Máj. 19-én a francia ügyészek Bukarestben pénzmosás-ügyben vizsgálatot folytató küldöttsége Adrian Nastasét, a fő ellenzéki párt első alelnökét is kihallgatta. Az egykori külügyminiszternek, a szenátus volt elnökének, többek között, arról is el kellett számolnia, hogy miért fogadta el a Franciaországban élő Adrian Costea egyik cégétől 1998-ban, hogy az kiegyenlítse a deauville-i Normady Hotelben töltött két napjának számláját. /Nastasét is kihallgatták. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform megbízásából Katona Ádám, a platform elnöke az előválasztásokkal kapcsolatos szabálytalanságokat tette szóvá, amelyek okozói szerintük az Operatív Tanácsban, illetve az Ügyvezető Elnökségben keresendők. "Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy Szövetségünkben, mint demokratikus érdekképviseleti szövetségben a jelenlegi csúcsvezetés köreiből bizonyos csoportosulások személyes hatalmi érdekeiket az RMDSZ-tagság közösségi érdekei elé helyezzék, ahogyan ezt tették vagy megkísérelték például Csíkszeredán, Gyergyócsomafalván, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen." Továbbá: "A képviseleti demokrácia alapelveivel és gyakorlatával összeférhetetlennek tartjuk, hogy az RMDSZ országos vezetőtestületeinek egyik-másik fizetett alkalmazottja, vagy akár szenátorainknak, képviselőinknek irodavezetői, titkárai jelöltessék magukat az RMDSZ választott, döntéshozói funkcióra, akár a helyhatósági választásokon tanácsosi vagy alpolgármesteri vagy polgármesteri helyekre". Az EMK szerint a szövetség válságtüneteiről van szó. Egyben javasolják, hogy "az RMDSZ valamennyi fizetett tisztségviselője, szenátora, képviselője és Szövetségünk bizalmából kormányzati vagy helyhatósági feladatkört betöltő személyisége egy napi teljes adózott jövedelmét juttassa az anyaországi árvízkárosultak megsegítésére". /Kampánycirkuszok. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés tiltakozik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./

Tíz évvel ezelőtt még minden aradi üzletben volt magyar könyv. A diktatúra bukása után a Kriterion Kiadó 1990-ben 41 címmel, 1991-ben 36-tal, 1992-ben 20-szal volt jelen. Az utóbbi tíz évben Aradon egyre csökkent a magyar könyvkínálat, már csak a Tulipánban lehet magyar könyvet kapni, néha Corina Moldovan üzletének antikváriumi részében és a Jelen újságosstandján. Aradra kevés magyar kiadó könyvei jutnak el. Hiába vártak Egyed Ákos Erdély 1848-1849 című művére. Az újságíró megírta a szerzőnek, hogy Aradra nem jutott munkájából. Egyed Ákos válaszolt: "Az első kötetet mostanában újra kiadták 500 példányban (korábban 1500 példányt nyomtak), de engem erről csak akkor értesítettek, amikor az újranyomás már megtörtént." - Nemrég az aradi Tulipán könyvüzlet kirakatát bemocskolták. /Friss Panián Iván: Vajon a mai Bukarestben van üzlete a magyar könyveknek? = Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./

Máj. 19-én Budapesten megkezdődött a Magyarország 2000 konferencia A magyarság lehetőségei a világban az ezredfordulón címmel, melyet a magyar kormány szervezett, s amelyre meghívottként az anyaországból több mint 140, a határokon túlról pedig több mint 200 magyar politikus, tudós, közéleti személyiség érkezett az Országházba. Németh Zsolt politikai államtitkár bevezetőjében a legfontosabb jövőbeni feladatnak a nemzet határmódosítás nélküli újraegyesítését nevezte. A kétnapos tanácskozássorozat kerettémái a következők: nemzeti kultúra a globalizáció világában, nemzetpolitikai kilátások és a diaszpóra jövője, illetve magyar gazdaság Európában - magyar gazdaság Kelet-Közép-Európában. Orbán Viktor miniszterelnök az ezeréves magyar államiság évfordulója kapcsán kifejtette: bizonyos értelemben 1990-ben is új államot kellett alapítani. Orbán a századot abban az évben vélte lezártnak látni, melyet egy "elbukott század" előzött meg. A legutóbbi évtizedet az összehúzódás időszakaként jellemezte, a most kezdődőt a bővülés évtizedeként - melyben különben az EU is bővülni fog Magyarországgal -, és 2010-2020 között várja a beérés évtizedét, amikorra az ország már felzárkózott a nyugat-európai átlaghoz. A kormányfő kifejtette, hogy a nemzetállam nem tűnik el, s noha szűkül a hatásköre, a megmaradó annál fontosabbá válik. Orbán szerint az integráció és a globalizáció során felértékelődik a rend és a biztonság, a nemzeti önbizalom, a pozitív jövőkép a nemzetállami kereteken belül. A magyar kormány regionális nemzetstratégiáját ugyanúgy fogalmazta meg, mint Németh Zsolt, tehát a határmódosítás nélküli nemzeti újraegyesítést jelölte meg célként. - A kormányfő dicsérte a határon túli magyar közösségek felelős politikáját, végül összefogásra szólított fel mindenkit. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke köszönetet mondott a jelenlegi magyar kormánynak azért, hogy az anyaország jó anyaként vállalja természetes szerepét, s hogy vége lehet annak a tudathasadásos állapotnak, amelyben "az önmagunkkal való kapcsolattartás is nehéz, szinte lehetetlen". Tőkés 1996 júliusára úgy emlékezett, mint amikor "itt kilincseltünk Budapesten az akkori főméltóságoknál, mert az első összmagyar csúcs után 180 fokos fordulatot vett a magyar külpolitika, és Budapest közelebb állt Bukaresthez, mint Kolozsvárhoz". Amint mondta a püspök: "akkor együtt voltam az RMDSZ-es elnöktársaimmal, együtt tiltakoztunk az alapszerződés kialakult szövege miatt". Az előadó azt nevezte szükségesnek, hogy a jelenlegi magyar kormány nemzetstratégiája visszafordíthatatlanná váljék. Nem szabad megengedni, hangsúlyozta, hogy Schengen révén békés formában ismétlődjék meg Trianon. A kulturális, hitbéli integrációt ki kell egészítenie a gazdaságinak, majd a politikainak is. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke szerint a Duna-medence magától nő össze, minden a központ felé gravitál, ezért szerinte a 2002-es csatlakozási időponttal kell dolgozni, ha mások azt is mondják, hogy ez tarthatatlan cél. /Wagner István: Magyarország 2000 Konferencia. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 20./ Németh Zsolt, a külügyminisztérium örömmel nyugtázta, hogy a magyar-magyar kapcsolatok kiépülésének folyamata, irányítása - a szó jó értelmében - kicsúszott a kormányzat kezéből, oly sok a spontánul, alulról jövő civil: egyházi, kulturális, iskolák közötti, egyesületi, sőt önkormányzati kezdeményezés, hogy immár követni is nehéz. Tőkés László református püspök kijelentette: "Ez a megosztottság mindinkább szükségessé teszi, hogy hangsúlyozzuk a szeretetnek, az atyafiságnak, a természetes nemzeti szolidaritásnak, összefogásnak, közösségnek a fontosságát. És ez nem csupán nemzeti, hanem egyetemes emberi és hitbeli keresztény követelmény". - Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető kancelláriaminiszter máj. 20-án azokról az ellentmondásokról beszélt, melyek a nagy nemzetközi vállalatok magyarországi jelenléte és érdekeltsége jelent a magyar gazdasági és társadalmi életre. Egyfelől motorjai a fejlődésnek, a teljesítménynek, ugyanakkor befolyásolják a közvéleményformálást, sőt az ízlésvilágot is. Az ellentmondások leküzdését a családok támogatásában, az oktatásban és a vállalkozásfejlesztésben látja. - Markó Béla, az RMDSZ elnöke óvott attól az elképzeléstől, hogy a határon túli magyarokkal pótolják a magyarországi népesség fogyást. Üdvözölte a határokon túli magyarok anyaországi jogait majdan biztosító státusztörvényt, álláspontja szerint viszont ma Magyarország abban is tudna segíteni, hogy a magyar kisebbségek szülőföldjükön érezzék magukat otthon. Állást foglalt a határokon túli magyarok politikai megoszlása ellen. A magyar kisebbségek jövője kapcsán Markó Béla úgy nyilatkozott: nem a XIX. századi nemzeti romantikát kell újrateremteni, hanem azt kell elérni, hogy például Erdély, a Székelyföld a magyar kommunikációs és információs robbanás egyik helyszíne legyen. Pokorni Zoltán oktatási miniszter a határon túli magyar fiatalok oktatásáról beszélve jelezte, hogy a tárca elsődleges célja olyan segítséget nyújtani a határon túli fiataloknak, hogy azok otthon, a szülőföldön boldogulhassanak. Szabó Tibor, a HTMH elnöke a magyar-magyar integráció eddigi eredményeiről és távlatairól számolt be, mondván, hogy a Magyar Állandó Értekezlet új dimenziókat nyitott a magyar-magyar párbeszédnek. Elmondta: a szekcióviták során részvevők szorgalmazták a kettős állampolgárságot és a határon túli magyarok szavazati jogát, mert véleményük szerint ez elismerné eddigi tevékenységüket, és erősítené az anyaországhoz való kötődésüket. javasolták azt is, hogy a Kárpát-medencében élő magyarok esetében szórvány magyarokról kellene beszélni, míg a nyugati régiókban élő magyarok esetében a diaszpóra elnevezés lenne a helyes. A konferencia záródokumentumának elfogadása előtt Tőkés László kifogásolta, hogy mind a zárónyilatkozat, mind a konferencián elhangzott hozzászólások túlzottan optimistán közelítették meg a magyar kisebbség részvételét a szlovák, illetve a román kormányban. Szerinte Romániában továbbra is folytatódik Erdély pusztulása és az elrománosító politikának is csak a formája változott meg. Javaslata alapján a dokumentumba bekerült a figyelemfelhívás a határokon túli magyarság szociális, demográfiai és politikai helyzetére. A záróbeszédet tartó Martonyi János külügyminiszter kifejtette: hála és köszönet illeti az összmagyarságot: a határokon túliakat, amiért közösségként magyarok tudtak maradni. A NATO-csatlakozás első évfordulója kapcsán felhívta a figyelmet arra: Magyarország formailag és jogilag a Nyugat része lett. /Guther M. Ilona: Magyarország 2000. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

Máj. 19- től máj. 21-ig tartott Szatmárnémetiben a Páskándi Géza emlékünnepség. Páskándi Géza 1995. május 19-én hunyt el. Halálát követően Szatmárnémetiben létrejött a Páskándi Géza Baráti Társaság, a Kölcsey Ferenc Kollégiumban Páskándi Géza dokumentációs központ van. A halála óta eltelt öt esztendő alatt három megemlékezésre került sor és két tudományos ülésszakra, a legutóbbira máj. 20-án. - Máj. 19-én Szatmárnémetiben elhangzott Szugyiczky István színművész Páskándi Géza alkotásaiból álló műsora. Máj. 20-án a Szatmárnémeti Kölcsey Kör, az EMKE és a Páskándi Géza Baráti Társaság közös rendezvényeként tartották meg a Mi nékem az igazság? című, Páskándi Géza életművét bemutató és elemző irodalmi tanácskozást. Tizenkét előadás, értekezés hangzott el. Az előadók között volt Görömbei András irodalomtörténész, Kovács Ferenc, színházi rendező, Bertha Zoltán debreceni egyetemi docens, Láng Gusztáv irodalomtörténész, Pomogáts Béla irodalomtörténész és Vári Attila író, filmrendező. Este Szatmárhegyen folytatódott az ünnepség, a szülőház helyén álló épület falán helyezték el a kegyelet virágait. /Máriás József: Megemlékezés Páskándi Géza halála 5. évfordulóján. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 22./ Pomogáts Béla mondott beszédet Páskándi mellszobrának megkoszorúzásakor, a Kölcsey Kollégiumban, ahol egykor a költő is tanult. Az ünnepségen ott volt Szakonyi Károly író, a Páskándi Alapítvány kuratóriumának elnöke is. /(Sike Lajos): Pomogáts Béla a szatmári Páskándi-ünnepségeken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

A csíkszeredai Kájoni János Kereskedelmi Iskolaközpont május 19-20-án ünnepelte tudós-szerzetes névadójának, a sok évig Csíksomlyón tevékenykedő Kájoni János születésének 370. évfordulóját, erre az alkalomra iskola-napokat szerveztek. Zayzon Sámuel igazgató hangsúlyozta: az iskola névadója életpéldát mutat és üzenetet közvetít az értékromboló, globalizált világban a tudásról, a civilizált életről és a haladásról. Az ünnepség végén az iskola előtt Kájoni János bronzba öntött mellszobrát leplezték le, amelyet Bodó Dávid, a szakközépiskola volt diákja készített. /(Hátsekné Kovács Kinga): Egy tudós-szerzetes példázata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

A június 1-jén kezdődő Ünnepi Könyvhéten tizenöt határon túli magyar kiadó, illetve könyvműhely több mint félszáz kötettel jelentkezik, a kolozsvári Kalota és az ungvári Pánsíp most mutatkozik be először az olvasóknak. A határon túli kiadványok többsége művelődéstörténeti, néprajzi és irodalomtörténeti munka, illetve több történelmi témájú tanulmány is helyet kapott a kínálatban. Gajdos Balogh Attila Fegyencek az utcában (Stúdium Kiadó, Kolozsvár) című regénye a második világháború utáni Kolozsváron játszódik, egy kisebbségi sorban élő fiatalember zsarnokság elleni lázadását ábrázolja. Balla D. Károly Ne gondolj a fehér elefántra /Pánsíp, Ungvár/ címmel a kárpátaljai szerző öt színpadi művel jelentkezett. A memoárok sorában lát napvilágot Sinkó Ervin háborús naplója (1939-1944) /Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság, Újvidék/ amely az 1973-ban bezúzott kötet első teljes magyar kiadása. Az irodalomtörténeti munkák között szerepel Magyar Zoltán: Petőfi a Felvidéken című könyve. Utasi Csaba: Csak emberek című kötetében (Forum, Újvidék) az elmúlt nyolcvan év vajdasági magyar költészetét tekinti át. - Rákos Péter, a prágai Károly Egyetem Magyar Tanszékének tanára Nemzeti jelleg: a miénk és a másoké című kötete a nemzetek más nemzetekről és önmagukról alkotott képének kérdéskörét járja körül. - A Kolozsvári harmincadjegyzék 1599-1637 (Kriterion) bemutatja, hogy mennyire virágzó volt az akkori kereskedelmi élet a "kincses" városban. Nagy Sándor - 1921-1940 között bukaresti lelkész - A regáti magyarság című könyve (Kalota Kiadó, Kolozsvár) a Kárpátokon túlra került magyarság beolvadásának, illetve megmaradásának esélyeit vette számba. A pozsonyi Madách-Posonium közreadja Czibulka Imre munkáját, a szlovákiai településnevek magyar megfelelőit. /Könyvheti készülődés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Máj. 21-én, vasárnap megnyílt a Magyarok V. Világkongresszusa a Budapest Kongresszusi Központban. A Magyarok Világszövetsége akkor követne el igazi történelmi tettet, ha megszűnne a széthúzás és a parttalan viszálykodás - mondta Csoóri Sándor, a világszövetség leköszönő elnöke az esemény megnyitóján. Szerinte az első parlamenti választások óta bebizonyosodott, hogy a politikai pártoknak is fontosabb a hatalom a nemzeti egységnél. Megemlítette, hogy az ukrán-magyar, a szlovák-magyar és a román-magyar alapszerződések ellen a világszövetség időben felemelte a szavát, s ezt továbbra is indokoltnak tartja. Csoóri Sándor úgy látja, hogy egyetlen esetben sem sikerült egységes kérdésként kezelni a határon túl élő három és félmillió magyar sorsát. Szerinte életveszélyesen megosztott az erdélyi és a vajdasági magyarság, illetve a nyugati magyarság nem volt képes egy nemzetközileg elismert személyiséget "kinevelni", aki a magyar érdekekért "kopogtathatott" volna, Amerikában, vagy Párizsban. Megemlítette a világszövetség 1992 óta elért főbb eredményeit, ezek közül is kiemelte a Duna Televízió létrehozásának szorgalmazását és támogatását. A kongresszus megnyitása előtt Csoóri Sándor elnök, Patrubány Miklós elnökhelyettes és Dobos László, az MVSZ Kárpát-medencei régiójának elnöke megkoszorúzta a hősök emlékművét a Hősök terén. /Megnyílt a Magyarok V. Világkongresszusa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

A MÁÉRT hat Szakértői Bizottsága tájékoztatást adott az eddig végzett munkáról. 1. Kulturális Bizottság: Ki kell terjeszteni a határon túli magyarság számára a művészeti díjak adományozásának és a művelődési ösztöndíjak biztosításának lehetőségét, továbbá meg kell teremteni a számukra a könyvtári szolgáltatások ingyenes igénybe vételének feltételeit. 2. Oktatási Bizottság: felsőoktatásban: részképzés biztosítása, pedagógusigazolvány és a vele járó jogosultságok biztosítása, könyvtár-levéltár használat, kihelyezett tagozaton való tanulás lehetősége, diplomaelismeréssel, diplomahonosítás ingyenessége, pedagógus-továbbképzés /3-6 évente 1 hónap/. 3. EU Integrációs Bizottság: a törvény személyi hatálya nem terjedhet ki az ún. nyugati magyarságra, hanem csak azokra, illetve azok felmenőire, akiket a Párizsi Békeszerződés alapján fosztottak meg magyar állampolgárságuktól. 4. Gazdasági Bizottság: munkavállalás biztosítása Magyarországon, méltányos elbírálás a munkavállalási engedélyek megadásában, vállalkozások támogatása /magyar állampolgárokéval azonos mértékű illetékrendszer kialakítása/. 5. Egészségügyi és Szociális Bizottság: a határon túli magyarok számára a Magyarországon nyújtandó egészségügyi ellátások meghatározott körét a törvény alapján jogosult személyek vehetik igénybe, a 3-4 gyermekes határon túli magyar családok a gyermekek születését követő időszakban speciális szociális-mentális támogatásban részesüljenek. A hadigondozottak ugyanolyan ellátásban részesüljenek, mint a magyar állampolgárságú hadigondozottak és hadiárvák. 6. Állampolgársági és Önkormányzati Szakértői Bizottság: a bizottságban véleménykülönbség alakult ki a határon túli magyar jogállás elnyerésének eljárásjogi kérdése körül. További tennivalók: az intézményi kataszter összeállítása, vizsgálni kell: vízumpolitika a "Schengen acquis" tükrében, demográfiai és migrációs ügyek, határátkelőhelyek, a Széchenyi Tervhez való kapcsolódás lehetőségei. /Tájékoztató a határon túli magyarokkal kapcsolatos feladatok végrehajtását szolgáló Szakértői Bizottságok működéséről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

A kommunista diktatúra áldozatainak és üldözöttjeinek állítottak emlékművet máj. 20-án Csíkszeredában. Az ünnepségen nagy számban megjelentek a Csíkszeredában, illetve környékén élő egykori politikai foglyok, valamint hozzátartozóik. A Nagy Ödön csíkszeredai képzőművész kőből és bronzból készült alkotását Csíkszereda központjában állították fel. Bara Lajos, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének Hargita megyei elnöke röviden a művészi alkotás jelképes üzenetéről szólt az egybegyűltekhez. A Hargita megyei Szövetség meghívására az ünnepségen jelen volt Ticu Dumitrescu szenátor, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének országos elnöke is. /Emlékeztető emlékmű. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Máj. 23-án a képviselőházban megvitatták a legnagyobb ellenzéki párt, a TDRP privatizációról szóló egyszerű indítványát. Az RMDSZ képviselőházi csoportjának álláspontját Ráduly Róbert Kálmán, helyettes frakcióvezető fejtette ki. Megállapította, hogy a privatizáció nem haladt a kormánykoalíció által kívánt ütemben, ennek okát azonban a volt kormánypártok, a mai ellenzékiek halogató, késleltető ténykedésében határozta meg. Az RMDSZ támogatja a privatizációs folyamatot, ezért az RMDSZ képviselőházi frakciója az indítvány ellen szavaz. A vita után a képviselőház elvetette az ellenzék egyszerű indítványát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 23. - 1727. sz./

A Nagy Románia Párt marosvásárhelyi szervezete óvást nyújtott be a városi választási irodához az RMDSZ plakátjai ellen. A szélsőnacionalista párt azzal indokolja lépését, hogy a városban nagyszámban megjelent plakátokon a szövetség a magyar nemzeti zászló színeit, a piros, fehér, zöld színeket használta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 23. - 1727. sz./

Az Európai Szabadalmi Hivatal szervezésében máj. 16-19-e között a Helsinki Finlandia Központ kongresszusi termében zajlott le a regionális szabadalmi információs központok hagyományos évi seregszemléje, a PATLB Konferencia. Románia nyolc tagú küldöttséggel vett részt a tanácskozáson. A delegációt Varga Gábor, az Állami Szabadalmi és Védjegyhivatal vezérigazgatója vezette. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 23. - 1727. sz./

A Békés megyei magyar vállalkozók véleménye szerint az exportnak gátat szabnak a magas román védővámok, a szerződések hosszú előkészítése, a fizetési teljesítés késleltetése, továbbá a lej folyamatos leértékelődése miatt befektetéseik értékromlása. Sever Avram, a bukaresti Európa Ház képviselője elmondta: a Békés, illetve az Arad és Temes megyei gazdasági kapcsolatok erősödését gátolja a tőkehiány, a kevés határátkelőhely és vasúti összeköttetés, valamint a határtérségbe vezető gyorsforgalmi utak hiánya. /Magyar-szlovák-román régiós együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

"Az SZDSZ /Szabad Demokraták Szövetsége/ küldöttsége /Magyar Bálint pártelnök, Szent-Iványi István, a parlament Külügyi Bizottságának elnöke, Rajk László országgyűlési képviselő, Ara-Kovács Attila, a Szabaddemokrata Hírlap főszerkesztője és Udvarvölgyi Zsolt, az alakulat külügyi referense/ erdélyi körútra indult. Első állomásuk Nagyvárad volt, találkoztak Kapy István alpolgármesterrel, az RMDSZ megyei elnökével, majd a Bihari Napló szerkesztőségének vendégei voltak. Magyar Bálint kifejtette, hogy sok tekintetben elégedetlenek Orbán Viktor kabinetjének működésével. Szerinte a kormány egyre több hatáskört próbál megszerezni, nem egy esetben úgy, hogy személycserék révén igyekszik saját álláspontját érvényre juttatni. Említette a Surányi György jegybanki elnök ellen a szakminiszter által indított támadást. Szent-Iványi István a státustörvény kapcsán azt mondta, hogy a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottságaiban távolról sem zajlott le olyan mértékű munka, mint amilyenről a magyar kormánykörök beszámolnak; szerinte teljesen kidolgozatlan még a jogszabálytervezet, és a bizottsági munkában inkább a határon túli magyar szervezetek s a magyarországi ellenzéki pártok képviselői vesznek részt, a kormányalakulatok reprezentánsai viszont kevésbé. Az SZDSZ szerint a Fidesz a határon túli magyar szervezetekkel fenntartott viszonyában megosztó módszerekkel él, kialakította saját klientúráját. A szabad demokraták is Románia mihamarabbi uniós csatlakozását látnák a legüdvösebbnek hosszabb távon, a korábbi magyar csatlakozás számunkra negatív következményeit (schengeni egyezmény alkalmazása) pedig a Romániával szembeni vízumkényszer mihamarabbi eltörlésével vélik semlegesíthetőnek. /SZDSZ-vezérkar a Naplónál. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 23./ Markó Béla szövetségi elnök máj. 22-én, Marosvásárhelyen fogadta az SZDSZ küldöttségét. A megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón Markó Béla szövetségi elnök elmondta: a találkozó során a felek megállapították, jók, zavartalanok az RMDSZ és az SZDSZ közötti kapcsolatok. A közeljövőben, a magyarországi parlamenti pártokkal sorra kerülő találkozók célja megerősíteni ezeket a kapcsolatokat, ennek szellemében kerül majd sor a Független Kisgazdapárt küldöttségének látogatására is. A megbeszéléseken az RMDSZ képviselői a szövetség választási előkészületeiről tájékoztatták a vendégeket, majd eszmecserét folytattak a készülő státusztörvényt érintő kérdésekről. Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke elmondta: az SZDSZ számos politikusa ápol szoros kapcsolatokat az RMDSZ-szel és erdélyi magyar személyiségekkel. Az SZDSZ nagyra értékeli az RMDSZ vezetésének felelős és bölcs politikáját. A státusztörvénnyel kapcsolatban Magyar Bálint kijelentette: szerencsésebb lett volna, ha a jelenlegi magyar kormány előre kidolgozott volna egy konkrét, megvalósítható intézkedéseket tartalmazó tervet, ezáltal elkerülve azt, hogy a magasfokú érdeklődés nyomán túlzott illúziókat keltsenek a határon túli magyarságban. A magyar állam támogatása elsősorban a kisebbségi magyarok életkörülményeinek javítását kellene hogy szolgálja, annak érdekében, hogy a határon túli magyarok otthon találják meg a boldogulásukat - mutatott rá. Az SZDSZ álláspontja ugyanakkor az, hogy a támogatásokat érintő döntésben ne a magyar kormány, hanem az illető magyar kisebbség legitim szervezetének álláspontja legyen a meghatározó. Ezt kell maximálisan tiszteletben tartanunk - mutatott rá Magyar Bálint. Az SZDSZ küldöttsége találkozott Fodor Imrével, Marosvásárhely polgármesterével, majd értelmiségi találkozón vett részt a Bernády Házban. RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 23. - 1727. sz./"

Máj. 23-án több évtizedes, a magyar nemzet ügyéért kifejtett tevékenységéért Csoóri Sándor leköszönő elnököt a Magyarok V. Világkongresszusa örökös tiszteletbeli elnökévé választották. Csoóri Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyarok Világszövetségének mindenképpen meg kell újulnia, ellenkező esetben gyógyíthatatlan sebek mutatkozhatnak a szervezeten. Csoóri Sándor szerint szép cselekedet volt Kossuth szembenállása a Habsburg házzal, de még szebb cselekedet volt Széchenyi István példája, aki önmaga ellen is tudott harcolni. Amikor megválasztják az új tisztségviselőket, erre is gondoljanak a küldöttek - mondta Csoóri Sándor. /Csoóri Sándor örökös tiszteletbeli elnök lett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

A csíkszeredai Polgármesteri Hivatal bemutatta az elmúlt évi tevékenységéről készült jelentést. Dr. Csedő Csaba István polgármester kiemelte, hogy elmaradtak a nagy befektetők. 1999-ben a város 54,5 milliárd lejes költségvetéséből több mint hat milliárd lejt a saját apparátus fenntartására költött. A tanügyi intézmények közel nyolc milliárd lejt kaptak, ami az éves költségvetés 13,9 %-át jelenti. A város kulturális és sport életére 6,2 milliárd lejt költöttek. A legtöbbet a Hargita Együttes kapott: 1,7 milliárd lejt, s az elmúlt évben első alkalommal támogatta teljes egészében a város. A tavaly megalakult Csíki Játékszín hétszáz millió lejt, a Csíki Székely Múzeum 1,1 milliárd lejt kapott, a könyvtár pedig 745 milliót. /(Daczó Dénes): Egy év százöt oldalban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

A Kolozsvári Területi Televízió magyar nyelvű műsorát az 1989-es események után néhány nappal kolozsvári volt tévések és rádiósok indították útnak. Később a magyar területi televízió státust kapott, és szerkesztőségi szinten működött. Idővel ez a szerkesztőségi szint megszűnt. A sorvadási folyamat megindult. Mindig általános átszervezésre hivatkoztak. Végül is versenyvizsgát írtak ki, amely egy alacsonyabb kategóriában nyilvántartott posztra szólt. A nyertes, Bardócz Sándor vezetői pótdíjat is kap. A magyar nyelvű műsorok koordinátor szerkesztője egyben a vezető, aki tagja lesz a stúdió igazgatótanácsának. Jegyzőkönyvben rögzítették a javaslatot, miszerint az adáskészítők is szerkesztőségi státust kapjanak. A lényeg az, hogy a kolozsvári fiókszerkesztőség magyar nyelvű részlege visszakapja azt a státusát, amit különböző politikai játékok következtében elvesztett. Arra van szükség, hogy megalakuljon Kolozsváron a regionális magyar nyelvű televízió, amelyhez a romániai magyarságnak joga van. Boros Zoltán, az RTV magyar szerkesztőségének főszerkesztője kifejtette: közel 30 stúdióból sugároznak magyar nyelven is rádió- és televíziós műsorokat ma Romániában. Ha összeadjuk ezek szellemi erejét, ha összekapcsoljuk őket akár fizikailag is, hogy egymás után jelentkezzenek, akkor ez egy egész napos magyar nyelvű műsor lehetne. /Csomafáy Ferenc: Restitúció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

Bukarestbe érkezett Henrik dán herceg, az az Europa Nostra műemlékvédelmi szervezet elnöke, hogy átadja a Transylvania Trust Alapítvány és Torockó képviselőinek a torockói népi építészeti együttes helyreállításáért megítélt Europa Nostra Érmet. A bukaresti Hilton Szállodában május 24-én sorra kerülő eseményen dr. Szabó Bálint, az alapítvány ügyvezető igazgatója, Furu Árpád, a torockói műemlékvédelmi program vezetője, valamint a torockói háztulajdonosok képviseletében Ferencz Gábor unitárius lelkész vesz részt. Az 1963-ban alapított Europa Nostra több mint 200 örökségvédő civil szervezet páneurópai szövetsége. Romániai műemlék- helyreállítást most először jutalmaznak Europa Nostra Éremmel, a berethalmi erődtemplom és a kolozsmonostori Kálvária-templom az elmúlt években a díj oklevél fokozatában részesült. - A több mint 160 műemlék jellegű épületből álló, összefüggő házsorokat és tereket képező torockói építészeti hagyaték Közép- és Kelet-Európa egyik legépebben fennmaradt népi építészeti együttese. A kolozsvári Transylvania Trust Alapítvány által 1996-ban indított program e felbecsülhetetlen kulturális érték védelmét tűzte ki célul. A Budapest V. kerületi önkormányzata által biztosított céladományból Torockó 138 hagyományos ingatlanának tulajdonosai évente részesülnek karbantartási támogatásban, amennyiben vállalják, hogy házuk értékes építészeti és utcaképi elemeit nem változtatják meg, elvégzik a szükséges karbantartási munkálatokat, és esetleges változtatási szándék esetén figyelembe veszik az alapítvány szakmai tanácsait. /Szabó Sámuel: Az első Europa Nostra Érem romániai műemlék- helyreállításért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

Az RMDSZ javaslatára az újonnan alakult Országos Regionális Fejlesztési Ügynökség alelnökévé nevezték ki Kerekes Gábort, aki előzőleg hasonló beosztásban dolgozott a Román Fejlesztési Ügynökség keretében. Ugyanakkor az ügynökségek átszervezésekor az előbbi struktúrába beolvasztott Kis- és Középvállalatok Ügynökségének korábbi alelnöke, Birtalan József a Köztisztviselők Országos Ügynökségének alelnökeként folytatja kormányzati tevékenységét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 24. - 1728. sz./

Párhuzamosan a negyedik Magyarország 2000 konferenciával és a Magyarok Világszövetségének V. kongresszusával, május 22-23-án Budapesten megrendezték a magyar tudósok második, 2000. évi világtalálkozóját - a közös gondolkodás jegyében, a tudomány és a magyarság sorskérdéseiről. Az elsőre 1996-ban került sor. Szándékosan időzítették így a három eseményt, mert a határon túli résztvevők - nyugatiak és környező országbeliek - részben azonosak. A találkozó szervezői: Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, Magyar Tudományos Akadémia, magyar Mérnökakadémia, Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek szövetsége. A résztvevőknek találkozási, kapcsolatépítési lehetőséget kínál, szakmai kihívást és ihletforrást jelent. - A találkozó főbb konklúziói: a magyar tudósok, mérnökök lépést tartanak a régió, Európa és a világ fejlődésével, aktív szerepet vállalnak az ezredforduló új kihívásainak megválaszolásában, Magyarország nemzetközi integrációjában. A tudomány keresi a válaszokat a magyar társadalmat jelenleg foglalkoztató, szorongató kérdésekre: egészségügy, környezetvédelem, információs társadalom, stb. A találkozót a nemzeti összefogás és a párbeszéd jellemezte. A világtalálkozón az anyaországiak mellett 64-en voltak jelen Nyugat-Európából, 45-en a tengeren túlról (USA, Kanada, Argentína, Ausztrália, Izrael, Dél-Afrika) és 82-en a Kárpát-medence országaiból /Romániából 53-an/. A találkozó témakörei: 1. Magyar esélyek a tudományban és a társadalmi-gazdasági fejlődésben, feladatok az EU-csatlakozás kapcsán. 2. Magyar tudományosság és együttműködés a Kárpát-medencében. Ez utóbbi témában vizsgálták a magyar tudományosság együttműködésének kérdéseit, a magyar tudományos műhelyek, határon átnyúló kutatási programok, a tudományos utánpótlás menedzselését, a képzési és kutatási együttműködés lehetőségeit a felsőoktatásban, a Kárpát-medence életének közösen megoldható problémáit, illetve azt, hogy miképpen illeszthetők a környező országokkal kidolgozott együttműködési programok a nagyobb, EU-s keretbe. /(Guther M. Ilona, Budapest): Magyar tudóstalálkozó Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

A következő Anyanyelvi Konferencia aug. 10-15-e között Marosvásárhely lesz. A napokban Pomogáts Béla, a Társaság elnöke a város vendége volt, aki Sütő Andrással, Virág Györggyel, a Maros Megyei Tanács alelnökével és Fodor Imre polgármesterrel, no meg a helyi szervezőkkel találkozott. Az Anyanyelvi Konferenciát (melyből később kinőtt A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága) nagy küzdelmek árán az 1960-as években Lőrincze Lajos jeles nyelvész alapította. Célkitűzése mindig az volt, hogy a Magyarország határain túl élő magyarság anyanyelvi és kulturális identitását segítse őrizni, ápolni és fejleszteni. Az elmúlt harminc esztendő során az egyes Anyanyelvi Konferenciák az összmagyarság szellemi életének kiemelkedő mérföldkövei voltak: 1970-ben Budapesten és Debrecenben, 1974-ben Szombathelyen, 1977-ben Budapesten, 1981-ben Pécsett, 1985-ben Veszprémben, 1989-ben Esztergomban és 1966-ban Egerben tartották meg a találkozókat. Az Anyanyelvi Konferencia időszaki tanácskozásokat, oktatási-, kulturális, gyermek- és ifjúsági táborokat, tanfolyamokat szervez, foglalkozik még a diákcsere mozgalommal, a pedagógusok, könyvtárosok, levéltárosok, újságírók és más szakemberek képzésével, akik elsősorban a nemzeti kultúra fenntartását és továbbadását tekintik céljuknak. Ezenkívül könyvkiadással is foglalkozik és negyedévenként megjelenteti a Nyelvünk és Kultúránk című folyóiratot. Az Anyanyelvi Konferencia a világ minden részében élő magyarság lelki és szellemi egységének a helyreállítását tekinti feladatának. /Máthé Éva: Mit kell tudni az Anyanyelvi Konferenciáról? Őrizni, ápolni... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

Megoldódni látszik az erdélyi tömbmagyarság talán legégetőbb kérdése, a székelyudvarhelyi Cserehát-ügy. A város polgármestere, Szász Jenő a IV. Magyarország 2000 konferenciáról hazatérve bejelentette: budapesti tárgyalásain határozott ígéretet kapott a magyar kormánytól arra, hogy minden támogatást megkap a fogyatékos gyerekeknek szánt, ám görög katolikus rendházzá alakított épület visszavásárlására. A csereháti kérdésről már többször esett szó magas szintű román-magyar tárgyalásokon, ám a megoldás évek óta húzódik. A sok vitát kavaró épület története 1993-ban kezdődött, amikor a város előző polgármestere 99 évre bérbe adott egy 16 700 négyzetméteres területet azzal a céllal, hogy svájci adományozók pénzéből fogyatékosotthon épüljön környékbeli, rászoruló gyerekek számára. 1996 júniusában az építést végző bukaresti cég, az Aris Industrie Rt. a félkész épületet egy frissen alakult görög katolikus apácarendnek, a Szeplőtlen Szív Kongregációnak adományozta. Erről a gesztusról értesülve, az új városvezetés leállíttatta az építkezést. Azóta bírósági perek tucatja folyik, az időközben beköltöző apácákat előbb kitessékelték a városlakók az épületből, később aztán Remus Opris kormányfőtitkár segédletével a karhatalmi erők visszavitték őket. Az Aris és az önkormányzat közötti szerződésben külön cikkely szabályozza a város visszavásárlási jogát. Szász Jenő szerint a bukaresti cég vezetője hajlik erre a megoldásra. A Szeplőtlen Szív Kongregáció hallani sem akar erről, de ez már az Aris és a rend közötti belső ügy, a város csak a szerződő féllel hajlandó tárgyalni. Székelyudvarhely polgármestere Németh Zsolt külügyi államtitkárral tárgyalt a csereháti kérdésről, és utóbbi kijelentette: a magyar állam minden segítséget megad a probléma mielőbbi rendezésére. A polgármester fontosnak tartotta hangsúlyozni a polgári kormány következetes kiállását a csereháti kérdésben, és a jó irányba tartó folyamatok egyik fontos állomásának tartja ezt a döntést. - Az Aris Industrie Rt. majd négymillió dollárt kér a kész ingatlanért. /Lukács: Megoldás Cserehát-ügyben? = Magyar Nemzet, máj. 24./

Magyarországon csökkent a halálozások száma és folytatódott a születések lassan emelkedő üteme az idén az első negyedévben, ezért a népesség természetes fogyása kisebb mértékű volt, mint egy évvel korábban, 5,5 ezreléket tett ki - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss jelentéséből Az idei év első három hónapjában 766 gyermekkel született több, mint egy évvel korábban. Számottevően csökkent a halálozások száma, az előző év első negyedévéhez viszonyítva 2.632 fővel, 6,5 százalékkal haltak meg kevesebben. Magyarország népességének lélekszáma 10 millió 29 ezer fő volt a vizsgált időszak végén. /Mérséklődött a magyar népességcsökkenés üteme. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

A kormány rendeletet fogadott el, amelynek értelmében július elsejétől adókötelessé válnak a kétmillió lejt meghaladó nyugdíjak. Böndi Gyöngyike képviselő figyelmeztetett, hogy csupán a kétmilliót meghaladó pénzösszegre számítanak adót, tehát kétmillió lejig ezek a járandóságok adómentesek. A kétmillió feletti rész adója 18%-os. 1999. végén Romániában 6 millió nyugdíjast tartottak nyilván, 200 ezerrel többet 1998-hoz viszonyítva. Ezek közül 3,8 millió személy még a 90-es évek előtt ment nyugdíjba. Az adókötelezettség 90 000 nyugdíjasra vonatkozik majd, a sajtó szerint azonban a nyugdíjak átszámításával több személyt érint majd a kormányrendelet. /Július elsejétől. adókötelessé válnak a kétmillió lejt meghaladó nyugdíjak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./ Miután a képviselőház már február 21-én megszavazta, május 23-án a Szenátus is elfogadta Kerekes Károly Maros megyei képviselő törvénykezdeményezését a nyugdíjasok kedvezményes utazására vonatkozóan. A szenátusi változat szerint a törvény 2001. január 1-től lépne hatályba, és lehetővé teszi a nyugdíjasok számára azt, hogy nem csak vasúton, hanem távolsági autóbuszon vagy hajón is utazhassanak 50%-os kedvezménnyel az évi 6 utazás keretében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 24. - 1728. sz./

A Maros megyei Szabályzatfelügyelő Bizottság továbbra is azt állítja, hogy Kincses Előd helyesen járt el az RMDSZ-előválasztások idején, az országos, azaz Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság megállapítása szerint Kincses RMDSZ-alapszabályzatot sértett. A szemben álló felek, Kincses Előd, választott Maros megyei elnök és Kelemen Atilla, megbízott megyei elnök a helyhatósági választásokig elásták a csatabárdot, és most csakis a június 4-i esemény előkészítésére koncentrál a Maros megyei RMDSZ. Fodor Imre legveszélyesebb vetélytársa a jelenlegi kormánybiztos, Dorin Florea. A Nagy-Románia Párt Maros megyei szervezetének elnöke óvást nyújtott be a plakátok ellen, mert a falragaszokon "feltűnnek a magyar nemzeti zászló színei". Virág György, a Maros megyei kampánystáb elnöke szerint durva csúsztatásról van szó, hiszen a Nagy-Románia Párt törvényértelmezése szerint a plakátok teljesen színtelenek kellene hogy legyenek. Máj. 21-én a 11-es marosvásárhelyi körzet a Kapa utcai református templomban szervezett nagygyűlést, ez a rendezvény a marosvásárhelyi kampány megnyitójának tekinthető. Ezen Fodor Imre polgármester elmondta: "Számunkra jelzés értékű, hogy pontosan június 4-én, a választások napján lesz 80 éve annak, hogy Trianonnál a modern történelemben példátlan módon feldarabolták a magyarságot." "... ki kell mondanunk: június 4-én hasonlóan történelmi pillanathoz érkezünk..." /Máthé Éva: Mikor következtek be a balsikerek? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

Máj. 25-én Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Országos Kampánystábja. A kampánystáb - az eddigi tapasztalatoknak és a kampány ütemtervének megfelelően - elfogadta a területi szervezetekkel egyeztetett, a választási kampány utolsó tíz napjára szóló cselekvési tervet. Nagy Zsolt, az Országos Kampánystáb alelnöke ismertette a kampányzáró események naptári tervét. A beszámolók alapján az Országos Kampánystáb úgy értékeli, hogy a választási kampány jó ütemben halad. Az Országos Kampánystáb köszönettel nyugtázza az erdélyi magyar történelmi egyházak hathatós támogatását. /Ülésezett az RMDSZ Országos Kampánystábja. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 25. - 1729. sz./

A Caritas szeretetszolgálat május 20-án ünnepelte megalakulásának 10. évfordulóját Csíksomlyóban, a Jakab Antal Tanulmányi Házban. Erdei István, Csíkszereda alpolgármestere Pro Urbe díjjal tüntette ki a Caritas megalakulását kezdeményező dr. Vencser Lászlót, Szász Jánost, a segélyszervezet gyulafehérvári igazgatóját és Fridrich Meyrhofert, a linzi Caritas gazdasági igazgatóját. /Hátsekné Kovács Kinga: A jótékonyság díjazottjai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

Máj. 19-én kezdődtek a harmincadszor megrendezett Marosvásárhelyi Zenei Napok. Az immár magyarországinak számító, de Erdélyhez éppúgy hozzá tartozó Selmeczi György vezényelte a marosvásárhelyi zenekart. Eljött a testvérváros, Kecskemét női kórusa. Máj. 22-én a Román Rádió kulturális adása élőben közvetítette a Marosvásárhelyi Művészeti Líceum diákjainak felléptét, karmesterük Szalman Lóránd volt. Máj. 23-án a magyarországi Pavlovits Dávid gitárművész lépett fel, a következő napon zongoraest volt. Vokálszimfonikus hangversennyel zárul a rendezvény. /Máthé Éva: Marosvásárhelyi Zenei Napok - harmincadszor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

Idén kevesebb magyar cég jelentkezett a VII. Csíkexpóra, amelyet jún. 7-10-e között rendeznek. A Csíkexpo a vegyes termékek, szolgáltatások vására. A szervezők: a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint magyar szervezőtársa, a szegedi székhelyű Mac-Line Kft., amely Romániában a legjobban foglalkoztatott magyarországi kiállítás-szervező. Idén ötödik alkalommal szervezi a Brassó Expo magyar körét, dolgozik Marosvásárhelyen, magyar-román üzleti találkozót szervez a TIBCO időszakában, harmadszorra rendezi a magyar nemzeti pavilont a szokásos bukaresti őszi nagyvásáron, a TIB-en. /VII. CSÍKEXPO. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./