Márc. 18-án a kormány és a parlamenti pártok tárgyaltak az alapszerződésről. Az RMDSZ hiányzott, csak két órával a tanácskozás előtt kapott meghívót. A megjelentek úgy határoztak, hogy az ET 1201-es ajánlása nem szerepelhet az alapszerződésben, elutasítják az ellenőrző bizottság létrehozását és leszögezték: az alapszerződést nem Párizsban, hanem Bukarestben vagy Budapesten, esetleg a határon kell aláírni. Melescanu bejelentette, hogy márc. 17-én Pozsonyban tárgyalt azokról a meggondolásokról, amelyek hatására Pozsony megegyezett Budapesttel. /Magyar Hírlap, márc. 20./

Márc. 18-án felavatják a református diákotthont Székelyudvarhelyen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

Ioan Itu, a Tinerama munkatársa, aki előbb Tőkés Lászlóról írta, hogy a Securitate ügynöke, most Sandu Coltea bukaresti ortodox papról állította, hogy szeku-ügynök volt. Hamarosan kiderült, hogy a közzétett dokumentumok hamisítványok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

Egyes bukaresti lapok beszámoltak arról, hogy a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt /RMSZDP/ szembeszállt az RMDSZ-szel. Az RMSZDP eddig nem sokat hallatott magáról. Kiss Kálmán, az RMSZDP elnöke ismertette pártja programját. Az egyéni érdekeket tartják elsődlegesnek. Kiss Kálmán nem árulta el, hány tagjuk van. A következő választáson külön listán akarnak indulni. Helytelenítik az RMDSZ autonómia-törekvését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

Az Európai Stabilitási Értekezlet zárókonferenciáján, márc. 20-án Edouard Balladur francia kormányfő után Nicolea Vacaroiu miniszterelnök szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy az Európai Stabilitási Egyezmény célkitűzése, a jószomszédi kapcsolatok, a regionális együttműködés előmozdítása egybeesik a román külpolitika legfontosabb célkitűzéseivel és Románia eltökélt szándéka, hogy alapszerződést kössön minden szomszédjával, szilárd elhatározása a magyar-román tárgyalások sikeres befejezése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22., Új Magyarország, márc. 21./

"Az ET parlamenti közgyűlésének jogi és emberjogi bizottsága Párizsban tartott márc. 13-i ülésén Frunda György szenátort jelentéstevőnek nevezte ki "A belügyekbe való be nem avatkozás és a területi integritás elve" témakörben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 21., 496. sz./ "

"Öt év telt el Marosvásárhely "fekete márciusa", a magyarellenes pogrom óta. Akkor, márc. 19-én az éppen a Bolyai téri RMDSZ-székházban tartózkodók, hetvenhárom ember, a románok rohama elől a padlásra menekült. Azóta az így megmenekült emberek évről évre találkoznak. Korelnökként Sütő András elfogadta az osztályfőnöki tisztséget. Hálával és elismeréssel idézte azokat, akik a történteket megörökítették. Eddig két dokumentum-kötet jelent meg, a Fehér könyv és Kincses Előd Fekete márciusa, amelyet eddig négy nyelven adtak közre. Az író emlékezett a román demokratikus erőkre, akik kórházi betegágyánál fejezték ki szégyenérzetüket: Mircea Dinescu, Gabriel Liiceanu, Dan Petrescu és mások. A rendhagyó osztályfőnöki órán egyperces csenddel emlékeztek Csipor Antalra, Gimes Istvánra és Kiss Zoltánra, akik mártíromságuk miatt nem lehettek jelen. Az RMDSZ megyei vezetősége szerette volna börtönében meglátogatni Cseresznyés Pált, de az igazságügy-miniszter ezt nem engedélyezte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./"

Nagybányán a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület márc. 4-i ülését Németh Lászlónak szentelte, emlékezve a város nagy fia, Németh László halálának 20. évfordulójára. Fábián Ernő méltatásában az író munkássága egy XX. századi Széchenyi Istvánként került a hallgatóság tudatába. Az ülésen szó esett az 1993-ban átadott, a városban levő, több mint 11 ezer kötetet tartalmazó Németh László Könyvtárról is. Az EMKE-füzetek soron következő 5-6. kettős száma: In memoriam Németh László. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./

Márc. 22-én tartották meg az RMDSZ bukaresti székházában a kéthetente szokásos sajtótájékoztatót. A téma az alapszerződés volt. Markó Béla egyfajta fura amnéziára hívta fel a figyelmet. A román politikai pártok vezetői, a sajtó nagy része megfeledkezett arról, hogy az elmúlt években is, idén pedig különösen durva támadások érték a magyarságot, az RMDSZ-t a márc. 15-i megemlékezések kapcsán. Sajnálatos, hogy az alapszerződést nem írták alá. Sajnálatos, hogy a kormány ellenzi az ET 1201-es ajánlásának elfogadását, annak ellenére, hogy két éve, Románia ET-be való felvétele előtt, minden parlamenti párt, minden felelős politikai tényező, a külügyminiszter elfogadta és írásban kötelezettséget vállalt a teljesítésére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 22., 497. sz./

Dicsőszentmártonban a helyi színjátszás 1964-ig, a betiltásig eredményes volt. 1970-ben Vitális Ferenc rendező vezetésével újból megindult a városban a magyar műkedvelő színjátszás. Vitális Ferenc mindenese volt és maradt a csoportnak. A klasszikus darabokat sorra bemutatták. Tamási Áron Vitéz lélek című darabjával pedig Magyarországon, Zsámbékon, az amatőr színjátszók seregszemléjén a legrangosabb díjat elnyerték. Eddig 16 alkalommal fordultak meg Magyarországon. Márc. 4-én, a negyedszázados jubileumi ünnepségen Páskándi Géza A szélmalom lakói című színművével álltak a közönség elé. Műsorfüzetben emlékeztek az eltelt időszakra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

"Gabriel Andreescu kiáll Tőkés László mellett, visszautasítja a szerepét lebecsülő megnyilvánulásokat, így Iliescu elnököt is, aki Forradalom és reform című könyvében nem is palástolja, mennyire zavarja az, hogy Tőkés László a forradalom szimbóluma, amikor így ír: "ez is csak olyan mese, a Tőkés Lászlóról szóló..." "Afféle dicsfény arculata övezte akkoriban, mint a temesvári eseményeket kirobbantó tényezőt." Andreescu elismeri Tőkés László érdemeit, de hozzáteszi: ma már az RMDSZ "kemény magját" képviseli. Hallatlan erő van a hangjában. "_ nem tárgyal, hanem prédikál." Tőkés Lászlónak inkább azokra kellene hallgatnia, akik párbeszédre szólítanak. /22 (Bukarest), márc. 1., magyar fordításban: A Hét (Bukarest), márc. 10., /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./"

Márc. 18-án Szovátán, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség országos módszertani központjában tartotta ülését az RMPSZ elnöksége. Az 1995-ös Bolyai Nyári Akadémiáról tárgyaltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

Az utóbbi öt év legnagyobb diplomácia kudarcának nevezte Frunda György szenátor az RMDSZ márc. 22-i bukaresti sajtóértekezletén az alapszerződés aláírásának meghiúsulását. Markó Béla emlékeztetett: a román vezetés két éve írásban elfogadta az ET 1201-es ajánlását, amelyet most idejétmúlt dokumentumnak tartanak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 22., 497. sz./ Markó Béla szétosztotta az újságíróknak az ajánlást felvállaló korábbi román állásfoglalásokat. /Népszabadság, márc. 23./

Az alapszerződéssel kapcsolatos szakértői tárgyalások következő, áprilisi fordulójának időpontját a közeljövőben kitűzik, közölte márc. 23-i sajtóértekezletén Vasile Sofineti helyettes külügyi szóvivő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24., Népszava, márc. 23./

Hosszú Zoltán szenátor interpellált a tanügyminiszterhez magyar osztályok érdekében. Borosjenőnek 1500 magyar lakosa van, mégis hiába kérik a magyar tannyelvű osztályokat. Lippa városban és Sofronya községben pedig a magyar nyelv fakultatív tanítását kérik, összhangban az érvényes rendelkezésekkel, de választ nem kaptak. Hosszú Zoltán szenátor Aurel Novac közlekedési miniszterhez is interpellált, kérve, hogy változtassák meg azt a döntést, melynek értelmében Aradon többé nem állnak meg a nemzetközi gyorsvonatok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

Hajdú Gábor szenátor interpellált a Hargita megyei rendőri túlkapások miatt. 1995. jan. 25-én a rendőrök agyba-főbe verték Ahalani Adrian és Veress Csaba csíkszerdai fiatalokat. akiknek 10-12 napi orvosi kezelésre volt szükségük a bántalmazás miatt. Febr. 11-ről 12-re virradó éjszakán Gyergyószentmiklóson vertek meg fiatalokat. Márc. 5-én Péter Lukács madéfalvi és Csató Imre csíkszeredai fiatalt verték meg, akik ezt orvosi látlelettel igazolták. Miért akarják a fiatalokat megfélemlíteni, kérdezte Hajdú Gábor szenátor Doru Ioan Taracila belügyminisztertől. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

A Sepsiszentgyörgyön megjelenő Cuvintul Nou román napilap márc. 18-i száma közölte az Andrei Saguna Keresztény Kulturális Liga megalakulásának harmadik évfordulója alkalmából kiadott nyilatkozatát. A Kovászna megyei RMDSZ-szervezet visszautasítja ezt a magyarságot rágalmazó közleményt, miszerint a megye román lakossága az utóbbi 55 évben birtokainak, otthonának, templomainak elhagyására kényszerült, emiatt a román lakosság létszáma drasztikusan csökkent. A statisztikák éppen az ellenkezőjét bizonyítják. Kovászna megye román lakossága 1930-ban 30 962 fő /20,2 %/, 1977-ben 41 060 /20,6 %/, 1992-ben 54 586 fő /23,4 %/. Jelenleg tehát a megye lakosságának 23,4 %-a román, a vezető funkciókban viszont az arányuk 44,5 %, miközben egyes területeken /Állami Tulajdon Alap, számvevőszék, prefektúra, irattár, pénzügyőrség/ a magyarok jelenléte jelentéktelen vagy a nullával egyenlő. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 23., 498. sz./

A múlt év őszén kettévált a Nagykárolyi Református Egyházmegye. A Szamos vidékét magába foglaló új, Szatmári Egyházmegye vezetője Sipos Miklós esperes lett, 42 egyházközség, 8 leányközség és 7 szórvány, összesen 35 lelkipásztor tartozik hozzá. Fogynak a gyülekezetek, ma már 20 olyan egyházközség van, ahol a reformátusok száma száz és kétszáz között mozog. Szatmárnémeti négy gyülekezetének lélekszáma 17 964 fő, a falusi gyülekezetek létszáma 16 361 fő. Az 1992-es népszámlálás 27 706 reformátust mutatott ki a Szatmárnémetiben. A tízezres különbözet nem jelentkezik az egyházközségekben, valószínűleg nem gyakorolja hitét. Az új egyházmegyében 1994-ben 441 keresztelés, 639 temetés és 278 házasságkötés volt. Szatmárnémetiben épül a város negyedik és ötödik református temploma. Az egyházmegye két alapítványt hozott létre, az egyik azokat a lelkipásztorokat segíti, ahol olyan kicsi a gyülekezet, hogy hónapokig nem kapnak fizetést. A másik missziós alap, a börtönökben, illetve kórházban levőket támogatja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

Márc. 21-én az RMDSZ képviselői a privatizáció gyorsítása ellen szavaztak. Elutasító álláspontjukat Birtalan Ákos képviselő által felolvasott nyilatkozat szerint azzal indokolták, hogy az új törvény áltulajdonosokat teremt /17 milliót a 23 millió romániai állampolgárból/, akiket ingyen vagyontöredékhez juttat, amelyek az állami tulajdon által uralt piacon nem versenyképesek. Ugyanezen a napon megszavaztak egy csődtörvényszerű jogszabályt, ami viszont nem felel meg az elvárásoknak: a fizetésképtelenné váló magánvállalatokat csődeljárással sújtja, az állami tőkéjű társaságokkal kesztyűs kézzel bánik, az állami egységeket pedig nem is érinti. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

Nicolae Vacaroiu miniszterelnök Párizsban tárgyalt Balladur kormányfővel, találkozott az EU-országokba akkreditált román nagykövetekkel, majd márc. 22-én hazaért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

Márc. 25-én Borbély László képviselő, Zonda Attila, Maros megyei RMDSZ-elnök és Jung Ildikó jogász meglátogathatják marosvásárhelyi börtönében Cseresznyés Jánost. A látogatást márc. 19-re tervezték, de arra a napra nem kaptak engedélyt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 24., 499. sz./

A Cotidianulban nyilatkozott Alfred Moses, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete a NATO bővítéséről: Semmiféle megkülönböztetést nem alkalmaznak Románia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország között. A román-magyar alapszerződés aláírása szerinte lényeges feltétele annak, hogy Románia a NATO tagja legyen. A diplomata igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a román állam és törvényei megfelelnek-e a magyar kisebbség tekintetében a nemzetközi normáknak. /Cotidianul (Bukarest), márc. 22., ismerteti: Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

Nagyenyeden, a Fehér megyei RMDSZ-székházban márc. 16-án a helyi magyar cégtulajdonosok kerekasztal-megbeszélésen vettek részt. Elhatározták, hogy megalakítják a Nagyenyedi Magyar Kereskedők Szövetségét, a városban ugyanis 33 magyar cég működik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

Varga Attila tanulmányában /A nemzeti kisebbségek kérdése a nemzetközi jogban és politikában/ visszatekint a háború utáni kezdetre: az ENSZ a Gazdasági és Szociális Tanács hatáskörébe utalta a kisebbségi kérdést. A Tanács 1946. jún. 21-i határozatában engedélyezte az Emberi Jogok Bizottságának, hogy albizottságot létesítsen a kisebbségvédelemmel kapcsolatos kérdések tanulmányozására, így jött létre a Diszkrimináció és Kisebbségvédelmi Albizottság, amely 1967-ben a nemzeti kisebbségek helyzetének felmérésével bízta meg Francesco Capotorti olasz jogi szakértőt. Legfontosabb forrásai a kormányok által készített jelentések voltak. Capotorti az alapfogalmak tisztázását is célul tűzte ki. Ugyanez az albizottság 1989-ben felkérte Abjörn Eide-t, hogy készítsen jelentést a kisebbségi kérdés békés és előremutató tapasztalatairól. - A nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos nemzetközi dokumentumok: EBEÉ koppenhágai dokumentuma /1990/, az ENSZ Közgyűlésének nyilatkozata /1992/, az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201-es ajánlása és az ET kisebbségi keretegyezménye /1995/. /A Hét (Bukarest), márc. 24./

"Traian Chebeleu elnöki szóvivő márc. 23-i sajtóértekezletén cáfolta, hogy Románia diplomáciai vereséget szenvedett az alapszerződés elmaradása miatt. Bírálta Magyarországot, mondván, "Romániára nem lehet rákényszeríteni megfogalmazásokat és álláspontokat". A szóvivő által felolvasott nyilatkozatában Iliescu visszautasította az alapszerződés megkötésének elmaradása miatti bírálatot. Az 1201-es ajánlást a román elnök szerint "senki sem fogadja el Európában". Iliescu szerint a szerződés megkötésének akadályát a magyar fél "tarthatatlan követelései" jelentik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25-26., Magyar Hírlap, márc. 24./ "

Márc. 24-én reggel 4 és 6 között leállt a metró, azt követően, hogy márc. 23-án több mint százezer alkalmazott tüntetett Bukarestben, de sok más városban is. A tömeg mindenütt Iliescu elnök, Vacaroiu kormányfő lemondását, nagyobb béreket, szociális védelmet követelt. Mind több városban robbant ki vadsztrájk. /Gyarmath János bukaresti tudósítása. = Magyar Nemzet, márc. 25./

Lábody László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Alexa Károly, az MTI vezérigazgatója márc. 24-én aláírta azt a szerződést, melynek értelmében öt határon túli magyar lap szerkesztőségébe újabb egy éven keresztül eljutnak az MTI tudósításai. 1994 nyarán kapták meg a műholdas hírellátáshoz szükséges berendezéseket a lapok /a Romániai Magyar Szó, a kolozsvári Szabadság, a marosvásárhelyi Népújság, a pozsonyi Új Szó és az ungvári Kárpáti Igaz Szó/ és az első évben ingyen használhatták azokat. Lábody László kifejtette, hogy a lapok friss hírrel való ellátása növelte versenyképességüket. Erre az évre az előfizetési díj 9,5 millió forint, az összeget az Illyés Alapítvány fizeti. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25-26., Magyar Nemzet, márc. 25./

A román vezetést hideg zuhanyként érte, hogy Szlovákia aláírta az alapszerződést és előzetes megállapodásuk ellenére az 1201-es ajánlást is vállalta. A román-szlovák együttes álláspontról 1993-ban született megállapodás Pozsonyban, Melescanu külügyminiszter és Meciar szlovák kormányfő találkozóján. Az egyeztetés folyamatos volt. A magyar-szlovák dokumentum megszületése előtti napon Marian Andell alelnök vezetésével szlovák parlamenti küldöttség tárgyalt Bukarestben. Mindkét fél kijelentette: nem írja alá az alapszerződést. - Melescanu külügyminiszter márc. 17-én Pozsonyba utazott, látogatását nem jelentették be. Felkereste Meciart és Juraj Schenk külügyminisztert, számon kérte tőlük korábbi ígéreteiket. Párizsban Meciar igyekezett kibékíteni a román küldöttséget. /Magyar Hírlap, márc. 25./

Márc. 25-én az eddig csak Kovászna megyében működő Moldvai Csángómagyarok Szövetségének küldöttei megbeszélést tartottak Bákóban, ahol megjelentek a lészpedi, klézsei, pusztinai, szabófalvi, rekecsinyi, bogdánfalvi és forrófalvi csángók képviselői is. A jelenlevők a Moldvai Csángómagyarok Szövetségét a csángók legitim képviseletének fogadták el, és kérték felvételüket az RMDSZ társult szervezeteinek sorába. A szövetség létrehozza helyi szervezeteit a csángómagyarok lakta településeken. A szövetség ápr. 29-én tart közgyűlést. A megbeszélést Erőss Péter, a MCSMSZ elnök vezette. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 27., 500. sz./

Márc. 25-én ülésezett a Maros megyei RMDSZ székházában a Területi Képviselők Tanácsa, ügyvezető elnöknek megválasztották Bulyovszky Lórántot, majd az ügyvezető alelnököket: Kerekes Károly /politikai/, dr. Kakassy Sándor és dr. Iszlai Árpád /önkormányzati/, dr. Tonk Sándor /oktatásügyi/, Kerezsi János /művelődési és egyházügyi/, Szekeres Erzsébet /szociális/. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 29., 502. sz./