Szász János kifejtette, hogy a demokratikus nemzeti /nemzeti kisebbségi/ mozgalmaknak szigorúan el kell határolnia magát a szélsőséges nemzetelvet valló erőktől. Az RMDSZ-re kétfrontos harc vár: egyidejűleg visszavágni a többségi és a saját soraiban fellépő nacionalizmusnak. Az RMDSZ csak a demokratikus magyarok politikai szervezete. /Szász János: Amit az idő parancsol. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

Jan. 14-én ismeretlen tettesek betörtek a túrterebesi római katolikus templomba, kárt okoztak a templomban és elvitték az arannyal futtatott ezüst kelyhet az Oltáriszentséggel együtt. /Gál Éva Emese: Ellopott szentség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

Nicolae Spiroiu nemzetvédelmi miniszter Izraelbe látogatott Jichak Rabin miniszterelnök és védelmi miniszter meghívására. Spiroiu hazatérése után nyilatkozatában méltatta a két ország hagyományos kapcsolatait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

Mesterségesen tartják fenn a magyar-román feszültséget, nyilatkozta a Cotidianul bukaresti napilapnak Mihály volt román király. A komoly magyarok nem úgy gondolkodnak, mint Horthy. - Külföldi nagyköveti megbízást adnának neki a román hatóságok, ha elismerné, hogy Románia köztársaság. Mihály azonban erre nem hajlandó, Ő a monarchiát tartja megfelelőnek Románia számára. /Cotidianul, jan. 26. - ismertette: Mesterségesen tartják fenn a magyar-román feszültséget. = Népszava, jan. 27./

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette: normális dolog, hogy különféle irányzatok léteznek az RMDSZ-ben. Együtt kell dolgozni minden tisztességes irányzattal. Az autonómia kérdésében a kongresszuson kialakult "egy majdnem konszenzusos álláspont." A szövetség döntéseiben "jelen kell lenni Tőkés Lászlónak is, az ő egyéniségére, politikai gondolkozására nagy szüksége van a szövetségnek." Jobb munkamegosztás szükséges, új struktúrákat kell létrehozni. Sok a tennivaló. Megalakítják a Szövetségi Képviselők Tanácsát, továbbá megalakítják a hivatalokat. /Marosi Barna: Beszélgetés Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./"

Jan. 25-én Krysztof Skubiszewski lengyel külügyminiszter Bukarestben aláírta a két ország közötti barátsági és együttműködési szerződést. Eztán Teodor Melescanu külügyminiszter nyilatkozatában kifejtette: Lengyelország támogatja Románia teljes jogú tagságát a Közép-európai Kezdeményezésben. A lengyel szakértők viszont cáfolták, ezt, mindössze arról volt szó, hogy Románia vegyen részt a KEK egyes munkacsoportjainak tevékenységében. /Román-lengyel külügyminiszteri tárgyalások. = Új Magyarország, jan. 27./

Magyar külügyminisztériumi szakértői küldöttség utazott Bukarestbe, két témakörben tárgyaltak a román külügyminisztériumi megbízottakkal: egyrészt áttekintették a tavaly májusban aláírt Emlékeztető megvalósítását, továbbá a kétoldalú együttműködés fejlesztéséről. A magyar küldöttség emellett egyeztetést folytat az alapszerződésről. /Magyar-román szakértői eszmecserék Bukarestben. = /Magyar Nemzet, jan. 27./

Ceausescu születésnapján a bukaresti temetőben sok ember felkereste a volt román diktátor sírját. Már Ceausescu-emlékbizottság is alakult. /Magyar Nemzet, jan. 28./

Nagyváradon jan. 10-én az egykori szerkesztők közül Szőcs Géza és Ara-Kovács Attila emlékezett a tíz évvel ezelőtti erdélyi szamizdat folyóiratra, az Ellenpontokra. /Az Ellenpontok Váradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 7., Orient Expressz (Bukarest), jan. 29./

A jan. 26-28-a között Bukarestben folytatott külügy- minisztériumi szakértői tárgyaláson a magyar küldöttséget Szőcs Ferenc, a románt pedig Valeriu Tudor, a külügyminisztérium 2-es területi főosztályának nemrég kinevezett főigazgatója vezette. Néhány kérdésben sikerült előrelépni, a kolozsvári konzulátus megnyitása azonban nem tartozott ezek közé. /Székely László: Az elmúlt hónapokban javultak kapcsolataink Bukaresttel. = Magyar Nemzet, , jan. 29./

Az Evenimentul Zilei bukaresti lap saját vizsgálatával megállapította, hogy a román képviselőházban számos telefont lehallgatnak, köztük az RMDSZ irodájában levő készülékeket és az ellenzéki Demokratikus Konvenció egyes vezetőinek telefonjait. Az ellenzék vezetői tiltakoztak a lehallgatás ellen. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ cáfolta, hogy közük lenne a lehallgatáshoz. /Lehallgatják a képviselők telefonjait. = Népszava, jan. 29./

"Szatmárnémetiben több lakás postaládájába dobtak be Tőkés Lászlót, Sütő Andrást gyalázó, román nyelvű "röplapot". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./"

"Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke nyilatkozott a nemzetközi jogrendszer kisebbségekkel kapcsolatos hatóköréről. Felvázolta a múltat, a bécsi szakértői utókonferencia, ezt követően Koppenhágában és Genfben a szakértői értekezleten eredmények születtek a kisebbségekkel kapcsolatos nemzetközi normákban. Az ENSZ Genfben működő szervezete, az emberjogi bizottság a kisebbségi kérdésekkel is tud foglalkozni. Az EBEÉ keretein belül kineveztek 1992. decemberében egy kisebbségi főbiztost Van der Stoel személyében. Az Európa Tanácsban foglalkoznak a kisebbségi normarendszerrel, ennek eredménye a Nyelvi Charta, amelyet már tíz ország aláírt. Az a tendencia, hogy a nemzetközi dokumentumok kötelező érvényű normákká váljanak. A német-román alapszerződésben például szerepel, hogy az EBEÉ-dokumentumok kisebbségi vonatkozásait magukra nézve kötelezőnek tartják. - Az RMDSZ kongresszusa után kiérleltebb szervezettségi szintre jutott el. Az RMDSZ erős politikai támogatottsága, "a választások során megmutatkozó egymilliós nagyságrendű szavazat is azt bizonyítja, hogy a romániai magyarság " politikai entitás is. Erő, amely létezni akar és amely természetesen együtt akar működni az ország más népeivel. Ehhez viszont alkotmányos keretek szükségesek." Természetesnek tartja, hogy a szomszédos országokban élő magyar nemzeti közösségekkel tartsa a kapcsolatot, ugyanakkor értelemszerűen az illető kormányokkal is. "A kormányzati kapcsolatokat arra kívánjuk felhasználni, hogy ezzel a magyar nemzeti közösségek helyzete javuljon." Az RMDSZ, a romániai magyarság legitim képviselője az európai normák között keresi a megoldási lehetőségeket, partnere kell, hogy legyen a román kormányzatnak. Föltétlenül szükséges, hogy ez a dialógus érdemi szinten történjék. /Béres Katalin: A térségbeli feszültségek méregfoga a megoldatlan kisebbségi helyzet. Vendégünk Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. = Orient Expressz (Bukarest). jan. 29./"

Dr. Tőkés István lemondott a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöki tisztségéről, ezt a párt 1992. dec. 19-i megbeszélésén sajnálattal vették tudomásul. Az elnöki teendők ellátásával Varga László református lelkészt bízták meg azzal, hogy a párt februári kongresszusán megválasztják az új vezetőséget. Ez a párt kislétszámú, képviseletüket az RMDSZ-ben Hajdú Gábor szenátor, dr. Bárányi Ferenc és Nagy Benedek képviselők vállalták el. /Ábrám Zoltán: A kereszténydemokrácia hazai esélyeiről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

A Romániai Magyar Cserkész Szövetséget /RMCSSZ/ végre bejegyezték az elmúlt év végén. 1990 óta vártak erre a cserkészek. Adrian Motiu, a Román Nemzeti Egységpárt szenátora a szövetséget félkatonai, nacionalista alakulatnak minősítette és kérte az RMCSSZ beszüntetését. Az ügyészség végül azzal indokolta a bejegyzés megtagadását, hogy hiányzott két minisztérium engedélyezése. Hajdú Gábor jogász-szenátor járt el az RMCSSZ ügyében, megszerezte az engedélyeket, megalakulhatott a szervezet. /Szakács Anna: A türelem rózsát terem. = Orient Expressz (Bukarest), jan. 29./

Az MSZP közép- és kelet-európai tagozata szakértői tanácskozásán, jan. 29-én Demény Lajos bukaresti történész tartott előadást Pártosodás és pártok Romániában 1989-1992 között címmel. Elmondta, hogy 1989. decembere után egyre több párt alakult, számul az 1990 májusában tartott választásokra számul elérte a hetvenötöt. Az elsöprő győzelmet a Nemzeti Megmentési Front aratott. A Font éppen Erdélyben lett a legkevésbé népszerű, éppen ott, ahol a diktatúrával való szembeszegülés a legerősebb volt. 1992-ben az ellenzéki Demokratikus Konvenció a szavazatok legnagyobb arányát Bukarestben, a jelentős ipari központokban és mindenekelőtt az erdélyi nagyvárásokban szerezte meg. /(Botlik): Pártok Erdélyben. = Magyar Nemzet, jan. 30./

A bukaresti főügyészség elé idézték febr. 8-ára Doina Corneát államellenes felforgatás vádjával. Eszerint az 1991. szeptemberi bukaresti bányászjárás idején tévényilatkozatával az ország biztonságát veszélyeztette. Cornea asszony nyilatkozatban utasította vissza az ellene felhozott vádakat. A Kolozs megyei RMDSZ nyilatkozatban tiltakozott és szolidaritását fejezte ki Corneával. /Tibori Szabó Zoltán, Kolozsvár: Doina Cornea: Az elnök megölhet, legyőzni nem fog soha. = Népszabadság, jan. 30./

Romániában nagy port vert fel a lehallgatási botrány, az RMDSZ-frakció szobáiban is voltak lehallgató készülékek. /Mag Péter, Bukarest: Dagad a lehallgatási botrány. = Magyar Hírlap, jan. 30./

"A román parlament jóváhagyta az Európa Tanácshoz küldendő tíztagú küldöttség összetételét, köztük van Frunda György RMDSZ-szenátor, a "másik magyar" Furo Iuliu, a Nagy Románia Párt képviselője. Frunda György szerint ahhoz, hogy felvétele az Európa Tanácsba ne legyen formális, Romániának garanciákat kell nyújtani a kisebbségi jogok biztosítására. /Cseke Gábor, Bukarest: Románia szeretné elnyerni felvételét az Európa Tanácsba. = Magyar Nemzet, jan. 30./ "

Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégium udvarán immár áll Benke Zoltán magyar szobrászművész Bethlen Gábort megelevenítő mellszobra. /Vita Zsigmond: Bethlen Gábor-szobor Nagyenyeden. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30-31./

"Adrian Paunescu lapjában, a Vremeában Hajdu Győző dühödt kirohanását olvashatjuk a tévé magyar adása ellen. Már a címe is jellemző: Aici emisiunea UDMR a Televiziuni Romane /Itt az Román Televízió RMDSZ-adása/. A magyar adás az RMDSZ kiszolgálója, így "felháborítóan szélsőséges". Példa erre az RMDSZ brassói kongresszusának minden szereplője, elsősorban Markó Béla, Tőkés László, Csoóri Sándor és Éva Mária Barki, akik az "ördögi magyar irredentizmus hirdetői". Hajdu Győző minden rossz kútfejének az adás főszerkesztőjét, Boros Zoltánt tartja. Hajdu Győző Ceausescu rendszerének gátlástalan kiszolgálója volt, feljelentéseiben, jelentéseiben támadta a magyar írókat, támadta a marosvásárhelyi magyar színház nacionalizmusát. 1989 decemberében Hajdu Győző elmenekült Marosvásárhelyről, hónapokig rejtőzködött, majd Adrian Paunescu védőszárnyai alatt visszatért. Azóta a szélsőséges román lapokban közlik a romániai magyar értelmiségiek elleni kirohanásait. /Vremea (Bukarest), jan. 27. - ismertette: Barabás István: A paranoia édes álma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30-31./"

Tőkés László 1989-es küzdelmét segítette a sajtónyilvánosság. Ennek megszervezését a budapesti Kovács Miklós /egykor katolikus teológus-hallgató, 1989-ben taxisofőr, jelenleg munkanélküli/ végezte. Kovács Miklós egyike volt az Erdélybe könyvet, gyógyszert vivő fiataloknak. Kovács Miklós 1989 márciusában készítette az első anyagot a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsora részére, Győri Béla főszerkesztőnek adta át az anyagot. Filmet is készítettek Tőkés Lászlóról temesvári református templomban, ezt csak júliusban sugározta a Panoráma a tévében. Kovács megszervezte, hogy minden héten felkereste valaki Tőkés Lászlót, közel 40 ember volt ebben a csoportban. Minden veszélyt vállalva jutottak be ezek az emberek az akkor már rendőrökkel őrzött parókiára. /Gazda Árpád: Az elnyomottak szolgálatában. Beszélgetés Kovács Miklóssal, egy önkéntes hírügynökség vezetőjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30-31./

Febr. 1-jén írta alá Brüsszelben Nicolae Vacaroiu miniszterelnök az Európa Tanács és Románia közötti társulási szerződést /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./, Teodor Melescanu külügyminiszter pedig a ratifikálás előtt életbe lépő kereskedelempolitikai részt tartalmazó ideiglenes egyezményt. /Magyar Hírlap, febr. 1./

Doian Cornea neves kolozsvári polgárjogi harcos kijelentette, nem hajlandó megjelenni a bukaresti ügyészség előtt. Államellenes felforgató tevékenység vádjával idézték be, febr. 8-ra, mert 1991 szeptemberében, a bukaresti bányászakció idején általános sztrájkra szólított föl. Traian Chelebelu elnöki szóvivő közölte: rosszul időzítették a lépést, éppen most folynak a tárgyalások Románia teljes jogú tagságáról az Európa Tanácsban. /Bogdán Tobor, Bukarest: Cornea nem tesz eleget az idézésnek. = Magyar Hírlap, febr. 1./

"Markó Béla, az RMDSZ elnöke nyilatkozatban tiltakozott a Doina Cornea asszony elleni bűnügyi eljárás megindítása miatt. Ez az eljárás újabb bizonyítéka a visszarendeződési folyamatnak. Ennek azonnali megszüntetését követelte az RMDSZ nevében, hozzátéve: "Kötelességünknek tartjuk a nemzetközi közvélemény figyelmét is felhívni a történtekre." /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./"

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester Bukarestbe utazott, a tévé új elnökétől, Paul Everactól követelte, hogy a magyar adást ne az RMDSZ használja fel, helyette 5 perccel több műsoridőt biztosítsanak a román érdekeket kifejező pártoknak. /Funar Bukarestben is vádol. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

A Securitate volt tagjaiból, hírszerzőiből megalakult a Becsület, Méltóság, Demokrácia és Igazság Liga, melyet Gheorgeh I. Ivascu tartalékos szekustiszt hozott létre. Fő céljuk az országot katasztrófa felé vivő vezetők végleges félreállítása. /Cseke Gábor, Bukarest: Szervezetbe tömörülnek a Securitate volt tagjai. = Magyar Nemzet, febr. 2./

"A Román Televízió főosztályvezetője, Radu Georghe Serafim, akihez a nemzetiségi szerkesztőségek is tartoznak, írásban utasította a nemzetiségi adásokat arra, hogy ezután kizárólag "kulturális és hagyományőrző" jellegűek lehetnek. A magyar és német adás szerkesztősége tiltakozott ez ellen, mert a nemzetközi egyezmények szerint joguk van megszorítás nélkül véleményt nyilvánítani. /A romániai kisebbségek önkifejezésének korlátozása? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./"

Dávid Gyula irodalomtörténész, a romániai magyar kiadói-irodalmi közélet főembere nyilatkozott tevékenységéről. 1992-ben ment nyugdíjba, de a válságos helyzetben levő Kriterion Kiadónál tovább gondoz könyveket, így a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon harmadik kötetét. Dávid Gyula emellett az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadványsorozatait is gondozza /Erdélyi Múzeum, továbbá 1991-ben sikerült újraindítani az Erdélyi Tudományos Füzetek sorozatot, megindították a Romániai Magyar Bibliográfiák és az Erdélyi Magyar Füzetek sorozatot. Megjelent az Orvostudományi Szakosztály Értesítője a tavalyi székelyudvarhelyi magyar orvosi tudományos ülésszak anyagával/. Az EMKE ugyancsak szívügye Dávid Gyulának, amióta 1991. májusában több mint száz magyar kulturális egyesület újraalakította. /Oláh István: Beszámoló. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./

Budapesten 89 éves korában elhunyt Vita Sándor. 1904-ben született Nagyszebenben. A Hitel /1936/ egyik elindítója. Bekapcsolódott az EMGE munkájába, 1940-1944 között a budapesti parlament tagja, mint meghívott erdélyi képviselő. Kolozsvárról az oroszok elhurcolták, majd Budapesten az Andrássy út 60-ban a politikai rendőrség foglya lett, egy évig tartották bent. Ezután Budapesten élt, visszavonulva a közéletből. /Vita Sándor halálára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest). febr. 3./