-22-én harmadik alkalommal tartottak Szent István Napokat Buziásfürdőn. Dr. Bodó Barna politológus, egyetemi tanár nyitotta meg a hagyományos találkozót az önkormányzatok és civil szervezetek között. A Szórvány Alapítvány elnöke az 1994-95 óta létrehozott mintegy 50-60 bánsági magyar civil szervezet sajátos kisebbségi- és szórványviszonyok között kifejtett tevékenységéről beszélt. Szerinte a helyi magyarság magára maradt, gondjaira és a véleményére senki sem kíváncsi, a híres „bánsági tolerancia" csupán a többségi kirakatpolitika része. Toró T. Tibor parlamenti képviselő kitért Orbán Viktor legutóbbi, Tusnádfürdőn elhangzott kijelentésére is, amely szerint az autonómia kivívásához civil kurázsi kell, a politikusok kezdeményezése nem pótolhatja a tömegtámogatás hiányát. Toró arra hívta fel a figyelmet, hogy új helyzet állt elő: Orbán Viktor első alkalommal mondta ki, hogy Románia uniós csatlakozását minden EU- tagállamnak, így Magyarországnak is ratifikálnia kell. Ez a figyelmeztető üzenet szerinte áttörést hozhat az autonómia-kérdésben. Erdei Ildikó Közösségfejlesztők kézikönyve című munkáját és a Somai József összeállításában megjelent, a IV. Civil Fórum anyagát tartalmazó köteteket Toró T. Tibor ismertette. A buziásfürdői református imaházban tartottak Szent István-megemlékezést. /Pataki Zoltán: Szent István-napi rendezvények Buziásfürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./
2004. szeptember 7.
A magyar nyelvet fakultatív nyelvként tanuló gyermekek számára második alkalommal szervezett háromnapos programot az RMDSZ oktatási munkacsoportja Temesváron a Bartók Béla Elméleti Líceumban. Felhívásukra 30 gyermek jelentkezett a megye olyan helységeiből, ahol nem folyik magyar nyelven oktatás. Búziásfürdőről, Csenéről, Facsádról, Gyérről és Rékásról érkeztek gyermekek. A rendezvény, amelynek anyagi alapját a Szórvány Alapítvány, Toró Tibor parlamenti képviselő, a Temes megyei RMDSZ, a Defon Kft. és a Bartók Béla Líceum biztosították, jó alkalom volt a pislákoló magyarságtudat ébresztésére. /(Szekernyés): II. Anyanyelvi tábor a Bartók Béla Líceumban. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 7./
2005. május 17.
Temes megyében, Végváron tartalmas iskolanapokat szerveztek. Peres Ibolya, az iskola igazgatója elmondta, számára az iskola, a hivatás jelenti a legtöbbet az életben. A környékről Kádár, Buziás, Sipet, Ötvösd, Gátalja, a határon túlról Röszke iskolai küldöttsége érkezett meg. Idén Csákról, a Caritas árvaház gyermekei is megtapasztalhatták Végvár nagyközösség vendégszeretetét. Kézművesség, logikai játékok, újságszerkesztés, helytörténeti vetélkedő, sport, kirándulás – változatos volt a program. Az Ismerjük meg szülőfalunkat verseny megmozgatta a falut. /Sipos Erzsébet: Visszhangos iskolanapok. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 17./
2005. augusztus 22.
Megrendezte hagyományos Szent István-napi programját Buziásfürdőn a temesvári Szórvány Alapítvány. Bognár Levente aradi alpolgármester a humánerőforrás-menedzsment fontosságát emelte ki. Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke szerint a diaszpórában működő civil szervezetek révén a magyarságukat is meg tudják élni. Kása Zsolt jogász és Bodó Barna a pályázatokról és pályázatírásról tartott előadást, délután Toró T. Tibor parlamenti képviselő a vállalkozói szféra és a politikum együttműködési lehetőségeiről beszélt. Megkoszorúzták a helyi Református Központban Trefort Ágoston (1817–1888) mellszobrát. A “föld alól visszaállított” Trefort-szobornál és Deák Ferenc pihenőjénél (a több mint másfél évtizede eltüntetett kőpad mása előtt) Fazakas Csaba református egyházmegye esperese mondott ünnepi beszédet. /P. L. Zs.: Szent István-napok Buziásfürdőn. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 22./
2005. szeptember 28.
A Temesvári Magyar Diákszervezet (TMD) tanügyise, Kolozsi Gabriella kifejtette, évről évre kevesebb magyar diák jön Temesvárra. Amióta Nagyváradon megnyílt a Partiumi Keresztény Egyetem, majd Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredán a Sapientia Egyetem, érezhetően csökkent a diákok létszáma. Temesvárra a Műszaki Egyetemre és a művészeti egyetemre jönnek magyar hallgatók. A TMD nem nagy létszámú, a vezetőség mellett 20-30 fő van jelen. Az érdektelenség okolható ezért. Az elsőéveseknek megszervezik a gólyatábort, ahová általában nehezen szedik össze az embereket. November elején a TMD-fesztiválon előadások, könyvbemutatók, továbbá filmvetítés és táncház lesz. Minél hamarább szeretnék kiadnia a TMD ismertető füzetét. A TMD vezetősége a hétvégén Buziásfürdőn részt vesz egy vezetőképzésen, amelyet egy magyarországi tréner tart. /László Árpád: Új tanév előtt a TMD. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 28./
2005. december 9.
Idén is folytatódott a temesvári egyházmegye római katolikus templomainak és egyházi épületeinek felújítása. 2002 óta évente átlagosan tíz-tizenkét templom és egyházi épület tatarozására kerül sor. Idén Temes megyében Perjámos, Buziásfürdő, Temesillésd, Detta, Gátalja, Gyertyámos, Gizellafalva, Alsósztamora és Ótelek egyházközségében folyt a munka, Arad megyében a cseraljai és a lippai templom, valamint a pankotai plébánia épülete szorult felújításra, kibővítésre, míg a hegyvidéki főesperességben a krassóvári, a mehádiai és a resicabányai Havas Boldogasszony templom tatarozását kezdték el. Temesváron az Auróra utcai Marienheim ifjúsági ház, a mehalai (ferencvárosi) plébániaépület és a piarista rendház javítását végzik, továbbá a székesegyház épületén és környékén akad még tennivaló. Böcskei László általános helynök elmondta, hogy a temesvári egyházmegye templomainak és egyházi épületeinek megőrzése a püspökség egyik célkitűzése, a felújításhoz szükséges pénz előteremtése viszont sokszor nehézségekbe ütközik. Az egyházmegyében 72 plébániai hivatal működik, a templommal, imaházzal vagy kápolnával rendelkező egyházközségek száma eléri a 350-et. Az anyagi forrás: a helyi alap, az egyházmegyei központi alap és az egyéb forrás. A helyi forrásokból befolyt pénzösszegre akkor számíthatnak, ha az illető egyházközség jelentős katolikus közösséggel rendelkezik. Ellenkező esetben a felújítást a központi alapból kell támogatni. Az egyéb forrást a hajdan erős német közösségek külföldre települt híveinek támogatása jelenti, továbbá egyes külföldi segélyszervezetek segítsége. Az anyaországi Miniszterelnöki Hivatal egyházi kapcsolatokért felelős államtitkársága részéről rendszeresen juttatott anyagi segítségnyújtással az elmúlt esztendőkben a tornyai, a temesfüvesi és az óteleki templomot javították, idén a pécskai templom tetőszerkezetét sikerül felújítani. A román állam részéről helyi szintű támogatás, amikor az illető település önkormányzata, polgármesteri hivatala utal ki bizonyos összeget. A Művelődési és Vallásügyi Minisztérium a különböző hosszú távú terveket támogatja. Azonban a kiutalt támogatás sohasem érkezik egy összegben. Alkalmanként két, három vagy öt százalékát folyósítják, tehát gyakorlatilag lehetetlen komolyabb munkálatba belefogni. Borossebes környékén a katolikusok legfőbb gondja a hívek számának rohamos csökkenése. A Temesvári Református Egyházmegyéből egyetlen templom sem szerepel az állami támogatásra jóváhagyottak listáján – közölte Fazakas Csaba lugosi esperes. A magyarországi közalapítványok csepegtetik a 100-200 ezer forintos támogatásokat. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület ennél szerencsésebb volt, mert komoly összeget kapott a közelmúltban az állami támogatásból. A támogatás négy aradi település református templomait érinti: Angyalkút 120, Lippa 40, Kispereg 200, Arad-Gáj pedig 150 millió régi lejt kap a legsürgősebb munkálatokra. Hunyad megyében Lozsád, Őraljaboldogfalva, Szászváros a református egyház sürgősségi sorrendje a felújításoknál, ismertette a helyzetet Gáll Sándor esperes. Lozsádon a körülbelül 100 fős helyi gyülekezet nem tudja állni a 800 millió lejre becsült összeget. Őraljaboldogfalván már csak 15 református él. A tizenharmadik századból származó őraljaboldogfalvi református templom Erdély egyik legjelentősebb történelmi műemléke, melynek felújításánál remélhetőleg a romániai, magyarországi és talán egyéb kulturális alapok támogatására is lehet majd számítani. Szászvároson inkább külső javításokat kellene végezni. Hasonló gondokkal szembesül a római katolikus egyház: a néhány fős szórvány településeken a templomok helyzete távolról sem fényes. Marosillyén, vagy a közelben lévő Dobrán alig élnek katolikus magyarok. Válságos állapotban van a nagyági templom. Az egykor 3000 lelket is meghaladó Nagyág, a többnemzetiségű bányászváros manapság falunak számít, s csupán 200 lakosa maradt, töredékrészben magyarok. A szomszédos Csertésen is Hondolon sem különb a helyzet. Kisbányán (Boicán) a katolikus templom felújítására eddig semmilyen támogatást sem kaptak, mondta András József brádi plébános. Szapáryfalván 232 lelkes a református gyülekezet, sürgősen a renoválni kellene a templomot. A legsürgősebben a tetőt és az esővízcsatornát kellene kicserélni, akkor kiszáradnának a falak, s csak azután kezdhetnének neki a tatarozásnak. Szapáry György, a 19. századi telepesfalu alapítójának dédunokája, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke kétszázezer forintos magánadománnyal támogatja a templom felújítását. Templomépítés is folyik. Temesváron az Új Ezredév templom Makovecz Imre tervei alapján épül. Gazda István parókus lelkész szerint, ha elkészül, ez lesz Temesvár első református temploma, ugyanis a Belvárosi Református Egyházközségé tulajdonképpen nem templom, egy bérpalotában működik. A Temesvár-Újkissodai Egyházközség is építkezésbe fogott 2003 novemberében, a támogatás csurran-cseppen. Az aradi reformátusok október 29-én, Tőkés László püspök jelenlétében avathatták fel a gáji templomot, amelynek felépítése elképzelhetetlen lett volna a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a hívek, a külföldi támogatók áldozatos tevékenysége nélkül. A Temes megyei unitáriusoknak nem volt templomuk, lévén hogy ők a szórványok szórványát jelentik – ahogy Szász Enikő társgondnok fogalmazott. Az unitáriusokat az evangélikus-lutheránus egyház fogadta be, hosszú ideje ott tart istentiszteleteket Pap Gy. László nagyváradi lelkész. A Temes megyei ugyanis a váradi leányegyházközsége. /Chirmiciu András, Irházi János, Pataky Lehel Zsolt, Sipos Enikő: Épülő és omladozó templomok. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 9./
2006. március 24.
Arad megyében az RMDSZ-nek nincs éves programja a fakultatív magyar oktatás további terjesztésére, Hunyad megyében pedig a kiküldött kérdőíveket az érdekeltek eldobálták. /Riport. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./ Arad megyében a lehetőségekhez és helyzethez képest kevés a mindössze négy településen működő fakultatív magyar oktatás. A román iskolába járó, de anyanyelvét megőrizni szándékozók segítésére létrehozott alternatív tanítási rendszerben közel száz gyermek vesz részt Fazekasvarsándon, Pankotán, Szapáryligeten és Vingán. Vingán és Pankotán jelenleg semmiféle magyar oktatás nincs az iskolában, ezeken a településeken az egyedüli kiút kizárólag a fakultatív oktatás. A fakultatív oktatás mellett létezik egy nem hivatalos is, az említett négy településen önkéntes alapon, több templomban is szerveznek magyar oktatást – vázolta a helyzetet Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes. Simándon és Csermőn is szerveztek a templomban magyar oktatást. Borossebesen még próbálkozások sem voltak magyar fakultatív oktatásra, mert nincs rá igény. A szülők megtanítják gyermekeiket a magyar konyhanyelvre, akik aztán jobbára románul beszélnek, román iskolába járnak. Kettner József pórbál segíteni a fiataloknak. Egy fakultatív osztályra való tanuló összejött Lippán, oda Aradról szeretett volna kijárni egy nyugdíjas pedagógus heti két alkalommal, de Pellegrini szerint a heti négyszer egy óra az ideális. – A fakultatív oktatást választók száma nagyjából stagnál – közöte Nagy Gizella városi tanácsos, az RMDSZ Arad megyei szervezetének oktatási alelnöke. Temes megyében a fakultatív magyar oktatás az 1989 előtti időkre nyúlik vissza. 1990 után ismét rendszeres lett a fakultatív magyar oktatás, az Orbán-kormány idején bevezetett státustörvény, illetve az ezzel járó, a magyar nyelven valamilyen formában tanuló gyerekek szülei által igényelhető oktatási-nevelési támogatás megsokszorozta a létszámot. Kiss Ferenc tanfelügyelő is elismerte, hogy sok családot csak ez ösztönöz arra, hogy a gyereket magyar órákra járassa. Jelenleg Temes megyében 411-en vesznek részt a fakultatív magyar oktatásban, közülük 151-en elemista korúak, 243-an általános és 17-en középiskolások. A legtöbb diák Újváron van, a sorban Gyertyámos és Óbéb következik. Fakultatív magyar órákat tartanak még Magyarszentmártonban, Csenén, Óbesenyőn, Keglevichházán, Csanádon, Varjason, Gyéren, Fényen, Igazfalván, Temesrékáson, Buziásfürdőn, Gátalján és Facsádon. Az RMDSZ és a tanfelügyelőség azokon a településeken támogatja a fakultatív magyar oktatást, ahol semmilyen szinten nincs magyar tagozat. Pataky Lehel Zsolt: Fakultatív magyar oktatás. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./Hunyad megyében lenne igény a fakultatív magyar nyelvoktatásra, a konkrét forma még várat magára. – Tavaly novemberben felhívással fordultak a helyi RMDSZ-szervezetekhez, illetve a magyar egyházak lelkészeihez, hogy összesítsék az ilyen fajta igényeket, tájékoztatott Máté Márta megyei főtanfelügyelő-helyettes. Sajnos egyetlen visszajelzés sem érkezett a felkérésre, annak ellenére, hogy van mód a fizetett fakultatív magyar nyelvoktatásra. Ha településenként sikerül egy-egy minimum tízes létszámú csoportot összehozni, akkor oktató fizetést kap a munkájáért. Így azonban a következő tanévben már csak az önkéntes oktatásra nyílik lehetőség. – A kisebb településeken szolgáló fiatal lelkipásztorok vállalták fel eddig is a magyar nyelv oktatását. Az egyetlen szervezett formájú magyar nyelvtanfolyam három évvel ezelőtt alakult meg, egyházi támogatással. Vajdahunyadon a római katolikus egyházközségben helyi fiatal tanítónők vállalták fel ezt a munkát. Lassan abbamaradt az egész. A visszajelzések hiányában Hunyad megyében Sáfár Csaba kisebbségi tanfelügyelő fogja az iskolai nyilvántartásokból összeírni azokat a magyar gyermekeket, akiknek nincs lehetőségük a településükön anyanyelvükön tanulni. Ez a terv elsősorban Hátszeget és Brádot érintené, e két településen nincs semmiféle magyar nyelvű tanintézmény. /Gáspár-Barra Réka: Hunyad. Elszalasztott lehetőség. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./