Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2003. november 18.
"Az RMDSZ Gazdasági Fősztálya és a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közös szervezésében EU-s képzéssorozat indul romániai magyar kis- és középvállalkozók csatlakozásra való felkészítésének érdekében. "Az EU házhoz jön" cím képzés bemutató konferenciájára nov. 21-én Kolozsváron kerül sor. A képzésen résztvevő vállalkozók a szemináriumon való részvételről szóló tanúsítványt kapnak. /Képzéssorozat a romániai magyar kis- és középvállalkozók számára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./"
2003. november 18.
"Ördögi terv a Duna Televízió ellen. Azok kívánják a halálát, akikért a rendszerváltozás egyik első, okos döntése értelmében megalapították: a határon túli magyarok. No nem mindnyájan, csak a bukaresti kötődésűek. Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács alelnöke szerint "elgyarmatosított janicsárdiktatúraként" működik az összmagyarság tájékoztatására rendelt magyarországi közszolgálati adó. Nyilatkozatából kihallható, szerinte szerencsés volna, ha azt a pénzt, amit a magyar állam a Duna Televízió fenntartására ad, az egész napos erdélyi magyar televízió létrehozására utalná át. Mert ennek a létesítménynek a világra jöttét - szerintük - "a Magyarországról műholdon sugárzott adások, a Duna Televízió és az M2 akadályozzák". Nem akarnak tudni róla, hogy a határon túli magyarok tájékoztatására rendelt anyaországbeli közszolgálati intézmények nemcsak az erdélyi magyaroknak szánják adásaikat, hanem a világon mindenütt jelen levő magyaroknak. - Monopolizálnák az érdekképviseletet. A román parlament kisebbségi frakciója elfogadott egy törvénymódosítás-tervezetet, amely szerint a kisebbségek érdekképviseletét felvállaló mai civil szervezeteket fel kell számolni. Kivételt képeznének a jelenleg is a parlamentben ülő képviselők szervezetei és az RMDSZ. A többiek újrabejegyeztetéséhez a tervezet olyan kritériumokat sorol fel, amelyek gyakorlatilag lehetetlenné teszik más szervezetek megalakulását... A Helsinki Bizottság nevében Gabriel Andreescu romániai társelnök már tiltakozott a képviseleti monopólium törvénybe iktatása ellen. Gabriel Andreescu egy, a Duna Televíziónak adott interjújában (Közép-európai magazin, 2003. november 6.) a következőket mondta erről a kezdeményezésről: "Az utóbbi időben az RMDSZ, de más szervezetek is arra törekednek, hogy monopolizálják a képviseletet. A kisebbségek parlamenti csoportja elfogadott egy kisebbségi törvénytervezetet, amelyben a sajátjukon kívül ki szeretnének zárni minden más szervezetet a kisebbségi érdekképviseletből. Egy ilyen típusú "autonómiatörekvést" ijesztőnek tartok. A belső önrendelkezés a közösség sokszínűségének a kifejezése kell hogy legyen, és nem a képviselet monopolizálása." (Mediafax) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./"
2003. november 18.
"Még jól meg sem alakult a Székely Nemzeti Tanács, már támadták őket a román nemzetféltők. Az élen Vadim Tudorral, a Nagy-Románia Párt elnökével, aki szerint az említett tanács minden tagját bilincsbe kell verni. Egymást túllicitálva kérik, követelik az SZNT-vel való leszámolást, annak megszüntetését. Az RMDSZ vezetői különböző rész- és önérdekek miatt erről nem akarnak beszélni, tárgyalni erről. Romániában a nacionalista hang még mindig uralkodó, "államalkotó" gondolat. Románia nem demokrácia. A tévében a kormánypárti Adrian Paunescu, . Ceausescu udvari költője nacionalista tirádákkal, mítoszokkal szédíti az egyszerű emberek millióit. Több régi volt főelvtárs ma felsőházi tag, s a legvadabb nacionalisták közül valók. Azután a priuszos Pruteanu, a szovjet őrnagyból román honatyává avanzsált Ilie Ilascu, a folytonosan háttérügyek után kutató Sergiu Nicolaescu - így áll pillanatnyilag a román politikum.Az ország érdeke az, hogy a szélsőséges nacionalizmustól és nacionalista politikusaitól megszabadult korszerű, demokratikus Románia kopogtasson az Európai Unió kapuján. /Román Győző: Bilincszörgetés Bukarestben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 18./"
2003. november 18.
"A Capital című bukaresti gazdasági hetilap tavaly még csak százas, idén már háromszázas listát állított össze a leggazdagabb romániaiakról. 80 millió dollárosra saccolt vagyonával továbbra is a kommunikációs szolgáltatóiparban utazó Teszári Zoltán a legtehetősebb magyar, ám a tavalyi második Verestóy Attila a harmadik helyre csúszott le. Megelőzte őt a marosvásárhelyi-bécsi illetőségű Prosszer kereskedő házaspár, de utolérte a kétes eredetű magyarországi pénzeket forgató Mudura Sándor is. Az RMDSZ szenátorát idén már csak 25 milliósra taksálta a bukaresti lap, ám még ez is több csekély ötmillióval, mint amennyit tavaly jeleztek. Verestóy egyébként csupán 172 ezer dollárt írt be a 25 millióból, amikor nemrég a honatyákat vagyonbevallásra kötelezték... /Szegény Verestóy. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 18./"
2003. november 18.
"Hat fiatal orvos foglalta el posztját a nagykárolyi kórházban, egyetlen magyar sincs köztük! A város lakosságának közel 60 százaléka magyar, a környező falvak lakossága még nagyobb százalékban az. Az új orvosok többsége nem ismeri a magyar nyelvet, kettő közülük meg egy mukkot sem tud magyarul, ami nem is csoda, hisz a Moldáviai Köztársaságból jöttek Nagykárolyba. A helyi román sajtó rosszallását fejezte ki, amiért albérletben kénytelenek lakni, a városvezetés nem biztosít számukra lakást. Azt már elfelejtették hozzátenni, hogy itt született lakosok közül százak várnak önkormányzati lakásra évek óta, s van olyan magyar pedagógus, aki évtizede ingázik lakás híján. Egyre több moldáviai orvos jön az erdélyi városokba dolgozni. Nagykárolyban a most beiktatott kettővel együtt öt moldáviai orvos ténykedik, Szatmárnémetiben sokkal több. Van, aki tizenötről, van aki húszról tud. Köztük olyanok is, akik oroszul végezték valamennyi iskolájukat, s az orvosi egyetemet is. Nekik a román nyelvvel is komolyabb problémájuk van. /Sike Lajos: Tanuljon meg a beteg oroszul?! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./"
2003. november 18.
"A Népújságban Nagy Pál Notesz felcím alatt az újrainduló A Hét magyartalanságait rótta fel a szerzőknek, másrészt azért aggódott, hogy a "mohó újraértelmezés hevében mindinkább háttérbe szorul kultúránk nemzeti jellege, s eluralkodóban a divatfogantatású transznacionális zagyvaság." Fiatal értelmiségiek szerkesztik a lapot, kelt védelmükre Székedi Ferenc, akik az utóbbi másfél évtizedben végezték tanulmányaikat, akik számára egy teljesen új szöveg- és gondolati környezet otthonos. A kultúra hagyományos irodalomközpontúsága itt már fel sem merül, olyan eszmékhez való felzárkózásról van szó, amelyek nemzetek fölöttiek vagy nemzetek közöttiek. Az értelmiségi szerepvállalás és közszolgálatiság teljes fogalomrendszere is átalakul. a közszolgálatiság manapság már levált az irodalomközpontúságról. Giccs és összevisszaság csak akkor lesz, ha például "a történelmi székely székek működési mechanizmusaiból, nyelvezetéből és a romániai közigazgatási törvényből összeollózott úgynevezett statútum" lesz és "az operetthangulatú csoportos magatartásforma", amelyre a folyóirat egyik vezércikke utalt. /Székedi Ferenc: Tollnokok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./"
2003. november 18.
"Egyre színesebb és gazdagabb a sajtópiac Erdélyben. Valójában ez közönséges propaganda: az RMDSZ önigazolása a valós cél. Az RMDSZ számos központi és helyi orgánuma mellé újabb sorakozott fel: az RMDSZ bihari szervezete "időszaki kiadványként" jelentette meg nyolc újságoldalon a Bihari Szövetség című közlönyt, a megyei napilap, a Bihari Napló mellékleteként. A bihari RMDSZ lapjában csak a pártvezetés iránt végletekig lojális választott tisztségviselők neve jelenhetett meg. Hargita megyében "havonta megjelenő tájékoztatót" ad ki a megyei tanács, egyszerre kettőt is: egyet magyarul Megyeháza címen, egyet románul Comitatus címen. Az RMDSZ-es többségű önkormányzat megvalósításairól olvashatunk mind a nyolc oldalon. Marosvásárhelyen újraindult a tavasszal Bukarestben megszűnt A Hét című hetilap, igazgatója az RMDSZ médiapolitikusaként elhíresült Kelemen Hunor RMDSZ-képviselő, felelős szerkesztője a szakmában ismeretlen kezdőnek mondható Parászka Boróka. A Hét balliberális irányultságú. Ugyanazok írogatják szinte ugyanazt, amit eddig is írogattak a Korunkban, Látóban, Helikonban. Új lap jelent meg Udvarhelyen is, Székelyföldi Közélet a címe, ingyen osztogatják a levélpapír formátumú nyolc oldalas, erőteljesen balra húzó lapot. /T. P.: Erdélyi magyar pazar. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 18./"
2003. november 18.
"Brassóban 8%-ra zsugorodott a magyarság arányszáma: 28.500 alatti a magyar lakosság száma. Ebből csak március 15. mozgat meg nagyobb tömeget, úgy ezer embert, az RMDSZ szervezte bálok jóval kevesebb érdeklődőt vonzanak, egy színházi vendégszereplés vagy az irodalmi, zenés estek pedig 10-15, maximum 70 fős tömeget. Hétvégén voltak a hagyományos Mediatéka napok, az Etnovember 2003 rendezvénysorozat. Fellépett a Borica csángó hagyományőrző táncegyüttes - vezetője Szakál András, megyei RMDSZ ügyvezető elnök. Az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület megrendezte a hagyományos Bartalis János szavalóversenyt, a Brassói Magyar Dalárda november 16-án fennállása 140. évfordulóját ülte, s a Brassói Magyar Diákszövetség Gólyanapokat tartott. Közben Kortárs Drámafesztivál is zajlik Brassóban. Szükség lett volna összehangolni mindezt, hogy ne egyszerre legyen a sok esemény. /Tóásó Áron Zoltán: Szervezzük egymásra! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./"
2003. november 18.
"Megjelent Kolozsváron az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholm című, stockholmi Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesületet s tevékenységét bemutató könyv. Tamás György 1987-ben családjával Erdélyből Svédországba emigrált, s magával vitte Macskássy József 18 festményét, hogy leendő lakását otthonosabbá tegyék. Amikor Macskássy 1989-ben meglátogatta, egy kiállítást szervezett e képekből a stockholmi Magyar Házban, s a magyarok nagy érdeklődést tanúsítottak irántuk. Így merült fel: megteremteni az ottani magyarság számára a magyar képzőművészettel való megismerkedés lehetőségét. Tamás György kezdetben magánszemélyként, 1994-től az EMKES vezetőjeként rendezett különböző kiállításokat, közben kapcsolatokat tart(ott) fenn szlovéniai, ukrajnai, magyarországi és romániai magyar művészekkel. A svédországi magyarok a SMOSZ (Svédországi Magyarok Országos Szövetsége) nevű szervezetbe tömörültek. Svédországban kb. 35.000 magyar él, ebből pedig mintegy 10.000 Stockholmban. Az egyesület könyvkiadással is foglalkozik. Ide sorolható a bukaresti Gazdovits Miklósnak az örmény nép történelmét feldolgozó könyve. Gazdovits Miklós első könyve 1996-ban az Ararat kiadónál jelent meg, Bukarestben, Istoria armenilor din Transilvania címmel. Romániai viszonylatban ez az első könyv az erdélyi örményekről; a térképek mellett kétnyelvű (román és magyar) magyarázatokat tartalmaz. Második könyve ennek magyar nyelvű kivonata, mely Szamosújvár (örmény város) fennállása 300 éves jubileumára jelent meg 2000-ben, az EMKES támogatásával. A harmadik könyv, melynek ő csak társszerzője, Történelem és művészet Szamosújváron címmel jelent meg idén májusban Kolozsváron, a Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpont nyomdájában. Ez történelmi, művészeti albumszerű munka, bemutatja a valamikori városi múzeum anyagát, melyet 1944-ben Magyarországra menekítettek. A magyarok a két ország közti, háború utáni egyezség értelmében 1953-ban visszaküdték azt, de Bukarestbe, ahonnan csak bizonyos tárgyakat küldtek tovább - Kolozsvárra a megyei kultúrintézménynek. A kolozsváriak is csak azt küldték Szamosújvárra, amit nem tartottak érdemesnek megtartani. Így a szamosújvári múzeumban a régi, az örmények történelme szempontjából fontos tárgyak mindössze nagyon kis hányada látható, de fennmaradt az eltűnt tárgyak listája, s más adatok a különböző levéltárakban, e könyv mindezeket tartalmazza. /Gáspár Hajnal: Egy könyv (megjelenésének) margójára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./"
2003. november 19.
"A romániai magyar közszolgálati televízióstúdióknak juttatott külön hullámhossz, a Kolozsvári Televízió új sugárzási lehetősége, a marosvásárhelyi területi stúdió beindítása mind a romániai magyar televíziózás bővülő lehetőségeit vetíti előre. A Kolozsvári Televízió nem 20-25, de 300-600 kilométeres körzetben fogható majd a közeljövőben földi antennával, legalábbis erről szól az Országos Audiovizuális Tanács nov. 13-i döntése, és ezt erősítette meg alelnöke, Gáspárik Attila is. Idevágnak a több lábon álló erdélyi magyar televízió megteremtését célzó tárgyalások is Markó Béla és Medgyessy Péter között. A közszolgálati televízió bukaresti és kolozsvári magyar műsorait jelen pillanatban az 1-es és a 2-es műsoron lehet vételezni. Mindkét kolozsvári kábeltévé-szolgáltató, az Astral és az UPC, kínálatában helyet kap a Duna TV és az m2-es magyarországi közszolgálati adók műsora. Vajon elég-e ez Erdély egyik legnagyobb, egyazon településen élő magyar közösség igényeinek, hogy amíg magyarul legfeljebb négy (ebből is csak a két egész napos) műsor közül válogathatnak, addig román nyelven 30 különböző műsor van. A Partiumban és a Székelyföldön - de magyarlakta falvak sokaságában szerte Erdélyben néhány magyarországi kereskedelmi adó is fogható. A Székelyföldön pedig azokat a nyugati adókat, amelyek román fordítást is biztosítanak, behozták magyarul is. Például úgy, hogy, mondjuk, a Discoveryt románul feliratozzák, de magyar szinkronnal hallgatható. Kolozsvár lakosságának jelezni kell a kábeltévé-szolgáltatóknak, hogy több magyar nyelvű műsort akarnak. Az ügyet felvállalhatná a Kolozsvár Társaság. /Balló Áron: A magyar tévénézés esélyei Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./"
2003. november 19.
"Dr. Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke volt a díszvendége a margittaiak idei Ady Endre megemlékezésének. Margittán politikai hovatartozástól függetlenül ünnepeltek az emberek. Dávid Ibolya ünnepi beszédében így fogalmazott. "Adyt a felsőbb erők küldték", táltos volt, akit különcsége elkísért, aki magyarságát is olyanképpen élte meg, mint az utolsó, aki valamit még tehet nemzetéért. A modern magyar költészet megteremtője egyidejűleg volt nemzeti és egyetemes. Dr. Pete István RMDSZ-es szenátor az ellentmondások Adyjáról beszélt, aki ma is jelen van Érmindszenten, Margittán és mindenütt, ahol magyarok élnek. Ellentmondások vannak a világban is és a mindennapjainkban, legégetőbben talán abban, hogy ma Romániában magyarként románnak mondanak minket. mondta. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, a reformmozgalom vezetője, feltette a kérdést, lehet-e ma bármely magyarságot érintő kérdésről beszélnünk: az erdélyi magyarság szabadságigényről, regionalizmusról, Erdély európai jövőjéről? Lehet-e beszélni a román és magyar értelmiség igaz párbeszédéről? Van-e szabadsága a nyílt beszédnek? - sorolta az erdélyi magyarságot foglalkoztató kérdéseket. /Balla Tünde: Adyt a felsőbb erők küldték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./"
2003. november 19.
"Budapesten a Román Művelődési Központban két egymást követő nap estéjén román és magyar költők, írók, képzőművészek, valamint néptáncosok és -zenészek léptek fel műsoros esten a Szilágy Megyei Népi Alkotások Központja rendezésében. Győrből is felutaztak a budapesti eseményre, közöttük Devecseri Zoltán, akinek románra fordított versei is elhangzottak a művelődési esten. Megnyitották Gheorghe Ilea és Szabó Vilmos képkiállítását. Nos, a győri Borbély Károly festő, tanszékvezető tanár méltatta a zilahi kollégák alkotásait. /Fejér László: Budapesti kézfogások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./"
2003. november 19.
""Gáll Ernő egy olyan, tárgyában és módszereiben még önmagát kereső tudományág úttörője, amely a nemzet és a kisebbségben élő nemzeti közösségek létét, tudatát, összetett viszonylatrendszerét igyekszik tudományos szabatossággal átvilágítani, elemezni" - írta Gálfalvi Zsolt annak a kötetnek az előszavában, mely Gáll Ernő 23 éven át írt naplójának az első, 1990-ig terjedő részét tartalmazza. A Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron a Látó folyóirat Irodalmi Színpadán mutatták be a könyvet. A vitát Demény Péter író vezette, aki néhány hónapja a Polis Kiadó belső munkatársa. Gáll Ernő erdélyi magyarként és zsidóként kétszeresen is kisebbségben volt. Spielmann Mihály történész szerint Gáll Ernőnek fájt az, hogy Budapest, a kádári Magyarország nem vett tudomást a vidéki értelmiségiről. Földes György, a magyarországi Politikatörténeti Intézet főigazgatója úgy vélte: Gáll Ernő itthon érezte magát a peremen, ugyanakkor "idehaza nem érezte azt a történelmi hátszelet, ami az ügyet, amit képviselt, előre vitte volna." Az önbírálat és önkínzás naplójának nevezte Gáll Ernő naplóját Cs. Gyimesi Éva nyelvész, irodalomtörténész. Pomogáts Béla irodalomtörténész elmondta: Gáll Ernő 1956 után Budapesten sok olyan jeles személyiséggel tartott fenn kapcsolatot, akik 56-os szereplésükért mellőzve voltak, netán börtönben is ültek. Pomogáts jóindulatú, nyitott személyiségnek ismerte meg Gáll Ernőt. Dávid Gyula szerint bár Gáll Ernő 1990 után tudatosan, önkéntesen visszavonult a közéletből, hogy deklarált baloldalisága miatt esetleg ne kompromittáljon jó ügyeket, nagyon zokon vette, hogy hatalmas tudását nem vették igénybe. A marosvásárhelyi könyvbemutatón jelen volt Gáll Éva, a filozófus élettársa is, aki exkluzív interjút adott a Romániai Magyar Szónak. Magyarországi ösztöndíjjal rendezte a naplót. A számítógépet Budapestről, a Népszabadságtól kapta. Dávid Gyulával szerkesztték a szöveget. Közben elkészült Gáll Ernő teljes bibliográfiája. Ez majd külön jelenik meg, Budapesten, ahol jövő tavasszal kiadnak egy Gáll Ernő emlékkötetet, annak a végén jelenik meg a teljes bibliográfia. Azután kezdik el levelezésének rendezését. Több mint hatezer levél vár feldolgozásra. Két munkatársa van, Újvári Mária, aki nyugdíjazásáig a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár főkönyvtárosa volt. Jelenleg a Soros Alapítvány könyvtárában dolgozik, s most szervezte meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület könyvtárát. A másik Nagy Mária, ő a Szilágyi Domokos élettársa volt, a Helikon műszaki szerkesztője. Gáll Ernő kis füzetekbe írta naplóját, melyeket felesége rejtegetett 1990-ig. 1989 után kiderült, hogy az egész lakás be volt mikrofonozva. A naplóból nem hagytak ki semmit, "talán két-három esetben élő személyekkel kapcsolatban kivettünk néhány olyan részt, ami nagyon rossz fényt vetne rájuk.A munkásságát bíráló Nagy László-cikk után várható volt a nagy kollektív tisztelgés Gáll Ernő életműve előtt." /Máthé Éva: Gáll Ernő emlékezete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./"
2003. november 19.
"Nov. 15-16-án Gyergyócsomafalván a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány és a Csomafalvi Érzelmiség Fórum Csomafalvi csángó napokat rendezett, amelyen Frumószáról és Pusztináról vettek részt csángó felnőttek és gyermekek. Kiderült, két csángó asszony most mozdult ki először szülőfalujából, a csomafalviak meghívására. A tanácskozáson Vass Ibolya, Frumósza magyartanárnője elmondotta, hogy csángóföldön már 11 településen tanítják a magyar nyelvet, ebből Pusztinán, Lészpeden, Frumószán, Somoskán, Klézsén, Diószénon, Trunkon és Külsőrekecsinben hivatalosan az iskolában, míg Magyarfaluban, Labnicon és Tuttán iskolán kívül. Frumószán a magyar nyelv hivatalos oktatása idén szeptemberben indult, azelőtt 2 éve iskolán kívül tanította a gyerekeket Nyisztor Ilona óvónő. Kezdetben 70 gyermek járt a hétvégi órákra, ám a pap közbelépése miatt számuk 30-ra csökkent s ebből 28 gyermek szülei vállalták, hogy aláírják a kérést: gyermekük az iskolában, hivatalosan tanulhasson magyarul, így sikerült szeptembertől heti 3 órában beindítani az anyanyelvi oktatást. A fiatal tanárnő tapasztalata szerint a csángó gyermekek ügyesek, törekvőek. Mirk Szidónia a Hargita Kiadóhivatal munkásságát ismertette, amely kiadja a Moldvai Magyarságot. A kiadó könyvújdonságai között megemlítette A legfájóbb magyar című versantológiát, amely Lakatos Demeter, Duma András és Demse János csángó költők verseit is tartalmazza, illetve csángó témájú verseket más költőktől, valamint Nastase professzor könyvét. Nastase Jászvárosban volt professzor a két világháború között, aki a csángók moldvai letelepedésének körülményeit kutatta, a könyv 1935-ben megjelent kötete újrakiadása, fordításban. A Duna Televízió mindössze 80 csángó család számára elérhető, s a csángók nem tudják fogni a román rádió magyar adását sem. A Romániai Magyar Szó pályázott, hogy újságot küldhessen csángóföldre, így 120 csángó családnak biztosít RMSZ-előfizetést. A Krónikát régebben terjesztették itt, de ma már nem, a hetilapok és megyei napilapok sem jutnak el a térségbe. A legszélesebb körben a Moldvai Magyarságot terjesztik. Nyisztor Ilona óvónő hétvégeken szülőfalujában, Pusztinán és Frumószán csángó és magyar népdalokra, táncokra, hagyományápolásra tanítja a gyermekeket. Sok csángó igényelt magyar igazolványt is. Mi, moldvai csángók címmel csángó szőttesekből és varrottasokból nyílt kiállítás. Vasárnap a szentmise után a csángó gyermekek a cserkészekkel találkoztak, akik ajándékcsomagokat nyújtottak át nekik, majd Gyergyószárhegyre is ellátogattak. Borsos Géza megyei tanácsos, a csángó napok fő szervezője így vallott a rendezvényről: A 80-as évek elején, amikor felülről szorgalmazták, hogy az iskolák moldvai testvériskolát válasszanak, mi Pusztinát választottuk. A testvérkapcsolat nem jött létre az ottani tantestület ellenállása miatt, de már akkor kapcsolat alakult ki az ottani emberekkel. Most, hogy éledőben a csángók iránti érdeklődés, úgy gondoltuk, Csomafalvának is kötelessége bekapcsolódni e folyamatba. /(Gál Éva Emese): Csángó Napok Csomafalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./ A pusztinai születésű Nyisztor Ilona Onesti-en hivatásos óvónő, emellett hétvégeken szülőfalujában és Frumószán korábban magyar írás-olvasásra tanította a csángó gyermekeket. Elmondta, hogy Pusztinán régebben egy román család élt, most van néhány vegyes házaspár, a többiek magyarok. Frumószának a 70%-a magyar. Frumószán elkezdte a magyar nyelv tanítását, amikor megtudta a pap, prédikációjában sátánista fészeknek nevezte a magyar órákat, s azt mondta, a nép válasszon közte és köztünk, mert vagy minket hajtanak el, vagy ő megy el. Emiatt csökkent a gyermekek száma 30-ra, de ebből 28 szülő aláírta a kérést, és beindulhatott az iskolai magyar oktatás. Pusztinában már két éve van magyar oktatás az iskolában, és iskolán kívül már négy éve. A kezdetekben az emberek nagyon a magyarság ellen voltak, mert rádióban, tévében, mindenütt befeketítették őket, azt is mondták például, hogy Székelyföldön nem szolgálják ki az üzletekben azt, aki nem magyarul kér, s az emberek azt mondták, ha a magyarok ennyire rosszak, akkor nem kellenek nekünk. Jöttek magyar látogatók a faluba, meg akarták nézni az oltárképet a templomban, amely Szent Istvánt ábrázolja, ahogy felajánlja a szent koronát a Boldogságos Szűzanyának, s az emberek elállták az útjukat, nem engedték be a templomba őket. De azóta változott a helyzet, kimozdultak az emberek a faluból, a fiatalok elmentek külföldre dolgozni, s látták, nem olyanok a magyarok, amilyeneknek lefestették őket. Régen több csángó település templomának volt védőszentje Szent István király. Sok faluban, mint például Magyarfaluban a papoknak sikerült meggyőzniük az embereket, hogy megváltoztassák a templom védőszentjét. Pusztinán ez nem sikerült. Az emberek azt mondták, hogy ezt ők így örökölték az őseiktől, és szeretnék, ha Szent István maradna a templom védőszentje. És így is maradt. Szép énekük a Szent István dicsértessél, a búcsú napján, a nagymisén kérték a papot, hogy mint hagyományt, énekeljék el magyarul, és el is énekelték. A pusztinai emberek már 90 óta kérik a magyar misét. 200 aláírást is gyűjtöttek, a Csángó Szövetség írta meg a kérvényt, s csatolva az aláírásokat, továbbította a pápához, de az a válasz érkezett, hogy nem tudják teljesíteni a kérést, mert csángó nyelvre nincs lefordítva a biblia. Azonban ők nem csángó, hanem magyar misét kértek. 1990-óta Gergely Géza csíkszépvizi plébános, mindig eljön Pusztinára magyar misét tartani, egy-egy udvaron gyűlnek össze, 100- 200-an, mert a pap nem engedi be őt a templomba. /(Gál Éva Emese): Magyar misét Pusztinának! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./ "
2003. november 20.
"Határozatot fogadott el a kormány, amelynek értelmében a szállításügyi tárca 2,521 milliárd eurós hitelt szerződtethet az Ártánd-Kolozsvár-Brassó autópálya kivitelezésére. A Nagylak-Arad -Temesvár-Lugos-Déva-Nagyszeben-Pitesti-Bukarest-Konstanca útvonal megépítését az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD), illetve az Európai Unió finanszírozza. Az Ártánd-Nagyvárad-Zilah-Kolozsvár-Marosvásárhely-Segesvár-Brassó autópálya egépítésének számláját szintén az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank, illetve az amerikai egyesült államokbeli Bechtel cég fizeti. /T. SZ. Z., K. O.: Állami garanciával épül az erdélyi autópálya. EBRD-hitelből korszerűsítik a kolozsvári vasútállomást. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./"
2003. november 20.
"Fey László megvett egy vasgárdista füzetet, hogy lássa, hogyan dolgozik ez a fasiszta szervezet. A brosúra csalódást okozott, mert csak a harmincas évekből keltezett anyagok újranyomtatását tartalmazta. A füzet terjedelmének túlnyomó részét A fészekfőnök könyvecskéje (Carticica sefului de cuib) tölti ki, amit maga Codreanu, a Vasgárda hajdani vezére írt. A Vasgárda szervezeti felépítése jellegzetesen militarista: minden hierarchikus fokozat élén egy főnök áll, aki egy személyben dönt és parancsol. Nincs elnökség vagy titkárság, vita és szavazás, csak felülről jövő parancsok. Ismertette a Légió ideológiáját, aminek a lényege egy misztikus, ortodoxiába csomagolt vad nacionalizmus, sovinizmus; elsősorban zsidógyűlölet, de a "magyar veszély" sem maradhat el. Harcot hirdet a kommunizmus ellen, ugyanakkor keményen elítéli a kizsákmányolást, a gazdagok fényűzését, mindezt a kommunista propaganda jellegzetes osztályharcos stílusában. Elsősorban a parasztságot szólítja meg, eszményképe a konzervatív, "romlatlan" falu. Codreanu egy eszményi, "új embertípus" megteremtéséről álmodozott, ilyennek kell lennie a legionáriusnak is. Mindenekelőtt istenfélőnek, mélyen vallásosnak és lángoló hazafinak, harcosnak, hősnek, aki bármikor kész az életét is feláldozni a Népért, a Hazáért. A valóságban a Gárda pogromokról, fosztogatásról, valamint az I. G. Duca, Armand Calinescu miniszterelnökök, Virgil Madgearu volt miniszter, Nicolae Iorga volt miniszterelnök és mások ellen elkövetetett politikai gyilkosságokról lett hírhedt. Az egész ideológiájukat a gyűlölet hatja át, ami ellenkezik a keresztény szellemiséggel. A füzet ismertette Codreanu beszédét, amelyet 1931 decemberében mondott el a parlamentben. Felszólalását heves zsidóellenes kirohanással kezdte, majd demagóg támadást intézett a kormány, sőt, általában a parlamentáris demokrácia ellen. Azt állította, "a demokrácia a hazai és nemzetközi zsidónagytőke érdekeit szolgálja". Ezeket a szövegeket olvasva megdöbbentő, hogy stílusban és tartalomban egyaránt kísértetiesen hasonlítanak C. V. Tudor tirádáihoz. Ez a fasiszta szervezet ma is működik, kiadványokat terjeszt, Bukarestben saját kiadója és könyvtára van, sőt, még arra is van pénze, hogy emlékműveket emeljen. /Fey László: A Vasgárda él. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./"
2003. november 20.
"Több tucat Arad megyei gyerek hétfőn útra kel, pénteken pedig hazatér, mert a gyulai román iskolában tanul ingyen, hatvanezer lejnek megfelelő napi ellátással, tudósított az Adevarul./Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./"
2003. november 20.
"Farkas Ibolya színművésznő /Marosvásárhely/ a napokban doktori címet szerzett. Dolgozata, amely dr. Ion Tobosaru professzor irányításával készült, a bukaresti Ion Luca Caragiale Színművészeti és Filmművészeti Egyetemen summa cum laudae minősítést szerzett. Farkas Ibolya az első romániai magyar "gyakorló színész", aki megszerezte a doktori címet. Négy évtizedes sikeres színésznői múlt áll mögötte. 1989 után kérték fel, hogy tanítson a Színművészeti Egyetemen. Kutatási területe a színház, dolgozatának címe A művészi igazság keresése a színész alkotómunkájában. /Bodolai Gyöngyi: Disszertáció a művészi igazságkeresésről. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 20./"
2003. november 20.
"Nov. 17-én a bukaresti Petőfi Házban két rendezvényre került sor. Az est első felében Csokonai Vitéz Mihály életét és munkásságát ismertette Reinhart Erzsébet egyetemi tanár. Az est második felében V. Szász Miklós István domborításainak kiállítására került sor, melyen bemutatták V . Szász Miklós Istvánnak saját műveiről készült fényképekkel illusztrált "Hétágú síp" című verskötetét is. /(Gáspár Hajnal): Este a bukaresti Petőfiben. Csokonai és Hétágú síp. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./"
2003. november 20.
"A brassói Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület kitartó munkájának köszönhetően idén is sor kerülhetett a Bartalis János szavalóversenyre. Az érdeklődők megismerhették a 10 éves szavalóverseny történetét a jubileumi emlékfüzetből. A minden évben Magyarországról érkező Banner Zoltán zsűrielnök hiányolta, hogy az idei, 41-es létszámú versmondó seregben nem voltak 30-40 évesek, csupán 16-20 és 60-70 évesek. A Bartalis-versenyen idén is sor került tárlatnyitóra, idén Csomafáy Ferenc Erdélyi arcképcsarnokom című portréfotó kiállítását tekinthették meg a Reménység Házában. /(Tóásó Áron Zoltán): Kultúra a szórványban. X. Bartalis János szavalóverseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./"
2003. november 20.
"Szakács János tiszteletes öt éve szolgálja híveit a Beszterce-Naszód megyei Bethlenben. Ezalatt nőtt a hívek száma; növelni kellett a templomban a férőhelyek számát. A templom tavaly megkezdett javítása során egy román stílusú ajtó- vagy ablakkeret került elő, valószínűleg egy korábbi, kisebb templomból. Minden bizonnyal azt bővítették, emelték meg az 1700-as években. Bethlen 30 éve város, ma ezer református él benne. Számuk nem csökkent, mert a környező falvak magyarjai is beköltöztek a városba. A templom felújításnak tervezését - ingyenesen - Murádin Katalin műépítész végezte. A padokat egy Bethlenből elszármazott székelyudvarhelyi faragó-vállalkozó, Tóth Attila vállalta, kedvezményes áron. A karzat is az ő munkája. Kérték a román állam támogatását a műemlék templom helyreállítására, de választ nem kaptak. Jövőre a külső vakolás és egy hangosító berendezés beszerzése a cél, ami majdnem félmilliárd lej. A vallás- és kátéórákra a helyi I-VIII. osztályos magyar tagozat majdnem minden tanulója eljár. /Ferencz L. Imre: Megújul a műemléktemplom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ "
2003. november 21.
"Halász János, az ITD Hungary bukaresti irodájának igazgatója bejelentette, hogy az ITDH és a Kolozs megyei kereskedelmi és iparkamara szervezésében nov. 28-29-én román-magyar üzletember-találkozót tartanak a kincses városban. Romániában 4285 magyar, illetve román-magyar vegyes tőkéjű vállalatot jegyeznek, amelyből csak 85 számít nagy cégnek. A legfrissebb adatok szerint Románia importjában Magyarország a hetedik legnagyobb partnernek számít, megelőzve olyan uniós tagállamokat, mint Nagy-Britannia és Ausztria. A kereskedelmen túl a két ország az idegenforgalom terén is komoly partnernek számít, mivel a külföldre utazó románok első számú célországa Magyarország, emellett a Romániába érkező turisták közül minden harmadik magyar. A magyarországi cégek jegyzett törzstőkéje Romániában eléri a 230 millió dollárt. Halász János úgy vélte, a magyarországi beruházások elérik az 500-600 millió dollár értéket. A Magyarországról érkező tőke Hargita megyében jelentős mértékű, ahol a külföldi befektetések 54 százalékát teszi ki. Második helyen áll Kolozs megye, ahol a külföldi tőke 46 százaléka származik Magyarországról, míg a harmadik Maros megye, ahol a magyarországi tőke az idegenből érkező befektetések egyharmadát teszi ki. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását követően az unió vámhatára arra készteti majd a román vállalkozókat, hogy logisztikai központokat hozzanak létre Magyarországon, és onnan lássák el az unió piacát termékekkel. /B. T.: Magyar beruházások Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./"
2003. november 21.
"A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Bizottság (CNSAS) meghallgatta Vasile Soporan Kolozs megyei prefektust. A megbeszélést a prefektus kérte annak érdekében, hogy megtekinthesse meg a bizottság levéltárában levő saját iratcsomóját. Eszerint diákkorában besúgó volt. A prefektus továbbra is elutasítja ezt a vádakat. A bizottsági találkozót követően Gheorghe Onisoru, a CNSAS elnöke úgy nyilatkozott, a dossziéban öt irat van Vasile Soporanról, aki akkoriban középiskolai diák volt. A jelenlegi prefektus álneve "Vasea" volt, ez jelenik meg a diák-besúgók jegyzékében is. Vasile Soporan kijelentette, nem ismeri a szóban forgó őrnagyot, ezért az őrnagyot behívják kihallgatásra, öntsön tiszta vizet a pohárba. Az iratcsomóban nincs egyetlen Soporan által aláírt tájékoztató jelentés sem. /Kiss Olivér: Kihallgatták Bukarestben a prefektust. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./"
2003. november 21.
"A Pro Európa Liga emberjogi irodájának vezetője, Haller István, a sajtó nyilvánossága előtt ismertetett néhány, az emberi jogokat súlyosan sértő esetet Maros megyéből. Ezekből kiderül, hogy az ügyészség, a bíróság, vagy akár a helyhatóságok nemegyszer visszaélnek a hatalmukkal, és sokan kerülnek miattuk hátrányos helyzetbe. A legsúlyosabb eset, amikor egy alig 20 éves kiskatona hanyagság és nem megfelelő gyógykezelés miatt meghalt. N. F. A. sorkatona volt Nagyszebenben. Két egymást követő napon jelentkezett az egység orvosánál fejfájás, láz, szédülés, hányinger-panaszokkal. Az orvos Paracetamolt, Algocalmint, Trecidet írt fel, majd kiképzésre küldte. A következő napon a kiképzésen elájult, majd a kórházban meghalt - mondta el Haller István. A fiú anyjának semmiféle magyarázatot nem adtak a halál okával kapcsolatosan. Az anya panaszt tett a brassói katonai ügyészségen, továbbra sem méltatták válaszra. A Pro Európa Liga két ízben küldött levelet a brassói ügyészséghez, amelyre 2001 novemberében válaszoltak: "a kérés ellenére, a Szeben Megyei Törvényszéki Orvostani Intézet (SBTOI) nem tette meg a szükséges ténymegállapításokat". 2002 januárjában a brassói katonai ügyészség (BKÜ) "megállapította, hogy a kezelés megfelelő volt, és semmi sem igazolja, hogy egy másfajta kezeléssel az elhalálozás elkerülhető lett volna". Utólag, 2002 júniusában, a BKÜ újabb levelet küldött az anyának, kijelentve, hogy "a nyomozás során" kiderült, hogy a halált a "Waterhouse-Friderichsen kór" okozta. Ez a nem kezelt agyhártyagyulladás nyomán léphet fel. Utólag az is kiderült, hogy a fent említett kórt rögtön a halál beállta után diagnosztizálták, ennek ellenére másfél éven át félrevezették az anyát. A katonai egység orvosa ellen gondatlanságból elkövetett emberölés, a törvényszéki orvostani intézet ellen hivatali visszaélés, a brassói főügyész ellen hivatali visszaélés, és hamisítás miatt beadott bűnügyi panaszokat a katonai ügyészségek visszautasították azzal, hogy a vádak megalapozatlanok. Az ügy jelenleg a Bukaresti Katonai Fellebbviteli Bíróságra került. Bár a panaszt október elején tették, választ még nem kaptak. Másik ügy: H. G.-t 1991-ben 12 év börtönre ítélték gyilkosság vádjával. 9 évet letöltött, és ártatlansága tudatában tanúvallomásokat kért az ügy tisztázása érdekében. E tanúvallomásoknak megfelelően, nem H. G. követte el a gyilkosságot, hanem az első tanú, akit hozzá közelálló személyek támogattak. H. G. a Maros Megyei Törvényszékhez fordult az ügyével. A tanúk meghallgatása nélkül utasították vissza a kérését, ugyanezt tette a megyei fellebbviteli bíróság is. További eset: Gy. V.-nak saját háza volt Marosvásárhelyen. A kommunista rezsim idején lebontották és a család máshol kapott egy lakrészt. 1991-ben lakáscserét igényelt. Hivatalosan is lakhatatlannak minősítette lakrészét, mégsem sikerült más lakáshoz jutniuk. Bár rendesen fizetik a közköltséget, nincs fűtés, meleg víz, sokszor az ivóvizet is elveszik a szomszédok adóssága miatt. Most megszüntették az áramszolgáltatást is. Gy. V. beperelte a lakáshivatalt és Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalát, normális lakáskörülményeket követelve. Első fokon pert nyert, másodfokon azonban megváltoztatta a kérést, és más lakrészt igényelt. Mivel a lakástörvényben nincs ilyen előírás, Gy. V. elveszítette a pert. Egy újabb per során az igazságszolgáltató szervek, tévesen, arra hivatkoztak, hogy az ügyet már egyszer tárgyalták. Ezért a panaszos az Európai Emberjogi Bírósághoz fordult. További eset: L. A. megnyert egy tulajdonba való visszahelyezési pert Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalával szemben. Bár az ítélet végleges, a polgármesteri hivatal nem hajlandó végrehajtani, mert, úgymond, nincs olyan beltelek, amit a panaszosnak adhatnának. Végül a segesvári Gota Alexandru esete, aki egyike a S.O.S. Segesvár kezdeményezőinek. Még a kampány idején megpróbálták megfélemlíteni, s ez nem ért véget máig sem. Dorin Danesan, Segesvár polgármestere rágalmazó cikket tett közzé a helyi lapban, amelyben mind szakmai, mind emberi méltóságában sértette. Haller István szerint az eset újabb bizonyítéka a hatóságoknak a civil társadalom visszaszorítására irányuló szándékainak. /Maros megyében súlyosan megsértik az emberi jogokat! = Népújság (Marosvásárhely), nov. 21./"
2003. november 21.
"A Bihar megyei RMDSZ vendégeként Nagyváradon járt Glatz Ferenc akadémikus fogalmazta meg, hogy Erdély az erdélyieké. Előzőleg Glatz Ferencet a Babes-Bolyai Tudományegyetemen díszdoktorrá avatták. A nemzetiségi kérdés a jövő Európájának nagy kérdése lesz, vallja Glatz Ferenc. Az identitás kialakításához egy komoly Európa-történet is szükséges, ennek megírására vállalkozott Glatz Ferenc történész. Véleménye szerint a romániai magyar egyetem kérdését is meg kell vizsgálni. "Erdély az erdélyieké" - mondotta. "Az erdélyiek fölnőttek, hogy meghatározzák sajátosan erdélyi érdekeiket, a magyarság érdekei igencsak közösek az erdélyi románokéval, amit be kell látnia előbb-utóbb a román értelmiségnek is. Tragédia, hogy Budapestről kettéosztják az erdélyi magyar értelmiséget. Itt kell feltalálniuk magukat az erdélyieknek." Erkölcstelenség véleménye szerint ebből pártpoltikát fabrikálni. /Balla Tünde: Erdély az erdélyieké. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./"
2003. november 21.
"Dr. Hiller István, a magyar nemzeti kulturális örökség minisztere, a határon túli magyar kultúra megőrzéséért, ápolásáért, a gazdag munkásságért, valamint hosszú időn át kifejtett aktív tevékenységéért Pro Cultura Hungarica kitüntetést adományozott Haáz Sándornak. /Kitüntették Haáz Sándort. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./"
2003. november 21.
"Erdélyi nagy kérdés: Legyen televíziónk? - tette fel a kérdést Máthé Éva újságíró. Természetesen legyen! Ha egy mód van rá, válaszolt. Óriási lépés lenne az áhított autonómia megvalósítása felé vezető úton! Azonban ha az erdélyi magyar tévé története azzal kezdődik, hogy miatta meg kell szüntetni a Duna Televíziót, az nem helyeselhető. A Duna TV küldetése nemcsak az, hogy tükröt állítson a határon túli magyarság elé. Magyarországnak büszkének kellene lennie arra, hogy több mint tíz éve fenntart egy kulturális televíziót. Egy művelt népnek rendelkeznie kell ilyesmivel, még akkor is, ha a lakosságnak csak 1-2 százaléka kíváncsi adásaira. Elgondolkoztató a magyar kormányzat és az RMDSZ kezdeményezése az önálló erdélyi magyar televízió létrehozásával kapcsolatban. Politikailag független, televízióhoz értő menedzser kellene, aki profi módon irányítani tudná ezt az intézményt. Erdélyben, a médiában, főként a tévés berkekben soha nem zajlott le valódi szelekció. A ritka kivételtől eltekintve esetlegesen lett valaki tévés Bukarestben, Kolozsváron, Csíkszeredában vagy másutt. További kérdések: a reklámok biztosítása, a központ helyszínének megválasztása, a román kormány várható véleménye, a magyar adófizető polgárok véleménye stb., stb. /Máthé Éva: Erdélyi nagy kérdés: Legyen televíziónk? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./"
2003. november 21.
"Nov. 14-16. között a Kortárs Történelem Román Intézménye valamint a brassói November 15 Egyesület az 1987-es brassói munkásmegmozdulás emlékére rendezett szimpóziumot. A rendezvényen olyan személyiségek vettek részt, mint Doina Cornea, Vladimir Bukovszkij, Cohen Stork. Constantin Ticu Dumitrescu képviselő, aki megpróbált a volt politikai rendőrség tevékenységére és alkalmazottjaira fényt deríteni, de mint nyilatkozott, a nevét viselő, a szekuritátét dekonspirálóból épp az ellenkezője lett: a szekut konspiráló törvény. Mindezért a jelenlegi államelnököt hibáztatta. Sajnos, az RMDSZ megyei szervezetének vezetősége részéről senki sem vett részt a rendezvényen. Aranyosi István megyei tanácsos, a brassói magyarság elmondta, hogy ő is rajta volt az országos választások előtt közzétett azon informátorok listáján, azonban ezt nem tudták alátámasztani, ennek ellenére a RHSZ azóta sem kért bocsánatot a történtekért. Doina Cornea asszony kifejtette: "Vártam én is a bukaresti tavaszt, de 1975- ben aztán felébredtem: Ceausescu kérte, tegyünk hűségesküt. Senki sem ellenkezett. Én úgy gondoltam, egy jogállamban nem kell hűségesküt tenni senkinek sem." - Én nagyon gyáva és félős természetű vagyok, de a politikai félelmemet legyőztem, jegyezte meg. Vladimir Bukovszkij szerint Romániában is sor kell hogy kerüljön a kommunizmus perére. - A társadalomban nem foglalhatnak el többé beosztást a múlt rendszer kiszolgálói, hangsúlyozta. /Tóásó Áron Zoltán: 16 évvel ezelőtt Brassóban kivonultak az utcára a munkások? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./"
2003. november 22.
"Csép Sándor, a MÚRE elnöke lelkesen sorolta érveit az erdélyi magyar televízió mellett. A hírigényét sem az RTV, sem a Duna TV, sem az MTV2, illetve a hazai kereskedelmi adók sem tudják maximálisan kielégíteni. A születendő tévének valamennyi műsora román feliratozást nyerne, így többségi nemzet felé hiteles tájékoztatás adna, semlegesítené a gyakori torzításokat. A földrajzilag szétszórt romániai-erdélyi magyarság számára kulturális-lelki egységet biztosítana. /Csép Sándor a MÚRE elnöke: Egy egész nap sugárzó erdélyi televízió felette szükséges voltáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./"
2003. november 22.
"Az Új Kelet /Gyergyószentmiklós/ nov. 13-i számában a Gyergyószentmiklósi Erdészeti Hivatal munkaközössége aláírásával nyilatkozat jelent meg, amely elmarasztalta dr. Garda Dezső parlamenti képviselőt "jelentgetései" miatt, melyek, "gátolják" a térség fejlődését, s több milliárd lejjel károsították meg a kis- és középvállalkozásokat. A háttérben a november eleji bizottsági kivizsgálások állnak, melyek számos törvénytelenségre vetettek fényt. Az esetről dr. Garda Dezső kifejtette: Rendhagyónak számít az Új Keletben megjelent nyilatkozat. Eddig még nem fordult elő, hogy egy parlamenti képviselőt azért vádoljanak, mert teljesíti kötelességét. Dr. Garda Dezső a korrupciót kivizsgáló bizottság tagja, ezért támadják. A képviselő hangsúlyozta, hogy a hatalmas erdőirtások a Gyergyói-medencében ökológiai katasztrófával fenyegetnek, megváltozhat a vízhozam, éghajlat, környezet, így a térség alkalmatlanná válhat az otthon megtartására. 1997 óta próbálja visszafogni a törvénytelen erdőirtásokat. Akkoriban Hargita és Kovászna megyékből regáti vállalkozók hordták szinte számlatömbök nélkül a fát. Maga az erdészet létrehozott egy céget, az S.C. Compos Exim Rt-t, amelyben bekapcsolódtak a gyergyóalfalvi, remetei, szárhegyi és csomafalvi közbirtoksosságok vezetői. Céljuk az volt, hogy kiszorítsák a helyi vállalkozókat a fakitermelés piacáról, monopolhelyzetet teremtsenek. Ezt bizonyítják a pénzügyőrség és környezetvédelmi gárda által kivizsgált árverések. Az erdőirtás egyik legkézenfekvőbb példája a szárhegyi alsó erdő, ahol a védősávot annyira meggyérítették, hogy elég volt egy közepes erősségű légvonat a széldöntéshez. Az alsó erdőben csak tisztító vágásokat lett volna szabad végrehajtani. A kitermelés viszont jóval meghaladta a vágási lehetőségeket: az erdészeti felügyelőség jelentése szerint 10 000 köbméter fát loptak el. Mindez súlyosan érinti Gyergyószárhegy lakosságát. /Gál Éva Emese: A lopás megszüntetése teszi lehetővé térségünk reális fejlődését. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./"