"A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság (Nagyvárad) jún. 30-ig meghosszabbította felhívását, amellyel korábban azokhoz az erdélyi és partiumi településekhez fordult, ahol turulmaradaras emlékművet avattak fel, függetlenül attól, hogy az áll még vagy sem. A beérkezett adatok alapján a Partiumi Füzetek kiskönyv-sorozatában ezekről kötetet adna ki, mi több szeretné megszervezni az illető települések elöljárónak találkozóját is. /Tovább tart a (Turul)madárszámlálás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./"

"A Brassó megyei Szecselevárosban bemutatták Horger Antal mesegyűjteményt, Hochbauer Gyula tanár gondozásában, jelen volt Dávid István nyomdatulajdonos. Ezelőtt 100 esztendővel gyűjtötte össze e meséket Horger Antal. Horger Antal ugyanis 1896-tól kezdve majdnem kerek egy évtizeden át tanárkodott Brassóban, ekkor gyűjtötte a népmeséket. Horger Antal meséiből 53-at könyv formában kinyomtatott a Kisfaludy Társaság támogatásával, mely 1908-ban jelent meg. Ebből választottak most ki 29 mesét. Horger Antal volt az első, aki komolyan tanulmányozta a hétfalusi csángó nyelvjárást. E tanulmánya is helyet kap egy készülő könyvben, valamint azt a helytörténeti munkája is. Dávid István nyomdájában (Disz Tipo) adták ki a könyvet. /(Tóásó Áron Zoltán): Horger Antal mesegyűjteménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./"

"Nemzeti Kisebbségi Színházak Kollokviuma megjelöléssel idén Gyergyószentmiklóson életre keltik az egykor Sepsiszentgyörgyön rendezett színházi fesztivált. Ennek, a Tájékoztatási Minisztérium részéről javasolt (és támogatott) találkozónak a megrendezési jogát az idén a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház nyerte el. A fesztiválnak utoljára - a 90-es évek elején - Sepsiszentgyörgy adott otthont. Annak idején a találkozó 1979-ben és 80-ban sikeres volt, majd az akkori politika elsorvasztotta. A szept. 29-e közötti Kollokviumnak hivatalból vendége lesz a kilenc hivatásos állami magyar nyelvű színház és a marosvásárhelyi színiakadémia, ezenkívül a két német színház (a Temesváron működő önálló, valamint a Szebeni Színház német szekciója), valamint a Bukaresti Zsidó Színház. Ezek az intézmények hamarosan átiratot is kapnak a Minisztériumtól. /Gergely Edit: Elfelejtették megrendezni. Gyergyószentmiklóson élesztik fel az egykori színházi fesztivált. = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./ "

"Rendkívül keményen bírálta a román külügyminisztériumot a tervezett magyar státustörvénnyel kapcsolatos "elalvása" miatt kommentárjában a kormánypárthoz közel álló Cronica Romana c. napilap máj. 2-i száma. Az ugyancsak kormánypárti Curierul National a tervezett törvény titkolt szándékaira figyelmeztetett. A lap azt kifogásolta, hogy "jelentős anyagi támogatásban kívánják részesíteni azokat a szülőket, akik magyar iskolába küldik gyermekeiket". /"Valakinek felelnie kell azért, ami e tavaszon történt..." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./"

"Elkezdődtek a tárgyalások a magyar féllel a státustörvényről - jelentette be máj. 2-i sajtótájékoztatóján Mircea Geoana külügyminiszter. - Mircea Geoana külügyminiszter kifejtette, a román kormány képviselői behatóan tanulmányozták a státustörvény tervezetét. Elsőként a magyar nagykövettel közlik észrevételeiket és kifogásaikat. A státustörvény tervezetéről tárgyalt máj. 2-án a román külügyminisztériumban Íjgyártó István magyar nagykövet. Arra a kérdésre, hogy a román kormány kíván-e hasonló álláspontot kialakítani a hazai horvátoknak etnikai alapon biztosított kettős állampolgársággal vagy a német nemzetiségűeknek szintén etnikai alapon biztosított beutazási kedvezményekkel kapcsolatban, Mircea Geoana határozott választ adott: A magyar státustörvényre összpontosítunk, amely sok vitát kavart -- jelentette ki a miniszter. - A külügyminiszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a határon túli románok támogatása is a bukaresti kormány prioritásai között szerepel. Geoana szerint nem vonható párhuzam a Moldova köztársaságbelieknek megadott román állampolgárság és a készülő státustörvény között. /E. Ferencz Judit: Sajátos könnyítések. Tárgyalások kezdődtek a státustörvényről. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./"

"A Romániai Magyar Szóban Debreczeni Éva gúnyolódott: "elvárnák a külhoni magyaroktól, hogy örömujjongással fogadják a státustörvényt mint a viccbeli optimista gyerek, aki pónilovat kért karácsonyra, de csak egy lócitromot kapott, s mégis örült neki, mondva: - Milyen szép kis paci, kár hogy olyan gyorsan elfutott!" /Debreczeni Éva: Mi is kéne még...? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./ Hasonló hangon írt Tibori Szabó Zoltán: Státus - egyik magyarországi választási kampánytól a másikig /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./ címen."

"II. Rákóczi Ferencre és kurucaira emlékeztek április 27-én és 28-án Szatmár megyében. Az élő Rákóczi címmel a Rákóczi kor legjelesebb szakértői, ismerői részvételével az 1711-es szatmári béke előzményeiről, részleteiről és következményeiről tartottak történelmi tanácskozást. Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Művelődési Egyesület alelnöke kifejtette, hogy a tanácskozás a téma legjelesebb magyar, illetve nemzetközileg is elismert szaktekintélyei részvételével zajlott le /Köpeczi Béla akadémikus, R. Várkonyi Ágnes budapesti egyetemi tanár és Magyari András, a kolozsvári egyetemi docens és mások/. A résztvevők úgy ítélték meg, hogy a szatmári nem feltétel nélküli békekötés volt. Az előadások anyaga egy nyíregyházi alapítványnak köszönhetően könyv alakban is megjelenik. Kiállítás nyílt a szabadságharcról, illetve II. Rákóczi Ferenc életéről. A kiállítás anyagát egy hónap múlva Szatmárnémetiben, majd Marosvásárhelyen bemutatják, azután a székelyföldi városokba is eljut. /Boros E.: Az élő Rákóczi útja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./"

"Nagybányán Németh László centenáriumi ünnepség-sorozatot rendeztek. Ápr. 27-én a Németh László Gimnázium diákszínjátszói az író életművéből - versekből, nagybányai vonatkozású levélrészletekből olvastak fel. Ápr. 28-án a sarkadi gimnazisták léptek fel, majd kolozsvári újságíró szakos egyetemi hallgatók Németh Lászlóról írott tanulmányokat ismertettek. Ápr. 29-én több személyiség, szaktekintély emlékezett meg az író életéről, munkásságáról: dr. Monostori Imre, a Németh László Társaság elnöke, dr. Németh Csilla, az író leánya, dr. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, dr. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, dr. Cseke Péter egyetemi tanár, valamint Máriás József szatmárnémeti újságíró. /(Farkas E. Zoltán): Németh László-napok Nagybányán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./"

"Romlik a magyar nyelv helyzete az oktatásban, állapította meg Péntek János, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének (AESZ) elnöke, kolozsvári tanszékvezető egyetemi tanár Kovásznán, a Magyar Nyelv Napjai rendezvényen. Péntek professzor bírálta a forgalomban lévő nyelvtankönyvek színvonalát is, beszélt a szakterminológia egységesítéséről, és más nyelvi bajokról. Murvai Olga bukaresti egyetemi docens a nyelvi másságról, a nyelvekről beszélt, Benő Attila egyetemi adjunktus az államnyelv és kisebbségi nyelvek érintkezéséről, a jogfosztott nyelvi helyzetről, Gazda József kovásznai tanár a Kárpát-medence nyelvi helyzetét a vegyes házasságok tükrében vizsgálta. Vremir-Veress Márta kolozsvári egyetemi adjunktus az erdélyi kétnyelvűség helyzetét elemezte. - A Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Verseny országos döntőjén az általános iskolások alsó tagozatosai közül a brassói Áprily Lajos iskola csapata volt a legjobb, a felső tagozatosok első helyezettje a sepsiszentgyörgyi Mikó Kollégium csapata lett, a középiskolások versenyét a kézdivásárhelyi Bod Péter Református Kollégium csapata nyerte. /Komoróczy György: Romlik a magyar nyelv helyzete az oktatásban. A Magyar Nyelv Napjai Kovásznán. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 3./"

"Az RMDSZ és az EMKE által kiadott, 2001-re szóló Eseménynaptárból válogatott a lap májusi rendezvényeket. Máj. 6-án Tordaszentlászlón a Kalotaszegi Tájházmúzeum újraindítására. - 7-14. között Vajdahunyadon a dévai Szivárvány Irodalombarátok Kör vendégszerepel "Éltem én, Márai Sándor" című előadásával. - 17-én Temesváron a 120 éve született Jakabffy Elemérre, Szatmárnémetiben Dsida Jenőre, május 18-án Szatmárhegyen Páskándi Gézára emlékeznek az irodalomkedvelők. 18-20. között Szatmárnémetiben zajlanak a VI. Jakabffy Napok. 24-27. között Csíksomlyón építészkonferenciára kerül sor. * Május 25-27. között rendezik meg Vajdahunyadon a Hunyadi János Zenei Napokat, május 26-27-én kerül sor Kolozsváron a Balázs Ferenc emléknapra, május 27-én pedig Dévavári ünnepségek zajlanak Vajdahunyadon. Diákrendezvények: 3-6. között Temesváron a IX. TMD Nyári Olimpia. - Május 4-5. között a Dicsőszentmártonban tartják a Küküllő menti líceumi és általános iskolások szavalóversenyét. -. Középiskolások balladamondó versenyét rendezik meg Sepsiszentgyörgyön 11-13. között, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének szervezésében. /(Mezei Kinga): Májusi történések, események. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./"

"Új folyóirat jelent meg a napokban, a Jádzó Társaság kiadásában, a közművelődési és helytörténeti "Vidék" /Sepsiszentgyörgy/, amely tartalmazza a "Vidéki Gazda" mezőgazdasági mellékletet. A lapot Hargita és Kovászna megyében terjesztik. Az összesen 16 oldalon megjelenő folyóiratnak két irányvonalának megfelelően két címoldala van, tartalmai középen találkoznak. A "Vidék" cikket közöl Uzon kulturális életéről, a Mikes Kelemen vegyeskarról, a "Vidéki Gazda" a mezőgazdaság és a takarmányozás tudományáról értekezett. A bemutatkozó, ingyenes lapszámban Bokor Gábor főszerkesztő megfogalmazta: "A Vidéki Gazda célja információkkal ellátni a gazdatársadalmat." Az új lapot egyelőre a gazdaegyesületek keretein belül terjesztik, s ha igény lesz rá, átalakul hetilappá. /Új lap: a Vidéki Gazda. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./"

" Románián múlik, hogy lekerüljön az EU vízumkötelességi listájáról. Ehhez teljesítenie kell azokat a feltételeket, amelyeket az unió előírt - nyilatkozta Emma Nicholson de Winterbourne bárónő, az Európai Parlament tagja, az Európai Unió romániai raportőre Kolozsvárra érkezését követően, máj. 1-jén. Máj. 2-án előadást tartott a szervezet által a Babes-Bolyai Tudományegyetemen rendezett Határok nélküli Európa konferencián. A raportőr kijelentette: máj. 3-án Bukarestben Andrian Nastase miniszterelnökkel tárgyal, és több miniszterrel találkozik. Románia uniós csatlakozási dátumával kapcsolatban kijelentette: a következő két választásra 2004-ben, illetve 2009-ben kerül sor. - Az Európa Parlament még mindig aggodalommal figyeli a romániai korrupciót. /K. O. - T. SZ. Z: EU-csatlakozási kulcsidőpont Romániának 2004 vagy 2009. Emma Nicholson de Winterbourne Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./ "

"A határokon kívül élő lengyelek létszámát 16 millióra becsülik, ez több mint egynegyede az összlengyelségnek (az anyaországban 38 millióan élnek). A legnagyobb diaszpóra az Egyesült Államokban (9,4 millió), továbbá Brazíliában (1,2 millió), Németországban (1 millió), Franciaországban (1 millió) és Kanadában (800 ezer) található. Az anyaország határaitól keletre (történelmi lengyel területeken) további százezrek élnek - változó önazonosságtudattal és anyanyelvtudással -, akik lengyelnek vallják magukat: Litvániában 280 ezerre, Fehéroroszországban 5-600 ezerre, Ukrajnában 500 ezerre becsülik létszámukat. A külföldön élő lengyelek jogállását, támogatásukat a lengyel parlament felsőháza, a szenátus által kezdeményezett három törvényjavaslat fogja rendezni. A státustörvény, a lengyel igazolványról (Karta Polaka) szóló jogszabály egyelőre a szakbizottságok asztalán van. A visszahonosításról szóló törvény egyelőre csak a volt Szovjetunió közép-ázsiai és kaukázusi utódállamaiból hazatelepülni szándékozó lengyelekre vonatkozik. Jelentős állami segítséget irányoz ugyanis elő a hazatelepülők számára, és a költségvetés egyelőre nem bír el nagyobb terhet. Az érkezőknek az önkormányzatok keresnek munkahelyet és lakást, de ehhez jelentős állami dotációt kapnak. A "lengyel igazolványt" a végleg hazatelepülni nem szándékozó külhoni lengyelek (főleg a Litvániában, Fehéroroszországban és Ukrajnában élőkről van szó) kapnák: ezzel többször átléphetnék a határt, és korlátozás nélküli időtartamra tartózkodhatnának Lengyelországban. Nem kellene meghívót felmutatniuk, és azt sem kellene bizonyítaniuk, hogy megfelelő pénzeszközökkel rendelkeznek. Lengyelországban jogukban állna igénybe venni az ingyenes orvosi ellátást és az összes állami iskolát. Az okmányért a konzulátusokon folyamodhatnának, miután bizonyították lengyel származásukat. /(Kovács Péter, Varsó / MTI): Határon túli lengyelek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./ "

"Magyarország szívesen kezd konzultációkat Romániával - annak kérése alapján - a készülő magyar státustörvényről, és kész kimerítő választ adni minden kérdésre, ha megismeri azok tartalmát - hangsúlyozta Martonyi János külügyminiszter a bukaresti Adevarulban megjelent cikkében. Martonyi leszögezte, hogy Magyarország nagy erőfeszítéseket tesz a területén élő nemzeti kisebbségek támogatása érdekében. Az itt élő nemzeti kisebbségek anyaországai által nyújtott segítséget kiegészítő forrásnak tekinti. Ez a segítség a kisebbségek védelmével szembeni közös felelősség példája. Nem Magyarország az első térségbeli állam, amely törvénybe foglalja a határon túli nemzeti kisebbségek segítését. Szlovákia 1997-ben, Románia 1998-ban fogadott el ilyen törvényt. A kérdés napirenden szerepel Lengyelországban és Ukrajnában. - Szlovákia és Románia támogatja Magyarországon élő kisebbségeit nemzeti önazonosságuk megőrzésében úgy, hogy ez szülőföldjükön, azaz Magyarországon valósuljon meg. /Nem elválaszt, hanem összeköt. Martonyi János magyar külügyminiszter cikke az Adevarulban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./"

"A tervezett magyar státustörvénnyel foglalkozó román-magyar konzultációk máj. 9-én kezdődnek Bukarestben - jelentette be Mircea Geoana román külügyminiszter. Mircea Geoana leszögezte: Románia szerint nem lehet precedensnek tekinteni a magyar státustörvényhez azt, hogy a román állam bizonyos kedvezményeket nyújt a Moldovai Köztársaság állampolgárainak. Mint mondta, a magyar fél a határon túli szlovákokról szóló törvényre hivatkozik. /Román-magyar konzultációk a státustörvényről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./"

"Máj. 3-án Szlobodan Krapovics jugoszláv védelmi miniszter Bukarestben tárgyalásokat folytatott Ioan Mircea Pascu román védelmi miniszterrel. A jugoszláv védelmi miniszter hivatalos bukaresti látogatásán a Balkán politikai-katonai helyzetének áttekintése, a Délkelet-európai Stabilitási Megállapodás megvitatása, valamint a kétoldalú kapcsolatok áttekintése szerepelt. Krapovics szerint a jövőben nem a NATO lesz az európai biztonság egyetlen kulcseleme, mivel már vizsgálják egy európai biztonsági struktúra kialakításának lehetőségét. A jugoszláv védelmi miniszter szerint hazája jónak és korrektnek tartja a Koszovóban lévő nemzetközi katonai erőkkel való együttműködést, ami kezdetét jelenti az európai gazdasági és politikai struktúrákba való jugoszláv integrálódásnak. Krapovics hangsúlyozta, hogy Jugoszlávia szeretné megőrizni régi barátait. Úgy vélekedett, hogy Jugoszlávia és Románia a térség két olyan jelentős állama, amelyeknek kétoldalú együttműködése az egész térség hasznára válik. /Nem a NATO az európai biztonság kulcseleme? Román-jugoszláv katonai tárgyalások. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./"

"Embervadászat indul Bukarestben. A polgármesteri hivatal, a prefektúra és a rendőrség kiebrudalja azokat, akiknek nincs bejelentett lakhelyük és munkahelyük, olvasható a Ziua napilapban. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./"

"Maroshévíz Hargita megye egyetlen városa, amelyben kisebbségben él a magyar lakosság. Szabó Kálmán RMDSZ-elnök bemutatta jelenüket. Maroshévízen a lakosság 29%-a magyar nemzetiségű, ez 1992-es adat, amikor 4970 magyar élt a városban, de ma már nincsenek ennyien, a létszám ma hozzávetőleg 4000 fő. Az RMDSZ taglétszáma csökkenőben van, nagyon kevesen fizetnek tagsági díjat. A munkanélküliség a magyarságot jobban érinti, mint a többségi nemzetet. Nagyon ritka eset, hogy vegyes családból valaki tagja legyen az RMDSZ-nek. A városi tanácsban hatan RMDSZ-tanácsosok, ez 30%, tehát a lakossági aránynak megfelel. Mohacsek Ákos igazgató ismertette a Kemény János Általános Iskola jelenlegi helyzetét. A maroshévízi magyar iskola 1990-ban alakult meg, sok ember áldozatos munkája, küzdelme árán. A legnagyobb gondot az épülethiány jelentette: az elemi és az V-VIII. osztály két épületben, 2 kilométer távolságra van egymástól. Az új iskola építése több mint egy évtizedes kérdés. Az iskolaépítés végre bekerült a Világbank programjába. A tanulók létszáma évről évre csökken, minden évben gondot jelent a két párhuzamos első osztály beindítása. Tanárhiány van, elsősorban magyar, román, és idegen nyelv szakos tanárra, és informatikusra lenne szükségük. - A magyar diákok egyharmada román tagozatra jár. - Sokan elköltöztek Maroshévízről, a tehetősebbek, értelmiségiek kimentek Magyarországra, és az ezekből a családokból származó jobb tanulók is hiányoznak. /Gál Éva Emese Magyarság Maroshévízen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./"

"Kolozsvárnak 15 évet kellett várnia, hogy megrendezhesse a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakaszát. A program két kolozsvári iskolára koncentrált, a Báthory István Elméleti Líceumra és a Brassai Sámuel Elméleti Líceumra. A megjelenteket, diákokat és kísérő tanárokat, több mint kétszáz személyt, Mariana Dragomir megyei főtanfelügyelő üdvözölte. A Nevelési és Kutatási Minisztérium üdvözletét Gászpor Réka, a magyar nyelv és irodalom oktatásáért felelős országos tanfelügyelő tolmácsolta. Az értékelő bizottság elnöke dr. Egyed Emese, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszékének vezetője volt. A tantárgyversenyen résztvevők közösen átvonultak a Szent Mihály-plébániatemplomba. Dr. Czirják Árpád pápai prelátus a nyelv tisztaságáról, a nyelvi fertőzés veszélyéről, az idegen hatásokról, a nyelv megóvásáról tartott rövid beszédet. /A magyar nyelv országos versenye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./"

"Máj. 2-án Marosvásárhelyen, a Bernády Házban bemutatták dr. Kiss Elemér matematikus-professzor, a helyi Petru Maior Egyetem professzora, a matematikatudomány doktora munkáját: Matematikai kincsek. Bolyai János kéziratos hagyatékából /Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999/. Kiss Elemér /sz. 1929/ 1992 óta foglalkozik behatóan Bolyai János munkásságával. 2000-ben a Magyar Tudományos Akadémia nívódíjjal jutalmazta a kötetet. /Vastaps a matematikusnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./ Ez a könyv magyarországi tudománykutatók szerint tudománytörténeti szenzáció, egyikük úgy véli: "az utolsó 100 év legjelentősebb tudománytörténeti felfedezéseit" tartalmazza. A könyvből kiderült, hogy Bolyai János olyan matematikai diszciplínákkal is foglalkozott, amiről eddig nem tudtak a kutatók. A Magyar Tudományos Akadémia a magyar kiadást megelőzően angol nyelven is megjelentette a kötetet, hogy tudományos közkinccsé válhasson. Dr. Kiss Elemér elkezdte feldolgozni a ládákban heverő hatalmas, feltáratlan, kéziratos Bolyai János-hagyatékot. A tízezernél több kézirat azért maradt meg, mert 1860-ban, Bolyai halála után, a vásárhelyi várkapitány bekérte a hatalmas anyagot, hogy azt átvizsgálják, és megállapítsák: nem tartalmaz-e katonai titkokat. Valószínűleg senki sem volt képes átrágni magát a nehezen kisilabizálható anyagon, az bekerült a Bolyai Könyvtárba. Az anyag részleges feldolgozása során kiderült, hogy Bolyai jóval későbbi matematikai felfedezéseket már a maga idején megtett, csakhogy nem volt pénze eredményei publikálásához. /Máthé Éva: Tudománytörténeti szenzáció. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 4./"

" Elismerő oklevéllel tüntette ki a múlt héten a román Utazási Irodák Szövetsége (ANT) a Magyar Turizmus Rt. romániai képviseletét a kétoldalú idegenforgalmi kapcsolatok fejlesztése terén tanúsított rendkívüli nyitottságáért. Az oklevelet Bukarestben most harmadik alkalommal megrendezett Román Idegenforgalmi Szakvásár keretében vette át Biró Gáspár, a képviselet vezetője. Biró hangsúlyozta, hogy az elmúlt három évben jelentősen növekedett a Romániából Magyarországra utazó turisták száma. A statisztikákban ezt az mutatja, hogy 130 ezerről 170 ezerre nőtt a vendégéjszakák száma. A valóság ennek a kétszerese lehet, mivel a hivatalos nyilvántartásokban nem szerepelnek azok a romániai turisták, akik magánszállásokat, vagy egycsillagos szálláshelyeket vesznek igénybe. /Elismerés a Magyar Turizmus Rt. Nyitottságáért. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./"

"Sabin Gherman máj. 3-án Sepsiszentgyörgyön mutatta be az általa gondozott Luxushaza című könyvet, mely egy hatvan éven át tiltott és titokban tartott dokumentum kiadása. II. Károly királynak 1938. dec. 15-én felterjesztett memorandumról van szó, szerzője Iuliu Maniu, és kereken ötven erdélyi román értelmiségi írta alá. A könyv mottójául Ion Antonescu marsalltól idézett Gherman: "Így nevelkedtem, a törökökkel, zsidókkal és magyarokkal szembeni gyűlöletben. Ezt az utálatot a végsőkig kell vinni. Vállalom ennek felelősségét." (1941) Az előszó mottója Nicolae Iorga történésztől, miniszterelnöktől származik: "Egy bukaresti poros utcácska többet ér, mint Erdély és Bánság összes vára, városa." (1931) Nos, ez a két ember - egyikük háborús bűnös - egyáltalán nem érdemel szobrot, s a mai Romániában mégis megörökítették őket - állapította meg Gherman. Iuliu Maniu memoranduma az idézetekkel ellentétes. A könyv szerint nem egyesülésről volt szó, hanem Erdély katonai megszállásáról, kiszipolyozásáról. A helyzet a két világháború közötti idők óta alig változott - fűzte hozzá Gherman. Erdély luxushaza, amelyet Bukarest a mai napig kifoszt, az itt megtermelt értékeket a Kárpátokon túlra irányítják. /Szekeres Attila: Sabin Gherman Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 4./ "

"A Duna Televízió közvélemény-kutatást rendezett Erdélyben. Máthé Éva újságíró sietett jelenteni, a kérdések között igenis volt olyan, amelyik azt tudakolta, hogy az illető mennyire elégedett a mostani magyar kormány határon túli magyarokat érintő intézkedéseivel, továbbá a státusz törvénytervezetével. /Máthé Éva: Kiderült! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5/ "

"A magyarországi felsőfokú oktatási intézményekben tanuló határon túli magyarok körében egyre inkább az egyéni életkarrier válik fontossá, a hazatérőket is tovább foglalkoztatja a kivándorlás gondolata - állapította meg a Márton Áron Szakkollégium által végzett kutatás. A felmérésben az 1998, illetve 1999-ben Magyarországon egyetemet vagy főiskolát végzett határon túli magyar fiatalok életpályáját vizsgálták. A hallgatói létszám azokon a területeken - gazdasági, jogi és államigazgatási szakokon - növekedett jelentősen, amelyeket a határon túli ösztöndíjtanácsok nem részesítettek előnyben. /Határon túli magyar fiatalok életpályája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5/ "

"Az előző napokban a lapok tele voltak Radu Berceanu demokrata párti képviselő nyilatkozatával, mely szerint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének kulturális bizottság által jóváhagyott jelentés a csángókról a magyar kisebbség közé sorolja azokat, ezáltal erőszakosan elmagyarosítva őket. Ezek szerint Piatra Neamton, Suceavában és Jászvásárban mintegy 260 000 magyar él - hangoztatta Berceanu, s az ügy tisztázására nemzetközi bizottság létrehozását kérte. Egyben bírálta Frunda György szenátor magatartását is, aki - bár a jogi bizottság tagja - részt vett a kulturális bizottság munkálatain, és támogatta a jelentést. - Az Európa Tanács kulturális, tudományos és oktatási bizottságának ülésén Tytti Isohookana-Asunmaa finn képviselőnő jelentésében feltárta a csángók jelenlegi helyzetét, fényt vetve azok jogos igényeire, valamint alapvető jogaik lábbaltiprására. Tytti Isohookana-Asunmaa megállapítása szerint a csángók követelései nem politikai, hanem kulturális jellegűek - hagyományaik megőrzésére, anyanyelvi oktatásra és anyanyelvi egyházi szertartásra tartanak igényt. Az anyanyelvi oktatást a román alkotmány előírásai szerint alkalmazni lehet és kell a csángó kisebbség esetében is. Ehhez pedig meg kell teremteni a megfelelő körülményeket, a tanárokat pedig fizetni kell - áll a jelentésben. - Frunda György, az ET emberjogi bizottságának második alelnöke elmondta: a tervezetet az állandó bizottság valószínűleg még ebben hónapban az Isztambulban megrendezett ülésén fogadja el. Frunda György szenátor szerint jelentős lépés ez a csángó kisebbség számára, amelynek pozitív következményei lesznek, s egyben bízik abban, hogy végre sikerül feloldani azt a diverziót, melynek nyomán a csángókat megosztották román és magyar csángókra; a jelentés tudniillik azt a megállapítást is tartalmazza, hogy a csángó kisebbség egy archaikus magyar nyelvet beszél. /Napirenden a csángó-kérdés. Egy archaikus magyar nyelvet beszélnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./"

"Máj. 4-én Marosvásárhelyen a Deus Providebit katolikus házban mutatták be Markó Béla negyedik verskötetét, mely a gyermekekhez szól, címe: Ha varázsló lennék (Pallas Akadémia Kiadó, Csíkszereda). Gyermekhallgatóság is volt: mintegy 100-120 óvodást és kisiskolást hoztak az óvó- és tanító nénik az eseményre. A marosvásárhelyi Kővirág együttes László József fizikatanár vezetésével megzenésített Markó- és Kovács András Ferenc-verseket adott elő. /Markó, a "varázsló" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./"

"Kalotaszegi kalauz címmel jelentetett meg az Erdélyi Kárpát Egyesület Kolozsvári Szakosztálya egy füzetet. A szerkesztők átvették Kós Károly grafikáit az általa szerkesztett, Kalotaszegről szóló könyvéből. /Kalotaszegi kalauz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./"

"Máj. 5-én szekcióülésekkel folytatódott Kolozsváron a III. Civil Fórum, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány által a hazai magyar nemkormányzati szervek számára rendezett seregszemle. A gazdasági szekció keretében az érdeklődők nagy száma azt mutatta: a gazdaság "kinőtte" a szekciót, ezért lehetséges, hogy jövőre több témára bontják. Az önkéntességtől a szakmaiság felé a tapasztalaton keresztül vezet az út, amelyen az ifjúsági szervezeteknek haladniuk kell - derült ki az ifjúsági szekció ülésén. A környezetvédelmi szekció résztvevői hangsúlyozták: a sajtónak jelentős szerep jut munkájukban. A műemlékvédelmi szekció előadásai a történelmi városok megőrzéséről értekeztek. A művelődési szekció a romániai magyar művelődési élet sokrétűségére mutatott rá. Barabás T. János, a bukaresti magyar nagykövetség sajtó és kulturális attaséja előadásában kifejtette: Romániában jelenleg ötezer civil szervezet működik, amelyeknek egynegyede magyar. Ezek többsége hagyományőrző, kulturális jellegű, kevés a gazdasági. Cs. Gyimesi Éva előadásában a globalizáció kihívásaira mutatott rá, Szilágyi Pál pedig a hazai magyar egyetemi oktatás helyzetéről beszélt. Dr. Selinger Sándor szerint az oktatásnak arra kell törekednie, hogy olyan képzettséget biztosítson a diákok számára, amilyet a piac megkíván. A központi kormányzat szociális téren egyre nagyobb felelősséget hárít a helyi közösségekre, az egyházakra és nem utolsósorban a civil szervezetekre. A feladat csak úgy oldható meg, ha a három érintett szféra együttműködik. A szociális szekció munkálatai ezt az összefogást kívánták segíteni. A tudomány a fejlődés szolgálatában - ezt a témát járta körül a tudományos szekció. - A tavalyihoz hasonlóan - az idei konferencia anyaga is megjelenik majd könyv formájában. /III. Civil Fórum 2001 - szekciómunkálatok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./ Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke leszögezte: "Megteremtettük tehát autonómiánk művelődési kereteit, de szükségünk van ezek közjogi szentesítésére." Az EMKE elnöke két kezdeményezést is ajánlott a Civil Fórum figyelmébe. Az egyik arra vonatkozik, hogy támogatni kell azt a mozgalmat, amely célul tűzte ki maga elé, hogy 2002 végéig egyetlen erdélyi magyarlakta település se maradjon valamilyen egyesület nélkül. A másik: népszerűsíteni kell az Erdélyi Magyar Kulturális Alap létrehozásának gondolatát, megszervezni a helyi kisközösségekben az Alap támogatását. - Kolumbán Gábor Hargita megyei vezető kifejtette, hogy a regionális versenyben az a térség képes jobban fejlődni, amelyikben egyrészt jelen van a "4K" - úgymint kompetencia, kommunikáció, kultúra és kreativitás -, másrészt intézményes keretek között van jelen. Figyelmeztetett arra, hogy a fejlesztés nem állhat meg az innováció behozatalán, hanem tovább kell lépni a "tudástermelés" szintjére, ugyanis ilyen esetben "már nekünk is van eladható tudásunk". Bodó Barna politológus, a temesvári székhelyű Szórvány Alapítvány elnöke a tudás célját és hasznát abban jelölte meg, hogy az állampolgár a tudás által képessé váljék különbséget tenni értelmes és értelmetlen, lehetséges és lehetetlen dolgok között, hogy megértse a tudomány és a technika hatalmát és korlátait egyaránt, és ne szoruljon állandóan szakértőkre. /Erdélyi Magyar Civil Fórum Kolozsváron. A tudás céljáról és hasznáról. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 8./ A III. Civil Fórum keretében a műemlékvédelmi részleg tanácskozásán Balogh Ferenc, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke Történelmi városok a XXI. században címmel a városok jövőképére keresett választ. Kolozsváron tartottak tömeggyűlést a Mátyás-szobor megmentése ügyében, amikor a nacionalista helyi hatalom, a funari vandálság a lebontással fenyegette a szobrot. A tüntetés eredményes volt. Utána azonban a történelemhamisítás jegyében szobrokat és emléktáblákat emeltek, erre a város belefásult lakossága már nem reagált szervezett módon. - A lakosság véleményét tolmácsoló nemkormányzati szervezeteknek össze kell fogniuk és fellépniük közös értékeik védelmében. A műemlékeinkért aggódók vannak többségben, hiszen az új városlakók tömegét hidegen hagyja a téma. Mert a mi múltunk nem az ő múltjuk, állapította meg az előadó. /Ördög I. Béla: Műemlékek és mű emlékek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./"

"Az európai integráció és a jogharmonizáció kérdéseiről tanácskoztak a május 7-én Debrecenben megkezdődött kétnapos magyar-román jogásztalálkozó résztvevői. A tanácskozás megnyitásakor Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter rendkívül jelentősnek minősítette a két ország jogászainak párbeszédét. Emlékeztetett rá: mindkét ország aláírta és ratifikálta az Emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményt. Tájékoztatása szerint az európai emberi jogok bíróságához 1998 és 2001 január vége közötti időszakban Magyarországról 676, Romániából 3.352 panasz érkezett. Elmarasztaló ítélet Magyarország esetében kettő, Románia tekintetében öt született. "Az európai bíróság előtt jelenleg 254 magyar és 838 román ügy van folyamatban, ami azt is jelenti, hogy jól működik az európai emberi jogok bírósága" - mondta a magyar miniszter asszony. Rodica Stanoiu román igazságügy-miniszter a Románia és Magyarország közötti együttműködés fontos lépésének nevezte a debreceni jogásztalálkozót, történelmi vállalkozásnak minősítve az Európai Unió kiterjesztési folyamatát. /Magyar-román jogásztalálkozó Debrecenben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./ Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter Debrecenben megkezdődött magyar-román jogásztalálkozó keretében megtartott kétoldalú miniszteri konzultáció után román kollégájával közös sajtótájékoztatóján a készülő státustörvényről kijelentette: az nem változtatja meg a határon túl élő magyarság jogállását, hanem a számukra nyújtott kedvezményekkel éppen a helyben maradásukat segíti. Stanoiu asszony úgy nyilatkozott: aggódik a magyar igazolvány miatt. Véleménye szerint "a magyar hatóságoknak együtt kell működniük a román féllel a határon túli magyarok státusára vonatkozó törvény tekintetében". /Magyar-román igazságügy-miniszteri találkozó Kerülték a státustörvény témáját. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./"

" Az első nagyobb nemzetközi turisztikai kiállítást máj. 4-én nyitották meg Sepsiszentgyörgyön Transivanian Tourism Expo 2001 címmel. A háromnapos rendezvényre elhozta ajánlatát a két testvérmegye, Veszprém és Békés, és jelen volt a Magyar Turisztikai Rt. is. Az előadássorozat keretében Háromszék valamennyi turisztikai tevékenysége bemutatkozott. Kisgyörgy Zoltán az ásvány- és borvizekről beszélt, figyelmeztetve: a vidék egyik legnagyobb kincsét nem szabad veszni hagyni. Kónya Ádám ismertette a nagy hiányt pótló Sepsiszentgyörgy városkalauzt, mely nemrég jelent meg a T3 kiadó gondozásában három nyelven (magyarul-románul-angolul), Török Árpád összeállításában. /Turisztikai expo Sepsiszentgyörgyön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./"