Dáné Tibor részletezte, hogyan áll a volt hadifoglyok, elhurcoltak, deportáltak kárpótlásának helyzete, melyet Magyarország fog fizetni, a magyar hatóságok, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal részére megküldött igénylések alapján, kárpótlási jegyekben. Nagyon sok a félreértés, nagyon sok a hiányosan kitöltött adatlap és nagyon sokan rossz felvilágosítást adnak az igénylőknek. Ezért részletezte az egész kárpótlás lebonyolításának módját az eljárás egyik szakértője, segítője. Arra is felhívta a figyelmet, hogy meggondolatlanul ne kótyavetyéljék el a jogosultak kárpótlási jegyeiket. /Dáné Tibor: Volt hadifoglyok, elhurcoltak, deportáltak figyelmébe! Romániába év végére várhatók a kárpótlási jegyek! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3-4./

Az Anyanyelvápolók Szövetsége szélesedő mozgalom, ez az iskolákban nyelvi vetélkedőket meghonosító pedagógusoknak köszönhető, köztük van a sepsiszentgyörgyi Zsigmond Győző. A szórványvidéken is meg kellene szervezni a nyelvművelést. Zsigmond Győző örömmel értesült a Vetési László tiszteletes szórványszolgálata táborairól. /B. Kovács András: Nyelvmesterek kirajzása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3-4./

Az RMDSZ egyik platformja, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nyilatkozatában kérte az egyházi javak visszaszolgáltatását és javasolni fogja, hogy az SZKT-n az alkotmány nemzetállamra vonatkozó meghatározásának módosítását. /A soros EMK-nyilatkozatról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3-4./

"Szőcs Géza emlékeztetett: évek óta készült visszavonulni a parlamenti politizálástól. Miután "részt vettem az erdélyi magyar közösség politikai önfelépítésében", úgy ítélte meg, hogy fontosabb "az erdélyi magyarság gazdasági és szellemi önfelépítése", Szőcs Géza ezekben kívánt részt vállalni. Ez rendkívül komplex feladatkör, elég arra gondolni, "milyen megoldatlan gondok vannak a független magyar médiumokkal vagy az egyetemi képzéssel, az elitképzéssel, egyházi iskoláinkkal kapcsolatban." Emellett továbbra is részt vesz a politikai folyamatrendszerben. - Egyesek feltették a kérdést, miért Szőcs Géza képviselte az RMDSZ-t az MDF hatodik országos gyűlésén és a FIDESZ kongresszusán. "Pusztán arról van szó, hogy mind az MDF-ben, mind a FIDESZ-ben úgy tekintenek rám, mint aki - aktuális funkcióktól függetlenül - az erdélyi magyarságot reprezentálja" - felelte erre Szőcs Géza. Szőcs Géza jelezte, hogy megjelenésre készen áll az új országos magyar napilap, az Új Ezred. Megindulásához egy Erdélyen belül felszerelt rotációs lapnyomda szükséges. /Kállai László: Én az erdélyi magyarságot képviselem. Vendégünk: Szőcs Géza. = Orient Expressz (Bukarest), júl. 4./"

Az RMDSZ ügyvezető elnöksége júl. 1-jén Kolozsvárott ülésezett. Nem tartják elfogadhatónak a kormányjavaslatot: magyar megnevezést ott lehet használni, ahol a kisebbség túlsúlyban van. Az RMDSZ szerint ahol a kisebbség részaránya eléri a 10 %-ot, ott alkalmazni lehet a magyar helyneveket. Az ülésen Bodó Barna alelnök beszámolt a bécsi Emberjogi Világkonferencia párhuzamos rendezvényeként megtartott kisebbségi sajtótájékoztatóról, ahol szlovákiai, délvidéki, kárpátaljai magyar kisebbségi szervezetek képviselőivel közösen vett részt. /B. T.: Az RMDSZ tízszázalékos javaslata. = Magyar Hírlap, júl. 3., Az ügyvezető elnökség az anyanyelvhasználatról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

A Liberális Párt magába olvasztotta a Polgári Szövetség Pártjából kiváló liberális frakciót, ezzel a Liberális Párt kilenc képviselőt és három szenátort nyert, a parlamentben a harmadik legjelentősebb tömörülés lett. A Liberális Párt rendezni kívánja kapcsolatait az RMDSZ liberális szárnyával, abban a reményben, hogy ők is csatlakoznak a liberális mozgalomhoz. /Bogdán Tibor, Bukarest: Liberális fúzió. = Magyar Hírlap, júl. 6./

A Cimbora egy ideig Bukarestben jelent meg, majd Sepsiszentgyörgyön a Trisedes Press áldozatvállalásával újból kiadták. Jelenleg nehézséget okoz, hogy sok helyen nem veszik meg a lapot, egyes iskolákból visszaküldik a példányokat. Szükség van erre a gyermeklapra. /Sylvester Lajos: Cimborák hazatoloncolása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

Frunda György szenátor nyilatkozott Románia ET-be való felvételéről. Az ET 1201-es ajánlása meghatározza a kontrollmechanizmust, előírja, hogy jogsértés esetén az ET emberi jogi bíróságához lehet fordulni. Frunda György az ET bizottsága előtt elmondta, hogy Románia felvétele előtt szükséges a kisebbségi és a tanügyi törvény elfogadása, hogy az országban még vannak politikai perek. König, az ET főraportőre írásbeli választ kért mindegyik romániai parlamenti párttól, hogy elfogadják-e az 1201-es határozatot kisebbségi charta gyanánt. A Román Nemzeti Egységpárt kivételével valamennyi párt kötelezte magát erre, a képviselőház pedig határozatban mondta ki, hogy törvényben rögzíti az ET-dokumentum előírásait. /D. Bartha Margit: Frunda György nyilatkozik lapunknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-képviselő, a képviselőház titkára elmondta, hogy az ellenzék nem áll ki az RMDSZ mellett, amelyet rendszeresen támadnak, ugyanakkor azt elvárják, hogy az RMDSZ velük tartson. A képviselőház titkáraként el tudott intézni börtönlátogatásokat, egy második pedagógiai osztály indítását vagy gázvezeték engedélyezését. Az RMDSZ javaslatainak megfelelően javult a törvényhozói munka. Kónya-Hamar Sándor hiába titkár, nincs megfelelő irodája. A képviselő a kudarcok közé sorolja, hogy az elmúlt nyolc hónapban a két RMDSZ-csoport /képviselőházi és szenátusi/ nem ült össze a politikai döntések megvitatására. /Demeter J. Ildikó: Nem volt hiábavaló. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

"Funar polgármester intézkedésének megfelelően júniusban erőszakkal, rendőrei segédlettel kiköltöztették a román Apostrof kulturális lapot, a Helikon és a Korunk magyar folyóiratokat szerkesztőségét Kolozsvár központjából a Iasilor utcai elhanyagolt házba, ahol telefon sincs. Új helyük messze van, a falak dohosak, nagy a zsúfoltság. A román lap ellenségesen írt az önkényeskedő polgármesterről, Hírek Funariából címen számolt be a kilakoltatásról. Helyzetük most sem biztonságos. A Szabadság napilap szerkesztőségének pedig emelték a bérleti díját. Szilágyi István, a Helikon főszerkesztője sem tartja megfelelőnek mostani helyüket. Kántor Lajossal, a Korunk főszerkesztőjével együtt neki is az a véleménye, hogy a kolozsvári magyar szerkesztőségeknek egy közös sajtóház felelne meg. Ennek viszont anyagi akadálya van. /Kisgyörgy Réka: "Szóval ez egy kultúrközpont?" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./"

Pap Balázs a Kriza János Társaság segítségét kéri: meg kell menteni Etéden a néprajzi gyűjteményt, melyet a helyi, nyolcvanon túli idős tanító gondoz, saját lakásában van a sok értékes tárgy. /Pap Balázs, Szováta: S. O. S. Kriza János Társaság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

A Brassai Líceum /Kolozsvár/ tanárai visszautasították Herédi Gusztáv írását /Alku és alku közt, RMSZ, jún. 16./, mondván, nem igaz a megalkuvás vádja. /Tények és fantazmagóriák. Replika. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

Dr. Havadtőy Sándor református lelkészt, a Yale Egyetem professzorát Erdély-szakértőként tartják számon az amerikai külügyminisztériumban, Havadtőy a nyáron hazalátogatott, ebből az alkalomból beszélgetett vele a lap munkatársa. Dr. Havadtőy Sándor apja is református lelkész volt. Dr. Havadtőy Sándor tanulmányait végezte Nyugaton, tanulmányai befejezése után nem tudott hazatérni, bekapcsolódott a nyugati magyar emigráció jogvédő harcába. Első sikerük 1964-ben volt, amikor Románia amerikai kereskedelmi kapcsolatai megjavítására törekedett. A magyar emigráció követelte: előbb bocsássák szabadon a politikai foglyokat. Ez megtörtént, 1964-ben sok politikai fogoly szabadult. A magyar emigráció rendszeresen készített beadványokat a külügyminisztériumnak. /B. Kovács András: Egy Erdély-szakértő ismét itthon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

Szatmárnémetiben júl. 3-án Szilágyi Domokosra emlékeztek, születésének 55. évfordulóján, egyben felavatták a városban, az új kórház előtti téren a költő szobrát, Kolozsi Tibor alkotását. A költő emlékének méltatására Budapest, Bukarest, Kolozsvár, Szlovákia és Kárpátalja irodalmi életének jeles személyiségei jöttek el. Az ünnepség létrejötte elsősorban a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/ és Muzsnay Árpád szervezőmunkájának köszönhető. Az ünnepségen megjelent és beszédet mondott Stefan Augustin Doinas, az Írószövetség tiszteletbeli elnöke, Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője és Ligeti L. Zoltán, a helyi Kölcsey Kör elnöke. A szoboravatás után az Északi Színházban ünnepi műsor következett, ahol kiemelkedő volt Bertha Zoltán debreceni irodalomtörténésznek Szilágyi Domokos költészetét értékelő esszéje. /Szilágyi Domokos emlékének. = Magyar Hírlap, júl. 5., Gál Éva Emese: A költő ünnepei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

Idén júl. 3-án rendezték meg Csíksomlyón az Ezer székely leány napját. Az előző évben a felcsíkiek mutatkoztak be, idén Gyergyó vidéke mutatta be táncait, viseletét, szokásait. Kevesebben jöttek el, mint előzőleg. A rendezvény először 1931-ben volt, Csíksomlyón. /Birtók József: Ezer székely leány napja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

A korrupcióval vádolt kormánytagok sajtóértekezleteken próbálták tisztára mosni magukat, tagadtak és mindent cáfoltak. /A főtitkár cáfol és vádol. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

Vida Gyula RMDSZ-képviselő, gazdasági szakember megállapítása szerint az állami költségvetés az összeomlás szélén áll, ilyen körülmények között szinte hazárdjáték az értéknövekedési adó bevezetése. Az állami intézmények nem készültek fel kellően. A hivatalos nyilatkozatok ellenére felgyorsuló inflációs folyamatot indít el az új adó, mert a luxusadó is nő és a vámilletéket is emelni fogják. /Fejér László: Interjú Vida Gyula parlamenti képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

"Vacaroiu miniszterelnök találkozott a kormányt támogató /szélsőséges/ pártok - a Szocialista Munkapárt, a Nagy-Románia Párt, a Demokratikus Agrárpárt, a Románok Nemzeti Egységpártja - vezetőivel. A tanácskozásról kiadott közlemény szerint ezek a pártok "teljes mértékben támogatják" a kormányt, megerősítették szövetségüket, bár nyilvánosan nem jelentették be a szövetségre lépést. Corneliu Vadim Tudor kijelentette, hogy "a Vacaroiu-kormány az utóbbi ötven év legrománabb kabinetje". A kormánypártnak a szekértolóival megkötött paktuma az ellenzék és a Roman-vezette Front közötti egyezményt hivatott ellensúlyozni. /Cotidianul (Bukarest), jún. 28., idézte magyarul: Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 8. - Média melléklet./"

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége júl. 6-án ülésezett Kolozsvárott. A Tulipán Kft. gazdasági hatékonysága szükséges, állapították meg. A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa tervezett közlönye számára a Politikai Főosztály az RMDSZ-t ismertető és a jogorvoslást igénylő kérdéseket bemutató anyagot állít össze. /Tulipántól a csíkszéki fórumig. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

Liviu Maior oktatásügyi miniszter a bukaresti rádióban kijelentette, hogy nem támogatja a Bolyai Egyetem visszaállítását. /Román érvek a Bolyai Egyetem ellen. = Új Magyarország, júl. 9./

Bővített választmányi ülést tartott a Szatmár megyei RMDSZ, melyen az országos vezetőség is képviseltette magát Muzsnay Árpád megyei elnök arra is kitért, miért pártolt ez a tagság egy része az RMDSZ-tól. Sokan azonosították az RMDSZ-t a Tulipán Kft-vel, a Tulipán Szatmárnémetiben és Nagykárolyban lejáratta magát, másokat kiábrándított az SZKT-ülések negatív visszhangja. Kötő József, aki az országos vezetőség is képviselte, hangsúlyozta, hogy a Szatmár megyei RMDSZ erős szervezet, szükség van a munkájára. /Gál Éva Emese: Bővített választmány és apadó tagság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

Dr. Ferenczy Ferenc, Székelyudvarhely polgármestere elmondta, hogy a hatásköre kisebb, fentről irányított helyi közigazgatás van. Függetlenként indult a választáson. A tanácsüléseket magyarul tartja, bár ezt nem engedi a 69-es helyhatósági törvény. A hadgyakorlatokat előszeretettel tartják a városban. A bűnözés az átlag alatt van, ennek ellenére 1989 után a 32 fős rendőrállományt 130 fölé emelték és egy század csendőrt is hoztak. /Oláh István: A helyhatóság: önkormányzat Romániában? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

A múlt év végén kezdett a Temesváron az RMDSZ, a TEMISZ /Temesvári Magyar Ifjak Szövetsége/ és a Temesvári Szórványkutató Intézet Magunk keresése elnevezésű akcióba. Céljuk a temesvári magyarság megszámlálása, helyeztük feltérképezése. Toró T. Tibor főszervező elmondta, hogy a magyar családok mintegy felét felkeresték, azonban nehéz adatgyűjtőket találni. A pedagógusok segítségében bíznak. Az emberek általában bizalmatlanok. /Gazda Árpád: Mi újság a magunk keresésével? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

Ausztria szívesen vállalna közvetítő szerepet a magyar-román nézeteltérések rendezésére, jelentette ki Werner Fasslabend osztrák védelmi miniszter, aki Bukarestben, az Euroatlanti Központban tartott előadást. /Magyar Hírlap, júl. 10./

Bukarestben jún. 9-én megkezdődött a hatalmon levő párt, a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja országos konferenciája. A pártot a kulisszák mögül irányító Iliescu elnöknek sikerült lecsendesíteni a reformista mérsékeltek és konzervatívok közötti belharcot. Oliviu Gherman szenátusi elnök marad a párt elnöke, ügyvezető elnök pedig Adrian Nastase, a képviselőház elnöke, a reformisták vezetője. A párt megváltoztatja a nevét. /Gyarmath János: Megkezdődött a román kormánypárt konferenciája.= Magyar Nemzet, júl. 10./

A Babes-Bolyai Egyetemen a magyar diákok 1989-ben 700-an sem voltak, arányuk akkor a hallgatók 22 százaléka volt, jelenleg 1900-an vannak a magyar hallgatók, viszont arányuk 15 százalékra csökkent. Önálló magyar tagozatra lenne szükség, de az nincs. /(b. kovács): Szárnyaszegett egyetem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10-11./

Dr. Octavian Buracu, a kolozsvári Interetnikai Párbeszéd Társaság elnöke Budapestre utazott társasága több tagjával együtt és tárgyalt az Országgyűlés vezetőivel, a kormány képviselőivel. Megbeszélései eredményesek voltak, partnerei erkölcsi támogatásukról biztosították munkáját. Buracu hozzá akar járulni az erdélyi magyarság jogainak tiszteletben tartásához, beleértve a Bolyai Egyetemet, a kolozsvári, illetve debreceni konzulátus újraszervezését. /Dr. Octavian Buracu: Román szól a magyarhoz. Nyílt és őszinte dialógus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10-11./

"Töttösy Istvánné dr., a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Etnikai és Nemzeti Kisebbségi Főosztályának vezetője a Kárpát-medence tájain, főleg oktatási rendezvényeken gyakran megfordul. Elmondta, hogy 1985-ben készített bölcsészdoktori disszertációja a Romániai Magyar Népi Szövetség története volt, abban is központi kérdés volt az erdélyi magyar oktatásügy. Amikor 1990-ben a minisztériumba került, arra gondolt, hogy kötelesség határtól függetlenül nyelvhatárban, kultúrhatárban, nemzeti összetartozásban gondolkodva segíteni, hogy megmaradjon a magyar nyelv a Kárpát-medencében. Elmondta, hogy jelenleg mintegy ezer erdélyi tanul magyarországi egyetemeken, rajtuk kívül egyre több szakközépiskolás is itt tanul, mert otthon a szakoktatás csak államnyelven lehetséges. Szinte minden magyarországi egyetemen és főiskolán tanulnak erdélyiek, többen vannak Békéscsabán, Szegeden és Debrecenben. Az erdélyi egyetemistáknak mintegy fele Budapesten tanul. Magyarország nem készült fel arra, hogy ennyi erdélyi fog itt tanulni, nem volt elegendő kollégiumi férőhely. Nagyon gyorsan kellett kollégiumot teremteni. A sebtében kialakított kollégiummal sokan elégedetlenek voltak. A határon túli magyar főiskolások taníttatása 127 millió Ft-ba kerül, ez benne van a költségvetésben. Az erdélyi egyetemisták nagy többsége nem akar hazatérni. A jövőben csak húsz erdélyi diákot vesznek fel magyarországi egyetemekre, viszont posztgraduális képzést biztosítanak. Eddig a Bolyai Társaság ajánlás alapján kaphattak ösztöndíjat a Magyarországon tanuló egyetemisták, ez most változik, a Romániai Magyar Pedagógusszövetséget is bevonják a döntésbe. Eddig mindent pénzt elvitt az egyetemisták képzése, posztgraduális képzésre nem futotta. Mostantól ezt is lehetővé teszik, mintegy 140150 jelentkező számíthat kérése elfogadására, három hónaptól egy évig terjedő támogatást kaphatnak. /Sylvester Lajos: Erdélyi diákok ? "odaát". Beszélgetés dr. Töttösy Istvánnéval, a Magyar Köztársaság Művelődési és Közoktatási Minisztériumának főosztályvezetőjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10-11./"

A Bihar megyei tanács elővette a több mint egy esztendeje félretett témát, az utcák elnevezését, először a vidéki városokról tárgyaltak. Érmihályfalván a szélsőséges román pártok képviselői tiltakozása ellenére sikerült magyar utcanevek jóváhagyását elérni, így lesz Kodály Zoltán, Petőfi Sándor, Arany János, Jókai Mór stb. utca. Nagyszalontán lesz Petőfi Sándor és Bocskai István utca. Nagyvárad utcaneveinek vitája még várat magára. /Barabás Zoltán: A mi bőrünkre /is/ megy a játszma! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10-11./

"Adrian Paunescu szenátor, a Szocialista Munkapárt tagja terjedelmes levelet juttatott el több bukaresti laphoz, amelyben azt állította, hogy júl. 7-én Budapest határában egy magyar rendőr halállal fenyegette, elvette minden pénzét és megalázta. A levél kísérlet a magyarság kollektív bűnösségének igazolására, szövegét több lap, köztük az ellenzéki Romania Libera is közölte. /(gyarmath): Egy magyar rendőr "megalázta" Paunescut és Romániát. = Magyar Nemzet júl. 12./"