Nov. 12-én Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a következő közleményt adta ki: Az RMDSZ tiszteletbeli elnökének nov. 12-i felhívásával kapcsolatosan több területi és helyi szervezetünk is fordult hozzám tájékoztatásért. Éppen ezért fontosnak tartom szervezeteink tudomására hozni a következőket. 1. Tőkés László javaslatát az SZKT rendkívüli ülésének hét végi összehívására az Operatív Tanács azért utasította vissza, mert az oktatási törvény szenátusi vitája előtt, amelyre valószínűleg jövő héten kerül sor, ezt semmiképpen sem tartottuk időszerűnek. 2. Következésképpen csak a szenátusi szavazás eredményének ismeretében lehet majd mérlegelni a rendkívüli SZKT szükségességét. 3. A Szövetség elnökeként kötelességemnek tartom hangsúlyozni, hogy az Operatív Tanács a kellő felelősségérzettel elemezte a helyzetet, és ennek az elemzésnek a nyomán hozta meg döntéseit. Az említett Felhívás annál is különösebb, mivel aláírója is részt vett a testület munkájában, tehát véleményem szerint semmiképpen sem járhatna el "az Operatív Tanács e kérdésben hozott határozatától függetlenül". /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 12., 1153. sz./

Gazda József figyelmeztetett: a hatalom ragaszkodik ahhoz, hogy semmilyen új magyar nyelvű egyetem vagy egyetemi tagozat ne jöjjön létre. A székelyföldi román tagozat indítását az igények nem támasztják alá. A székelyföldi magyarok körében viszont túljelentkezés lesz, kényszerűségből majd ők mennek a román tagozatra. Az RMDSZ vezetőinek ezt észre kell venni. /Gazda József: Vesszük-e észre? /Adalék a Bolyai Egyetem vitájához/. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

Babes-Bolyai Tudományegyetem szétválasztásával szemben. Inkább máshol induljon magyar egyetem. Szerinte nagy hiba, hogy az egyetem kérdését egyesek az RMDSZ vezetősége, a Ciorbea-kormány és a magyar kormány elleni támadásra használják fel. /Fey László: Magyar egyetemet, de hol? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyilatkozatot adott ki az RMDSZ Operatív Tanácsán felmerült kérdésekről. Az ülésre készülve jeles személyiségeknek, egyházaknak, szervezeteknek körlevelet küldött, amiben állásfoglalásukat kérte. A válaszok alapján a közös mondanivaló az volt, hogy az RMDSZ-nek már nincs hova hátrálnia, és sarkalatos kérdésekben nem tehet engedményeket. A kormánykoalícióban való részvétel nem jelentett előnyt. Jelenleg "a jogfeladás kérdésének a határára jutottunk." Például az anyanyelven való tanulás joga nem lehet kompromisszum kérdése. Tőkés László megelégedéssel olvasta a Kolozs megyei RMDSZ Megyei Képviselő Tanácsának nyilatkozatában, hogy feltétel nélkül ragaszkodnak a történelem és a földrajz anyanyelven való tanításához. Ugyancsak alapvető fontosságú a magyar egyetem kérdése. Tőkés László az Operatív Tanács ülésén kérte a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ rendkívüli összehívását, kérését azonban nem fogadták el. Tőkés László rendkívüli SZKT összehívására hívott fel, felkérve az SZKT tagjait, hogy huszonnégy órán belül faxon jelezzék, amennyiben az SZKT nov. 15-re Marosvásárhelyre való összehívását támogatják. Kezdeményezését a tanügyi kérdés fontossága teszi szükségessé. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

Nov. 13-án nagy érdeklődés mellett tartotta szokásos sajtóértekezletét az RMDSZ vezetése a szövetség bukaresti székházában. Markó Béla röviden áttekintette a tanügyi törvény módosítására vonatkozó sürgősségi kormányrendelettel kapcsolatos fejleményeket, valamint a szövetség kormányzati szerepvállalásával, koalíciós munkájával kapcsolatos kérdéseket, és kifejtette a kormány átalakítására vonatkozó RMDSZ-álláspontot. A szövetségi elnök kijelentette, hogy bár az RMDSZ-t vádolják zsarolással, valójában éppen az RMDSZ-t zsarolja a koalíció legnagyobb pártja. Az RMDSZ ugyanis a reformfolyamat folytatása, a koalíció együttmaradása érdekében újabb kompromisszumra mutatott hajlandóságot: javasolta hogy Románia történelmét románul, a földrajzot pedig anyanyelven oktassák. Ezzel szemben a parasztpárt egyes politikusai immár semmiben sem akarnak engedni, sőt azzal fenyegetőztek, hogy ha az RMDSZ nem egyezik bele mindkét tantárgy román nyelven való tanításába, akkor a KDNPP szenátorai a sürgősségi kormányrendelet többi, az anyanyelvi oktatásra vonatkozó rendelkezése ellen fognak szavazni. Hangoztatta, hogy a kialakult konfliktushelyzetben az RMDSZ hivatalosan felkérte az ország elnökét, foglaljon nyilvánosan állást a tanügyi törvénnyel kapcsolatban. Markó Béla hangsúlyozta, hogy itt a vállalt kötelezettségek, az aláírt egyezmények és megállapodások tiszteletben tartásáról van szó. Olyan, korábban már létező, kivívott jogok szavatolásáról, amelyeknek alkalmazásáért éppen a minap az összes nemzeti kisebbségi szervezetek is síkraszálltak a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa szerdai plenárisán elfogadott Nyilatkozatban. A szövetségi elnök ugyanakkor utalt az NKT egy másik állásfoglalására is, amelyben a nemzeti kisebbségek tiltakoznak a nacionalista, kisebbségellenes, idegengyűlölő retorika felerősödése ellen. Arra a kérdésre, hogy a sürgősségi kormányrendelet kedvezőtlen módosítása esetén időszerűvé válik-e az RMDSZ kilépése a kormánykoalícióból, Markó Béla elmondotta, hogy az esetleges kilépésre vonatkozóan még nem történt, nem is történhetett döntés, erre ugyanis csak az SZKT hivatott, azt pedig a sürgősségi kormányrendelet szenátusi vitájának és a vita eredményének függvényében hívják majd össze. A kérdés kapcsán, Tőkés László indítványára utalva Takács Csaba leszögezte, az RMDSZ Operatív Tanácsának tagjai nem értettek egyet a tiszteletbeli elnök véleményével, a koalícióban való részvételről majd csak a szenátusi vita után dönthet az SZKT. A Hargita-Kovászna-ügy kapcsán Verestóy Attila elmondotta, hogy sajnos nem felel meg a valóságnak az az állítás, miszerint e két megyét elárasztották a magyar befektetők. Nincsenek jelentős különbségek a megyék között a magyar befektetők részvételét illetően. A Hargita és Kovászna megyében befektetett magyar tőke mindössze 1%-a annak, ami ráférne és jó lenne nemcsak e megyéknek, hanem az egész országnak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 13., 1154. sz./

George Pruteanu szenátor törvényjavaslatot jegyeztetett be a parlamentben a román nyelv védelméről. A javaslat hasonló a szlovák és az ukrán nyelvtörvényhez, melynek értelmében minden közhasznú, idegen nyelvű közlést kötelezően el kell látni román nyelvű ismertetéssel mind az írott, mind a beszélt propagandában. A rendelet megszegőit pénzbüntetéssel sújtanák. A nyelvőrséggel a polgármesteri hivatalokat ruházná fel Pruteanu tervezete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

Néhány hete sírgyalázás történt Nagyenyeden. A helyi római katolikus temetőben tucatnyi sírt feltörtek ismeretlen tettesek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

A Könyvjelző /Csíkszereda/ 4. száma a határon túli magyar könyvkiadás támogatásának 1997. évi eredményeit összegezte. A magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium hirdeti meg évente a pályázatot. Ebben az évben 41 romániai magyar könyvkiadó 263 művel pályázta meg a támogatást. A kéziratokat a Romániai Magyar Könyves Céhhez kellett beküldeni. Jöttek olvashatatlan kéziratok, hiányosan kitöltött űrlapok, oldalszámozás nélküli pályamunkák is. A könyvszakmáén belüli információáramlás hiánya miatt megtörtént hogy több kiadó pályázott ugyanazzal a művel. Budapesten a Határon Túli Magyar Könyvkiadás Tanácsa 1997-ben összesen 30 899 ezer forint támogatást szavazott meg a romániai magyar kiadóknak, 136 pályázat kapott támogatás. /Lapszemle rovat. = A Hét (Bukarest), nov. 13./

Borsi-Kálmán Béla kamaszkoráig Erdélyben élt, s felnőtten, diplomataként további öt évet. Megjelent /Pécsen adták ki/ Kockázatos viszonyok. Írások a román irodalom, művelődéstörténet és nemzeti önszemlélet tárgyköréből című munkája. /Lapszemle rovat. = A Hét (Bukarest), nov. 13./

Nov. 12-én megkezdődött Bukarestben a Nemzeti Kisebbségi Tanács /NKT/ plenáris ülése. A tanácskozáson az RMDSZ képviseletében többek között jelen van Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök és Kötő József ügyvezető alelnök. Az NKT plénumán a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatalt Tokay György kisebbségvédelmi miniszter és Klaus Fabritius államtitkár képviselte. A plénum vitát folyatott és állást foglalt a Romániában élő nemzeti kisebbségeket, etnikai közösségeket foglalkoztató időszerű kérdésekről: az anyanyelvű oktatásról, a szabad nyelvhasználatról, az elkobozott közösségi javak visszaszolgáltatásáról, a hazai sajtóban felerősödött nacionalista, idegengyűlölő és antiszemita megnyilvánulásokról. A tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelettel kapcsolatos nyilatkozatban az NKT támogatja az anyanyelvű oktatás korlátozását megszüntető rendelkezéseket, és sajnálkozását fejezi ki amiatt, hogy a kérdést az utóbbi időben túlpolitizálták. Hasonlóképpen jelentős állásfoglalás született a helyhatósági törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet alkalmazásának kérdésében. Az ezzel kapcsolatos nyilatkozatban az NKT sajnálattal állapítja meg, hogy a hatályos rendelkezéseket egyes helységekben továbbra sem alkalmazzák, és síkraszáll a kormányrendelet mielőbbi alkalmazásáért, a parlamentben való megvitatásáért és elfogadásáért, mivel ezek a rendelkezések összhangban vannak mind a nemzeti kisebbségek, mind pedig az egész társadalom érdekeivel. A nyilatkozat ugyanakkor kéri azok megbüntetését, akik akadályozzák a sürgősségi kormányrendelet alkalmazását. Az utóbbi időben a sajtóban felerősödött ultranacionalista, xenofób, antiszemita és nemzeti gyűlölködést szító retorikát elítélő nyilatkozat rámutat arra, hogy ezek a megnyilvánulások mélységesen károsak a demokratikus Romániára nézve, és sokkal határozottabb hozzáállást követel a hatalom részéről e káros jelenség megfékezéséért és felszámolásáért, beleértve az uszítók törvényes felelősségre vonását is.Végül a közösségi javak visszaszolgáltatásának kérdésében elfogadott nyilatkozat Románia nemzetközi fórumok előtt vállalt kötelezettségeire, az ET 176. számú ajánlására utalva határozottan sürgeti a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal által kidolgozott, a közösségi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó kormányrendelet pénzügyminisztériumi ellenjegyzését és jóváhagyását, valamint a nemzeti kisebbségek közösségi javainak visszaszolgáltatására vonatkozó törvénytervezet mihamarabbi - legkésőbb hat hónapon belül történő - kidolgozását és elfogadását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 12., 1153. sz., folyt.: nov. 14., 1154. sz./

Nov. 12-én véget ért Bukarestben a Magyar Kultúra Hete rendezvénysorozata a Győri Balett nagy sikerű estjével. A győri együttes a harmadik táncszínházi együttes volt, amely ezen a héten a bukaresti közönség elé lépett. A Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertje ízelítőt adott a magyar zenei életből. Továbbra is nyitva tart viszont az Olaj/Vászon című nagyszabású festészeti kiállítás és a Budapest Anno 1900 fotókiállítás. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 14./

Az RMDSZ nov. 13-án hivatalosan Emil Constantinescu államfőhöz fordult, hogy tegye közzé álláspontját azzal a vitával kapcsolatban, amely a történelem és földrajz kisebbségi oktatásának nyelvéről a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a kormánykoalíció vezető ereje, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt között alakult ki. Markó Béla arra szólította fel az államelnököt, hogy alkotmányos felhatalmazásával élve közvetítsen a konfliktusban, miután a koalíciós partner szerdán elutasította az RMDSZ kompromisszumos javaslatát. Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ Operatív Tanácsa nov. 11-én - elvi fenntartásai ellenére, annak érdekében, hogy megmentse a koalíciós együttműködést, a reformot, amely nélkül Románia európai és euroatlanti integrációja sem valósulhat meg - áthidaló javaslatot tett a Parasztpártnak: jelezte, hogy hajlandó belemenni a két tantárgy egyikének román nyelvű oktatásába, vagy más kompromisszumos megoldásba. A Parasztpárt ezt nov. 12-én elutasította, és az eredeti, eleve kompromisszumot megtestesítő koalíciós megállapodással és már érvényben lévő kormányrendelettel ellentétben továbbra is ragaszkodik mindkét tárgy román nyelvű tanításához. Mi több, a KDNPP zsaroláshoz folyamodott, közölte, hogy amennyiben az RMDSZ nem fogadja el a KDNPP álláspontját, akkor a kisebbségi oktatást szolgáló többi előírást sem szavazza meg a szenátusban. Markó Béla hangsúlyozta, hogy a koalíciós partner ilyen módon a romániai magyarságot már meglévő, érvényben lévő jogoktól akarja megfosztani, ami felveti a koalíciós együttműködés jövőjének kérdését. Erről, mondta, nem a szövetség vezetői, hanem a Szövetségi Képviselők Tanácsa hivatott dönteni, de erre csak a szenátusi szavazás után kerülhet sor, még ha megfogalmazódott más vélemény is. Emil Constantinescu elnök nov. 13-án reggel, mielőtt elindult volna többnapos ázsiai útjára, már jelezte, hogy ha a nemzet érdekei megkövetelik, kész a közvetítésre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

A Román Helsinki Bizottságnak a Cserehát ügyben folytatott vizsgálatának eredményét közölte a 22 című bukaresti hetilap nov. 4-i száma A székelyudvarhelyi események címen. A jelentést Renate Weber és Gabriel Andreescu ismert demokraták készítették. Aprólékosan közölték az évek óta tartó ügy fejleményeit, még azt is, hogy Cyrill Berger 1997. ápr. 24-én Ciorba miniszterelnökhöz írt levelében panaszkodott a székelyudvarhelyi hatóságok intoleranciája miatt, akik néhány román állampolgárt el akarnak űzni a városból, mert "országukban románul beszélnek". A szerzők szerint a bukaresti apácarend megtelepedési jogának kétségbe vonása az emberi jogok semmibe vétele, szerintük itt nincs szó az etnikai összetétel erőszakos megváltoztatásáról. Székelyudvarhely elszigetelt az ország többi részétől, írták, nyitottabbá kell tenni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

Nov. 14-én Tamás Sándor Kovászna megyei képviselő, Gazda László alprefektus, Horváth László, a prefektúra igazgatója és Molnár Endre, az RMDSZ kézdiszéki Területi Szervezetének ügyvezető elnöke falugyűléseken vettek részt. Kézdiszentléleken közel kétszáz, Kézdiszentkereszten közel száz érdeklődő részvételével folytattak beszélgetést a lassan rendszeressé váló földtörvény-ismertető és gyakorlati tanácsokat is felmutató találkozókon. A nagy érdeklődés tanúsítja, hogy a háromszéki gazdákat komolyan érdekli a törvénymódosításokban rejlő lehetőségek gyakorlatba ültetése. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 17., 1156. sz./

Nov. 14-én az RMDSZ Ifjúsági Főosztály szervezésében kerekasztal-megbeszélést tartottak Kolozsváron, amelyen romániai magyar ifjúsági szervezetek képviselői, a politika iránt érdeklődő fiatalok vettek részt. Az RMDSZ kongresszus utáni politizálásáról, kormányzati szerepvállalásáról folytatott eszmecsere vendégei voltak: Takács Csaba ügyvezető elnök és Tokay György kisebbségvédelmi miniszter. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 18., 1157. sz./

Háromnapos programjának befejeztével nov. 14-én elutazott Magyarországról Alexandru Popescu román ifjúsági államtitkár. A politikus - aki magyar kollégája, Koncz István címzetes államtitkár meghívására érkezett Budapestre - a két állam közös ifjúsági csereprogramjait egyeztette partnerével. - Alexandru Popescu és Koncz István képviselik saját országukat a magyar-román ifjúsági szakmai bizottságban. E testület létrehozásáról a két miniszterelnök októberi bukaresti találkozóján született döntés. A szakmai bizottság feladatai közé tartozik a csereprogramok összehangolása, az ifjúságkutatói projektek támogatása, a hátrányos helyzetű fiatalok segítése, valamint nemzetközi rendezvények közös szervezése. A grémiumban a két ország nemzeti kisebbségeinek és ifjúsági szervezeteinek képviselői is helyet kapnak. /MTI/

A székelyudvarhelyi Digitál 3 Tv-társaság lett az új tulajdonosa a Kaho-Phoenix Kft. csíkszerdai kábeltévé hálózatnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

Második találkozóját tartotta a Duna Televízió vezetősége erdélyi kiszállásakor Kolozsváron. A tévéadó nézettségi fokára voltak kíváncsiak. Idén 5 éves a Duna Tv, széles körű tudósítói hálózata van. Többen felvetették, hogy kevés a hír, többet szeretnének. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke közleményében "a román tanügyi törvény módosítását illető vitatott kérdések" körül kialakult "bizonytalanság és határozatlanság" eloszlatása érdekében ismertette álláspontját. Tőkés László az RMDSZ Operatív Tanácsának múlt heti ülésével kapcsolatosan kifejtette, hogy nem felel meg a valóságnak Markó Béla szövetségi elnök kijelentése, hogy "az RMDSZ minisztereinek munkájával kapcsolatban semmilyen kifogás nem merült fel", ugyanis a tiszteletbeli elnök "érdemlegesen megbírálta" Tokay György tevékenységét és "leváltásának megfontolását" javasolta. Tőkés közli továbbá a tanügyi törvény módosításával kapcsolatos "különvéleményét", mely szerint "a kedvező törvénymódosítások bármelyikéről" való lemondás nem "»kompromisszumos megoldást«, hanem jogfeladást jelentene", az anyanyelvhasználat és az anyanyelvű oktatás ügye pedig "nem képezhetik alku tárgyát". Az anyanyelvhasználat és az anyanyelvű oktatás ügye az elemi emberi jogok körébe tartozik. "Egyetlen magyar érdekképviseleti szervnek sincs" joga arra, hogy erről - "akár részlegesen is - lemondjon." - A "tantárgy-vita, illetve a Pruteanu nevéhez kapcsolódó oktatáspolitikai irányzat az 1918 utáni, közelebbről pedig a Ceausescu-féle kisebbségpolitikához vezethető vissza." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15., Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

A Népújság terjedelmes interjút közölt Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet miatti koalíciós válságról. Markó Béla kijelentette: "Nagyon nehéz azt elfogadni, hogy olyan partnerekkel dolgozzunk tovább, akik megszegtek egy egyezséget, vagy meg akarnak szegni egy egyezséget, mert végül is most erről van szó". A jelenlegi román kormánykoalíció megalakulásakor az RMDSZ egyebek között az oktatási törvény kisebbségi jogokat korlátozó előírásainak megváltoztatásától tette függővé részvételét a kormányzati szövetségben. Kezdetben a fő koalíciós erőnek számító parasztpárt egyetértett ezzel, a Ciorbea-kormány sürgősségi kormányrendelete érvényt is szerzett a kisebbségi elvárásoknak. De az utóbbi időben a parasztpárt - az időközben Romániában felerősödött nacionalista nyomásra - módosította álláspontját és most ragaszkodik hozzá, hogy a kisebbségek anyanyelvén működő iskolákban román nyelven oktassák Románia történelmét és földrajzát. Markó Béla elmondta, hogy újabban az RMDSZ-t kezdetben fenntartás nélkül támogató liberálisok és demokrata pártiak körében is visszakozás illetőleg habozás tapasztalható. Kijelentette: "Bonyolult a helyzet. Ezért is jött jól a kérdés, hogy az ember szíve szerint mit tenne? Valóban nekünk és a közvéleménynek is mérlegre kell tennie, hogy mit nyerünk és veszítünk. Ebben az oktatási törvénymódosításban például olyan fontos kérdések szerepelnek, mint az anyanyelvű szakoktatás teljes köre, ami eddig tilos volt magyarul, noha sok ezer fiatalt érintett az inasiskolában, szakközépiskolában, líceum utáni szakmai képzésben. Hasonló a helyzet az egyetemi oktatással. A törvény megszüntetné a korlátozást, hogy anyanyelven csak a tanár- illetve művészképzésben lehet oktatni, és az önálló egyetemalapítás jogát is megfogalmazza. Ha nagyon racionálisan mérlegelek, akkor ezeket is oda kell tennem a tányérba, miközben a történelem- és földrajzoktatás érzelmi töltetét sem lehet elhanyagolni. Mindez alapos megfontolást igényel, hogy tehát ragaszkodunk-e valamihez és azzal mit nyerünk, illetve veszítünk, vagy egy ehhez képest engedékenyebb alapállással megpróbáljuk megőrizni mindazt, amit elértünk, avagy annak 80-90 százalékát és ezzel hozzájárulni ahhoz, hogy ebből a hullámvölgyből fokozatosan kilábaljon a koalíció s maga a politikai élet is." "Ha akár Tőkés László, akár mások úgy fogalmaznak, hogy az RMDSZ egy éve úgy telt el, hogy folyamatosan engedményeket tettünk, akkor ezt a logikát nem értem. Én ugyanis úgy látom, hogy kitűztünk magunk elé bizonyos célokat, amelyeknek egy részét elértük. Lehet, hogy a kisebbik részét, de az 1996-os novemberi állapothoz képest kimutathatóan haladtunk előre a gazdaságban, a közéletben és igen, az oktatásban is, a most előállt helyzet dacára. Nem olyan sok, de nagyon fontos amit elértünk. Ezt föl lehet adni, de tudunk-e alternatívát, egy jobb eszközt kínálni?" Tőkés László tiszteletbeli elnök legutóbbi közleményére reflektálva Markó Béla ezeket mondotta: Nem hiszem, hogy Tőkés Lászlónak kellene kioktatnia engem vagy bármelyik kollégámat, hogy mennyire fontos a teljes körű anyanyelvi oktatáshoz való jogunk. Eléggé veszedelmesnek tartom két gondolat összemosását. Éspedig azt, hogy nem ugyanaz, hogy mihez van jogunk, és hogy ebből mit tudunk érvényesíteni. Nem vitatéma az anyanyelvű oktatáshoz való jog. Ezért egymást nem kell kioktatnunk, nem kell gyermekeinkre hivatkoznunk. Erről hogyan is lehetne vita közöttünk. Ezt a közleményt azért tartom megtévesztőnek, mert a két jelzett kérdést egymásba kapcsolja és úgy tünteti föl, mintha az, hogy a gyerekeink magyarul tanulnak-e vagy nem tanulnak, az azon múlna, hogy mi mit nyilatkoztatunk ki. A különbség a kinyilatkoztatás és a valóság között az, hogy akár a püspök úr, akár én, bárki hiába jelentjük ki, hogy mindehhez maradéktalanul jogunk van, ettől még holnap sem az én, sem az ő, sem a mi gyerekeink nem fognak magyarul tanulni. A vita, ha van, arról szól, hogy (kiemelve, aláhúzva) miképpen harcoljuk ki a jogokat. Emberileg megértem Tőkés Lászlót, hiszen ő kezdettől, mondhatni elvből ellenezte a kormányzati szerepvállalást, ha később némileg árnyalta is az álláspontját. Így természetesnek tűnhet, hogy a püspök úr utólag minden válságosabb pillanatban úgy nyilatkozik meg, hogy megpróbálja bizonyítani: igaza volt. Politikusként azonban látnunk kell, hogy ez a dolog sokkal bonyolultabb, mintsem hogy arról lenne szó, kinek van igaza. A kérdés tehát nem az, mint amit ez és más közlemények szeretnének elhitetni, hogy van-e nekünk jogunk a teljes körű anyanyelvű oktatáshoz. Ez nem dilemma. Tudjuk, hogy van, nem most fedeztük fel. A kérdés, hogy azt hogyan küzdjük ki és ehhez kellene a teljes összefogás - hangsúlyozta Markó Béla a Népújságnak adott interjújában. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 15., újraközli: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

"Az európai integráció, a romániai tanügyi reform és a kisebbségek nyelvén történő oktatás bátorítása" címmel kétnapos szimpózium kezdődött nov. 14-én Kolozsváron. A rendezvényen a Project on Ethnical Relations /PER/ amerikai alapítvány marosvásárhelyi irodája, a Tokay György által vezetett bukaresti Kisebbségvédelmi Hivatal kolozsvári területi irodája, valamint az Európa Tanács Bizalomépítő Intézkedések programjának szervezésében, illetőleg támogatásával kerül sor. A szimpóziumon részt vesz többek között Giovanni Mangioni, az ET szakértője is. A szeminárium megnyitóján megjelent Alexandru Farcas, Kolozs megye prefektusa és Buchwald Péter alprefektus is. A meghívottak között van a Pro Minoritate-díjas Gabriel Andreescu, a román Helsinki Bizottság társelnöke, Smaranda Enache, a Pro Europa Liga vezetője és több más közéleti személyiség. Megnyitójában Tokay György hangoztatta, hogy a találkozónak két győztese kell, hogy legyen, aminthogy a jelenlegi román kormány is "a győztes taktikáját" követi - jelentette ki a miniszter a két lehetséges győztesben a többségi nézetre és a kisebbségre utalva. Liviu Plaks felszólalásában emlékeztetett rá, hogy Nyugaton kedvezően fogadták a román-magyar alapszerződés megkötését, de továbbra is figyelemmel követik a romániai helyzetet. /MTI, RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 17., 1156. sz./

Horn Gyula miniszterelnök lakossági fórumon vett részt Budapest XVIII. kerületében. Egy Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke politikai szerepvállalását kifogásoló felszólalásra reagálva a miniszterelnök úgy fogalmazott: jó lenne, ha Tőkés László a hitközségével foglalkozna, és nem avatkozna a politikába. Horn Gyula szerint a püspök az ellen a román kormány ellen szítja a hangulatot, amelyik valójában segíteni akar a magyar kisebbség helyzetének rendezésében. /Maradjon a hitközségnél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

Ady Endre születésének 120. évfordulóján Nagyváradon és Zilahon tartottak vándortanácskozást a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/, a nagyváradi Ady Társaság és a Szilágy Társaság /Zilah/ rendezésében. A partiumi újságírással foglalkoztak, illetve annak jeles képviselője, Ady publicisztikájával. A résztvevők megkoszorúzták Érdmindszenten az Ady-szobrot. Nagyváradon, az Ady Társaság tanácskozásán /nov. 15-16-án/ Cseke Péter vezette, a kolozsvári egyetemi tanár, Kozma Dezső, továbbá Koczkás Sándor /Budapest/ és Kántor Lajos tartott előadást. A temesvári újságírás korabeli viszonyairól Szekernyés János, az aradi publicisztikáról pedig Puskel Péter beszélt. Szűcs László, a Bihari Napló főszerkesztője A hírlapírói attitűdök Ady apropóján címmel, Tóth János, a nagyváradi Ady Múzeum igazgatója pedig Ady-mítosz Váradon címmel tartott előadást. Az évforduló alkalmából jelent meg Élet /Litera, Nagyvárad/ címen Ady publicisztikai írásainak válogatása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19., Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 18./

Nov. 18-án tárgyalta a képviselőház a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt, amit a Hargita-Kovászna megyei románság állítólagos veszélyeztetett helyzetével kapcsolatban kezdeményeztek. Az RNEP által kezdeményezett egyszerű indítványt a román kormánykoalíciós pártok frakciói nevében felszólaló honatyák visszautasították, rámutatva arra, hogy a benne felsorakoztatott vádakkal tulajdonképpen az ellenzéki pártok önmagukat minősítik, hiszen kormányzásuk idején - hat évig - semmit sem tettek a most felpanaszolt gondok megoldásáért. Az RMDSZ képviselőházi csoportjának nevében felszólaló Varga Attila frakcióvezető politikai, jogi és erkölcsi szempontból közelítette meg az indítványt, amelyet elfogadhatatlannak, hazugnak és nemzeti gyűlölködést szítónak nevezett, a benne javasolt intézkedések sorát pedig alkotmányellenesnek és a nemzeti kisebbségek védelméről szóló európai keretegyezménnyel ellentétesnek minősítette. Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő, frakcióalelnök, a tanügyi bizottság alelnöke konkrét adatokkal cáfolta az indítvány célzatos, az igazságot elferdítő, provokatív állításait mind a szóbanforgó megyékben eszközölt magyar tőkéjű beruházásokra, mind pedig a román tanügyi személyzet és más szakemberek ún. elüldözésére, diszkriminációjára vonatkozóan. Tamás Sándor Kovászna megyei képviselő cáfolta a kézdivásárhelyi gyermekotthon román gyerekeinek elmagyarosítására vonatkozó vádakat, és azt a követelést, hogy a "gyermekotthonok egész oktatási programja román nyelvű legyen", egyszerűen nevetségesnek nevezte, hiszen ezekben az intézményekben nem folyik oktatás, csak szabadidős foglalkozás és a másnapi iskolai napra való felkészülés. A román templomok romos helyzetével kapcsolatban az RMDSZ-képviselő rámutatott arra, hogy a kommunista rendszer döntötte le azokat, és valamennyi a görög-katolikus egyházé volt, másrészt a Vacaroiu-kormány csupán az ortodox egyháznak nyújtott – hat milliárd lejes – támogatást, sem a görög-katolikus, sem a történelmi magyar egyházak nem kaptak költségvetési pénzt. Hivatalos statisztikai adatokkal alátámasztott felszólásában Márton Árpád frakcióalelnök pontról pontra cáfolta az egyszerű indítvány Kovászna megyei románság elleni diszkriminációra vonatkozó állításait és felhívta a figyelmet a javasolt intézkedések alkotmányellenességére. A vita után a Képviselőház 183 ellene és 97 mellette leadott szavazattal elvetette az RNEP egyszerű indítványát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 18., 1157.sz./

Nov. 18-án napirend előtti hozzászólásaikban Ráduly Róbert, dr. Garda Dezső és Antal István Hargita megyei képviselők szintén a Hargita-Kovászna megyei ún. románüldözéssel kapcsolatban foglaltak állást és konkrét, számszerű adatokkal visszaverték az ellenzék populista, álhazafias, valójában az ország érdekeivel ellentétes retorikáját, amellyel csupán politikai tőkét igyekeznek szerezni maguknak, és megpróbálják elterelni az ország közvéleményének figyelmét a reális gondokról, késleltetvén reformfolyamat megvalósítását, Románia európai és euroatlanti integrációját. Elek Barna Maros megyei képviselő felolvasta a Nemzeti Kisebbségek Tanácsának a tanügyi törvénnyel kapcsolatban elfogadott nyilatkozatát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 18., 1157. sz./

A szenátusban nov. 18-án megkezdték a tanügyi törvényt módosító 36/1997. sz. sürgősségi kormányrendelet általános vitáját. Az RMDSZ álláspontját a kormányrendelettel kapcsolatban Lőrinczi Gyula és Eckstein Kovács Péter fejtette ki. Az általános vitában felszólaló liberális szenátorok felhívták a figyelmet arra, hogy a sürgősségi kormányrendelet rendelkezéseinek csupán kis hányada - mintegy három százaléka - vonatkozik a kisebbségi oktatásra, a többi a romániai oktatás általános reformját célozza. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 18., 1157. sz./

Nov. 18-i ülésén az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége úgy határozott, hogy november 30-ig megküldi a szakbizottságoknak az SZKT napirendjére kerülő javaslat- és határozattervezeteket. Az Ügyvezető Elnökség meghallgatta az ügyvezető elnök beszámolóját a kormányátalakítással kapcsolatos tárgyalásokról, és kiemelt fontosságúnak ítélte a reformok életbe ültetésével foglalkozó tárcák hatékonyabb működését célzó intézkedéseket a kormányátalakítás során. A testület foglalkozott a médiákban és a politikai élet színterén megnyilvánuló szélsőséges nacionalista, kisebbség- és magyarellenes hangulatkeltés kérdésével is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 20., 1159. sz./

George Pruteanu parasztpárti szenátor, aki hónapok óta hadakozik a kisebbségekre nézve hátrányos román tanügyi törvényt demokratikus irányban megváltoztató sürgősségi kormányrendelet parlamenti elvetéséért, s aki még a rendelet megjelenése előtt felkérte Románia elnökét: akadályozza meg a sürgősségi kormányhatározatot, most újabb nyílt levélben fordult Emil Constantinescu államfőhöz. Újabb levelében arra szólítja fel Constantinescu elnököt, hogy a vitatott jogszabály parlamenti vitája előtt ne tegyen eleget az RMDSZ közvetítési felkérésének. Pruteanu az államfő feltételes meggyanúsításától sem riadt vissza, amikor azt állította, hogy ha az elnök a parlamenti vita előtt vállalkozna közvetítésre, azzal a törvényhozás utasítgatására vállalkozna. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

A bukaresti magyar hét összköltsége 28 millió forint volt, Magyar Bálint művelődési miniszter bejelentette, hogy a jövő év tavaszán Budapesten megrendezendő román kulturális hét rendezvényeit a magyar fél 14 millió forinttal fogja támogatni. A bukaresti magyar kulturális bemutatók nem a gulyásos-csárdásos magyar kultúrát mutatták be, összegezte a látottakat Miklós László, azonban a rendezők láthatóan ódzkodtak mindattól, ami "magyaros", csak a magyar kultúrára jellemző. A mai magyar képzőművészet modern törekvéseit bemutató kiállítás képeit "akár Szingapurban is szignálhatták volna az ottani művészek." /Miklós László: Magyar-hétről, román-hétről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

Nov. 19-én az RMDSZ bukaresti székházában megtartották a szövetség vezetésének szokásos heti tanácskozását az RMDSZ kormányzati tisztségviselőivel. A tanácskozáson Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatást adott a kormánykoalíciós tárgyalásokról a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet kérdésében, továbbá a kormányátalakításról folyó tárgyalások állásáról, valamint a képviselőházban, illetve a szenátusban lezajlott vitákról, a Hargita-Kovászna megyei románság helyzetével kapcsolatos egyszerű indítvány vitájáról, illetve a tanügyi törvény módosítására vonatkozó sürgősségi kormányrendelet általános vitájának megkezdéséről. Kifejtette, hogy a RNEP által kezdeményezett és az ellenzék által támogatott egyszerű indítványt a koalíciós partnerek csaknem egyöntetűen elvetették, és méltatta a szövetség képviselőházi frakciójának kiváló csapatmunkáját, képviselőinknek az indítvány elvetéséhez hatékonyan hozzájáruló, tárgyszerű, dokumentált hozzászólásait. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 20., 1159. sz./