Falutalálkozót rendeztek eddig a Beszterce-Naszód megyében Óradnán, Nagysajón, Szeszármán, Magyarnemegyen, Tacson, Mezőveresegyházán, Rettegen, Magyardécsén. Aug. 19-én Cegőtelkén rendezték meg a már hagyományossá vált falutalálkozót, egybekötve Vörösmarty Mihály mellszobra alapkőletételével és a Cserhalom emlékműnél tartott millenniumi megemlékezéssel. Előadást tartott Beder Tibor a Julianus Alapítvány elnöke, majd Balogh Réka, a dési kisebbségi hivatal munkatársa Vörösmarty és a történelem címmel. Koszorúzott az RMDSZ megyei szervezete, a Cserhalom Egyesület és a helyi egyházközség. Zászlós menet indult a Cserhalom emlékműhöz, beszédet mondott Székely Pál, az egyesület elnöke. /Kresz Béla: Cserhalom és Vörösmarty. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

Vetési László tiszteletes a vele készült beszélgetésben a lelkész, a gondnok, a presbiterek felelősségét emelte ki. A szórványban, a szorultságban minden lehetséges, unitárius, evangélikus, ortodox gondnok, presbiter egy-egy református gyülekezetben egyáltalán nem feltűnő. Belegondolni is rossz abba, hogy hol vannak a felszámolódott magyar falvak legnagyobb értékei: a kegyszerek, úrasztali terítők és egyéb műkincsek. A gyülekezetek maradékai tehetetlenek. ″Mit is várhatunk a saját erejükből a némai és kecsedi négy, az ormányi három lélektől vagy a Cege melletti Göctől, ahol egy család, két személy az utolsó tanúja egy hajdani népes múltnak.″ - folytatta a nehéz helyzet felvázolását Vetési. A legnagyobb baj egy kis gyülekezetben, ha nincs lelkész. ″Ilyenkor nagy visszaélések is történnek, a gondnok, a presbitérium abból él, hogy nincs lelkész. Sokszor az egyházi tulajdonban lévő kertekből, gyümölcsösökből élnek, annak terméséből kínálnak meg minket, vagy meg sem kínálnak, csak kifőzik több száz liter pálinkáikat, maguknak - de a templom omolhat.″ Azonban vannak ezekkel ellentétes esetek is. Például a Dés melletti Radákszinyén Hunyadi Feri bácsi és Anikó néni - a harminc lelkes gyülekezet helyett - saját megtakarított pénzükből javíttatták meg falujuk templomát. - Október végén "az utolsó magyar″ díszoklevéllel tüntették ki a Kis-Szamos menti Kecseden Kecseti Ferencet, a Füzes menti Göcről Szabó Istvánt és a magyarigeni Eőry Istvánt, Köblösről Terebesi Lászlót /Nagy Ágnes: Beszélgetés nagytiszteletű VETÉSI LÁSZLÓVAL. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

Fey László elutasította Kocsis István tanulmányát /A Szent Korona misztériumának és tanának néhány kérdése, amelyet a Romániai Magyar Szó 11 folytatásban közölt (aug. 2-16.)/, kifejtve, hogy a hagyományok gyűjtése, számon tartása szép dolog. A hagyományokhoz tartoznak a hiedelmek, babonák, legendák is. Ezek nem haladó hagyományok. A legenda az legenda, a mítosz az mítosz, a babona az babona. ″Ha a legenda és a mítosz történelemnek álcázza magát, ha a babonaság tudományos igénnyel lép fel, és egyesek ezeknek hitelt is adnak, akkor már baj van.″ Az utóbbi időben sok cikk jelenik meg a magyar Szent Koronáról, ″amelyhez nagyon furcsa, misztikus gondolatokat fűznek. Ilyen a Kocsis István hosszú írása is″. Fey László kifejtette, hogy szerinte mikor készült a Szent Korona, szerinte a "szent″ jelző erősen megkérdőjelezhető. Fey szánakozott: ″Sajnos, a magyarok hajlamosak a múltba révedni, a régi dicsőségre gondolva vigasztalódni, irreális álmokban ringatózni és nosztalgiázni, nem véve észre az anakronisztikus vonásokat.″ ″Most a Magyar Köztársaság címerében ott van a korona is. Logikusabb lett volna 1990-ben a korona nélküli Kossuth-címert elfogadni, de hát nem így történt, a honatyák többsége nosztalgiázott.″ A ″korszerű gondolkodás helyett lépten-nyomon felbukkannak azok a múltbeli eszmék, amelyek történelmi örökségként tiszteletet érdemelnek ugyan, de nem szolgálhatnak iránytűként, vezérelvként a mai és a jövőbeli tevékenységünk számára. Az ilyen mítoszok néhány magyar ember fejében zűrzavart keltenek, félrevezetik őket, másrészt pedig ellenségeinknek, bírálóinknak támadási felületet nyújtanak nemzetünkkel szemben.″ /Fey László: Mítosz és ráció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

Hargitafürdőn rendezték meg aug. 24-27-e között az Erdélyi Magyar Közművelődési és Könyvtárügyi konferenciát. Kiss Jenő a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke a konferenciát az idei legnagyobb hazai magyar könyvtáros rendezvénynek nevezte. Amint mondotta, a több mint negyven meghívott a romániai magyar könyvtárosok egyötödét teszi ki, hiszen országszerte kétszáz magyar könyvtárosról beszélhetünk. Több olyan város is van, ahol csak egy vagy két magyar könyvtáros tevékenykedhet, ám ezekben a könyvtárakban nem nézik jó szemmel, ha a magyar könyvtárosok ilyen jellegű rendezvényeken vesznek részt. Legtöbb esetben el sem engedik őket az összejövetelekre. - Erdei István csíkszeredai alpolgármester kifejtette: a város egy éve vette át a városi és municípiumi könyvtár működtetési költségeinek egy részét. Az idei költségvetésből 1,4 milliárd lejt ítéltek oda a könyvtárnak amelyből 150 milliót szántak a könyvvásárlásra. A jelenlegi gazdasági helyzetben felértékelődik a könyvtár szerepe. Ennek is tulajdonítható, hogy az elmúlt években megnőtt a könyvtári olvasók száma. Az utóbbi időben nagy segítséget jelentenek a CD-k és CD-ROM-ok, amelyek igen változatos anyagokat kínálnak az olvasók számára. /Könyvtárakról magaslaton. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26-27./ Aug. 25-én a könyvtár-üggyel kapcsolatos előadások hangzottak el. Kálóczy Katalin (Budapest) a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium támogatási törekvéseiről számolt be a jelenlévőknek. Róth András muzeológus, könyvtáros (székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtár) a Schola Orbis iskolatörténeti adatbázis-építés jelentőségéről értekezett. Csupán a székelyudvarhelyi dokumentációs könyvtárban az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területéről kb. 800 iskola több mint 8000 évkönyve található, s ezeknek a feldolgozása nagy tudományos haszonnal jár. László Anna Déva állami könyvtárának mostoha helyzetéről számolt be. Tavaszi Hajnal (Nagyvárad) a téka-gyűjtemény-könyvtár fejlődési irány lehetőségekről beszélt, Kopacz Katalin a Hargita Megyei és Városi Könyvtár terveiről, Pillich Katalin (Kolozsvár) pedig az egyetemi szintű könyvtárosképzésről tartott előadást, Bedő Melinda (Csíkszereda) bemutatta a BIBLIS erdélyi fejlesztésű könyvtári szoftvert. /Könyvtárak fejlesztési stratégiái. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 26./

Marosvásárhely vegyes bizottságot hoznak létre, hogy elősegítsék az iskolák jobb működését. A bizottságot Csegzi Sándor alpolgármester fogja vezetni, aki mostanig fizikatanár volt. A héten a marosvásárhelyi 74 tanintézet - óvoda, napközi, iskola - igazgatói jöttek össze, hogy tanácskozzanak az önkormányzat képviselőivel. Matei Dumitru főtanfelügyelő elmondta: idén az önkormányzattól kapott összegnek csak egy kilencedét fordíthatták iskolafelszerelésre, a többi javításokra ment el. A 74 marosvásárhelyi intézet közül csak 51-nek van érvényes működési engedélye. A többi engedélyeztetése folyamatban, de 13 tanintézet valószínűleg az idén sem kap működési engedélyt, mert nem képes biztosítani a törvényben előírt feltételeket. Ennek ellenére fogadják a gyermekeket szeptember 1-től, hiszen minden helyre szükség van. A városban van olyan iskola, ahol három váltásban folyik az oktatás. Több tanintézet államosított házban működik. A katolikus, református egyház - mint jogos tulajdonos - visszaigényelte az épületeket. Dorin Florea kijelentette: foggal és körömmel harcolni fog azért, hogy a város tulajdonában maradjanak ezek az épületek. Nagyon sok iskolában a fűtés megoldatlan. /Marosvásárhelyi tanévkezdés - szépséghibákkal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26-27./

Nagykárolyban a millenniumi ünnepségek aug. 13-án kezdődtek, amikor Tukacs József Sándor református szerény megemlékezést rendezett. A nagykárolyi fiatalok történelmi visszatekintése után a nagykárolyi IKE-kórus Szent István királyról szóló énekeket adott elő, majd középiskolások szavalatai következtek. /Millenniumi-ünnepség Nagykárolyban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26-27./

Szep. 15-17-e között színházi fesztivállal ünnepli a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház fennállásának 10.évfordulóját. Fellép a sepsiszentgyörgyi Andrei Muresanu Színház, a budapesti Szkéne Színház, a debreceni Tabak Színház. Szakmai Fórumot tartanak Csíkszeredában. Bemutatják Szebeni Zsuzsa Figura-történet c. könyvét, majd fellép a Csíki Játékszín. A jubileumi fesztivált a Figura Stúdió Színház bemutató előadása zárja. Szabó Tibor színházigazgató tájékoztatott az évad további terveiről. /10 éves a Figura Stúdió Színház. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26-27./

A kilencvenes évek elején fogtak hozzá Zilahon minden idők legnagyobb szilágysági ortodox katedrálisa felépítéséhez. Tíz év alatt sem készült el, de a becsült beruházási összeg több mint felét elköltötték. A katedrálist a konstantinápolyi Hagia Sophia mintájára tervezték: ötezer személy befogadására alkalmas lenne, ugyanakkor vallásos múzeumot is terveznek több mint háromezer régi egyházi könyvvel, ikonokkal és kegytárgyakkal. Azt állítják, hogy csak a hívektől és más városlakoktól "koldult″ pénzből épülget, ám költségvetési támogatást is kaptak. Ötezer négyzetméter freskó készítését tervezik, ehhez alkalmas román személyt Kanadában kutattak fel, aki a munkát elvállalná... négyzetméterenként 750 dollárért és zilahi tartózkodás idejére olyan feltételekkel, amelyeket egyelőre a megrendelők képtelenek teljesíteni. /Aja Szófia Zilahon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26-27./

Gheorghi Prisacaru szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke kijelentette: A román kormánynak világos jelzést kellene küldenie az Orbán-kormánynak arról, hogy nem fogad el együttes kormányzást Romániában. A Romániai Társadalmi Demokrácia Párt (RTDP) külügyi és európai integrációs osztályát vezető politikus az RTDP lapjában, a Dimineata című újság aug. 26-i számában nyilatkozott a román külpolitikáról. Szerinte a két szomszédos ország közötti kapcsolatok alapját az 1996-ban aláírt alapszerződés betű szerinti teljesítése jelenti. A szerződés bármiféle felülvizsgálatára tett kísérlet el kell utasítani - szögezte le. Prisacaru kifogásolta, hogy a magyar politikusok kizárólag az RMDSZ meghívásának eleget téve Romániába utaznak, és ott részt vesznek az RMDSZ rendezvényein. Szerinte sokkal gyakrabban járnak az erdélyi megyékben, mint a bukaresti miniszterek. Kijelentette, hogy ″a kizárólag magyar nyelven oktató egyetemre vonatkozó RMDSZ-követelés támogatása az Orbán-kormány részéről ellentmond a nyugati demokráciák által szorgalmazott multikulturalitás elvének″. /Gheorghi Prisacaru szerint A magyar politikusok gyakrabban járnak Erdélybe, mint a román miniszterek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

Az 1990 júniusi bukaresti bányászjárás ügyében nyomozó katonai ügyészek bűnvádi eljárást indítottak a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) két tisztje ellen, akiket azzal gyanúsítanak, hogy személyesen irányították a fővárost feldúló bányászokat. Ion Pinta alezredest és Titu Bondoc nyugalmazott ezredest az államhatalom elleni támadással vádolják. A vizsgálat megállapította, hogy Pinta, aki abban az időben a SRI Gorj megyei parancsnoka volt az Albeni bányába küldte akkori beosztottját, Bondocot azzal a paranccsal, hogy vigye a bányászokat Bukarestbe. Pinta alezredes jelenleg is a SRI aktív tisztje - írták a bukaresti lapok, hozzátéve azt, hogy az ügyészek további 64 titkosszolgálati tisztet fognak kihallgatni, mivel azt állapították meg róluk, hogy feletteseik parancsára ″beépültek″ a tüntető egyetemisták közé. A bányászok terrorjának több halottja, száznál több sebesültje volt. Ion Iliescu akkori államfő később váltig tagadta, hogy a bányászok az ő hívására érkeztek volna Bukarestbe. Ugyanakkor Iliescu 1990. június 15-én meghatottan mondott köszönetet a bányászoknak, hogy helyreállították a rendet a fővárosban. /A bányászokat 1990-ben a SRI mozgatta. Bűnvádi eljárás indul két tiszt ellen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

Csíkszépvízen aug. 26-án tartották meg az örmény-magyar családok találkozóját. Erre a találkozóra több városból érkeztek a Dajbukátok, a Szávák, a Fejérek, a Busligok, a Potozkyik, a Kabdebók és Ávédok. Meghívottként részt vettek a budapesti XIV és XV kerületi Örmény Önkormányzat képviselete is. Fellépett a gyergyószentmiklósi örmény kórus is. A templomkertben emléklapot lelepleztek le. /Példaértékű tisztelgés a múlt és a jelen előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

Hetedik alkalommal rendezték meg aug. 25-26-án a Maros megyei Hármasfaluhoz tartozó Székelyszentistvánon az államalapító Szent István király emlékünnepét. A millenniumi hálaadó istentiszteleten Czirják Árpád katolikus pap, kolozsvári érseki helynök hirdetett igét. Ünnepi beszédet mondott Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Kötő József, a román oktatási minisztérium államtitkára és Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője. Az emlékünnepség résztvevőit köszöntötte Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete. Ezt követően megkoszorúzták Szent István szobrát. Ez volt az első köztéri szobor, amelyet Erdélyben a magyar államalapító király tiszteletére emeltek. Az ünnepség keretében Tölle Tibor történész, a Hadtörténeti Múzeum munkatársa tartott nagy tetszéssel fogadott előadást a székelyek ezeréves történelméről. A helyi Barátosi udvarházban fotókiállítás nyílt a debreceni Déri Múzeum anyagából, amely Hajdú-Bihar megye ezeréves történetét mutatja be. /Szent István-emlékünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./ A második napon az 1200 lakosú falu közösségi életéről, a szociális intézmények fejlesztéséről, valamint a falugondnoki szolgálat erdélyi perspektíváiról szóló szakmai tanácskozással folytatódott a millenniumi rendezvénysorozat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 28. - 1790. sz./

Brassóban ötödik alkalommal rendezte meg a vásárt a brassói Expo Center Kft, a helyi Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a szegedi Mac-Line kiállításszervező Kft. Közel száz hazai és külföldi cég mutatta be termékeit. A magyarországi kiállításszervező cég ügyvezetője, Pigniczky Ferenc elmondotta, eddig minden évben eljöttek. Szerveztek már kiállítást Csíkszeredában, Bukarestben és Temesváron is. /Brassó Expo 2000. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./

A Transylvania Trust Alapítvány és a nagy-britanniai Institute of Historic Building Conservation (Történeti Épület-felújítási Intézet) több hazai és angliai szervezettel és intézménnyel együttműködve, műemlék-felújítási szakmunkásképző programot indított Romániában. A gyakorlati képzés keretében a hallgatók angliai és hazai mesterek vezetésével a nagyenyedi Bethlen Kollégium fő épülete keleti szárnyán homlokzat-felújítási, illetve a barokk fiúbentlakás tetőszerkezete részleges javítási munkálatait végezték el. Aug. 26-án ünnepélyesen átadták Nagyenyeden az építőtelepet és kiosztották a diplomákat. A záróünnepségen beszédet mondtak: Krizbai Jenő, a Kollégium igazgatója, Liviu Octavian Rus, Nagyenyed polgármestere és mások, köztük Szabó Bálint az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesülete képviseletében. /Átadási ünnepség a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./

Eckstein-Kovács Péter szerint az RMDSZ számos olyan jelzést kapott a román politikai elittől és nyugat-európai kormányoktól, mely szerint akár Iliescu pártjával, az SZDRP-vel együtt is a kormányban kell maradnia, írta az Adevarul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

A Kárpátok Eurórégió Fejlesztési Alap jelentős pénzforrásokat készül kiutalni az öt tagország nemzeti vagyonának védelmére. Románia, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Ukrajna összesen 1 millió dollárt kap majd, az összeget pedig a kulturális hagyományok megőrzését célul tűző programokra fordíthatják. Egy-egy projekt maximum 4000 dolláros támogatásban részesülhet. Egy másik támogatási program alapján jutalmazni fogják a legjobb helyi közigazgatási döntést. A polgármesteri hivatalok maximum 8000 dolláros díjat kaphatnak ekképpen. Az első két alkalommal Nagybánya városi tanácsa, illetve Nagyvárad vitte el a pálmát. A harmadik versenyszakasz azon közösségeket célozza meg, amelyeknek maximum 50.000 lakosuk van. A Kárpátok Eurórégió Fejlesztési Alap a következő megyéket öleli fel Romániából: Bihar, Szilágy, Szatmár, Máramaros, Suceava és Botosani. 1995-ös létrehozása óta Romániai viszonylatban pénzügyileg 300 tervet támogatott. /Egymillió dollár a láthatáron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

Beindult az Új Kézfogás Közalapítvány mikrohitel programja. A szatmárnémeti Vállalkozók Fóruma és a Vállalkozás-ösztönző Központ foglalkozik három megye - Szatmár, Máramaros és Szilágy - pályázatainak összegyűjtésével. A mikrohitel program keretében 1000-től 4000 dollárig terjedő hitelért lehet pályázni. Kamatmentes hitelről van szó, amit 6 hónapos türelmi idő után két év alatt kell törleszteni. /(Sike Lajos): 4000 dollárt érő ″kézfogás″. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

Bitay Levente 33 évet bányamérnökként dolgozott, ebből 19 évet a Kolozsvári Bányászati Tervező és Kutató Intézetben. Nyugdíjba vonulása után mint informatikus került az RMDSZ kötelékébe. A tagnyilvántartással foglalkozott 92-től kezdve 95-ig. 97 után ugyanezt folytatta, de mint szervezési alelnök és informatikus. Kónya-Hamar Sándor megyei ügyvezető elnöknek nevezte ki, aki az ő távollétében az ügyeket intézi. - Az RMDSZ keretén belül jól működő információs hálózat létezik. Bitay elmondta, hogy figyelemre méltó adatbázisuk van: a tagnyilvántartás számítógépen van, de lemezeken és írott formában is őrzik. Meggyőződése, hogy az RMDSZ részére elsősorban számítógépen kell tárolni minden adatot. /Csomafáy Ferenc: Aki pontosan dolgozik a közösségért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

A székelyudvarhelyi Zepeczaner Jenő múzeumigazgató szerkesztésében megjelent egy album: Orbán Balázs kiadatlan fényképei /Haáz Rezső Alapítvány, Székelyudvarhely/ kiadásában. Tizenhárom közöletlen fényképről van szó, ezek az Udvarhelyszékhez tartozó nyolc faluban készültek, s a helyi népviseletet voltak hivatottak megörökíteni. /Oláh István: Kiadatlan, amit most kiadtak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

Csen Delaj, Kína bukaresti nagykövete és Stelian Oancea román külügyi államtitkár aug. 29-én aláírta a két ország között létrejött hitelegyezményt, amely értelmében a keleti ország ötmillió jüan értékű (megközelítőleg 600 ezer dollár) vissza nem térítendő hitelt nyújt Romániának. Petre Roman külügyminiszter elmondta, ebből a hitelből a román külügyminisztérium és a pekingi román nagykövetség műszaki felszerelését korszerűsítik. A kínai kormány az utóbbi három év folyamán immár a negyedik vissza nem térítendő pénzadományt juttatta Romániának, ezek összértéke eléri a 20 millió jüant, azaz körülbelül 2,5 millió dollárt. A kínai nagykövet kifejtette, az adomány lényegében a kínai nép rokonszenvét jelképező gesztus, amiért Románia az ENSZ genfi emberjogi ülésszakán segítette Kínát. Az említett értekezleten Románia küldöttsége tartózkodott a pekingi kormány politikájának szankcionálásáról rendelkező szavazáson. /Pénzadomány Kínától. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./.

Elképzelhető, hogy csak a tanév második félévében indul be az oktatás az erdélyi magyar magánegyetemen - közölte Tonk Sándor, az egyetemet működtető Sapientia Alapítvány vezetője. Szeptember közepén ül össze a bukaresti akkreditációs bizottság, amely az alapítvány által beterjesztett csíkszeredai gazdasági szakok és a marosvásárhelyi szociálpedagógia szak beindítási kérvényét elbírálja. Fésüs László, a Debreceni Kossuth Lajos Egyetem rektora és Szendrő Péter, a Budapesten és Gödöllőn működő Szent István Egyetem rektora Náray Szabó Gáborral, a magyar Oktatási Minisztérium főosztályvezetőjével, valamint Misovicz Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettesével Kolozsváron felajánlotta szakmai segítségét az egyetemalapítási folyamatban. A debreceniek a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemmel működnek együtt, a Szent István Egyetem kihelyezett tagozatokat működtet Csíkszeredában és Nyárádszeredában. A Sapientia doktori ösztöndíjat is hirdet azzal a céllal, hogy kinevelje az egyetem majdani oktatói gárdáját. Az ösztöndíjra a beinduló, vagy beindított szakok tanársegédjei jelentkezhetnének. /Erdélyi magyar magánegyetem. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./

A magyar millennium rendezvényei keretében tartották meg a Magyar Orvosok Millenniumi Világtalálkozóját Budapesten és Szegeden aug. 16-19 között, melyre Erdélyből kétszáz résztvevő érkezett. Sorrendben az ötödik találkozó volt az idei. - Az első találkozót 1983-ban a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében rendezték. Akkor még csak a Nyugatra "szakadt″ orvosok voltak hivatalosak, és pár, véletlenül Magyarországon nyaraló felvidéki és erdélyi magyar orvos jutott el, nagy bonyodalmat okozva az akkori politikai élet vezetőinek. Ezt fel is elevenítette Vízi L. Szilveszter, az MTA alelnöke az idei találkozón mondott megnyitó beszédében. Az 1992-ben tartott harmadik találkozón jelentek meg az elcsatolt országrészek orvosai is. /Kétszáz erdélyi résztvevő a világtalálkozón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

A nyár elején a Marosvásárhelyi Rádió kísérleti adást sugárzott ultrarövid-hullámon - URH-n, a Kolozsvári Rádió pedig augusztus 3-tól sugároz rendszeresen az URH-n is. Végre Erdélyben is szól az URH adása, méghozzá sztereóban, azaz térhatással. Kérdés, hogy továbbra is harcolunk a jelenlegi erdélyi, középhullámú területi és nemzetiségi rádióhálózat fenntartásáért vagy egy gazdaságosabb, jelenleg még csak csírájában létező saját URH-hálózatért, amelyen Marosvásárhely, Kolozsvár, Bukarest és Temesvár közösen szerkesztett, és mindenhol egyformán jól hallható, 24 órás magyar nyelvű adását sugároznák? A legtöbb idős embernek nincs nyugati URH-sávval ellátott modern rádiókészüléke, így a hallgatóság egy része csak bizonyos napszakokban hallgathat majd magyar nyelvű adásrészeket középhullámon. Azonban a fiatal korosztály szinte egyáltalán nem hallgat rádiót középhullámon csak URH-n. /Nem félek az URH-tól! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

Mintegy 300-500 személyt várnak Marosvásárhelyre, a volt Református Kollégiumba, mai Bolyai Farkas Líceumba abból az alkalomból, hogy szeptember 1. és 3. között megrendezik a Bolyais Világtalálkozót. A rendezvény fő szervezője ezúttal a Bolyai Collegium Alapítvány, melyet az Öregdiákok Baráti Köre támogat. Szept. 2-án lesz az ünnepi rendezvény. Délután a Kincses Elemér rendezte műsorban fellépnek a helyi színművészek: Ferenczy István, Kárp György, Kilyén Ilka, Szélyes Ferenc, a Maros Művészegyüttes és mások. Szept. 3-án a résztvevők az iskola melletti Bolyai szobornál találkoznak, ahol beszédek hangzanak el, majd a temetőben megkoszorúzzák az elhunyt kollegák, tanárok sírjait. /A Bolyai hazavárja volt diákjait. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

Aug. 31-én Bukarestben ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. A testület napirendjén szerepelt a területi szervezetek által elfogadott módszer jóváhagyása a parlamenti jelöltállításról. Markó Béla szövetségi elnök a Szabadság kérdésére elmondta: az operatív tanács jóváhagyta a Kolozs megyei szervezetnek azt a döntését, amely szerint a képviselő- és szenátorjelöltek rangsorolása a küldöttgyűlés feladata legyen, és ne előválasztásokkal történjen. A testület ugyanakkor megvizsgálta a Gyergyó területi szervezet beadványát is. Ez elégedetlenségének adott hangot amiatt, ahogyan a Hargita megyei egyeztető tanács a parlamenti mandátumokat elosztotta. A tanács úgy döntött, hogy nem változtatnak a Hargita megyei egyeztető tanács határozatán. Ennek értelmében az udvarhelyi területi szervezetnek két szenátori és két képviselői, a csíkinek egy szenátori és egy képviselői, a gyergyóinak pedig egy biztos bejutó képviselői hely jut. Az elnökválasztásokkal kapcsolatban a végleges döntést a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) szeptember 9-i ülésén hozzák meg. - Eckstein-Kovács Péter szenátor, kisebbségvédelmi miniszter bejelentette: a kormány jóváhagyta egy kisebbségkutató intézet létrehozását Kolozsváron. /Parlamenti jelöltállításról tárgyalt az OT. Kisebbségkutató intézet létesül Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

Temesváron a 26-os számú általános iskolában idén magyar nyelven nem indul sem első, sem második osztály, ami hosszú távon megkérdőjelezi az eddig sikeresen működő magyar tagozat jövőjét. /(Pataki Zoltán): Veszélyben a magyar tagozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

Nemrég volt nyolcvanadik évfordulója a trianoni döntésnek, és máris újabb két döntés évfordulójára kell emlékeznünk, írta dr. Ágoston Albert. A trianoni diktátum Magyarország területének kétharmadát és lakosságának is mintegy felét szakította el az anyaországtól. Kétségtelen, hogy kellett végezni határmódosításokat a környező népek javára, de feldarabolni igazságtalanul egy ezeréves országot, mely azért javára is volt a nyugatnak több századon át, kárt jelentett a XX. század folyamán egész Európának. Ágoston emlékeztetőnek felsorolta a veszteségeket, melyek sokkolták és sokkolják ma is a magukat magyarnak valló embereket országhatáron belül és kívül. Románia kapott 102 813 km2 területet 5 237 981 lakossal, Szerbia kapott 20 829 km2 1 527 886 , Horvát-Szláv. 42 541 km2 2 621 954, Csehszlovákia 61 646 km 2 3 518 815, Ausztria 4 020 km2 292 031, Lengyelország 589 km2 24 880, Olaszország 21 km2 49 806. Összesen elszakított terület: 232 459 négyzetkilométer. Magyarországnak hagytak 92 952 négyzetkilométert. Természetesen a területtel együtt gondolni kell a rajta és benne található összes javakra, értékekre, melyek több évszázados munka termékei, eredményei, tartozékai, kellékei. Elvárhatják a Trianonban diktáló nagyhatalmak és a koncból (jogos, jogtalan területből) részesedő államok, hogy ez ne fájjon? Ágoston kiemelte: jogosan lehet arra gondolkodni, hogy a bécsi döntés 1938 és 1940 őszén csak azokat a területeket adta vissza Magyarországnak, amelyeket Trianon nem kellett volna hogy elvegyen, mert nagyrészben, vagy csak magyarok által lakott terület, kerület, vagy város volt. - Szent István népét ezer esztendő óta csak az Úr Isten óvta, védte és védi ma is. /Dr. Ágoston Albert: Trianon és a két bécsi döntés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

Tállyán a Közép-európai Művésztelepen és Szabadiskolán a magyarországi művészek mellett határon túli magyar alkotók, közép- és kelet-európai országok művészei vesznek részt a nyári alkotótáborban. Idén négy kolozsvári művészt is meghívtak a nyári művésztelepi alkotómunkára. Gedeon Zoltán törzsvendég, hisz már nyolcadszor érkezett meg, most Szent István portrékompozícióját készítette el. Palkó Ernő keramikus a Korunk Galériából ismert hullám-grafikáit ültette ezúttal zománcozott terrakottamunkákba. Antik Sándor, a vizuális médiumok elkötelezettje video-kazettán bemutatta performanszait, a beszámoló írója, Orbán István pedig betűkalligráfiával volt jelen. Az Erdélyből meghívottak között volt még a sepsiszentgyörgyi Baászné Szigeti Pálma és a bukaresti főiskola első éves grafikusa, Baász Orsolya. Jugoszláviából jelen volt az újvidéki Vastag Miklós, Csernik Attila és Molnár Mirkó. /Orbán István: Közép-európai Művésztelep és Szabadiskola - Tállya. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

Szept. 4-én kezdődik a parlamentnek a novemberi választásokig hátralevő, csonka ülésszaka, amelynek két-két és fél hónapja hivatott arra, hogy megszavazzák a négy éven át halogatott, fontos törvényeket, mint például az egyházi és közösségi ingatlanok helyzetét rendezni hivatott törvény. Az RMDSZ számára a legfontosabb a helyi közigazgatási törvényt módosító törvény elfogadása a képviselőháznál van. A szenátusnál a kommunista időszakban elkobzott ingatlanokról szóló törvény megvitatása lenne a legfontosabb. Az első napon a képviselőház vezetésének megválasztására kerül sor. A képviselőháznak négy-négy alelnöke, titkára és jegyzője - háznagya - van, és ezek a tisztségek vándorolnak a parlamenti frakciók között a négy év során. - Az újonnan választott házbizottság - állandó büró - megtárgyalja a törvényhozási prioritásokat - mondotta Mátis Jenő. /Salamon Márton László: Csonka ülésszakot kezd a parlament. Évekig halogatott, fontos törvénytervezetek kerülnek terítékre. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./ Szept. 4-én, az RMDSZ-frakció ismét Puskás Bálint Zoltán Kovászna megyei szenátort jelölte a Szenátus Állandó Bürója titkárának. A plénum a jelölést elfogadta és megszavazta. Az RMDSZ Képviselőházi csoportja vezetőjének Kelemen Attila Maros megyei képviselőt, frakcióvezető-helyettesnek Pécsi Ferenc Szatmár megyei és Ráduly Róbert Hargita megyei képviselőt, a csoport titkárának pedig Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselőt választották. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 4. - 1795. sz./

"Marosvásárhely rendezték meg a Bolyai Világtalálkozót. A marosvásárhelyi volt Református Kollégium, mai Bolyai Farkas Elméleti Líceum jó néhány öregdiákja vett részt az összejövetelen. Nagy István színművész, műsorvezető az 1999-2000-es tanév adatait, eredményeit sorolta. 1340 diák tanult 51 osztályban, 105 tanár vezetésével. Ebből 35 osztály volt magyar tannyelvű - 948 tanulóval. A legjobb eredményt a magyar tagozat angol- kétnyelvű osztálya érte el. Külföldön: Magyarországon, Szlovákiában és Hollandiában értek el jó helyezéseket a bolyaisok. Szegeden például a kísérleti atomfizika vetélkedőn mind az első, mind a második díjat elnyerték. Hollandiában az ifjú kutatók nemzetközi konferenciáján I. és III. díjban részesültek. Az idén 44 osztály lesz a Bolyaiban, ebből 30 magyar tannyelvű. Négy osztály indul az iskola épületében működő Református Kollégiumban, ahol 103 diák fog tanulni. Bálint István igazgató, a Bolyai Collegium Alapítvány kuratóriumának elnöke azt emelte ki, hogy az ilyen jellegű rendezvények lényege nem a múltba való elmerülés, hanem a jövőbe vetett hit erősítése. A világtalálkozó tiszteletére megjelent Új világot teremteni a régiben című kötet előszavában (szerkesztő Gálfalvi György) Sütő András többek között ezt írta: "Jó érzés tudnunk, hogy akik a világtalálkozóra eljöttek, nem csupán emlékeikben fognak megmerítkezni, hanem az erdélyi magyarság jövőjét alakító súlyos gondokban is." Fodor Imre alpolgármester Marosvásárhely fejlődésének a fő irányvonalairól tájékoztatta a hallgatóságot. Kirsch Attila elnök az Öregdiákok Baráti Köre nevében tájékoztatott: 2002-ben megszervezik a következő öregdiák-világtalálkozót, és létrehoznak egy olyan nonprofit társaságot, mely révén az iskolát, annak tanulóit támogatják. A külhonból hazatért öregdiákok közül a Németországban élő Simon János mérnök (aki anyagilag jelentős mértékben járult hozzá a találkozó megszervezéséhez), és a Magyarországról hazatérő Czire Dénes szólt ez egybegyűltekhez. Leleplezték Miholcsa József szobrászművész két alkotását: Bolyai Farkas és János mellszobrát. A Román Nemzeti Bank 50, a Román Kereskedelmi Bank 100 millió lejjel járult hozzá a költségek fedezéséhez. Ez Nagy Ágnesnek és Birtalan Józsefnek köszönhető, akik a két legjelentősebb hazai pénzintézet vezetőségének tagjai. A harmadik fő szponzor a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma volt. /(Máthé Éva): "Bolyaisnak lenni - a szellem diadalát jelenti" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./"