"A Szabad Európa Rádió román adása aug. 8-án interjút készített Jeszenszky Géza külügyminiszterrel. Ehhez az interjúhoz a román külügyminisztériumi szóvivő, Traian Chebeleu nagykövet a bukaresti rádió kérdésére kommentárt fűzött. Megdöbbentő az arrogáns és fölényes hang, értékelte az interjút Traian Chebeleu, hasonló Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök nyilatkozataihoz. Chebeleu elfogadhatatlannak tartotta, hogy Jeszenszky szerint Romániának el kellene ismernie, hogy soknemzetiségű állam. Chebeleu hazugságnak nevezte Jeszenszky állítását, mely szerint "Románia nem ismeri el a magyar nemzeti kisebbség oktatási igényeit, különösképpen a magyar nyelvű egyetem újraindítása tekintetében, akárcsak más iskolaügyekben." Chebeleu szerint Jeszenszky szem elől tévesztette az 1989 decembere után a magyar nyelvű oktatás fejlesztésére hozott jelentős intézkedéseket. Kolozsváron az egyetemen 180 kurzust magyar nyelven tartanak. Chebeleu elfogadhatatlannak nevezte azt a kizárólag magyar nyelvű egyetem létesítését, ilyet "egyetlen európai országban sem fogadnak el". /Románia külügyminisztériumának sajtóközleménye. = Romániai Magyar Szó /Bukarest), aug. 18./"

Kölcsey Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a költő szülőhelyén, Sződemeteren ünnepélyesen felavatták az emléktáblát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./ Különösebb hírverés nélkül közel ezren gyűltek össze, a nagy tömeg miatt az ökumenikus istentiszteletet a szabad ég alatt tartották meg. A koszorúzáson megjelent a falu ortodox, református és katolikus papja. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

Aug. 14-én megalakult a Sipos Domokos Egyesület Dicsőszentmártonban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./

Idén még nem indul újra az önálló magyar Bolyai Tudományegyetem. A Babes- Bolyai Tudományegyetemre idén felvettek 47 %-a magyar. A marosvásárhelyi egyeteme, az Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetre felvételt nyert általános orvosi karra 250 fő, közülük 64 hallgató (25,6 %) magyar , a fogászati karon 50-ből 24 /48 %/, a gyógyszerészeti karon 50-ből csak 8 fő /16 %/ magyar. /Balla Katalin: Egyetemi felvételi vizsgák ? 1990. = A Hét (Bukarest), aug. 23./

Nagykárolyban, a volt megyeházán /most iskola/ aug. 8-án kétnyelvű emléktáblát akartak elhelyezni, Kölcseyre emlékezve. A polgármester megadta az engedélyt, de az iskola igazgatója nem egyezett bele, csak azzal a feltétellel, ha előzőleg három minisztérium engedélyezi. Emiatt még mindig várat magára az emléktábla elhelyezése /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

Aug. 22-én tüntetés Bukarestben, a tüntetők követelték a reformok gyorsítását. /Romániai Magyar Szó /Bukarest), aug. 24./

A magyar Külügyminisztérium nyilatkozatban tiltakozott szélsőséges román csoportoknak a bécsi döntés /1940. aug. 30./ évfordulójára tervezett magyarellenes provokációi ellen. A következő napokban a román Külügyminisztérium éles hangú nyilatkozatban visszautasította a magyar fél aggodalmát. /MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

Sorozatos kormányellenes tüntetések Bukarestben, a rendőrség minden alkalommal beavatkozott. Az összecsapásban sokan megsérültek, több tüntetőt őrizetbe vettek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./ aug. 28.

A romániai magyar egyházak képviselői tanácskozásra gyűltek össze aug. 13-án, Kolozsváron, a téma a vallásügyi törvénytervezettel kapcsolatos közös állásfoglalás volt. Az állásfoglalás alapja a magyar egyházak által jan. 22-én elfogadott szándéknyilatkozat és a jún. 4-én a püspökök tanácskozásán született dokumentum volt. /Mikó Lőrinc: Felekezetközi tanácskozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

Szatmárnémetiben aug. 25-26-án országos MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/-találkozót rendeztek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

Az RMDSZ a bécsi döntés évfordulója alkalmából nyilatkozatot adott ki. Ebben elítélte a feszültségkeltést és hangsúlyozta, hogy nem lehet a népek sorsáról megkérdezésük nélkül dönteni. Románia magyar lakossága aggodalommal állapítja meg, hogy bizonyos körök ellenségeskedést, gyűlöletet szítanak románok és magyarok között. Hamis, rosszhiszemű hírek terjesztésével azt a látszatot próbálják kelteni, hogy Erdélyben a román lakosság élete veszélyben forog. Ez a diverzió szerves folytatása a Ceausescu-rendszer politikájának. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

Balázs Sándor professzor szerint kiváló, színvonalas konferencia volt Bálványosfürdőn júl. 21-30-a között, magyar, román és angol előadók tartottak előadásokat, jelen voltak a Fidesz képviselői is. A konferencián újra együtt volt a Limes Kör: Molnár Gusztáv, Fábián Ernő, Bíró Béla, Lőrincz Csaba és ő, Balázs Sándor. /Szamosközi István: Ez a vicc nem vicc? = Valóság (Bukarest), aug. 31./

A minisztériummal történt tárgyalás eredményeképpen szeptembertől megkezdheti tevékenységét Kolozsvárott a Református Líceum-Szeminárium. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

"Vita Zsigmond emlékezett a moldvai csángók magyar iskoláira, amelyek 1947-ben nyíltak meg, Bákóban pedig magyar tanítóképző létesült. 1947 nyarán Czikó Lőrinc parlamenti képviselő és Antal Árpád moldvai útjuk után arról számoltak be, hogy "Bákó megyében ma mintegy 60 000 csángó él, ezen kívül kisebb-nagyobb települések vannak a környező megyékben." /Népi Egység, 1947. szept. 12./ A Groza-kormány támogatásával "1947 őszén megnyíltak az első állami magyar iskolák Moldvában. Először a történelem folyamán" írta Beke György /Magyar gondok Erdélyben, Budapest, 1990/. A csángómagyar falvak lakói hozzáláttak az új iskolák berendezéséhez. A lészpedi szülők új épületet emeltek a magyar iskolának. Egyes idehelyezett tanítók igyekeztek elkerülni a szegény falvakból, emlékezett Beke György Régi erdélyi skólák /Budapest, 1988/ című könyvében. A moldvai magyarság nemcsak Bákó megyében őrizte meg nyelvét, hanem a Szabófalva környékén is, sőt kirajzottak egészen a Dnyeszterig, Csöbörcsökig. Ezt tanúsíthatták az ötvenes években a falvakba kiszálló kolozsvári nyelvészek és néprajzosok /köztük dr. Kós Károly, Nagy Jenő, Nagy Olga, Faragó József és Almási István/munkái a moldvai csángó népművészetről, továbbá a népdal és népballada gyűjtemények. /Vita Zsigmond: Kitekintés a moldvai csángók iskoláira. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./ "

Az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének aug. 15-i tanácskozásán napirendre kerültek a legégetőbb problémák. Besztercén eddig egy kis és egy nagy óvodai csoport működött magyar nyelven. Minisztériumi engedély van arra, hogy ősztől a városban három napközis és óvodás magyar csoport induljon. A megkelő napközikben azonban elutasították a kérést, mondván, nincs hely új csoport számára. A polgármesteri hivatal felajánlott két épületet, de először ezeket ki kell üríteni, utána pedig felújítás szükséges az épületek állapota miatt. A magyar tagozaton megüresedett tanítói helyekre pályázókat a szülők nem akarják elfogadni. Beindulhat a városban egy reál és humán profilú magyar osztály, a román líceum tagozataként. Megyeszerte mellőzik az RMDSZ által különböző funkciókba javasolt magyarokat azzal az indoklással, hogy soviniszták. Hiányoznak a fiatalok a megyében az RMDSZ-ből. A fiatalok biztosan elindítanának egy magyar újságot. /Guther M. Ilona: Hol vagytok, besztercei magyar fiatalok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

Nagybányán áprilisban új szépirodalmi, művészeti, hitéleti folyóira indult, az Erdélyi Féniks, azóta már a harmadik száma is napvilágot látott. Az új lapról nyilatkozott Csoma György, a folyóirat értelmi szerzője, aki Kalcsmányi Sándor és Pusztai János író mellett a lap egyik szerkesztője. Csoma 1978-tól szerkesztette az akkori Bányavidéki Fáklya kulturális rovatát. 1989 decembere óta a sok politika háttérbe szorította a kulturális témát, ezért is érezték, hogy szükség van egy folyóiratra. Nagybányától néhány kilométerre van Misztótfalu, innen indult Misztótfalusi Kis Miklós, az egyetemes magyarság főnixe /patinásabban: fénikse/. Régen terveztek egy sorozatot híre máramarosiakról. Az Erdélyi Féniks első száma Misztótfalusi Kis Miklós, a második Tersánszky Józsi Jenő, a harmadik Németh László életművét taglalja. Az egyházak örömmel fogadták és támogatják a folyóiratot. /Farkas Zoltán: Fényben újjászülető erdélyi féniksmadár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

"A sajtóban a magyarellenes uszítás nem szünetel. Szász János idézte Romulus Vulpescut /Azi (Bukarest), aug. 31./, aki valóságos szent háborút hirdet a magyarok ellen: "átkot szórok arra a meghibbant nemzetiségre, mely gyűlöletet szít békés és együtt- és egyhelyütt élők között, és a bűn karját felfegyverzi a román nemzet ellen! Szakadjon meg magjuk, vesszen ki fajtájuk, szikkadjon ki kútforrásuk in seacula seaculorum! Amen!" /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./"

"Sok levél, értesítés érkezik a Bolyai Társasághoz. Legutóbb Torontóból jött levél. Júl. 8-14-e között tartották meg a Torontói Egyetemen a második szerves kémiai világkongresszust. A megjelent tudósok a következő petíciót írták alá. "Alulírott tudósok, akik részt vettünk az Elméleti Szerves Kémikusok Világszervezete /WATOC/ II. Világkongresszusán kifejezzük méltatlankodásunkat az emberi jogok szüntelen megsértéséért a jelenlegi romániai rendszerben. Az 1989. évi emberi áldozatok ellenére az elnyomás tovább tart. Gyakran erőszakos formában, mind a román többség, mind a magyar, német és más kisebbségek ellen." Továbbra is akadályozzák a kolozsvári Bolyai Egyetem visszaállítását, melyet 1959-bn Ceuasescu utasítására tönkretettek. Ugyancsak Kanadából, Torontóból jött levél, melyet a Torontói Egyetem elnöke, J. Robert S. Prichard küldött júl. 20-án Petre Roman miniszterelnöknek, a másolatot juttatta el a Bolyai Társasághoz. A professzor levelében leszögezet, hogy Kanadában számos francia nyelvű egyetem létezik. A romániai magyar diákok kérték a kolozsvári Bolyai Egyetem és a többi magyar felsőfokú intézet visszaállítását. Az emberi jogok szerint ilyen nagyszámú nyelvi kisebbség megkívánja az oktatási szükségletek kielégítését. /Balázs Sándor: Levélbontás Bolyai-ügyben. = A Hét (Bukarest), szept. 6./ "

Sikeresen zajlik az RMDSZ kétközpontúvá válása, nyilatkozta Szőcs Géza szenátor, az RMDSZ alelnöke. Kolozsvár szellemi háttere ezt biztosította. Király Károlynak joga van nézeteit kifejteni, joga van létrehozni a Nemzetiségi Ligát. A Nemzetiségi Ligát azonban nem lehet úgy felfogni, hogy ez az egyetlen szervezési forma. Az újságíró elmondta, hogy az eddigi interjúkból kitűnt az alapvető különbség: Király Károly inkább a Megmentési Fronthoz közeledő politikát folytat, szerinte részt kell venni az államvezetésben, az RMDSZ pedig olyan körülmények között, melyet a Front kialakított, ebben nem kíván részt venni. Szőcs Géza elismerte, valóban van ilyen különbség. Úgy hiszi, Király Károly rájött arra, hogy nézetével kisebbségben maradt. /Szamosközi István: Pártpatvar? Csak az egyik szólam. Beszélgetés Szőcs Géza szenátorral, az RMDSZ alelnökével. = Valóság (Bukarest), szept. 7./

Ion Iliescu elnök búcsúlátogatáson fogadta Szűcs Pált, Magyarország bukaresti nagykövetét, aki ötéves megbízatása lejártakor távozik az országból. Iliescu kijelentette, hogy lépéseket kell tenni a két ország közötti feszültségek kiküszöbölésére, ezért kész találkozni Göncz Árpád köztársasági elnökkel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

A Romániai Magyar Kisgazdapárt javaslatot terjesztett elő az új földtörvény-tervezet módosítására. Azok a földterületek, amelyek a mezőgazdasági szövetkezetek elhalálozott tagjainak birtokát képezték, a faluközösség tulajdonába menjen át. Azok, akik kilépnek a szövetkezetből, joguk van visszakapni az őket megillető földterületet. Akik földterülethez jutottak, a törvény szerint tíz év után eladhatják, a kisgazdák ezzel szemben azt javasolták, hogy a földterülethez jutottak azonnal, minden megszorítás nélkül értékesíthetik tulajdonukat. A tervezetet a párt nevében benyújtották: Búzás László elnök, Kozma Szilárd, Orbán Dezső, Pál Béla és Tompos Zsolt alelnökök. /A Romániai Magyar Kisgazdapárt javaslatai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

Göncz Árpád köztársasági elnököt támadta a bukaresti tévében júl. 9-én Raoul Sorban, bemutatva Bajcsy-Zsilinszky Endre Erdély múltja és jelene című, 1944-ben Svájcban angol nyelven megjelent könyvét, amely Göncz Árpád fordításában idén magyarul napvilágot látott a budapesti Tinódi Kiadónál. Sorban nem szólt arról, hogy egy történelmi dokumentumokat bemutató sorozat egyik darabjáról van szó, nem ismertette Bajcsy-Zsilinszky személyiségét, életét, csak azt közölte, hogy a román érdekeket sértő könyv jelent meg. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

Szept. 12-én Bukarestben megkezdődött a balkáni országok magas rangú külügyminisztériumi tisztviselőinek találkozója. Ez az első balkáni találkozó a kelet-európai változások óta. Albánia, Bulgária, Görögország, Jugoszlávia, Törökország és Románia képviselői felmérik az athéni jegyzőkönyvben rögzített kooperációs akciók megvalósításának helyzetét, kijelölik a további tennivalókat. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

Az RMDSZ elnöksége Bukaresten munkaülést tartott. Értékelték az ország helyzetét, a politikai bizonytalanságot. Aggodalommal állapították meg, hogy nem szűnik meg a magyarság elleni támadássorozat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

Az RMDSZ Maros megyei vezetősége közleményében emlékeztetett, hogy a kormány 521-es határozata értelmében anyanyelven lehet felvételizni. Ennek ellenére szept. 11-én, közvetlenül a felvételi vizsgák megkezdése előtt közölték a jelentkezőkkel, hogy kizárólag román nyelven lehet felvételizni, hivatkoztak Gheorghe Stefan miniszter előző esti telefonértesítésére. Az RMDSZ Maros megyei vezetősége erről azonnal értesítette az RMDSZ szenátusi és képviselőházi csoportját, akik tiltakoztak az intézkedés ellen. /Az RMDSZ Maros megyei vezetősége: Közlemény. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 12./ Az RMDSZ szenátori és képviselői csoportja interpellációban tiltakozott a Gheorghe Stefan oktatási miniszter aláírásával telefonon továbbított utasítás ellen, melynek értelmében hatályon kívül helyezik a tanulók anyanyelven történő felvételizési jogát. Érvényes törvény nem helyezhető hatályon kívül egy telefonüzenettel - hangsúlyozták. /Interpelláció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

A Hunyad Megyei Hírlap (Déva) a 30. lapszám után aug. 31-én megszűnt. Varga Károly geológus, a lap főszerkesztője, az RMDSZ Déva városi szervezetének elnöke keserűen jegyezte meg, hogy a megye lakossága nem vette a lapot, nem volt elég előfizető /Vajdahunyadon 32, Déván 160, Csernakeresztúron 100 előfizető volt/. Igaz, a postán nem lehetett a lapra előfizetni. Varga Károly belátta, hogy a politikai lapra nincs igény, ezért szórakoztató, magazinszerű lapot fog indítani keresztrejtvényekkel. /Deák Levente: Egy lap megszűnése, és ami mögötte van. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

Király Károly, Demény Lajos és Bleahu Marcian szenátorok szept. 13-án kelt nyilatkozatukban tiltakoztak az ellen, hogy a bukaresti 33-as /Ady Endre/ magyar líceumot a miniszteri rendelkezés ellenére sem foglalhatják el a magyar tanárok és diákok. /Szenátorok nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

Aradon a tanévnyitás előtt néhány nappal Garbovan Gheorghe megyei prefektus megtagadta a helyi önálló magyar líceum és általános iskola működésének jóváhagyását. Előzőleg Matekovits Mihály tanár, megbízott nemzetiségi tanfelügyelő több kompromisszumot kötött az iskola megindítása érdekében, vállalta például, hogy az önálló magyar iskola egy épületben maradjon a román kőolajipari szaklíceummal. A MADISZ és az RMDSZ tiltakozó nyilatkozatot tett közzé a prefektus szept. 10-i döntése ellen, leszögezve, hogy ebben az esetben Arad megyében egyetlen magyar líceum sem lesz. /Juhász Zoltán: Ki dönt az aradi magyar líceum ügyében? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

Kezdődik az új tanév, de még nincs új oktatási törvény. Alig változott a magyar felsőoktatás helyzete a tavalyihoz képest. Igaz, negyvennel bővült Kolozsváron a magyar tanszéken a beiskolázási létszám. A többi tanárképző főiskolán viszont továbbra sincs magyar nyelvű képzés, így nehéz elképzelni, hogyan lehet pótolni a hiányzó magyar tanárokat, máris ezerrel kevesebb van a szükségesnél. /D. Bartha Margit: Furcsa következetesség az új tanév küszöbén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

A Vallásügyi Államtitkárság szept. 4-én Bukarestbe hívta az egyházak képviselőit a vallásügyi törvénytervezetről szóló tanácskozásra. A tervezetet az egyházak készítsék el, javasolta Gheorghe Vladutescu államtitkár és ezt egyeztessék egymás között októberre. A magyar történelmi egyházak képviselői bejelentették, hogy elkészítették tervezetüket és azt megküldik a többi egyháznak is. /Mikó Lőrinc: Tanácskozás Vallásügyi Államtitkárságon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./