Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1997. május 19.
"A történelmi múzeum Désen a római katolikus egyház egyik épületében működik. Az egyház peres úton visszaszerezte az épület feletti rendelkezési jogát. A polgármesteri hivatal kiszemelt a múzeumnak egy épületet, csakhogy az az államosítás előtt a református egyházé volt,ezért tiltakoztak, hogy oda költöztessék a múzeumot. Azóta áll az ügy, nem intézkedtek, tudósított Guther M. Ilona. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./"
1997. május 20.
"Máj. 15-én Csíkszeredába látogatott Püski Sándor neves budapesti könyvkiadó, a Corvina Könyvesház meghívásának eleget téve, műhelybeszélgetést tartotta a székelyföldi kiadók és nyomdák képviselőivel /H-Press, Trisedes Press, Bon Ami sepsiszentgyörgyi, valamint Pro-Print, Pallas-Akadémia, Státus, Kájoni Könyvkiadó csíkszeredai/, majd az olvasókkal találkozott. Püski Sándor elmondta, hogy az erdélyi könyveseknek 50 %-os kedvezménnyel adja könyveit. Ugyanezen a napon a Kriterion Galériában megnyílt Fekete Zsolt marosvásárhelyi festőművész kiállítása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19., Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 20./"
1997. május 20.
"Máj. 20-án a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal létrehozása óta első ízben tartotta újjáalakuló plenáris ülését a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa (NKT) Bukarestben, a Victoria Palotában, amelyben a romániai nemzeti kisebbségek szervezetei 3-3 küldöttel képviseltetik magukat. Meghallgatták a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal eddigi munkájáról szóló beszámolót, megvitatták és elfogadták az NKT szervezési és működési szabályzatát és a testület 1997. évi költségvetését. Ez az összeg 6,3 milliárd lej. /Nem valami sok, az ország lakosságának 10 százalékát kitevő népességről van szó./ Az ülésen részt vett Tokay György kisebbségügyi miniszter, Klaus Fabritius kisebbségügyi államtitkár, a Kisebbségvédelmi Hivatal igazgatói és osztályvezetői is. Az ülés után ugyancsak a kormánypalotában sajtóértekezletet tartottak, amelyen részt vesz Tokay György kisebbségvédelmi miniszter és Klaus Fabritius államtitkár is. A sajtó képviselői nem lehettek jelen az ülésen, ezt kifogásolta tudósításában Zsehránszky István. Az Ügyvezető Elnökség javaslata alapján Markó Béla megbízta Kovács Csaba és Márton Árpád képviselőket, valamint Kötő József ügyvezető alelnököt, hogy képviseljék az RMDSZ-t a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22, 23./"
1997. május 20.
"Máj. 20-án a Képviselőház délelőtti ülésén megvitatták az ellenzéki pártok /SZDRP, RNEP, NRP/ 73 képviselője által benyújtott egyszerű indítványt a helyhatósági törvény módosításával kapcsolatban. A kormány időközben visszavonta a törvénytervezetet és sürgősségi kormányrendelettel szándékozik szabályozni a polgármesterek újraválasztásával kapcsolatos kérdéseket, így az indítvány tulajdonképpen tárgytalanná vált. Ennek ellenére a házszabály szerint a vitát megejtették, majd a Ház 180 szavazattal 106 ellenében és 8 tartózkodással elvetette az ellenzéki képviselők indítványát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 20., 1030. sz./"
1997. május 20.
"Antal István Hargita megyei képviselő máj. 20-án, napirend előtti felszólalásában válaszolt Nicolae Ionescu RNEP-es képviselő múlt heti felszólalására a csereháti kisegítő iskola ügyében a koalíciós kormány március 14-én hozott, a Vacaroiu-kormány utolsó, 1346. számú határozatát semmisnek nyilvánító kormányrendeletével kapcsolatban. Az RMDSZ képviselője rámutatott arra, hogy mind az Adevarulban május 12-én megjelent cikk szerzője, akit a legjobb indulattal sem lehet újságírónak nevezni, hiszen egyetlen célja a közvélemény félretájékoztatás és az etnikai feszültségek szítása -, mind pedig a nemzeti egységpárti képviselő, aki valótlan, állításaival ugyancsak félre akarta vezetni a T. Házat és viszályt akart kelteni a kormánykoalíciós partnerek között teljesen hamisan állítják be a Ciorbea-kormány e kérdésben hozott határozatát. Antal István ismertette a valós helyzetet, és azt, hogy a kormány döntése nem változtat az adományozók eredeti célján - jelesül, hogy kisegítő iskola működjön a székelyudvarhelyi árvák számára ?, csupán visszaállítja jogaiba a városi tanácsot, és kifejezte reményét, hogy az illetékes hatóságok érvényt szereznek a szerződés eredeti kitételeinek, és ellenőrzik, hogy a szerződő felek eleget tettek-e kötelezettségeiknek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 21., 1031. sz./"
1997. május 20.
"A Szenátusban máj. 20-án az államtitkot képező információk cseréjének kölcsönös védelméről szóló magyar-román kormányközi egyezményt becikkelyező törvénytervezet vitájában az RMDSZ-frakció részéről Frunda György és Szabó Károly szenátorok szólaltak föl. Frunda György a két hadsereg közötti példamutató, a bizalmatlanság falának lerombolásában logikusan soron következő lépésnek nevezte a szerződés megkötését. Szabó Károly szenátor arra mutatott rá, hogy az együttműködés gyakorlata tette szükségessé ezt az egyezményt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 23., 1033. sz./"
1997. május 20.
"Baracs Dénes, az MTI munkatársa Kolozs megye prefektusával készített interjút. Alexandru Farcas szerint az igazi kolozsváriak, akik szeretik a várost, idegenek az abszurd soviniszta megnyilvánulások és ők elégedetten várják Göncz Árpádot. "Azt szeretnénk megmutatni, hogy mi kolozsváriak valóban európaiak vagyunk, a kolozsvári román társadalom kiegyensúlyozott. Még ha vannak is egyes lármacsinálók, nem ők, hanem mi adjuk meg a hangot" - jelentette ki Alexandru Farcas. A Babes-Bolyai Tudományegyetemmel kapcsolatos vitákat lényegesnek ítélte, fontosnak tartotta, hogy a viták ne merevedjenek be, hogy ne valamilyen külső utasítás döntse el, akár a miniszterelnök részéről, hogy így vagy úgy kell eljárni. A prefektus szerint a magyaroknak igazuk van abban, hogy küzdenek minden lehetséges jog kivívásáért és hozzátette, hogy "nekünk pedig be kell bizonyítanunk, hogy készek vagyunk erre ? ez azonban nem könnyű, mert nem minden román akarja ezt". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20., Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./"
1997. május 20.
"A Hunyad megyei RMDSZ Állandó Bizottsága állásfoglalást tett közzé Segesvári Miklós Hunyad megyei alprefektus lemondási kérelmével kapcsolatban. A Hunyad megyei RMDSZ vezetősége kiválónak minősíti Segesvári Miklós alprefektusi tevékenységét és nem tartja indokoltnak alprefektusi tisztségéről való lemondását. Miután rámutat arra, hogy a Cuvantul Liber c. helyi lapban megjelent cikk egy bíróságilag még befejezetlen ügy rosszindulatú szellőztetése, és hogy a rendőrségi vallomás zsarolás hatására keletkezett, amit az alprefektus hivatalosan vissza is vont, a periratok pedig nem igazolják Segesvári Miklós bűnösségét, a Hunyad megyei RMDSZ Állandó Bizottsága egyhangúlag kéri Markó Béla szövetségi elnököt, vizsgálja felül a lemondást és csak a bírósági ítélet jogerőre emelkedése után határozzon. Hasonlóképpen közleményt adott ki az ügyben több politikai párt (RSZDP, SZDRP), továbbá a Romák Általános Szövetségének Hunyad megyei szervezete, valamint a helyi írott és elektronikus média, illetve a központi sajtó több Hunyad megyei tudósítója. Az állásfoglalások egybehangzóan pozitívan értékelik Segesvári Miklós politikai és szakmai hozzáértését, a megye érdekében kifejtett munkáját, és kérik a miniszterelnököt, illetve az RMDSZ vezetését, hogy ne fogadják el, illetőleg vizsgálják felül döntésüket az ügyben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 20., 1030. sz./"
1997. május 20.
"Megjelent Csata Ambrus Hargita megyei tanfelügyelő hatnyelvű alkalmazott kisszótára. A román-angol-francia-orosz-német-magyar szótár a 2000 leggyakrabban előforduló szót tartalmazza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./"
1997. május 20.
"Két esztendeje jelent meg a kolozsvári Tinivár Lap- és Könyvkiadó gondozásában, Bartha Zoltán és Szabó Csaba szerkesztésében a Maturandusok összeállítás, alcíme: Az erdélyi magyar érettségizők első évkönyve. 110 erdélyi magyar középiskola, illetve magyar tagozat csaknem 7000 végzettjének névsorát tartalmazta a kötet. Most került ki a nyomdából a harmadik kiadás, bővített és tágabb értelmű, ahogy alcíme mutatja: Az erdélyi, délvidéki, kárpátaljai, németországi magyar nyelven érettségizők évkönyve. Ez az összeállítás 15 megye 58 helysége, továbbá Bukarest, valamint 16 délvidéki, 7 kárpátaljai és egy németországi magyar iskola mintegy 8000 érettségizőjének emlékkönyve. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./"
1997. május 20.
"Késedelem nélkül beindult az ellenséges hangulatkeltés: a bukaresti Adevarul napilap megháborodott követeléseknek nevezte az RMDSZ oktatási igényeit, a lap elítélte azt, hogy a kormány módosította az 1995-ös oktatási törvényt. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./ "
1997. május 21.
"Máj. 18-án, pünkösdkor Gyergyószentmiklóson felavatták Kossuth Lajos egészalakos, műkőből készült szobrát, Miholcsa József szobrászművész alkotását. Márton Áron mellszobra és a Millecentenáriumi Emlékmű után a most fölállított szoborral a marosvásárhelyi művész már harmadik alkotásával kötődik Gyergyószentmiklóshoz. Az avatóünnepségen Pál Árpád polgármester köszöntötte a vendégeket, akik a csíksomlyói búcsú után eljöttek ide is, a magyarországiakon kívül jelen volt Bácstopolya küldöttsége és egy finnországi küldöttség is. Rokaly József történész tartott előadást Kossuth Lajosról, majd Dézsi Zoltán főispán mondott beszédet. Délután a Domokos Pál Péter Dalárda emlékezett névadójára, akinek öt évvel ezelőtt vették fel a nevét. Kiss Portik Irén néprajzkutató méltatta Domokos Pál Péter munkásságát. Fellépett az örmény katolikus egyház kórusa majd a három hónapja alakult református egyházi kórus. A Szent Miklós Kamaraegyüttes blockflöte számai után a 105 éves Ipartestület férfikórusa zárta a rendezvényt. A rendezvény lelke, szervezője, Páll Ibolya zenetanárnő, aki több kórust is vezet. /Gál Éva Emese: Rendhagyó pünkösd Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./"
1997. május 21.
"Adrian Severin külügyminiszter Horvátországba utazott, máj. 19-én Zágrábban tárgyalt kollégájával, Mate Granic külügyminiszterrel. Jónak minősítették az országaik közötti kapcsolatokat, s komoly lehetőségeket látnak a gazdasági együttműködésre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./"
1997. május 21.
"Kovács Albert felsorakoztatta érveit amellett, hogy Kolozsváron kell lennie a Bolyai Egyetemnek, hiszen ott van az Egyetemi Könyvtár, a botanikus kert, ott vannak a múzeumok, a könyvkiadók., ezért az egyetem érdekében "nekünk kell már számítgatni, tennünk kell". Szerinte a hatalom egyelőre újra lezárta a megvalósítás útját, de mi nem mondhatunk le önmagunkról. Kovács Albert önkényesnek minősíti a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőségének a multikulturalitásra vonatkozó döntését. Szerinte a civil társadalomnak kell létrehoznia az akadémiai bizottságot, EME-, RMDSZ-támogatással, és a közeli EME-közgyűlésnek határozatot kell hoznia a Bolyai Tudományegyetem visszaállításáról, erre a célra alakítson az EME szakmai bizottságot. /Kovács Albert: Egyetlen járható út. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./"
1997. május 21.
"Király Károly emlékeztetett arra, hogy az alapszerződésről 1994 októberében, a Magyarok Világszövetsége küldöttközgyűlésén kifejtette nézeteit. Király Károly bírálta a magyarországi kormányt a határokon túl élő magyar kisebbségekkel szembeni politikája miatt. "Szülőföldünk otthonunk, de nem hazánk" - állapította meg, mert nem élveznek jogegyenlőséget, a jogot szelektíven alkalmazzák. Király Károly sérelmezte az alapszerződés lábjegyzetét. Szerinte az alapszerződés a románoknak jó, ezután fel kell tenni a kérdést, mi lehet az erdélyi magyarság jövője. Két változat képzelhető el: "kétségbeesünk, lemondunk mindenről és önként vállaljuk az asszimilációt", vagy "perspektívát nyitunk magunknak". Király Károly kifejtette, hogy az anyanemzettel való egyesülés útját elzárták az erdélyi magyarság elől, ezért "elmélet ide vagy oda, az erdélyi magyarság önmagát erdélyi magyar népnek kellene nevezze".A népeknek pedig jár az önrendelkezési jog. Úgy értékelte, hogy az önrendelkezés természetes jog, valamint hogy vétek az autonómiát lefokozni és helyi önkormányzatnak magyarázni. A legtanulságosabb a svájci modell. Az etnikai autonómia gondolatától nem kell félni. Szerinte a román-magyar alapszerződésnek rendkívüli fontossága abban áll, hogy belátható időn belül pozitív kihatása lesz a térség államainak politikájára, a jószomszédi viszony kialakítására, a kisebbségi nemzetrészek, népcsoportok és etnikumok jogállásának megváltoztatását, a pozitív diszkrimináció alkalmazására, egységes, jogilag tiszta, általános érvényű európai normák alkalmazására. "A román-magyar alapszerződés olyan helyzetbe hozta az erdélyi magyarságot, hogy sorsának irányítását saját kézbe veheti." Romániának változtatnia kell hagyományos kisebbségellenes, antiszemita, rasszista politikáján. /Király Károly: Utóhang a Román-Magyar Alapszerződéshez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./"
1997. május 21.
"A Transylvania Trust Alapítvány az Egyházi Építészeti Örökség Szakosztálya keretén belül 1997. jan. 1-jétől létrehozta az Egyházi Műemlékvédelmi Segélyszolgálatot. Céljuk: az építészeti örökség szakszerű megmentése. A segélyszolgálat ingyenes. Felkérésre kiszállnak a helyszínre, megállapítják a műemlék műszaki állapotát, a gyors beavatkozás szükségességét. Szaktanácsadást nyújtanak,. A Központi Egyházi Műemlékvédelmi Segélyszolgálat ideiglenes igazgatója dr. Szabó Bálint tartószerkezet-szakértő, helyettese Benczédi Sándor építész. A segélyszolgálat területi központokat is kialakít, ilyen van már Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön és Nagyszebenben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./"
1997. május 21.
"Egyhetes néptáncra került sor Szatmárnémetiben, a Marosvásárhelyi Folk Center Alapítvány és a szatmári MADISZ szervezésében. Négy táncoktató jött Marosvásárhelyről, szatmári, széki, mezőségi táncot tanítottak az érdeklődőknek. Nagyváradon, Nagybányán, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön már régóta van táncház, nemrég Kolozsváron is beindult, Brassóban is. Közel száz ember jött el a mostani tánctanításra, így remélhetőleg Szatmárnémetiben is beindul a táncház. Takács Zoltán, a Marosvásárhelyi Folk Center Alapítvány elnöke elmondta: sok helyre elmennek gyűjteni, felveszik a táncot, gyűjtik a népdalokat is, emellett szívesen segítenek a tanításban is. Amit gyűjtenek, azt szeretnék átadni a következő nemzedéknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./"
1997. május 21.
"Erdély 17 városából és falvából 65 amatőr színjátszó és rendező ápr. 2-6-a között Sepsiszentgyörgyön végzett tanfolyamot, beszéd, mozgás-, színésztréning-gyakorlatok voltak. Eldugott falvakból, a brassói egyetem Harag György Színjátszó Köréből, Balánbányáról, Kézdivásárhelyről, Kovásznáról, Homoródszentpálról és máshonnan, többek között Kolozsvárról, továbbá Sepsiszentgyörgy négy műkedvelő csoportjából. Fort Krisztina beszédtanár Budapestről érkezett, Bocsárdi László, aki most Sepsiszentgyörgyön a Tamási Áron Színház főrendezője, maga is a műkedvelőkkel kezdte pályafutását, mint a gyergyószentmiklósi Figura Együttes vezetője, ezután végezte el a színművészetit Marosvásárhelyen. Ugyanígy kezdte Barabás Olga, aki most a sepsiszentgyörgyi színház rendezője. Az amatőr csoportokat öt éve összefogó Jádzó Társaság egyre több taggal működik. A Soros Alapítvány, az Illyés Közalapítvány és mások támogatják a műkedvelőket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./"
1997. május 21.
"A tanügyi és a közigazgatási törvény módosításáról nyilatkozott Markó Béla, az RMDSZ elnöke a vele készült beszélgetésben. Markó Béla ismertette a tanügyi törvény módosítására vonatkozó törvénytervezetnek a kisebbségi oktatásra vonatkozó pontjait. Fölhívta a figyelmet arra, hogy a tervezet szerint az egyházak saját céljaikra létesíthetnek oktatási intézményeket, de létrehozhatnak világi jellegű oktatási intézményeket is, és ami, fontos: ezeket részlegesen szubvencionálja az állam. Markó Béla szerint miután a tervezet átment a kormányon, a parlamentben a többségnek, a koalíciónak mindenképpen mellé kellene állnia, hiszen másképp kérdőjelessé válik az, hogy hogyan működik a koalíciós egyeztetés. Nem mindegy, hogy a parlament mennyi idő alatt tárgyalja meg a módosítást, éppen ezért az RMDSZ javaslatára sürgősségi eljárást fog kérni a kormány. Végül Markó Béla elmondta, hogy most érkezett el egy olyan időszak, amikor valóban elkezdődött a kisebbségekre vonatkozó törvényes rendelkezések módosítása. Megemlítette, hogy a kormány elfogadta a helyi közigazgatási törvény módosítását ? melyben benne vannak a nyelvhasználatot szabályozó cikkelyek ? melyet lehetséges, hogy sürgősségi kormányrendelettel fognak jóváhagyni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./"
1997. május 21.
"Ion Iliescu volt államfő pártja, a Szociális Demokrácia Pártja elsőként tette közzé nyilatkozatát /melyet az Adevarul ismertet/, melyben a volt kormánypárt tiltakozik az oktatási törvény módosítása ellen. A legnagyobb ellenzéki párt kifejtette: minden megengedett eszközt arra fog használni, hogy megakadályozza a hatalmat, hogy olyan történelmi hibákat kövessen el, amelyek veszélyeztetik a román nép szellemi integritását. A közlemény szerint a tanügyi törvényen tervezett módosítások hozzátartoznak egy párhuzamos oktatási és kulturális struktúra megteremtéséhez, mely része a területi autonómiának és amennyiben jóváhagyják a módosításokat egy a román állam fennhatóságától megszabadult oktatási rendszer lesz az eredmény. A koalíció módszeresen teljesíti az RMDSZ programját és "nagy történelmi felelősséget vállal fel az RMDSZ autonomista követeléseivel szembeni engedménytétellel". Befejezésül kifejtik a közleményben, hogy amennyiben a történelem könyvek, melyeket a Didaktikai és Pedagógiai Könyvkiadó - melyet a híres algoritmus szerint az RMDSZ kapott - ad ki, Romániát soknemzetiségű államként jelölik meg, akkor az a koalíció által folytatott politikusi tranzakciók következménye lesz. - Radu Cipeanu, a liberális csoportosulás elnöke "földrengést keltőnek" és "logikátlannak" nevezte a módosításokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./ "
1997. május 22.
"Máj. 25-én Emil Constantinescu elnök meghívására hivatalos látogatásra Romániába érkezik Göncz Árpád magyar köztársasági elnök. A háromnapos látogatást a Külügyminisztérium szóvivője, Gilda Lazar asszony fontos eseménynek minősítette, amely illeszkedik a román-magyar kapcsolatokban az utóbbi hónapokban végbement rendkívül pozitív fejleményekhez, melyek közé sorolta a román kormányfő márciusi, a külügyminiszter decemberi, a Szenátus elnökének áprilisi magyarországi látogatását, továbbá számos kormány- és parlamentközi találkozót, kétoldalú egyezményt. A látogatás programjából kiemelkednek az Emil Constantinescu elnökkel tervezett megbeszélések, a Victor Ciorbea kormányfővel, a Parlament két Házának elnökeivel, továbbá egyes pártok vezetőivel esedékes beszélgetések. Göncz Árpád a program szerint Bukarestben felszólal a parlament két házának együttes ülésén, majd látogatást tesz Kolozsváron és Marosvásárhelyen is. A magyar köztársasági elnök máj. 25-én ellátogat az RMDSZ bukaresti székházába is, ahol természetesen találkozik az RMDSZ országos vezet?ivel, a szövetség szenátusi és képvisel?házi frakcióinak vezet?ivel és több tagjával. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 22., 1032. sz./"
1997. május 23.
"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke közzétette állásfoglalását a tanügyi törvény módosítási törvénytervezetével kapcsolatban. Úgy értékelte, hogy a tanügyi törvény módosításának igazi tétjét a romániai magyarság számára nem egyes jobbítások vagy könnyítések képezik, hanem az RMDSZ-nek az az önálló törvénytervezete, melyet 1995 nyarán félmillió magyar nemzetiségű adófizető román állampolgár támogatott, s mely jogellenes módon azóta sem kerülhetett a román törvényhozás napirendjére. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szerint a szövetségnek nem volna szabad az általa képviselt választók közösségi törvénytervezetét részkövetelményekre leszűkülő módosító javaslatokra felcserélnie. Az RMDSZ saját programjával és politikai irányvonalával kerül ellentétbe, ha az önálló Bolyai Tudományegyetem helyett beéri egy magyar tagozattal, tanügyi törvénytervezetét pedig módosítványokra cseréli, figyelmeztetett. Az RMDSZ-nek továbbra is ragaszkodnia kell a tanügyi autonómiával kapcsolatos célkitűzéseihez. "Szövetségünk a napirenden lévő, főbenjáró kérdések kezelése terén azt a kisebbségi alárendeltségből fakadó, rossz emlékezetű politikai magatartás idézi, mely jogok helyett beérte engedményekkel" ? jelentette ki Tőkés László. Szerinte a kormány által ígért engedmények nem föltétlenül indokolják az RMDSZ kormánykoalícióban való részvételét és hozzáteszi, hogy "ennyiért nem volt érdemes a kormányba belépni", mivel kisebb nagyobb enyhüléseket a kedvező európai konstellációban megalkuvás nélkül is elérhettünk volna. A Szabadság jelezte, hogy az MTI-nek adott nyilatkozatában Markó Béla "az RMDSZ vezetése elleni súlyos támadásként" minősítette Tőkés László állásfoglalását. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 22., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./"
1997. május 23.
"Máj. 22-én, csütörtökön a szenátusban megvitatták és megszavazták a szenátorok és képviselők, valamint a parlamenti apparátus személyzetének javadalmazására vonatkozó 53/1991. sz. törvényt módosító, Márton Árpád Kovászna megyei képviselő által kezdeményezett törvényjavaslatot. A törvénytervezetet a Képviselőház már korábban elfogadta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 23., 1033. sz./"
1997. május 23.
"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette álláspontját a tiszteletbeli elnök állásfoglalásával kapcsolatosan. Markó Béla az MTI hírügynökségnek nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy Tőkés László eleve nem értett egyet a kormányzásban való részvétellel, többször megkérdőjelezte a szövetségi vezetők koalíciós tevékenységét, bár annak idején a belépést bíráló véleményével majdhogynem egyedül maradt az RMDSZ-ben. "Tőkés Lászlót vagy félretájékoztatták, vagy félreérti a módosító javaslatokat, hiszen szó sincs arról, hogy a szövetség vezetősége egy pillanatig is megfeledkezett volna a majdnem 500 ezer aláírással támogatott kisebbségi oktatási törvénytervezetről" - jelentette ki Markó Béla, hozzátéve, hogy "amit Tőkés László állít állásfoglalásában, egyszerűen nem igaz". Ugyanis a mostani módosító javaslatok majdnem teljes egészében lefedik az RMDSZ szóban forgó törvénytervezetét, az intézményalapításra, illetve a vagyonok visszaszolgáltatására vonatkozó pontok kivételével, de ezek más törvényekre tartoznak. Markó Béla kijelentette, hogy nem szívesen vitázik egy olyan időszakban, amikor az RMDSZ előtt nehéz feladatok állnak, amikor még hátra van a módosítások parlamenti megvitatása, illetve a helyi közigazgatási törvény módosítása és vitája. Szerinte egy ilyen időszakban teljes összefogásra lenne szükség az egész RMDSZ, a közvélemény részéről, s nem a kudarcérzés felébresztésére, a kudarc előrevetítésére. A törvénytervezettel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a parlamenti vitának mielőbb meg kell kezdődnie azt követően, hogy a kormány véglegesít néhány, nem a kisebbségi témákra vonatkozó részletet. A koalíciós politikusok támogató nyilatkozatait természetesnek nevezte, hiszen a tervezet koalíciós egyeztetés eredménye. Markó Béla nem tartja meglepőnek az Egységpárt vagy a Nagy-Románia Párt állásfoglalásait, de sokatmondónak nevezi azt, ahogy az RTDP színeit váltogatja; miután tavaly a választások előtt aláírásig vitte a román-magyar alapszerződést és most élesen támad olyan megoldásokat, amelyek megfelelnének az abban foglaltaknak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23., Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./ Markó Béla válaszát ismerteti az Adevarul de Cluj is. A Romania Libera szerint Markó Béla rendkívül veszélyesnek minősítette Tőkés László állásfoglalását. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 23., 95. sz./"
1997. május 24.
"Victor Ciorbea miniszterelnök máj. 20-án villámlátogatást tett Hollandiába, Hágában igyekezett rávenni a vendéglátókat arra, hogy nyújtsanak határozottabb támogatást Románia NATO-felvételét illetően. Wim Kok holland miniszterelnök visszafogottabban nyilatkozott, arra hivatkozva, hogy kormány még nem hozta meg a döntést. /A román NATO-tagságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./"
1997. május 24.
"Máj. 22-én Emil Constantinescu államelnök a kormány több tagja kíséretében Görögországba utazott. Constantinescu elutazása előtt kifejtette: Románia ismét szeretné hasznosítani azt a támogatást, amelyet Görögország nyújt a román euroatlanti integrációhoz. /A román NATO-tagságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./"
1997. május 24.
"Máj. 22-én több ezer ember vett részt Bukarestben a román-ukrán alapszerződés elleni tüntetésen, melyet a Nagy-Románia Párt, a Vatra Romaneasca és más nacionalista szervezetek rendeztek. A kormánypalota előtt Corneliu Vadim Tudor felolvasta a tiltakozás szövegét, melyet átadtak a kormánypalota képviselőjének. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./"
1997. május 24.
"Máj. 24-én ünnepélyesen felavatták Zágonban az újjászületett, műemlékvédők keze nyomán újjáépült kastélyt, a Mikes-Szentkereszty udvarházat. A Székely Nemzeti Múzeum patronálásával helyére kerül a Mikes Kelemen, Csutak Vilmos és Kiss Manyi emlékkiállítások anyaga, a róluk elnevezett emlékszobákba. Beszédet mondott Csoma József, a község polgármestere, Kelemen Hunor államtitkár, Orbán Árpád, a megyei önkormányzat elnöke és Domokos Géza, a Mikes Alapítvány elnöke, majd ünnepélyesen leleplezték a Mikes Kelemen mellszobrot, Bocskai Vince szobrászművész alkotását. A szoboravatáson beszédet mondott Veress Dániel irodalomtörténész, Sylvester Lajos, a Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület elnöke és Farkas Árpád költő. Felavatták Hopp Lajos, a neves Mikes-kutató emlék-kopjafáját, beszédet mondott Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Szörényi László irodalomtörténész és Kiss Jenő, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatója. Ugyanezen a napon felavatták a Mikes Kelemen, Csutak Vilmos és Kiss Manyi-emlékszobákat. A vendégeket Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum /Sepsiszentgyörgy/ igazgatója köszöntötte. Az új művelődési otthonban tartott előadással záródott az ünnepség. Fellépett a zágoni dalárda, a zágoni hagyományőrző csoport, a zágoni fúvószenekar, végül a Háromszék Népi Együttes. Este a baróti Kájoni Consort adott hangversenyt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27., meghívó alapján/"
1997. május 25.
"Máj. 25-én háromnapos hivatalos látogatásra Romániába érkezett Göncz Árpád köztársasági elnök. Emil Constantinescu államelnökkel folytatott tárgyalása után közös sajtóértekezletet tartottak, értékelve a kapcsolatokat, amelyek - Constantinescu szerint - modellül szolgálnak a térségben, amelyet konfliktusok gyötörnek. Göncz Árpád a Victor Ciorbea miniszterelnökkel folytatott megbeszélésről elmondta: örömmel nyugtázta az alapszerződés megvalósításában elért eredményeket, a kisebbségi kérdések megoldására tett lépéseket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./ Máj. 25-én Bukarestben Göncz Árpád köztársasági elnök az RMDSZ székházában találkozott a szövetség vezetőivel. A magas rangú vendéget és a kíséretében lévő személyeket Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke, Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, Tokay György kisebbségvédelmi miniszter, Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter, a szövetség több szenátusi és képviselőházi választottja fogadta. Markó Béla történelmi jelentőségűnek nevezte a Magyar Köztársaság elnökének látogatását az RMDSZ székházában egy olyan történelmi helyzetben, amikor a romániai magyarság érdekvédelmi szervezete részt vállal a kormányzásból, s amikor végre beindult a két ország közötti alapszerződés előírásainak gyakorlati megvalósítása, köztük a magyar kisebbség helyzetének rendezése. Markó Béla hangsúlyozta, hogy a két ország és nemzet a romániai magyar kisebbség által is egymásra van utalva, mint ahogy közösek az érdekeink az európai integráció vonatkozásában is. Göncz Árpád elmondta, azért jött el az RMDSZ székházába, hogy találkozzon a szövetség vezetőivel és megtudja, mi a magyarság legitim érdekképviseletének a véleménye a Romániában végbement változásokról, a román-magyar kapcsolatok fejlődéséről, az alapszerződés megvalósításának menetéről. Az RMDSZ kormányzati szerepvállalását olyan lépésnek ítélte meg, amit nem lehetett és nem is lett volna szabad megkerülni. Göncz Árpád elnök az RMDSZ vezetői előtt is megerősítette, amit Románia elnökével, Emil Constantinescuval, és Victor Ciorbea miniszterelnökkel a nap folyamán lezajlott találkozói során nyomatékosan kijelentett: Magyarország kiemelten érdekelt abban, hogy Románia az első körben, Magyarországgal együtt csatlakozzék a NATO-hoz, csakúgy mint az Európai Unióhoz, és a magyar kormány minden tőle telhető támogatást megad ahhoz, hogy Románia az első körben váljon a NATO tagjává. A találkozón szó esett a román-magyar gazdasági kapcsolatok fejlődéséről, a romániai reformról, az ebben Magyarország által nyújtandó segítségről, a kisebbségi kérdés megoldásának menetéről, az ezt szolgáló törvények elfogadásáról. Göncz Árpád gratulált az RMDSZ-nek felelősségvállalásához és bátorságához, amellyel részt vesz a kormányzásban, és biztosította a szövetség vezetőit Magyarország, a magyar kormányzat segítségéről e felelősségteljes vállalkozásban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 26., 1034. sz./ "
1997. május 25.
"A megyei prefektus tilalma ellenére máj. 25-én megtartotta magyarellenes rendezvényét Gheorghe Funar polgármester. A román nép egységéért és méltóságáért című megmozdulást a kolozsvári rendőrség úgy értékelte, hogy megemlékező jellegű, ezért nem vonatkozik rá az Emil Constantinescu államelnök és Göncz Árpád elnök kolozsvári látogatására elrendelt gyülekezési tilalom. /Funar kolozsvári gyűlése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./"