AZ RMDSZ Szatmár megyei szervezete érdeklődött a rendőrségen az 1990. márc. 27-én felrobbantott erdődi Petőfi-emlékmű tetteseinek kézrekerítése ügyében. A rendőrség júl. 4-én válaszolt: megtalálták a tettest: Szeling Ioan erdődi lakos személyében, akit még 1990-ben két helybeli román megölt. - A sződemeteri Kölcsey-emléktábla szétrombolóját még nem találták meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./

A külügyminisztérium Fehér könyvet adott ki a romániai nemzeti, nyelvi vagy vallási kisebbségekhez tartozó személyek jogairól. A propagandakiadványból megtudhatjuk, hogy Románia halad a társadalmi reformok útján, teljes a demokrácia, a kisebbségek rendelkeznek a szabadságjogokkal, stb. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4., folytatásokban: júl. 5., 9., 10./

Bodó Barna Petre Roman kormányfőhöz intézett nyílt levelében reagált a miniszterelnök jún. 28-i tévéinterjújára, melyben a kormány egyéves működését értékelte. Petre Roman kijelentette, hogy Romániában minden jobban megy, a reform példaszerű, olyan dolgokat értek el, amire a szomszédos országok képtelenek voltak. Valóban, tette hozzá Bodó Barna, a térség egyetlen országa sem ért el 300 %-os inflációs rátát, Magyarország 20-30 %-ot ért el. Petre Roman kimondta: Magyarországot lehagytuk. Romániában alig van ma társadalmi kategória, amely elégedett volna helyzetével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./

"A Vatra Romaneasca nyilatkozatban tiltakozott Moses Rosen főrabbi "románellenes" kampánya ellen. A nyilatkozat szerint Antonescu védelmet nyújtott a zsidóknak. A Vatra elhatárolja magát az antiszemitizmustól, de a románellenességet éppoly károsnak tartja, mint a zsidóellenességet. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./ "

Manfred Wörner NATO-főtitkár jún. 3-án kétnapos látogatásra Bukarestbe érkezett. Találkozott Iliescu elnökkel, Petre Roman miniszterelnökkel, júl. 4-én részt vett a parlament két háza együttes ülésén, találkozott pártok vezetőivel, elutazása előtt sajtóértekezletet tartott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

"Tőkés László nagyváradi püspököt júl. 5-én fogadta a pápa. Tőkés László beszámolt a kisebbségek helyzetéről, támogatását kérte a moldvai csángók anyanyelvi-kisebbségi jogainak biztosítása és a gyulafehérvári püspökség érseki rangra emelése ügyében, majd átadta II. János Pálnak Tempfli József nagyváradi püspök levelét. Tőkés László beszámolt még a pápának a csángók beolvasztására irányuló törekvésekről és a román görög katolikusok elnyomásáról. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 10.; Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12.; Falvak Népe (Bukarest), 28. sz., júl. 13.; Csángó Újság (Sepsiszentgyörgy), jún./"

Batthyány Ignác püspök emlékének szentelt tudományos ülésszakot tartottak Csíkszeredában, a Csíki Székely Múzeumban. /Egy mondatban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6-7./

Jún. 5-én Bukarestben Andrásfalvy Bertalan magyar és Andrei Plesu román művelődési miniszter aláírta a magyar-román kulturális egyezményt. Elhatározták a Román Kultúra Házának Budapesten és a Magyar Kultúra Házának Bukarestben való megnyitását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

Iliescu elnök júl. 5-én Portugáliába látogatott, megbeszélést folytatott Soares államfővel, áttekintették a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségét. Ion Iliescu júl. 6-7-én Marokkóban, Rabatban tartózkodott, II. Hasszán királlyal a gazdasági együttműködésről tárgyalt, majd Venezuelába repült, Caracasba, ahol Carlos Anres Peres elnök fogadta őt. Az El National caracasi lapban megjelent interjújában kitért arra is, hogy Erdély a román nép kétezer évvel ezelőtti megszületésének bölcsője, amely néhány évszázadig idegen fennhatóság alatt volt. A magyarok csak ezer évvel ezelőtt jelentek meg Európában és mindig kisebbségben voltak Erdélyben. A nemzeti kisebbségek kérdése belügy, jelentette ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

Diószén /Gioseni/ moldvai csángó faluban új templomot szenteltek fel június végén. Õsz Erőss Péter, a Csángó Újság szerkesztője is jelen volt. Diószén zömében magyar lakossága románul hallgathatja a szentmiséket. Híre jött annak, hogy Bálint Lajos gyulafehérvári püspök is jelen lesz, de ez az óhaj nem teljesült. Tavaly egy klézsei származású, Gyulafehérváron végzett pap primíciáját, első szentmiséjét szülőfalujában, Klézsén tartotta. Amikor magyarul megszólalt, két pap - mise közben - levette reverendáját és elhagyta a templomot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

Kincses Előd Iliescu elnöknek és Petre Roman miniszterelnöknek június 8-án írt memorandumában emlékeztetett arra, hogy egy évvel ezelőtt is írt levelet, de arra nem kapott választ, közben népirtásra való felbujtásért indítottak ellene vizsgálatot. - Az 1990 márciusi események négy magyar halálos áldozatának /Csipor Antal, Gémes István, Kiss Zoltán és Sípos Antal/ azonosított gyilkosait nem állították bíróság elé, ugyanúgy nem vonták felelősségre azokat, akik kioltották Sütő András bal szeme világát és több mint 150 magyart súlyosan bántalmaztak. Kincses Előd emlékeztette Iliescut, hogy akkor felkérte, személyesen jöjjön Marosvásárhelyre, de az elnök azt válaszolta, hogy ilyen feszült helyzetben nem jön a városba. Az RMDSZ II. kongresszusát megelőzően szóbeli üzentet küldtek Kincsesnek, hogy népirtásra való felbujtással vádolják. Ez azért meglepő, mert Petre Roman 1991. jan. 29-i strasbourgi sajtóértekezletén azt nyilatkozta, hogy egyetlen olyan személy ellen sem indítanak büntetőeljárást, akiket Srieciu tartalékos tábornok bepanaszolt, vagyis Sütő András, Király Károly, Tőkés László, Kincses Előd és mások ellen. Kincses mellékelt egy bizonyítékot az igazi bűnösök azonosításához, egy megrendelést, amelyet a Vatra Romaneasca állított ki márc. 15-én, hogy idejében biztosítsa híveinek Marosvásárhelyre szállítását, a márc. 19-20-i támadásokhoz. /Kincses Előd: Levél az államelnöknek és a miniszterelnöknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

Borbély László, az RMDSZ Maros megyei elnöke reagált Kincses Előd levelére. A főügyész - szóban - cáfolta, hogy Kincses Előd ellen vizsgálat indult. A Maros megyei RMDSZ 53 oldalas angol nyelvű dokumentációt küldött el az európai fórumokhoz Kincses Előd ártatlanságáról, Markó Béla szenátor pedig interpellált Kincses Előd ügyében, de kitérő választ kapott a főügyésztől. Verestóy Attila Ulpiu Mihai Popa Cherecheanu legfőbb ügyészhez írt levelében kérte, tisztázza Kincses Előd ártatlanságát, ez különösen fontos a sajtóban megjelent gyalázkodó cikkek miatt. /Borbély László: Válasz egy levélre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10., Verestóy Attila: Levél Románia Legfőbb Ügyészéhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./ Kincses Előd levele: 672. sz. jegyzet. Markó Béla interpellációja: Béres Katalin: Három interpelláció a szenátusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29., Markó Béla interpellációja: Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./

A Vatra Romaneasca emberei a Paul Cheler vezette IV. erdélyi hadsereg soraiban hónapok óta erőteljes meggyőző toborzót fejtenek ki, hogy a tisztek lépjeken be a Vatrába. A katonai egyégek körében terjesztik az uszító Romania Mare, az Europa és a nagyváradi Phoenix példányait. Vatra agitációja a belügyi katonai egységekben is folyik, írta a Romania Liberában Constantin Vranceau. /A Romania Liberában olvastuk. Constantin Vranceau: A Vatra Romaneasca csápjai és a hadsereg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./ Vranceanu cikkének fordítása mellett a Romániai Magyar Szó közölte, hogy Cojacaru tábornokot a Nemzeti Gárda nagyvezérkari főnökévé nevezték ki. Vajon ezt azért történt, mert a tábornok csapatai passzív jelenlétével hagyta, hogy Marosvásárhelyen 1990. márciusában románok és magyarok egymás ellen forduljanak? /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

"Alexandru Todea görög katolikus bíboros nyilatkozott a bukaresti Cuvintul 95. számában, júniusban. Elmondta, hogy bíborossá kinevezése után nem változtat eddigi munkásságán, tovább fog harcolni a nacionalizmus eszméje ellen. A pápától jóváhagyó válasz érkezett Todea meghívására. A pápa Romániába látogatása akkor volna lehetséges, ha megjavulna a légkör a katolikus egyház szerepének megítélésében. Todea többször elmondta, hogy a görög katolikusoknak vissza kell kapniuk az 1948-ban elvett templomaikat. Nem voltak árulók, hangoztatta az érsek, visszautasítva a rágalmakat. Õt magát hétszer tartóztatták le, egyszer azért, mert nem volt hajlandó utasítani a papságot, hogy kérjék a templomokban Maniu halálra ítélését. Todea arra emlékezett, hogy 12 évig ült börtönben, közben többször magyar püspökökkel. "Kiszabadulva mi is, ők is a tolerancia szellemét próbáltuk ápolni". Az érsek az 1990-es marosvásárhelyi véres pogromról ezt mondta: "kihallgatáson voltam az elnöknél és még az első napon arra kértem, hogy avatkozzon közbe. Azt mondta, nem lép közbe, csak később, a végén. Ezt a kifejezést használta." Teoctist ortodox pátriárka II. János Pál pápával szemben ellenségesen nyilatkozott. Nyilatkozatától elhatárolta magát Corneanu Bánát ortodox mitropolitája. Todea érsek hozzátette, hogy Teoctist pátriárka a legkompromittáltabb főpap, kiszolgálta a Ceausescu-rendszert. Amikor 1989 decemberében Temesváron annyi fiatal meghalt, akkor Teoctist hűségét kifejező táviratot küldött Ceausescuhoz. /Alexandru Todea nyilatkozatának magyar fordítása: Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./"

Tasnádon nemrég megalakult Bíró Lajos Ökológiai Társaság. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

Kolozsváron júl. 6-án tartották meg az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsának alakuló ülését. Somai Józsefet nevezték ki az RMDSZ országos titkárának. Tőkés László javaslatára a Küldöttek Országos Tanácsa felhívást intézett a román kormányhoz, a Nemzeti Megmentési Fronthoz és az ellenzéki pártokhoz az interetnikus problémákat tárgyaló kerekasztal létrehozására. Ugyancsak felhívást fogadtak el az EBEÉ genfi konferenciájához címezve, a kisebbségi kérdés egész Európára való érvényességét hangsúlyozva. - A küldöttek Bukarestben politikai titkárnak és egyben szóvivőnek Mag Pétert jelölték. Somai József bemutatta a titkárság többi tagját, Farkas Mária gazdasági titkárt, Kötő József társadalomszervezési titkárt és Mózes Pál szervezési titkárt. A Küldöttek Országos Tanácsa határozatokat hozott a következőkre vonatkozóan. Az RMDSZ elismeri a horvát és szlovén nemzet önrendelkezési jogát és elítéli a katonai megoldást, aggodalmát fejezi ki a Romániában erősödő zsidóellenes megnyilvánulások miatt, támogatja egy kisebbségi fórum megalakítását a Kárpátmedence térségében. Az RMDSZ felhívást intézett az EBEÉSZ genfi kisebbségi konferenciájához, jelezve, hogy a konferencián megjelent román delegációban a kétmilliós magyar kisebbség egyetlen tagja sem vehet részt, emiatt nem volt módjuk álláspontjuk kifejtésére. Romániában nem szűntek meg a kisebbségellenes, jogfosztó, diszkriminatív törekvések. A jugoszláviai tragikus konfrontáció mutatja, hogy a kisebbségek helyzete nem tekinthető pusztán egyes országokat érintő kérdésnek, hanem Európa ügyének. Eljött az ideje annak, hogy igazságosan rendezzék az etnikai viszonyokat. /Népújság (Marosvásárhely), júl. 9., Közlemény: Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10., határozatok: Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

"A magyar kisebbség után a Romania Mare most új bűnbakot talált magának -írta a párizsi Le Monde júl. 9-i száma a romániai antiszemitizmusról szóló tudósításában. A Romania Mare szerint a zsidóüldözések "természetes és logikus választ jelentenek a zsidók által elkövetett bűnökre." A Le Monde beszámolt Antonescu rehabilitálásának kísérleteiről. A kormány elítélte "az új antiszemita hullámot, anélkül, hogy ennek nagyobb nyilvánosságot adott volna, s anélkül, hogy támadta volna a Romania Marét". A lap a nacionalista és antiszemita hadjárat kulcsszereplőjének a román származású gazdag, Olaszországban élő üzletembert, Iosif Constantin Dragant tartja, aki Ceausescuval is együttműködött, most pedig az Antonescu Marsall Liga elnöke, az ultranacionalista Vatra Romaneasca díszelnöke, a Natiunea hetilap igazgatója, ő pénzeli a Romania Mare kiadását, valamint különböző antiszemita kiadványok megjelentetését. /A Le Monde egy különös magatartásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./"

Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter jún. 26-án levelet küldött Adrian Nastase román külügyminiszternek, hangsúlyozva, hogy támogatja a két nemzet megbékélését, a magyar fél készen áll a tárgyalások megkezdésére. A levélben ismételten kifejtette a magyar álláspontot a kolozsvári konzulátussal, valamint a nemzeti kisebbségekre vonatkozó közös dokumentumokkal kapcsolatban. Válaszlevelében Nastase őszinte meggyőződésének adott hangot, hogy a kétoldalú kapcsolatoknak új irányt kell szabni. A román fél máj. 11-én elküldte a kétoldalú szerződés tervezetét és szakértői tanácskozást javasolt. /Jeszenszky-Nastase levélváltás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

Az Ötödik Kerék /Sepsiszentgyörgy/ szatirikus lapot és főszerkesztőjét, Lukács Sándort beperelte L. Barbulescu /Bukarest/, mert a lap Iliescu elnököt sértő rajzot közölt. A bírósági tárgyalás júl. 9-én lesz, Sepsiszentgyörgyön. /Brassói Lapok, júl. 5./ Barburescu feljelentő levele szerint az Ötödik Kerék karikatúrája az egész román nemzetet sérti és ez bűncselekmény. A júl. 9-re kitűzött tárgyalást elnapolták. /Brassói Lapok, júl. 12./

Iliescu államelnök júl. 11-én Venezuelából Costa Ricába utazott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./

Az 1990/91-es tanévben magyar nyelvű középiskolai oktatás folyt 136 iskolában, ebből 28 önálló magyar intézet, a többi pedig tagozat. 63 118 magyar tanuló részesült középiskolai oktatásban, közülük 41 367-en /65,5 %/ anyanyelvén, 21 751-en /34,5 %/ pedig románul tanult. A magyarul tanuló középiskolások az ország középiskolásainak 4,2 %-át alkotják /1989/90-ben az arány 2,5 %-os volt. Idén 7812 tanulóval több végzi magyar nyelven középiskolai tanulmányait. A magyar tannyelvű középiskolai oktatásban 1535 tanár tanít /az ország középiskolai tanárainak 3,6 %-a/, 681 román nemzetiségű tanár tanít magyar középiskolákban és 672 magyar nemzetiségű tanár román iskolákban. Az 1535 magyar nyelven tanító tanár 86,1 %-a szakképzett. /Murvai László, Debreczi Árpád: Év végi számvetés (IV). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./

"Tíz éve megjelenésre vár Erdélyi néző című, magyar művelődéstörténeti írásait tartalmazó kötete, tájékoztatott Katona Ádám, az Udvarhely széki RMDSZ politikai és kulturális alelnöke. Katona Ádám megírta disszertációját Kemény Zsigmond 1848-ig címmel, de nem védhette meg, mert nem volt párttag. - Katona Ádám kezdettől fogva azon volt, hogy bekerüljön az önrendelkezés az RMDSZ dokumentumaiba, ezt a szervezet első, nagyváradi kongresszusán sikerült elérni, a második kongresszuson viszont ez kimaradt, annak ellenére, hogy Katona Ádám szorgalmazta, de nemcsak ő, hanem a székelyföldi RMDSZ-szervezetek is. Az önrendelkezés kimondása fontos, mert valamennyi kollektív jog levezethető belőle. Ezzel tehát egy alapjog maradt ki. Katona reméli, hogy majd a harmadik kongresszus programjában újra szerepelni fog az önrendelkezés elve. - Formálódik az a politikai platform az RMDSZ-en belül, amelynek az udvarhelyiek, Csík és Sepsiszentgyörgy szervezetei a tagjai. Az RMDSZ mérsékeltjeit a passzivitás, a jövőnélküliség, a hatalmi erőviszonyokhoz való alkalmazkodás jellemzi, álláspontjuk: majd kialakul a román demokrácia és akkor a kisebbség helyzete is megjavul. Katona Ádám csoportja viszont aktív politikát követel, mert a mai neokommunista valóság másfajta, "radikális" megoldásokat követel az RMDSZ-től. /Oláh István: Külön vagy magánvélemény? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13-14./"

Bálint Lajos püspök felszentelte Csíkcsomortány új katolikus templomát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13-14./

Ismét megrendezték /júl. 14-én/ az Ezer székely leány napját Csíksomlyón. A Háromszékről, Brassóból, Udvarhelyszékről, a Nyárádmentéről, Marosvásárhelyről, Gyergyóból és természetesen Csíkból érkezett színes csoportok végigvonultak a Szék útján és a kegytemlpom előtt gyülekeztek. László Pál, Csíkszereda polgármestere és Székedi Ferenc, a csíki RMDSZ elnöke üdvözlő szavai után került sor az ünnepi szentmisére. Ezután a csoportok a két Somlyó nyergében felállított szabadtéri színpadhoz vonultak ahol egész napos műsor szórakozatta a tízezernyi érdeklődőt. Először 1931. júl. 7-én tartották meg az Ezer székely leány napját, amikor népviseletbe öltözött lányok és legények gyűltek össze. /Birtók József: Együvétartozásunk öröme. Ezer székely lány napja Csíksomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

Szólítsák fel a román kormányt, hogy egyértelműen ítélje el az antiszemita, illetve a magyarok és más kisebbségek ellen uszító szervezeteket, ezt tartalmazza két amerikai szenátor, Christopher Dodd és Joseph Lieberman törvényjavaslata, amelyet a Kongresszus elé terjesztettek. Emlékeztettek arra, hogy a román parlament, ahelyett, hogy elítélte volna ezeket a jelenségeket, tisztelettel adózott Antonescunak, a kivégzett háborús bűnösnek, aki negyedmillió zsidó meggyilkolásáért felelős. /Két amerikai szenátor javasolja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

Megszűnt a Szilágysági Szó hetilap, ezután Szilágyság néven jelenik meg, emlékeztetve arra, hogy az 1877-ben indult Szilágy, 1910-től pedig a Szilágyság, ennek hagyományait akarják folytatni. /Egy mondatban rovat, Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./ Megjegyzés: a Szilágysági Szó (Az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének hetilapja) 1990. jan. 5-től 1991. jún. 28-ig jelent meg Zilahon. A Szilágyság első száma júl. 5-én látott napvilágot, ugyancsak Zilahon.

Szovátán júl. 11-én megalakult a Romániai Magyar Pedagógusok Országos Szövetsége. Ideiglenes székhelye: Csíkszereda. A jelenlevők úgy értékelték, hogy kényszerhelyzet hozta létre e szerveztet. Megsokasodtak a támadások a nemzetiségek nyelvén folyó oktatás ellen. A minisztérium engedményeket tett a szélsőséges román erőknek. A Romániai Magyar Pedagógusok Országos Szövetsége vállalja a harcot az anyanyelvi oktatás feltételeinek megteremtéséért, azért, hogy az oktatást irányító szervekbe a kisebbségek számarányuknak megfelelően képviselve legyenek. A résztvevők 11 tagú ideiglenes intéző bizottságot választottak, amelynek feladata a szövetség hivatalos bejegyeztetése. /Birtók József: Megalakult a Romániai Magyar Pedagógusok Országos Szövetsége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

Petre Roman miniszterelnök júl. 17-én kétnapos látogatásra Párizsba érkezett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./ Petre Roman sajtóértekezleten kijelentette, hogy az antiszemita cikkeket a diktatúra egykori kiváltságosai írják. /MTI/

Nemrég Moszkvában tartották meg a Fekete-tenger melletti országok /Törökország, Bulgária, Románia és a Szovjetunió/ együttműködési értekezletet. A Törökország kezdeményezésére létrehozandó Fekete-tengeri együttműködési övezetről nyilatkozat-tervezetet adtak ki, melyet az érintett országok államfői fognak aláírni. Bár közvetlenül nincs kijárásuk a Fekete-tengerhez, Görögország is igényelte a tagságot, Jugoszlávia pedig a megfigyelői státust. A Szovjetunió mellett Ukrajna, Örményország, Azerbajdzsán is részt akar venni az együttműködésben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

Bukarestbe érkezett Andrej Kozirev orosz külügyminiszter, megbeszélést folytatott Nastase külügyminiszterrel és Petre Roman miniszterelnökkel. Nastase elmondta, fontos volt ez a munkalátogatás, mert most kísérletezik ki, hogy közvetlen kapcsolatot építsenek ki a Szovjetunió köztársaságaival. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./